DAATH

Úgy szeretni a pénzt, ahogyan én szeretem, nem kevesebb, mint miszticizmus. A pénz dicsőség.

Salvador Dalí

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere


Legrégibbek

Előző tucat


Teljes lista

Következő tucat

Legfrissebbek


ADATOK

Kategória:

Filozófia


Létrehozó:

Ivy I


Létrehozás ideje:

2003. július 21.


Utolsó hozzászólás:

2012. augusztus 21.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

16088 letöltés
378 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



ÚJ! Felmérés: Kérdőív a koronavírus járvány hatásairól szerhasználóknak (magyar)


A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?

Ivy I, 2003. július 21.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

 
18. cellux2003. július 23. 16:05
 
 
Az Isten igazságossága számomra olyan, mint egy természeti törvény. Isten nekünk, embereknek szabad mozgásteret ad a teremtett világban, ugyanakkor önnön megnyilvánulásba lépett természete automatikusan kijelöli a rendszer korlátait is. A teremtésen belül érvényes szabályok - a természeti és szellemi törvények - nem önkényesek (utólag meghatározottak), hanem az Isten olyanságának a kifejeződései (nem volt előtte-utána, hanem a megnyilvánulásba lépés "pillanatában" lett).

A szellemi szabályokat sokan mégis úgy fogják fel, mintha azok nem abszolút szabályok lennének. Azt gondolják, hogy Isten a góré, aki személyiségénél fogva bizonyos tetteket preferál, másokat meg elítél, és amilyen háklis alak, még jól meg is bünteti azokat, akik nem az ő szabályai szerint játszanak.

Ebből a hozzáállásból képmutatás fakad: megpróbálunk "Istennek tetsző" módon viselkedni, miközben komoly feszültségeket és neurózist halmozunk fel azáltal, hogy képtelenek vagyunk ezeknek a "kívánalmaknak" megfelelni.

Nem azért kéne nemet mondani valamire, mert a hatóság azt elítéli, hanem azért, mert mi magunk belátjuk, hogy az nem üdvös. Ezt a belátást viszont csak az tudja elérni, aki már keresztülverekedte magát a saját vágyai útvesztőin és így "megtanulta a leckét".

Az Isten szabályai azért vannak ott, hogy megtartsanak az önfelfedezés útján. Ezek akadályozzák meg, hogy kirepüljünk a pályáról. Hatás-visszahatás, ok-okozat, egészen addig, amíg mindenre rá nem jövünk.
 

