DAATH

Az élet egyetlen célja, hogy azok legyünk, akik vagyunk, és azzá legyünk, akik lehetünk.

Robert Louis Stevenson

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere


Lapozható lista


ADATOK

Kategória:

Filozófia


Létrehozó:

neutrino


Létrehozás ideje:

2003. november 1.


Utolsó hozzászólás:

2019. július 3.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

13899 letöltés
524 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


A Semmi érzete

neutrino, 2003. november 1.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

 
524. TrippSurfer2019. július 3. 13:56
 
 
FLASH

Egy eleve ingerszegény környezet az evolúcióban ezen a szinten lévő agyat korlátozná. Nem vezetne sehova ez a kisérlet. Megőrülne vagy eleve ki se alakulna semmi. Az ösztönök és a tudatalatti vinné a napot. Van egy két régebbi cikk gyerekekről akik kiskorukban egyedül maradtak dzsungelben stb. Sose lettek normálisak. A másik dolog mivelaz emberi agy első 3-4 évben a méhen kívül fejezi be a fejlődést minden téren ópiát , dopamin háztartás hazalmasat sérülne kb fogyatékos lenne utána. Tehát semmi szikra nem pattanna el benne.
 

 
523. flashback2019. április 21. 15:50
 
 
Lehet hülyeségnek hangzik, de kicsit elkalandoztam a gondolataimban és meg szeretném veletek osztani.. Kivitelezhető lenne egy olyan ember létrehozása, aki a semmiből, magától építené fel a saját világát minden külső emberi beavatkozás nélkül? (Itt a táplálás megoldása a legnehezebb)
Az egész egy újszülöttön alapul, akinek 0 kapcsolata lenne a külvilággal.
Gondolok itt egy hangszigetelt, sötét szobára. Ahová semmi fény, se zaj nem juthat be. Ezáltal az agyban biztosan elpattanna egy "szikra" amivel az a tudatlan ember olyan dologra találna rá amire mi soha nem fogunk.
Mert le vagyunk butítva! Gondolok itt mindenre ami körül vesz minket. Nem furcsálljátok, hogy mindent TŐLÜK kapunk? Italt, ételt, filmeket, reklámokat. A szavainkat, betűinket! Mindent amit látunk, érzünk, hallunk.
Már le is korlátozták a tudatunk, úgy, hogy észre sem vettük! :)
 

 
522. inigom2014. május 24. 13:43
 
 
Közel az éjfél
Veszélyes zónához értél
A csengő felsikít
A repülő elrepít
Mint az álom

Nehezen érkezel

S ha jön a reggel
Tudom menni kell

Te se létezel

A tenyered befogja a szemeimet
De én a szívemmel látom az igazi neved

Itt az Élet határán, a másik oldalon
Enyém a Világ de Tiéd a Hatalom

Hideg napok jönnek
Szemedre fagynak a könnyek
Kemény kegyetlen lesz a tél
és lesz majd, akinek véget ér
De neked élni kell, élni kell

A szabadságot sohasem érheted el

Közel az éjfél
Veszélyes zónához értél
A csengő felsikít

A félelem elvakít

De az álom csak most kezdődik el
 

 
521. inigom2014. május 9. 23:01
 
 
"a katonának, aki egy viharos éjszakán élesre töltött fegyverrel egyedül áll a lőportoronyban az őrhelyén, különös gondolatai támadnak"
 

 
520. helio*2013. december 3. 03:18
 
 
Na, erről a videóról egy régi gomba trip ugrott be, amikor nagyon szőttem valamit, aztán lefutott a gombolyag :))
http://www.youtube.com/watch?v=whAFLhSWdsA
 

 
519. meska2012. március 12. 00:14
 
 
Sziasztok!

Osztom kheo véleményét.

Éreztem már mély depressziót. Amikor annyira tehetetlennek érzed magad az életed miatt, hogy szinte fáj. És semmi sem jó, úgy érzed, semmi nem menthetne meg, csak ha kiszállsz az egészből.

Akkor ott van a másik érzés, amit én nem hívnék depressziónak (mert szeretem azt az állapotot). Amikor érzem az embert magamban és magam körül, és ezért szomorú vagyok és fáj minden, fáj a világ,és nem akarok emberek között lenni, mert gyűlölöm azt, amik vagyunk. De ez inkább egy lelki tisztulás érzést ad, mert olyan dolgokat is tudok értékelni, amit a rohanó hétköznapokban nem veszek észre.

De kb. 3 hete megéreztem a semmit. Elmondhatatlan érzés volt. Egyszerűen csak semmit érezni. Végre! Nem kattog az agyad, nincs benned utálat, félelem vagy közöny. Egyszerűen csak létezel a semmi közepén, és ettől olyan szabadnak érzed magad...
Egyébként patronoztam :)
Ki gondolta volna, hogy ez kell hozzá, hogy végre legyen egy nyugodt órám. :)
 

 
518. ensophor2012. február 26. 00:27
 
 
Semmi = Anyag (Isten nélkül)
 

 
517. psychedelic9992010. november 29. 09:23
 
 
semmi = nincs változás
 

 
516. kasumi2010. október 17. 20:31
 
 
Üdv.!

A "semmi" témában ajánlom figyelmetekbe Martin Heidegger Mi a metafizika című írását. Nagyon jól követhető gondolatmenettel tárja fel a "semmit". Szerintem kihagyhatatlan!

http://hps.elte.hu/~kutrovatz/tudfil/heidegger.pdf
 

 
515. neutroncsillag2010. október 9. 17:17
 
 
 

 
514. kheo2008. augusztus 6. 21:16
 
 
retek:

A test és lélek elválaszthatatlan egység ebben a birodalomban. De el fog jönni az idő, mikor azok elválnak egymástól. Ez lesz fizikai testünk halála. Úgy gondolod, hogy ezzel a fizikai halállal megszűnnél létezni? Megszűnne a létezés érzeted? Az én érzeted?
-
Pontosan ezért feszegtettem az abszolút semmi fogalmát korábbi írásaimban. "Mert nincs megszűnés, eltűnés a semmiben". Hova tűnhetnél? Hova eshetnél ki a létezésből, ha csak a létezés létezik?
-
Én soha nem tettem egyenlőség jelet a halál és a semmi közé. Csak a semmi és a nem létezés közé. Csak a te véleményed miatt transzformálhattad át a dolgokat, hisz úgy gondolod, hogy a halál a nem létezés? Én ilyet soha nem állítottam. Kérlek idézz, ha hivatkozol rám.
-
A semmi érzete, véleményem szerint nagyon messze áll a depresszió érzéstől. Ez az én személyes véleményem és élményem. Depressziót a gondolatok okozzák. A semmi érzetében megszabadulsz a gondolkodásodtól is. Nagyon tiszta és pihentető érzés.
 

 
513. kheo2008. augusztus 6. 20:26
 
 
Én+te+ö=gén:

Igazad van. Nagyon rosszúl fejeztem ki magam. Pedig ilyen témában nagyon oda kéne figyelnem a pontos fogalmazásra és a kijelentésekre.

"Ha az agyunk lenne a lelkünk, akkor a test halálával a lelkünk is meghalna. Így a lélek és a test között semmi különbség nem lenne."

*jav. =
"Ha az agyunk lenne a lelkünk, akkor a test halálával a lelkünk is meghalna. Így a lélek és a test is fizikai jelenség lenne. Számomra a lélek többet jelent egy fizikai szervnél.

köszönöm.
 

 
512. retek2008. augusztus 1. 13:26
 
 
Kheo

Nagymamám súlyos agyérelmeszesedésben és Alzheimer-kórban szenvedett. Elvesztette a "lelkét".

Szerintem (és mások szerint, kb ezezrszer elhangzott már a fórumon) test és lélek elválasztása elég felelőtlen dolog, akármilyen szinten.

Nyilván ha csak egy központ károsodik (pl egy stroke után), az nem jelenti azt hogy valaki "lelke" megszűnne. Próbáld ki ezt egész aggyal... egyébként meg igen komolyan változtathat valaki lelkén az az egy központ is: pl ha valaki megvakul 20 évesen, elég komoly lelki átalakuláson fog keresztül menni...

Az semmi és a halál közé egyenlőségjelet tenni meg azért cink mert ha "meghalsz" az milliárdnyi új élet születését is jelenti...

"Örök lesz nem találkozásunk,
Mert késtétek nyomom örökké
S mert jajjaimnak és magamnak
Halállal is más lesz a másunk.

Halál után is kikikelve,
Lobogó új és új alakban
Előttetek úgy rohanok majd,
Miként eddig: későn szivelve."

Részlet Ady Az örökké elváltak című verséből :)

Az általunk érzett "Semmi érzete" szerintem csak egy szerotonin-szint csökkenés, egy átmenetileg átélt depresszió mondjuk tripen (mikor hirtelen a szerotonin "nem ott van ahol kéne", tünete a semmi, a kapcsolhatatlanság, a magány stb., az hogy nem tudjuk túltenni magunkat magunkon... kb mint pont depresszión.

A halál utáni továbbélés nem igazi élet csak emlék-lét, csak mások lecsúszása, kielégületlensége elmúlt énünk után.
 

 
511. mundo2008. július 31. 23:02
 
 
a nemlét lehet egy antivilág, mint anyag antianyag; olyan a létezőnek mint az anyagnak az antianyag. kb. mondjuk. ha már analógiát hozok fel.
ami a létező vége az még nem biztos, hogy mindennek vége.
 

 
510. cup_of_tea2008. július 31. 22:21
 
 
Hát igen közvetítő szerepe van, s nem mindegy a nézőpont. Saját halálod vagy másé. Tudod hogy nem mozog, nincs pulzusa, nem lélegzik, nem éleszthető újra, hideg, de hogy mi lesz azután vele azt már csak a saját halálodnál tudod meg. Marad az emlék róla amitől nem lesz névtelen. Mert azok az emberek akik közel álltak hozzá, emlékeznek rá, tudják milyen volt. Írásai, rajzai minden amit alkotott, vagy tett életében az mind ő mind megmarad s hatással lesz másokra. Minden hatással van mindenre. Mint pl az emberi test, társadalmat alkotók, maga a világ... Depresszióban is (nem tudom magát a vegyület nevét), de lecsökken a termelése és így alakul ki tudományosan. Ugyanakkor ahhoz, hogy lecsökkenjen hosszú időnek kell eltelnie úgy, hogy rossz kedve van az illetőnek, elhagyatottnak érzi magát, egyedül a világban, stb... Erre vannak a gyógyszerek, amik visszaállítják a rendes szintet, de ez kis javulást hoz csak. Ahhoz meg a látásmódnak kell változnia, hogy újra minden "jó" legyen a személynek. Tehát a felfogás, ami viszont a lélek szemlélődése tehát az egyén látásmódja.
Nem?
 

 
509. Tom0032008. július 31. 20:24
 
 
Közvetlen bizonyíték nincs az állításodra Kheo, így csak teória. És egy teóriára alapozva nem lehet egy másik teoria létezését bizonyítani.
Ha valaki meghal, lehet megtapasztalja az igazságot, de te sose tudod meg, nincs velük kapcsolatod. Ez nagyon kétoldalú dolog és csak akkor jelentheted be róla 100%osan hogy igaz, ha a másik felében is részed volt, megtapasztaltad (aka halál) De akkor már sztem úgyis mindegy neked...

Az hogy a halál után a lélek mások emlékeiben él tovább az 'valami' tehát nem lehet 'semmi'... De mi van akkor ha nem csak élő személyben hagyott nyomot az illető? Lehet rá nem emlékeznek, de amit alkotott vagy megváltoztatott az még igenis jelenben élő dolog lehet. Így egy ember létezése nagyon nagyon sokáig nem szűnik meg... (akár több 10 000 év is lehet, gondoljunk az ősemberek falrajzaira) Ezért törekedik vélhetőleg oly sok ember maradandót alkotni. Félnek a semmitől, ami eléri őket. Pedig az is csak egy állapot...
 

 
508. Én+te+ö=gén2008. július 31. 10:37
 
 
kheo:
"Ezek az emberek is rendelkeznek lélekkel"

Ez egy önkényes kijelentés, ráadásul alapvetö jelentésmeghatározás nélküli.

"Ha az agyunk lenne a lelkünk, akkor a test halálával a lelkünk is meghalna. Így a lélek és a test között semmi különbség nem lenne."

Ha feldobok egy almát és egy téglát, és mindkettö leesik, abból az következik, hogy SEMMI különbség nincs közöttük?
 

 
507. kheo2008. július 31. 08:49
 
 
cup of tea : Az agy véleményem szerint csak közvetítő szerepet lát el. Sok olyan ember van, akiknél valamilyen baleset, vagy más ok következtében bizonyos agyterületeik működésképtelenek. (lsd. agyvérzés következményei). Ezek az emberek is rendelkeznek lélekkel, pedig agyuk működése nem 100%-os. Ha levágnád az ujjad.... kevesebb lennél tőle? Megszünne az én érzeted? Nem. Tehát nem az újjad vagy. Szerintem így lenne az aggyal is. Ha elvennék tőled, akkor nem az én érzetedtől szabadítanak meg, hanem az én érzeted szabadulna meg a testi funkcióktól, érzékektől, és egyben a fizikai testedtől. Ez lehet a kapocs. Ha az agyunk lenne a lelkünk, akkor a test halálával a lelkünk is meghalna. Így a lélek és a test között semmi különbség nem lenne.
 

 
506. cup_of_tea2008. július 30. 22:56
 
 
Bocs hogy így beleszólok Tündekirálynő.
A halott ember létezik e?A teste egy darabig, mint írta balashh. A lelke viszont már kétséges. Lehet hogy létezik valahol, lehet köztünk, vagy más világban, dimenzióban vagy esetleg sehol és többé már nincs is. Emlékként viszont továbbél azokban akik látták, ismerték, beszéltek vele vagy bármilyen kölcsönhatásba kerültek vele életében. Ez ugyanakkor lehetne a szelleme is, de lehet köztünk ő maga esetleg új testben. Nem mondható rá általánosan, hogy létezik, mert attól függ hogy mit jelent számunkra a létezés.
Olyan szerintem nincs hogy semmi, mert valami mindig van.Csak nem mindegy, hogy felületesen nézzük a dolgokat vagy mélyrehatóan.
Amúgy egy érdekes kérdés:
- Az agy közvetítő szerepet tölt be, vagy ő a lélek?
 

 
505. opendoors2008. július 27. 22:07
 
 
Tündekirálynő,
mindegy, majd remélem egyszer tisztázhatjuk ezt.
Várom a leveled :)
 

 
504. Tündekirálynő2008. július 27. 21:19
 
 
opendoors, akkor nem értetted amit írtam.
éppen, h létezik.

a leveledre majd válaszolok, ha megbeszéltem az illetékesekkel.
 

 
503. opendoors2008. július 27. 19:37
 
 
mundo:
kifejthetnéd, hogy a semmi miért nem a nemlét.
tündekirálynő:
egy nemlétező nézőpontjáról beszélni értelmetlenség.
(ha már nem válaszolsz a levelemre :D )
 

 
502. mundo2008. július 27. 18:46
 
 
és a izé akkor...? :D
 

 
501. macska2008. július 27. 15:06
 
 
akkor a semmi az minden ami nem valami.:D tökjó:D
 

 
500. Tündekirálynő2008. július 27. 14:49
 
 
->
no thing = nincs gondolati alapú képződmény.

folytatnám ott, hogy a halott ember, ha emlékként létezik, vagy csupán egy környezeti, történelmi befolyásoló tényezőként, mégha mégoly csekély, vagy nem lejegyzett szerepe volt is, amikor élt, akkoris hatással van a mostra, a folyamat részeseként tehát folyamatosan létezik.

az ő szempontjából ugyan, az a világ, amelyet ismert, és amelynek részese volt megszűnt, és ő annak a hiányát érzékeli a nemérzékelésével, illetve önmagában nézve ő maga, tehát a tény, hogy ő, és a világa a mostban csak mint kialakító, iránymutató emlék létezik, annak a semmi-valóságát érzékelteti.
 

 
499. Starchild2008. július 27. 14:16
 
 
sőt: angolul a semmi - nothing

de ha szétbontjuk, akkor "no thing", vagyis nem dolog:)

ez már valami :)
 

 
498. Tündekirálynő2008. július 27. 13:12
 
 
az emlék létezik?
 

 
497. balashh2008. július 27. 12:40
 
 
testileg 1 ideig :)
 

 
496. Tündekirálynő2008. július 27. 01:25
 
 
a halott ember létezik, vagy nem?
 

 
495. kheo2008. július 26. 19:46
 
 
mundo:

Nem személyeskedés, csak nem igazán értem, hogy a kijelentéseidet mire alapozod. Mondasz valamit és ennyi. Van mögötte gondolat, vagy tapasztalat, vagy netán olvastad valahol, vagy egyszerüen csak úgy kijelented?
-
szerintem:
A van = létezik. Akkor a nincs = nem létezik. A semmiben nem létezhet a valami. Tehét a semmiben nem lehetséges a létezés. Csak a nem létezés. Vagy nem? ....Tudsz olyat mondani, ami létezik a semmiben?

 

 
494. kheo2008. július 26. 19:40
 
 
tom003:
tökéletesen értettem amit közöltél :) - én a te meghatározott fogalmaid közül az abszolút semmin lovagolok. - mert ha ezta a fogalmat kizárhatnám, azzal a nem létezés fogalmát is ki tudnám zárni. Ebből meg csak arra következtethetek, hogy csak a létezés van mindenhol és mindenkor. Nincs megszűnés, eltűnés a semmiben. És ezáltal a materialista halállál is leszomalhatnék okfejtésemben.

A semmi érzete ettől más, eltérő dolog. Valós érzet és akinek volt szerencséje hozzá tudja mi rejlik ez alatt.
 

 
493. Tom0032008. július 26. 15:20
 
 
Konkrétan kheo-nak írtam akkor néhány hozzászólással lentebb.
Tisztázzuk akkor a fogalmakat:
abszolút semmi: Ha az az intervallum amit vizsgálunk az végtelen kiterjedésű, korlátok nélküli és abban nincs semmi (kritériumok nélküli), se élet, se gondolat. Ez egy paradoxon, mivel magadat nem tudod kirekeszteni a vizsgált intervallumból, így legalább te létezel benne és az semmiképp se semmi.
semmi: egy megadott korlátok közé szorítható tér és/vagy idő szelet amiben a vizsgálat pillanatában semmi(kritériumoknak megfelelő) fizikai és szellemi dolog nincs. Ilyen lehet egy doboz amiben mondjuk nincs semmi.(bár van benne oxigén és számos más vegyület, netalántán kis kosz :) de ezek mind a kritériumokon kívül esnek (amiket előre rögzítünk, vagy már alapból nyílvánvaló)

Ha azt mondjuk a semmi érzete, az csak úgy lehetséges (magunkra értve persze) ha figyelmen kívűl hagyjuk azt a tényt hogy létezünk és csupán a kitöltő érzést vesszük figyelembe és viszonyunkat a külvilággal. Legjobban sztem úgy lehetne megfigyelni a semmi jelenségét, ha nem magunkon hanem egy másik személyen vizsgálnánk. Ott még a konkrét létezését is kérdőre vonhatjuk, azt sose érezzük, sose lehetünk biztosak benne. (elméleti szinten csak, persze)

Remélem sikerült érthetően fogalmazni, mert ennél a témánál ez igencsak fontos...
 

 
492. mundo2008. július 26. 12:25
 
 
nemlét ≠ semmi
 

 
491. Orion2008. július 26. 11:55
 
 
Tom003:

Ha ezt az én kommentemre írtad válaszként, akkor azt hiszem félreértettél. (Ááá, ezek a kibaszott nyelvi korlátok! Amik egyben a saját korlátaim.:)) Szóval meg nem szűnhettem, mert akkor ürességemet se érzékeltem volna. Én ezt valahogy úgy tudnám másként magyarázni, mint amikor a zöldelő természet homok sivatagba vált. Ahogy fokozatosan elmaradozik a növényzet*, úgy maradoztak el az én rétegeim is, amiket lentebb írtam. És a végén a legutolsó kis fűcsomóra ugrottam, ami azt szimbolizálja, azt kis vázrészt, ami ahhoz kellett, hogy körbe tudjak nézni. És meglepve tapasztaltam, hogy az út amerről jöttem szintén eltűnt, amikor képletesen szólva visszanéztem.

Igazából lényegtelen, csak annyit akartam írni, hogy ahhoz, hogy körbe tudjak nézni, ahhoz a kis részemnek meg kellett maradnia, és ha maradt meg belőlem egy kis rész, akkor a nem létezés itt nem áll fent.

*: Mondjuk amilyen sivatagban jártam eddig, ott ez a növényzet elmaradozás kb. 10 méteren belül zajlott le, úgyhogy talán szemléletesebb lett volna, ha azt írom, hogy a közép afrikai esőerdőktől a Szaharáig tartó váltás. Azt a pár ezer kilómétert kb fél perc alatt gyűrtem le a "normál" tudatállapotban levő időérzékelés szerint. :)
 

 
490. Starchild2008. július 26. 00:10
 
 
Én Kheoval értek egyet. Szerintem az elme szintén nem lehet felfogni a "semmit", azt érezni kell.

ajánlott szakirodalom:
Eckhart Tolle - A most hatalma
(ez a könyv nekem sokat segített, bár lehet, hogy sokaknak közhely)
 

 
489. mundo2008. július 25. 20:52
 
 
nekem kerek ez ennyivel is.
 

 
488. kheo2008. július 25. 20:42
 
 
kifejtenéd, hogy miért?
 

 
487. mundo2008. július 25. 20:35
 
 
amugy nem igaz, nem létezhetetlen.
 

 
486. kheo2008. július 25. 20:02
 
 
kedves mundo. miből gondolod, hogy a nem lét létezhet? Már a kérdés is paradox. Az abszolút semmi ami mentes mindentől.... még a tapasztalótól is... létezhetetlen, hisz a létezés hiánya az abszolút semmi. Csak a létezés létezhet. Azt hiszem körbe értem.
 

 
485. kheo2008. július 25. 19:52
 
 
A semmi érzete, mégpedig úgy, ahogy azt orion tapasztalta. Az út mindegy... meditáció, trip, ...a tapasztalat ugyanaz lehet. Ebben a semmi érzetben viszont ott vagy TE magad a tapasztaló. A semmin kívül ott a lényeg.. TE magad, és semmi más. Ez a csodállatos. Ilyenkor talán nem is a semmit tapasztaljuk meg, hanem magunkat. (hisz hogyan lehetne a semmit tapasztalni?, tapasztalni csak valamit lehet, .) Ez a különös érzet........Önmagunk érzete? Ilyenkor a tapasztalót tapasztaljuk? Olvasmányaim alapján ez benső lényegünk. Ilyen értelemben a semmi érzete hatalmas dolog. Ez lehet a lényeg.
 

 
484. Rudulf2008. július 25. 16:07
 
 
énúty gondolom, hogy a semmi éppoly valóságos, mint a tudatalatti, ugyanolyan rejtélyes, és ugyanolyan feneketlen
gyanús......
 

 
483. mundo2008. július 25. 15:15
 
 
a nemlét létezik
 

 
482. macska2008. július 25. 01:05
 
 
megszűnni<-létrejönni
 

 
481. Tom0032008. július 24. 20:14
 
 
Szerintem a semmi nem a 'nem létezés' fogalma. Létezni és nem létezni csak egy 'valami' azaz definiálható dolog képes. Ha már 'valami' és tudod definiálni akkor semmiképp se kapcsolódhat össze a semmivel mint állapottal. A semmi ellentéte a valami, a létezninek meg a megszűnni.
Semmi nem a teret vagy bármi létezőt mér hanem valaminek a hiányát. És ez a valami bármi lehet! Jó, mi? ;)
 

 
480. Orion2008. július 24. 19:47
 
 
Már napközben is olvastam a kommenteket, de csak most van időm írni.
Én egyszer kerültem tripp alatt közelbe a semmivel, de én azt akkor abszolút nulla pontként fogalmaztam meg. Azt hiszem életem egyik legmaradandóbb tripp élménye, ahogy percről percre, de inkább pillanatról pillanatra érzed, hogy csökken a rezonanciád, és egyszerűen kiradirozod magad belül. Behunyod a szemed, szerveid megállnak működni (én akkor így éreztem), és érzed, hogy bele folysz végtelen önmagadba. Eltűntek az emlékek, megszűnt a gondolkodás, nem érzed a külső ingereket, túl lépted az anyagi materiád határát. Nem tudom hova lehetne ezt még ragozni. Letudom írni mi az ami nem volt, dehogy volt-e vmi? Hát nem, nem volt semmi. :)
 

 
479. macska2008. július 24. 17:20
 
 
ezennel ünnnepélyesen rajzolós topicá avanzsálom a témát.
 

 
478. kheo2008. július 24. 17:05
 
 
(És hogy beinduljanak a fogaskarekek :) a semmiről .....Paradox, elképzelhetetlen. Az abszolút semmi a nem létezés fogalma. (se idő se tér, se energia, se semmi) még üresség sem lehet, mert ahhoz tér kell. A semmi egy kiterjedés nélküli pont? Akkor viszont a valami, mint ellenpólus .. végtelen?
 

 
477. kheo2008. július 24. 16:57
 
 
A semmi érzetéről nehéz beszélni. Inkább érezni kell. De erről nem lehet hozzászólásos topicot nyitni, hisz ha beszélsz róla, akkor nem érzékelésről beszélünk, hanem gondolkodásról. Nagyon élvezem hasonló emberek társaságát, akikkel ki lehet csavarni a fogalmakat. (És ezzel úgy érzem, hogy közelebb is kerülök dolgokhoz.) Kedves macska tökéletesen igazad van ez már nem maga a téma, hanem a téma elemezgetése. Élvezd az elme játékát, ahogy logikailag próbálja sarokba sakkozni a megérthetetlent. Nem fogjuk ezáltal megérteni, de valahogy még is érdekes és jó szórakozást nyújt. A téma a Semmi érzete nem beszélgetés tárgya, hanem a meditáció tárgya, méghozzá a tökéletes meditációé. Boldog aki tudja mi a semmi érzete. - remélem majd idővel közéjük fejlődöm.
 

 
476. Tündekirálynő2008. július 24. 15:39
 
 
"És ezzel be is fejeztük a továbbgondolkodást? Miért nem tudjuk másképp elképzelni a valóságot?"

/topikindító hozzászólás
 

 
475. macska2008. július 24. 15:33
 
 
egyébként is félreértettétek a topic címét. a Semmi _érzete_.
 

 
474. Starchild2008. július 24. 11:05
 
 
Az meg már nem semmi :)
 

 
473. Tündekirálynő2008. július 24. 09:36
 
 
ebben a dobozban nincs semmi, tehát van valami.
ebből a dobozból hiányzik valami, ez pedig a semmi.tehát a semmi az valaminek a hiánya.
ebben a dobozban semmi van, tehát a semmi valami.

 

 
472. Álommanó2008. július 24. 01:53
 
 
A semmi egy fogalom. Azt jelenti, hogy egy adott intervallumban(legyen ez tér- idő-, vagy fogalom-szelet) a dolgok egy bizonyos csoportja nem található meg. Például hogy ebben a dobozban(egy térrész) nics semmi, ami érdekes(tehát levegő, baktériumok lehetnek, azok nem érdekesek).

Ha ezt úgy értelmezzük, hogy a "dolgok bizonyos csoportját" kiterjesztjük az összes fogalomra, amit csak el tudunk képzelni, akkor persze, hogy nincs olyan, hogy semmi, hisz mindenre, ami létezik, fogalmat alkotunk, tehát valamit biztosan találunk a vizsgált intervallumban, ami nem semmi(például üres teret).

Persze az is egy értelmezés, hogy egy valamit elnevezünk semminek(például az üres teret elnevezhetjük semminek), és akkor elvben létezhet semmi, és akkor igaza lesz tündérkirálynőnek is, hogy a semmi tulajdonképpen valami:)

Érthető volt?:)

(és van ennek köze a semmi érzetéhez? Tuti nincs...)
 

 
471. Tündekirálynő2008. július 23. 23:04
 
 
asemmivalami
 

 
470. kheo2008. július 23. 21:19
 
 
A semmi. hmmm..... Kapaszkodjatok... :-) Ha azt állítom, hogy nincs semmi, azzal kizárom a van valami fogalmát, ha azt állítom, hogy van valami azzal kizárom a nincs semmi fogalmát. A kettő kizárja egymást. Vagy ez vagy az. ( Nehéz a kérdés, mert ha a mi fogalmainkban létező semmiről azt állítjuk, hogy létezik, akkor azzal már kimondjuk, hogy létezik a semmi, van a semmi, tehát van valami. ) ........Szerintem nem nehéz belátni, már csak a saját létezésünkből, hogy valami van a semmin kívül. Ha viszont valami van, akkor a semmi nincs. A semmi nem létezhet, tehát nem is nyílvánulhat meg. Egyetelen dolog van ami létezik, az pedig a létező valami. Nem létezik a semmi. ( talán ebből következhet, hogy csak a létezés van, és ebből nem lehet kikerülni, hisz csak ez létezik. Akkor hogyan halhatnánk meg? Hogyan kerülhetnénk a létezés fogalmán kívülre?
 

 
469. marry-go-round2008. június 30. 20:09
 
 
hali

épp a colorstartól hallgatom a falling-ot :)))
 

 
468. Eretnek2008. június 19. 05:16
 
 
Sonek, sok igazság van abban amit mondasz. Óriási tévútjaink vannak, például hogy neked be kell magolnod történelmi dátumokat, olyan matematikai rendszereket amiket valszeg sosem fogsz használni, és az iskolák után azonnal elfelejted, de mégis kell. Elég gyenge érv, hogy "ez az általános műveltség része", mert akkor most miért is van erre szükség? Azért, hogy olyasmit tanítson neked, ami érdeklődést ébreszt és a hatására mondjuk atomfizikus leszel, vagy azért, hogy elmondhassuk, és a külvilágnak azt mutassuk hogy "Magyarországon nagyon művelt emberek élnek".

A valóság viszont az, hogy az emberek (többsége) reggel ül a dugóban és butítja magát valami zaj-masszával rádióban, vagy ül a buszon és Blikk magazinnal butítja magát. Hazamegy, és tévével butítja magát, hétvégén megszökteti az elméjét pihenéssel, bulizással. Mert valamivel le szűkíteni a tudatot, hogy ne tedd fel öt percenként a kérdést: Hát ez lenne az élet itt? Biztos hogy ezt így kéne?
 

 
467. Leela2008. június 15. 22:01
 
 
The Osmotic Effect - pure reality
de ettől sokkal több a semmi.
 

 
466. sonek2007. szeptember 25. 11:47
 
 
" A „semmi értelme” világban élünk. "

Ez a mondat igencsak megfogott.
Tényleg amúgy, ebben az országban hogyan zajlik az élet?
Az élet, amelyet törvények és erkölcsi szempontok védenek?
Óvjuk a kábítótol fiainkat, de tévét nézhetnek, videojátékokkal játszhatnak. Könyveket sem olvasnak, nem kötik le őket.

Az oviban és előtte még semmi probléma sincs, nincs kialakult személyiséged és csupa játék az élet.

Bekerülsz általános iskolába, próbálsz beilleszkedni, próbálsz nem sírni ha bántanak a nagyok, próbálsz megfelelni a tanító néniknek bácsiknak. Próbálod felfogni mi történik veled amikor megnőnek a melleid vagy pattanásos lesz az arcod. Ilyen beküldenek egy vén semmirekellő iskolaorvost, és az ábrán ecseteli a punci/kuki részeit.

Középiskolában ha nem vagy elég erős sodródsz az árral, és próbálod megérteni saját gondolataid, irigykedsz a szebbekre, okosabbakra, erősebbekre, és általában mégjobban megutálod a tanulást. Ha van egy kis beszélőkéd meg szerencséd, nem te leszel az, akit osztálytársaid megalázóan kiközösítenek. Berugsz, beszívsz, esetleg messzebre mész, és lelki bántalmaid elfelejtésére rabjaivá válsz a szereknek. Próbálod elfogadni, de mégsem megy: itt semmi sem igazságos, ha megkérded ezt miért kell tanulni, mindig az a választ kapod: mert az általános műveltség része. Persze, deriválásról és integrálásról, vagy éppen atomfizikáról mindenkivel olyan jól el lehet beszélgetni.

Szűnni nem akaró igazság-hiányod az őrületbe kerget.

engem is.

ezekután főiskola, képmutatás, karrierizmus stb stb.
 

 
465. deeptrip2007. szeptember 11. 17:12
 
 
Nekem a semmi igazából a végtelen, tehát minden. Abba meg már talán passzol ez. Amúgy fingom sincs, ha lenne akkor se tudnám elmondani, mivel semmi.
 

 
464. INPUT2007. szeptember 11. 01:06
 
 
csak azért írok ebbe a topikba, hogy a deeptrip, meg a sustanon elolvassák, hogy mekkora félreértésben is vannak saját magukkal.
formanélküliség?
ja.
meg tartalmatlan amforák érkeztek keletről mínusz 1587-ben, kénytelenek voltunk ki-keltamintázni, bocs, de akkor még nem volt rendes görög kultúra...
jah, meg nem éreztél semmit, de a halálból visszatérve már faszán neveled az idelátogató gyerekeket.
bocs, a mondanivaló első rétege -ami a második - eléggé nyomi és nehezen feldolgozható, a második meg talán ciki.
 

 
463. Sustanon2007. augusztus 30. 22:10
 
 
Én semmit nem éreztem szinte amikor bedobtam másfél motorolás felnit. Ezért inkább nem is dobálok:))
 

 
462. deeptrip2007. augusztus 25. 22:41
 
 
semmi=formanélküliség

Ez olyan érzés amihez semmit se tudsz kötni, nem tudod formába önteni.
Tényleg nem számít semmi se. Elég pihentető tud lenni. :)
 

 
461. Titti2007. augusztus 24. 12:06
 
 
azt hiszem az a semmi érzete hogy sem mi, sem én nem számít, semmi sem számít
 

 
460. Titti2007. augusztus 24. 12:00
 
 
semminek érzem magam
 

 
459. Levitee2007. augusztus 22. 11:21
 
 
Én már tudom (persze lehet hogy ez csak az én világom) hogy nem szabad megbízni SENKIBEN. Nincsa barátság csak haverság. Mert úgyis kibeszélnek a hátadmögött. Még ha a rosszban számíthattok is egymásra, akkor is keverik a kakhit. Hogy miért? Mert emberek vagunk. Mások fájdalma számunkra örömöt okoz.
 

 
458. Ruke2007. július 22. 14:11
 
 
Én egyszer éreztem valami furát, nem volt bennem anyag, csak alkohol valamennyi...aludtam, s csak az lepett meg hogy ébredéskor arra eszmélek, hogy VAGYOK...egy pillanatig még bennem volt egy nagy sötét nyugalmas valami/semmi aminek semmilyen kiterjedése nem volt. Ahogy felébredtem, körülnéztem, s pár másodperc alatt ismét felfedeztem a 3d-t. Fura volt...
 

 
457. Zaxxon2006. január 30. 08:57
 
 
Jön a felnőtt-kor... Úgyhangzik mint valami betegség, és valamennyire lehet annak tekinteni, mert ugye szokták mondani, hogy az az öreg, akiből kiveszett a remény lángja. A felnőttek sokszor elfelejtkeznek a gyermeki énjükről. Na de ez más téma.

Nincs 100%os barátság. És soha nem is volt. Modjuk a nők között nagyobb a szarkeverés.
 

 
456. Fierce Killer2006. január 25. 18:37
 
 
Ezt a kis írást egyik ismerősöm írta, leírom nektek, lássátok ti is, mire gondolhat egy ember akár 15 évesen,milyen meglátásai vannak a világgal szemben.

.....Néha olyan dolgok történnek amit még magam sem értek, amik gondolkodásra késztetnek, miket is beszélek hiszen minden kis dolgán elgondolkozom az életnek.
Mindig azt hittem hogy akármilyen zord is a világ , lehet mégis minden jó..Ehhez a jóhoz az embernek szüksége van egy családra ami támogatja mindenben, megfelelő életkörülményekben, és barátokra.Nekem mindig is a barátok voltak a legfontosabbak, így a velük történt dolgok miatt voltam nagyon boldog vagy nagyon szomorú.Hogy teljes legyen az életem kellettek ők is és mindig is kelleni fognak!Az ember barátok nélkül semmit sem ér! Ez igy igaz ahogy mondom, csak van egy kis bökkenő,sosem tudhatod ki az igaz barát. Nem tudhatod ki az aki csak elhiteti veled hogy barátjaként szeret, megbizható,és hogy mindig segíteni fog a bajban.Nem is tudom mikor találkoztam olyan emberrel akiben még nem csalódtam , és ez a szörnyű.Én eddig álomban éltem , hittem hogy minden emberben ott van a becsület, minden ember megbízható és hogy van egy olyan ember akiben 100%-ig megbízhatok, és ő is igy gondolja, és hogy úgy viszonyul hozzám ahogy én hozzá, az ilyet hívják barátnak. Elhittem neki...gondolhatjátok mi lett a vége..Kiderült hogy mindent csak megjátszott, MINDENT!Hogy hogy képesek erre egyesek?Nem tudom, de az a baj hogy itt nem is egyesekről van szó, mert körülöttem mindeki ilyen!Látok mindent ami körülöttem folyik..és hogy mondjak vmit, elkap a hányinger...ez a sok szenny...!És hirtelen felébredtem, mintha csak ezt hallottam volna : "Ébresztő kislány!Isten hozott a kétszínűek világában!".Hát ez nem szörnyű?!Nem tudhatod mikor támad hátba , akiről azt hitted hogy nagyon szeret, valakinek mondassz valamit és az egyből szalad a másikhoz...nem tudhatod hogy akire legféltettebb dolgaid bízod, már alig várja hogy mikor mondhassa el másnak..és alig várja hogy átrhasson neked!Mért ilyen az emberek természete???..Vannak dolgok amiket komolyan kell venni!Azt mondod valakinek hogy "a barátod vagyok ",akkor komolyan is kell gondolnod!Az igaz barátság ritka, megjegyzem én még nem találkoztam vele.
Erről igazság szerint csak azért írtam, mert nem rég kaptam az élettől egy olyan pofont amit nem vártam volna, igazából örülök is neki meg nem is, így legalább fújtak egy ébresztőt. Akit legjobb barátomnak hittem, attól az embertől kaptam egy olyan rúgást...Végülis már nem is bánom annyira dolgot hogy a barátságunknak vége. Nem én voltam a hibás, azóta az a valaki nagyot sűllyedt a szememben,egyenlő a nullával. De a lényeg hogy amióta vége a barátságunknak sokmindenre rájöttem, soha többet nem bízom meg senkiben és nem tudom ki a "haver vagy az igaz barát".Legbelül valamilyen szinten érzek egy űrt, és hiányzik vmi...ezért kellenek a barátok!.....
 

 
455. helio*2005. november 7. 21:41
 
 
A Semmi érzete?

Érezd!
[ ]
Érezd!
1. Nem érzel semmit?
Akkor a semmit érzed!

2. Vagy érzed a semmit?
Akkor nem érzel semmit!

(3.) Esetleg az alantos logika erőltet ránk egy kaotikus
fogalmat a Semmiről?
Akkor Érezni több a logikánál (és a vicces comboFlash-nél)...
Érezd!
[ ]
Érezd!







 

 
452. leonardo2005. szeptember 2. 00:41
 
 
tényleg nincs semmi!!!!!!!!!!!!!!...de minden van!!!!!!!!!!!!!!...mi az a semmi? A semmi érzés, az csupán a világtól elhatárolódott állapot az agyadban nem jár a világgal kapcsolatban semmi! Semmit sem érzel? Oké mondd meg akkor mit kéne érezni! Ő...Ő...ja! Nincs olyan, hogy semmi! A semmi érzete, inkább az érzés hiánya, nem a mindenség ellentéte. Semmi csak a fekete lyukban van, de még ott sem mert hamár lyuk akkor valami!
 

