 |
Legfrissebb hozzászólások (79071 - 79080)
 | |  | | | | |  | |  | | | Az még semmi, idesüss:
http://www.origo.hu/itthon/20070213anetrol.html
"A kábítószerrel foglalkozó szakemberek körében ismert a "pszichonauta" kifejezés, ami olyan valakit jelöl, aki különféle tudatmódosító technikákat használva, például hallucinogén szerekkel egyfajta "belső felfedező utazásokat" tesz a saját pszichéjében. A pszichonauták szerint az így megtapasztalt spirituális élmények akár tartós és pozitív hatással is lehetnek az életükre.
A pszichonauták közösségei leginkább az interneten osztják meg egymással tapasztalataikat. Magyarországon is létezik ilyen, a honlap részben információbázis a forgalomban lévő hallucinogénekről, a fórumait pedig tapasztalatcserére használják - miközben a szerek negatív hatásait csak kisebb részben említik.
"
LoL :DDD |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | A Magyar Hírlapban már gyilkos erejű. honnan veszi? Azért mert máshol azt írták négyszer olyan "erős"
Gyilkos erejű drog készült a fóti laborban
Napokon belül elárasztotta volna a hazai drogpiacot gyilkos erejű tablettáival az a bűnszervezet, amelyet a Fóton kialakított házi laboratóriummal együtt a múlt héten számolt fel a rendőrség.
A rajtaütéskor – a veszélyes anyagokra tekintettel – a polgári védelem vegyész szakemberei is segítették a kommandósok munkáját.
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=121632 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És valakinek van személyes tapasztalata erről a nexusról? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vagyis amire nem gondolok, az nincs? És amire gondolok az létezik? Szerintem csak annyira szegheted kedvét, amennyire mi egymás kedvét szeghetjük. Ilyen szempontból a függés fordított. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Gondoltam bedobok még egy olyan gondolatsort, ami tudtommal többeknél működni szokott. A téma fraktál-fless.
Az igazi zúzós változata nekem csak beállva jött be eddig. A lényeg az, hogy az ember elkezd azon goldolkodni, hogy mi a határ közte és mások vagy közte és a világ között. Pl ha a légzésre figyelve az ember megpróbálja megállapítani, hogy hol ér véget a levegő valami tőlünk különállónak lenni és hol válik a részünkké. A lényeg, hogy az ember megpróbálja megállapítani a határait. Ekkor könnyen figyelmesek lehetünk arra, hogy a határ nem konkrét, hanem inkább egy fraktál. Ez beállva csodaszépen vizuális is tud lenni. Nade ha egy fraktál a határ, akkor az azt jelenti, hogy végtelen, amit határol. Tehát nem pontszerű vagyok határokkal, hanem abszolút végtelen. Igen ám, de annak nincsenek határai. Tehát a fraktál két oldala és maga a fraktál is az abszolút végtelen része és így egy és ugyanaz. ;-)
A nagy hanyattfless legyen veletek!
CFP |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, a beszámolóm csak egymáshoz nem kapcsolódó impressziókat tükröznek, amik most így hirtelen eszembe jutottak, a teljesség igénye nélkül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én cirka a 90es évek végén voltam Egyiptomban, ugyanazon az útvonalon mint Te. És rengeteg kellemes élményt hoztál fel nekem. :)
Igazából nem változott semmi ezek szerint. Az más kérdés, hogy engem inkább mulatatot a közlekedés, vagy a rengeteg ember. Vagy például nekünk nem volt ennyire feltűnő az emberi jogok sárba tiprása, hiába olvastunk, hallotunk róluk. Nyílván a marketing áldozatai lettünk (pláne én tinédzserként).
Egyszerűen más a felfogásuk, mint nekünk.
Egyiptom után pár évre volt szerencsém Marokkóban is tiszteletemet tenni. Amennyiben vkit nagyon felkavarnának a Nargile által ecsetelt dolgok, az menjen oda. Sokkal nyugatiasabb, civilizáltabb az emberek életformája (legalábbis akkor az volt, de nem hinném, hogy nagyon változott volna a helyzet ott is).
Csáó
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kairó: a tökéletes entrópia városa. Hivatalosan 15 millió, nem hivatalosan 23 millió lakos, az izraeli háborúk óta menekült-gettók duzzasztották fel a lakosságot, amely egy jelentős része illegális bevándorló és papírdoboz házakban él. Köztisztaság nem létezik: a szemetet kidobálják az ablakon és reggel meggyújtják, ennek következtében a várost gyakran sűrű füstfelhő borítja, ehhez hozzájárul még a kibírhatatlan por és szmog, az autóállomány nagy része 20 éves kocsikból áll. A fedetlen csatornákban szemét hegyeken patkány-seregek nyüzsögnek, a vízen döglött szamarak úsznak - ennek megfelelően gyakoriak a járványok. Európai utazónak még a csapvizet sem szabad innia, mert azonnal gyomorfertőzést kap tőle. A lakótelepek szélén már kezdődik a sivatag - bár elgondolkodtam, hogy vajon maga a város nem nagyobb sivatag-e.