 
17. Ivy I2003. július 23. 15:24
 
 
Vegha: Nem ütsz el a topic címétöl, mert én ebbe a topic-ba a ződet is beleértettem, mint pszichedelikumot. Valójában az is, annyiban, amennyiben megváltoztatja a gondolkodás menetét és az egyes problémákhoz való hozzáállás módját, nézőpontját.
Erre mondta ezt egy kedves kis barátnőm, amikor először szívott, hogy: "most már mindent tudok a gondolkodásról" :o)) Ezt én (a Szakasz c. film alapján) "fordult a kocka effektus"-nak nevezem, jobb híján :o) (Charlie Sheen lemegy pihenöidöben a "drogosok" bunkerébe, puskacsöböl Willem Dafoe megkínálja zödivel, és ekkor mondja: "akkor most fordult a kocka":o)
És valóban: eddig a legtöbb ismerösöm érezte már ezt az egyszeri, egyedi tudatállapot változást, a kockafordulást.
Ekkor - a kis barátnőm is megkeresztelt hívő volt már - bejött egy kérdés: hogyan viszonyul az élmény a már megélt hitbeli tapasztalataimhoz? Ezt a "kognitív disszonanciát" :o)) feldolgozni egy Jézusban feltétlenül hívö embernek lehet túl könnyü, de lehet nehéz is. A mai korban legalábbis, mert a pszichedelikumok zsidó-keresztény használatát manapság már nemigen reklámozzák, pedig volt rá példa az ókori idökben. Manapság viszont még a hívők nagy része is képes azért valamit sátáninak minösíteni, mert OV asuzonta, hogy a zördöggel cimborál. Hogy ezt elkerüljem, én azt a módszert alkalmazom, hogy megvizsgálom a dologgal kapcsolatban a Bibliának mind a betüjét, mind a szellemét, ami a betü mögött van. Én az életemet is szívesebben odadobnám bárkinek, inkább mint a Jézusban való hitemet, de ezzel együtt jár az is, hogy csak Istennek hiszek, emberek véleménye ebböl a szempontból nem érdekel.
cellux: Az Ószövetség Istene csak látszólag mond ellent önmagának, vagyis a szeretetnek, az igazságnak. Amit te említettél, az - nézetem szerint - nem ellentmondás, ha elfogadod Istent nem csak szerető, de _igazságos_ Istennek is!
A "ne legyenek más isteneid rajtam kívül" nem pontosan azt jelenti, hogy Isten elismer más isteneket maga mellett, hanem ebben a parancsolatban a hamis kultuszok ellen óv, mert nem akarja, hogy az Ö igazsága tükrében megvizsgáltatva kárt szenvedjünk, lévén Ö szeretö Isten. Viszont ahogy a szeretetét, úgy az igazságosságát sem tagadhatja meg, ezért nem akarja, hogy az Ö igazsága kárhoztatás legyen ránk nézve. (Húhh, nem tudom egyszerübben :o)
Hogy érthetöbb legyen, egy példa: Te mondjuk egy apa vagy, és azt mondod a gyerekednek: én vagyok az apád, szeretlek téged, a javadat akarom. Hozzám bármikor fordulhatsz, bármit követsz el, mert a gyerekem vagy, és ezt nem változtatja meg semmi! De lesznek majd más "apák" is, akik azt mondják hogy szeretnek, de te ne dölj be nekik, mert ök nem szeretnek, nem hoztak érted áldozatot, csak meg akarják szerezni a szívedet, lelkedet, testedet. Ezek csak cukrosbácsik, ne higyjél nekik!"
Tudom, hogy ebbe most bele lehet kötni, de ezért fórumozunk, hogy kicseréljük a nézeteinket, és az én nézetem ez :o))
 

 
16. cellux2003. július 23. 12:52
 
 
Számomra Isten hozzánk hasonlóan felépülő lény, aki minden szintjén (fizikai, érzelmi, mentális, stb.) magában foglalja a megfelelő szintek összes tapasztalatát és lehetőségét.

Ezzel az Istennel személyes kapcsolatba lehet kerülni: ha az ember megismeri a saját Istenben betöltött helyét, azzal megismeri a világ szívéhez vezető utat is és ezen az úton (ami nem fizikai távolság, hanem szellemi kapcsolat) találkozhat vele.

Ebben az egyetlen középpontban minden és mindenki összetalálkozik, de a középponthoz vezető út mindenki számára más és más, attól függően, hogy az adott lény hol helyezkedik el a világfán.

Valami ilyesmi. :-)
 

 
15. Cauldfield2003. július 23. 10:56
 
 
cellux, nagyon ott van amit írtál.
vegha, szép dolgok ezek. kb 14 éves koromig büszkén hangoztattam, hogy nekem nincs vallásom, és meg sem vagyok keresztelkedve. nagyon büszke voltam rá, aztán rájöttem, hogy ez nem is olyan jó dolog, megszívtam. azóta sem vagyok képes egy konkrét vallásban hinni, de már hiszek a hitben, és a saját hitem egyre erősebb, és a határ kettőnk között lassan végleg elmosódik.
ja, és hogy ne legyek off, 14 éves koromban került a kezembe az első marihuánás cigeratta, tehát esetemben közelebb vitt. a saját istenéhez szerintem mindenkit közelebb visz. az meg, hogy a cellux által említett ál-istenektől eltávolít nem lehet gond, hisz azzal is közelebb kerül a saját istenéhez, akivel a legjobb. (ha agymosottság nélkül áll szándékunkban hinni)
zavarba vagyok mikor az isten szót kell használnom, érdekelne. nektek pontosan ki ő? a teremtő? vagy a végső ajándék ajándékozója? avagy mint fennt lehet olvasni néha egy tudatállapot? (én ezutóbbihoz állok legközelebb, persze nem ilyen egyszerű...)
 

 
13. cellux2003. július 23. 09:14
 
 
Az ál-isten az, akit Istennek gondolunk, és így is kezelünk, pedig nem az.

