 |
Legfrissebb hozzászólások (86811 - 86820)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hellűsz. Uhh már vagy 3 hete nem írtam. MIavn veleteK, éltek még? én jah eza fehér CK jó, de hiányzik nekem valami az egészből, valahogy akkor is tré ez a mostani piac.( személyes vélemény).
Csók |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | a citrom a hajnalka-szósznak csupán ízesítője, hogy ne egy okádékot igyál, hanem limonádét (szép barnásszürkét). ezért csak az áztatósdi után alkalmaztatik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerencsénk volt megismerni a kék pillangót a hét végén. nagyon jó kis tabi. viszonylag lassan jött be, de elég intenzív tartós hatása volt. simán tudtunk utána aludni is.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :))) En sem vok pesti, tolna m1e :) Pecstol kb 40km. Tanultam is pecsen 1,5 evet pollackon :D Egyebkent azert jo am h irtal. Es jo kis kozosseg van itt, sok hasznos info, ezentul szerintem hasznald batran ezt az oldalt :)
udv! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Egy felelős kormány nem mond ilyeneket hidegvérű gyilkosokról, akik fenntartás nélkül megölnének bármennyi embert, ha az a céljukat előmozditja."
Jaj, dehogynem!
Ami Irakot illeti, Nargile, te úgy látod, hogy az iraki háború motivációi között számottevő jelentősége volt a demokratizálás céljának? Nekem valahogy úgy tűnt, hogy a demokrácia elhozása csak retorikai szempont volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként igen, humanista harmadikutas vagyok, ha úgy tetszik, azt az utat képviselem, amit Rotterdami Erasmus jelölt ki az európai civilizáció számára. A humanizmus azonban nem egyenlő a valóságtól elrugaszkodott idealizmussal: csupán hosszú távon és integráltan gondolkodik, és nem áldozza be a lényeget a rövid távú sikerek érdekében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem Izrael-Libanon esetében még bonyolultabb a képlet, nem jó analógia az ETA. Az ETA-t a spanyol kormány nem tekinti szalonképes politikai erőnek, tűzzel-vassal üldözi. A Hezbollah képviselői helyet kaptak a libanoni kormányban, amely semmilyen erőfeszitést nem tett azért, hogy lefegyverezze őket, most pedig az egyik miniszter azt nyilatkozta, hogy a Hezbollahos "testvérek" ellen nem fognak semmit tenni. Egy felelős kormány nem mond ilyeneket hidegvérű gyilkosokról, akik fenntartás nélkül megölnének bármennyi embert, ha az a céljukat előmozditja. Az izraelieket aggresszornak lehet minősiteni, de terroristának nem: ha ugyanúgy gondolkodnának, mint a Hezbollah, akkor a Közel-Keleten ma már nem élnének arabok, abban biztos lehetsz.
Izrael nagy hibája szerintem az - és itt kapcsolódok vissza Irak kérdéséhez - hogy azt gondolják, pusztán katonai manőverekkel és nagyhatalmi politikával lehet tartós békét és demokráciát teremteni. Ez egy hibás feltevés. Nem lehet házat épiteni alapozás nélkül. Az alapozásnál itt nem a helyi gazdaság fejlesztését értem, hanem az emberek tudatának megváltoztatását - én a materialistákkal ellentétben azt gondolom, hogy a valóságot nem az határozza meg, ami van, hanem amit az emberek gondolnak arról, ami van. Lehet, hogy ha az USA nem avatkozik be Irakban, pár év múlva forradalmi vagy békés úton is megdőlt volna Husszein rendszere, és a demokráciát az irakiak akkor a saját vivmányukként élték volna meg, nem valami idegen, rájuk oktrojált exportcikként. Ezért irtam korábban, hogy a helyi civil társadalom erősitése ezerszer többet tesz a demokráciáért, mint a katonai akciók. Katonai akciónak akkor lett volna értelme, ha az USA egy iraki felszabaditási mozgalmat támogatva lépett volna fel, vagy egy demokratikus iraki kormány védelmében. Például Bosznia esetében azért tartottam indokoltnak a NATO beavatkozást, mert ott arról volt szó, hogy egy demokratikus központi kormányt kellett megvédeni a rá támadó fasisztoid etnikai tisztogatókkal szemben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tetra: a történelmet is lehet sokféleképpen okitani, lehet, hogy történeti antropológiára kellett volna járnod, ott lehet arról tanulni, hogy miért nem műkszik a pozitivista megközelités, miért nem beszélhetünk objektiv tényekről és miként iródik egymással versengő narrativák formájában a történelem, hogy a jelek keresése helyett a jelölés folyamatára kell összpontositani.
