DAATH

Az éjszaka eltakarja a világot, de feltárja a világegyetemet.

Evan Esar

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


Kategória:

Beszámolók / Daath


Kiadó:

Daath


Kiadás éve:

2009 /



Beküldő:

TOM1


Szerkesztő:

Én+te+ö=gén



Nyomtatható változat

Kapcsolódó témakör:

Salvia Divinorum


Felkerülés ideje:

2009. november 5.


Utolsó módosítás:

2012. június 4.



Érdeklődés:

10799 letöltés
58 szavazat


Súlyozott pontszám:

4.58 pont


Szavazatok aránya:

76% kiváló
16% jó
3% átlagos
3% rossz
2% borzasztó



Értékelés:

kiváló

átlagos
rossz
borzasztó




Felmérés: Online teszt az iskolai drogmegelőzésről (magyar)
Felmérés: DMT entity encounter study (angol)
Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


TOM1:

A leírhatatlan tanítás

Az élmény dátuma: 2009. október 30., este 6 óra
Adagolás: egy pipafejnyi, és egy 10 cm-s jointba való salvia levél

Ez volt az első igazi találkozásom a salviával pszichedelikus szerhasználatom során.

Szereztem salviát egyik fórumos ismerőstől, sima levél volt. Hát megmondom ez az élmény néhány nap után se tudja a gondolataimat visszatéríteni a normális síkra...

Haverral betömtünk teljesen egy "füves" pipát salviával, több körbe tudtuk tolni, mert annyira sok volt, hogy kb. a tizedét ha letoltuk, akkor már majdnem kiköhögtük a füstöt. én már éreztem valamit, haver is, de mondta, hogy még nem igen adja meg. Mondtam, hogy a maradékot betekerem jointba, cigipapírba, és egyből-tűdőre-technikával elszívjuk. MOndtam neki hogy gyorsan kéne tekerni, mert hamar elmegy a hatása, és nem fogja felerősíteni.

1-2 perc alatt megtekertem a tiszta cigit..

beletoltunk(középső ujj és gyűrűsujj között a csigát befogva, és ökölbeszorításból egy egyből-tüdőre-technika). én 2-3 slukknál már éreztem valami "durvábbat", és végül betoltuk az uccsó slukkot. akkor sokat szívtam le, és éreztem, hogy ezt a tüdőm is bírni fogja teljes lenntartásig, szóval ez bőven elegendő füst lesz, ami már elég lesz hogy beálljak. Ez olyan érzéssel járt együtt AZONNAL, mintha vettem volna magamnak egy napra, hétre, sőt akár egy hónapra való kaját, és üdítőt. Szóval a pillanat nagyon kimerevedett. Eszméletlen intenzív időtorzulás, és érzés volt. Rettenetesen hirtelen jött az egész. Még haverhoz szóltam, hogy lazuljon el, és maradjunk kussba, mert állítólag így lehet a legjobban átélni az élményt.

Ekkor ránéztem a cd-tartómra, ami úgy kb. 180 cm magas, meg az 1m-es párologtató díszlámpámra, amit mellesleg betépéskor szoktam használni flessként... A tárgyak közben körülöttem kezdtek megszemélyesedni, mindegyik felöltött valamilyen emberi tulajdonságot. történeteket "meséltek" el az életükről.

Testemet közbe tényleg fújta az a BIZONYOS LÁTHATATLAN "éteri szél" ez is nagyon érdekes egy dolog... Semmihez se fogható.

Ekkor már kiteljesedett a trip.

A szobám tárgyai elkezdtek teljesen egyedülálló életet élni, és emberi személyiségjeleket, tulajdonságokat felvenni.

a 180 cm-s cd-tartómból áramlott ki egy felfoghatatlan mértékű szigor, elkezdett kommunikálni a díszlámpámmal. a cd-tartó volt a díszlámpám apja. a fiú rosszat csinált, és az apja meg elkezdte osztani, hogy nem kéne ilyent.

Az apa (a cd-tartó) szigorú családból származott, nagyon merev és rideg, és szigorú családja volt. azt mondta hogy nagyon megnevelték, és hogy neki így kell tovább fejleszteni a generációját, olyan régi 1800-as évekbeli figurája volt, nagyon érdekes.. mintha történelmet tanítottak volna, vagy nem tudom, iszonyat információáradat.

Villanyradiátorom egy csendes megfigyelő volt, aki nézi a párbeszédet, átlagos személyiségű, teljesen normális személy.

érdekes, a cd-tartó mindent megvédene, mindenkit, kiáll a barátaiért, szereti azokat akik foglalkoznak vele, nagyon jó érzés volt, mondta nekem, hogy meghálálja, hogy cd-ket rakok bele, és átadta ezt a merevséget, kegyetlen durva aurális élmény. Díszlámpám nagyon szomorú volt, szégyenkezett az apja előtt, gondolta, hogy nem fog ilyent csinálni, de nehéz lesz megállni, hogy ne csináljon kinn a haverjaival baromságokat. A gyerek már a züllött generáció jelét mutatta.

