 |
Songs Of The UniversePsylo'Child, 2003. november 27.  | |  | | | | |  | |  | | | Es meg egy rovid sorozat, amiket az elmult hetekben irtam.
Szilánkok
Csak bújj ölembe halkan Gyermekem
Ne nézz most semmit, hallgasd énekem,
Hallgasd Istentöl éledt dallamát:
Szerelmét Érted vélem adja át,
S kinyitja lásd meg, szíved ajtaját.
***
Míg élek mindegy, mi szegényen,
nem ölheti semmi reményem,
hogy búd szeretetre cseréljem.
Az Isten engem úgy segéljen!
***
Olyan nagyon szeretném odadni Neked
Most minden létezö kis rezdülésemet
S bár éreznéd összes talált szavam mögött:
Én töled kaptam csak Szerelmem életet.
***
Ha tudhatom kis szíved dobbanását
S benne földi világom égi mását,
Oly ragyogó szemmel elsírt imán
Könyorgöm érted, édes Lídiám.
***
Találtam egy világot útszélen heverve,
És elhoztam, hogy új reményt hagyjon kezedbe
Hogy új magad lehess, kihúnyhatatlan drága lény
S hogy megtaláld, hol gyermekként álmodban járt a Fény.
***
Magányom csendes, s földje nyomtalan,
Távol csillag-világodtól rian
És nélküled e fagy-seholban
Nem találom mind, mi voltam
Így maradtam egymagamban rád vigyázó hontalan.
***
Csöndben szuszogva hallgatom kis álmod:
Arcodra békén fest kedves világot,
S bár tudnád szépséged gyermek-szinét!
Hogy mindenségem Örökké varázslod.
***
Igazgyöngyöm vagy lelkem tengerében
És felragyog mindenkor lelked épen
Ha könnyezem szük bánatom
Tündér-mosoly vagy Istenem szemében.
***
Oly kincs vagy énnekem, mi kívüled sehol
Nem létezik e Teremtésben s lelke forr
Oly höfokon csodádnak s kis szívembe úgy karol,
Hogy mosollyal halnék meg érted bármikor.
***
Mert Isten látja lelkedet,
Engem küld, hogy szeresselek
S hogy én legyek, ki elvezet
Fényéhez, mert úgy féltelek.
***
Jó éjt, jó éjt Kis Bogárkám!
Gondolj rám álmodra várván
S szívedben megtalálsz tán:
Nem maradunk többé árván.
***
Mindaz, mi nékem Élet s oltalom,
Töled ered Kicsim, hiszem s tudom,
Kincsem ez, mindenségem oly nagyon,
Hogy búmban is mosolyt szül arcomon.
***
Méhedben megfogan szerelmünk magzata
S én leszek nektek árnyat adó Almafa,
Táplálom mindig éhes szátok, lelketek
S mert életet adsz, életet adok Neked!
***
Álmomban látom most drága lelkedet,
Amint enyém-tiéd most s így rebeg:
Egymásé leszünk mindig, Istenem!
Tündérem csókját hagyja szíveden.
***
Nézd most a szívemet,
Saját kezemmel téptem ki Neked,
Hogy lásd, csak érted lüktetett
S hogy érezd meg, mert meg nem értheted.
***
Álmomból nyílik már
Szerelmem két virága:
Egyik Örök, Te vagy
S aranyból másik: Prága. |
| |  | |  |
| | | | | | 3. LaZa | 2003. november 27. 17:18 |
| | | | | | |
nagyon örülök hogy végre megnyílt egy ilyen topic, már én is gondolkodtam rajta. a versed szép volt Psylo'Child, és különösen örülök neki hogy foglalkozol írással, és ha jól emlékszem, van még pár emberke itt, ugyanis én is írok. sőt, életem célja/álma hogy író lehessek (egyszer..majd).
remélem örömötök lelitek benne:
Ősz
Köhög az Ősz, betegen, öregesen,
Meguntuk őt, s már szídjuk csendesen.
Morog a város, sietve rosszallón,
Esernyőnk alól nézzük őt fakón.
Lassan meghal, de előtte frakkot ölt,
Mint egy finom úr, ki csak értünk ölt.
Rajtunk kedvesen, lemondón mosolygott,
S e mosolyból értem meg mit is alkotott.
Az Ősz néma művész, tán a legnagyobb,
Észrevétlen benned is nyomott hagyott.
Az elmúlás ecsetjével festett jövőt,
Sírjára magányos éj hint hóesőt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rögtön itt az elsö, ezt ma irtam.
In Consciousness-Of-Love-Thou
Hang over the plateau
Of our
whole beautiful Mind:
Lets us one Starface follow,
Where the
Light becomes our bride.
See One Being melted
Within
Our space-deepest eyes:
Our Tribe of Love ejected
To a
Sacred-only rise,
And as we breathe the colours
In our
heartbeats, death-divine
Mermaids dance on snake-curves
Of our
lips and unmake time.
In Consciousness-Of-Love-Thou
Pray on
For a unique Mind:
Show our way thru the Hollow
Dreams from
The Executed Kind.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves Emberek!
Azert hoztam letre ezt a topicot, mert ugy ereztem, hogy szeretném megosztani veletek a verseimet, dalszovegeimet.
Mert szeretlek titeket! :)
Psylo'Child |
| | | | |
|