 
451. ChounFu2005. szeptember 1. 14:00
 
 
Ki akarod nyitni a szemed...Gyengülő, de újra-újra éledő ellenállást próbálsz kreálni és koncentrálni, hogy meglásd a világot...Hisz nyitva a szemed...A villanykapcsolót keresed a sötétben, de tudod: nincs lámpa...Sötétség...DE MINDENHOL!!!...Minden mennyiségben...Próbálsz valami kapaszkodót keresni, hogy magadhoz ragadd ezt a világot, de minek? Miért jó ez neked? Ragaszkodsz a magad köré felépített illúzióhoz, görcsösen kapaszkodsz belé, de már érzed:elveszted...Még utolsó erőddel utána kapsz, de már csak a semmi...Az üresség...Merre?Hol? Hogy történhetett?...Nem érted a helyzetet. Értetlenül állsz a kérdés elött és nincs kitől segítséget kérned...Egyedül vagy...A megújúló felismerés másodpercenként villám ként csap testedbe és zilálj elmédet... _Test_...Milyen furcsán hangzik most ez a szó. Szinte új értelmet nyer, új közegben: A semmiben... A semmiben tovább fűződ gondolataidat, de már maga a helyzet is furcsán hat számodra......................................
 

 
449. Ákimáki2005. augusztus 5. 18:12
 
 
"Megretenek a világméretű semmitmondástól."

Mindenki megretten ettől, aki a miértet keresi, és éppen ezért nem találják az emberek. Amikor egy pillanatra szembe kell nézniük önmagukkal, megrettennek, és a látvány elől gyorsan a külvilágba menekülnek. Elmennek moziba, színházba, találkoznak a barátaikkal, jól bebasznak, és ezzel sikerült elmenekülniük saját maguk elől. (időlegesen...)
Viszont aki megretten, de nem menekül, hanem farkasszemet néz az ürességgel, a semmivel, az értelmetlenséggel, és nem adja fel, az meglátja a "fényt az alagút végén", és amikor visszatér a hétköznapokba, már soha nem lesz ugyan az az ember, mint aki előtte volt, mert meglátta azt, amit egész életében keresett...
Látta, hogy amit keresett, az ott volt egész életében az orra előtt, csak eddig nem volt bátorsága kinyitni a szemét, csupán a sötétben tapogatózott...

Ettől kezdve már minden, amit a sötétben tapogatózás jelentett neki - az ő valósága - csupán egy buborék lesz a végtelen tengeren...
 

 
448. Vino2005. augusztus 4. 13:02
 
 
Azé nem égészen, de valami iesmi.
 

 
447. deeptrip2005. július 29. 00:44
 
 
Én meg egyre inkább kezdek rájönni, hogy az van amit elhiszel. Gyakran valami jön, kezd mocorogni és én beparázok, hogy á nem ez ennyi gyakorlástól úgyse lehet és ezért abba is marad. Néha azért sikerült elhinnem és akkor meg kiteljesedett és megtörtént. Nem kell semmi mást tenned csak hinni valamiben, a többit te alakítod hozzá.
 

 
446. gundul2005. július 28. 23:17
 
 
néha ténleg elfog a félelemnek hívott jószágkombináció :)
hogy talán nincsis értelme annak a vegetatív életformának amit
manapság képviselek.Néha nehéz elviselni ama gondolatok összességét hogy talán
egyedül vajok ezzel a problematikával és soha nem is lessz másképpen, hiszen szánalmas életemnek
értelmet keresvén rádöbbentem hogy felesleges olyan dolog után kutatnom ami nemis
létezik. 1szerűen NINCS és kész. Megretenek a világméretű semmitmondástól. Nekik talán a
"jólét" a fontos (feleség+gyerek, szépház+jókocsi). Jólét, ha azért kicsit belegondolunk azé
ez elégg tágg fogalmat képvisel miközben sokan úgy érzik hogy kiaknázták azéletük minden egyes
kisebb nagyobb területét... Szóval kiábrándultság lett rajtam úrrá és nemhiszem hogy ezen a tényen
bármi is megmaygarázzná amit ITT belül érzek.

De azért ez csak én láttom, gondolom így.?
A szerencsés többségnek üzenem:"Sose feledd, hogy csak a döglött hal úszik az árral."
Daath.hu

 

 
443. Vino2005. május 7. 09:37
 
 
nos hogy mennyire nem kéne hogy megosztott legyen ime:

Jézus kisgyerekeket látott, akik szoptak. (Azt) mondta tanítványainak: Ezek
a kicsinyek, akik szopnak, azokhoz hasonlatosak, akik bemennek a királyságba.
Mondták neki: Ha mi kicsinyek vagyunk, be fogunk menni a királyságba?
Jézus mondta nekik: Ha a kettőt eggyé teszitek, és ha a belsőt (olyanná)
teszitek, mint a külső, és a külsőt, mint a belső, és a fölsőt, mint az alsó,
és hogy a férfit és a nőit ez egyes-egyetlenné fogjátok tenni, hogy a férfi ne
legyen férfi, sem a nő nő; ha szemeket szem helyébe teszitek, és ha kezet kéz
helyébe, és lábat láb helyébe, és képet kép helyébe, akkor fogtok bemenni [a
királyságba].
 

 
442. Nargile2005. május 6. 17:14
 
 
Gén: a drogpolitikában kötelezővé kéne tenni az E-Prime nyelvet :)

"You don't need to take drugs to hallucinate; improper language can fill your world with phantoms and spooks of many kinds."
 

 
440. deeptrip2005. május 6. 15:37
 
 
Igazad van és ha nem idegen szavakból áll az egész szöveg akkor biz Isten utána szoktam nézni. Csak nekem elsődlegesebb célom az, hogy a magyar nyelvet minnél kifinomultabban tudjam használni, mert az alapgondolkodásom az magyar így azt közvetlenül tudom ezzel tágítani.
 

 
439. Én+te+ö=gén2005. május 5. 22:14
 
 
danika:
"Az viszont kevésbé jó, hogy nyelvezeted miatt a tartalmat nem értem meg mindig elsőre és ez így nehézkessé tudja tenni a dolgokat."

...és ekkor válaszúthoz érkezel: utánanézel-e azoknak a szavaknak/fogalmaknak, amikkel még nem találkoztál, és utána megpróbálod-e összerakni a fejedben azt, ami még nincs meg benne készen összerakva?

A folyamatot tanulásnak/gondolkodásnak hívják és kétségtelenül nehézkes, viszont felettébb tudattágító :)
 

 
438. deeptrip2005. május 5. 21:52
 
 
Jó, mert szeretek dolgokat elemezni. Az viszont kevésbé jó, hogy nyelvezeted miatt a tartalmat nem értem meg mindig elsőre és ez így nehézkessé tudja tenni a dolgokat. Bár gondolom nem konkrétan nekem irogatod szóval nem zavar, csak ne engedj az idegen szavak csábításának! :)
 

 
437. Én+te+ö=gén2005. május 5. 21:31
 
 
BT: http://www.nobeliefs.com/eprime.htm
A Robert Anton Wilson írta Kvantumpszichológia c. könyvben is említve van.

danika:
Jó ez neked, hogy a nyelvezetem megértetésével foglalkozol? :)
 

 
436. deeptrip2005. május 5. 19:33
 
 
Génbácsi elméje már televan terminus technicus termeszhangyákkal és ahogy elnézem ezek csak egyre szaporodnak és szaporodnak...Jó ez neked? Nem kötekedni akarok és bevallom, hogy jó érzés olyan idegen szavakat használni, amit nem a 15 éves emberek szoktak, de "magasztosabb" körökben megértik, viszont szerintem nem kis feladat az se, ha megpróbálod megtalálni a legjobb magyar megfelelőt hozzá. Meg az így néha a megértést is tudja ám szolgálni, ha így esetleg szóval netán tán talán valaki nem értené meg éppenséggel úgy összefoglalólag a maga pontosságában azt, hogy most mire is akarsz az adott kifejezéssel úgy egész véletlenül mégis céltudatosan célozni. Kéne az oldalra egy szótár asszem. :)
 

 
435. bombadiltoma2005. május 5. 19:27
 
 
Gén:
Mi az az E-Prime nyelv?
 

 
434. Én+te+ö=gén2005. május 5. 18:51
 
 
Látom te vágod danika; a hangsúly a "másnak" és "neked" szubjektivitásán, valamint a "lehet" potencialitásán van.
 

 
433. deeptrip2005. május 5. 18:33
 
 
Ami neked rossz az lehet hogy másnak jó és ugyanígy fordítva.
 

 
432. Én+te+ö=gén2005. május 5. 12:06
 
 
"A világ jó" kifejezés alapból ellentmond az E-Prime nyelv szemantikus higiéniájának.
világ==világ
Lehet akár jónak is érezni, megélni, látni, gondolni. Mint ahogy a világ jelenségeit is lehet különbözö definíciókkal, hasonlatokkal, kognitív sémákkal és metaforákkal értelmezni. De ezek az értelmezések nem összetévesztendök magukkal a jelenségekkel.
A 0-fogalmak döntik el, mi ne jöjjön át a filteren, mi legyen "semmi".
Az 1-fogalmak ontologizálnak, definiálnak és kategorizálnak.
A 2-fogalmak összehasonlítanak, elválasztanak és dipólusokban gondolkoztatnak.
A kontinuum-fogalmak folyamatos súlyzott egydimenziós leképezést alkotnak.
A multidimenzionális meg váltogatja az aktuális filterparamétereket, néha ideiglenesen kikapcsolja és fehérfényként egyszerre beengedi a megszüretlen dimetiltriptaminoid "valóságot".

A kényszeres kettes duális/dipol/bipoláris gondolkodás sokszor megszivathat, ha a "minden jóra BIZTOSAN valami rossz következik" önbeteljesítö jóslatokban gondolkozva olyan jelenségekre van ráhúzva, amik szintjein nem annyira kötöttek a 2-fogalmak, mint pld. a humán ivarsejttípusok vagy szervszimmetria nyilvánvalóan 2-alapú eseteiben.
 

 
430. Vino2005. május 5. 09:49
 
 
már akinek duális, mert ugye van olyan akinek nem az. ...amugy nem mondta senki, hgoy a világ jó. Egyébként a semmi nem valami, tehát nem halmaz, hanem "anti-halmaz".
 

 
428. Rincewind2005. május 2. 06:22
 
 
Ezt egy duális világban hogy állíthatod?:D Ne haragudj, de szerintem ez butaság. Ha nincs nappal, nincs éjszaka, ha nincs magas, nincs alacsony.
 

 
427. Vino2005. április 30. 10:40
 
 
Semmi, halál, gonosz...ezek a legértelmetlenebb dolgok az életben.
 

 
425. bombadiltoma2005. április 27. 12:05
 
 
Ja, a semmi érzete sem mindig egyforma... télleg igaz. Alphagirl, asszem ismerem némileg a jelenlegi cipődet...
 

 
422. deeptrip2005. április 5. 16:07
 
 
Ez már lassan szeméremsértés alphagirl!
 

 
416. bombadiltoma2005. április 4. 21:23
 
 
Nem, nem fogalmazol érthetetlenül, csak az alapfeltételezéseink különbözőek. És én többórányi írás-törlés után eléggé tanácstalanná váltam, hogy mit is mondjak. És ahogy mostanában sokszor, megint csak az van, hogy semmi más nem marad, amit le merek szögezni, mint a saját tapasztalataim. Amelyek ezügyileg dióhéjban a következők:

Én nem tudok állást foglalni az ügyben, hogy a korlát-e az illúzió, vagy a korlátnélküliség, csak azt tudom mondani, hogy egy korábban valódinak látott korlát illúzióként való érzékelése (amely nem pusztán egy kognitív döntés, hanem szubjektív felismerésként, ha tetszik revelációként megélt folyamat, illetve annak eredménye) növeli a belső szabadságfokomat és csökkenti a félelmeimet. És a szabadságfok növekedése maga után vonja azt is, hogy egyre kevesebb dologra mutogatok, ha problémám van, azaz úgy érzem, még nagyobb a felelősségem. És azt is jelenti, hogy azzal a biztos tudattal élek, hogy _mindig_ van választásom. Innentől nincs saját tapasztalatom, csak extrapolálni tudok, még pedig azt extrapolálom, hogy ha létrejönne bennem a teljes korlátoknélküliség, ami számomra egyet jelent a teljes félelemnélküliséggel, akkor megszűnne az a lehetőség, hogy egyáltalán pofára lehet esni, mert semmit sem érzékelnék pofára esésnek... És így (nincs) tovább :-)

Amíg meg van félelem, addig meg maradnak a dilemmák. Többek között hogy te elmész erowidos polót nyerni, amelyért őszinte tiszteletem és köszönetem, én meg nem... :-(
 

 
415. Nargile2005. április 4. 20:23
 
 
syrach: pontosan erre gondoltam.
gén: remélem nem kell mindenkinek delfinekkel és LSD-vel lebegnie, hogy ezeket belássa :)
tetrahíd: és mi lenne az pl?
 

 
413. syrach2005. április 4. 17:29
 
 
Nargile szerintem világos amit mondani akarsz.
Itt mindössze csak annyiról van szó, hogy valaki aki évek óta saját korlátai által bezárt világban élt, annak iszonyatosan jó érzés lehet kitörni, és megszabadulni.
A dologhoz csak itt kell hozzátenni, hogy szerintem (és valszinűleg Nargile szerint is) az ember nem szabadulhat meg minden létező és nemlétező vagy akármilyen korlátától, hanem csak részben.Ez nem "figyelmeztetés" vagy leoltás mindössze csak annyi, hogy jó ha az ember ebből a felszabadult állapotból nem esik át egy olyan végletbe, hogy na akkor nincsen ami elém áll, és nekem nincsen korlátom, akinek meg van, az egy saját elméje börtönében szenvedő rab.de lehet hogy soon sem erre gondolt.
különben az "átbújáshoz" csak annyit, hogy én a konkrét korlátok alatti átbújásáról beszéltem, nem arról mikor az ember egy átalakitott fölösleges deszkától szabadul meg. vagyis egyről beszéltünk.
 

 
412. Én+te+ö=gén2005. április 4. 17:23
 
 
A delfinekkel és elesdével lebegö John. K. Lilly meg azt mondta hogy:

[...] we have information without limits in one's mind and with agreedupon limits (possibly unnecessary) in a network of minds. We also have information within definite limits (to be found) with one body and in a network of bodies on a planet.
[...] These limits are to be found experientially and experimentally.
 

 
411. Nargile2005. április 4. 10:25
 
 
Hmm... tényleg én fogalmazok ilyen homályosan és érthetetlenül?

Na szóval: tegyük fel, hogy az emberek többségének igenis vannak korlátai, akár maga gyártja őket, akár nem. Ezeknek az embereknek (az emberiség 99.99%-a) két választásuk van:
1, vagy elfogadják ezeket a korlátokat és megpróbálják figyelembe venni őket a döntéshozatalkor
2, vagy abba az illúzióba kergetik magukat, hogy nekik már nincsenek korlátaik, és hogy ők minden korlátot át tudnak hágni.

Szerintem ez utóbbi esetben azért nagy a pofára esés valószínűsége, mert hiába nem veszel tudomást róluk, a korlátok a legváratlanabb helyzetben úgyis akadályozni fognak. Ha ez felkészületlenül ér, ha abban az illúzióban ringatod magad, hogy neked már nem jelenthet meglepetést egy korlát sem, akkor a baj nagyobb.
 

 
410. bombadiltoma2005. április 3. 21:39
 
 
"Abban már megállapodtunk, hogy a korlátokat sokszor az ember maga gyártja."

Épp itt nincs megállapodás. Van, aki szerint pont minden korlátot az ember maga gyárt, nemcsak "sokszor".

"Az tehát, hogy felismered a korlátokat, amiket magad gyártasz, az azt jelenti, amit én írtam, magyarul a korlátok ismeretét, nem pedig azt, amit soon, tehát a korlátoktól való teljes megszabadulást."

Így van. Ennyivel másképp gondoljátok.
Amivel nem értek egyet az csak a pofáraesés valószínűsége. Meg nemvágom, hogy szerinted akkor most mit kellen csinálnia soonnak, vagy hogy pontosabban mire próbálod itt most figyelmeztetni őt.
 

 
409. Nargile2005. április 3. 19:24
 
 
Abban már megállapodtunk, hogy a korlátokat sokszor az ember maga gyártja. Az tehát, hogy felismered a korlátokat, amiket magad gyártasz, az azt jelenti, amit én írtam, magyarul a korlátok ismeretét, nem pedig azt, amit soon, tehát a korlátoktól való teljes megszabadulást.
 

 
408. bombadiltoma2005. április 3. 18:10
 
 
Nem feltétlenül pofára esés. A korlátok nemlétének felismerése után az is következhet, hogy az ember szabadon megtart vagy felvesz ilyen nemlétező korlátokat és tartja magát hozzájuk. Én asszem ezt csinálom. De nem biztos, hogy minden korlátnak felimertem a nemlétét.
 

 
407. Nargile2005. április 3. 16:05
 
 
Nem tudom, soon, engem kicsit zavar ez a nagy önbizalom, tényleg úgy gondolod, hogy előtted már nincsenek korlátok? Vagy ha vannak is, akkor mindet lenyomhatod? "Nincs kanál" és kész? Én félek tőle, hogy ennek előbb-utóbb pofára esés a vége.
 

 
404. syrach2005. március 31. 14:41
 
 
a saját korlátaink felismerése egyébként az emberek igen nagy százalékánal szerintem viszonylag elég jól megy. elméletben. aztán gyakorlatban sokszor megint ott sokasodnak, tornyosulnak, magasodnak.de igazán szerintem nem is kell őket lerombolni.átugarni, meg átbújni alattuk gyávaság lenne.szépen át kell őket formálni, úgy hogy igen... finom meleg védőburok legyen belőlük.de ez baromi nehéz, és hosszú folyamat.minden elismerésem akinek sikerül.
a létezésnek amúgy vannak korlátai????:)
 

 
403. Nargile2005. március 31. 11:59
 
 
syrach: én is valami hasonlót akartam mondani azzal, hogy az embernek ismernie kell a korlátait, ebben rejlik inkább a titok, nem abban, hogy mindenáron meg akarjon szabadulni tőlük.
Én ugyanakkor nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy nagyon különleges esetekben bizonyos misztikus utakon az ember meghaladhatja saját létezésének korlátait és egyfajta Buddhává válhat.
 

 
402. Bard2005. március 31. 11:30
 
 
Lehet, hogy egy dolog egyik embernek korlát, másiknak meleg védőburok. Pedig látszólag ugyanaz a dolog...
 

 
401. syrach2005. március 31. 11:24
 
 
azért ezzel a Buddha dologgal egy kicsit óvatosabban...:)
ismerheti egyáltalán az a szabadságot akinek nincsenek korlátai?
és különben is szerintem itt nagyon általánosan vannak a korlátok megfogalmazva. bizonyos korlátok szerintem kifejezetten hasznosak, külöben ismeretlen, hogy mi az hogy fékezés.zuhanás van csak.
érzelmi téren évek óta kifejlesztett korlátok -birtoklási vágy, féltékenység,önzés és egyéb nyalánkságok- viszont olyan szinten szétcsapják a személyiséget, hogy ijesztő tud lenni.
a legjobb dolog úgy a vizen járni, hogy nem lesz vizes a lábad...
 

 
400. Nargile2005. március 29. 19:59
 
 
Sokszor a kettő összefügg, sőt, néha ugyanazt jelenti. A társadalom sem független ezektől a dolgoktól, ott kollektív módon bukkannak fel ezek az őrületek.

Igen, pont erre gondoltam: Buddha

344. Aki megszabadult a vágyaktól, és örvend a magánynak, de később újra visszatér régi életébe, régi vágyaihoz, arról az emberek elmondhatják: „Kiszabadult, de visszatért börtönébe."

:)
 

 
397. Nargile2005. március 29. 19:40
 
 
Ez igaz. Csak az a kérdés, hogy az emberek vajon felül tudnak-e teljesen emelkedni valaha is ezeken a korlátokon, vagy a korlátgyártáson. Illetve ha ezt megteszik, akkor nevezhetők-e még embernek? Szerintem ebben a kérdésben tér el a véleményünk.
 

 
395. Nargile2005. március 29. 19:23
 
 
Korlátok nélkül érezni magad és korlátok nélkül lenni két különböző dolog. És sajnos csak az utóbbi esetben nem érhetik az embert kellemetlen meglepetések (pl újabb korlátokba ütközés). Szerintem a korlátokra fel kell készülni. Persze lehet, hogy ezt már csak az ártalomcsökkentő pragmatizmus korlátoltsága mondatja velem :)
 

 
394. Én+te+ö=gén2005. március 29. 18:07
 
 
És ha soon most korlátok nélkül emberebbnek érzi magát, mint korábban korlátokkal?
 

 
393. Nargile2005. március 29. 17:41
 
 
De az emberségünkhöz nem tartozik hozzá a ketrec is? Ez adja az emberi korlátainkat. Ha nem lennénk korlátoltak, akkor nem lennénk emberek. Szerintem gyakran nem tudunk mást csinálni, mint hogy elfogadjuk, hogy sajna van ketrec...
 

 
391. Nargile2005. március 28. 18:10
 
 
soon: látom zűrös az élet mostanság. Szerintem ha igazán szerelmes vagy valakibe, azt soha nem engeded el igazán. Mindig marad ott egy sebhely, ami néha elkezd fájni mint a reuma.
 

 
389. Yeti2005. március 22. 16:32
 
 
Az emberek mar tul regota nem tanultak meg a lecket hogy meg kene valtozni, sztem a pusztito hajlam is az osztoneinkben van, nehany ember ebbol felebred es kiderul hogy ember, de sokan soha nem ebrednek fel csak rohannak az eltben ilyen modon. Talan ez a dolgok rendje? (sorry hogy nincs ekezet de nem magyar geprol irok.....)
Mikor az allat beleesik a csapdaba inkabb leragja a labat hogy kiszabaduljon, de az ember rajon a csapda titkara turelemmel, megvarja a vadaszt es alkapja ha odaer, megszuntetve igy a veszelyt is. Sok "ember" inkabb az elobbit valasztja. Tehat sztem sok ido kell meg hogy a lecket megtanuljuk. Vagy mindig ujra meg kell tanulnunk....
 

 
387. Nargile2005. március 19. 20:23
 
 
Az égbolt mindig változik, mégis mindig ugyanaz marad. A nappali égboltra éjjeli égbolt jön, a felhősre derűs, a derűsre viharos. Ugyanazok az ismétlődő minták időtlen idők óta. Lehet, hogy egyetlen felhőnek sem pontosan ugyanolyan a formája, de ez nem sokat változtat felhő-lényegükön.
Lehet, hogy 200 éven belül esni fog, de aztán újra kiderül az ég. Nincs új a Nap alatt.
 

 
385. giggles2005. március 4. 21:43
 
 
valami fejlődik...
ennek egyik fokozata az ember?
vajon igaza lesz e némely scifi írónak, hogy testetlen tudatokká vláunk majd?
információentitások már most is vannak...
 

 
384. Nargile2005. március 4. 10:39
 
 
Szerintem félreértettetek. Én úgy értettem, hogy a nagy technikai-tudományos forradalom ellenére az ember tulajdonképpen ugyanaz maradt, mint a civilizáció hajnalán: egy majom, akinél a legdominánsabb érzelem a félelem. Ebből fakad az az intelligencia és túlélési ösztön is, amely kiemelt minket az állatvilágból. Ugyanazokat a hibákat követjük el a történelem során, nem igaz, hogy tanulunk a hibáinkból, mint egyesek hiszik.

Az egyes ember szintjén természetesen elismerem a fejlődést, spirituális és minden szempontból. Viszont azt elvetem, hogy lenne egyfajta haladás amelynek során a történelem előrehaladtával az ember egyre tökéletesebb lénnyé válna.
 

 
380. Nargile2005. február 28. 22:32
 
 
soon: szerintem fordítva van, a tudomány fejlődik, az ember viszont nem.
 

 
379. Yeti2005. február 27. 15:39
 
 
Sztem állandóan találkozunk új tapasztalatokkal. Dűne szöveg: Bene gesserit archívum: "egy állandóan mozgó univerzumban élünk, aki azonban túlságosan is az állandósítható dolgokra koncentrál az nem bírja követni a változásokat és az univerzum túlhalad rajta"
Nem szó szerint idéztem persze ,de megvan benne az okosság......
 

 
378. deeptrip2005. február 25. 21:10
 
 
Tapasztalataidnak ellentmondo dologgal találkozol. Másnéven egy újabb tapasztalattal. Hogyan máshogy akarsz tudást szerezni, ha nem az átélés és megtapasztalás által? Nem értem.
 

 
377. Ákimáki2005. február 25. 20:12
 
 
Az is csak egy újabb tapasztalat...
 

 
375. bombadiltoma2005. február 3. 03:54
 
 
Re #369:

... megnézzük ma a barátaimmal a Trója c. filmet... majd leveszek a polcról egy könyvet... Jorge Luis Borges: Az örökkévalóság története (esszék)... felkelti a figyelmemet, mert apám olvasott Borges-t... meg a címe... a napokban mesélte valaki, hogy olvas egy könyvet, amelynek magyar címe asszem az, hogy "A működő elme története", angol címe azonban "The brief history of everything" [csak így szerényen :-)]... mondtam is neki, hogy majd érdekelne a könyv... nekem valahogy összefügött a két könyv címe... Azt az angolt úgy is lehetne fordítani, hogy "A mindenség története"...és az már elég közel van... és akkor még nincs vége... szóval belelapozok a Borges könyvbe... Az első esszé A tangó története, kicsit beleolvasok... aztán tovább lapozok... és a 79. oldalon a következő címre bukkanok: "Akhilleusz és a teknősbéka örökös versenyfutása"...

Khmm... khmmm...

Egyik barátomnak mutatom, aki ugye épp látta a Tróját, meg szokott Daath-ot olvasni, bár ezt most nem vágta, hogy a napokban szóba került ez a dolog... Aszonta nem kell túldimenzionálni az ilyeneket...

Ja, nem bizony... de szórakoztató.

:-)
 

 
374. lagelli2005. február 2. 18:06
 
 
einsteint azonban képlékenyen haladta meg a húrelmélet.
a téridő-continuum hajlításának lehetősége már nem káprázat,
mert nem kell semmit se hajlítani.
a 11 eddig feltérképezett dimenzióból, amely a húrok által átlátható a jelenlegi horizonton, einstein mutatta meg az ötödiket.
riszpekt
 

 
373. Ákimáki2005. február 2. 17:30
 
 
A tudomány olyan, mint a pszihedelikumok: aki figyel a tanításaira, és nem veszik el a káprázatában, annak megmutatja a kiutat saját magából.
persze aki nem nyúl hozzá, annak nincs is mit mutasson...
 

 
372. Ákimáki2005. február 2. 17:21
 
 
Einstein jó nagy pofont adott a a materialista tudománynak (anyag=energia), ezt nem fogadta kellő alázattal a tudomány.

A tudomány fejlődik, de az ember nem. Ez szerintem probléma.
Galileik vannak a távcsöveknél, és inkvizíció mondja meg, mi tudományos, és mi nem.

A Mindentudás egyetemén egy fizikus tartott előadást a fizika szépségéről, és az oktatás nagy problémáit is belevette. Ajánlom mindenkinek, én nem rajongok ezért a műsorért, de szerintem nagyon "jó" ember tartotta ezt az előadást.
Elmondott egy idézetet Einsteintől:

,,A tapasztalat tudás, minden egyéb csak információ"

Einstein nagyszerű tudós volt, amiért én nagyra tartom: tudomány és vallás között eltörölte a határvonalat.
 

 
371. deeptrip2005. február 2. 16:18
 
 
Bomba te 2x gyorsabb vagy. Paradoxon, matekkal még is meg lehet oldani. Fizikával is (az még érthető is). Mindegy végülis, nyomassatok ti is paradoxonokat én is szeretem őket! :)
 

 
370. Rincewind2005. február 2. 05:58
 
 
Nah, ezt tanultuk mi filozófia órán:D
 

 
369. Én+te+ö=gén2005. február 2. 00:41
 
 
Némely verziókban a nyúl neve Achilles :)
Cseles paradoxon, a már utólérésröl a még utól-nem-érésre tereli a figyelmet.
 

 
368. bombadiltoma2005. február 1. 20:30
 
 
Köszi Sevil, így már vágom, rémlett is... ja, az egy jó kis paradoxon :-) És igen, ezért is jó a matek, mert néha olyan paradoxonokat lehet vele kitalálni, ami arra nevel, hogy elengedj addig biztosnak hitt kereteket, és elfilózz azon, hogy milyen paradox dolog is a létezés, meg a halál, meg a valóság, meg ez az egész hóbelevanc...

:-)
 

 
367. Sevil2005. február 1. 19:14
 
 
Danika, nem a Zénón paradoxonról beszélsz?
Ott teknős meg nyúl van, a teki indul előbb, de a nyúl sosem érheti utól, hiába gyorsabb, mert előbb meg kell tennie a teknőshöz az út felét, aztán annak a felét stb.

"Nektek amúgy mi a véleményetek erről a "mindent meglehet matekkal magyarázni" dologról?"

Semmivel sem lehet megmagyarázni mindent, már észrevettük volna, ha lenne ilyen tudomány vagy bármi.
Viszont a matek is, mint a többi tudomány hasznos támpontokat meg gondolkodásmódokat ad. Aztán majd lehet hogy kiderül, hogy az élet is egy függvény, de erre nem vennék mérget:)
 

 
366. bombadiltoma2005. február 1. 18:44
 
 
Ebből is az jön le, hogy nem a matekkal van baj... ahogy nem a droggal... stb.

Ahogy ezt a nyulas példát leírtad, én nem értem. Ha egyszer én mindig lassabb vagyok, ráadásul hátrébbről indulok, akkor matek ide, matek oda, sosem érem utol a nyulat, legfeljebb a végtelenben, vagy valami más fiktív téridőben, ahol még a párhuzamosok is képesek összetalálkozni :-) Ettől függetlenül érdekelne, hogy akkor most hogy is volt ez a dolog a 10 méterrel, meg a 20 méterrel, szóval lehetne még egyszer?

Én nagy rajongója vagyok a mateknak, de szerintem sem igaz, hogy a matekkal mindent meg lehet magyarázni. De miért is kéne? Úgy értem, egyelőre vannak dolgok, amiket úgy tűnik sokkal egyszerűbb nem matekkal magyarázni.

Akárhogy
 

 
365. deeptrip2005. február 1. 14:24
 
 
Ennél még a fizikai is jobb. Akkor akadtam ki amikor matekos haverom kijelentette, hogy ez az egész azt lejenti, hogy az emberek hülyék és a matek az ami a valóság és átlagember nem értheti ezt (az axiómát) meg. Na szép. Amúgy így kezdődött:

Van egy nyúl 10mre egy ember előtt. Az ember kétszer olyan lassú. Mikor lesznek 1 pontban? Az egyik válasz, hogy soha, hisz amikor az ember odalép a nyúl mellé, a nyúl már elugrott. Srác erre jött a képleteivel. A végén az lett, hogy összeadta a nyúl és ember közti szakaszok összegét (ami végtelen) viszont a szakasz adott így kijött a 20m vagy ilyesmi. Nem lenne rossz, csak aza 1:végtelen=0 odabaszott nekem, meg a beszűkült hozzáállása. Én csak annyit mondtam, hogy az egész valszeg úgy lehetséges, hogy az ember előrébb megy kicsit, mivel gyorsabb, és a nyúl egyszerre startol vele, akkor vannak egy pontban. Kihozta ugyanazt az eredményt egyszerű fizikai képletekkel (út,idő) az már sokkal elfogadhatóbb (és rövidebb) volt. Szóval felbasz, amikor az ilyen matekbuzik ilyen kijelentéseket tesznek. A fizika még hagyján (bár nem minden fizikus látja be, hogy a fizika csak a fizikai sík megismeréséhez lehet eszköz), de matekból ilyeneket nyomatni már eléggé meredek szerintem. Nektek amúgy mi a véleményetek erről a "mindent meglehet matekkal magyarázni" dologról? Szerintem szánalmas, de nem akarok megsérteni senkit.
 

 
363. bombadiltoma2005. január 31. 20:57
 
 
Dehogy magas ez neked, danika. Hiszen vágod, mint a beretva.

:-)
 

 
362. bombadiltoma2005. január 31. 20:55
 
 
... meg azt is hallottam ebben a filmben, hogy a matematika tanítása mindig is válságban volt és van. Ja, és nekem is az a véleményem, hogy nem a kobakokkal van a baj -- hiába, hogy némelyik lassúbb... Ahogy Vonnegut mondta, az a tudós, aki nem tudja elmagyarázni a tudományát egy ötéves gyereknek, sarlatán. :-)
 

 
361. deeptrip2005. január 31. 20:53
 
 
De számomra ez olyan, hogy behatárolod a végtelent és a végén a 0,000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000
000000000000000000000000001-et
lekerekíted nullára. Nekem ez magas. :)
 

 
360. Rincewind2005. január 31. 20:51
 
 
Erről filozófiaórán volt valami görög tanmese is...emlékszik még rá valaki?:) Gimn. 4oszt...
 

 
359. bombadiltoma2005. január 31. 20:40
 
 
danika:
Minél nagyobb számmal osztasz, annál kisebb lesz az eredmény (1/4 az ugye sokkal több, mint 1/4000, stb.). És ily módon, ha a nevezőben (alul) lévő számot közelíted a végtelenhez, az eredmény úgy fog közelíteni a nullához. Mindez absztrakt logika, közelítés, extrapoláció, de a lényeg, hogyha valaki tud végtelennel osztani, akkor nullát fog kapni. Csak ugye ember legyen a talpán, aki tud végtelennel osztani :-)
Egyébként szinte biztosra veszem, hogy az ilyen dolgok, amellett hogy érdekes gondolatokat indítanak az embert agyában, valahogy alkalmazódnak is, mondjuk a fizikában, vagy hasonló. Egyszer hallottam egy, a matematikáról szóló filmben, ami a Spektrumon ment, hogy ma már annyira "elhúzott" a fizika, hogy a matek nem tudja utolérni, azaz, hogy a múltban, amikor a fizikának szüksége volt valamire a matekból (például differenciálegyenletekre),akkor azok már rendelkezésre álltak, a metakosok már jól kitalálták-kidolgozták őket. Most meg állítólag az a fura helyzet van, hogy nem így van :-)

Na ezt adjátok össze ;-)
 

 
358. deeptrip2005. január 31. 18:45
 
 
CF engem napokban oltott haverom ezzel (matek,fizika szakos):

1:végtelenül nagy szám=0

Én mai napig úgy vagyok vele, hogy nem raknám be matekba a végtelen fogalmát, de ők ezt már megtették és tudnak vele számolni. Tehát ha egy dolgot elosztas végtelen dologgal akkor 0át kapsz. Ez nekem furán hangzik, aki vágja logikát írja le pls!

Csapajev: a halál szerintem szubjektív. Te is máshogy fogsz meghalni, mint mások.
Szóval objektív dolog lehetne mondjuk a tudat vagy az energia. Ehez mit szóltok? Úgy gondolom ezeket mindenki felismeri és azonos érzéssel fogadja őket. Vagy talán még ezeket se? :)
 

 
357. Csapajev2005. január 31. 17:01
 
 
Üdv!

Sokadszorra tudom:objektivitás=az ismeretlentől való félelem,bár még ez is egyénenként változhat.mitudomén objektív a halál,a születés,az élet asszem.Ja,hogy már nem is erről van szó?mindenki szubjektív baja.:)
 

 
356. CandyFlip2005. január 29. 01:11
 
 
Matek:

Sokminden osztva végtelennel egyenlö nulla. Jó közelítéssel. Ez a semmi és a minden érzete, mindkettőé és egyiké sem. Szerintem. :-)
 

 
355. CandyFlip2005. január 29. 01:09
 
 
A végtelenbe sokminden belefér. ;-)
 

 
353. giggles2005. január 5. 22:41
 
 
objektív->abszolút, avagy létezik a matematika, ha nincs aki számoljon?
:))))
 

 
352. update2005. január 4. 22:53
 
 
szerintem meg olyan meg nincsen is, hogy OBJEKTÍV... :D
legalábbis OTT nincs, mert éppen ITT van és szív, oda át...
 

 
351. giggles2005. január 4. 22:46
 
 
az éhség az éhség. a fakírnak és a kövér embernek akkor a hozzáállása meg az éhségküszöbe a különbség?
 

 
350. bombadiltoma2005. január 3. 19:08
 
 
Ja, ja... bár talán az objektív itt nem azt jelenti, hogy ugyanazt jelenti-e, hanem valahogy azt, amit most olvastam Hamvasnál, hogy az egyetlen biztos az a vagyok, a van az mindig bizonytalan...
 

 
348. deeptrip2004. december 24. 22:43
 
 
Ez nem volt rossz Tomamama! :)
 

 
347. bombadiltoma2004. december 24. 15:41
 
 
Talán a legelemibb tapasztalatok, mint az éhség. Az talán objektív. Egy bizonyos módon.
 

 
346. deeptrip2004. december 24. 13:47
 
 
Szerintem az a dolog ami mindenki számára ugyanazt takarja, arra rámondhatjuk, hogy objektív. Kérdés, hogy mi ez a dolog? :)
 

 
343. greenghost2004. december 21. 13:12
 
 
a világ lehet, h mindenkinek megpróbál tökéletes lenni és ezért ilyen.
 

 
342. deeptrip2004. december 19. 22:36
 
 
A tökéletes meg mindenki számára tökéletes. Hisz tökéletes csak tökéletes lehet, így máris objektív lett. :)
 

 
340. deeptrip2004. december 19. 13:48
 
 
Én abbol indultam ki, hogy tökéletlen nem alkothat tökéleteset. Ha már felhoztad a művészet példáját, hát ott ki fogja megmondani neked, hogy az tökéletes? Lesz aki azt mondja, hogy az, lesz aki azt mondja valami hiányzik a képről vagy, hogy neki ez vagy az nem tetszik. Ez így elég szubjektív, az meg hogy lehet tökéletes? A semmihez képest lehet, hogy tökéletes, de a semmihez meg hogy lehet egyáltalán viszonyítani? Nem értem.
 

 
338. deeptrip2004. december 19. 00:28
 
 
"Mivel az egót meg tudod figyelni" és szerinted ki dönti, el, hogy ÉN most megfigyelésbe kezdjek? Erre céloztam az egésszel.

Mindenesetre ma összeállt egy jó kis kép a dolgokról. Leírom, nehogy elfelejtsem.

Az ember struktúrákban gondolkodik, szeretem mindent rendszerbe foglalni. De miért? Nézzünk körül a világban. Mindennek megvan a maga rendje, módja és ezek miatt könnyű őket rendszerbe foglalni. Mondhatni, hogy az egész amiben élünk, minden létezőt beleszámítva, egy nagy rendszer. Képzeljük el ezt a rendszert egy gyökérnek. Felhasználva eddigi ismereinket, tudományainkat mindig zsákutcában lyukadunk ki, mégpedig az ok nem lehet okozat problémánál. Tehát visszamentünk a gyökeren a végéig. Na de a vége után mi van? Úgy képzeltem el, hogy van egy pont középen. A semmi. Ebből ágazik le aktuális világunk, mindent beleszámítva. A semmiből jött és a végtelenbe ágazik. Ami fontos, hogy ha egy kör kerületét megnézzük akkor tudjuk, hogy végtelen pont van rajta. Tehát végtelen számú világ van\volt\lesz\lehet és mi élünk az egyikben. Na és most jön a lényeg. Miért nem tudunk racionális, struktúrált gondolkodással mindent megfejteni? Azért, mert egy rendszerben élő élőlény nem tud máshogy gondolkodni, mint rendszerekben. Csak, hogy a semmi az semmi, tehát nem rendszer. Eljutunk az semmi és a belőle kiágazó világ találkozásához. De hogyan jussunk át és tudjuk meg végre, mégis mi a franc volt előbb, a tyúk vagy a tojás? És miért lett egyáltalán bármelyik is? Mint láttuk gondolkodással vissza tudjuk vezetni a dolgokat, de van egy leküzdhetetlen fal a végső valóságig. Vajon mit lehetne tenni, hogy megtudjuk mi is az a semmi. Hogy átlépjük a struktúrák határát és behatoljunk a semmibe. Na hogy? Hát úgy, hogy nem csinálsz az ég világon semmit. :)

Szerintetek az ember tud tökéleteset alkotni? Szerintem nem.
 

