Kategória: Filozófia
Létrehozó: Ivy I
Létrehozás ideje: 2003. július 21.
Utolsó hozzászólás: 2012. augusztus 21. |
| |
Érdeklődés: 19195 letöltés 378 hozzászólás |
| |
|
| A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?Ivy I, 2003. július 21. | | | | | | | | | | Kicsit elszálltam tegnap.
Képzeld el, hogy az agyad húrokból áll. Persze nem fizikailag... És ezek a húrok egymás fölött helyezkednek el, rengeteg van belőlük. Igazából sokdimenziósak és felfoghatatlan a kiterjedésük, mert minden irányból, dimenzióból érheti őket inger. Most mégis képzeljük el, hogy egymás fölött vannak. Amikor valaki rád mosolyog akkor egy húr megpendül,ez egy inger, amikor meghallgatsz egy zenét a zene élvezeti fokától függően elég sok húr pendül meg. A pengő húrokat mindig követi az én tudat egyre feljebb és feljebb. Ahogy felfele haladunk a húrokon egyre más tudatállapotokba jutunk, és végül a legtetején elveszítjük öntudatunkat, és egyesülünk istennel, a pórusok összekapcsolódnak, a világ kiteljesedik, és megvilágosodunk, vagy ahogy gondolod... Vannak vastagabb húrok amiket nehéz megpengetni, olyan húrok amik már nagyon magasan vannak, és nagyon lassan jut el oda az inger vagy leginkább el sem jut. Bonyolult, sok gyakorlást igénylő módszerekkel tudjuk ezeket megpengetni, meditációval, vallással, megszállottsággal, drogokkal. Egy POP számnak szerintem nem túl magas az élvezeti szintje, nézzük csak, szól a zene, megy közbe az éneklés, jó egész ritmusos, tűrhető. (Hopp, megpendült pár húr) De nézzünk meg egy komoly zenei számot: az élvezeti szintje már magasan kezdődik, és nagyon magasra ível fel, tudatállapotokon szágúld, az ego saját magától függően megy vele felfele, ezt úgy értem, hogy van akinek több húr pendül meg, van akinek kevesebb, mert ez egótol függ, hogy mennyire tudod élvezni a zenét, a komolyzene csodálatos élvezeteket nyújt olyan tudatállapotokra emel minket, amit talán még nem is tapasztaltunk. De mi történik a húrokkal ha drogozunk? Ha tudatmódosító szereket használunk? Jó-jó nem az ópiumra gondolok, nem is az alkoholra és persze nem a cigarettára. Pszichedelikumokra... vagy hasonlókra. Az eredeti kérdéshez visszatérve a húrokkal nem történik semmi, az én tudat kerül ugrásszerűen feljebb és innen folytatódik minden tovább a maga rendjén. Rögtön magasabb húrokkal kezdhetünk. Persze ezek a húrok rengeteg dimenzióban léteznek és tényleg elképzelhetetlenül sok van, szinte egy hálót alkotnak felfelé. Ha ezeknek a húroknak elérsz a tetejére, akkor megszületik a tökéletes dallam a húrokon, és a tökéletes ember, aki nem "a" hanem csak egy kivehetetlen része a teljesnek, amit igazából ő maga alkot.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | metametta azt mondta még a pszichonautás filmben, hogy az internet először lsd-n lett "megflesselve", vagy valami hasonlót, ha jól emlékszem és jól értettem. ennek kapcsán jutott eszembe, hogy a facebook (is) olybá tűnik nekem, mint isten (potenciális) virtuális temploma. http://href.hu/x/c99g (FB-account szükséges a megtekintéshez)
szerintetek? |
| | | | |
| | | | 364. spirit | 2010. március 1. 18:55 |
| | | | | | Ede egy zseni. És pont.