Tulajdonképpen a történelmi látásmód éppenhogy rá kell mutasson arra, hogy a tények látásmódokban léteznek és bizonyos korszakokban megjelenő fogalmakkal fejeződnek ki. Például a függőség (addiction) fogalma a 18. század előtt nem létezett az angol nyelvben - ez is egy történelmi korszakhoz köthető kulturális koncepció, akár csak az önkontroll eszméje, amely szintén a felvilágosodás korával jelentkezett, amikor kopernikuszi forradalom megváltoztatta az emberek világképét.
Bizonyos szempontból a történeti látásmód szerintem alapvető lenne a természettudományos ismeretek megértésében is: a kémia megértése egyet jelent a kémia történetének megismerésével, ugyanis egy bizonyos kémiai egyenlet megértésének legjobb módja, ha megismerjük, hogyan jutott el az emberiség addig az egyenletig, hogy milyen viták formálták a természettudományos ismereteink alakulását, milyen kérdésfelvetések izgatták a különféle korok tudósait és miért éppen ezek a kérdések, vagy hogy a kérdésfelvetések módja mennyiben befolyásolta a tudományos eredményeket vagy az azokat magyarázó elméleteket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként szerintem ha léteznek egyáltalán memetikailag nagyon ragályos és kivételesen nagy mértékben a hozzáállás által meghatározott dolgok, akkor eléggé kézenfekvő feltétlezni, hogy ezek a kérdések pont ilyenek. Hogy mit jelent hallucinogént fogyasztani. Vagy mit jelent füvezni. Mert ezekre a legtipikusabb pszichedelikumokra (LSD, pszilocibin) nem véletlen szoktuk azt mondani, hogy "nonspecifikus katalizátorok". Az akármi esszenciái. Nyilván, a marihuána sokkal kevésbé, de nem véletlenül vannak, akik pszichedelikus drognak nevezik a marihuánát. Allan Watts a kedvenc pszichedelikus drogjának nevezte, az LSD meg hasonlók között. A kábítószerekkel ellentétben a marihuána egy "tudattágító" szer, ahogy régen mondták, de legalábbis fellazítja, dinamikusabbá, befogadóbbá teszi az elmeműködést, úgyhogy ha tényleg ilyen nagy mértékben hozzáállás kérdése, ahogy én sejtem, meg a Nargile által utalt elmélet feltételezi, azon szerintem egyáltalán nincs mit csodálkozni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit a Nargile mond, lényegében arra gondoltam, amikor a "mentalitásbeli gócosodásról" beszéltem. Észrevettem, hogy ahonnan "én jövök", ott ilyesmi egyáltalán nem fordul elő, vannak meg, akik azt írják, hogy ők a rendszeres fogyasztóknál mindig problémákat tapasztalnak. Ezen a fórumon találkoztam életemben először olyan gondolatokkal, hogy függőség, meg hogy le kéne szokni, az én régi füves ismerőseim között pedig ilyesmi szóba se került. Soha eszünkbe se jutott. Szóval, azt vettem észre, hogy nagyok a szélsőségek. Szinte egymást teljesen kizáró és ellentétes elképzeléseik vannak különböző embereknek arról, hogy összességében véve mi mindent jelenthet a füvezés illetve a rendszeres füvezés. És erre találtam ki (sejtem) azt a magyarázatot, amit mondtam itt a Tetrahídnak, hogy speciel ez úgy tűnik, tényleg hozzáállás kérdése. És ez a hozzáállásbeliség memetikailag szélsőségesen ragályos. "Bizonyos körökben" bizonyos mentalitások terjedtek el, közös háttér, közös szóhasználat, vagy mittudomén milyen láthatatlan csatornák közvetítésével.
Amikor én először találkoztam olyan emberrel, aki minden nap be volt tépve, az a szülővárosomban a dílerünk volt. Emlékszem, egyszer üldögéltünk a pub-jában, és éppen nem volt füvünk. Csóválta a fejét, és azt mondta: milyen rossz dolog, hogy nincsen füvünk. Ha lenne, akkor most betépve, nyugisan, idegeskedés nélkül intézhetné a dolgait, a telefonokat, üzleti dolgokat. Nem volt ideges. Csak éppen nem volt betépve. Egyébként is egy eléggé nyugodt ember. És senkinek eszébe se jutott az, hogy függőség, meg hogy megvonás. Ha van, jó, ha nincs, nincs. Minden lelkiismeretfurdalás nélül gondoltunk arra, hogy de jó lenne, mert eszünkbe se jutott, hogy probléma lenne ez a vágyunk. A probléma csak az volt, hogy éppen nem volt füvünk. Ha abból az elméletből indulunk ki, amire a Nargile utal, akkor valószínűleg ez a dílerünk a saját viselkedésével, mentalitásával sokkal többet tett azért, hogy ne alakuljon ki az embereknek beteges kapcsolatuk a marihuánával, mint száz drogprevenciós előadás. És talán éppen ezért ugrottam így rá a Tetrahíd kijelentéseire. Rossz mémek. Nem attól lesz valakinek egészséges a kapcsolata a drogozás lehetőségével, hogy hülyére van paráztatva. |
| | | | |
|