A jó dolgok többnyire a vidékhez és a múlthoz köthetők Egyiptomban. A Nílus völgye gyönyörű, a fotósok rengeteg csendéletet elkaphatnak a szamaragoló fellahokról, a folyó partján ugrándozó meztelen gyerekekről, a sisát szívó öregekről, a napsütésben élénk kék-sárga színekben pompázó agyagházakról. Az idő teljesen más mederben folyik, mintha a Nílus lusta hömpölygéséhez igazodna, a percek napok, a hetek órák, az évezredek évszakok. A sivatagi éjszaka égboltjának valósággal súlya van, ránehezedik az emberre, olyan tiszta, ébenfekete. A folyó szigetein elfeledett istenek templomai düledeznek, a falakon sorjázó hieroglifák üzeneteinek értelmét megértheti ugyan, de felfogni már nem fogja fel senki. A karnaki templom falaira vésett ókori örömünnep, az Opet-fesztivál lényegét valószínűleg annyira értik meg a tudósok, mint amennyire a Goa-fesztiválokét. Az ókori Egyiptom bölcsessége, bár az ókori görögökön keresztül szilánkaji eljutottak ugyan hozzánk, mára már az idő hamuja alatt szunnyad. Aki közelebb akar hozzá kerülni, a hieroglifák tanulmányozása helyett/mellett jobban teszi, ha kiül a Nílus partjára és hallgatja a folyót - ami gyakran az álmokban szól hozzánk.
Érdekes ugyanis, hogy Egyiptomban mintha mások lettek volna az álmaim. Mintha Európában az álmaim csak egy vertikális és horizontális tengely mentén haladtak volna, míg a Níluson az álmaim előtt mélységek és magasságok nyíltak meg. Valóságok regényeket álmodtam meg.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Körbejártam Egyiptomot egy hét alatt, Hurgada-Asszuán-Edfu-Luxor-Kairó. Nagyon tanulságos kis utazás volt. Mint a harmadik világban sok helyen, itt is elsősorban két lábon járó tömött pénztárcaként tekintenek a helyiek a külföldiekre, és csak azt lesik, hogyan tudnának minél több lóvét lenyúlni tőlük. Ez a baksis-kultúra Egyiptomban még erősebb, mint Indiában vagy a Közel-Kelet más országaiban. Mindenkinek mindenért fizetni kell. Néha elég kiábrándító volt látni, hogyan váltja aprópénzre egy nagy múltú nemzet a kulturális örökségét - bár ez sem egyedülálló.
Egyiptomban a politikai rendszer engem a csaucseszku korabeli Romániára emlékeztetett: mindenütt kint van Mubarak Nagy Testvér plakátjai, hol a búzamező felett andalog az ország jövőjéről, hol harci gépek raja húz el feje felett. A terrorista-ellenes törvények bevezetése óta gyakorlatilag minden indok nélkül elvihetnek és lecsukhatnak bárkit, aki a rendszernek nem tetszik.
Nők: jó muszlim szokás szerint a nőkre szülőgépként tekintenek, a fiatal férfiaknak össze kell gyűjteniük kb. 6 ezer eurót, mielőtt házasodni akarnak, ezt letétbe kell helyezniük a nő szüleinél arra az esetre, ha elválnának - ebből tartja el akkor a család az elvált asszonyt, aki ezek után már senkinek sem kell. A házasság előfeltétele ugyanis a szüzesség, amit az esküvő előtt az anyós állapít meg úgy, hogy bekukkant a menye puncijába... Ha a nő nem szűz, akkor jobb esetben megverik, rosszabb esetben megölik, de mindenképpen elűzik a családból. A férfi korlátlan úr a felesége felett, meghatározhatja például, hogy az 50 fokos melegben fekete csadorban és bakancsban és napszemüvegben járjon az utcán, ahol persze kis távolságból követi a kényelmesen farmerban-pólóban és bézbólsapkában parádézó férjét. Kulturális tolerancia ide vagy oda, ez gusztustalan.
Közlekedés: Egyiptomban gyakorlatilag mindenki megszerezheti a jogosítványt, aki 40 egyiptomi fontot fizet egy rendőrnek, a rendőr megnézi, tud-e előre és hátramenetben menni az autóval, aztán megírja a jogsit. Ennek megfelelően a Kresz Egyiptomban nem létezik, közlekedési lámpák nincsenek, vagy csak dísznek, mindenki mindenhol folyamatosan nyomja a dudát és úgy passzírozza át magát, ahogy tudja. A buszok nem állnak meg a megállóban, az emberek menet közben ugrálnak le- fel rájuk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor te többet tudsz mint én...
Eddig milyen fajtáid voltak és melyik jött be leginkább? |
| | | | |
|