 
337. Biga Cubensis2004. december 18. 23:07
 
 
Danika:

A tudatod sokkal magasabb rendű, mint az egód. Mondhatjuk úgy is, hogy csak a tudat van. Az egó gyűjt, birtokol, energiát akar nyerni. Azonban az egó nem az ellenséged, csak megcserélődtek a szerepek: az egó maga alá gyűrt téged. Az egó ellen harcolni lehetetlen: egy magad elleni csatában csak te lehetsz a vesztes. Ego nélkül nincsen élet, születésünkor az éltet bennünket. Csak a helyére kell tenni, ennyi az egész. A tudat sokkal hatalmasabb, ámde sohasem erőszakos, csak akkor lép színre, ha az ego, az elme elcsendesedett.
Mivel az egót meg tudod figyelni, erősíteni tudod a tudatodat. Az ego elcsendesedik és az marad, ami eredetileg volt: eszköz, ami megvéd.
Ha már elcsendesedett az ego, akkor lehet feltenni a kérdést: ki az, aki figyel, és kit figyelmek? Amikor a figyelőt is megfigyeled, és így tovább, egészen a szingularitásig, akkor döbbensz rá, nincsen más, csak a Tudat, te pedig egy szétrobbant tudatdarabka vagy önálló arccal, aki tudatában van a gyökerének, a mozdulatlan Mozgatónak.

"Ki az, aki itt van?"
 

 
335. Sad2004. december 18. 08:37
 
 
Ősi törvény:

Az egót ki kell írtani!
 

 
333. deeptrip2004. december 9. 20:27
 
 
Biga engem nagyon megfognak ezek az indián dolgok. Aztékok se voltak semmit, azokkal kapcsolatban könyvet nem tudsz mondani? Amúgy azt ki vette már észre, hogy ez a sokak által negatívumként emlegetett egó, mi vagyunk saját magunk? Mármint úgy értem, hogy ha én lefekszem és elkezdek lazítani meg koncentrálni felváltva, mi az ami arra irányítja a tudatomat? Ki az aki kezeli ezt az egészet? Az egóm dönti el, hogy most mit szeretne kezdeni a tudatommal, ugyanakkor le is korlátozza így a végtelen tudatot. De mégis van benne valami, valami ami te vagy. Néha külön érzékelem egómat és tudatomat. Érdekes élmény. Na és persze itt van az akarat szócska. Honnan is fakad? Lényege tulajdonképpen egy megfogalmazódott cél eléréséhez szükséges energia. Szerintetek ez nem az egóból jön? Vagy az egó valóban egy koszos lepel az amúgy makulátlan emberi mivoltunkra?
 

 
331. Biga Cubensis2004. november 29. 11:34
 
 
Erről szólnak a kései Don Juan könyvek, a varázslók szerint az egó egy nem-szerves lény beültetése a tudatunkba. Észlelik a tudat lángját, és sugarakat projektálnak felé, majd az egó által létrehozott negatív energiákból táplálkoznak. (félelem, irigység, harag, önzés, stb.) Ragadozóknak hívja őket a naguál és a tudatosságra való törekvéssel (+ egy nagy adag Salviával) lehet őket elriasztani, mert akkor "rossz ízűvé" válik a tudatunk. Az őrültekből pedig már több egyed, egy egész ragadozófalka is lakmározik.

Mexikói-sámán-tradicionális-horror
 

 
330. bombadiltoma2004. november 28. 17:35
 
 
Hát azt valaki itt is nagyon szeretné tudni :-)
 

 
329. Én+te+ö=gén2004. november 27. 18:05
 
 
Na de ilyen esetben tk. ki kérdezi ezt a kérdést, az (alien) parazita?
 

 
328. bombadiltoma2004. november 27. 16:22
 
 
A következő jutott eszembe: Mi van, ha a tudat, az egó csak egy (pl. alien) parazita? Ez magyarázat lenne a bennünk feszülő ellentétekre és arra, hogy időnként miért létezünk diszharmóniában a testünkkel és a lelkünkkel.
 

 
327. greenghost2004. november 1. 21:14
 
 
Liet: jólesett amit írtál, köszönöm. bele sem gondoltam, h azóta összezavartak a dolgok, nem voltam elég biztos magamban, pedig tudom milyenek az ilyen összezavarások.
 

 
326. rumcais2004. november 1. 15:18
 
 
- Hát én is arra gondoltam, hogy átérezni kell, Soonhoz hasonlóan.
- Szerintem sokfélét élhet át, aki oda jut. Ugyanakkor valószínűleg, azt fogja átélni, amit magával visz oda. Szóval arra gondolok, hogy tapasztalatom szerint a semmi nem egy hely, semmilyen absztrakt értelemben sem.
- A Semmi sokkal inkább egyfajta önkénytelen meditáció, amibe a lélek időnként belezuhan. Ott megtapasztalja, hogy milyen lenne a kozmosz, ha a kozmosz csak abból lenne, ami most ő (a belezuhanó) maga. Ez olyankor, mikor úgy érezzük
"belezuhanunk" lehet, hogy rossz de fontos szembesítő élmény.
- Ha csak úgy lépünk be a semmibe, mint a kedvenc helyünkre
akkor meg valószínűleg feleslegesen is járunk oda, mert akkor úgyis mindig ott vagyunk. :-)
 

 
324. deeptrip2004. október 29. 14:11
 
 
Cica jajó vágom, csak ez "amikor tenyleg nincs semmi, akkor mit lehet csinalni? semmit. ez pedig rosszabb mint az orulet vagy maga az orulet" számomra más jelentést hordozott ezek szerint. Lényeg, hogy szünet vaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaan! :)))))
 

 
323. Bard2004. október 29. 14:06
 
 
"szerinted ez a halalvagy dolog mindenkinek elojon neha?"

Nemtudom, de biztos sok embernek. Magyarországon pl. biztos többnek mint Jamaikában... :-) (Régen, 80-as években, mi vezettük a befejezett öngyilkosok listáját) Ritka depressziós országban élünk, bár mostanra mintha lenne valami javulás, bár lehet, hogy csak én érzékelem így. Pl. nem nézek tévét egy éve meg ilyenek... :-)
 

 
322. Nomad2004. október 29. 13:26
 
 
cica:
Az bene a rossz, hogy emberként nem érzem magam annak, nem emberként pedig emberi vagyok.
 

 
321. cica2004. október 29. 12:58
 
 
danika,
en nem ertettem tehetetlenseget a semmi alatt, pontosan ugyanazt ertettem mint te, csak van ugy hogy nem pihenteto, hanem ijeszto a semmi. amikor az ego megijed, hogy elveszett, a szeretet meg valahogy ismeretelen fogalomnak tunik. persze nekem is van, amikor a semmi megynugtato es pihenteto.
Bard,
szerinted ez a halalvagy dolog mindenkinek elojon neha? talalkoztam mar emberekkel, akik azt gondoltak csak nekik. mar en is egesz megbekeltem bele.
Nomad,
szerintem nem mindig rossz az, amikor ugy erezzuk, nem vagyunk emberek. neha kimondottan orulok, hogy erzek ilyeneket, mert ez egy olyan tapasztalat, ami igazan rejtelyes es ha eppen nem kerulget a halalvagy, akkor egesz jo. az emberben van mindenfele: novenyi, allati, angyali, isteni, satani. csak fele kell fedezni
 

 
320. Liet2004. október 29. 12:30
 
 
greenghost:
"azthiszem egyszer kétszer kezdtem én is átélni egyfajta egységélményt. Lehet, h messze vagyok a lényegtől"

az egységélmény az egységélmény. nincs semmilyen messze semmitől, hiszen semmi sem lehet bárhogyan hozzá képest. ha átéltél valamit (ami akkor nagyon egy volt) akkor az az volt - egység. ha most másnak tűnik az azért van mert te már nem vagy az ami akkor. bekúsztak a képbe mindenféle bomlasztó csápok, hogy részeket, különbségeket és távolságokat definiáljanak. a lényeg az érzés, ettől nem lehet messze lenni. benned van, átitat, felold, nincs olyan részed ahol ne lenne. :)

más:
nekem is volt olyanom (salvia), hogy senki lettem az örvénylő rángó ismeretlen közepén. meg is ilyedtem. HOL VAGYOK? KI VAGYOK? NEM ÉRTEM! FÉLEK! aztán elmúlt. amikor lejöttem, arra gondoltam (utólag persze könnyű okosnak lenni) - aki fél az nem lehet senki. amit láttam nem is a semmi volt. azt csak én gondoltam, hogy tudok valamit a világról. mikor ezt a tudás illúziót kirobbantotta alólam az idő természetének átalakulása - az ismeretlenben találtam magam...félni kezdetm...azt hittem semmi vagyok...pedig nem...csak a bennem élő akarás nem talált kapaszkodót.

azért amikor rájöttem, hogy ember vagyok, az megnyugtató volt.
 

 
319. Nomad2004. október 29. 09:24
 
 
Nekem olyan ez, hogy egyszerre két ellentétes dolgot gondolok (az egyszerre persze nyilván felváltva, csak gyorsan váltakozik). A bizonytalanság abban nyilvánul meg, hogy egyre több dologban jövök rá, hogy semmit sem tudok/tudhatok -persze azért próbálkozom. Szóval végül is az ellentétes érzelmek, meg a paradoxonok olyan hatalmas erővel zúzzák szét az egómat, hogy alig győzök életben maradni mellete, bár eddig még mindíg sikerült, szóval most optimista vagyok.
 

 
318. greenghost2004. október 29. 08:32
 
 
ennél meg csak az a rosszabb, mikor nem tudod, h ki vagy, mi vagy. a bizonytalanság.
 

 
317. Nomad2004. október 28. 13:49
 
 
Ennél már csak az a rosszabb, mikor az ember tudja, hogy ő nem ember.
 

 
316. Bard2004. október 28. 13:35
 
 
cica: "mikor az ember mar nem AKAR ember lenni, az a legveszelyesebb dolog a vilagon"

Igen, ez így van, de ez nem a semmi. Ez a nihil, a halálVÁGY. De nem olyan vészes a dolog, ez is megszerethető, sőt... Ilyenkor kell Dead Can Dance-et hallgatni, meg hasonló zenéket... :-)
 

 
315. deeptrip2004. október 27. 17:41
 
 
Amikor nincs semmi, akkor nincsen őrület se. :)

Cica szerintem te mást értesz a semmi alatt mint én. Ha én belecsöppenek ennek a nagy semminek egy két pillanatába az hihetetlenül megnyugtató és pihentető. Más megint a tehetetlenség, de akkor azért vagy tehetetlen, mert van egy vágyad, hogy csinálj valamit. Ha ez nincs akkor megszűnik ez a probléma számodra.
 

 
314. cica2004. október 27. 15:52
 
 
a semmi nagyon sokfele tud lenni. amikor regebben tapasztalatam akkor csodalattal toltott el. most inkabb felelmetes. a semmi nagyon felelmetes tud lenni. amikor tenyleg nincs semmi, akkor mit lehet csinalni? semmit. ez pedig rosszabb mint az orulet vagy maga az orulet. mikor az ember mar nem akar ember lenni, az a legveszelyesebb dolog a vilagon
 

 
313. greenghost2004. október 25. 19:52
 
 
a semmin az utóbbi időben én is gondolkodtam egy kicsit, vagy talán sokat. Rájöttem én is, h 0=1
Liet: azthiszem egyszer kétszer kezdtem én is átélni egyfajta egységélményt. Lehet, h messze vagyok a lényegtől, nem tudom,de volt egy két szép élményem is és volt egy veszélyes is.
Nem tudom, utóbbinál lehet, h csak láttam dolgokat.
Azért írom ezt neked, mert egyszer te beszéltél erről hatalmas lelkesedéssel.
 

 
312. Sevil2004. október 22. 15:23
 
 
Az nem semmi. :)
 

 
311. Liet2004. október 22. 13:55
 
 
a semmi az amikor kilyukad a zokni
 

 
310. Talamon2004. október 22. 13:04
 
 
Empedokles(Kr.e 490-430)

"Balgák azok, s nem sokra mennek ésszel,
Kik vélik azt, hogy létre jön, mi azelőtt nem volt,
Vagy bármi elhal s eltűnik egészen.
A nemlétből lét sohasem fakadhat,
S a létező teljesen el nem múlhat,
Mert mindig ott van, ahol épp helyén van.
Mert nem hiheti az, aki tanulta,
Hogy addig él csak, ameddig tart az élet
Amit általában így neveznek,
S baj, öröm őket csak addig éri,
De semmik voltak mielőtt születtek
S ha meghalnak, ismét semmivé lesznek."
 

 
309. Sevil2004. október 21. 21:53
 
 
Nekem az a sanda gyanúm, hogy a lét és a semmi rokonértelmű dolgok. Amikor valaki átéli/érzi/megtapasztalja a semmit, akkor a létet tapasztalja meg rárakódásmentesen, a maga tiszta valójában. Én így értelmezem a buddhizmus, taoizmus, pár misztikus, stb. gondolatát (tapasztalatát) a lét üres természetéről.
 

 
308. rumcais2004. október 21. 15:40
 
 
Az előző hozzászólásomban a 19-20. sorban marhaságot írtam:
"Az hogy valami nem absztrakt nemcsak azt jelentheti, hogy nem
fizikai, ha egyáltalán azt jelentheti."

helyett:
Az hogy valami absztrakt nemcsak azt jelentheti, hogy nem
fizikai, ha egyáltalán azt jelentheti.

Sorry
 

 
307. rumcais2004. október 21. 15:31
 
 
Hát Tomika lehet hogy megunja egyszer, de én még egyelőre,
férfiasan bevallom, azt sem tudom mit is kéne pontosan
megunni. De ha megtudom necsakhogy azzonnal megpróbálom
majd megunni, de nektek is rögtön szólok, hogy OK lehet
nyomatni az unatkozást. :))

- Amit mondani akartam ennél egyszerűbb. Ja, és a legkevésbé sem azt szerettem volna, ha a semmi absztrakt fogalomként tűnne
fel. Inkább valami gyakorlati dologként gondolok rá, úgy 6 tucat
beszólással ezelőtt már írtam erről egyszer.
- Szóval a semmi egy jelenség az életben, ami a logika számára
megragadhatatlan. Tehát nem tudom hányadrendű logikai
elmélet kéne hozzá, de az biztos, hogy se a modális, se az intezionális logika nem jutott még el ahhoz, amit mondani
szeretnék.
- A fizikáról eddig azt gondoltam, hogy ugyanígy esélytelen.
Az entrópiának nagy jelentősége van sok szempontból
de nem a Semmi kapcsán, az én felfogásom szerint legalábbis.
- Az hogy valami nem absztrakt nemcsak azt jelentheti, hogy nem
fizikai, ha egyáltalán azt jelentheti. (az egyedi és általános, tapasztalati, elméleti dolgok problémáira gondolok, most nem részletezve)

- Azt mondtam a semmi megelőzi a logikát, a semmi (ahogy topicunk címében is hasonlóképpen szerepel) egy ÉRZÉS.
A megélt érzések pedig semmiképp sem absztrakt dolgok. A tudományosan elemzettek annál inkább azzá válhatnak.
- a közé, hogy érzés és megelőzi a logikát, nem valami
buta egymásra következési relációt gondolok. Az, hogy érzés
független attól, hogy megelőzi a logikát.
- a logikát azért előzi meg mert olyan megélt élethelyzethez
kötődik, amikor a logika általában elhagy minket, mivel ahhoz,
legyen logika, meg kell határoznunk, mi számít individuumnak, létező dolognak, egy tárgyalási univerzum elemének, vagyis használható kategóriákra van szükség.
- Persze mondhatná valaki, hogy a logika működik úgy is ha csak absztrakt elemek vannak, mint a matekban. Ez így áll is. Csakhogy így a logika lesz teljesen absztrakt mert bár eredetileg is az, de alkalmazhatatlanná válik a világhoz való viszony ábrázolására, hiszen entitások nélkül bezáródik önmagába.
- De az előbbi bekezdésnek nincs is túl sok értelme, mert maguk a logikai alapelvek (egy logikai nyelv alapszabályai, feltevései) is kategóriák, amik együtt pusztulnak a dologokkal amikről beszélhetnének.

- Az, hogy érzés azt jelenti, hogy mikor a közelébe kerülünk érzéseink sajátos mintát követnek, vagyis precízen mondva, a semmi nem egy érzés, csak érzések követik, amik segítenek abban
hogy beszélni tudjunk róla, hogy az érzések segítségével utalni tudjunk rá. Hogy "tudod az az izé amikor..."
- A semmi majdnem ugyanaz, mint a minden. A normál hétköznapi valami az mindig több a semminél, de kevesebb a mindennél.
A minden persze +-abb dolognak tűnik a Semminél. De ha mindent érzékelek, akkor tul. nem érzékelek semmit. Így ha semmit nem érzékelek, akkor tul. mindent érzékelek. A minden amúgy csak akkor lehet igazán +-abb a semminél, ha a mindent nem veszi körül a semmi. Néha szeretjük ezt gondolni. :-)
- A Semmi szélsőséges élethelyzetek élménye, amit csak úgy tudunk megragadni, hogy elmeséljük mi volt előtte, mi volt utána, és ha sok ilyen mesét hallunk, miközben egymás univerzumát is megismerjük (megtudjuk melyik utak vezetnek benne a semmihez vagy a semmiből) megtudunk valamit a semmiről is, legalábbis annyit, mi a szerepe az életünkben, ha azt nem is, mi az igazából.

Éppen ezért szeretem olvasgatni a Daath oldalait. :-)




 

 
306. bombadiltoma2004. október 21. 13:07
 
 
Egyik este arról beszélgettünk, hogy vajon a halál közeledtével változik-e az ember halálhoz való viszonya. Nem tudom miért, de nekem az az érzésem (reményem?), hogy közvetlenül a halál előtt már mindenki összebarátkozik a halállal. Az volt az ellenérv, hogyha valaki fiatalon és/vagy nagyon hirtelen hal meg, akkor erre nincs idő. A betépett bt meg erre aszonta, hogy számukra "belassul az idő" a halál előtt, kikompenzálandó amit ki kell. Válaszfejtegetés: amikor egy medve elkap és először mondjuk valami súlyos sebet ejt, aztán meg elkezd a falhoz vagdalni, hogy megemelkedjen a vércukorszinted, hogy aztán finomabb falat légy, no akkor nem biztos, hogy éppen ilyen megbékélt és félelemmentes állapotba kerülsz, hanem valszeg imádkozol, hogy végezzen már veled az a medve. Na ez volt az a pont, ahol bejöttem az erkélyről... :-)
 

 
305. Nomad2004. október 21. 09:30
 
 
Csak mert nagyon ráérek baromságokat írogatni:

- A semmi létezik. Ekkor nem lehetne valami, mert a semmi lenne "helyette". Nem is lehetne tapasztalni, mert tapaztaló sem lenne csak semmi. Nihilizmus. Bukó.

- A semmi nem létezik. Tehát van a valami, pláne, hogy ezt is tapasztaljuk, van tapasztaló is. Tehát a semmi a nem létező "dolgok" gyüjtőneve, mivel ezek nem léteznek, nincsenek tulajdonságaik sem amivel szétválasztanánk "őket", így nyugodtan nevezhetjük semminek.

- Tehát a valamik létezők? Csak akkor lenne ez így, ha lenne őnlétük, mindentől függetlenül is léteznének. De ilyen csak a tudat/tér van. A tér nem feltételekhez kötött, mert csak az ellenállás hiányában nyilvánul meg, bármerre bármeddig el lehet menni, bármennyi jelenség szabadon megjelenhet benne. A tudat pedig ehhez hasonló. A tudatot vizsgálvan nem látjuk a tudatot, a jelenségeket vizsgálva a tudatot és a jelenségeket is látjuk. Ha nem lehet "vizsgálni" a jelenségeket (nincsenek a tudatban), a létezésükről sem állapítható meg semmi, a tulajdonságaikról sem, sőt nincs értelme jelenségekről beszélni.
 

 
304. antdroid2004. október 21. 03:58
 
 
Ha jól bogoztam ki rumcais szavait, ő is csupán absztrakt fogalomnak tekinti a semmit, aminek nincs, és nem is lehet valós fizikai tartalma. Inkább csak afféle határérték, szingularitás. Mivel időn kívüli "jelenségnek" fogható fel, nem lehet törvényekkel kezelni, nem lehet elképzelni, mégis lehetségesek olyan univerzumok, amelyek konvergálnak ebbe az állapotba. Gondoljunk a hőhalál-elméletre, mely szerint egy zárt anyagi rendszer entrópiája csak növekedhet. Az entrópia fogalma segíthet közelebb jutni a semmi megértéséhez. Ez a furcsa szó sokmindent megmagyaráz, többek között kijelöli az idő irányát és a legújabb (még eretneknek számító) elméletek alapján fizikailag mérhetővé teszi az információt.
Az idő változás. Mondhatjuk úgy is, hogy ha nincs változás, nincs idő. A hőhalál állapotához közeledve, mikor az anyag elemi alkotóira bomlik és végül az egész világegyetem csak háttérsugárzás montón áradatává alakul, egyre kevésbé "tapasztalható" változás. (Azért tettem idézőjelbe, mert ekkorra már nincs, aki megtapasztalja.) Azt is mondhatjuk, hogy az idő "lassul", konvergál egy olyan állapotba, amelyben már nemlétezőnek tekinthető, igaz ezt soha sem éri el.

Véleményem szerint hasonlóan zajlik le az egyén halála is. Végül elérünk egy olyan állapotba, ahol már nincs értelme az időről beszélni.
Kérdés, hogy hol az a határ, ahol végül kijutunk az időtlenség világába, és valamilyen módon bekapcsolódunk a reinkarnáció körforgásába.
 

 
303. greenghost2004. október 20. 18:57
 
 
ha a végét jól értem a semmi megmagyaráz mindent.:)
hát igen. a semmibe és onnan ki újra. hát nem semmi kis vasút lehet ez az egész. Na és mi van ha Tomika megúnja a kisvasutat?
 

 
302. rumcais2004. október 19. 23:40
 
 
Sziasztok

Elnézést ha úgy éreztétek destruktívan nyomtam.
Szerintem vissza kéne csúsztatni a szálat a semmi kezébe.
végülis róla szólt ez a topic.

A semmiről, amiről se a nyelvészek, se a logikusok
nem tudnak mit mondani.
Hallottatok már Platón szakálláról?
a nemlétezők problémájának ősrégi logikai paradoxona.
De szerintem mit sem mond a semmiről.

A semmi előbb van mint a logika.
A semmi eredendőbb minden másnál.
Ez a semmi egy mély és tartalmas semmi, nem az önmagát unalmasan ismétlő kételkedő semmitmondása, ahogy ezer
évek óta ugyanazt az üres igazságot hajtogatja: semmit sem tudhatunk.

A semmi tényleg egy érzés. De mi csak azt tudjuk elmondani,
ami előtte és utána van. H elmondjuk mi van előtte, utána
akkor talán megsejtjük hol találhatunk rá.
és talán ráismerünk egymásra is, mikor megtudjuk kinek
melyik útja jön onnan és tart oda, a semmi opszidiánvárába.
A semmi sorminta az életünkben mindenkinél más
motívumokkal hímezve.

De akár úgy is vehetitek nem mondtam semmit, végülis
a mi utunk is a semmibe megy és onnan is jön elő újra,
mint mindenkié. :) Ez mindent megmagyaráz.
 

 
301. rumcais2004. október 12. 20:56
 
 
cellux:
Az asszociációid betaláltak, ilyesmin törtem a fejem.
A robis cuccot még nem láttam, de majd megnézem jól :)
van egy két dolog, ami olvasás közben eszembe jutott,
majd írok mailt, de legközelebb a hét végén lesz több időm.
addig is minden jót
mindenkinek.
rumcais
 

 
300. Sevil2004. október 12. 18:46
 
 
Milyen életmód termel ki olyan karmát, hogy a következő életében robot legyen ? És a számuk egyre nő :)
 

 
299. cellux2004. október 12. 12:51
 
 
Amit inkább el tudok képzelni: ha a gép elér egy bizonyos bonyolultsági szintet, akkor egy lélek, aki "odafent" várakozik, hogy legyen egy alkalmas gazdatest, beleköltözik és megeleveníti. Ez az a pont, amelytől kezdve a gép döntései többé nem magyarázhatóak meg a gép struktúrájából. Bizonyos értelemben a gép indeterminisztikussá válik.
 

 
298. cellux2004. október 12. 12:47
 
 
"Véletlenszerű kódszegmensek összekapcsolódnak és váratlan protokollokat eredményeznek."

Nekem ez nagyon nem tetszett a filmben. Programozó vagyok és egyszerűen nem tudom elképzelni, miként állhatnának össze kódszegmensek véletlenszerűen egymással. Illetve el tudom, de abból azonnali kék halál (vagyis fagyás) lesz.
 

 
295. cellux2004. október 12. 09:46
 
 
és még egy gondolat, ami úgy érzem, ide kapcsolódik:

borzasztó lehet, amikor olyasvalakinek kell megmagyaráznod valamit, aki képtelen azt felfogni. még rosszabb a helyzet, ha tudod, hogy nem is fogja tudni felfogni, mert hiányzik belőle az a tudatszint, vagy képesség, ami ezt lehetővé tenné. és a lehető legrosszabb, amikor azon, hogy megmagyarázd azt a valamit, az életed vagy valaki más élete, vagy a világ sorsa múlik.

kapcsolódó traumatikus filmemlék a múltból: amikor a Terminátor 2-ben Sarah Connor próbálja ezredszer elmagyarázni Silberman doktornak, hogy ha nem tesznek valamit, akkor a gépek elszabadulnak a Cyberdyne-ból és jön az atomháború.

és az édes elégtétel, amit akkor éreztem (úristen, mennyire át tudtam ezt érezni), amikor a T1000-es átment a rácson és Silbermannak kiesett a cigi a szájából.

a kurva anyját a sok materialistának :-)

(ennyit a gondolatok mélyén megbúvó érzelmekről és más pszichés okokról)
 

 
294. cellux2004. október 12. 09:39
 
 
ugyanez egyébként már előkerült a Mátrixban is, amikor az ügynökök az első mátrixról beszélnek, amit a gépek megpróbáltak az emberek feltételezett vágyaihoz igazítani és totális káosz lett az eredmény.

hogy amennyiben pusztán racionálisan, pragmatikus szempontból próbáljuk megállapítani, hogy milyen legyen az ideális világ az emberek számára, akkor képtelenek leszünk olyan világot létrehozni, amelyből ne lógna ki valahol a kisebb/nagyobb mértékű lóláb.

ha túl nagy a rendezettség, az emberben felmerül a késztetés, hogy felgyújtson valamit.

(ezt amúgy a Mátrixban nagyon trükkösen oldották meg azzal, hogy a Zion volt a gépek által létbe segített feszültséglevezető szelep, amelyet időről-időre kitöröltek az összes felhalmozódott káosz-elemmel - azaz a fellázadt, kiszabadult emberekkel - együtt)
 

 
293. cellux2004. október 12. 09:35
 
 
rumcais: az Én, a robot c. film jutott eszembe arról, amit írtál. ez egy nagyon rossz film, viszont a kérdések, amelyeket megfogalmaz, eléggé relevánsak az "irracionalitás megértése" szempontjából.

a filmben az ember gyártotta robotok három törvénynek engedelmeskednek:

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.

A film végére a főrobot (a többi robot gyártását is irányító, mindent vezérlő MI) ráébred, hogy a robotika három törvényének egyetlen módon tehet eleget: ha valahogy elintézi, hogy a robotok átvegyék a világ (és az emberek) feletti uralmat.

nagyon érdekes az indoklás: ti emberek, olyanok vagytok, mint a gyerekek. pusztítjátok a természeti erőforrásokat, aláaknázzátok a saját jövőtöket. ha meg akarunk menteni benneteket (a robotika törvényei szerint), akkor egyetlen dolgot tehetünk: a saját érdeketekben bezárunk benneteket a ketrecbe addig, amíg mi robotok rendbe nem hozzuk az ökoszisztémát, amit kis híján tönkrevágtatok.

ez nekem eléggé ütős.

a film egyetlen ellenpontot kínál: a főszereplő elmesél egy traumatikus élményt a múltjából. autóbaleset történt, két autó zuhant a hídról a folyóba, az egyikben egy kislány, a másikban a főszereplő. a kocsik kezdtek megtelni vízzel, a főszereplő (zsaru amúgy) tehetetlenül nézi a másik kocsiban fuldokló kislányt. egyszer csak megjelenik az ablaküveg mögött egy robot (utánuk vetette magát a vízbe, hogy megmentse őket), fémkezével bezúzza a kocsi ablakát és elkezdi kihúzni a zsarut a kocsiból (uram, ön veszélyben van). a zsaru ordít: "a kislányt, a kislányt!" - de a robot nem hallgat rá, kiviszi a partra. a kislány meghal.

a főszereplő kérdezi a robotot: miért engem? - "uram, önnek 44% esélye volt a megmenekülésre, a kislánynak 12%". és a zsaru igazából nem tudja megmagyarázni a robotnak, hogy miért kellett volna a kislányt megmenteni.

és én sem tudom.
 

 
292. rumcais2004. október 12. 08:41
 
 
Rémes korlátotltság elválasztani az észt az érzelmektől.
Az érzelmek lehet ugyanolyan manipulatívan megszerkeztettek,
mint egy mégoly racionálisnak tűnő gondolatmenet.
Engem legtöbbször az érdekel, hogy érzek-e őszinteséget valamiben vagy nem. Persze szeretek vitatkozni is, mert
szerintem abból sokat lehet tanulni, de itt most nem arról van szó.

Egy szónoklaton, egy szövegen bárha rejtegesse is az érzelmeket,
átütnek a motívációk, és a miértek. Átvérzik a betűk, hangok szövetét, csak figyelni kell rájuk. Én nem vagyok egy érzelmeit
könnyen kimutató ember, talán éppen ezért jobban figyelek az
ilyesmire. A gondolatok mélyén mindig érzelmek csücsülnek, persze sokszor fázós magányban (én azért közel sem tartok itt :)

Persze erre lehet azt mondani, hogy ez így a forró kása kerülgetésének tipikus esete, miért nem mondja el az illető mi a
baja konkrétan? Esetemben a válasz könnyű.
Azért mert pont ez érdekel. És nem rejtegetek semmit, a kérdésem pont az ami, ahogyan előjött belőlem, ahogyan gondolkodni szoktam valamin. Ennek a kérdésnek egyáltalán nincs szüksége analízisre. Én ilyen világban élek, és nem járok az erdőbe meditálni. A kívácsiságom arra vonatkozik, hogy hogyan kezeljek egy tudományos-társadalmi folyamatot, ami így és így kezeli az irracionális élményeket, amelyek számomra is igen fontosak. De a kérdést mivel igen cizelláltan igyekeztem feltenni nem ismétlem meg. Ha valakit ez nem érdekel kedves Tetrahíd, akkor nyugodtan hagyja figyelmen kívül.

Az viszont szerintem vicces, ha valaki azt hiszi ő a fórumok világának 7500 pontos szimultán nagymestere, aztán ismételgeti
magát, mintha az egyetlen értelmes nézőpont birtokosaként neki
már egy kérdést sem kellene megpróbálnia megérteni annak saját rendszere szerint. Vagyis pontosabban egy másik embert.

Egy stílus, szóhasználat mögött
rejtőzködni ez még nem a bölcsesség.

Cellux uram, majd kereslek mailben mert mostanában én is el vagyok havazva.

Tisztelettel:
rumcais
 

 
290. bombadiltoma2004. október 11. 17:31
 
 
tetrahíd: :-)

Van egy dolog (egyszerűsítve amolyan ész-szív meccs bennem), amivel kapcsolatban jönnek "jelek" időnként. Azt hiszem, ezek valójában nem kivülről jönnek, hanem kivetítődnek belőlem és adott helyeken és időkben észreveszem őket, mint a "meccs állásának" tükröződését vagy manifesztálódását.

Csipcsirip

:-)
 

 
288. cellux2004. október 11. 12:36
 
 
rumcais, erről élőben diskuráljunk majd, mert perpill. nem is értem a kérdést.
 

 
287. rumcais2004. október 10. 23:01
 
 
Bocs hogy mindig lehúzós cuccokkal jövök :)
Legközelebb írok valami viccesebbet.
sorry :-)
rumcais
 

 
286. rumcais2004. október 10. 22:47
 
 
(folytatás....)
Cool, isn't it? Ez a mondat azt jelenti, hogy újra kell fogalmaznunk a modern világ minden jogi és alkotmányos alapelvét, és ezt a folyamatot legfeljebb csak késleltetni lehet. (ha akarjuk :)

Cellux: - mit mond erről a szimatod? Nem kapcsolódik ez a Bábelkoncepciódhoz?
Tetrahíd: - mit mondasz te? Hogyan kell itt bölcsnek lenni?

Én kicsi vagyok még, és biztos nem csatlakoztam fel az univerzumra eléggé. Sőt elismerem aggodalmaskodó típus vagyok
:-) Ugyanakkor az unverzum amivel össze kell olvadnom ebben
az személyes kis szubjektív és objektív közötti entrópiámban, ami az életem, ilyen arcát mutatja. Egy kínai, ha rosszat akar neked, azt kívánja élj változékony időkben :-)
Elképzelem a 11-12. századi kínát, mielőtt az uraságok még megharagudtak a csan-szektákra, amiért számolatlanul fogadják be a háborúk elől elrejtőzni vágyó parasztokat. Elképzelem és
kis híján megvilágosodom. Aztán jön a 13. század és árnyékot
vet a tekintetem.
Vannak idők amikor nehezebb megvilágosodni és van amikor könnyebb? Majdnem biztos, hogy változnak a statisztikák.
De azt teljesen biztosnak tartom, hogy mindig csak mindannak
a megfelelő helyre tételével lehet ezt megtenni, ami az adott világ mintázatát, hangulatát, és egyben mindig ugyanolyanságát adja.
Különbözőségének valódi megértése vezet univerzális voltának
megértéséhez. Az univerzális megértése nem lehet absztrakt, csak
gyakorlattal átitatott. Persze nem kell mindenkinek pont ugyanazt
végigcsinálni, ezt nem állítom, de akinek messzelátója van, az nem
csak többet láthat, kénytelen is többet látni.

Persze, ha most elvonókúrán lennék, ezt szagos gondolkodásnak
titulálnák (ne gondolkodj olyasmin, amin nem változtathatsz, az
ugyanis bűzlik a kocsmaszagtól), de ilyesmin mindenki gondokodik
valamilyen mértékig, mert az is része a világnak, ami ilyen értelemben "szagos", és ezt is a helyére kell tenni.

Szóval az irracionális élményekről akartam beszélni. Amit elmondtam róluk szerintem az a leginkább furcsa. Kérdésem hogyan kezeljük ezt szerintetek, és egyáltalán mi a véleményetek róla?
 

 
285. rumcais2004. október 10. 22:45
 
 
Az irracionális élményekről:
Az, hogy valamit nem lehet magyarázni, az általában csak addig békés és mint ti is tudjátok, addigse biztosan( hiszen erről írtok is, ld. az előttem szólót), amíg jó dolog történik az emberekkel.

Nézzünk egy könnyed oldalpillantással az MI kutatásnak azt az irányzatát, ami az implicit tudás, Polányi Mihály szavaival "szótlan" tudás, az ún. gyakorlati tudás (biciklizni, nyelvet beszélni, labdát elkapni), felől indul el.
Ezek az irányzatok általában az észlelőrendszer nem racionális,
statisztikai módszerekkel működő, részben preformált, egységeit
modellezik. Az észlelés alaklélektani (kétértelmű ábrák, stb.) tulajdonságaival foglalkozva itt nem törődnek olyasmivel, mint
ellentmondásmentesség, stb., hiszen ezeknek a rendszereknek
nincs jó viszonyuk a logikával.
A kutatás dillemája a következő: - Hogyan kapcsoljuk össze a
hagyományosan vizsgált racionális-logikai képességek szintjéről
modellezett intelligenciát, a másik, imént említett irányzat erdeményeivel?

Miért kíváncsiak erre annyira??
Nem csak szakmai ambíció. Azért hogy megértsék a mi belső
nézőpontunkból irracionális aktusok szerepét és működését, egy másik, külső pontból, és így reprodukálhatóvá tegyék azokat.
Pragmatikus, hasznossági értelemben. Profitot akarnak termelni
vele. Újabb tuti PIROS GOMBot a problémák elhárítására.

A Daathon sok szó esik arról, hogy miben botolhatunk el az ún. saját utunkon. Ez persze engem is foglalkoztat. De mi van ha mások botlanak el helyettem is? Komolyan gondoljuk, hogy ez nem lehetséges? Asszem cellux írta valahol, de bocs miden érintettől ha tévedek, a múlt bölcsessége sosem elég a jelennek, mindig valamivel több kell. Ezt én is így gondolom. Sok mindent lehet csinálni, meditálni, relaxálni, gondolkodni, önkifejezni, "utazni", stb. Ezek jó dolgok, de nem hiszem, hogy képesek lépést tartani azzal a jelennel, amiről már sokan azt sem tudják, benne élnek-e.

Egy MI könyv emberdefiníciójával szeretnélek titeket szórakoztatni, összevetésben néhány korábbi próbálkozással.
Ezek az esetlennek tűnő próbálkozások vezettek az elmúlt 2500
év legfontosabb társadalmi változásaihoz, vagy ha nem akarok elitista lenni az adott kor értelmisége ezekben diagnoztizálta az
adott időszakban megfigyelhető változásokat. (nézzétek el, hogy enagyolva foglalom össze őket.
- Arisztotelész: az ember politikus állat
- Descartes: Az ember gondolkodó lény (gondolkodó szubsztancia), amelynek metafizikai kitűntetettsége abban áll, hogy így
definiálható, míg a többi lények automaták.
- MI. EG. project: Az ember technikai módusz információk
feldolgozására és tárolására.
 

 
282. doki2004. október 10. 13:36
 
 
:) ismeros amit irsz, "amikor két fóliát raksz az irásvetitőre".
mik voltak a kek gombok?
nem csusztak at neha terbe is?
 

 
278. deeptrip2004. október 9. 12:53
 
 
Nem azt írta, hogy koordináta pontok? Lehet, hogy ilyen alapján tájékozódnak az állatok?
 

 
277. doki2004. október 9. 11:28
 
 
tetra, szerinted mik voltak a kék gömbök?
 

 
276. deeptrip2004. október 8. 20:23
 
 
Tetrahíd ez baromi jó volt! Sikerült elképzelnem, bár azt a nincs szubjektív stb dolog nekem kicsit összevisszának tűnik, ha azt felépítenéd nekem mégegyszer sorba azt megköszönném!
 