:)) |
| | | | |
| | | | 363. ynul | 2010. március 1. 15:40 |
| | | | | | "Az antropológiai megfigyelésekből és spirituális tradíciókból ismert rituális gyógyítás számos olyan elemet tartalmaz, ami jelenlegi felfogásunkból nem interpretálható, de egy új modell keretében értelmezhető. Ez a modell a hétköznapi tudatállapotra jellemző perceptuális-kognitív-szimbolikus megismerés mellé egy a szignál nonlokalitáson alapuló direkt-intuitív-nonlokális információfelvételt rendel. Az utóbbi spirituális élményekben és a módosult tudatállapotok integratív formájában érvényesülne. Az integratív forma az, amit a rituális gyógyítás alkalmaz, és elkülönül a módosult tudatállapotok dezintegratív formájától (pl. pszichózis, delírium). A kultúrkörünkben szokatlan rítusok közvetett célja a profán szenzibilitás (modellünk szerint a perceptuális-kognitív-szimbolikus megismerés) letörése, amelyet ritmikus ingerléssel-mozgással, kimerítő fizikai stressz-hatásokkal, és esetenként hallucinogén szereket használatával érnek el. Az így bekövetkező módosult tudatállapot tradicionális közegben integratív jellegű, utat nyit a direkt-intuitív-nonlokális információfeldolgozás felé, de rituális kontextustól leválasztva, kulturidegen környezetben, rekreációs céllal indukáltan spirituális tartalmát elveszti és könnyen dezintegratívvá válik." http://www.inco.hu/inco12/transzc/cikk0h.htm |
| | | | |
| | | | 362. spirit | 2010. február 22. 19:25 |
| | | | | | Ó, igen, egy barátomtól hallottam zen mesterek tan-mód szereiről, de a hindu papok is bizonyos téren így működnek, és rettenet gyorsan levágják a vadhajtásokat, meg a filozófiai spekulációkat.
Na jah, tudnak valamit!:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Ha megkérdezel egy embert, hogy a mennyországba akar-e jutni azt mondja valszeg, hogy igen, de ha azt mondod neki, hogy oké akkor most szívesen kerülne-e oda akkor mit mondana? Majd később. :)"
Megkérdeztem:)
1-es alany: Még nem. 2-es alany: Már ott vagyok.
Több embert nem kérdeztem a bulin, mert már szakállas lett volna.
A megnyugtató mesterek meg szépen megsimizik a buksidat :) Sztem egy igazi mester úgy szétrugdossa a picsádat, hogy többé nem ülsz ugyanoda ... pl. Tavasz nyár ősz tél és tavasz című filmben a mester jól van eljátszva :) |
| | | | |
| | | | 360. sin | 2010. február 16. 00:43 |
| | | | | | ja és válaszként: szerintem inkább közelebb visznek "Istenhez. Úgy mondanám: kóstoló az isteni szeretetből |
| | | | |
| | | | 359. sin | 2010. február 16. 00:19 |
| | | | | | Na csak így témacímre ránézve úgy éreztem hozzá kell szólnom. Olvastam egy könyvet (Brian Weiss: A Mesterek üzenetei), ami eléggé mélyen belemegy a létezés mikéntjébe, és elég hitelesnek is tűnik, mindenesetre akár igaz akár nem megnyugtatja az embert. Nem akarom leírni az egész könyv tartalmát csak a végét szeretném most kiemelni, ugyanis megfogalmazza néhány erre utaló példával körítve, hogy amit mi Istennek tartunk,hívunk az a mindent közrefogó, végtelen szeretet energiája. (hozzáteszem amikor anyum mondogatta nekem az ilyesmiket viccelődtem vele mert furán hangzik meg minden, h szeretet energia, de kicsit elmélkedve rajta nem is olyan hülyeség szerintem :) ) na és csak annyival díszíteném a fórumot hogy amikor 1 éve kb hajnalkáztam akkor úgy írtam le érzésemet, hogy "ha valami olyasmi zenét hallgattam ami általában kis jó érzést generál a gyomromban az kb 1000szeres jó érzésként jelentkezett hajnizva" és persze végig a "nyugodt, szép, boldogságérzet". és így a könyvvel párosítva arra gondolok lehet hogy ez a "pszichedelizálás" némiképpen megbolygatja a fizikai határokat és a határokon ütött kis réseken átszivárog a fizikai szúréstől mentes tiszta szeretet/isten ki hogy hívja. az egyszer szent h ez egy nehézkes téma, mindenki csak találgatni tud, némi kis tapasztalatokra támaszkodva, bennem egy ilyesmi nézet alakult ki, ér nem bántam meg sem a könyvet sem a hajnit :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hahhahaha
