 |
Daath bölcsességgenerátorBiga Cubensis, 2003. december 17.  | |  | | | | |  | |  | | | | tehát a matematikai logikát használod annak bebizonyítására, hogy lézetik valami, ami magasabb szintú mint a matematikai következtetések. |
| |  | |  |
| | | | | | 928. helio* | 2006. december 12. 21:22 |
| | | | | | | | és a tudomány nem "csak" a saját halmazán belül tudomány ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A halmaz egy olyan zárt rendszer,melynek ha tetszőleges elemeit kiválasztjuk,azoknak teljesíteniük kell a rendszer szelektív specifikációját.
Aztán itt egy másik példa...a fizikusok nyavajognak hogy mi az az energia.
Az energia kettő vagy több létező közötti reális különbség,ha a létezők meghatározott tulajdonságai eltérnek a zérótól.
meg még lehetne sorolni hány olyan definíció van,amik nem forognak közkézen,mert megállt a tudomány,néhány magyar suttyó meg elgondolkozott egy picit a dolgokon... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
Isten ments, hogy Istent elmémbe akarjam tuszkolni.
"a lazaság sosem eltökéltség kérdése"(unknown)
csak próbálok olyan dolgokat megfogni,és kiforgatni,amelyek a lehető legközelebb állnak a
Elragadom őket mint kígyó a zsákmányát,nem gonoszságból vagy tudálékosságból...egyszerűen a létezésemből adódóan.
Az életösztön olykor rettentő erős tud lenni,és ez olyan mélységből fakad,ami túlmutat a legalapvetőbb kozmikus törvényeken-lásd a legalacsonyabb energiaszint törvényét.Létezésem a saját szenzével csak egy illuziót értelmez,de valódi létem túlmutat az önmaga által önmagáról festett képen.
Mert ugye te is többet látsz azoknál amik vannak, ha nem kifele,hanem befele tekintessz.Azt is megmerem jegyezni,hogy ezen túl is bőven vannak még dolgok...
Azt olvastam valahol:
A rossz kardforgatót az érzései vezérlik
A jó kardforgatót a gondolatai
De a legjobbakat egyik sem
|
| | | | |
| | | | | | 925. lagelli | 2006. december 11. 21:19 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 924. helio* | 2006. december 11. 20:12 |
| | | | | | | | de a Léttel történni sem rossz :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " Minden más, ami körülhatárolható véges számú lépéssel ( ezt jelenti a de-finí -ció maga, megvégesítés csúnya magyartalan szóval), az ezen dolog a hiányának a következménye, mint ahogy az egész hiányának következménye"
akkó mé de-fini-állod az ellenkezőjét?
h ami nem ez az isteni?
a határtalan az, aminek nincsenek határai?
akkor miért szorítod határok közé?
honnan tudod, hogy hol kezdődik az istenesség végessége?
|
| | | | |
| | | | | | 922. Vino | 2006. december 11. 16:18 |
| | | | | | | Dungle, axióma az, amit nem lehet bizonyítani, hanem bizonyítás nélkül igaznak fogadjuk el. Jelen esetben kicsit bonyulultabb a helyzet, mint általában, mert általában úgy működik a dedukció, hogy definiálunk pár dolgot, és köztük alapvető összefüggéseket mondunk ki ( axiómák, posztulátumok ) így a többi állítást erre vezethetjük vissza ( ezért dedukció a neve). Én viszont arról beszéltem, hogy a fogalmak definicióit( és a köztük lévő összefüggéseket nyilván )vezetjük vissza egy axiómára, mert azt mindíg mindenki elfelejti megkérdezi, hogy mi van a definíciókkal.
Egyszerűbb megérteni ok-okozat összefüggéssel. Ha egy fogalom definicója másik egy fogalom definiálásának következménye, akkor az előző definició a következmény oka. Ha úgy definiáljuk a fogalmat, hogy az összefüggéseket is hozzávesszük( tehát nem választjuk szét a definicókat és a tételeket, hanem egy egységként kezeljük őket, és ezt megtehetjük, hisz a definíció is lehet állítás), akkor abban az esetben ha az ok igaz, a következmény igaz. Eddig szerintem még érthető, de most jön a keményebb rész. Ha vissza akarjuk vezetni a foglamunkat egy másikra, így igazolva a fogalom helyességét, mindig kell talánunk egy másikat. Viszont ha nem szeretnénk ezt a végtelenségig művelni ( ekkor sosem derülne ki, hogy végülis igazunk van e ) akkor valahol meg kell állni. Nos, ahol megállhatunk az nyilvánvalóan egy olyan valami, aminek nem volt oka. Ha nem volt oka, akkor nem lehet definiálni ( itt a definicióink szintje oda jutott, ahova az állításokat is vissza szoktuk vezetni, az alap állítások, az axiómák szintjre), mivel a definiciós eljárás pont arra épül, hogy amit definiálunk ( az okozatot, következményt), azt egy ok kövesse. Szóval nem tudod mivel megfogni, hogy na a szeretet az egy ... ami a ...definiálásából jön .Van egy két ilyen fogalom, pl a matematikában a halmaz fogalma, amit lehet másképp kifejezni ( a körülírás nem egyenlő a definícóval, mert az hogy felsoroljuk egy dolog szinonimáit nem vezeti vissza előzményekre ), de nem lehet definiálni, vagy pl a fizikában az idő. A szeretetnél is így van, mert az nem függ semmitől, minden dimenziók feletti, nem lehet azt mondani, hogy ennek vagy annak a következménye, azért mert a szeretet tulajdonképpen maga Isten. Azért csak tulajdonképp, mert a szeretet nem teljes egészében Isten, hanem Isten lelkének megjelenési formája az érzelmek világában. ( a forma szó használata itt nem túl szerencsés egy formátlan végtelen jelölésésre, de nem jut jobb eszembe). Akiben ott van a szeretet, abban Isten lelke munkálkodik, és ahol a szeretet jelen van, ott Isten nyilvánul meg. Minden más, ami körülhatárolható véges számú lépéssel ( ezt jelenti a de-finí -ció maga, megvégesítés csúnya magyartalan szóval), az ezen dolog a hiányának a következménye, mint ahogy az egész hiányának következménye a rész, a végtelen hiányának következménye a véges, oszthatatlannak az osztható, a körülhatárolhatatlan hiányának a körülhatárolható, a definiálhatatlannak a definiálható, a láthatatlannak a látható stb...