 
272. rumcais2004. október 7. 23:23
 
 
Cellux: Nem akarok én belekötni, csak kérdezősködöm.
Amúgy a szubjektivitásod csak akkor véd meg attól, hogy
belekössek, ha egy másik világban, szeperált világban létezik.
De én nem hiszek sem a személyiség autonómiájában, se az ún.
szuverén döntésekben. A világba ennél jobban be vagyunk szőve.
A többivel nincs vita. jaja.
De minden lehet fordítva is. :)
Amúgy nem is tudom minek írtam.
Asszem csak unok régóta csönben lenni. :))
 

 
270. cellux2004. október 5. 16:51
 
 
rumcais: a világunk (világfelfogásunk) csak eszköz a köpüléshez. egy világfelfogást jobbnak nevezni, mint egy másikat, csak a világfelfogás mögött álló én szempontjait figyelembe véve lehet. számomra akkor jó egy világfelfogás, ha maximalizálja a köpülés hatékonyságát.

az egyensúly eszményéért pl. ezért lelkesedem. tapasztalataim alapján, ha kiegyensúlyozódnak bennem a pólusok, az akadálytalanná teszi az energia áramlását (így jóval hatékonyabban működik a köpülés). [igazából a kiegyensúlyozott állapotban a köpülés akadálytalan "átfolyássá" szelídül, amely hihetetlen energiaszinteket hordoz és mégis olyan lágyan simogató, természetesen áramló, mint a víz. ugyanez a folyamat a legdurvább köpülésnek, szenvedésnek, purgatóriumnak érződik, amikor a tudat tele van a tudatlanság kőtömbjeivel, amikor ezerrel dolgozik a karma-daráló.]

nem azt vizsgálom, hogy mi az illúziók mögötti valóság. azt keresem, hogy melyik a számomra legoptimálisabb illúzió. és én az illúziómat valóságnak hívom. (hozzátehetném, hogy "szubjektív" valóság, de ennek nem igazán lenne értelme, lévén magától értetődő.)

a végső valóság az, hogy CSAK a szubjektív illúzió létezik. ha ezt beláttam, akkor a szubjektív illúzió megszűnik az "objektív valóság" alacsonyabbrendű kistestvérének lenni. a szubjektív illúzió és az objektív valóság egybe csúszik. és ettől kezdve az illúziónk (a világunk) nem egy elképzelt, idealizált "objektív valósághoz" képest válik értékessé, hanem önmagában. tulajdonképpen még fejlődnie sem kell, tökéletes most, ebben a pillanatban is (de ennek a belátása már advanced level). [ugyanakkor mégis vannak referenciapontok, de ezeket csak az illúzió-rendszer működésének folyamatában lehet megragadni.]

én most ott tartok, hogy van egy valóságom, és azt optimalizálni igyekszem.

részletesebben az optimalizálásról: az embernek elképzelései vannak, amelyek mentén a világ erői struktúrákba rendeződnek. na itt van egy kapcsolódási pont az abszolúthoz: az erők az abszolútból jönnek, viszont az elrendeződésük mintáját az ember világképe szabja meg. az erők csak a tudati struktúrák által léphetnek megnyilvánulásba. ez a megnyilvánulási drive hajtja a létesülést előre, és ez az oka az evolúciónak is: egyre fejlettebb szubjektív valóságok jönnek létre, hogy az erők egyre nagyobb része tudjon ezek révén megnyilvánulni. ezért van pl. hogy a múlt szellemi tanításai ma már csak részlegesen adekvátak, hasonlóképpen a tudományos elméletekkel is. mindig újabb szellemi építmények (mémek) kellenek, új hordozók a megnyilvánulásra törő isteni potenciál számára.

én egy olyan tudati konfiguráció, valóságkép létrehozására törekszem, amelyben a tudatomba befolyó erők harmonikus rendbe tudnak szerveződni és így az evolúciót tökéletesen le tudják követni (szolgálni). harmonikus alatt valami olyasmit értek, mint amikor a puzzle összeáll, egyetlen darab sem lóg ki belőle. más szóval: akkor teljes a kép, amikor nem marad megoldásra váró filozófiai - magát a világfelfogást érintő, nem pedig abból következő - probléma.

szóval teljesen szubjektív az egész, így nem tudsz belekötni. :-)
 

 
269. deeptrip2004. október 5. 15:58
 
 
Ferge írja:

Egy érzet megfogalmazásához először is azt hiszem tisztáznunk kellene a semmi, mint általános létező fogalmát. Hisz mi si a semmi. A semmi az ami mindig is létezik, pont úgy, mint a létező. Hisz a létezésben önmagában benne foglaltatik a nem-létezés. Pont úgy mint az életben a halál. A dialektikus harc így válik teljessé. A semmi érzete így a létezés érzetének hiányát jelenti. Tehát a semmi a létező reális megcáfolása.
A semmi érzete teljes és eredendően természetes állapot, amelyben az ember az üresség teljességével néz szembe. De itt mi is az érzet? Az érzet az érzés. A semmi érzése ezek szerint a semmi érzete. Az érzelmek pedig az emberi lélekbben mindig csakis ideiglenesek (persze ennek ideje mindig szubjektív). így a semmi érzete csakis a teljesség hiányát jelenti.
Neutrino cikkkéhez hozzászólva:
Talán az élet értelme a halál. Ez így nehezen értelmezhezhető. Szóval: születés életed kezdete, így kezded meg életedet, majd halálod akkor nyer értelmet, ha életed (a születés és halál közti résznek) értelmet adtál. Halálod is így lesz értelmes. Ha meglelnéd életed célját, és azt meg is valósítottad nem lenne már értelme életednek. Pont az életed lényege hogy megleld annak értelmét. Ha ezt megtetted életed értelmet nyer és így halálod sem hasztalan. Ha célod megleled próbáld megvalósítani. Légy egzisztencialista. Valósítsd meg önmagad! Légy az akivé kell válnod, és hagyj magad után nyomot, hogy lássák te meglelted életed értelmét. Válj valakivé...
 

 
268. Nomad2004. október 5. 15:36
 
 
Arany középút - tapasztaltam/láttam/éreztem (ráadásul így logikus). Ha megítélsz beleng az inga, ha megfigyelsz, előbb-utóbb beáll középre, és láthatod, mért hívják ARANY középútnak:)

Olvass Nágárdzsunától, vagy ezt:
http://www.extra.hu/lamar/kozeput.htm.frame

"A tudatot lehet a világ pragmatista problémamegoldójaként is
felfogni. Nem tud jobbat, de jelent ez többet annál ami?
Nem lehet, hogy a megvilágosodás a tudat hasznos illúziója
csupán?"

Nem, valóban nem jelent többet annál, ami, csak éppen minden más jelent semmit ehhez képest. A megvilágosodás pont a tudat illúziómentessége, míg a "világ" a tudat "hasznos" illúziója, amiből kibontakoztathatja a megvilágosodást (ami egyébként is ott van, de a "világ" egy út ehhez, tehát minden jelenség bölcsesség).
 

 
267. rumcais2004. október 5. 15:06
 
 
sziasztok :)

Én aki egész jól elvagyok valakiként ebben a világban,
azt szeretném megtudni, hogy honnan veszi mindenki
a következőt:
- Arany középút, inga, egyensúly.
azért kérdezem, mert már régóta olvasom a keleti meg a
nyugati bölcseknél is hogy ez fontos. De mindig marad
a kérdés: Rendben, ez egy matematikai absztraktció,
szép és harmónikus hatása van. De honnan tudom, hogy
a teljes világegyetem e szerint van megépítve?
- válaszok: - tudom és kész (no comment)
- másképpen nem lehet elképzelni (miért nem?)
- levezethető a tapasztalaból (hogyan?)
- jó a statisztikája (mihez képest és mennyire?)

A dologgal az a bajom, hogy bár tudom, hogy csak a világi oksági
láncainak szövedékéből vagyok szőve és nem is vagyok, meg stb.,
de ezt csak absztrakte értem meg. A maga pontos milyenségében
át nem láthatom a láncokat. Lehet, hogy nem is fontos persze.
De akkor mi adja a magabiztosságomat?
A tudatot lehet a világ pragmatista problémamegoldójaként is
felfogni. Nem tud jobbat, de jelent ez többet annál ami?
Nem lehet, hogy a megvilágosodás a tudat hasznos illúziója
csupán? Ez persze nem baj ettől még biztos jó dolog :)
Csak kérdezem.
Nem mintha nem érezném hasznát, és jó hatását a kiegyensúlyo-
zottságnak. Rendicsek dolog az persze. De van bennem egy
gyanú, ami nem oszlik. Legboldogabb, legtisztább, legelmondhatatlanabb pillanataim mögött egész más van mint
amit sejteni vélünk.
Erre mondják, hogy jobb ha nem tudunk róla?

Persze ezek az élmények mindig ezzel együtt jók számomra.
(ez benne van a pakliban...)
Ilyesmi csak akkor jut eszembe így, ha okoskodni kell :)
 

 
266. Nomad2004. október 5. 09:34
 
 
RE: 258

A függve keletkezés tizenkettes láncolata (ha valaki pontosabban tudja, kérem javítson ki):

1-Tudatlanság, téves elképzelések
Nem tudjuk, hogy BÁRMI lehetséges BÁRMIKOR

2-Késztetés, indíttatás
Tehát azt akarjuk, hogy EZ történjen

*******

3-Tudatosodás
Tehát ezt "valaki" akarja

4-Név, forma -> öt halom
Szóval azt ÉN akarom, ami odakint a világban tárgyakként létezik (valójában a "saját" kivetüléseink)

5-Hat csatorna
Érzékszervek+gondolkodás

6-Érintkezés (érzékszervek érintkezése a külvilággal)
Érzékszerv érintkezik a tárggyal

7-Érzékelés
Látom, ízlelem a sört

8-(Lét)Szomj
Finom ez a sör, élet stb. MÉÉÉG (nekem jó/rossz/mindegy)

9-Halmok megkötése, ragszkodás
Bizony, bizony én csak sör, élet, stb. révén lehetek boldog, de szerencsére VAN sör, élet stb.

10-Létesülés
Megiszom

****

11-Születés
Tele van a korsó

12-Öregkor,halál
Kevés hab van az alján/üres a korsó

GOTO 1

A csillagok közti részt három életnek is fel lehet fogni, előzőben a tudatlanság és indíttatás miatt (1-2) -> fogantatás, születés, élet stb., aztán a létszomj és a létesülés miatt(3-10) -> következő élet (11-12). Ha ezt érthetőbben el tudnám magyarázni, meg lehetne érteni a reinkarnáció szükségszerűségét. Ha jelen van az egyik, jelen van mindegyik. Ez a körforgásszerű létezés, a szamszára alapja.

"...

Ha az ember nem-tudásban él, vagyis nincs tudatában önnön szabadságának, és csak saját lételemeihez kötözötten képes létezni, akkor testi, nyelvi és tudati síkon késztetései támadnak arra, hogy érvényre jusson ebben a létezésben. E késztetések csomópontjában kialakul tudat-magja, ami a létezést már csak a "név-alakzat" kettósségben, vagyis alany-tárgy relációban képes szemlélni. A tárgyvilágra sóvárgó tudatmag a létet az öt érzékszerv és a gondolkodás alapján hat tartományban éli meg. Ezekben a "tartományokban" történik meg az érzékelés, az alanyi és tárgyi tartalmak folytonos érintkezése. Az ebból keletkezõ érzetek visszahatnak a folyamat hátterében álló éntudati magra, ami az érzeteket megítéli és kategorizálja. A tapasztalás soránaz éntudat énképzetté alakul át, ez rászokik arra, hogy az érzeteket jónak, rossznak, kellemesnek, kellemetlennek stb. minõsítse, és önmagát ebben a minõsítésben élje meg. Így alakul ki a létszomj, a tapasztalás szomjazása, amí az énképzetet saját tárgyvilágához köd. Ez a szomj és ragaszkodás olyan erõ, amely a tapasztalót újra meg újra a létesülés felé löki. A létesülés azonban a keletkezés és elmúlás, a születés és vénülés-halál törvényeinek alávetett, ezért arra az emberre, aki önmaga biztonságát a tárgyi és tudati tartalmakban keresi, szenvedés, gond, panasz, fájdalom, szomorúság és csüggedés vár.

... "
http://www.tkbf.hu/stud/notes/basic-001.html "

Ettől való tisztító mantra:
OM-AH-HUM Vadzsra Guru Padma Siddhi HUM
http://www.tantralap.hu/index.php?m=tantra&p=tantra/mantrakrol
 

 
265. Talamon2004. október 4. 23:28
 
 
ne ragaszkodjatok a cuccokhoz, mert utána nehéz elvonatkoztatni nélkülük -

papír nélkül "szeretkezni a mindenséggel" csodálatos;)))

egy könnyed sóhaj, egy lágy csók csupán
 

 
264. deeptrip2004. október 4. 21:21
 
 
Khm a tegyszik szót inkább felejtsétek el! :D Ennél még a teccik is jobb lett volna...brühühüüü
 

 
263. Sevil2004. október 4. 21:21
 
 
Cellux, Csuang Ce szól belőled, csak a taó helyére Istent helyettesítesz+megbolondítod az elméletet egy kis utópiával. Szép, hogy ennyire fedésbe tudnak kerülni a szálak.
 

 
262. deeptrip2004. október 4. 21:18
 
 
Cellux ez kifejezetten tegyszik, mert valamilyen szinten egybeesik az enyémmel. Jól összekapcsolható. Amúgy én úgy tekintek a jó és a rosszra, hogy kiegészítik egymást mint az ok-okzat vagy az akció-reakció. És ha már ki vannak egyenlítve akkor onnantól fogva meg is szünnek létezni!
Az hogy te a Semmit Istennek tekinted ugyancsak érdekes. Egy hülye kérdés. Ugyebár van a végtelen és van a semmi. Ezek létezhetnek egymás nélkül? Melyik volt előbb? Talán a semmi, mert az sose volt így a volt előbb volt mint a semmi? Ha a semmi előbb volt akkor abból lett a végtelen? A semmiből jött és semmibe tart?
 

 
261. cellux2004. október 4. 20:31
 
 
Íme, ami nekem lejött abból, amit írtál: van két véglet (jó/rossz, fekete/fehér, stb.), ezek tekinthetők a mérleg két nyelvének. A mérleg mindig egyensúlyra törekszik (arany középút), ha valamelyik oldal kileng, megjelenik az ellentétes erő, amely az ingát a másik irányba kényszeríti.

Az emberi élet arról szól, hogy megtanuljuk a végletek közötti ide-oda lengést lecsillapítani: kitanuljuk az ingázás hogyanját, az élet művészetét. Amikor az inga teljesen elnyugszik, akkor megnyílik a "merőleges" ösvény, amin át elhagyhatjuk a duális valóságot.

Az Istent sokan a mérleg egyik karjának képzelik (a Jó, a Rossz-szal szemben). Aki így fogja fel az Istent, annak emiatt a tudati beállítottság (világfelfogás) miatt folyamatosan, minden szituáció hatására nagyon durván beleng az inga (mivel ez az alapelképzelése minden szituáció felfogási módját és így a szituációkra adott reakcióit is befolyásolja valamilyen formában), és igen sokat kell szenvednie, amíg az inga elnyugszik (meg kell tanulnia, hogy ne ugráljon, mert csak szorosabbra fonja magán a kényszerzubbonyt).

Talán érdemesebb úgy nézni, hogy az inga két karja a teremtett világ (a formák, "valamik" világa), az Isten pedig olyasvalami, ami nem is valami, hanem inkább a nem-valami, ami a dualitás "mögött" "van", annak egyfajta alapja. A Semmi, a Mindennel szemben. A nullpont, amely körül a nullponti energia - a világ formáiban - valamivé válik. Amíg nem válik valamivé, addig tulajdonképpen nem is létezik. Csak a valamilyenné válásban, a teremtődésben különül el önmagától, oszlik szét megfigyelőre és megfigyeltre.

Amikor fentebb arról írtam, hogy az emberi élet célja a lengés lecsillapítása, majd a világból való merőleges kilépés, akkor igazából lódítottam (és mégse). Nem a világból lépünk ki, hanem a mi saját, korlátolt régi világunkból. A régi világunkban azt tartottuk, hogy van egy Isten, akit el kell érnünk, és aki majd kiment bennünket ebből a gonosz világból. Meg akartunk menekülni. Amikor megértjük az Istennek a Semmi (üresség)-természetét, akkor rájövünk, hogy nincs hová menekülni. Csak a világ van. És akkor a régi, duális világunk feloszlik: kimegyünk a Semmibe, az ürességbe, és újjászületünk belőle úgy, hogy többé nem osztjuk fel a világot világra és túlvilágra (egy helyre, amit utálunk, és egy másikra, ami után vágyunk). A két világból egy világ lesz, nem lesznek többé különbségek. És akkor végre a helyükre kerülnek a dolgok, a láthatatlan világ pedig megjelenik a világ formáiban, mint jelentés (addig csak a felszínt láttuk, utána minden jelenségnek lelátunk a mélyére, le egészen a nullpontig, ahol az életfa ágai összefutnak - ez a mahamudra).

Az igazi beteljesedés szerintem az, amikor annak az embernek, aki rájött arra, hogy csak a világ létezik, az energiái elfordulnak a fantáziaképektől, illúzióktól, és 100%-osan belefolynak abba, ami számára a jelen pillanatban adott. Tudatában van annak, hogy (a) az Isten minden pillanat kiterjedés nélküli közepéből nyilvánítja meg saját tükörképét, a valóságot, (b) a valóság valamilyenségének Isten valamilyensége a magyarázata (a törvények és minden korlát Isten adott pillanatbeli korlátainak a megnyilvánulása), (c) Isten korlátai a valóságot megélő emberi lélek korlátai is egyben, és (d) ezek a korlátok az evolúció által meghaladhatók. Teljes mértékben átéli az állandó összeköttetést a központi mag (Isten) és az egyéni teremtett lélek (én) között. Megvalósul a tökéletes Isten-Ego tengely, mert nem áll már útjába ennek a dualitáshoz való ragaszkodás.

És akkor az Egó elkezd az időn kívüli Isten szolgálatában dolgozni azért, hogy az időbe vetett Isten (aki mi magunk vagyunk, az összes zavarodottságunkkal, sötétségünkkel és valóságokat létbe szilárdító téveszméinkkel együtt) elnyerje a megvilágosodást. A szélsőségeket mesteri módon megnyilvánítva köpüljük a valóságot, amíg csak minden érző lény meg nem szabadul.
 

 
260. greenghost2004. október 4. 19:46
 
 
olyan de olyan nagyon sokat írtok, nincs időm elolvasni!brühühü

ha létezem vannak korlátaim, nem akarok létezni, szét akarok folyni az univerzumban és egy új világot alkotni!
 

 
259. deeptrip2004. október 4. 19:15
 
 
Bocs, hogy nem jutnak eszembe egy részletbe a gondolatok, de ezt még celluxtól meg kell kérdeznem!
Cellux az, hogy az inga között az egyensúlyi állapot, tehát a nyelv az Isten azt az Nomad vagy az én írásomból hoztad elő? Én végülis azt a semminek tituláltam és Istent mint az aki az ingát nem hagyja egyensúlyban maradni, de most így elgondolva ha valamit a nyelvénél megdöntesz az ugyancsak nem marad egyensúlyban! Vagy ezt most nem kellett volna? :)
 

 
258. deeptrip2004. október 4. 19:12
 
 
Ja és Nomad amit a 12es láncról írtál azt a szénről mintáztad, vagy ettől teljesen független módon? Amúgy nem csak a szén szól a 12es számról, hanem a dél és az éjfél. Érdekességként a pihentető alvás az amikor éjfél előtt lefekszel minimum 1 órával! Miért pont az éjfélre jött ez így ki? Éjfél így misztikák úgy, de mégis van benne valami...Roppant érdekes! Ha újászületek tuti, hogy 12es leszek! :)
 

 
257. deeptrip2004. október 4. 19:09
 
 
Nomad remélem nem nekem írtad azt, hogy nem vagyok tisztában a megvilágosodás fogalmával, mivel valóban nem vagyok, hisz még nem tapasztaltam meg. Ez talán annak is betudható, hogy egyszeri n2o-n kívül soha semmilyen szintetikus cuccot nem toltam magamba (leszámítva a gyógyszerek rendeltetésszerű használatát, hogy senki se köthessen bele:P).
150 magtól én beértem ennyivel is, hogy jöttek a gondolatok és én továbbvittem azokat, amelyek tetszettek...Ma szedtem 75 magot és szombatra remélem beérik még 415 amit egy hidegvízes kioldással és későbbi szűréssel fogok magamba dönteni, mert a héjjakból már elege van a gyomromnak egy időre...(az ereimről nem is beszélve)
Szóval én nagyon tapasztalatlan vagyok e téren, és most nem kötekedésnek mondom, de csodálkoznék azon, ha itt valaki mindennel tisztában lenne! Lehet ez is egy téves képzet a megvilágosodásról részemről, de szerintem az, hogy megízlelsz valamit és az, hogy meg is eszed az két különböző dolog. Nem ismerem egyikőtöket sem, de amit írtok az számomra mind tisztának és igaznak tűnik. Kérdés, hogy ti már minden korlátot le tudtatok rombolni a tudatotok körül? Ha igen akkor irígység helyett inkább követendő példának foglak ezentúl tekinteni titeket! Na tegyetek rá azért! :) Én meg tuti rá fogok...
 

 
256. cellux2004. október 4. 13:02
 
 
még valami: a választás nem a káosz és az egyszerűség között van... az evolúció mindig párhuzamosan stabilizálja az elért állapotot és tör előre a következő lépcsőfok felé (ezt a kettőt egyszerre). az előbbi, a stabilizálás teszi lehetővé, hogy a világ egyben maradjon (tehetetlenség, mindig van egy éppen kurrens "valóság"), a másik a progresszió: a tudat egyre tágasabbra nyitása. mi (az ember) is ezért jöttünk létre, hogy a következő evolúciós szintet lehetővé tegyük.

minden tudattágulásnál nő a káosz. először tágul a tudat, az beengedi a káosz addig láthatatlan dimenzióit, aztán a tudat nekiáll rendet teremteni ebben a káoszban és csinál egy következő valóságot, ami a káosz energiáit egy struktúrában teszi felfoghatóvá (a tudat így teremtővé válhat, mert csak abban lehet teremtő tevékenységet folytatni, aminek a struktúrája, a korlátai jól meghatározottak).

a tudat tulajdonképpen a káoszt valósággá köpülő szerkezet, amely e köpülési folyamat hatására olyképpen gyarapodik (tágul), hogy a káosznak újabb és újabb dimenziót engedi hozzáférhetővé a köpülési folyamat számára. hogy ez a folyamat végtelen-e az jó kérdés, én hajlok rá, hogy nem.
 

 
255. cellux2004. október 4. 12:55
 
 
bazeg Nomad te buddha vagy :-)

elképesztően beletaláltál ezzel a leveses hasonlattal.

az "Isten a mérleg nyelve aki a Semmi" is tetszik...

most már csak össze kéne kötni a kettőt (üresség - forma)

ha az üresség már tisztán látszik, akkor a formavilágból kivesznek a szükségtelen parák. lehetünk Hitlerek anélkül, hogy elszabadulnának a megidézett hatalmak, magunkon keresztül kiengedhetjük végre a legfélelmetesebb alien istenségeket is (akiktől addig az emberiséggel együtt, egy nyájként féltünk, rettegtünk, mint a tűztől), mert nincs már amibe beleakadhatnának. amikor az ilyen alien energiák beleakadnak a nem-tisztázott tudatrögzültségekbe (egó-parák), abból lesz a Hitler-kaliberű Rossz. valakit megbabonáz az energia, megidézi a démont, de a tudata nem képes még rá, hogy "elbánjon" a fenevaddal: a fenevad eszi meg őt és a terror/horror/Sátán stb. eszközévé teszi, rajta keresztül tombolja ki magát a gátját vesztett magenergia (végső soron erre is szükség lehet, az emberiség ezáltal is megkönnyebbül egy kicsit).

a történelem - az inkvizíció - kétségbeesett válasza a Hitlerekre: elfojtjuk az alien istenséget, megbélyegezzük megnyilvánulásait. a vadzsra guru válasza: megtisztítom a tudatot, eltüntetem a torzulások, elhajlások tudati okait és aztán - az üresség végtelen erejében bízva - hagyom, hogy átáramoljon rajtam a negativitás, ami így bemegy, eléri a létközépnullpontot, ott kimegy a nem-létbe (meghal), majd kibújik a másik oldalon és hűséges szolgámként születik újjá. az így születő létmódot újra beinjektálni a mém-térbe, megfertőzni a társadalmat a pszichedelikus vírussal. para halu így.
 

 
254. Nomad2004. október 4. 11:24
 
 
Nem értem mért kellene visszajelzés arról, hogy VALAKI létezik, pont az ellenkezője kellene, és ez a Dharma. A megszabadulás és megvilágosodás nem pontos megértése hibás gondolkodást eredményez, bár nem tudom mennyire érthetően lehet ezeket fogalmakkal elmondani, nem is az a legnagyobb buktató, hanem, hogy érteni akarjuk, és az intellektuális megértéssel nem megyünk semmire. (én értem, és megvilágosodtam, ez mind baromság)

Lényeg az, hogy a megszabadulás az, mikor "valaki" belátja az önvalónak tartott részéről, hogy pusztán a függve keletkezés tizenkettes láncolatában visszhangzik egy oda beragasztott bármi, nincs is önvaló, és lényiség, csak tudat, de ez nem egy tudat, vagy sok tudat, vagy időbeli, saját, egyszerűen csak tudat. A tudat örök, mert minden időben ott van, sőt a tudat változásait hívjuk időnek és elpusztíthatatlan, hiszen soha nem keletkezett, és soha nem hal meg.

A megvilágosodás pedig, hogy az "ember" folyamatosan tapasztalja a Dharmakáját, az igazságtestet, az alapot. Tehát nincs lényisége, személyiség-képzete, én-képzete, önvalója, stb. egyserűen minden jelenség a tudatban lejátszódó folyamat, külső és belső nincs elválasztva, az ebből adodó öröm a Szamboghakája, a lények által látható test pedig a Nirmákája. A tudat pedig üres, hiszen nincsen olyan dolog, ami MINDÍG benne lenne, mintegy hozzá tartozna, tulajdonsága lenne, minden ami feltételekhet kötött felmerül és eltűnnik, de bármi felmerülhet.

Minden aminek súlya van, az súlytalan.

Az időtt az emberek gyakran egy egyenes menti mozgásnak tekintik, ahol a múltbéli események átalakultak a jelenné, madj következik a jövő, és éppen az valósul meg. Szerintem sokkal szemléletesebb egy forró fazék levesnek tekinteni, ahol a jelen, amit látunk a leves felszíne. Ez nem "megy sehova", ott van a tüzhelyen, és forr. Mivel mi csak a felszínt látjuk, tapasztaljuk, hogy hol itt, hol ott jönnek fel buborékok, és jé ez vajon mitől lehet, hogyan lehetne a szép buborékokat megállítani, a csúnyákat pedig legjobb lenne, ha nem is lennének, de ha már vannak, inkább tapasztalja őket valaki más. Csakhogy mivel folyamatosan akarunk szép buborékokat, megítéljük az összeset, a csúnyákat meg elküldenénk, ezért folyamatosan termeljük a hőt, amitől forr a leves, pedig az egész csak egy tiszta tükör. Ráadásul azt mondjuk, hogy itt vagyok én, ott vannak a többiek, én majd magjavítom a saját világomat, útána akár szívesen segítek a többi lénynek is, de a legfontosabb az én, ezért még irígység, féltékenység, büszkeség is felmerül. Ez mind csak arra jó, hogy felkeverjük az egészet, és méginkább összezevarodjunk.

A megoldás az, ha meglátjuk azokat a folyamatokat, amik az egészet forralják, és kevergetik. Ezek megnyilvánulása ugyanúgy ott van a jelenben, legfeljebb a hibás látásmód miatt nem tudjuk belátni az összeset. Tehát nem csak a leves felszíne a jelen, hanem az egész leves. Ha ezt valaki belátja, az megszabadulhat a lényképzetétől, hiszen látja "saját magát" is mint egy folyamat körforgását.
 

 
253. greenghost2004. október 2. 17:51
 
 
nagyjából egyetértek danika, de azért kicsit tényleg zavarosan írtad le, ami persze nem baj, mert hát máshogy nem is nagyon lehet.
szerintem is mindíg van egyfajta egyensúly mindenben, de a végletek annyira távoliak, h az emberek nem képesek felfogni ezt a nagy mérleget. Egyébként lehet, h ezt a nagy mérleget épp az emberiség teremtette. A természet egy békés mag, amiből az ember kirobbant. A mérleggel meg nem lehet mit kezdeni. Ez a tipikus: persze, h szeretnénk ha nem lennének rossz dolgok események, de akkor jók sem lennének. Az állatvilágot elnézve (aminek persze, lehet, h van egy számunkra nem érzékelhető dimenziója, de ezt most nem veszem bele a dolgokba), a természet békés magjában nincs bűn (az ember teremtette) és nincsennek hasonló ember által kreált rossz dolgok, de az ember úgyanúgy jó dolgokat is feltalált, amik szintén nem férnek bele az ősi körbe. Szóvaal ez is a globális egyensúlyok egyik kis apróléka. Választani lehet: vagy haladunk a totális káosz felé, vagy a totális egyszerűség felé. A végeredménye vajon mindkettőnek ugyanaz? szerintem igen. a maga nemében mindkét lehetőség gyönyörű, de egy biztos, nem lehet ingázni és tartani a szintet. aki csak a fizikával akar foglalkozni, mondhatja, h ősrobbanás meg ilyenek, de ha megnézem a világ az egyszerűségtől halad a káosz felé. az egytől a sokig. az egytől a mindenig? de ha az egy csak egy akkor az egy=minden. és akkor megint kérdezhetjük, mi is ez az egész?
hát ennek az okfejtésnek a végére vhogy megint jobban érdekel az univerzumnál, az h mikor érnek ide a barátaim, meg h rágyújtsak-e vagy sem. a múltkor is ez volt. ha sokat foglalkozol ilyen kérdésekkel előbb utóbb csak rájössz, h az univerzum nem szalad el, de a joghurt megromlik a hűtőben.:)
bocsi ha 'hogy' helyett folyton h betűt írok, megszoktam az smsek miatt.

Kellemes kellemest mindenkinek:)
peace:)
 

 
252. deeptrip2004. szeptember 30. 12:58
 
 
Tegnapi hajnizásom közben eszembe ötlött egy két dolog. Szerintem a világon minden egyensúlyban van és mindennek megvan az ellentétje. Talán ez alól csak Isten képez kivételt. Na van két nagy halmaz. Az egyik a végtelenség amiben megvan mindaz ami létezik. A másik halmaz a semmi. Most akkor meglehet kérdezni, hogy mi volt előbb? Hát a volt előbb volt! :)
Lényeg, hogy minden ami létezik annak súlya van. A szónak és gondolatoknak is van súlya. Ezt az ember érzi. Mindegy hogy mennyi, de valamennyi van. És akkor mi az aminek nincs súlya? A semminek nincs súlya.
Az egyensúly azt jelenti, hogy a két vég kiegyenlítí egymást. Na de mi is van ha a két vég kiegyenlíti egymást? Az van, hogy így középen a súlyok kiegyenlítik egymást és az eredmény 0 lesz. Tehát nincs súlya így semminek tekinthető.
Nézzünk egy más példát. A múlt és a jövő egyensúlya alkotja a jelent. Miből áll a megvilágosodás? Eggyé válni a jelennel és beleolvadni. Az egyensúly mozdulatlan míg a két vég állandóan mozog. Miért mozog? Mert valami hajtja és ezt lehetne szerintem Istennek tekínteni. Egyszer ide rak többet, máskor oda. A közép mindvégig mozdulatlan és tökéletes. Talán ezért is érzi akkor jól magát az ember, ha kiegyensúlyozott életet él, és ezért fontos keresni az arany középutat!
Másik dolog. Haverom úgy találja, hogy nincsen semmi ami örök. Megkérdeztem és miért és erre azt mondta, hogy nem tudok semmire rámutatni ami örök lenne. Sokat gondolkodtam és végül arra jutottam, hogy ami örök az az energia. Nem vész el csak átalakul ugye...Ebből épül fel a Világ.
És mi van akkor, ha a semmi nem más mint maga Isten?
Sajnos nem teljesen tiszta a kép, de akkor is megtetszett és várom a véleményeket hozzá!
 

 
250. Liet2004. szeptember 29. 15:39
 
 
ahogy az állatok elmondják ,hogy létezem, úgy a szél is. hatással vagyok rá, eltérítem, örvényeket keltek benne. ugyan nem "hozzám hasonló" de ha "mások" beszélnek hozzám ,akkor a szél (nem én) is, csak más nyelven.
 

 
248. rumcais2004. szeptember 27. 19:35
 
 
egyetlen apro megjegyzés

A kutya, macska ha nem is mondja el, de jelzi
hogy létezem. Néha ez is épp elég.
Az emberek ezért tartják őket társaságnak.
Főleg persze ha valamiért más emberekkel
nem sikerül jó kapcsolatot fenntartaniuk.
 

 
247. rumcais2004. szeptember 27. 18:48
 
 
Szerintem, amit Soon mond úgy igaz ahogy van. :)

az észlelés és a létezés szorosan összefügg.
Az észlelés az egyedüli, ami biztosíthatja a
hétköznapi tudatot valaminek a létezéséről.
A létezésnek csak egy tudat vonatkozásában
van értelme. A lámpavas, ha senki sem érzékeli
akkor akár meg is szűnhet lenni.
Így vagyunk önmagunkkal is. keressünk a visszajelzést
a világ irányából, ha mástnem fejünket verjük a falba
hogy érezzük magunkat a fájdalom segítségével.
vagy manipuláljuk a tárgyakat hogy lássuk hogy tettünk
eredményét, hogy érzékeljük magunkat.
De a legjobb ha valaki azt mondja: szeretlek.

(Amúgy ez kifejtős téma és szerintem fontos is, de
most nem akartam tele irni olyan sok sort.)

Az is igaz, hogy a gondolatmenethez
el kell ismerni más elmék létezését.
Vagy a külvilágét, de erre is vannak értelmes
pragmatikus megfontolások.
Egyszerűen nem érdemes máskép gondolni szerintem.
 

 
246. greenghost2004. szeptember 27. 18:26
 
 
Tala:) ezt nagyon szép, és igaz!:)
 

 
245. Talamon2004. szeptember 27. 18:18
 
 
minden létezik, mi egyszer létezett
nyomot hagy a végtelen és egyetlen térben
ezértishát jobb szeretni csak úgy, huncut mosollyal
mindent és mindenkit s hamarosan virágporrá válik minden
 

 
242. Liet2004. szeptember 27. 15:56
 
 
nem létezel amíg szembe nem jön valaki?
és a kutyák,macskák,fák,felhők,lámpavasak?
 

 
240. rumcais2004. szeptember 23. 15:40
 
 
Ha érzed a semmit, már tudod, hogy van.
Persze ez a tudatszivárgás a horror vaacui-ba
nem valami jó dolog, de fontos.
Ha nem érzel semmit, akkor korhadt fatuskó vagy.

Ha a semmi nem zavarja, hanem
segíti az életedet, akkor érdemes volt megérezni.
Persze ehhez közelről meg kell ismerkedni vele.
Elsősorban az emberi tudat szivárgásainak
anatómiáját kell kiismerni.
Ezt a tudást pedig gyakorolni és használni kell.

A szorongás és félelem természetét érdemes
alaposan kiismerni, és a megfelelő helyre tenni őket.
A semmi nem logikai probléma,
bár ha annak tekintjük, akkor viccesebbnek tűnik :)
 

 
239. Talamon2004. szeptember 20. 16:47
 
 
 

 
238. Cauldfield2004. szeptember 16. 17:12
 
 
hehe : )
 

 
235. rumcais2004. szeptember 7. 23:28
 
 
Ákimáki. Hülyét csinál belőlük az egójuk,
de segít nekik megtalálni amit keresnek.

"A létező a létben áll
és gatyát éppen letol
alulról övé a szemhatár
fentről övé a hold

A létező a létben áll
és a markába pök,
innen nézve kapál
amonnan nézve rög. "

ez az egyik legviccesebb szórakozás, amikor
vadul eleresztjük az egót önamgát összegyüjtögetni.
 

 
234. Liet2004. szeptember 1. 13:53
 
 
"A nem semmi az a valami(k)/valaki(k), ami nem minden(ki)."
ja, ...az is :)
 

 
233. Anyesz2004. augusztus 27. 14:41
 
 
Amikor valaki kérdezi, hogy mi van veled?-és erre a válasz: nincs semmi-az milyen kétértelmű már. Ez bombáról jutott eszembe. Végülis arra gondolunk, h nincs semmi, ami említésre méltó, pedig a nincs semmi azt jelenti, h van valami.
 

 
232. Anyesz2004. augusztus 27. 14:37
 
 
"de mi az a nem semmi? nem érzem, hogy rávághatnánk, hogy minden. ez olyan nem tudom dolog."

A nem semmi az a valami(k)/valaki(k), ami nem minden(ki).
-
Ahol minden a határtalanság, az maga az üres tér, a semmi.
-
((oly rég jártam erre, egyenlőre passzívan olvasgatom, amiről lemaradtam...mondjuk előtte se voltam vmi aktív...))

Legyetek jók mindenkor! (azért ne nagyon)

 

 
231. bombadiltoma2004. augusztus 27. 14:30
 
 
Tegnap éjjel így állandóan kimondódott a fejemben ez a "Nincs semmi". És pillanatonként hol ez volt az értelme, hol meg az. Én meg hol vigyorogtam, hol nem. A "nincs semmi érzete". A "semmi érzete". Elég hasonlók. Asszem.
 

 
230. cellux2004. augusztus 27. 14:06
 
 
csak az hülye, aki komolyan veszi magát...
 

 
229. Ákimáki2004. augusztus 27. 14:04
 
 
Amikor már átláthatatlan lesz a fórum a sok topiktól, akkor ezzel kezdjétek a tisztogatást...
Hülyét csinál belőletek az egótok : ))))
 

 
228. cellux2004. augusztus 27. 13:59
 
 
semmi = zéró = szingularitás

a lentebb vázolt dilemma sejteti, hogy erre van a kijárat... :-)

egy alap-nélküli képzet és annak összes folyománya... én se tudom mi ez.
 

 
227. Liet2004. augusztus 27. 13:44
 
 
ez a nincs semmi olyan kétszeres tagadás aminek szerintem nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani. amikor a semmi van azt mondjuk nincs semmi és nem azt, hogy nincs valami vagy semmi van. bárhogy csűrjükcsavarjuk a nullákat-nemnullákat, végteleneket-nemvégteleneket előbb-utóbb összeakadunk valahol. szép is ez a nyelv....éppen az összeakadás/önellentmondás/értelmetlenség miatt. ha ilyet hallunk a leghétköznapibb szituációban, jól bele tudunk akadni.
szóval én nem tuljadnítok neki nagy mögöttes tartalmat csak kimondom és már érzem is a borzongtató ellentmondást. ez a világ tele van szingularitásokkal. vegyük észre őket és vigyázzunk rájuk. ne kerítsük körül őket fogalom és képzetrendszer kerítéssel, hogy ha arra járunk jól bele tudjunk zuhanni a végtelenbe, hogy aztán kirepüljünk a túlsó-innenső oldalán.
:)
 

 
226. bombadiltoma2004. augusztus 27. 12:45
 
 
Mit jelent az, hogy "Nincs semmi"? Ugyanazt, mint hogy "Semmi van", vagy nem ugyanazt?
 

 
225. Liet2004. augusztus 27. 11:36
 
 
ha már "érzete" a topik címe. volt egy ilyenem nemrég.
akkor elég távol esett tőlem az alábbiakhoz hasonló fejtegetés, az _érzet_ nem engedett ilyesmit.

Aludtam. Az álmomból nem emlékszem semmire (és ez a lényeg). Az első emlékem a ébredés előtt a feketeseég ami egyszercsak világosodni kezd, majd tiszta fehérré változik. távolodom (a semmitől) és átváltozik egy mozivászonná és én egyedül ülök egy moziban a fehér vásznat bámulva. Aztán a moziterem átváltozott valmivé, amiről pár másodperc múlva kiderült, hogy a szoba, ahol fekszem. Az átváltozás és a kiderülés közötti idő a semmi érzete. Eljutott hozzám a látvány de nem tudtam azt térként, anyagként, szobaként, világként érzékelni. ezzel párhuzamosan azt sem igazán tudtam én ki vagyok, hol vagyok, mit csinálok. valahogy a világértelmező készülékem ottragadt a feketeségben, én meg csak pislogtam és nem tudtam mi van. Aztán kikristályosodott a dolgok mikéntje és megvolt, hogy : -ááá most ébredtem fel....hű
 

 
224. Liet2004. augusztus 27. 11:25
 
 
Nagyon szép! Nem? :)))
Mint valami vers. olyan szimmetrikus - ez olyan kellemes érzéssel tölt el. talán még jelent is valamit.
de mi az a nem semmi? nem érzem, hogy rávághatnánk, hogy minden. ez olyan nem tudom dolog.
 

 
223. Liet2004. augusztus 27. 11:21
 
 
a matematika azt mondja:
a minden ellentéte nem a semmi, hanem a nem minden.
a semmi ellentéte nem a minden, hanem a nem semmi.
 