Például az Ószövetség Istene nekem ál-isten. Az igazi Isten nem mondhat olyat, hogy "ne legyenek más isteneid rajtam kívül". Ilyet csak olyan isten mondhat, aki tud arról, hogy rajta kívül más istenek is léteznek. Ez pedig kizárja, hogy ő az Isten legyen.

Hasonlóképpen, egy olyan isten, aki a gonosz ellen harcol, nem lehet az igazi Isten. (Ezzel ugyanis implicite deklarálja, hogy a gonosz rajta kívül álló erő, azaz önmaga nem mindenható.)

(Kiegészítésül megjegyezném, hogy ha a gonosz ellen harcoló jó istent Istennek tekintjük - ami egyébként teljesen jogos, hiszen ő is Istenben van -, akkor az ellenpólusáról, a sátánról is be kell látnunk, hogy ő is ugyanúgy Istenben van.)

Én úgy látom, hogy az Istennek van legfelső, osztatlan léte (egység), és van dualitás-alapú megnyilvánulása (Isten-Sátán kettősség). A hibát ott követjük el, hogy ugyanazt a szót/fogalmat használjuk mindkét szintre. (Igazából a lét-szint meg sem ragadható fogalmilag.)

Ha valaki nem tud az egység-szintről, hanem csak a duális szintet ismeri, abból elég komoly eltévelyedések fakadnak (nagyon szélsőséges részrehajlás, és ennek következtében a másik oldal elpusztításának vágya, ebből pedig erőszak, agresszió és szenvedés).
 

 
12. Vegha2003. július 22. 22:40
 
 
Köszi, jól hangzik, majd megnézegetem.

Nem tudom mennyire ütök el a topic címtől, ha a pszichedelikumnak nem nevezett drog hatása alatti élményemet közlöm, de talán mégis ide tartozik. Szóval én régebben elég sokat meditáltam beszívva és az ilyen legelső élményem nem is volt túl kellemes. Egy addig még nekem friss garzon lakásban merész ötlet volt úgy belevágni, hogy keveset tudtam a lakás korábbi tulajairól. Egy kicsit meseszerűnek tűnik a dolog, de az egyik korábbi lakos üldözési mániás volt és (lehet, hogy csak a tudatalattimra gyakorolt hatása miatt) azon a bizonyos első betépett meditáción azt hiszem közvetlenebb kapcsolatba nem is kerülhettem volna vele annál, minthogy úgy éreztem át szeretné venni az irányítást a testem felett. Tudom, nem tűnik túl hihetőnek, minden esetre ezt követően nem haboztam sokáig a helyi plébániát felkeresni egy lakás szentelés céljával - biztos ami biztos alapon. Sajnos a saját magamnak szabott határidőn belül ezt nem lehetett megoldani, így magam miatt vállalnom kellett a következményeket és ezért kaptam rá nagyon durván a füstölőkre, hirtelen több "újfajta" vallás iránt kezdtem el érdeklődni meg úgy egyébként is vakarózott bennem ez az asztrál-fizikai-szellemi sík közötti utazás téma.
Természetesen meg vagyok keresztelve, és tizenhárom éves koromig rendszeres hitoktatásban vettem részt, és pont emiatt féltem egy kicsit az eset tudatosodása után. A bérmálás után nagyon határozottan leszartam az egyházat, mert csak felesleges képmutatásnak tartottam és nem láttam benne értelmet.
Ma úgy gondolom ez egy elég súlyosan "Isten nem ver bottal" effektus volt. Gyerekkoromban hiába nem is tudatosan, de alapvetően az egyházi eszmék befolyása alatt is álltam, ám mikor ez alól tudatosan vontam ki magam, egy holtvágánynak tűnő céltalan szakasz következett az életemben. Ezt az élményt követően (újra?) megnyiltam és nagy érdeklődéssel kezdtem fejtegetni a különböző vallások közötti hasonlóságokat/különbségeket, ezzel együtt pedig én is rádöbbentem, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy mit keresek, a lényeg, hogy keresem. Azt hiszem megtaláltam a hitem.
 

 
11. bombadiltoma2003. július 22. 21:13
 
 
[Assisi Szent Ferenc életének művészi feldolgozásai kapcsán számomra a legmélyebben megrázó élmény (eddig) Mickey Rourke alakítása volt...]
 