én vígasztaltam, de amikor szomorú volt, akkor kettévált a lámpa, és amikor megvígasztaltam, egybe ment, és a rendes formáját öltötte.

cd-tartóm megbocsáltott neki, mondta hogy ha nem lesz ilyen több, akkor rendes lesz a gyerekkel.

Én nagyon éreztem azt az érzést, hogy itt megáll a "régi szigorú generáció", és ellinkesedik a családja is. Ekkor éreztem azt, hogy amit egyik idősebb ismerősöm mondott, hogy "80-as években, még normális volt a társadalom", és ugye utána meg 1990-s évek szülöttjei már züllöttek. (ami természetesen saját magam átal is hallottam, hogy most már az általános iskolákba is nagyon züllöttek, cigiznek, isznak, régen nem volt ilyen) Teljesen átéltem egy 20 évnyi generációváltozást.. felfoghatatlan.

Ekkor ránéztem a falamra, amit mellesleg én festettem ki tavaly, bíboroskék, sötétes, elkezdett nekem hálákodni, mondta, hogy örül, hogy kitakarítok hetente, és kipókhálózom. Eszméletlen volt az élmény, mintha egy ember életét mentettem volna meg, és ő hálálkozna.

Hatalmas információáradat ez. A tárgyakból totális élet, és panaszkodás.. Nem hiszem el, mintha mindennek lenne jelentősége.

Ekkor haver elkezdett windows flipperezni a gépen. én még kész voltam, aztán egyszercsak 1-2 másodpercekre el-eltűnt a szobám, és fehérség vette át a helyét, mondom uhh.. Ekkor tényleg az igazi halálfélelem jött rám, féltem hogy megjön az "5. szint". A fal csak a szeretetet és a hálát sugározta, mintha már ömledezne a szenvedélytől, nagyon szeretett. Még éreztem mellette egy olyant is a trip során, mintha zuhanna a szobám a házzal együtt, és himbálódzik zuhanás közbe.

Ekkora eufóriát még nem éreztem.

Aztán hirtelen felkeltem az ágyból, és fél óráig még ilyen "betéptettség érzés lett rajtam urrá". haverral elmentünk még zöldért, 15 perc alatt meg is kaptuk a mariskát, aztán tekertünk egy elég izmos cigit. Akkor gondoltam még végig az egészet, és amikor betépve erre gondolok, szinte ezek a tárgyak visszahozzák azt az érzést.

Biztos, hogy sokáig bennem fog maradni az élmény, mert egyszerűen.. hogy milyen?
leírhatatlan
Egy betépést eltudok mesélni, de ezt nem nagyon, de tényleg nem nagyon.

Természetesen ez a kommunikáció nonverbálisan jött át, nem tudom elmagyarázni hogy milyen, mintha egy 6. érzékszervem lett volna valahol az izzadás fele, szóval a fejemben. Salvia közbe az arcomon éreztem az izzadást a legjobban.

Konklúzió, a tanítás:

első: Hogy egy ember által vigyázott dolog, állat, vagy akár személy, vagy növény.. Meg fogja hálálni, hogy vigyáztál rá. Ez indította el azt, hogy minden dologra vigyáznom kell otthon, ami az enyém, az megfogja hálálni. Például egy saját építésű házba is jobb lakni, de mindennél, saját magad által készített ételnél nincs finomabb, saját magad által termesztett növény is jobban "megadja", saját jegyzetből a legjobb tanulni.. stb.

második: Hogy az idősebbeket mindig tisztelni kell, mert többet tudnak a világról, most már megértem hogy szüleim mér szóltak pl. ha 13 évesen 9 után jöttem haza.

harmadik(igaz ezt józan tudatállapotba is látom): Hogy a társadalom kezd elkurvulni, ellinkesedni, nálam 5-6 évvel lévő fiatalok olyan dolgokat csinálnak, hogy ihajj. Ilyen a mi időnkbe nem volt. Nálunk ha már valaki 16 évesen megivott egy sört, kérdezgettük 1 héten keresztül, hogy milyen érzés meg hogy mekkora egy állat, hogy ivott alkoholt. Most már a diszkókba lazán találkozni 13-14 éves csajokkal, fiúkkal, és full részegek.

Olyan, mintha önbizalmat és megbecsülést tanított volna meg a salvia. Elég durva cucc, nem fogható semmihez.

Egyszerűen nem hiszem el, hogy egy növény ekkora pszichoaktív élményt tud nyújtani, hatalmas információáradat, és békesség sugárzik belőle. Biztos, hogy meg fogom ismételni mégegyszer, de az 100%.

Peace:D

© Copyright 2009, Daath.


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.