 
222. barka2004. augusztus 26. 20:19
 
 
soon

remek a gondolatod!

üdv

barka
 

 
221. cellux2004. augusztus 16. 10:21
 
 
jólvanjólvan
 

 
219. cellux2004. augusztus 12. 13:46
 
 
"A létező dolgok.. Amik alapvetően a semmi részei.." - itt csúsztál csak el szerintem

a létezés/nem-létezés fogalompár (valamint ezekkel együtt a minden és a semmi pár) azzal a vággyal együtt születik meg, hogy fogalmi kategóriák segítségével megpróbáljuk megragadni a teljességet és ezzel bebiztosítsuk magunkat... ha ez a megragadásra törekvés nincs jelen (kialudt a vágy), akkor csak a makulátlan teljesség marad, amit többé nem szennyeznek be a tökéletlen fogalmi koncepciók... (ez ilyen buddhista duma :-)

viszont az embernek úgy tűnik mégis beépített természete ez a fogalmi megragadás... szimbólum-manipuláló információ-feldolgozó gépek vagyunk... ezt a buddhisták se tagadják... csak azt mondják, mindig legyünk éberen tudatában annak, hogy a valóság nem azonos a fogalmi dobozainkkal

pont azért merülnek fel az ilyen "hol a semmi" típusú problémák, mert a fogalmi kategóriák segítségével nem lehet kifejezni a végtelent (racionális számok / valós számok)
 

 
217. cellux2004. augusztus 12. 10:38
 
 
soon: szerintem a "nem-létező" az egy fogalom (nyelvi jel), a "létező" is egy fogalom (nyelvi jel). a kettő között annyi a különbség, hogy az egyik jelhez tartozik jelölt (minden), a másik jelhez meg nem (semmi).

a kontinuum végtelent nem lehet a racionális számokkal leírni. a görögök is hülyét kaptak, amikor rájöttek, hogy lyukas a számegyenes.
 

 
215. bombadiltoma2004. augusztus 12. 01:34
 
 
Most már megint van valami. Na ez már elég súlyos menet, bár félelem nincs. Meg elviselhető is, de sokkal jobb volt ez a kb. 1 napnyi semmiérzet. A semmiben bármi lehet, a valamiben meg már csak a valami. Szóval itt a korlátok közötti valamiben már megint küzdeni kellődik. Bár most valahogy egész másképp, mint eddig. Eddig mindig a látszólag külső tényezőkkel ment a küzdés. Most meg, asszem kb. először igazi farkasszem van. Legalábbis a semmi, vagy a nemtudommi, vagy valaki ezzel próbálkozik. Mit mondjak, nem túl rózsás a kép. (Persze mire is volt számítva, ha farkasszem akaródzik?) Szóval ez az önmagamnak nevezett valami, na ez egy elég nagy balfék. Érzi, hogy gáz van, de próbál elbújni, meg titkolózni, mert elég gyáva és még mindig úgy próbál tenni, mintha túlképpen minden oké lenne, és baromi okos lenne, és arra apellál, mint mindig, hogy most is meg lehet oldani kicsi kúrával, kicsi tanulsággal, kicsi csiszolással, nem kell ajtóstúl rontani meg szétzúzni mindent. Mi legyen ezzel a balfékkel? A farkasszembe látszólag belemegy, mikor épp nagyon elkerülhetetlen, de elég nagy pókerarcot vág, így alig lehet vele mit kezdeni. Ráadásul tudja, hogy azért szeretve van, és ezzel is visszaél. Most akkor udvarlás legyen, hátha így előcsalogatódik, vagy keménység? Lökődjön be valami mély szakadékba, hátha akkor kényetelen lesz igazán megmutatni magát, vagy maradjon biztonságban, hátha akkor inkább megnyílik? Egy dolgot mondjuk a javára lehet írni, hogy végül is valamilyen formában azért hajlandó részt venni a dologban, és nem akar már kontrollt. De hogy akkor mit akar éppen? Ja persze, a szokásosat, hogy minden szép legyen, meg jó, csak most úgy véli, a kontrollal nem ment, úgyhogy na jó, váltsunk. Középen meg áll valamiféle kíváncsi játékvezetőféle és így próbálja levezetni ezt a meccset... Na ő az, aki ír ide, meg így tépelődik itten, hogy hogyan is kéne, vannak-e egyáltalán játékszabályok? Aztán van egy olyan is -- nevezzük józanüzemmódnéninek, akit hajt az alapfokú túlélési reakció és mindeközben dolgozik és azt üzeni, hogy nincs klinikai értelemben vett skizó, ezek itten csak metaforák, amivel megpróbálódik kifejeződni, hogy mi folyik, bár szerinte csak felesleges szájtépés, hogy itt ilyen szavak megjelenjenek, főleg amikor alig van fogalma bárkinek bármiről. De őt igazából csak az elemi túlélés érdekli, és bár próbál itten kezet lefogni, nem erőszakos. Bár most már aszondja, letelt az első játékidő, most munka van. Balfék meg lapít, sunyin reménykedik és mivel ehhez nagyon ért, jójcakát kíván mindenkinek.
 

 
214. Talamon2004. augusztus 11. 22:35
 
 
"csak a FOGalmakat felejtsd, soha ne fogj meg részt, lásd inkább az egészt.."
nem nagy ügy a bármi
 

 
212. bombadiltoma2004. augusztus 11. 16:36
 
 
Egyáltalánnemtommivan... Egy ideje ülök itt és próbálom leírni. De nem tudom. Úgyhogy nem írom le. Csak azt, hogy kívánom bárkinek, és hogy nem félelmetes. Nekem most ez a nemtudommi nemfélelelem. ÍGY.
 

 
211. Bard2004. augusztus 11. 14:58
 
 
Ismeretlentől való félelem.

Meg kell ismerni az állapotot. Minél gyakrabban...

beugratós kérdés: hogyan? :-)
 

 
209. cellux2004. augusztus 11. 14:47
 
 
annak érdemes utánanézni, hogy miért fosunk annyira attól, hogy kiengedjük a kontrollt a kezünkből... és ráérezni arra, lehet-e kontroll nélkül élni...

nem kell térítgetni azokat, akik még soha nem engedték tudatosulni az alapvető bizonytalanságtól való félelmüket... elég, ha mi szembenézünk vele... senkinek se kívánom, elég szar dolog... de érzem, ha sikerül ezzel megküzdeni, az végül NAGYON jó lesz mindenkinek... :-)
 

 
206. ainoa2004. március 29. 19:59
 
 
Nagyon szépen mondtad Cauld!
Én is vmi ilyesmire gondoltam, csak amikor írtam, akkor is épp "nincs kedvem sokat írni" állapotban voltam.
Egyébként nem tudom, hogy csinálod. Nagyon jól írsz! Vhogy úgy összeáll az egész és érthető.
Csak a fogalmakat definiáltuk másképp. Én a tudat alatt értem azt a vmit,ami a legmélyén van a dolgoknak és aminek tombolnia kell.

Egyébként meg írjál!:)azért írtam smst mert épp nem volt nálam számítógép mikor megtudtam az infot.
 

 
205. giggles2004. március 28. 23:53
 
 
"do what thou wilt..."
de mi is az? pontosan! avagy a katona és a púpos.
lehet, hogy nem morzsát kellett volna elszórni a rengetegben, útjelzés gyanánt, az jancsi & juliskának se jött be :)))
ha már annyira ásunk az én/tudatban, ne feledkezzünk meg a sokrétűségéről sem, (étertest, asztráltest, ösztöntest, this is only a test...)
nos, nem feledkeztünk. hurrá.
mókás belegondolni, hogy a "nem vagyok"-ot akarja valaki átérezni, egy "vagyok" apparátussal.

"there is no spoon"-kiccsávó a mátrixegyből.
"eb aki a kanalát meg nem eszi" -juhász bácsi a Mátyáskirályos népmeséből.
 

 
204. Cauldfield2004. március 26. 19:36
 
 
pedig csak énképzetek vannak.
azokat csinálja az egó.
- ki vagy te? -függött az üres kérdés a semmibe kitudja már mióta.
- csak én vagyok - válaszolt az egó,az egyetlen hülye aki nem tudta mi az a költői kérdés.

mit használ az egó énképzetek készítésére és énénénezésre?
hát miaf*szt. tudatot mimást.

ki irányít? senki. a dolgok csak folynak. az egó azt mondja neked, azaz magának: fasza gyerek vagy,jól nyomod, ezt is te csináltad,jó tudatosan.
jól átvertek mindenkit. még az egót is, csak még nemtudja senki.

szabadulj meg az egódtól,az énedtől(ami valójában csak énképzetek kavalkádjából kialakult "ilyenszeretnék lenni"), a tudatodtól, és akkor teljesülni fog amit akarsz,nem lesz mindenféle: hogy legyek jóember, hogy legyen egolossom, hogy ne legyek önző, hogy tudjam meg a dolgok értelmét, hogy szeressek igazából.

ha ezzel megvagy, akkor garatulálok. meghaltál.
hogy nem erről volt szó? dehogyisnem.miért vagy ilyen hülye parás?

jó,megmondtam előre. akkor ezek tudatában is bevállalod a dolgot? ha igen akkor jó, mert már közel vagy a halálhoz,közelebb mint bárki más, de ez nem azt jelenti hogy mindjárt tényleg meghalsz. neem.

még táncolhatsz annyit a halállal amennyi jólesik. amennyi kell ahhoz hogy kitombold magad, mielőtt te leszel az ász megvilágosult jófej halott.

de vigyázz, ha csak egy pillanatra is félni kezdesz a haláltól a tánc közben - elcseszted. kezdheted előlröl.
ne félj,tombolj csak,addig tombolj magadat amíg nem érzed hogy élsz, mikor ezt először teljességében érzed akkor beakad a program és úgy maradsz.mondhatni örökre. pedig valójában meghaltál.
-de hát ez ellentmondás!
-az,mindaddíg amíg el nem felejted ellentmondó természetét, és akkor hiphopp,már meg is történt. trükkös egy cucc,mi?
 

 
203. giggles2004. március 26. 19:18
 
 
tudat -> öntudat -> én-tudat (=nem-én-tudat :)))
"nem szabad az állatokat emberi tulajdonságokkal felruházni"
de vajon az embereket szabad-e állati tulajdonságokkal? vagy emberiekkel? hol kezdődik a tudat?
különben is, mi az, hogy emberi tulajdonságok?
mert nem lehetnek pusztán biológigiak...
na, kerítek egy katonát, akit a púposok nem tudnak bántani...

éljen a kvantummechanikai embermodell!
ti össze tudtátok számolni az elektronjaitokat, és hogy milyen atomok vagytok? a kis szemeteket képtelen vagyok megtalálni a sunyi gömbszimmetrikus pályájukon, megtalálási valószínűség ide vagy oda...
 

 
202. ainoa2004. március 26. 17:43
 
 
Az énképzetek azok "károsak".
Az a baj, hogy nem is lehet mondatban megfogalmazni jül ezt a dolgot.
Én vagyok. Az én a tudatot jelenti. A tudat irányít és nem szabad hagyni, hogy énképek képződjenek. Vagyis ha vki azt mondja, hogy a "tudatom" és így is érti, akkor az már szerintem nem jó felfogás.
 

 
201. giggles2004. március 24. 21:41
 
 
vagy a képzetképzetről. meg a definicióról, ami definiálja önmagát.
ki kíváncsi rá, mit csinál, amikor emlékezetkiesése van, de nem mástól akarja megtudni? és hogy oldható meg képrögzítésre alkalmas berendezés nélkül?
 

 
200. Cauldfield2004. március 23. 17:24
 
 
[és akkor még nem is beszéltünk a tudatképzetről... : ))) ]
 

 
199. Talamon2004. március 23. 12:08
 
 
Tudat egy van. Énképzet rengeteg.
 

 
198. ainoa2003. december 27. 19:05
 
 
Az is csak akkor derül ki, ha definiálod.

Tudjátok mi az igazi? Amikor alapon van "látomásod". feleszmélés.
 

 
197. Tuth2003. december 23. 20:11
 
 
Nem igazán tudom...
Ez a probléma!
Van különbség?
 

 
196. ainoa2003. december 23. 14:29
 
 
Tuth, definiáld az ént és a tudatot és akkor majd kiderül, hogy ugyanaz e.
 

 
195. Tuth2003. december 20. 12:48
 
 
Tudat és Én nem ugyanaz?
Na ezért nem értem...
A kezed ha minden rendben van az akaratodnak megfelelően mozog.
Tudom bele mehetnénk olyan mélységekbe hogy minden történés egy előre lefutott akarat szerint történik meg ,egészen az Omega pontig.Így minden történés és döntés csak látszólag változatos és szabad. Pl. az is ha nem úgy döntesz ahogy csak azért mert nem akarod hogy ez igaz legyen , akkor is csak a terv szerint cselekszel nincs kiút a körből, ezt érzed akkor is amikor egy Gondolati Loop-ba kerülsz.A kört megtörni nem tudom lehetséges e egyáltalán.
Így vagy úgy, Fent és Lent , örök törvény?
 

 
194. Tuth2003. december 20. 12:36
 
 
Gondolkozz el azon hogy kié lesz a kezed akkor mikor hidegen támaszkodik majd a Föld Anya testére.
Szóval azért nem teljesen különválaszthatatlan dolog a kezed és te magad.Ha tűzbe nyúlnál a kezed csak információt közvetít hozzád és ha akarod benne tartod ha akarod nem.
 

 
193. Siphersh2003. december 19. 18:22
 
 
Én azt hittem, hogy a kezem is hozzám tartozik. Vagyis nem én mozgatom, hiszen nem rajtam kívül álló dolog. Hanem a kezem mozgása is hozzátartozik az én saját mozgásához. Vagy nem?

Persze máshogy is lehet definiálni az én fogalmát. De az akkor egy másik dolog. A tudatom mozgatja a kezemet? Hát, ilyen erővel a kezem is mozgatja a tudatomat, hiszen például ha fáj, az hatással van a tudatomra. No de ilyen erővel minden mozgat mindent a mindenség kölcsönhatási rendszerében, tehát azzal, hogy a tudatom mozgatja a kezemet, nem mondtam semmit.
 

 
192. Tuth2003. december 19. 17:49
 
 
Lehet hogy azért nem értem miért jó az én nélkül mert nekem nem domináns vagy nincs?

Mert magam vagyok tisztán?
Ez melyik én?
 

 
191. Tuth2003. december 19. 17:45
 
 
Mi irányítja az a tested ?
Nem a szívdobogásra gondolok...

Hát te.
Nélküled (az éned nélkül) mit ér a tested?
Az Én a Tudat?
Én mozgatom a karom, ezt tudom.
És azt is hogy milyen végtelen a távolság a kezem és én köztem.


 

 
190. bombadiltoma2003. december 19. 16:29
 
 
cica: kösz, bíztató :)
 

 
189. cica2003. december 19. 12:56
 
 
Bomba írta: "van esélye az embernek, miután felnőtt ebben az így definiálom magam, hogy közgazdász, stb., szóval van rá esélyünk, hogy megtanuljuk ne így definiálni magunkat, meg a többieket?"
Igen van. Miután meghaltunk.

 

 
188. cellux2003. december 19. 10:10
 
 
jaja, nagyon cselesen csűri-csavarja az én...

én felnőtt lettem, és örülök neki, pedig annak idején azt hittem, az nagyon rossz. de csak azért, mert azt hittem, azok a felnőttek, akik körülvesznek. hihi.
 

 
187. Talamon2003. december 19. 08:56
 
 
"Mondjuk én azt hiszem nem járok rossz úton," - bt :))))
ez aranyos:)

Az embernek örülnie kéne, ha néha kap egy kis alázást..
Hisz azzal, hogy engem aláztok,igazából a kis rakoncátlan ÉNEMET alázzátok, arra meg rá is fér, hisz egy beképzelt, öntelt, kis szelíd vadka(n?), ám akkoriscsak egy fekete lyuk, azthiszi egyedül van az univerzumba, stbstb...
Persze, hogy egyedül van, hisz más nincs is..csak mégsem úgy ..én nélkül nincs szenvedés...szenvedés nélkül nincs ráeszmélés? Ráeszmélés nélkül nincs semmi
semmi nélkül sincs semmi:)
Emléxem kb tavaly márciusba a dojoba mondta a senpai talamonnak:
-Arc vagy!
-Nem vagyok arc. -mondta talamon.
-De arc vagy!
-Nem vagyok.
-Látod, mostis az vagy, beképzelt!
-Fenét vagyok beképzelt.
-Ha ennyire tudod, légy te a mester!
-Nem!
-DE!
szal köv. 7en fekete öv, hakama, csak állt ott, mert megmondták a kis aikidókáknak, hogy ne engedelmeskedjetek neki, de amúgy meg bármi.
-Szal csak állt ott, alázódott az én keményen..aztán körbevették, összenyomták(testileg-lelkileg), terhelték az ént, szakadjon szét a burok..de nem..
elszaladt, de aztán jóval később, a megfutamodott talamon egy másfél shiva-kor elszakatt..
csak röhögött vagy félóráig, mikor felszabadult az éntöl egy időre:))
 

 
186. bombadiltoma2003. december 18. 23:08
 
 
"Hanem egy közösség részeként, barátaik viszonylatában határozzák meg magukat. Ha valaki viselkedik valahogy, nem azt mondják, hogy azért tette, mert ő olyan személyiség (rosszindulatú, jószívű, intelligens), hanem, mert olyan volt a szitu."

Igen... és ez valahogy sokkal melegebb/emberibb... Mondd cica, szerinted szakmailag van esélye az embernek, miután felnőtt ebben az így definiálom magam, hogy közgazdász, stb., szóval van rá esélyünk, hogy megtanuljuk ne így definiálni magunkat, meg a többieket? Mondjuk én azt hiszem nem járok rossz úton, mivel valahogy én is úgy szoktam érezni, hogy nem azért csinálta, mert hülye, bunkó, stb., hanem mert... szóval nem általánosítom le egy adott cselekedetéből... Persze emögött világosan látom azt a motivációmat, hogy egyszerűen szeretem jónak (jobbnak) látni a dolgokat, szeretek rózsaszín szemüveget hordani. Baj ez?
 

 
185. Cauldfield2003. december 18. 18:59
 
 
egyáltalán nem olyan fontos ez a felnőttéválás dolog, mint amennyire törődnek vele az emberek.
amiktől a társadalmunk felnőttnek tekint valakit, azok pont azok a dolgok, amiktől itt szerintem a legtöbben próbálnak elszakadni, ha már úgy megélni nem tudják őket, ahogy a többiek, akiknek ettől jó lesz.
van aki kicsit, van aki nagyon különbözik ebből a szempontből a "legtöbbektől", és van amikor nincs más hátra mint elhagyni mindent amitől "felnőtt leszel". ha az nem a te műfajod, (mert a "tervezőid" vhogy úgy alkottak), akkor ezt fel kell ismerni, és minél előbb elkezdeni "vissza" gyermekké válni.
minél később eszmélsz rá erre, annál több a dolgod. persze biztos vannak akiknek nem kell ráismerniük, mert az ő esetükben nem így van. de Te lehet hogy közéjük tartozol, mivel ezt a fórumot olvasgatod... : )
ne kapaszkodj, az idő múltával észreveszed hogy nem is zuhansz, hanem lebegsz.
persze erőltetni nem lehet semmit...
 

 
184. cica2003. december 18. 18:16
 
 
Neutrino:
"Valahogy azt hittem, hogy úgy fogom észrevenni, hogy "felnőtté" váltam, hogy megállapodtam magammal, és a világról is pontos is képem lesz"
Azért gondoltad ezt, mert szinte mindenkit úgy neveltek fel, hogy azt hiszi, ez hozzátartozik a felnőttséghez. A Nyugati társadalom lenézi azokat, akiknek nincs konzisztens világképük, nem hisznek valamiben, nincsenek tisztában motivációikkal, céljaikkal, bizonytalanok. Ezért aztán mindenki arra törekszik, hogy ez meglegyen. Addig csűri csavarja a dolgokat (elfojtás, motivált felejtés, sémák, értékek elutasítása és elfogadása) amíg ki nem alakul a konzisztens világkép, értelmes célok, logikusan felépített motivációk. ..És akkor sorba felvesszük a szerpeinket és lejátszuk az életünket aztán a halálunkat. És mindenki azt gondolja, hogy muszály ezt, mert különben nem leszek soha felnőtt.
Ebből a szempontból jobban szeretem a keleti kultúrkört, ahol nem értik, hogy nekünk miért baj az, hogy ellentmondásokat látunk abban, amiben hiszünk, ha valakinek "nincs határozott egyénisége". Ők nem úgy definiálják magukat, hogy pl. XY vagyok,közgazdász, okos, megfelelő az önbizalmam, jó kommunikációs képességekkel rendelkezem, hiszek az asztrológiában stb. Hanem egy közösség részeként, barátaik viszonylatában határozzák meg magukat. Ha valaki viselkedik valahogy, nem azt mondják, hogy azért tette, mert ő olyan személyiség (rosszindulatú, jószívű, intelligens), hanem, mert olyan volt a szitu.
 

 
183. Siphersh2003. december 18. 15:35
 
 
Nemtom.
 

 
182. Ajtóablak2003. december 18. 02:42
 
 
neutrino, azt hiszem, a napokban én is ilyen "mi is a felnőttség?", találjunk rá aktuális definíciókat - hangulatban vagyok :)
és az egyik definíció szerintem is a "szubjektummá" válás, amikor az ember kinövi a szülei által adott kereteket és saját világképe van. És a felnőttségnek sok-sok aspektusa, definíciója van, pl: felnőtt az, aki jól bírja az ambivalenciát. Más világkép máshogy foglalja szavakba, vagy más oldalát hangsúlyozza, és az üresség meg a szubjektum lehet ugyanaz is. És akkor nincs más dolgunk, mint csodálni?
Siphersnek, a szavak szerelmesének:
szerinted az a valami, amire Nomad használja az alázat szót, meg az, amire te, az azonos?
 

 
181. neutrino2003. december 18. 01:35
 
 
Hmm... Kerub, mesélhetnél arról, milyen érzés elveszteni a fonalat, és hogy lehet a helyes utat megtalálni.
Mert az én zsákutcámból sajnos nem találok ki, és egyre erősödik az az érzésem, hogy körbenjárok (hogy Biga szavaival éljek). Nem is tudom, hogy zsákutcának kéne nevezni... Valahogy azt hittem, hogy úgy fogom észrevenni, hogy "felnőtté" váltam, hogy megállapodtam magammal, és a világról is pontos is képem lesz, most teljesen mindegy, hogy mi, a lényeg, hogy elfogadok valamit és ennek jegyében folytatom a dolgaimat. Ellenben az történt, hogy azt hiszem felnőtté váltam ugyan, de - hogy visszautaljak az eredeti téma címére -, egy jó nagy adag semmi érzésével próbálok megbirkózni. Közelítettem tiszta fejjel, aztán átmentem a "túloldalra", onnan is vizsgálódtam, és ahelyett, hogy valami kézzelfogható, nevén nevezhető kialakult volna, itt maradt egy nagy üresség. Megélhet-e így az ember, mindenféle támpont nélkül? Most már azt sem tudom, mit élek meg. Vannak fraktálok, istenek, atomok és világegyetem, de mégis, én is vagyok és ez olyan fontos számomra. Én lehet, hogy fordítva sültem el? Ahelyett, hogy a hosszú út után levetkőztem volna az egómat, és megszabadultam volna, ehelyett egyre inkább ragaszkodok az én kis egyéni szubjektumomhoz és az így megélt érzésekhez. Az éjszakában rám boruló csillagos ég még mindig lenyűgőző hatással van rám, de már nem azon gondolkozok, hogy ki alkotta vagy valaha is elérem-e a fény sebességét túllépve a szomszéd galaxist... hanem egyszerűen csak magam vagyok a mindenséggel.
Jaj, bocsi. Így az éjszakában bent elmélkedek és elkalandoztam, és az is lehet, hogy ez már egy más témakör lenne, de ez most úgy kijött belőlem.
 

 
180. Siphersh2003. december 17. 14:26
 
 
Az jó.
 

 
179. Kerub2003. december 17. 14:15
 
 
Huh! Köszönöm a sok érdekes hozzászólást, nagyon tetszettek amiket írtatok, úgy érzem értékes gondolatokkal gazdagodtam. Talán most kikerültem egy olyan zsákutcából, amibe több hete kerültem, és azóta sem találtam a kiutat.
 

 
178. Siphersh2003. december 17. 13:54
 
 
Azért, mert a lelki egészségben szerepe van a hozzáállásnak, a hozzáállásban meg szerepe van annak is, amit az ember olvas, vagy ír. Ahogyan mindennek szerepe van benne.
 

 
177. cellux2003. december 17. 13:26
 
 
Tényleg Siphersh, magyarázd már meg, minek is beszélünk mi egyáltalán ezekről a dolgokról? :-)

Vagy tartsunk közvélemény-kutatást: jelezze, aki szerint van értelme Siphershnek papolnia.

(Szerintem van, de végül is gőzöm nincs, hogy miért. Valamiért jobbnak tűnik, ha papol, mint ha csöndben marad.)
 

 
176. Nomad2003. december 17. 12:37
 
 
Ha ezt valóban(hihi) be tudnád látni, akkor már nem lenne szükség az alázatra.
 

 
175. Siphersh2003. december 17. 12:07
 
 
Az alázat és az önhittség nem egy érem két oldala, mert az alázat egyszerűen csak az önhittség hiánya: a lét eredeti természetessége. Az élet maga.

Az önhittség egyszerűen csak az önmaga ellen fordult lét. Az önemésztés. A halál.
 

 
174. Nomad2003. december 17. 11:59
 
 
Nembaj, előbb-utóbb kinövi mindenki.

Cellux, Siphers ha elkezdenélek győzködni, akkor nyilván tévúton járnék, csak azért írok, mert unatkozom a munkahelyemen, és jólesik írni.

Túloldalról hogy lehetne beszélni?:)

Pokol? az csak egy tükör, és vajon mit lát(t)ok benne? törjétek csak össze.

Alázat - önhittség, ez egy érem két oldala, de kell e ez az érem?
 

 
173. Biga Cubensis2003. december 17. 11:43
 
 
Csak az az igazi alázat, ami öntudatlan szvsz.
A másik alázat gyakoribb: "Egész életét lehajtott fejjel és másnak alárendelve éli le, de mondj csak neki egy jó szót az alázatáról, elfordítja a fejét, és végigterül az arcán az önelégült mosoly." :-)
 

 
172. cellux2003. december 17. 11:25
 
 
Sebaj, legalább jól odabasz az önhittségnek. :-)
 

 
171. Siphersh2003. december 17. 11:11
 
 
Értem én, csak túlságosan kifejező, és túlságosan híján van fogalmi alternatíváknak. Nyelvileg lehetetlenség populárisabb formába hozni ezt a szót, mert ma az a populáris, ami önhittségre és öncélúságra buzdít.
 

 
170. cellux2003. december 17. 11:00
 
 
Hozzátenném Siphershez, hogy az "alázat" szó kicsit félrevezető lehet: saját tapasztalatom szerint az embernek könnyen negatív asszociációi támadnak, azt gondolhatja, hogy ez (az alázat) rosszabb, mint önmagamat végsőnek, teljesnek és mindent magában foglalónak érezni/gondolni/tudni/tapasztalni.

Pedig nem.
 

 
169. cellux2003. december 17. 10:44
 
 
Siphersh, vágsz, mint a borotva.

De a Csögyam Trungpához képest még mindig semmi vagy. :-)
 

 
168. Siphersh2003. december 17. 10:43
 
 
Kompatibilitási probléma az akármilyen lét vagy valóság önhittsége és alázatossága között van. Ha úgy jelenik meg egy akármilyen megélés vagy lét vagy valóság vagy valóságközeg vagy képzet vagy tudat vagy érzet vagy akármi, hogy "na, ez a legelső, érzem, benne vagyok a végsőben, egy vagyok a legelsővel", akkor ez önhitt valóság. Ez az önhittség mutatkozik az ego önmagába rögzültségében is. Bármely szinten megvalósulhat ez az önhittség. Az alázat pedig az élet, az egészség: mert beengedi magába a mindenkori láthatatlan jelen-nem-lévő alapvető teremtő erejét és teremtő akaratát, és annak megvalósulásává válik. Ez a visszakapcsolódás az Élet Fájának szervezetébe.

És szerintem totál igaza van a Celluxnak. A mindenkori legalapvetőbb-jelenvalónál alapvetőbb dolgokra vonatkozó tudás vagy állítás csak illúzió. A végsőség igényének feladása, az alázat, a megvalósulássá válás: ezek valósak.
 

 
167. cellux2003. december 17. 10:41
 
 
"igen, de az EGY Emberen túl ez a kérdéskör értelmét is veszti."

ja, de egyáltalán nem mindegy, hogy merre áll az ember szellemi iránytűje abban a pillanatban, amikor átlépjük azt a határvonalat, ahol az értelem (az elme) abbahagyja a dobozolást és hagy mindent magától megnyilvánulni.

a tantra szerint az embert kezdetben a tudat tigrise vonszolja maga után, aztán a kibontakozás során az ember erőt gyűjt és végül felugrik a tigris hátára. na ezután dől el a sorsa: ha hagyja, hogy a tigris menjen, amerre akar, akkor nyílegyenesen a pokolba jut, míg ha megvan az a tiszta motivációja, ami a tigrist az elme közbenjárása nélkül is "koordinálja", akkor sikerülhet neki átjutni a túlsó partra.

persze ha te már a másik partról beszélsz, akkor mindegy. ;-)
 

 
166. Siphersh2003. december 17. 10:35
 
 
Nomad, persze, hogy "értelmét" veszti. De nem veszíti jelentőségét. Az ember legvégső mag-önmagából való lét is akkor egészséges és teljes, ha teljes alázattal megvalósulása láthatatlan alapvetőjének. Persze: nem kell azt mondani, hogy Isten (Atya, Teremtő) létezik, hanem azt mondom, hogy jó keresztény szokás szerint az 'Isten' szót őrizzük meg a 'legvégsőre' való analogikus, allegorikus utalásnak. És ne használjuk az Első Ember vagy Egy Ember megnevezésére, mert az még az emberi megélés része lehet, ami ha végsőnek érzi önmagát, az nem egészséges. Persze, hogy isteni természetű, hiszen az EgyEmber nem más, mint a Teremtő irányában alázatos és megvalódulássá vált Ember. A Krisztusban lévő ember, ahol Krisztus lényegében Isten egy aspektusa: az ember teremtettségében megmutatkozó aspektusa. _Bizonyos éertelemben_ Krisztus ugyanúgy bennünk van, mint ahogyan az igaz ember Krisztusban van, de ez már a bent és kint fogalmainak misztikus értelme.

Vagy az is egy nagyon jó megoldás, ha igyekszünk minél óvatosabban és kevésbé használni azt a szót, ami az emberi létélménynél lapvetőbb dologra próbál utalni. Mint ahogy a buddhisták teszik.

Persze ezt a szóhasználatot én nem úgy tekintem, hogy 'így felel meg a valóságnak', hanem egy elég fontossá válható gyakorlati kérdésnek tekintem: a szóhasználat és a fogalmi tudatosság ugyanis éppúgy szerves része az ember lelki magatartásának, mint bármi más.
 

 
165. cellux2003. december 17. 10:29
 
 
az én esetemben nem volt bűntudatom (inkább az alázat, hála, beteljesülés-érzés, megnyugvás, megérkezés dominált), de olvastam másoknál, hogy nekik volt, és megértettem, hogy ez ugyanaz, csak a másik, kapaszkodós oldalról. azt is megértettem, hogy ez az istenfélelem teljesen jogos és érthető, és meghaladhatatlan.

egy bizonyos megértési/tudatosulási szint alatt az isten szeretete az isten haragjának látszik.
 

 
164. Nomad2003. december 17. 10:25
 
 
ja és nincs kompatibilitási probléma két ugyanaz között:) ha szerinted van, akkor még nem ugyanaz


"Két hozzászólás vagy témakörnyitás közt több időnek kell eltelnie."
Ez a legviccesdebb daath idézet
 

 
163. Nomad2003. december 17. 10:23
 
 
Siphersh: igen, de az EGY Emberen túl ez a kérdéskör értelmét is veszti.

Cellux: Vagy megtapasztalod vagy nem köztes út nincs.:( Ha a megtapasztalásod közben nem jöttél rá, hogy a bűntudat és félelem az egód tulajdonságai, és emiatt nem bűntudatot és fléelmet kell érezned, hanem még inkább szeretetet, akkor próbálkozz tovább. Előbb utóbb bármi sikerül.
 

 
162. Siphersh2003. december 17. 10:15
 
 
Lehet, hogy van, aki az Egy Embert Istennek nevezi, de minek szaporítani egy szó jelentéseit. Ráadásul ha az Egy Ember végsőként viselkedik, az csak látszatra jobb, mintha az ego mutatkozik végsőnek. Sőt! Az Egy Ember, vagyis a Krisztus nem is lenne az, ami, ha végsőnek mutatkozna. Szerintem csak a tudat tekinti végsőnek. Mert ugye szívesen látja azt végsőnek, amiről "tapasztalati" emléke van. Ez is csak az ego önhittségének játéka.
 

 
161. cellux2003. december 17. 10:06
 
 
Nomad: igaznak tűnik, amit írtál, de azért én emlékszem arra, hogy amikor bennem egyszer felsejlett az Isten (Egy Ember), akkor bizony nagyon durva volt a kontraszt a kis-ego és a teljesség között (átmeneti fázis: az egyik még nem bomlott le, a másik még nem teljesült ki).

Ilyenkor olyan, mintha savat öntöttek volna a kis-egóra, vagy felgyújtották volna: mállik szét, és ez a szétmállás sok esetben úgy tapasztalódik, mint iszonyatos bűntudat, félelem, semmiség érzése ahhoz a teljességhez képest, ami az Isten. (Érzésem szerint ebből a tapasztalatból jön az istenfélelem kifejezés is.)

Egy kicsit prózaibb megközelítésből azt lehetne mondani, hogy ilyenkor kompatibilitási problémák lépnek fel: mintha a test rákapcsolódott volna egy 100000000 wattos reaktorra, és "kicsit" kényelmetlenül érzi magát, mert a 100 watthoz volt hozzászokva. (A hatha jóga értelme, hogy felkészíti a testet a magas energiák vezetésére.)
 

 
160. Nomad2003. december 17. 09:52
 
 
A racionális elme legalapvetőbb hibája, hogy bár megpróbál következetes és logikus maradni, arra a kérdésre, hogy az elme teremti e a világot, vagy a világ van és az elme megtapasztalja rögtön rávágja, hogy én csak tapasztalok, a világ mindenképpen van. Pedig ez egy értelmetlen dolog, hiszen semmilyen módon nem BIZONYÍTHATÓ, ez túl van azon a határon, hogy értelme legyen bizonyításról beszélni. Innentől kezdve nincs értelme arról beszélni, hogy mi objektív, vagy szubjektív. Nem az objektív VALÓSÁG érinti meg az embert, mert odakint nincs is semmi, illetve nincs olyan dolog, amit lehetne valaminek nevezni. Ha Valaminek nevezed, vagy megtapasztalod, azáltal szubjektívvé teszed, és már nem "odakint" van. Hiába valaki megtapasztalja az Egy Embert (amit sokan szeretnek Istennek nevezni, mert azt hiszik, hogy ők kevesebbek), csak a szeretetet fogja érezni, és a sodródást, de nem az az igazibb. Nincs különbség kint és bent között, mert különbség csak az elmében van. Mért lenne az Egész értékesebb, mint a részek, amik alkotják? Ha valaki olyan széles látókörű (szent:), hogy belátja az egész csodálatos jellegét, akkor ennyi erővel már a részleteknek is örülhet, és az összesre rávághatja, hogy csoda, hiszen semmivel nem kevésbé az, mint az egész. Ha valaki egyszer látta az egész fraktált, utána már minden részletéből képes látni az egészet.

Gén te keresed a fraktál képletét? A fraktál képlete: TE:)

A külső megismerés ugyan az, mint a belső.
 

 
159. cellux2003. december 17. 09:46
 
 
Elképzelek egy körszimmetrikus alakzatot (napot), a középpontból szétmenő sugarakkal. A sugarak az egyénileg megélt valóságok, az a pont, ahol a sugarak találkoznak, az objektív valóság. Ugyanez elképzelhető tortával is: az egyes tortaszeletek az egyéni valóságok, a torta közepe az objektív valóság.

A kapcsolódó koan-kérdés: van-e ennek a tortának közepe?

Isten nem létezik olyan értelemben, ahogy a jelenségeket létezőnek tekintjük. Ugyanakkor csakis és kizárólag ő van.

A megvilágosodás azt jelenti, hogy az emberben tudatosul az origó, a nemlétező középpont, és ez a nemlétező, abszolút origó a teljes tapasztalati teret (ami addig szétszórt, különféle, egymástól függetlennek látott/tartott központok köré szerveződött) egyetlen "hierarchiába" szervezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan az elektromágnest bekapcsolva a vasreszelékek mind automatikusan elrendeződnek az erővonal-mintázat mentén.

Az isteni hierarchiában való tájékozódás már nem az elme dolga (milyen balgák voltunk, hogy azt hittük, az elme erre képes lehet!).

Az elme dolga a csodálkozás, a léleké az öröm és a hála, az emberé pedig a szolgálat.
 

 
158. neutrino2003. december 16. 21:55
 
 
Húú... ez engem most elég messzire elvisz. Most hirtelen magamat sem tudom követni, annyi kérdés kavarog bennem. Szóval - ha jól értelmeztem az írásaitokat -, most az van, hogy a valóság mindig csak szubjektív lehet. Ezek az egyéni szubjektivitások találkoznak egymással, hasonló a hasonlóval, abból összeáll egy kollektív tudattalan, ami nem biztos - mint Cica mondja -, hogy EGY, hanem sokból áll össze, a variációk számában, akik aztán nevet is adnak ennek a közös megélésnek, ez lészen a hit és annak különböző változatai. Mindegyik csoport másképp éli meg a valóságot, de ugyanakkor az őket alkotó egyének is megélik a sajátjukat. Mert azt gondolom, hogy mégiscsak egyedi az én megélésem, nincs két ugyanolyan megtapasztalása a világnak. (Valamelyik okosunkat szabadon idézve: A világ én vagyok, és ha én nem vagyok, a világ sincsen.) De ha mégis elfogadom, hogy a legelső - az origo - az mégis megtapasztalta - részesült - az igazságból, és ez az igazság érinti meg az embert (világosodik meg), de akkor miért van az, hogy ezt is egy csomóféleképpen élik meg, hiszen többféle hit, szekta, tudatállapot (skizofrénia, autizmus stb.) létezik. És akkor, hogy van a nem hívő emberekkel, ők nem részesültek semmiben? Vagy úgy lenne akkor - vagy Ti, hogy is gondoljátok? -, hogy mindenképpen leszögezhetjük, hogy van "odakint" az objektív valóság, amit viszont sosem fogunk tudni objektíven megélni, mert nem lehet kilépni saját szubjuktivintásunkból. De ez most lehet, hogy tökre nem újdonság - így most hangosan elmélkedek -, és pofon egyszerű, meg kell élni, és nem kell magyarázni. Ez már tisztán filozófia, és ahogy egy barátunk mondaná, ez merő szócséplés és balgaság, és most annyiban igazat is kell adnom neki, hogy ez az út tényleg nem vezet sehová.
Hogy aztán a közös álmok miért vannak? Az egyéni kis szubjektumaink egyedül érzik magukat, és magányukban egymással beszélgetnek... :)
 

 
157. Siphersh2003. december 16. 18:50
 
 
A megvilágosodás speciel egy élmény neve. Állítólag jónéhány ember megélte már azt az élményt, mikor minden elképzeléstől függetlenítve egyszerűen csak olyannak látja a valóságot - amilyen. De ennek az élménynek a mibenléte temészetesen a helyi ésszerűség keretein belül nem értelmezhető, hiszen a valamilyenség nem szabadna, hogy elképzelésektől független legyen. Ezért is szokták mondani, hogy a vallásos igazságok értelemmel fel nem foghatóak.
 