Ezt holnap letesztelem a barátaimon, durva zen hangulata van! |
| | | | |
| | | | | | | | | | A versről kicsit a waking lifeból jut eszembe egy beszélgetés, ahol a flipperes résznél a faszi azt magyarázza, hogy az élet a folyamatos NEM-től halad az IGEN felé. Ha megkérdezel egy embert, hogy a mennyországba akar-e jutni azt mondja valszeg, hogy igen, de ha azt mondod neki, hogy oké akkor most szívesen kerülne-e oda akkor mit mondana? Majd később. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jók a hasonlataid Deep :)
Persze hogy jó és szabad kérdezni, és az elmének, a gondolatoknak is megvan a maguk szerepe-haszna az életünkben, nagyszerű, csodálatos ajándékok ezek, nélkülük nem lennénk képesek az életre, alkalmatlanok lennénk a létezésre. Én úgy képzelem most el az elmét, a gondolatokat a kérdéseket az "igazság keresésében", mint egy autót, ami elvisz a célodhoz, ha pl. megakarod nézni a naplementét a hegytetőn. Beülsz, az autóval felhajtasz a hegyre, de amikor már ott vagy fent, szívesen kiszállnál, hiszen csak egy részét látod a látványnak, nem vagy benne teljesen a tájban, nem érzed a földet a talpad alatt, a szelet az arcodon. Erre a "nem tudom" hozzáállás is tökéletesen megfelel szerintem :)
eszembe jutott egy vers is erről:
az elme hullámai a csend kapuját döngetik ő azonban nem szól nem válaszol és nem vitázik tőle indul minden gondolat minden érzés, minden pillanat csend csupán egyetlen szót ismer ez a szó: a lét megneveznéd de nem tudod megértenéd, de föl nem foghatod
és az elme nekimegy a csendnek toporzékol, dörömböl nem érti senki sem léphet be a sugárzó sötétbe a tiszta és mosolygó semmibe
az elme erre szent tanulmányokba kezd de a csendet nem hatja meg sem hiszti sem imádság ő egyetlen dolgot kér csupán semmit semmit
de nem adod meg neki hiszen ez zsebedben az utolsó cent te inkább dolgozol, inkább robotolsz mint hogy odaadd szent és üres tenyered
minden ugrálva, ujjongva ünnepli a csodát de a szent forrást csak a semmi érheti el, a némaság csupán a semmi képes befogadni a csodát és felismerni igaz valóját, rájönni mi maradt belőle ha eltűnnek a gondolatok a csend a titkom láthatod láthatod
|
| | | | |
| | | | | | | | | | neutroncsillag sokáig én is hasonlóképp vélekedtem, de aztán elgondolkodtam újra...legfőképp azon, hogy mit is értünk gondolkodás alatt. Sokat pofázni egy adott témáról számomra filozofálgatás és ez inkább egy mentális kielégülést szolgál mintsem tényleges megértést. Kérdezni szabad, de a választ már ne mi akarjuk generálni az vagy jön magától vagy nem és ha ezt nem fogadja el az ember akkor görcsös elemzések és agyfacsarások elé állítja magát, aminek a vége is legjobb esetben egy "majdnem el tudom mondani". Az újabb nézőpont számomra inkább olyan, minthogy az elmédet kihegyezed egy irány felé és ez az irány az, hogy "nem tudom, bármi lehet, majd meglátom" és ehhez hozzájön a bizalom saját képességeidben és a tudat hatalmában. Nem egy verbalizálható válaszban reménykedem, mert tudom, hogy megérteni szavak nélkül is lehet valamit, mint ahogy fingani is tudok anélkül, hogy gondolkodnék róla, pedig tökéletesen tisztában vagyok az élménnyel miközben megtörténik. |
| | | | |
| |
|
|