Ellusion: innét neked is válaszolva furcsa lenne, ha Istent akarnád beletuszkolni az elmédbe. Ami a szívbe való, azt az értelem nem bírja befalni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Feltételezzük, hogy az idézőjel hiánya a gondolat eredetiségére utal,
holott csupán arról van szó, hogy a szerző elfelejtette a forrást.
Clifton Fadiman
|
| | | | |
| | | | | | 920. Dungle | 2006. december 9. 17:04 |
| | | | | | | | Bocsi, úgy tudom, hogy az axióma az definiálható dologra vonatkozik. Egyébként nagyon jó dolgokat írtok le! Teljesen elgondolkodtató. Az hogy a szeretet ősbizonytalanságból született, erről a könyvet szívesen elolvasnám:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként meg azon sem csodálkoznék ha szászorosan lecsesznéd amit most írtam...
Igazából már mi ketten is annyira különbözőek vagyunk,hogy talán nincs is közös definiciónk a világ dolgaira.pedig ha minden igaz ugyanabban a térben és időben létezünk.felém úgy működnek a dolgok ahogy leírtam,feléd meg megint máskép.
Egyszerűen csak hozzászoktam a kijelentőmódhoz:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
Örülök hogy megkérdeztél!
Amit nem lehet definiálni,az axióma.
írtam, hogy a boldogság definiálódik...tehát nem lehet axióma.
Ime egy próbálkozás a szeretet definiciójára(nem a "mi a szeretet"kérdésre válaszol,hanem a működését írja le,mert a szeretet a tevékenysége,nem pedig létezése alapján definiálandó):
Ha szeretünk valakit,csak önmagáért tevődik minden.A szeretet önmagáért való létezése által teremti elő a mások szeretetéért létezőket,és ez tartja fenn magát a szeretetet.A belső befolyásoló tényezők elősegíthetik (rokon érzések,gondolatok) mint a szimpátia-unszimpátia,vágy-undor(bár ezek már érdekszerűbbek,hiszen vágyni sem azért vágyunk valamire,mert vágyni akarunk rá,hanem mert hiányzik számunkra)A definicióm arra az axiómára épül,hogy a szeretet sokféle,de semmikép sem önző.
És arra,hogy a szeretet az ősbizonytalanságból született(ez most hosszú lenne ide,majd egyszer írok egy könyvet :))
Továbbá:
Nem egy definicióval volt problémám,hanem a definicióval!határozottan abban az esetben,amit az elmélet tár föl.Persze most lehet itten diszkussziókat fonogatni,hogy tökéletesebb legyen,ilyen olyan működési tartományba helyezni,meg minden,de ez gyakorlatilag értelmetlen lenne.Mindent ott és akkor értelmezünk amikor és ahol tudunk,mert ha csinálni akarnánk egy tökéletes igazságot,akkor szépen lassan ki kéne zárni az összes dimenziót,minden törvényt és axiómát,stb.,mert a dolgok száma végtelen,a dolgok közti különbségek száma végtelen,ezekre a különbségekre pedig hivatkozni kéne.A szuperközös definiciónak végtelen számú korlátja van.és ez még a soknál is rosszabb:)
Abban viszont egyetértek hogy nem feltétlenül kell tapasztalni valamit ahoz hogy tudjunk róla.ráadásul teljesen fanatikus vagyok e téren.Ha tehetem utazok a tudásért,és az empirikus élményeket márcsak egyfajta szolíd ellenőrzésként használom.Szóval igy végül arra jutottam,hogy nagyon is jól tudom hogy legyek boldog,de amíg nem értem arra a pontra,addig lövésem se volt,csak mindenféle baromságra ráfogtam hogy majd milyen boldog leszek tőlük.
eh,lehet hosszabb lett mint érdekes...
köszönöm a reakciókat
|
| | | | |
|