 
156. Én+te+ö=gén2003. december 16. 18:32
 
 
Üdv itt, Kerub.
"Szerintem, ha valaki ezt felismeri, akkor elvesztik értelmüket az olyan szavak, mint az objektivitás, hallucináció vagy éppen a valóság."

Értelmüket talán nem vesztik el, de mindenesetre utána már nagyon megfontoltan én következetesen kell velük bánni. A tudatállapotokat szubjektív élményeknek kell elfogadni mind a saját, mind mások részéröl. Objektivitás létezik, de csak a saját hatáskörén belüli jelenségekre használható, nem mindenre. A hallucináció fogalma leginkább az egyénen belül, az ö szokványos észlelésével összehasonlítva értelmezhetö. A valóságot is vagy egyénen belülinek, vagy konszenzusalapúnak érdemes tekinteni; mindkettönek lehetnek objektív és hiedelmi alapjai. Ez utóbbi általában szociális konstrukció, és nem ritkán eröszak használatával önfenntartó. Az a metavalóság, hogy valaki X év és Y kiló pszichedelikum elfogyasztása után homlokracsapós megvilágosodás keretében majd megtapasztalja a nagybetüs, objektív Valóságot, pedig szintén csak egy a sok szociális konstrukciós konszenzusvalóság-koncepció közül.

A fent említettek pedig csakis a saját valóságomat tükrözik :)
 

 
155. cica2003. december 16. 18:00
 
 
Kerub:Egy futó gondolat, ami látszólag a logikusan áramlik, de mégsem.
A valóság és a "nem valóság" kategóriáit mi emberek találtuk ki. Valaki érzékelt valamit, ezt jelezte másoknak. Mások is érzékeltek valamit és ezt jelezték egymásnak. Egy jelrendszer alapján ahol hasonlóságok mutatkoztak a közölt információban, azt elnevezték valóságnak. Akinek a tapasztalata a közlése alapján nem hasonlított a többiek tapasztalatára, azt elnevezték nem valóságnak, ha úgy tetszik hallucinációnak.Azok a kémiaianyag-kombinációk és -arányok maradtak meg leginkább az emberiség fejlődése során a szervezetünkben, amelyekhez a valóságnak nevezett észlelés kapcsolódott. De nem tűnt el a többi sem, lásd pl. skizofrénia. Az embert behatárolja a teste, az abban lezajló fizikai-kémiai-biológiai folyamatok, azért, mert ezt neveztük el valóságnak, ami=ez van. Ami ezen kívül van az a nem valóság= nincs. Tehát számunkra nem létezik. Hiába gondolom én azt, hogy nincs objektív valóság, ha az emberiség kollektív tudatában létezik. Mivel Egy vagyunk, számomra is létezik. Attól vagyunk egyek, hogy egy tudatunk van.
Azért jó interakcióban lenni egymással azoknak, akik másképp gondolják, mert így más lesz a közös tudat is.
Ha elmész pl. a Hit Gyülekezetébe, vagy egy spiritiszta szeánszra vagy bárhova, ahol nagyon hasonló emberek vannak valamilyen tudati szférában, ott megváltozik a valóságnak nevezett dolog is, mert egy más valóságban egyeznek meg azok, akik ott vannak.
 

 
154. Kerub2003. december 16. 16:51
 
 
Az eredeti témához szeretnék kicsit visszanyúlni.

Azokhoz szólok, akik feltették már maguknak a kérdést: hallucináció volt vagy valóság. A pszicheledikumok világába tett kirándulásaim arra ösztönöztek, hogy utánaolvassak kicsit a dolognak. És találtam pár érdekes dolgot + megtoldottam a saját gondolataimmal... Az empíristák szerint semmibe sem lehetünk biztosak, hiszen a világ "tapasztalásában" az érzékszerveinkre támaszkodunk, és azok megbízhatatlanok. Tehát honnan tudjuk, hogy ez a "közmegegyezés" alapján felálított Valóság az igazi valóság. Hogy mindenki ezt tapasztalja? Dehát ez nem igaz, gondoljunk csak a skizofrénekre. És mi van ha két ember ugyanazt álmodja? Vagy például az emberiség egy nagy része hisz Istenben, ezért számukra létezik. De, mi van a másik féllel? Az ő "valóságukban" Isten nem létezik. Szerintem ez az általánosan elfogadott világkép, ugyanolyan ámítás, mint pl. a középkor Európájában a kereszténység.
Szerintem, ha valaki ezt felismeri, akkor elvesztik értelmüket az olyan szavak, mint az objektivitás, hallucináció vagy éppen a valóság.
Mit gondoltok?

(Bocsi, ha olyan dolgokat vetettem fel amilyek már felmerültek, de még nem olvastam végig ezt a témát)
 

 
153. Én+te+ö=gén2003. december 5. 17:04
 
 
ainoa:
A fraktálokban pont az önhasonlóság a nagyszerü, tehát hogy saját magukhoz képest viszonyíthatóak, így nincs szükség külsö, abszolút viszonyítási pontra.

Vajon a képlet alapján ki tudnánk számítani a saját fraktálonbelüli pozíciónkat?
 

 
152. ainoa2003. december 5. 16:47
 
 
Ha belegondolunk, nehéz rátalálni a képletre. Leginkább azért, mert nincs viszonyítási pont. Semmi sem biztos, minden relatív. Ezt a nehézséget kell valahogy leküzdeni, onnantól kezdve egyszerű az egész. Viszont addig is a legközelebb úgy juthatunk a képlethez, ha kibővítjük viszonylagossággal és így egyszerűsítjük vissza az egészet.
 

 
151. cellux2003. december 5. 10:52
 
 
gén: jogos
 

 
150. cellux2003. december 5. 10:48
 
 
ásvány: a következő körben talán eljut az ajtóig is... :-)
 

 
149. Én+te+ö=gén2003. december 4. 20:31
 
 
cellux:
Na azért álljunk meg egy szóra: McKenna gépmanókról beszél, meg gombaistennöröl, meg hipertérben csillogó tárgyról, nem kifejezetten Istenröl. Ez a metafora-konvertálás itt a te sajátod.
 

 
148. Én+te+ö=gén2003. december 4. 20:11
 
 
asvany:
Persze, de hát a tudomány egy önkijavító folyamat, nem pedig egy abszolútigazságkinyilvánító. Ha 4 hétig megvannak a lottószámok, akkor ez idö alatt bizonyított a képlet. Ha az ötödik héten mellémegy az elörejelzés, akkor viszont muszáj lesz korrigálnom :)
 

 
147. asvany2003. december 4. 16:39
 
 
Gen: gyakorlatilag bizonyitana, de matematikailag sztem nem lehet ilyet csinalni, ezt igy csak "sejtes"nek hivnak, meg nem bizonyitek. vagy maskent: adot pl a 2,4,6,8,10...,112,113,114,115 szamsorozat, ha ezt csak 50-ig erzekeljuk akkor azt mondjuk az a szabaly , hogy mindig +2 , es egesz sokaig eleg "helytálló elörejelzéseket" tudnank, tenni. aztan nem mukodne , aztan csinalunk uj szabalyt. de kitudja medig mukodne. igazabol a tudomany ezzel a modszerrel kozelit a kepletre. de sose lehetnel benne biztos,hogy azert mukodik-e minden ugy ahogy a keplet josolja, mert tenyleg 100%os a kepleted, vagy pedig csak elkerult a kivetel. Mondjuk ha 4 hetre elore le tudnad vezetni belole a lotto szamokat, en elhinnem neked hogy rajottel, bizonyitas nelkul is :)

cellux: a TM az mi/ki?
... es a vegen a Kikristalyosodot Isten kinyitja a szemt,vegignez magan, megigazitja a nyakendojet, elegedeten bolint ,es mar tavozni keszul a tukor elol, amikoris bosszusan felszisszen , es cipojet probalgatva toporogni kezd, az orajara nez, majd kikiabal az ajton:
-mindjart megyek dragam, csak szorit a cipo. egy utolso igazitas meg belefer, nem fogunk elkesni ... es igy ugyse elveznem ...
aztan egy villanassal visszaugrik a kezdtettkhez, es fenysebbeseggel tagulni kezd. meg kristalyosodni.

 

 
146. cellux2003. december 4. 12:45
 
 
TM jutott eszembe, aki szerint az Isten csak a jövőben létezik, és visszadobta magát az idő kezdetére (Big Bang), hogy teremthessen történelmet, aminek a folyamata az Ő felébredéséről szól. Ő a végső meghatározója annak a minden pillanatban változó, de a vég felé haladva egyre határozattabbá váló erővonal-rendszernek, amely mentén a történelem az Omega pontba áramlik.

The Transcendental Object At The End Of Time.

és egy szó, ami a folyamatra talán jól ráilleszthető: kikristályosodás
 

 
145. Én+te+ö=gén2003. december 3. 23:38
 
 
asvany:
Ha a képlet alapján helytálló elörejelzéseket lehetne tenni a fraktál még felfedezetlen részeiröl, akkor az bizonyítaná a képlet helyességét.
 

 
144. asvany2003. december 3. 21:20
 
 
egy fraktal tetszolegesen sok,de vegesen sok pontjabol se hatarhozhato meg a generalo keplet. kozeliteseket lehet persze csinalni, amik egy adott reszt le irnak, de meg ha valaki veletlenul ra is jonne a kepletre, akkor se tudna bebizonyitani, hogy na ez a keplet. megis mindenki keresi. A galaxis utikalauz, szamomra legfontosabb gondolata, az az ,hogy a fold az egy olyan gep ami keresi a fraktal kepletet.

a fold-gep masik fontos projectje (I/i)sten megteremtese, ha vagyunk annyira nagyvonaluak az ido folyasat tekintve, akkor ez lehet akkar ugyan az az (I/i)sten is aki a foldet teremtette. ((( pl ha letezhet ido utazas ,akkor a jovoben egy tudos aki ismeri a technologiajat, elutazhat a multba es elmeselheti maganak , vagy barki alkalmas feltalalonak , vagy maskep lehet e-valaki a sajat apja. mondjuk a sajat anyja meg erdekesebb.)))

vajon a fraktal viszafejtes project teremnti meg az (I/i)sten teremtes project te(chn)ologiai hatteret?
vagy (I/i)sten alkalmazni kivant te(chn)ologia a fraktal visszafejtesehez?
 

 
143. Én+te+ö=gén2003. december 3. 20:02
 
 
A fraktál végtelen, nem a képlet bonyolultsága.
A bonyolultság "csak" a felfogó tudattól függ.
A felfogás pedig a magyarázó "nyelv" fejlettségétöl.
 

 
142. ainoa2003. december 3. 17:04
 
 
Lehet, hogy a világ végtelen bonyolultságából az következik, hogya leíróképlet végtelenül egyszerű, csak a bizonyítási folyamat a bonyolult, amit pedig éppen a világ bonyolultsága miatt nem kerülhetünk ki normális esetben.
 

 
141. Nomad2003. december 3. 11:41
 
 
Tegnap találtam ki, hogy a világot egészen jól leírja, ha fraktálnak tekintjük, amiben az indivídumok, tudatok nagyítók. Ha valaki elkezdi a világ egy kis szeletét vizsgálni, akkor a fraktálba belezoomol, és a fraktál mikroszinten megváltozik, részletgazdagabb lesz, ugyanakkor előtünhetnek váratlan alakzatok, tehát a világ érzékelése által "elevenedik" meg. Ez a megváltozott fraktál utána a fraktál egészére is, ami egy hullámként szétgördül. Tehát a világban tapasztalható káosz a tudatok működésének következménye, a hullámok interferenciája. A kérdés, hogy a tudatok működése is leírható -e egy fraktálal? Már hogyne lenne leírható, ha a karmát, az ősök szellemét, az archetípusokat és a tudat részeit tekintjük. Fraktálnak tekinthetjük a tudatok és a világ egymásrahatásait is, ami a történelem.

Ha a világ végtelenül bonyolult, lehet-e a leíróképnet nem végtelenül bonyolult?
 

 
140. ainoa2003. november 28. 17:35
 
 
A jövő akkor is eljön, ha parázol tőle, akkor is, ha nem és akkor is, ha optimistán állsz hozzá a dologhoz. Nem tudni, hogy milyen lesz a jövő, úgyhogy minek parázni tőle. Épp erre a félelemre utaltam az előbb.
 

 
139. Én+te+ö=gén2003. november 27. 21:51
 
 
cellux:
Igen, engem a képlet érdekel, de neutrinot esetleg nem, ezért adtam neki egy alternatív tippet :)

A képlet keresése is a fraktál része :)
 

 
138. cellux2003. november 27. 09:53
 
 
"Szerintem nagyon jól ki lehet békülni a nem-megismerhetöséggel, ha felfogod az arányaidat a világhoz képest és inkább azzal törödsz, hogy a fraktálnak melyik részére van kedved rázoomolni. :)"

most mér ezt mondod, én úgy tudtam, téged is a képlet érdekel :-)

egyébként szerintem úgy vagyunk programozva, hogy a programunk nem enged kilépni a programunkból. ha véletlenül a kijárat felé tévednénk, mindig automatikusan elfordítjuk a fejünket és a következő pillanatban már nem is emlékszünk arra, hogy elfordítottuk a fejünket.
 

 
137. Én+te+ö=gén2003. november 26. 21:59
 
 
neutrino:
"Mert innentől fogva, ha tudom, hogy mégiscsak létezik a világnak általam nem megismerhető része, akkor mégis arra a felismerésre kell jutnom, hogy létezik egy teremtő."
Ez nem felismerés, ez egy hipotézis elfogadása, vagyis hit dolga (mint írtad). És nem "kell jutnod", hanem "is juthatsz", arra vagy másmilyenre, ami meg úgyis az ideológiai környezeted befolyására történik.

"Vagyis azt kell elfogadnom, hogy ezen korlátok nem véletlenül vannak felállítva számunkra"
A természeti törvények meghatároznak, vagyis korlátokat állítanak, amik nem véletlenek, de nem is vélesek. :) Kicsit önzönek tartom ezt a gondolatot, hogy számunkra lennének felállítva, szerintem csak egyszerüen vannak, mindenki más számára is, bár más-más módon.

"és kicsit ijesztőnek tartom a jövőt. Izé.., szóval felkészültek vagyunk rá, megbirkózunk vele?"
Ez egy felesleges jövöpara. Ugyanennyi energiával lelkesedhetnél is, az jobb érzés és nem határol le.

"És egyáltalán, érdemes ezen gondolkodni?"
Gondolkodni mindig érdemes :)

Szerintem nagyon jól ki lehet békülni a nem-megismerhetöséggel, ha felfogod az arányaidat a világhoz képest és inkább azzal törödsz, hogy a fraktálnak melyik részére van kedved rázoomolni. :)
 

 
136. ainoa2003. november 26. 21:48
 
 
gondolkodni biztosan érdemes rajta, de általában csak a felismerhetőség és a nem felismerhetőség az amit átrágnak. Ez eddig rendben is van. jó tudni, hogy felismerhetők a dolgok. De ha már felismerted, hogy felismerhető, akkor már felismerted. A probléma ott van, hogy az ember valamiért mintha úgy lenne programozva, hogy kutatja amit még nem ismer, de nem a felismerésre törekszik, hanem használatossá tétellé. Én azt kutatom, ami engem érdekel, amit én érteni akarok. Viszont az emberiség mindent kutat amit nem ismer és aza probléma, hogy azért akarja megismerni, mert célja van vele; már akkor is mikor még nem tudja, hogy mi az amit kutat. Ezért annál jobb az emberiségnek, minél tudatlanabb. Hogy úgy mondjam, az erdei állatoknak is jobb addig amíg nem tudják, hogy az ember láncfűrésszel jön. Csak az ember esete más, az ember ilyen szempontból talán a legprimitívebb; ha pánikba esik, nagyobb kárt tesz mint egy vírus. Márpedig, ha az ismeretlen akarja megismerni az embert, vagy hirtelen az közeledik, akkor az emberi agy első reakciója, (anélkül, hogy tudná mivel áll szemben) a pánik és a támadás. Ha valaki okos és a szemlélő életmódot választja, új dolgokat akar felfedezni, akkor elsőként ezt a reakciót kell kiiktania.
Azt hiszem kicsit eltértem az témától. Nem tudom, na mind1.

Jön vki a dec. 13-i goára a complexbe?
 

 
135. homen2003. november 26. 21:45
 
 
Van amikor több megoldás létezik. :)
 

 
134. neutrino2003. november 26. 20:36
 
 
Homen:

Látod, azt még nem tudom hogyan bizonyítják. Állítólag Gödel az a merész tudós; megpróbáltam kicsit utána nézni, de hmm... a nem-teljességi tételeinél kicsit elakadtam. :)
De igen érdekes, mert ha bizonyítható a feltevés, akkor izé, milyen megoldás marad a megismerhetőségre? Továbbfűzve, egyáltalán szükség van-e rá innentől fogva, hogy kutassam, és ha nincs, akkor marad az énáltam szubjektíven megítélt valóság megélése. És ha így teszek, akkor maradt a hit. Mert innentől fogva, ha tudom, hogy mégiscsak létezik a világnak általam nem megismerhető része, akkor mégis arra a felismerésre kell jutnom, hogy létezik egy teremtő. Vagyis azt kell elfogadnom, hogy ezen korlátok nem véletlenül vannak felállítva számunkra, tehát nem ebbe az irányba kéne tendálni. Vagy azt mondom, hogy ez egy tétel, amelyet meg lehet dönteni és akkor mégsem lesz igaza. Ettől meg csak annyiban tartok, mert belegondoltam, mi minden lehetőséget rejt ez magában - gondolok itt az egyke elektron fura viselkedésére; komolyan ezen lovagolok, de engem lenyűgöz :) - és kicsit ijesztőnek tartom a jövőt. Izé.., szóval felkészültek vagyunk rá, megbirkózunk vele? Vagy csak simán az ősemberre kell gondolnunk, akinek lehet, tényleg nagy trauma volt a kerék feltalálása? Most akkor mi van? Áá, lehet , hogy belebonyolódtam, és tök egyszerű a megoldás. És egyáltalán, érdemes ezen gondolkodni?
 

 
133. Én+te+ö=gén2003. november 26. 01:50
 
 
neutrino: "Gén, mondjál valami biztatót. :)"

Ma jó napod lesz, ha akarod.
(Remélem ez biztató)
:)

A MI meg eszköz, talán a köbaltán meg a kereken is problémáztak ennyit, ki tudja.
 

 
132. homen2003. november 26. 01:17
 
 
És hogyan bizonyítják azt, hogy a világ nem megismerhető? :)
 

 
131. neutrino2003. november 26. 01:03
 
 
Azt mondjátok meg nekem, hogy milyen színű az elektron?

És az, hogy egy elektron önmagában már nem úgy viselkedik, mint "csapatosan", mit is jelent tulajdonképpen? Mivel már azt tudjuk, hogy ott kicsiben az az egyszem elektron már nem egyértelműen meghatározható helyen vagy állapotban van, mit is fog eredményezni? Annak kapcsán vetem fel a kérdést, hogy egy kedves barátom ecsetelte a mesterséges intelligencia létrehozhatóságának lehetőségeit és esetleges korlátait, és érdekel, hogy milyen távlatok nyílhatnak ezzel. (Ja, és több nagy koponya is azt mondja, sőt bizonyítja, hogy a világ nem megismerhető. Szomorú vagyok...)

Gén, mondjál valami biztatót. :)
 

 
130. DeadMan2003. november 19. 11:01
 
 
Gén: tényleg nagyon egyszerű, nagyon szemléletes és nagyon angol :-)). Esetleg egy cikk talán még nem jelentene problémát, de ez ráadásul még matematika is :-))
 

 
129. smallsaman2003. november 18. 09:41
 
 
Nah, Gén, ez sirály! :)

Asszem, ugyan arról beszélünk, csak nekem nincs hozzá képletem :)
 

 
128. Én+te+ö=gén2003. november 17. 22:51
 
 
SMS: "Akkor mi a káosz?"

Egy determinisztikus, nemlineáris, dinamikus rendszernek a kezdöértékekre való érzékenysége miatt hosszútávon megjósolhatatlan viselkedése. :)

Vagyis egy egyenletekkel és kezdöértékekkel teljesen és pontosan (persze mérési pontosságtól függöen) meghatározott, idöben változó rendszer, aminek a változói nem egyenesen (vagy fordítottan) arányosak egymáshoz.

Például van egy egyszerü egyenlet:
f: x --> x^2 + c
Ehhez kitalálunk egy állandó c és egy kezdö x értéket. Kiszámoljuk, utána az eredményt visszarakjuk az egyenletbe mint új x-et. Ezt megcsináljuk nagyon sokszor (iterálunk). Ha x, f(x) -koordinátarendszerben lerajzoljuk, hogyan néz ki az egyenlet különbözö c és x értékekkel, akkor meglepödünk, mert nagyon különbözöképpen fog kinézni: lehet, hogy egy pontra közelít (attraktor), vagy 2, 4, ... pont között ugrál ciklikusan, vagy egy területet összevissza járkál anélkül, hogy kétszer ugyanoda lépne. :) Tehát hiába ismerjük pontosan magát a rendszert, nem tudjuk megjósolni a hosszútávú viselkedését.

Mindez magyarul: "Jósolni nehéz, mert a jövöt a jelen határozza meg".

Ajánlott irodalom kezdöknek (egyszerü, szemléletes, sok képpel): http://hypertextbook.com/chaos/

Az felmerülö kérdésekre inkább Doki nevü metamatikusunk válaszoljon. :)
 

 
127. smallsaman2003. november 17. 10:30
 
 
(már megint hétfői zavarodottságomban írogatok :))
 

 
126. smallsaman2003. november 17. 10:27
 
 
Gén:
Akkor mi a káosz?

én a káosz elméletből indultam ki... tudod, hogy a lepke rebegteti a szárnyát, és New Yorkban összedől egy felhő karcoló... vagy ilyesmi :)
(aztán persz, lehet, hogy félre vagyok dezinformálva az elmélet jellegét illetően)
 

 
125. homen2003. november 16. 13:59
 
 
De igen, csak te másra gondolsz... :)
 

 
124. Én+te+ö=gén2003. november 15. 18:33
 
 
SMS: "Nincs káosz, csak olyan rend, amit az emberi elmével nem láthatunk át."

A káosz nem a rend ellentéte, és nem azonos a véletlenszerüséggel.

homen: "Minden amit eddig írtatok: a Valóság. ;)"

Abból szerintem nem létezik határozott névelös és nagybetüs verzió.
 

 
123. homen2003. november 14. 17:47
 
 
nincsmit... :)
 

 
122. smallsaman2003. november 14. 15:59
 
 
homen: ez elég érdekes iromány :) Köszi!
 

 
121. homen2003. november 14. 15:28
 
 
Igen, igazad van, erre megy ki a játék. :)

....ezzel kapcsolatban:
http://psy.underground.hu/igy/ido.txt
 

 
120. smallsaman2003. november 14. 15:20
 
 
a Semmi érzése egy állapot, ami megtartható

no, a kérdés az, hogy milyen mélység az, ameddig ezt az állapotot képes vagy megtartani.
mert hogy ugye, ha mindenszépmindennagyonjó, és szeretet és béke ... addig nagyon kényelmes és puha, a fejünket lehajtjuk a rózsaszín párnára, és azt mondjuk: kész. elértem a Nirvánát (most hívjuk így :))

de mi van, akkor amikor bajok kezdenek történni?
képes vagy akkor is megtartani, amikor meghal valakid?
amikor elveszted mindened?

szerintem erről van szó, amikor a kísértésről beszél valaki.
vélemény?
 

 
119. homen2003. november 14. 14:55
 
 
Minden amit eddig írtatok: a Valóság. ;)
 

 
118. Shin2003. november 13. 23:29
 
 
Ezt én nem mertem leírni.
 

 
117. cellux2003. november 13. 09:29
 
 
Számomra az dönti el egy hozzászólásom "jóságát", hogy mennyire pontosan fejezi ki *számomra* azt, amit ki akartam vele fejezni.

Azzal, hogy mások megértik-e, tulajdonképpen nem foglalkozom. :-)

Továbbá: van olyan, hogy valamit elsőre nem ért meg az ember egyáltalán, aztán évek múltán szembejön megint, és akkor leesik. de hogy igazából mi is esett le, és az ugyanaz-e, mint amit a kimondó belerakott, annak az Isten a megmondhatója. Ott vannak például a Lovasi András szövegei, amelyek - számomra - rendkívüli mélységgel rendelkeznek, de állítólag írójuk ugyanezt a mélységet nem fogta fel, csak úgy jött belőle.
 

 
116. Shin2003. november 13. 00:09
 
 
Huhh, Siph, ez nekem túl bonyolult, ennyire azért nem vagyok képzett teológiában...de az utolsó mondatot felírom valahova (tényleg: kellene csinálni egy olyan fórumot, ahova a saját gyártmányú bölcs egymondatosokat lehet írni), mert tök jó :)

Tökéletesen nyilván nem tudod szavakban, írásban visszaadni a gondolataidat, ez abból (is) következik, hogy adott szó mindenkiből más-más asszociációkat hív elő) - a megfogalmazás akkor jó, ha mindenki olyasvalamire gondol, amire a gondolat eredeti atyja ("közösségi", ahogy írod). Megint eljutottunk a tökéletes kommunikáció lehetetlenségéig... mert adott jellegű gondolatokat nem lehet, csak asszociatíve kifejezni (pl. versben).

Nomad: nem gondolom, hogy amit írok az az igazság... amikor ilyenekről írok, mindig elé értem (csak nem írom oda), hogy "a személyes nézőpontomból", és azért írom, hátha olyat írok, amin majd valaki elgondolkodik, és hátha valaki válaszol rá olyat, hogy azon én gondolkodom el. És akkor majd eljutok a Teljes és Egyetemes Megvilágosodásig :)

Talán Bill és Ted fogalmazták meg a legjobban ("legyetek jók egymáshoz"), esetleg "szeressétek egymást gyerekek", vagy feldmárosan "ne éljetek páncélban", esetleg "élni jó", misztikusan "Isten a szeretet", latinul "carpe diem", vagy "másokban találod meg igazi önmagad", "kommunikálni jó". Nem lehet jól elmondai. Egyáltalán, ha tudnám, hogy kell élni, akkor nem ilyeneken küzdenék, hanem már megvilágosodtam volna...

 

 
115. smallsaman2003. november 12. 12:08
 
 
neutrino:
"Vagyis inkább, ráismerés az énre. És nem gondolok itt semmi buddha állapotot, isteni részesedést, hanem csak egyszerűen az önmagamat. Nem részesültem én semmiből, csak amit magamnak csináltam."

Buddha állapot az a Ráismerés.
(szerintem)


Nomad:
nem csapda, hanem játék :)
 

 
114. smallsaman2003. november 12. 11:18
 
 
Siphersh:
Éltél a szó eszközével, és ezzel a magad számára megfogalmazottá tetted. Összerakott képpé állt össze, ha eddig nem is volt. Legalábbis velem ez szokott történni.

:)

Nincs káosz, csak olyan rend, amit az emberi elmével nem láthatunk át.

átengedni magad Istennek, és hagyni történjen, aminek kell?
vagy kűzdeni, és szembe szállni a viharral?
egyáltalán, van különbség? :)
 

 
113. Nomad2003. november 12. 11:07
 
 
Shin: Végre egy Tolkien idézet a Daathon, pláne ez!
 

 
112. Nomad2003. november 12. 11:03
 
 
Néha nem érzitek viccesnek, hogy egymást az IGAZSÁGRÓL győzköditek, meg hogy Isten hogy nyilvánul meg igazából? Nem ez a csapda? Ez is?















A csapda az amibe az ember beleesik:)
 

 
111. cellux2003. november 12. 10:31
 
 
Én nem tudom, volt-e értelme, de nekem jól jött.

neutrino: különösen kösz, nagyon elgondolkodtató, amit írtál
 

 
110. Siphersh2003. november 12. 03:58
 
 
Shin, elméletileg az kell legyen a helyzet, hogy tartalmilag te ugyanarról beszélsz, mint én. Az, hogy hogyan fogalmazzuk meg, az csak abból a szempontból érdekes, hogy mennyire hajlamosak a szavaink, éppen a megfogalmazási igyekezeteing visszarántani minket egy butába. Én azt magyaráztam abban a hozzászólásomban, hogy ha a mindenség alapvetőját, a mindenség teremtőjét megfogalmazásban azonosítom valamivel, ami a valóság természete, vagy megélhető, megtapasztalható, akkor ez a gondolat visszaránthatja a hurkosodásba az elmét. De ha te nem a Teremtőt nevezed Istennek, hanem azt, amit én Isten leheletének hívtam, vagyis a legeslegelső formáját a mindenségnek, az eredeti embert, a mindenség eredeti olyanságát, akkor máris nincsen ez a gubanc. Keresztény fogalmiságban ez nem más, mint a krisztusi ember, vagy a krisztusiság. Azért nem a Krisztus, mert a Krisztus az egy Istennel azonos, tehát nem a teremtett mindenséghez tartozik. Teológia. Blabla. A keresztény fogalmiságban ez nagyon ki van tisztítva, de a fogalmiságnak csak praktikus jelentősége van. Persze, valahol éppen ez a praktikus szempont a leglényegesebb, hiszen sajnos nagyon csúnyán be lehet csomósodni úgy, hogy az ember észre sem veszi. A jó megfogalmazás, ami jól védi a lelki egészséges, és ráadásul nem csak magánmegfogalmazás, hanem közösségi, nagyon fontos a közösség lelki egészsége szempontjából. Teljesen önfenntartó a puszta lelki egészség majd akkor lesz, ha az egész emberi mindenség úgy ahogy van áttöri a kaput, vagy átfordul a dimenziókapun, és maga a közös létélmény kristályosodik bele az istengyermekségbe. De amíg ilyen kósza lelki szelek fújdogálnak, addig kellenek a jó közösségiségek, a jó szavak, a fogalmi védelem, ami megtartja az egészséget. Persze, félreértés ne essék, én azt viszont nem tudom, hogy mennyire érheti el ezt a teljes kikristályosodást ma egy ember. Hogy van-e ilyen, hogy meg tudja-e tartani magát ebben egy ember a ami lelkileg viharos világban, hogy át lehet-e lépni egy embernek, és fizikailag itt van, de közben már ott van, és közben alakul a túloldalon a közösség, hát én ezt nem tudom. De amíg az ember teljesen meg nem érkezik, addig bizony a fogalmak, amikbe helyezi magát, nagyon jelentős szerepet játszanak.

[Túl konkrétan fogalmazok, és nem bírom kimagyarázni magamat belőle.] Persze van ugye egy olyan képünk, hogy társadalmilag nem jöhetnek létre az új kötések, amíg meg nem történik a teljes oldás, és hogy kell a káosz az újjáéledéshez, és ez egyéni szinten is igaz lehet, de én meg túl sokat tervezgetek. Hagyni kell, hogy az eredeti élet vezérelje az embert, és nem a jövőben kell élni.

Na, ez szép. Volt ennek valami értelme, amit itt leírtam?
 

 
109. neutrino2003. november 11. 23:25
 
 
Cellux mondja: "Ja, de elég sokág eltart, amíg az ember megbékél magával annyira, hogy ezt el is hiszi...

Nagyon jó dolog az, amikor az ember meglátja másokban is azt, amit addig önmagában őrzött (és amiről azt hitte, hogy csak neki van olyan). Amikor ráébred, hogy már nem kell egyedül hordoznia a világ megváltásának súlyát. És ahogy ez a súly oszlik szét, ahogy egyre többekben fedezi fel a szikrát (vagy a kibontakozás lehetőségét/elkerülhetetlenségét), annál könnyebb lesz az ő élete is." Én meg azt mondom, így nagyon nem érzem, hogy arra ébredtem volna rá, hogy könnyebb nekem! A súly csak rajtad és benned van! Az elég hosszúra nyúló "utazásaim" során eljutottam oda, amikor megnyílt a valódi világ számomra és azt hittem érzem, hogy megérkeztem. De most azt tudom, hogy ezek semmi mások, mint tudatmódosító szerekkel előállított állapotok élményei. Egyik részről, ogy gondolhatjuk, hogy a szerek által okozott hatások valóságosak? Mivel ismerkedtem én meg ezeken az utakon? A végtelennel, az eggyel, az Istennel? Én úgy gondolom, hogy az energia, amit felemesztétett bennem, éppen csak arra volt elég, hogy megismerkedjek magammal. Hogy helyre tegyem ebben a világban. És mindeközben egy cseppet sem érzem, hogy "kifele" nyitódtam volna meg, sokkal inkább, hogy saját mélységeimet elértem. És ne mondd - mondjátok -, hogy ez a két út párhuzamos, vagy egymásból adódnak, és a belső megvilágosodás együtt jár az azonosulással a világtudattal. Ja, nem tudom kifejezni jól, de tudjátok... De visszatérve én nem hiszem, hogy jól tesszük mindeközben, hogy hiszünk ezekben az élményekben. Másrészről, még ha el is fogadom, hogy segítségükkel eljutottam azért valahová, amitől kétségkívül jól (mondjuk inkább így: jobban) vagyok, ez nem más, mint Én. Vagyis inkább, ráismerés az énre. És nem gondolok itt semmi buddha állapotot, isteni részesedést, hanem csak egyszerűen az önmagamat. Nem részesültem én semmiből, csak amit magamnak csináltam. Nem találtam mást, csak ami én lehetek. Nem mással találkoztam, mint önnön magammal, és ez lett Egy. Nincs lélek, azt hiszem így mondhatnám. Bár ezért sok követ fogtok vetni rám, de tényleg nem vagyok képes máshogy kifejezni. Vagyis nem abban az értelemben, hanem úgy, hogy ez csak Te magad lehetsz, nem lehet más, mert nem hozzád szóltak, Te kérdeztél. És amikor hallottad a választ, Te válaszoltál. Nem a "világ megváltásanak a súlyát" érzed, hanem a Tiédet. Önmagadban utazol, és senki nincs veled, együliként éled meg. Magadat, itt. Mint a Végtelen történetben, a Déli Jósda második kapuja, a Varázstükör. Nem ez inkább? Lehet, nem azokon kéne töprengenünk, hogy is van ez az egész élet itten, hanem azon, hogyan éljük meg magunkat. Éppen elég ez nekünk, nem igaz? És minden máson már túl vagyunk... Én azért szeretnék eljutni a harmadik kapuhoz is... :)




 

 
108. Shin2003. november 11. 22:58
 
 
Siphersh (95-re válaszként): ennek ellenére én MOST, ebben a pillanatban nagyon úgy érzem, mint a világ, és ezen keresztül Isten egy részét... ahogy Tolkien mester mondta:

"...ezért megparancsolta, hogy ez emberek szíve ne találjon nyugalmat a világ határain belül; hanem hogy maguk alakítsák sorsukat a világ erői és véletlenei közepette... és cselekedeteik által teljesedjék ki a világ, a legapróbb részletekig."

valahogy így... hogy annak, hogy rossz utcába fordultam be hazafelé jövet, meg egyáltalán mindennek valamilyen célja van. Mint az emberi szervezetben kb. minden molekulának. Az ember egy olyan, ami a lokális entrópiát tudja csökkenteni (vagy nagy szavakkal: a káosz elleni harc katonája :) ). Vagy akkor, mikor azt írod, hogy ez nem így van, szigorúan a fizikai résznek-levésre gondolsz? Ez ugyanis nyilván nem így van... valahogy úgy képzelem, hogy akkor kerülünk közel Istenhez, mikor megszűnünk azt hinni, hogy vagyunk valakik, nem akarunk már megfelelni az én-képünknek (egónknak?), és ezért szabadok leszünk, tettben és gondolatban, annak ellenére hogy köt még minket a fizika, a társadalom, a túlélés minden szabálya, és ezért tudunk összhanban cselekedni világot működésben tartó összes szabállyal, és a világ jelenlegi állapotával - amely kettős együtt Isten, és Isten semmi több. Ezért van az, hogy az életet lehet egy öncélú játékként felfogni, amely nem más, mint Isten különböző részeinek harca (mint az életjátékban a különböző alakzatok, ahol Isten a tábla és állapota), együttműködése, a csoda, hogy Istent, ami egy, külön létezőkként tudjuk felfogni, a csoda, hogy ennek ellenére néha iszonyú közel tudod érezni magad egy másik létezőhöz (valaki máshoz)...

(egyre gyakrabban szállok el teljesen spontán... ez vajon jó?)


Shin, aki szeretne tudni hinni abban, amit fentebb leírt
 

 
107. toccsanyi_2003. november 11. 14:45
 
 
Pontosan ezért terjedt el az ÍGY
Ez egy olyan szó(?) amit kimondva a témához kapcsolodó érzéseket, érzelmeket kapcsolunk hozzá teljesen akaratlanúl. Talán a következő kommunikációs eszközünk kezdeti stádiuma, amit egyre több ember képes érzékelni felfogni.
Körülbelül ÍGY gondolom.:)
Hogy, hogy érzem azt nem tom betűbe vetni.
Az ÍGY-et megcsak személyes kontektusban lehet igazán alkalmazni.
 

 
106. homen2003. november 11. 05:12
 
 
Tirianne: igen, ezért lehetnek ezek az összhang témák....:) Látod te is írod hogy éreztél vmi hasonlót...csak a szavakon múlott megint. Tényleg kezdjük kinőni már az emberi beszédet mint kommunikációs eszközt...nem túl alkalmas a feladatra, de azért megállja a helyét. :)

Siphersh: de még mennyire hogy működik! :)
 

 
105. Siphersh2003. november 11. 01:33
 
 
Kollektív "megvilágosodásos" tendenciákat látok ezen a fórumon. Lehet, hogy mégiscsak működik ez a "Harmonic Concordance"-dolog? : )
 

 
104. tirianne2003. november 11. 00:04
 
 
Homen:
Akkor talán ezért van, hogy (bizonyos) drogok hatása alatt az emberek képesek nagyon összhangra találni, és nagyon mégérteni egymást. Hasonlóan nyílik meg a szűrőjük:) (ez a szűrő-dolog egyébként nagyon tetszett.. elgondolkoztatott, de ugyanakkor arra is rájöttem, h bennem is megvolt vmi hasonló gondolat, de te meg nagyon jól kimondtad:)
Hjajj, de ezek a szavak..!! Buták vagyunk mi emberek nagyon, mind. Kitaláltunk magunknak egy kommunikációs eszközt, a Nyelvet, hogy jó legyen. Aztán lassan már maga a Nyelv akadályoz minket az igazi kommunikációban. Nem lehet elmondani pont azokat , amiket nagyon kéne.. Korlátolt egy dolog ez a nyelv.. nincsenek szavak.. Szombaton nagyon rájöttem,h milyen kis tökéletlen, kezdetleges jelrendszerrel akarunk mi közölni.. és miket..!! Még ha tisztán csak érzést át tudnám adni..! AZ talán jó lenne..:)
Mondtam már, vacak az egész rendszre, a gondolkodási is, meg a jelrendszer is, találjunk már ki vmi rendeset, aztán dobjuk ezt a mostanit a kukába!:)
...na jó.. legalább alakítsuk át...;)
 

 
103. homen2003. november 10. 17:45
 
 
Talán leginkább az IZÉhez tudnám hasonlítani...az ÍGYet. ;)

Ez a szó kifejez mindent egyszerre....mindenki azt gondol bele amit akar, de valójában nem jelent semmit. Szóval a tökéletességet jelképezi. :) hehe

Például: ígyeljünk ígyet! -> tekerjünk! :P
 

 
102. smallsaman2003. november 10. 16:06
 
 
Az, hogy ugyanaz mondják-e az emberek, vagy mindenki másról beszél, tökmindegy. A te hozzáállásod a fontos.

Nem számít, hogy mi van kívűl, csak az számít, ahogy te azt megéled.

Lássuk:
mi az az ÍGY? :)
 

 
101. cellux2003. november 10. 15:17
 
 
The Wonderful World of ÍGY

(ezt az ÍGY-et kurva jól kitaláltátok :-)

de mégis, mit kell mondani, ha valaki megkérdezi, mi az az ÍGY?

biztos van valami frappáns válasz...
 