 
10. Ivy I2003. július 22. 21:03
 
 
Vegha: Nem láttam ezt a filmet, viszont van egy könyv, ami szerintem szintén kifejezi ezt az ellentétet: Nikosz Kazantzakisz: Isten szegénykéje. Ez Assisi Szent Ferencről szól (lásd még Zefirelli: Napfivér, Holdnővér című filmjét, bár ez szvsz gyengébb, mint a könyv)...
(Most Ivy I előveszi a minden férfiban szunnyadó női énjét, ahogy azmirra is írta a 2.sz. hozzászólásában, vagyis most férfi létem ellenére és is festek :o)))
Szóval, szerintem Assisi Ferenc volt az első igazi pszichedelikus keresztyén, ráadásul szer nélkül. Pontosabban: az ő "szer"-e az önsanyargatás volt, de nem az akkor ismert hagyományos, élettől elfordult aszkézis, hanem az életszerető aszkézis. Sok mindennel nem értek egyet az ő teológiájában, de nagyon érdekes az élettörténete (ajánlom a könyvet mindenkinek), mert ezt a fajta ego-loss-t, meghalást-újjászületést megtapasztalni... Persze megtapasztaltam én is, szellemi igazságként ami nem függ az élmény intenzitásától, csak azért, mert hittem Istennek. De Ferenc ezt az élményt olyan intenzitással volt képes átélni, ami nem csak szellemi, de lelki (pszichikai) élményként is jelentős volt...
Biga! Te tudod miről beszélek, mert érted a "kánaáni nyelvet" :o) Mi a véleményed? Csak festek, festegetek... :o)
 

 
9. Vegha2003. július 22. 19:35
 
 
Ezt az egyház vs. vallás témát szerintem nagyon jól filmre vitték Stigmata címmel. A kedvenceim közé tartozik.
 

 
8. Ivy I2003. július 22. 18:47
 
 
azmirra:
Igen, értem hogy mire gondolsz... Én ugyan soha nem jártam az ún. "történelmi egyházak" összejöveteleire (néhány kivételtől eltekintve), mégis - még a bibliai alapokon szilárdabban álló - neoprotestáns gyülekezetekben is észrevettem a konvencionális, törvényeskedő gondolkodás behatásait, és ez bizonyos fokig engem is eltávolított a felekezetektől, de nem az Egyháztól. Az igazi Egyház ugyanis emberekből áll, mint a ház téglákból, kövekből...
Legutóbbi évekig a Pünkösdi Gyülekezetbe jártam, amely az egyik legkevésbé konvencionális felekezet, de még itt is sok mindent elfogadtak az emberek, csak azért, mert valaki mondta, pedig a Bibliában az áll az Ésaiás (Izaiás, Jesája, ki hogy ismeri...) próféta könyvében (54, 13.), hogy:
"És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége."
Ezt a részt Jézus Krisztus a János evangéliumában így idézi:
6,45.
"Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentôl tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő."
Látjuk, hogy az ismeret elsődleges forrása Isten, az Atya, és aki Tőle tanult, az Ő tanítását követte, az a Fiúhoz megy.
Na, ez az első kézből való tanítás, amit keresek azóta is, és ebbe sokkal több minden belefér, mint amit az évszázados (v. évezredes) felekezeti tanítások beengedtek, hatni engedtek. Amikor ki merjük mondani, hogy "félre az emberek tanításaival!", akkor sok minden ami eddig bűn volt nem lesz az, és sok minden ami nem volt bűn, azzá válik!
cellux:
Fejtsd ki nekem, léccí az ál-istent (így kisbetűvel), mert asszem sejtem hogy mire gondolsz, de lehet hogy tévedek...!...

No, most egyelőre ennyi, nem akarok túl hosszú hozzászólásokat, mert unalmasak, de van még bőven mit írnom, rengeteg saját példám is van ezekre, de majd később... :o)))
 

 
7. cellux2003. július 22. 13:02
 
 
Az ál-Isten is (mint minden más), szubjektív kategória. Itt, e topikon belül van értelme és jelentősége.
 

Keresés e témakörben:

|< Legrégibbek  < Előző tucat  Teljes lista  > Következő tucat  >| Legfrissebbek 


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!