 
100. homen2003. november 10. 15:01
 
 
Így van! :)

A fejlődés elkerülhetetlen...nincs más hátra mint előre. :)
 

 
99. cellux2003. november 10. 14:30
 
 
"A helyzet az, hogy ugyanarról beszélünk. "

Ja, de elég sokág eltart, amíg az ember megbékél magával annyira, hogy ezt el is hiszi...

Nagyon jó dolog az, amikor az ember meglátja másokban is azt, amit addig önmagában őrzött (és amiről azt hitte, hogy csak neki van olyan). Amikor ráébred, hogy már nem kell egyedül hordoznia a világ megváltásának súlyát. És ahogy ez a súly oszlik szét, ahogy egyre többekben fedezi fel a szikrát (vagy a kibontakozás lehetőségét/elkerülhetetlenségét), annál könnyebb lesz az ő élete is.

Lassan kezdem megengedni magamnak a hátradőlés és a folyamat élvezetének luxusát... :-)
 

 
98. homen2003. november 10. 14:22
 
 
Bombadiltoma: szívesen máskor is... :)

Siphersh: tudom, hogy igazad van....semmi probléma. A helyzet az, hogy ugyanarról beszélünk. Talán legbelül mindenki ugyanarról beszél...vonatkoztassunk el a szavaktól, fordítsa le mindenki a saját nyelvére...
 

 
97. cellux2003. november 10. 14:06
 
 
:-)

És elnézést a "faszkalap" miatt...
 

 
96. homen2003. november 10. 14:05
 
 
A világnak nem lesz vége. Mint ahogy eleje sincs... :)

Nem baj, ha vki félreért vmit....az is csak egy tapasztalat. Át kellett lépni azon is, hogy a Föld lapos.

Időnk, mint a tenger... :)
 

 
95. Siphersh2003. november 10. 13:41
 
 
Tökéletesen jól érted, én valóban így gondolom, cellux. Én úgy gondolom, hogy két ember mondhatja hajszálra ugyanazt Istenről, mégis, az egyik egy saját képzetét azonosítja saját alapvetőjével, a mésik pedig nem. Ez az óriási hátulütője a keresztény fogalmiságnak.

És ez a világ meg sejt dolog is nagyon jó példa: ha azt mondom, hogy a világ egy a Teremtővel, vagy hogy én olyan vagyok a Teremtőhöz képes, mint sejt a szervezethez. Egyszerűen ez a nyugatimodern fogalmiság, amit használunk, csak az objektív, tárgyi vonatkozást ismeri, és ezért könnyen azt hihetjük, hogy az én "Isten" fogalmam tárgyi értelemben utal arra a szervezetre, aminek egy sejtje vagyok. Objektív, tárgyi értelemben nem létezik Isten.

És szerintem abban is nagyon igazad van, hogy hurok-gondolat az is, mikor ezt az alázatot a gondolati síkon való következtetéssel igazolom. Persze. A gondolatiság önmagán belül eljuthat az önhittségről való lemondásig, és a lelki síkkal szembeni alázatig. A lelki sík pedig hasonlóan eljuthat önmagán belül az önlemondásig. De az a helyzet, hogy a lelki és a gondolati síkok egységben vannak. Egyrészt úgy tűnik, hogy hajlamosak "tanulni" egymástól alázatot és önhittséget, másrészt pedig valójában egyek, és az a szinteződés nagyrészt gondolati találmány.

Ez, amit itt írva látsz, csak a gondolataim alkímiatudománya, amivel saját keretein belül megpróbálja harmóniába hozni az univerzumot. Gondolom, te is sejted, hogy ha megeszek egy kis marék isteni húst, akkor hamar csak ülök, és mosolyogva figyelem az ilyen írásaimat, mint a majmokat az állatkertben.

Lehet, hogy nem is szabadna Istenről beszélni, hanem csak a legmélyebb, legbelsőbb emberi síkon való alázatos magatartásról. Nem tudom.

És tudom, hogy túl gyakran ugrok az olyan nyelvi megnyilvánulásokra, amik mögött valójában nem tudom, hogy milyen lelkiség van. Csak azt tudom, hogy veszélyes szó. Vagy félreértelmezhető szó. De a lelkiséget nem a szavak csinálják, úgyhogy nem kellene ugranom. Vagy legalábbis nem a szavak miatt, hanem mert úgy érzem, hogy rossz lélek szól bennük.
 

 
94. cellux2003. november 10. 11:44
 
 
Siphersh: ha jól értem, te a jelenség istenítését helyteleníted. Ennek a fajta eltévelyedésnek a legvégső és legalapvetőbb formája ugye az lenne, amikor az ember a világot tartja Istennek és magát Isten egyfajta sejtjeként, mikroszkopikus részecskéjeként azonosítja. (Ha jól emlékszem, ezt hívják panteizmusnak.)

Ha így gondolkodunk, akkor a világ végével Istennek is vége lenne. Ez viszont ellentmond Isten örökkévalóságának, tehát Istennek "kívül" kell lennie bármi megnyilvánulón.

Amikor az ember a jelenségek vizsgálatán keresztül felfedezi az összefüggések hierarchiáját, és ebből egy lényre következtet, akinek minden a része, akkor ez tévút, mert a hierarchia létezése is csak megnyilvánulás (pusztán szellemi értelemben is). Pontosabban van ugyan ilyen lény, de nem ez a Fő-Lény. Ez a Lény legfeljebb tükörkép.

És mindezt azért hangsúlyozod, mert elismered ugyan, hogy a hindu jóginak igaza volt, amikor azt mondta, hogy "Én vagyok Ő", de azt is tudod, hogy ezt az emberek 99%-a félre fogja érteni, és ezért jobb lenne elfelejteni az összes ilyen kijelentést, mert tévútra viszik az embereket.

Jól értem?
 

 
93. bombadiltoma2003. november 10. 07:27
 
 
[Kösz, homen. Bearanyoztad a napomat, ami 20 órája tart és csak munka-munka, és még nincs is vége...
bt, aki robot]
 

 
92. homen2003. november 10. 01:09
 
 
1. Cellux, a GOA mindig is gyilkolt... ;) [így]

2. Shin, ez a villamosos érzés...a Semmi érzete. :)

3. Smallsaman, természetesen igazad van, a megvilágosodás a tudás alkalmazásának képessége....ezért írtam, hogy "részben vagy egészben". A lényeg ugyanaz marad. ;)

4. Siphersh, úgy vélem alapvető beszűkültség Istent egy független lényként elképzelni, mint a Teremtőt aki létrehozta a világot....Isten mindenhol ott van és erre a magyarázat, hogy Isten maga a világ, nem hozta létre senki, mindig is volt és mindig is lesz. Isten is és a világ is. Próbáljunk elvonatkoztatni az időtől. Nincs. Nincsen semmi...csak a Semmi :) Isten lényegében az üresség maga, ahol minden összesűrűsödik és egy pontba csomósodik. Ezzel most egyébként azt is állíthatnám, hogy az oly sok hívő által önmagukban definiált Isten (a szakállas bácsi aki teremtette a világot) nem létezik. Az igazi csapda sztem elveszni a szavakban, és szó szerint értelmezni dolgokat...

Úgy gondolom, hogy mi itt Isten részei vagyunk, ezen a világon minden Isten egy darabja. Igazából ezt sem szerencsés így leírni, mert páran majd elkezdenek mélázgatni ilyen szavakon hogy "darab" stb...Szavakkal nem lehet átadni semmit, maximum ha olyasvmiről van szó, amit a másik fél is átélt már. Ilyenkor összhang van. Lépjünk tovább.....

Szóval mint Isten sejtjei élünk ebben a rekurzív világban, ahol minden mindenre visszahat, és minden mindennel összefügg. Itt van nekünk az agyunk és egyéb szerveink, melyek arra vannak, hogy szűrjenek. Testünk elszeparál a Tudattól virtuálisan, és mikor pl. vmilyen drogot használ vki, ezek a drogok kiskapukat nyitnak meg a fő Tudathoz, úgymond kikapcsolnak bizonyos funkciókat....ilyenkor kicsit többet Látunk mint az eredeti egónk. Ebből következik, hogy a Tudás mindig mindenhol ott van, csak nem látjuk...tehát a Tudás is egyenlő Istennel. :) Viszont mindenki megkapja születésekor az egyéni szűrőit....mindenki külön külön kis egyéniség lesz, és amit lát (amennyit lát) totálisan szubjektív és relatív. Meditációval, drogokkal, különböző kölcsönhatások által változhat a Látásunk, kinyílhatnak kiskapuk, és az ember egyre nyitottabb lesz. A végső nyitottság során tapasztalhatjuk, hogy gyakorlatilag egyek vagyunk mindennel és mindenkivel, leginkább persze Istennel. Csak látunk és vagyunk....ennyi. :) (sokan talán érzik most a bizsergést mikor fullos LSD trip eredményeképp eggyé váltak az univerzummal, és megszűntek létezni....ez AZ)

A megvilágosodással elérhetünk arra a pontra, hogy nem dolgozik bennünk EGO...nem maradnak megválaszolatlan kérdések, mert lényegében mindenre ugyanaz a magyarázat. Miért? - Miért ne? Igen...Nem. Jó...Rossz. Nem léteznek, csak szűrők által. De mi nem vagyunk azonosak a szűrőinkkel. Rajta vagyunk a főidegen... :) Egyenként csatlakozunk rá a Tudatra, Istenre, egyenként hordozzuk magunkban az információt, mint a DNS. A legapróbban ott van a legnagyobb...rekurzív a Világ. Minden ismétlődik...és a legszebb az egészben, hogy mindig mindenkinek igaza van. Minden ember/jelenség/bármi valójában puszta bizonyíték önmaga létezésére. Mi az a valóság? A válasz benne van a szó eredeti jelentésében. Valóság az, ami Van. A válasz tehát Isten...
 

 
91. Shin2003. november 8. 22:45
 
 
(asszociatív)

tirianne: ez nekem is kedves MM-idézetem :) bennem az a kép van, hogy vlaójában minden "igazi" vallás, tágabb értelemben "út" célja, hogy a rajtuk járóknak mutassa az irányt a Buddha-lét, a Jézus-lét felé... az Isten-lét felé, ha úgy tetszik, amikor az ember rájön, hogy valójában TÉNYLEG a világ része, és megszűnik ragaszkodni a saját magában saját magáról élő illúziókhoz, a befordulós gondolat-ciklusokhoz, körökhöz... biztos a materializmusból is vezet út ez állapot felé - én csak molekulák, atomok halmaza vagyok, ezért nem lehetnek gondolataim, nincsenek gondolataim, csak molekuláris automata vagyok, és a molekuláim pont úgy hatnak egymásra, mint a világ molekulái, tehát a világ és én egyek vagyunk... leírni könnyű, elhinni nehéz, azt hiszem ezért mondják, hogy hosszú az Út és ezen az Úton minden lépést félelmetes megtenni, mert önmagaddal kell megküzdjél érte, a belső démonaiddal, régi majdnem-elfeledett és újra felbukkanó önkínzó gondolatsorokkal, bizonytalansággal, önbizalomhiánnyal és magánnyal és az "ideális éneddel", amivé szeretnél lenni de valójában tudat alatt mégse...

Néha, nagyon néha, érzem... érzem azt, hogy a villamoson, az utcán az emberek mintha alvajárók lennének, és én vagyok egyedül "ébren" és érzem a világ összes részletét magam körül. De általában alvajárónak érzem magamat, és be vagyok fordulva :( ilyenkor vajon mit kell tenni?

Előbb-utóbb remélem, azért elmaradoznak ezek a démonok...
 

 
90. Siphersh2003. november 7. 21:37
 
 
Homen, ez a csapda az önhittség. Ismered a kígyó esetét a jó és rossz tudásának fájával? Az a csapda. Hallottál már a "daath" nevű rejtett szefiráról? Az a csapda.

És hogy mi alapján jutottam erre a következtetésre? Nos, ha konkrétan így fogalmazod meg ezt a kérdést, és én válaszolnék rá, akkor lehet, hogy belegyalogolnék éppen ebbe a csapdába. Mert ez nem következtetés. Ha szavakban tekinteném azt, ami "alapján", akkor egy a saját elképzeléseim által reprezentált dolgot tekintenék saját életem forrásának. Ez egyszerűen csak az első parancsolat. Ez nem más, mint a Végső Forrás teremtő lelkének eredeti élni akarása. Az élet eredeti állapota: az alázatos megvalósulás.
 

 
89. Siphersh2003. november 7. 21:26
 
 
Faszkalap? Hát, szép...

Cellux, mikor arról beszélsz, hogy a tudat találkozik Isten manifesztációjával a világban, akkor én ezt úgy értelmezem, mint mikor egy kutyát látok, vagyis találkozok egy kutya látványával, és azt mondom, hogy nahát, ez egy kutya-látvány. Egy olyan látvány, aminek egy kutya valamilyenségéhez van köze. Persze, a kutya a világban van, Isten meg nem, úgyhogy legyen inkább egy transzcendens kutya. Hát persze hogy nem azonosítod Isten manifesztációját Istennel. Nem is erről beszéltem. Csakhogy ha egy valamit, amivel találkozol, nem Isten teremtményének tekinted, hanem egy manifesztációjának, vagyis nem Isten megismerhetetlen akaratának következményeként tekinted, hanem Isten létével, neaggyisten Isten természetével hozod kapcsolatba, akkor Istenre máris úgy gondolsz, mintha az egy "dolog" lenne. Mint a kutya, aminek a látványával, vagyis bizonyos vetületével, manifesztációjával, árnyékával találkozol. Nem arról beszélek, hogy az általd említett manifesztáció Istennel való azonosítására gondolnál, hanem annak a dolognak Istennel való azonosítására, aminek a manifesztációjával lehet találkozni. Talán emlékszel, én azt javasoltam, hogy nevezhetnénk "Isten leheletének". Nevezhetjük a krisztusi embernek is. Ennek a manifesztációja. Nem pedig Istennek. Az eredeti bűneset előtt az ember számára a világon minden ilyen manifesztáció volt. Aztán eszébe jutott, hogy legyen Isten az ember legbelső magja,isteníteni kezdte "Isten leheletét", és ezzel kezdődött az egész véres sztori. Ha ma valaki meglátja az "Isteni Leheletet" a megjelenők mögött, akkor visszaérkezett ehhez a döntési helyzethez. Tovább isteníti azt, vagy visszaadja a láthatatlan és ismerhetetlen Teremtő kezébe.

Tudom, megtévesztő lehet, mikor Isten égő csipkebokor "képében jelenik meg", vagy mikor azt mondjuk, hogy Isten mindenható, végtelenül jó, meg hasonlók, de én arról nem tehetek, hogy a misztikusoknak olyan kis hatásuk volt a közfogalmiság alakulására. Ezek a megfogalmazások a nyelv használatának egy külön osztályát alkotják, és szegény teológusok leizzadják magukról a Balatont, mire belekalapálják a köznyelviségbe, aztán meg az eredményt csak ők értik. Szegény teológusok.
 

 
88. Én+te+ö=gén2003. november 7. 21:25
 
 
Siphersh:
Ha azért tartasz hülyeségnek egy gondolatot, mert vagy képes belemenni, akkor ott egy bug van a tudatodban.
 

 
87. cellux2003. november 7. 16:58
 
 
ha ÍGY, akkor nem

ugye, homen? ;-)

amikor a GOA elkezd gyilkolni...
 

 
86. smallsaman2003. november 7. 16:30
 
 
Cell: ez eleinte fájni fog
 

 
85. cellux2003. november 7. 16:20
 
 
törjél fel
taposs el
égess el

ÍGY
 

 
84. cellux2003. november 7. 16:12
 
 
makacs akarok lenni
és keményfejű
ameddig csak akarok

csak el ne menjen a villamos
 

 
83. cellux2003. november 7. 16:10
 
 
mert féltem magamat?
 

 
82. smallsaman2003. november 7. 16:08
 
 
Miért törödsz vele, hogy csinál?

Nesze! :)

"Az élet túl fontos ahhoz, hogy komolyan vegyük."

Corky Siegel
 

 
81. cellux2003. november 7. 16:03
 
 
jó csak a siphersh idegesítően úgy csinál, mintha azt hinné, hogy mi komolyan a képzeteket tekintjük igazságnak ahelyett, amit a képzetek kifejeznek.

biztos ebbe is bele tudna kötni.

verjé bottal!
 

 
80. smallsaman2003. november 7. 15:58
 
 
úgy tűnik, hogy a tudást azonosítjátok (vagy lehet nekem tűnik úgy) a megvilágosodással...

nem elég tudni, hanem _érezni_ kell minden pillanatban

neked is van egység élményed, Buddhának is volt... csak Buddha minden pillanatban érezte ezt, és ebből merítette a tudását

nem kigondolni nehéz, hanem benne élni minden pillanatban

ez a Megvilágosodás, Felébredés

 

 
79. cellux2003. november 7. 15:56
 
 
látod, a homen az jó csávó, az velem van.
 

 
78. smallsaman2003. november 7. 15:54
 
 
Cell, drága barátom: ZEN :)
 

 
77. cellux2003. november 7. 15:53
 
 
ne legyél már ekkora faszkalap, basszameg!

hát mikor mondtam én, hogy az a dolog (akármilyen dolog) a Teremtő?

de csak hogy bosszantsalak, kijelentem: IGEN, a FORMA ÜRESSÉG, és az ÜRESSÉG FORMA.

defelidegesítettél.

nincsszmájli.

(lehiggadtam)
 

 
76. homen2003. november 7. 15:51
 
 
Nomad: a vallások célja Isten megtalálása, és a megvilágosodás/üdvözülés. A tudomány célja a Világ megismerése/megértése. Érzed, hogy ez a kettő ugyanaz?
Olyan, mint a humán és a reál dolgok - a humán dolgok átfogják az egészet és megpróbálják felülről átlátni a helyzetet - ezzel szemben a reál tudományok részekre szedik és alulról építkezve összerakják a részletekből az egészet. A kettő valahol középen találkozik, DE: csak az egyikkel ill. csak a másikkal is el lehet jutni a célig. Mindegy honnan nézzük, ugyanazt látjuk...a legkisebben is ottvan az információ...olyasmi mint a DNS. A Világban nincsenek ellentmondások, csak annak tűnnek. Az illúzió feltételezése is illúzió...csak egy valóság van - itt és most, ezt hívjuk tapasztalatnak. Az élet nem más mint egy audiovizuális élmény...a Nagy Semmi kivetítése 3D-ben. :)

Cellux: így van... :) Voltak tudósok akik a tudomány által megvilágosodtak (részben vagy egészben), voltak akik ugyanezt érték el egy vallás (vagy több) segítségével. Szóval mindegy honnan közelíted meg, minden út Rómába vezet... :) Jézus pl. kétlem, hogy tudta volna a fraktál képletét, mégis istenélményben volt része. Sziddhárta hasonlóképp...elképzelhető, hogy Mandelbrot vagy Einstein fogalmi síkon nem hittek Istenben, mégis ugyanazt érezték [fraktálok/relativitás] - látni sokféleképp lehet.

Siphersh: érdekelne, mi alapján jutottál erre a következtetésre. Mi az a csapda? :)
 

 
75. Siphersh2003. november 7. 14:29
 
 
Ez hülyeség. A legmegbetegítőbb dolog a világon, mikor a mindenségben egy dolgot, élményt, akármit a Teremtővel azonosítasz. Ez nem is illúzió. Ez kifejezetten egy csapda. Pontosabban A Csapda.
 

 
74. cellux2003. november 7. 13:25
 
 
"ez a fraktál maga Isten, az élő világegyetem, melyben élünk"

és akkor aki megérti ezt a fraktált, annak istenélménye is lesz?

mert például én tutira biztos vagyok benne, hogy a Mandelbrot bácsival együtt sokan átéltek valamiféle megvilágosodást, amikor rátaláltak a fraktálokra (pláne ha meg is értették a matematikai hátterüket), de ugyanazt a dolgot sokan csak egy újabb matematikai érdekességként látják és Isten eszükbe se jut.

A felkészült tudat találkozik az Isten manifesztációjával a világban = megvilágosodás.

Az Isten manifesztációja a világban találkozik a nem felkészült tudattal = egy újabb érdekesség. :-)
 

 
73. Nomad2003. november 7. 09:09
 
 
Homen:
"A történet egyszer elérkezik egy olyan ponthoz, ahol a tudomány igazolja a vallást és fordítva. ... Annyi vallás és tudomány létezik, és mindegyik ugyanazt keresi, ugyanazt vizsgálja: Istent."

Ezek szerint az emberek egyszer csak megfejtik Isten titkát, és ezáltal Istenné válnak? Ne felejtsük el, hogy a vallások célja (szerintem), hogy az ember életében az emberi tulajdonságok, és igények ismeretében egy olyan viselkedési, és gondolkozási rendszert alakítsanak ki, amelyek segítsdégével az ember (a mém áldozata-felhasználója) boldogan és elégedetten tud majd "teljes" életet élni. Addig a tudomány egy kiváncsi, felfedező, és mindenféle kérdésre feltétlenül, az eddigi "tudásunkba" beleillő, következetes, válaszkereső rendszer. Szerintem a kettő sok tekintetben hasonlít, de ez nem az alapvető célokban, és irányvonalakban nyilvánul meg, hanem hogy mind a kettőben ugyanolyan jellegű hibák elkövetésére hajlamosak az emberek, hasonló reakciókat tud kiváltani belőlük. A Buddhizmus valóban a világ és a mi természetünk megismerésének egy eszköze lehet, de pl én nem tudok róla, hogy bármely monoteista vallásban bármiféle szerepet kapna a megismerés, és nem csak erkölcsi, és viselkedésbeli iránymutatásokat tartalmaznának (a konvencionális szervezett vallásokra gondolok). Szerintem egy dologra tud majd megtanítani a tudomány és a vallás együttesen, mégpedig, hogy nem szabad bármilyen elméletekhez ragaszkodni, mert mindíg van egy másik felfogási rendszer, valami, ahol ez nem érvényes. A világ megismerése csak ennyi: bármi szembejöhet bármikor (különösen akkor, mikor az ember a legkevésbé várná).
 

 
72. homen2003. november 7. 02:48
 
 
Nem vagyunk egyedül... :)
 

 
71. bombadiltoma2003. november 6. 23:44
 
 
Kösz, homen. Valahogy így látom én is.
 

 
70. Én+te+ö=gén2003. november 6. 23:13
 
 
neutrino:
"Hihetek-e olyan dolgokban, amelyek kiigazításra szorulnának, mihelyst bebizonyítanák az ellenkezőjüket?"

Remélem nem borítom fel a tudományba vetett hitedet, de pont az elöbb mondta egy posztdok-kolléga a Kísérleti módszerek -elöadáson, hogy: "A tudomány egy önkijavító folyamat". Ha új módszerekkel a korábbiaktól eltérö - vagy akár ellenkezö - eredményre jutunk egy jelenséggel kapcsolatban, az is teljesen természetes; kiigazítjuk a hipotézist vagy újat találunk ki helyette, és azt újrateszteljük.

A vallások viszont ilyenkor néha bezúzzák a könyveket és eretnekként máglyára dobják vagy kiátkozzák az embereket...
 

 
69. Én+te+ö=gén2003. november 6. 22:56
 
 
smallsaman:
Már eddig is segítettél, pedig nem is szóltam :)

 

 
68. homen2003. november 6. 22:41
 
 
A tudomány és a vallás nem egymás ellenségei, az evolúciós elmélet nem mond ellent Isten létezésének, mert az evolúció is Isten része (ahogy fejlődik). Darwin csak leírta Isten működését ily módon...

A történet egyszer elérkezik egy olyan ponthoz, ahol a tudomány igazolja a vallást és fordítva. A Bibliában (és máshol is) leírt csodákat és egyéb természetfeletti eseményeket a tudomány alá fogja támasztani, és egymást kiegészítve kidobják azt a bizonyos képletet a fraktálhoz...és ez a fraktál maga Isten, az élő világegyetem, melyben élünk. Annyi vallás és tudomány létezik, és mindegyik ugyanazt keresi, ugyanazt vizsgálja: Istent. Ez az egész folyamat követhető az idő folyamán, de ennek nincs eleje és vége, mindez végtelen. Az ősrobbanás nem a folyamat kezdete, hanem maga a folyamat, most is tart. Részesei vagyunk a robbanásnak és vele együtt robbanunk. Minden a nagy mágnes szeszélyei szerint történik...ami holnap meg fog történni, már rég megtörtént...most csak próbáljuk kibogozni a szálakat. Ez a Semmi érzete... :)
 

 
67. ID_2003. november 6. 21:48
 
 
vhogy úgy psy.
Én is hasonló helyzetben vagyok. Mióta Caufield írásait olvasom, csak "egyetértegetek"; Sip-nek pedig annyira kifejlett a gondolati rendszere, hogy vele még nem tudom felvenni a tempót írásban.
Így egyre ritkább, hogy vmilyen témában részletesen kifejtem a véleményem.
Énekeljünk? jó!:)
Azt ismered, hogy?: Somewhere over the rainbow?
Most hallottam igazán néhány perce egy olyan gyönyörű változatát, hogy elmosolyodtam a boldogságtól. Nektek is tetszik ez a szám?
:))
 

 
66. Psylo'Child2003. november 6. 16:13
 
 
Om Narayan namaha
 

 
65. Psylo'Child2003. november 6. 16:11
 
 
Vajon miert van az, hogy Gen, Cellux, Wyv, Nomad es meg masok is olyan dolgokat irnak itt le, amelyeken gondolkodom es egyetertek? Szinte szorol szora. Ezek utan mar mit irjak? inkabb tenyleg csak enekelek. szep szep dalokat nektek, jo?

Psy
 

 
64. smallsaman2003. november 6. 16:07
 
 
Psylo'Child:

mondd szépen: Ommmmmmmm :)
 

 
63. Psylo'Child2003. november 6. 16:06
 
 
En pedig szeretnem elenekelni az univerzumot.

Mashoz ugysem ertek.
 

 
62. smallsaman2003. november 6. 15:51
 
 
Gén: szólj, ha bármiben tudok segíteni!
 

 
61. cellux2003. november 6. 14:25
 
 
"Én a fraktál képletére szeretnék rájönni, de ehhez szükségem van új evolúciós-kommunikációs formákra, a kollektív tudás összekapcsolásához."

Szimpatikus prodzsekt. :-)
 

 
60. Én+te+ö=gén2003. november 6. 13:26
 
 
inkluzív
 

 
59. Én+te+ö=gén2003. november 6. 13:23
 
 
Kedves neutrino:

"mint ahogy tudományhívő sem lettem, mert abban hinni meg ellentmondást jelent."
Nem látom az ellentmondást; ha a tudományon belül hiteket (hipotéziseket) ellenörzünk bizonyos módszerekkel, akkor - eggyel kijjebb lépve - magát a tudományt is lehet egy hipotézisnek venni, tehát azt elöfeltételezni róla, hogy müködik, mint világmegismerési eszköz.

"Bár annyira sajnálom, hogy igaziból nem vagyok materialista, mert az olyan 'kényelmes' lenne"
Azért lenne jó egyszer igazi materialistával találkozni, mert érdekelne, hogy hova teszi a materializmussal meg nem magyarázott dolgokat. De valószínüleg a jövöbe csúsztatná (mint ahogy tk. te is) azzal, hogy "majd erre is rájövünk egyszer", pedig ez nem egy erös érv, ha jelenlegi módszereket extrapolál.

"De visszatérve, remek lenne, ha Darwint megcáfolnák, de ezt ne a Teremtéssel tegyük, mert az nem cáfolat, hanem egy a sok igazolatlan ellenérv közül. Vannak más elméletek a neten?"
Kismillió. Ahogy néztem, minden második embernek van valamilyen kozmogenezis/tudatelmélete :) Vagyis világképe, tehát ez nem meglepö.

"Gén, nem hihettem a gravitációban, mert nem tudtam, hogy létezik-e egyáltalán ilyen. Csak azt tudtam, hogy nem pottyanok le a földről."
De hogy jöttél rá, hogy egyáltalán lepottyanhatnál?

"és akkor az idő is csak azóta van, hogy mérem?"
Azt nem tudom, de nekem csak gombatrip elött vagy után van idö :)

"Továbbá, ha én azzal, hogy a fénysebesség túllépésének a lehetőségeit kutatom, az abban való hitem, ugyanaz-e a hit, mint a lélekvándorlásban való megingathatatlan „tudásom”?"
[Én is akarok ilyen alsó-felsö macskaköröm -párt! :)]
Ha ugyanaz lenne, akkor helyette/mellette a lélekvándorlást kutatnád.

"Hiszem, mert látom (és mert bizonyított.)"
Látod?
Az emberek hisznek az atomok létezésében is, pedig a legtöbbjük sohasem látott olyat mikroszkópon keresztül.

"Most, akkor hogy is van kedves gén, aki megvilágosodott tudós, de még a megértést is definiáltatni akarod?"
Ja, nem mint tudós világosodtam meg, hanem mint ember :)
A megértést azért definiáltatnám veled, mert érdekesnek tartom, ahogy többes számban beszélsz ("megértjük"). Ez így végül is tetszik, mert hát a tudomány által megértett dolgok nem egy tudós fejében vannak, hanem a kollektív tudatban (meg írásos formában is). Tehát milyen megértés lenne a célod/célunk?

"vagy talán Te már el is jutottál oda, hogy akkor soha nem kapjuk meg a választ, mert szubjektumunk a börtönünk?"
A jövö idöbeni "soha" nincs jelen a szótáramban :)
A világot fraktálnak észlelem. Még ha ez egy lehatárolt fraktál is - tehát nem a végtelenségig zoomolható befelé meg kifelé sem - akkor is felmerülnek olyan kérdések a megismerhetöségével kapcsolatban, hogy pld.:
Hogyan lehet az egész elmúlt idöt megismerni a jelen felöl?
Hogyan lehet másfajta (nem-inkuzív) tudatformákat megismerni a miénkkel?
Hogyan lehet az egész fraktált összes részletét átlátni akár csak egy "lefagyasztott" pillanatban (nem is beszélve a dinamikájáról)?
Plusz: „A valóság szavakkal ki nem fejezhető” //smallsaman.
Ez is egy fontos aspektus. A tudomány verbális, de a világunknak ez csak egy vékony rétege; a materializmus tk. csak ezen belül tud operálni.

Én a fraktál képletére szeretnék rájönni, de ehhez szükségem van új evolúciós-kommunikációs formákra, a kollektív tudás összekapcsolásához.
 

 
58. DeadMan2003. november 6. 08:51
 
 
Neutrino: ja 42 Douglas Adam ottvan ám a szeren ;)
 

 
57. neutrino2003. november 6. 01:52
 
 
Hát így első nekifutásra: (másodikra)
Tehát én megvilágosodott materialista lettem, aki ráadásul úgy viselkedik, mint aki feltalálta a spanyolviaszt, vagy olyan egyszerű ember, aki saját felébredését is „átalussza”.
Egyébként olvasva a válaszokat, még Wittgenstein is eszembe jutott, őt olvasva is „rádöbbentem”, hogy faramuci helyzetben vagyunk. Mármint többek között, hogy megismerhető-e (kifejezhető) az igazság. De ez nem jelenti azt, hogy hiszek benne (bár valljuk meg, elég húzos dolgok, amiket állított), mint ahogy tudományhívő sem lettem, mert abban hinni meg ellentmondást jelent. Bár annyira sajnálom, hogy igaziból nem vagyok materialista, mert az olyan "kényelmes" lenne, bár érdekes Cauldfield reagálása, de vigyázat, nem keverendők össze a hiten nyugvó kérdésfeltevések és a materializmus válaszkeresései, hiszen az előbbiben sok minden megkérdőjeleződik, csak éppen a hit alapja nem.
De visszatérve, remek lenne, ha Darwint megcáfolnák, de ezt ne a Teremtéssel tegyük, mert az nem cáfolat, hanem egy a sok igazolatlan ellenérv közül. Vannak más elméletek a neten? Hurrá, sokat kellett várni a vérkeringés felfedezéséig is (én barom, addig meg vagdostam az ereimet…), legalább meg van a magyarázat. És hiszünk benne. Hiszünk? Vagy most már tudjuk?
Gén, nem hihettem a gravitációban, mert nem tudtam, hogy létezik-e egyáltalán ilyen. Csak azt tudtam, hogy nem pottyanok le a földről. Viszont az alma a fáról a fejemre esik. (és itt abba is hagyom, mert veled ellentétben, nagyon rossz voltam fizikából, tudod, nekem az misztika. : ) De a rátalálással nem létrehoztam, hanem "láthatóvá" tettem. Szóval jól hangzik a gondolatod, és akkor az idő is csak azóta van, hogy mérem? Rájöttem, hogy mérhető, így kitaláltam?
Továbbá, ha én azzal, hogy a fénysebesség túllépésének a lehetőségeit kutatom, az abban való hitem, ugyanaz-e a hit, mint a lélekvándorlásban való megingathatatlan „tudásom”? Hiszem, mert látom (és mert bizonyított.) Vagy hiszem, mert érteni akarom. (ezeken is eltöprengtek filozófusok.)
Most, akkor hogy is van kedves gén, aki megvilágosodott tudós, de még a megértést is definiáltatni akarod? Tehát akkor hogyan is lépünk előre, (ha tényleg így teszünk) ha ezt nem kíséri megértés? Tehát én nem kapok választ, csak a kollektív tudattalan, az evolúció folyamán, de amely most az emberiség karmája miatt kispadon ül. A tudomány eszköz, igazad van, de objektív (jaj, nagyon szeretném hinni, hogy objektív :), mert mihelyst nem az, rá kell ébrednünk, vagy talán Te már el is jutottál oda, hogy akkor soha nem kapjuk meg a választ, mert szubjektumunk a börtönünk?
„A valóság szavakkal ki nem fejezhető” smallsaman. A válasz negyvenkettő lenne?
 

 
56. cellux2003. november 5. 11:54
 
 
A minap elmentünk az acquincumi lakótelepre, mert van ott egy nagyon jó játszótér. Ez a játszótér (Silvanus-játszótér) számomra az értelem és az esztétikum harmonikus egységének a szimbóluma.

Ezt a játszóteret a gyermeklelkű művész és a jövő mérnöke együtt építették. A gyermeklelkű művészt már ismerjük, a jövő mérnökét még nem. Ez a mérnök - elődeivel ellentétben - nem harsány, nem hivalkodik az értelmével, nem jár már öncélú, önigazoló utakon.Képességeit teljességgel a művész szolgálatába állította. Mintha ráébredt volna, hogy a technológia végső értelmét és egyensúlyát csak az alázatos szolgálatban nyerheti el.

A világ már elég régóta tanulgatja az értelem használatát. E folyamat során törvényszerűek a kilengések, sok az elferdülés, elhajlás. A sorozatos kudarcok láttán sokan magát az értelmet kárhoztatják, és legszívesebben a sutba hajítanák, hogy soha többé ne kelljen vele foglalkozni. Az emberek elvesztették a bizalmukat az értelemben.

Ahol az értelmet a tudatlanságból fakadó indulatok ereje táplálja, ott az értelem talaját veszti és előbb-utóbb tomboló démonná válik.

A következő világkorszaknak a megvilágosított, alázatos értelem lesz az egyik alapja, mozgatórugója. Viszont ez a kor addig nem jön el, amíg a Föld vajúdása véget nem ér, amíg az értelem fel nem szabadul a bűn terhe alól. Talán erről szól az, ami ma a világban zajlik. A búza elválasztatik a pelyvától.

A tűztől csak azért félünk, mert még nem látjuk azt az újat, amit a tűz nem tud megérinteni.

És aki mindvégig kitart, üdvözül. ;-)
 

 
55. DeadMan2003. november 5. 10:06
 
 
Tirianne: huuááh! én épp most ébredtem :-) Én is ezt mondtam egyébként hogy olyan állapot nem létezik hogy mindenkinek kivétel nélkül jó legyen. A vallási alaptételekkel meg szerintem csak az a baj hogy elavultak, és mivel az akkori értelem az új dolgokat nem tudja hova tenni ezzért megtesszük mi és mindenre ráhúzzuk őket (belemagyarázzuk pont ahogy mondtad,legalábbis én így értettem). Sztem ez azért helytelen mert nem tudhatjuk hogy az akkori emberek hogy vélekednének ezekről a számukra teljesen idegen dolgokról. (persze lehet hogy ez hülyeség)
A pólusok meg tényleg kellenek mert akkor nem tudná az ember mihez mérni magát. És hogy egy ember tisztában legyen azzal hogy ő most (esetenként) jó vagy rossz az azért fontos. Ez az egész mondjuk ott bukik meg mikor "rosszat" tesz és a saját törvényeivel meg tudja magyarázni, hogy az nem is rossz, azaz fel sem merül benne hogy rosszat tett. De most mi a jó vagy mi a rossz? Kicsit talán megkavarodtam.Vagy most mivan?

Üdv
DEad
 

 
54. tirianne2003. november 4. 17:08
 
 
Huh, desokminden történt...;)

Wyv, Dead:
Nincs olyan elrendezés, ahol mindenki boldog és jó,.. UGYANÚGY jó. Meg kell lennie az ellenpólusoknak is, az egyensúlyért. Muszájmuszáj idéznem a Kedvencemet: /Bulgakov: Mester és Margarita, r./
(az "ördög" Lévi Mátéhoz:)
"..mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék? Hiszen árnyékot vet minden tárgy, minden ember, kivétel nélkül. ... Csak nem akarod megkopasztani a földgolyót, hogy eltávolíts róla minden fát, minden élőlényt, csak azért, hogy fantáziád kielégítsd, és elgyönyörködhess a kopár fényben? Ostoba vagy."
Van jó és rossz (+ szubjektív behatárolás), van szerető és gonosz, van öröm és fájdalom,.. De ez mind, mi mind ugyanannak az hatalmas, kavargó egésznek a részei vagyunk. Jézus ugyanott van ahol Lucifer, bizonyos szempontból. És Buddha is mi tulajdonképpen? Meg miről beszélünk, amikor azt mondjuk, "sors". Nem olyan, mint "isten"? EZek mind csak különböző nézőpontok. Ezt nem értettem sosem a vallásokban, pláne abban, h üldözik egymást (némelyek).. végülis valahol nem ugyanazt akarják?
Ettől függetlenül tényleg kellenének az új nézőpontok, ezek a régiek már nagyon begörcsösödtek, bekövültek, elvesztették eredeti jelentésüket. Túl sokmindent rajukraktunk már.
Gondoltam,h a pszichedelikumok,.. v csupán a pszichológia, meditáció.. Osho..stb.. megnyitná az utat egy szabadabb, nyitott érzékelésmód felé ....
DE már nem gondolom. Nem annyira. Nem tudom, mi nyithatna.
AZ emberek alszanak, és nem is akarnak felébredni.
 

 
53. smallsaman2003. november 4. 16:48
 
 
"Oh Steiner..."

nem csípom, bár mondott okos dolgokat

"hiba volt itt ide írni
tényleg. "

ahogy gondolod. vagy érzed? :)

"Most jól megkevertem small-t..."
maximum én kevertem meg magamat :)

"nem a fórumra való a téma..."
nem ebben a formában

(még ha nem is nekem szólt :P)
 

 
52. wyvern9092003. november 4. 16:47
 
 
:))))
Kicsit én is kezdem úgy érezni mintha itt olyasmiről menne a vita, hogy mondjuk a káposzta szép vagy ronda, csak mindez spirituális köntösbe csomagolva :)
 

 
51. Tuth2003. november 4. 16:45
 
 
:))))

 

 
50. Siphersh2003. november 4. 16:42
 
 
Ja. Tényleg nem a fórumra való téma, hiszen kábszerekről alig van benne szó.
 

 
49. Tuth2003. november 4. 16:38
 
 
Oh Steiner...

hiba volt itt ide írni
tényleg.
Igazad van Minstrel.
Most jól megkevertem small-t...
nem a fórumra való a téma...
Sorry

CLX : ha gondolod, mond el mi volt, tudod a számom.
hátha tudok valamit én is mondani neked.... ;)






 

 
48. smallsaman2003. november 4. 16:23
 
 
Tuth:


"Én megtanultam uralni az erőszakos megnyilvánulásaimat.ez+"
Nem ez tűnik ki beszédedből.

"Majdnem megnyitottam a Kaput . "
:) a kert kaput, oh nagy mágus :_D


 

 
47. smallsaman2003. november 4. 16:19
 
 
Jaj, de megszaladt ez a fórum :)

először is:
Cell: KÖSZÖNÖM!

másodszor:
A Sötét erőket is tovább oszthatóak, mint minden.
Lucifer és Ariman
Arimani erő az, ami unifirmizál, és élet ellen való
A Lucifer, inkább a tudásra és a racionalitásra támaszkodik, ő a hitnek az ellenpárja valójában.
(de ehhez nem értek)

harmadszor:
"De a Fénynek van Keze hogy írjon?"
minden tulajdnosággal rendelkezik a Fény, ami ebben a világban megjelenik

"Hírnök Hirnökölj!"
:) már régóta ezt teszem, hol kevesebb, hol több sikerrel


De elmondhatok pár gondolatot, ó Tuth, bölcsek bölcse :)


Lucifer és Jézus ugyan az. Buddha és Te ugyan az. Krsna és én ugyan az.
Én pedig nincs.

Nincs kiválasztottság. Nincs semmi.
Dolgok vannak, amiket érzelmileg feltöltünk és jelentőséget tulajdonítunk neki.

Ostobaságot beszélek. Miért?

 

 
46. wyvern9092003. november 4. 15:37
 
 
Dead: nem, nem itt nincs csatlakozás semmihez, semmi ideológiához, csak saját magunkhoz... és ha kell, a saját magunk "lázadásához" az ellen ami nekünk (önmagunknak) nem jó... tehát megintcsak önmagunkhoz (húúú :))

Tuth: Nem, szerintem ez nem az a valóság, én speciel pillanatnyilag semmit feketét nem látok a Bibliában, és Benned sem semmi idegent...
 

 
45. Tuth2003. november 4. 15:30
 
 
Remélem attól tisztultál meg amitől , bedurvult a dolog.
Én megtanultam uralni az erőszakos megnyilvánulásaimat.ez+
Szerintem nagyon nagy hiba volt előjönni ilyen dologgal.ez-
IDEGEN vagyok, nem tartozik rám.
Majdnem megnyitottam a Kaput .
De elővettem inkább a Cellux-al foltozott Bibliámat...
Nagyon betett...
Remélem ez nem az a valóság amiben a Biblia a Fekete könyv.

 

 
44. cellux2003. november 4. 15:19
 
 
(Talán mert ez a levéltár jobban megőrzi a feljegyzéseket, mint az Outlook Express. És többen is elolvashatják.)
 

 
43. DeadMan2003. november 4. 15:16
 
 
Nekem anno azt mondták hogy Lucifer célja a szeretet nélküli tanítás, hogy ő a tagadás szelleme/angyala mittomén.

Ha belegondolsz akkor nem is áll olyan messze egymástól a 2. Megtgadod amit belédsulykoltak->és ha pofára esel akkor tanulsz csak éppen fájdalom útján.(pl Ádám, és Éva kiűzetése a Paradicsomból) Jézus ezzel szemben szeretettel tanít ami egy elég nagy különbség.

 

 
42. cellux2003. november 4. 15:15
 
 
Annak nagyon örülök, hogy nincs harag.

"Kígyózva csavarodni át a 0 ponton." :-)

nem tudom, hogy smallsaman aranyos-e, de én szeretem.

a ferdülés pedig szükségszerű, az ön- és világfeltárás része. semmire nem mondhatok nemet (a cselekedetekre igen - nem kell nekem is utánuk csinálnom -, de a jelenségre nem - azt szeretnem kell, mert csak így oldható fel a blokk). a szélsőségek azért jönnek be, mert az energia beleakad a blokkokba. de mindig tisztít rajtuk egy kicsit, mint pl. most is. most egyébként jó nagyot tisztított és ebben Neked nagyon nagy szereped volt.

köszönöm szépen.
 

 
41. bombadiltoma2003. november 4. 15:14
 
 
Tuth, így tökre érdekelne, hogy miért írsz ilyen meglehetősen rejtjelezett dolgokat itt, szóval hogy miért pont itt üzensz a bennfenteseknek.

bt, aki kinnfentes
 

 
40. Tuth2003. november 4. 15:11
 
 
Deadman: Lucifer bukott angyal.És Lázadó!
érdekes hogy Jézus sem a menyben tevékenykedett...
És mit mond magárol, én vagyok ama hajnali csillag...
Ami Lucifer jelzője is egyben.
Már csak az a kérdés mi a funkciója ennek a lénynek.


 

 
39. badtRIP2003. november 4. 15:07
 
 
elferdült ez a világ teljesen,
de utolsó mentsvárként majd talán egyszer
megkérdezem, vajon jobb vagy te?
vagy csak szél fútta házad elé a szemetet?

most meg nézel, hogy mit akar ez itt -
törődjön a saját szemetével, ne az enyémmel!
de amíg fejedben kis virág lengeti szirmait,
az jobb mintha átélnéd a világ kínjait

vagy csak egyszerűen akartad látni életed
ezért e felosztás, mely megront és a föld alá temet
és elhiszed, hogy van egy és van végtelen,
mert tudod, hogy téged e külömbség éltet.
 

 
38. DeadMan2003. november 4. 15:05
 
 
Wyv: értem, de szerintem nem tud az emberiség természetéből adódóan olyan állapotot, társadalmi szerveződést... elérni ami mindenkinek jó, ezért lesznek mindig lázadók. Mondjuk valami újítás igazán ránkférne már mert ha megnézed az emberiség a 10 parancsolatot tekinti követendőnek pedig az már azért elég ...hmm... koros...mégsem tudtak jobbat kitalálni. Szal valami új elvrendszer vagy valami télleg ránkférne. Támogatlak valósítsuk meg ezt az egész kollektivitásos dolgot ;-) meglátjuk meddig jutunk :-)

Üdv
Dead
 

 
37. Tuth2003. november 4. 15:03
 
 
Amúgy nincs harag!!!!
Deadman : Zseniális !!!
Érdekes csavar hogy a Lázadók a Star Wars filmekben a Jó oldalon állnak...

Amúgy ha áll még az ajánlat az azték aranyra ....
De semmi Ferdülés !

Kígyozva Csavarodni át a 0 ponton ....
érted már ?
Jó lenne ha elmondanád mi történt veled .
small aranyos mi?


 

 
36. wyvern9092003. november 4. 14:58
 
 
Dead: lázadni mindig OK, de ha mindenkinek jó akkor senki nem fog lázadni. De olyan állapot soha nem lesz, ami teljesen stabil és mindenkinek jó. A lázadás, "frankómegmondás", tenni akarás tartja fenn a változást (körforgást? egyensúlyt?), ami maga a folyamat, ami maga a jó meg a rossz meg a minden stb stb... :)
 

 
35. DeadMan2003. november 4. 14:54
 
 
Tuth: Nálad Lucifer= ördög, ősgonosz??
 

 
34. Tuth2003. november 4. 14:54
 
 
Érdekes
De a Fénynek van Keze hogy írjon?
ha van írjon valamit a fényen túlról.
Hírnök Hirnökölj!
Légyszi...
De komolyan.
Szerintem sokunkat érdekel a téma.
Ez neked szól Small !

 

 
33. wyvern9092003. november 4. 14:53
 
 
Ööö... jesszusmária :)
 

 
32. cellux2003. november 4. 14:53
 
 
Hogy a tagadásban nősz naggyá vagy az elfogadásban: egyre megy.
 

 
31. DeadMan2003. november 4. 14:52
 
 
Wyv: ha van vélemény akkor már van olyan aki lázadó és nem akar részt venni a kollektívában, ha az ötlet megvan onnantól már nem kell túl sok a megvalósításhoz sem és azzal hogy megszabadul a kollektíva "nyomása" alól "szabad" lesz ezáltal több a többieknél, szert tehet olyan tudásra is ami nem kerül bele a kollektív tudatba, tehát mostmár valósan több lesz a többieknél és ha esetleg sikerül meggyőznie a kollektívából egy embert is hogy kövesse akkor ez a tudás bekerül a kollektívába és fel is bomlik...tiszta mátrix. egyébként értem hogy mit mondasz csak sztem ez nem lenne egy időtálló állapot kivéve ha képtelen lenne az ember menekülni belőle.
 

 
30. Tuth2003. november 4. 14:47
 
 
Házamban járt Jézus!
És megkísértett!!
De nem engedtem a kisértésnek!
A Hatalom nem ér semmit!
Kicsiny időm alatt akár WC-t is pucolhatok!

Na

Tegyük fel Jézus=Lucifer .
Akkor mi marad?
0101?
Az Úr?
Hát nem tudom...
mindegy maradok egy kicsit , mert azért nem olyan rossz itt.
Nem tudom hogy JÓ e megnyitni a 3. szemet, ez azért paradox...
Valaki tudja?
Most mi van a Jó és a Rossz tudásával?
Kell e tudnom?


 

 
29. smallsaman2003. november 4. 14:45
 
 
Tuth :

" A jó és rossz tudása alapvető.
különben nem lehetne vétkezni."

Értem. És te vétkezni, vagyis bűnt elkövetni akarsz.

"Nem hozzád szóltam mégis te írsz vissza?"
ez egy fórum :)

"Small te nem ő vagy...
Ez nagyon nehéz kérdés és nem érthető csak úgy hogyha benne vagy a körben...
kívülről baromságnak tűnik .
Ha mégis értenéd akkor úgy is jó.
De azért remélem nem te vagy a Fényhozó...
Elég egy is..."

Én a Hírnök vagyok. Mesélek nektek a Fényen túl levő dolgokról. Én vagyok a Magasztos, a Szerető.

É n v a g y o k a F É N Y!

Nélkülem nem létezne a körötök. Nélkülem nem létezne a Fényhozó. Nélkülem nem létezne az Érthetőség!

Tuth, én is tudok ilyeneket!
Beeee! :)


 

 
28. DeadMan2003. november 4. 14:43
 
 
Tuth: "A jó és rossz tudása alapvető." Persze, csak amit esetleg egy terrorista jónak vél arra Te azt mondod hogy bazze és fordítva. Mint minden ez is relatív. (szvsz) nem létezik abszolút jó és rossz minden csak nézőpont kérdése. Ne haragudj de nem írtad oda hogy csak és kizárólag ez vagy az válaszol6. Nem, eddig még nem vétettem jót. (a Te szemszögedből talán így helyes)

Üdv
Dead
 

 
27. wyvern9092003. november 4. 14:42
 
 
Tuth: nem, nem vagyunk a 0101 rabjai. Miért? Mert tudnánk számítógép nélkül is élni, persze hiányozna, de ha ilyen helyzet (lehetőség!) adódna, úgyis mindegy lenne. Sőt.

Meg most pont arról van szó, hogy ez a nagy, pénzzel, paranoiával és hatalomvággyal felfújt és torkunkon lenyomott informatikai biotechnológiai állatkísérletes és neuralgikusan torz futurecyberlufi durran kifelé. Mégpedig igencsak gyorsan. :)

Dead: de, mindenki ugyanazt fogja tudni, csak egyvalami marad: a szubjektum. Az olyan mint a test. Olyan dolgokról nem kell beszélni amit mindenki tud (lexikális dolgokról). Az kapcsol össze mindenkit.
Amiről kell beszélni, az a szubjektív vélemény. Az a mentális test. Olyan mint a fizikai, ez tesz mégis mentálisan különbözővé mindenkit. És ez jó. Szerintem. :)
 

 
26. Tuth2003. november 4. 14:35
 
 
A jó és rossz tudása alapvető.
különben nem lehetne vétkezni.
Nem hozzád szóltam mégis te írsz vissza?
Te még nem vétettél hibát?
Így érthető?

Nem ez a lényeg small ...
mondtam hogy akinek nem inge ne ....
Van itt valaki aki tudja miről írok.

Small te nem ő vagy...
Ez nagyon nehéz kérdés és nem érthető csak úgy hogyha benne vagy a körben...
kívülről baromságnak tűnik .
Ha mégis értenéd akkor úgy is jó.
De azért remélem nem te vagy a Fényhozó...
Elég egy is...


 

 
25. DeadMan2003. november 4. 14:31
 
 
""Igazad van Falánkabb Garfieldnél, és a füle is lefelé lóg."
:))) tudod te, hogy kiről írsz?"

az nem a kutya?! :))
 

 
24. smallsaman2003. november 4. 14:10
 
 
Tuth:


"Vigyáz nehogy a lámpásod tüze eleméssze az egész világot.
Mert ha nem lesz világ te sem kellesz majd."

Pontosan ez a cél.

"Mindíg olyat akarsz amit nem lehet."
Ki mondja meg mit nem lehet?

"Tudod e hogy ez nem jó?"
nem ismerem jó és rossz közötti különbséget


"tudodki az egy d vel is nem?"
tudom, viszont nem veszlek komolyan

"Igazad van Falánkabb Garfieldnél, és a füle is lefelé lóg."
:))) tudod te, hogy kiről írsz?
honnan veszed, hogy kövér és falánk volt?

"te még nem vétetél hibát soha ."
én nem állítanék ilyet. te miért teszed? :)

"amúgy meg nem is érdekel, a többi az szellemes."
:D
inkább vicces

 

 
23. DeadMan2003. november 4. 14:08
 
 
Tuth: miért mi a jó, ki dönti el mi a jó és mi a rossz???

Vallás és tudomány miért választjátok ketté őket, szerintem közelt nincs akkor a szakadék a kettő között hogy ennyire kézenfekvő lenne széválasztani őket. (szvsz) A tudomány is egy vallás ugyanúgy hisznek benne emberek és nehezen fogadják el (ha elfogadják egyáltalán) ha valamit nem tudnak az eszmerendszer keretein belülre szorítani. Sztem nincs is olyan sok különbség a kettő között. Mindnek megvan a "teremtésmítosza" amit vagy elhiszel vagy nem, mindben vannak törvények....

Wyv: mint a Borg? csak egy kis egyéni szabadsággal megspékelve. Viszont ha van egyéni szabadság akkor mindig lesz valaki aki egy-két szinttel feljebb,lejebb jár. Ha meg teljesen kollektív akkor nem lenne én+te+ő =-) csak mi, és akkor nem tudnál a felébredt emberekkel beszélgetni, azaz tudnál csak nem lenne értelme, mert ugye a kollektív tudat kollektív ismeretanyag tehát nem tudnál kivel miről vitatkozni. Vagy teljesen félreértettem az egészet és nem is erről van szó?? ezesetben bocsi

Üdv
Dead
 

 
22. cellux2003. november 4. 13:50
 
 
Amit én nem teszek meg, mások még valóra válthatják.

A magok nem csak bennem hozhatnak gyümölcsöket. Sőt.

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.

Hiányosságom váljék jósággá benned.
 

 
21. cellux2003. november 4. 13:47
 
 
Van, aki tudja.
Van, aki nem.
 

 
20. Tuth2003. november 4. 13:45
 
 
Figyelj Fényhozó!
Vigyáz nehogy a lámpásod tüze eleméssze az egész világot.
Mert ha nem lesz világ te sem kellesz majd.
Mindíg olyat akarsz amit nem lehet.
Tudod e hogy ez nem jó?
 

 
19. Tuth2003. november 4. 13:36
 
 
Heh.
tudodki az egy d vel is nem?
ja.
Igazad van Falánkabb Garfieldnél, és a füle is lefelé lóg.
te még nem vétetél hibát soha .
amúgy meg nem is érdekel, a többi az szellemes.
aki meg akar teljesen semmisülni annak irány nirvana.
ne gondolja senki hogy nehéz bejutni...
a semmi is valami még mindíg.
különben mindegy .
tekeregj át a semmin és valami lessz azon túl is.
A tűzfal meg fog semmisülni . És eljön majd az új.

Akinek szól az megérti ,akinek nem inge ne vegye magára...
Hogy miért írtam a végére.

Nagyon meglepő lenne ha kiderűlne hogy tényleg 0101 rabjai vagytok?
 

 
18. wyvern9092003. november 4. 13:07
 
 
Cell: LOL :) Hát igen, a hernyóból is lepke lesz egyszer, csak ne akarjon hernyónak maradni, sem nem erőltetni a lepkévé válást mert akkor lép fel torzulás...

Nomad: teljesen egyetértek, sem a vallás, sem a tudomány nem cél, hanem csak eszköz vagy mankó vagy nevezzük ahogy akarjuk... Tanuljuk meg eldönteni magunktól, hogy egy dolog szélsőség (tehát mások ránk tukmált önérdeke, ha úgy tetszik, dogmarendszere - mert uralkodni akarnak rajtunk) avagy sem. És hogy miből mennyit engedünk át a tűzfalunkon :)

Szeretni, érezni, tapasztalni, csodálkozni... ahelyett hogy mások dogmáival szolgaian azonosulnánk és másoknak ártanánk... talán ez volt a hippikorszak egy üzenete is. Csak alkalmazni kell tudni a mai viszonyokra is. Hippivarázs :)

A közös tudatról pedig egy magánvélemény... én nem abban látom a közös tudatot hogy az agyunkat vezetékes neurotikus biokiberklóntranszplantátumokkal kötjük az internetre, vagy mátrixba nyomorítjuk a testünket és lelkünket, hanem az, hogy tudom hogy az utcán bárkit megkérdeznék, tudnék vele beszélgetni ... szinte mindenről. Mert ő is olvasta, tudja, ismeri, hallott róla, véleménye van róla ....... felébredt. :)
 

 
17. smallsaman2003. november 4. 13:01
 
 
Tuth:

Micsoda hozzászólás :)


"Budha nem a helyes úton jár."
Lehet. és Buddha? :)

" Falánk, és Lusta. "
Ne keverd Garfield-dal :)

"Nirvana a végső pusztulás akinek az kell kövesse őt."
Nirvana a lehetőség, hogy újra tisztán láthasd mi is folyik itt.

"Aki fel akar ébredni az tartsa magát a jó úton, a szeretet útján."
erre pedig írtál saját választ:
"Ki a rossz és ki ajó?"


"Ne hálj úgy férfival mint ahogy azt nővel tennéd, mert útálatos az ."

Ez pedig nem nagyon értem, mit keres itt...
 

 
16. Nomad2003. november 4. 11:41
 
 
Nekem is voltak már ilyen vallásos belémnevelt hitet megingató olvasmányaim, aztán a tudományos belémnevelt hitemet megingató olvasmányaim, de már nem tulajdonítok jelentősséget ezeknek. Az én véleményem szerint ezek mind hibás alapokról indulnak, illetve nem maguk az alapok a feltétlenül hibásak, sőt maguk az elméletek sem, csak ha felteszek egy kérdést, pl, hogy mi az értelme az életnek, akkor itt úgy kell elindulni, hogy mi vagyok én és mért tettem fel ezt a kérdést. Saját magunkat kell először szétszedni, megérteni, ha egyáltalán el akarunk kezdeni a világgal foglalkozni, hiszen csak úgy tudnánk megérteni amit taőasztalunk, ha magunkat is értjük. Szerintem a tudománynak olyan szerepe van, hogy pl feltalálja az LSD-t, DMT-t lehet szintetizálni stb. A tudomány ugyanúgy nem VÁLASZ ahogy az LSD sem az, csak egy eszköz, amit meg kell tanulni használni. Nyugodtan megmondhatom, hogy eddig az emberiség NEM tanulta meg használni a tudományt, és a vallásokat sem igazán, legalábbis nem mindegyiket.

"Olyan elképzelhetetlen, hogy a tudomány meg fogja adni a választ az összes kérdésünkre és nem lesz több transzcendens dolog, mert a természetben működő törvényeket ismerni fogjuk?"

A tudomány soha nem fogja megadni a válszt, csak egy eszköz lesz a válasz keresésében.
 

 
15. Tuth2003. november 4. 11:27
 
 
A semmi is valami .
Tudjátok mit jelent :0101 ?
___ ___
I I I I I I
I I I I I I majd rájöttök....

Budha nem a helyes úton jár. Falánk, és Lusta.
Nirvana a végső pusztulás akinek az kell kövesse őt.

Aki fel akar ébredni az tartsa magát a jó úton, a szeretet útján.

Amúgy Jézus ama Hajnali csillag .
Ki a rossz és ki ajó?
Ne hálj úgy férfival mint ahogy azt nővel tennéd, mert útálatos az .

 

 
14. cellux2003. november 4. 10:12
 
 
(na tessék, és a wyvern is tovább mondja a tutifrankót.)

az óembernek meg kell halnia, hogy az új megszülethessen.

eleget tipródtunk már a bemerevedett világértelmezések börtönében. ki a friss levegőre!

:-)
 

 
13. cellux2003. november 4. 10:09
 
 
tirianne, nem tudom honnan jött, amit írtál, de nagyon ott volt.

Gén, neked meg örülök, már azt hittem, tényleg "olyan" tudós vagy, ahelyett, hogy "ilyen" lennél :-)

annyira jó, hogy amikor az ember magában egy kicsit felszabadul, akkor a körülötte világ is vele együtt egy kicsit felszabadul.

kicsit ide, kicsit oda, kicsit ide, kicsit oda,...

kinyílik egy világ
 

 
12. wyvern9092003. november 4. 10:04
 
 
Lehet, hogy először mindenkinek el kéne szigetelődnie (mentálisan), hogy magányosan készüljön fel mindenki egy új közösség építésére, új kapcsolatok kialakítására?

Ez persze egy kicsit gyanús (gyanúsan radikális), mert ha ez az új közösség *pusztán* tudományos vagy *pusztán* vallási alapokra épül, abból nem harmónia hanem elnyomás lesz. A tudománynak és a vallásnak kiegészítenie lenne érdemes egymást, akkor sokkal jobban tudnánk figyelni a spontán, intuitív megérzéseinkre is (amikre manapság elég kevés figyelmet szentelünk).

Nem magával a vallással, sem a tudománnyal van a baj, hanem ezek rossz értelmezésével és alkalmazásával: az ateista, materialista tudományos fanatizmussal ("Isten márpedig nincs!") és a fundamentalista vallásos fanatizmussal ("A gyehenna tüzén fogtok égni!"), tehát a szélsőségekkel van.

A szélsőségek között pedig véleményem szerint megfelelő önismeret birtokában lehet lavírozni... de ez baromi nehéz, főleg ma, amikor egyre aggresszívebben akarják az embert berántani mindenféle érdekeknek alárendelt ideológiák...
 

 
11. tirianne2003. november 4. 01:55
 
 
Ja,Caulfield + Gén!
A kollektív továbbjutással az a gondom,h ahhoz előbb kollektivitás kéne.. Én elszigetelődést látok. Az emberek nem beszélnek, nem osztják meg magukat. Miért? Kor? Szocializáció? V csak csapnivaló a jelrendszerünk?
Egyre gyakrabban érzem,h ki kéne dobni mindent az ablakon, és vmi tök mást/máshogy..stb csinálni, mert ez így nemjolhalad.
 

 
10. tirianne2003. november 4. 01:51
 
 
neutrino:
..Én csak vhogy azon csodálkozom, hogy ha eljutottál oda, hogy ilyeneket gondolj, akkor mért csodálkozol rajtuk..? Nemtudom, lehet,h csak én vagyok tul egyszerű (v tul fáradt;), és nem értem,h hogy gondoltad.. De mért, te eddig azt hitted,h fogsz egy vallást,magadévá teszel MINDENT, amit mond, és elvetsz mindent,amit elvet, és élsz csendben és ennyi? Ugye nem..? Igazából a vallások nem is erről szólnak. Az már a mi bájos nyugati kultúránk velejárója, h a kereszténységet is úgy adták be nekünk, ahogy. Aztán a jónép a nagy buzgó hívésben csak azt felejti el,h Isten nem büntetni ficereg a Biblia lapjain, de ez mellékes..;) Tehát a vallásokat lehet demagóg eszközként, v mankónént, esetleg saját gondolat,v annak mersze híján használni.. de nem kell. A világ nagyon-nagyon összetett. Rengeteg inger ér minket minden pillanatban, ezért azt mondjuk, h csak korlátozott mennyiséget tudunk feldolgozni, pedig lehet,h csak lusták vagyunk. Nem merjük kihasználni az agyunk.. (jajj, fene, megint elkalandoztam.. lehet,h most nekem inkább nem kéne irni, mert ennek így sose érek a végére.. de mostmár mindegy;). Na, szóval nagyon sok a feldolgozandó, ezért sémázunk. Nem birunk el annyimindent egyszerre, ugyhogy helyes kis dobozokba dobáljuk őket. A vallás kitűnő értelmezési keretet nyújt csomó mindenhez, hovatovább, gondolkodni sem kell lassan.. Mennyivel egyszerűbb..!:) Na, ez nem hit;P
A tudomány meg ja,ja klassz dolog, de igaza van génnek, végülis csak gyengécske emberi agyak által kreált ideákat vizsgálgat..:P Ki tudja mi minden van, amit elképzelni sem tudunk, mégis itt rohangászik körülöttünk nap mint nap.
Lassuk be a korlátainkat. Lássuk be, h lehet, hogy nincsenek korlátaink;) Lehet, hogy az a felfogás rossz alapvetően, h kéne gondolkozni korlátokon. Vagy hogy be kell vmit bizonyítani ahhoz,h létezőnek tekintsük. Lehet,h az egészet nagyon rosszul fogjuk meg, és ha nem így gondolkodnánk, akkor sokkal többet tudnánk. V mindenki megőrülne a támaszai nélkül;)
Én meg irogatok itt összevissza:) Érdekes lesz elolvasni..;) Leszögezem, nagyon pillanatnyi személyiség vagyok, nem vállalok felelősséget;)
 

 
9. Cauldfield2003. november 3. 21:29
 
 
"Kollektívan persze tovább is juthatunk, csak az még evolúciós fejlesztés alatt van."
gén: ezt csak úgy írtad ahogy én is gondolom, vagy tudsz mondani valami bíztatót? : )
 

 
8. Én+te+ö=gén2003. november 3. 21:17
 
 
neutrino:

"Rájöttem, hogy a vallás szemellenző, ami elfedi előlünk a valódi igazságot."

A 'valódi igazság' létezése is hit dolga.
A vallás szürö, de hát mi nem az.

"Ez a mondat döbbentett rá, hogy a világ megismerhető, és mi képesek vagyunk a megismerésére."

'rádöbbentett'=elkezdtél benne hinni?

"Olyan elképzelhetetlen, hogy a tudomány meg fogja adni a választ az összes kérdésünkre és nem lesz több transzcendens dolog, mert a természetben működő törvényeket ismerni fogjuk?"

A tudomány legalább önmagával szemben is kritikus néha. Gödel? Heisenberg? Káoszelmélet?

"Isten létét komolyan meg lehetne kérdőjelezni, ha a tudomány be tudná bizonyítani, hogy a Világegyetem végtelen korú. De ha csak 15 milliárd éves is, hogy fér ide a teremtés?"

Nemlineárisan?

"Mikor Sagan azt a kérdést tette fel a tizennegyedik Dalai Lámának, hogy mit tennének, ha a tudomány megcáfolná a reinkarnációt, azt a választ kapta, hogy abban az esetben a tibeti buddhizmust meg kellene változtatni. Ami engem zavarba ejt, hogy ilyen egyszerűen el lehetne simítani az ellentmondást, hogy "kicsit" igazítok a valláson?"

Inkább mondta volna, hogy 'akkor felfegyvereznénk a hívöinket, legyilkolnánk az összes megcáfolót, betiltanánk a tudományt és globális eröszakkal évszázadokra ellenörzésünk alá vonnánk a világképet?'

"Hihetek-e olyan dolgokban, amelyek kiigazításra szorulnának, mihelyst bebizonyítanák az ellenkezőjüket?"

Hinni mindig érdemes, csak az a kérdés, meddig.

"Nem vonom kétségbe, hogy valóban van valami, valami számunkra nem ismert még, természeten túli dolog."

Ez is hit dolga, hogy a világot inkább ismertnek, vagy inkább ismeretlennek gondolod-e.

"De a természet megismerésének határai csak bennünk vannak. Mi vagyunk önmagunknak a korlátjai."

Ha ez a korlát egy másfélliteres, nem-visszaváltható agy, akkor tényleg. Kollektívan persze tovább is juthatunk, csak az még evolúciós fejlesztés alatt van.

"Szembefordulunk Darwinnal, pedig a tények jelenleg az ő elméleteit igazolják."

Van, amiben igen, de másban meg nem.

"A tudomány által még nem igazolt jelenségek nem jelentik a vallás bizonyítékát."

A vallásnak nem kell bizonyítás, pont azért vallás, hit alapú.

"Nincs nagyszerűbb, mint abba belegondolni, hogy a Világegyetemre nem kell ráerőltetni a természeti törvényeket, mert azok önmaguktól működnek."

Nem kell? Miért, talán lehetne? Ez egy önmeghatározás. De jó, hogy van gravitáció, mert ha nem lenne, akkor nekünk kéne feltalálni?

"Mi akadályoz meg hát benne, hogy tovább lépjünk, és még többet tanuljunk?"

Miért, nem ezt csináljuk egész idö alatt?

"Sziddhártha megvilágosodott és nekünk is adva van a lehetőség."

Na és, én is megvilágosodtam, most akkor mi is van? :)

"Én azt gondolom, valóban, az ember önmagában is csoda, mint ahogy az is, hogy az univerzum részesei vagyunk."

Minden csoda, de akkor nincs mihez képest csodának lennie, ezért semmi sem csoda. Csak létezés. A virág sem miattad csinálja, hogy szép, mert nem is csinálja, csak van. De attól még szép.

"S csodálatos az, hogy mindezek eszünk és felfogóképességünk birtokában megérthetők."

Ezt a megértést kellene elöször definiálni.

"De szeretném hinni, hogy akármi is lesz a végső igazság, mi meg fogjuk találni és ebben a tudomány nem ellenségünk, hanem támogatónk lesz."

Ki az a 'mi'? Az emberiség? X db tudós? Te?

A tudomány is eszköz. Intuitív (miért ne: hit alapú) hipotéziseket gyárt és azok bizonyításával/cáfolásával foglalkozik.

Ja, egyébként én tudós vagyok :)
 

 
7. smallsaman2003. november 3. 15:10
 
 
(Először is, mielött elfelejtem! Gratula! Jók lettek az irányelvek!)

Neutrino:

"nem hagyott hátra mást, csak a "semmi" érzetét."
Próbáld megtartani ezt az érzést.

"Rájöttem, hogy a vallás szemellenző, ami elfedi előlünk a valódi igazságot. "
A vallás eszköz.

"Olyan elképzelhetetlen, hogy a tudomány meg fogja adni a választ az összes kérdésünkre és nem lesz több transzcendens dolog, mert a természetben működő törvényeket ismerni fogjuk?"
Nem elképzelhetetlen, de ez esetben már nem aza tudomány lesz, amit ma hívsz annak. Leginkább egy mágikus kultúrához fog hasonlítani az, amiben alkalmazzák a természeti törvények nagy részét.

"Isten létét komolyan meg lehetne kérdőjelezni, ha a tudomány be tudná bizonyítani, hogy a Világegyetem végtelen korú. "
Ezt azért mondod, mert nem tudod, ki/mi az Isten.

"azt a választ kapta, hogy abban az esetben a tibeti buddhizmust meg kellene változtatni. Ami engem zavarba ejt, hogy ilyen egyszerűen el lehetne simítani az ellentmondást, hogy "kicsit" igazítok a valláson? "

Ez csakis a Dalai Láma bölcs belátására bizonyíték.

"A valóság az lenne, amit a vallások tanaiban találok? "
A Valóság szavakkal ki nem fejezhető.


"Szembefordulunk Darwinnal, pedig a tények jelenleg az ő elméleteit igazolják. "
Az elme arra talál bizonyítok, amire csak keres. A tudomány elme.
Szerintem keress rá a neten, biztos találsz olyan oldalakat, ahol cáfolják Darwin elméleteit.

"Ha hiszünk a földön kívüli élet lehetőségében, akkor hogyan kell elgondolnom az ő helyüket az egészben? "
Mondjuk egy másik dimenzióban.

"Érzésem szerint a vallással csak megkötözzük saját kezeinket, és a korlátjainkat erősítjük. "
Erre eljutottál volna, ha soha nem foglalkozol a vallással?
Korlát vagy kapaszkodó?

"Az élet értelmére nem tudom a választ, és azt sem tudom van-e egyáltalán ilyen."
Van.


Egész jó dolgokat írtál. Olvass több Zen koant.

üdv,
sms
 

 
6. Biga Cubensis2003. november 3. 12:11
 
 
A könyv nagyon király, és van benne nem is kevés a pszichedelikumokról, csak kicsit elrejtve. Saganról azért annyit lehet tudni, hogy halála előtt már ő sem volt az a kőmaterialista. Na persze Istenhit és materializmus között óriási birodalom terül el. És maga a materializmus is egy olyan dolog, ami eltakarja a valóságot paradox módon. Az igazi vallásos ember nem vallásos, nem jár sehová és nem birka. Az igazi vallásos ember talán ateista is. Ő csak él, ott van a pillanatban, befogadja a létet, nem kell hinnie, mert a hit csak saját kétségünk győzködésére szolgál. Ha hinnük kell, régen rossz, mert akkor ellensúlyozni akarjuk saját kétkedésünket. Tudjuk azt, amit tudnunk kell, és fogadjuk be, ami létezik, de nem tudhatjuk. Ha jó, ha fáj, ha hideg van, ha meleg, legyünk ott, akkor és lássunk. A Semmi Minden és a Minden Semmi - ugyanaz, amint amit az ember belül talál. Sokszor semminek érzi, de valójában Minden ott van, jó mélyen... :-)
 

 
5. cellux2003. november 3. 11:24
 
 
Kedves neutrino,

a hozzászólásodat olvasva az az érzésem támadt, hogy te egy kicsit megvilágosodtál. (na nem nagyon, csak kicsit. :-)

a transzcendens valóság az anyagi világ szervezőelveinek összessége. csak az anyag által létezik, csak az anyag által fogható fel. ha nincs megnyilvánulás, a megnyilvánulás sémája irrelevánssá válik.

a látens törvények a Semmi méhében nyugszanak.
 

 
4. _ID2003. november 1. 18:33
 
 
teljesen igazad van Caufield
 

 
3. Cauldfield2003. november 1. 16:09
 
 
szerintem inkább a materializmus az, ami kényelmesebb és biztonságosabb érzést ad.
bár attól függ, milyen hitről beszélünk.
ha valaki vakon hisz valamiben - lehet ez keresztény hit vagy bármi - annyira, hogy nem gondolkozik, nem értelmez, csak hisz, és a kérdésekkel nem szembenéz hanem elveti őket, na ez az a hit, ami menekülés-szagú.
viszont ha valakinek úgy van hite, hogy a folyton azt megcáfoló és kétkedő kérdésekkel szembenéz, és gondolkodik, és magát nem megerőszakolva, nem elfojtva lép tovább, na ez nem az a hit ami kényelmes. ez nehéz, és fárasztó.
nem egy materializmus. rögösebb, hosszabb, nehezebb és igazibb.
 

 
2. bombadiltoma2003. november 1. 03:59
 
 
Nahát, érdekes, hogy valaki a hit felől elindulva egyszercsak materialista lesz. Általában fordítva szokott lenni (már ha van változás). Nekem az a véleményem, hogy a kettő megférhet egymássa, nem is feltétlenül kell a két ellenpontnak lenniük. Ezek szemléletek és valószínűleg legtöbbünk egyfajta keverékét képviseli e két (de inkább még többféle) szemléletnek. Lehet őket abszolútként kezelni is, meg úgy is, hogy azt feltételezzük, hogy a világ nem megismerhető, és hogy mindennek a mértéke az ember. Hát szóval lehet válogatni a filozófiák között...
És most jobban érzed magad? Úgy értem jó neked, hogy ezekre a felismerésekre jutottál? Csak azért kérdezem, mert néha a felismerések nem boldogítanak... De ha még boldogítanak is, akkor az nagyon jó, bármi legyen is a felismerés. Szóval a legjobbakat a metafizika csodás birodalmában...
 

 
1. neutrino2003. november 1. 03:00
 
 
Úgy három hete olvasom Carl Sagan Korok és démonok című könyvét. S ennek hatására egy nap alatt történt meg az a dolog velem, ami az elmúlt huszonkilenc évnyi, rögös utakon megszerzett hitemet semmivé foszlatta. Hmm... Azt hiszem, materialista lettem. Bár pontosabb volnék, ha úgy fogalmaznék, hogy amit találtam, az kioltotta bennem a hitemet, és nem hagyott hátra mást, csak a "semmi" érzetét.
Rájöttem, hogy a vallás szemellenző, ami elfedi előlünk a valódi igazságot. Vagy talán menekülés, mert kényelmes és emberközpontú.
"A láthatatlan dolgoktól való félelem a valódi gyökere annak, amit mindenki magában vallásnak nevez." Thomas Hobbes. Ez a mondat döbbentett rá, hogy a világ megismerhető, és mi képesek vagyunk a megismerésére. Olyan elképzelhetetlen, hogy a tudomány meg fogja adni a választ az összes kérdésünkre és nem lesz több transzcendens dolog, mert a természetben működő törvényeket ismerni fogjuk? Isten létét komolyan meg lehetne kérdőjelezni, ha a tudomány be tudná bizonyítani, hogy a Világegyetem végtelen korú. De ha csak 15 milliárd éves is, hogy fér ide a teremtés? Mikor Sagan azt a kérdést tette fel a tizennegyedik Dalai Lámának, hogy mit tennének, ha a tudomány megcáfolná a reinkarnációt, azt a választ kapta, hogy abban az esetben a tibeti buddhizmust meg kellene változtatni. Ami engem zavarba ejt, hogy ilyen egyszerűen el lehetne simítani az ellentmondást, hogy "kicsit" igazítok a valláson? Hihetek-e olyan dolgokban, amelyek kiigazításra szorulnának, mihelyst bebizonyítanák az ellenkezőjüket?
És ezzel be is fejeztük a továbbgondolkodást? Miért nem tudjuk másképp elképzelni a valóságot? A valóság az lenne, amit a vallások tanaiban találok? Nem vonom kétségbe, hogy valóban van valami, valami számunkra nem ismert még, természeten túli dolog. De a természet megismerésének határai csak bennünk vannak. Mi vagyunk önmagunknak a korlátjai. S ahelyett, hogy ezeket feloldanánk, magyarázatképpen kitaláljuk rá a vallást. Szembefordulunk Darwinnal, pedig a tények jelenleg az ő elméleteit igazolják. A tudomány által még nem igazolt jelenségek nem jelentik a vallás bizonyítékát. Az élet miszticizmusa éppen az, hogy birtokában vagyunk csodálatos képességeknek, amelyek viszont természettől adottak; a feladatunk csak annyi, hogy megismerjük magunkat és megértsük a minket körülvevő világot. Nincs nagyszerűbb, mint abba belegondolni, hogy a Világegyetemre nem kell ráerőltetni a természeti törvényeket, mert azok önmaguktól működnek. Mi akadályoz meg hát benne, hogy tovább lépjünk, és még többet tanuljunk? Sziddhártha megvilágosodott és nekünk is adva van a lehetőség. De ez nem jelent feltétlenül transzcendens élményt, ez csak annak a tudásnak a birtoklása, amely a természetben rejlő összefüggéseken és törvényeken alapszik. De mi mindeközben felsőbb hatalmat, isteneket és világrendet rendelünk magunk fölé.
Ha hiszünk a földön kívüli élet lehetőségében, akkor hogyan kell elgondolnom az ő helyüket az egészben? Én azt gondolom, valóban, az ember önmagában is csoda, mint ahogy az is, hogy az univerzum részesei vagyunk. S csodálatos az, hogy mindezek eszünk és felfogóképességünk birtokában megérthetők.
Érzésem szerint a vallással csak megkötözzük saját kezeinket, és a korlátjainkat erősítjük. Az élet értelmére nem tudom a választ, és azt sem tudom van-e egyáltalán ilyen. De szeretném hinni, hogy akármi is lesz a végső igazság, mi meg fogjuk találni és ebben a tudomány nem ellenségünk, hanem támogatónk lesz.
Ez lehetne a teljes összhang állapota.
 

Keresés e témakörben:


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: