 |
Rémálmokalphagirl, 2005. január 12.  | |  | | | | |  | |  | | | áhh az nem parás. csak rá kell tanulni. akartam is írni a kardoosh-nak, de csakcsak idetalál. szal az alvási béndzsaság csak látszólag para. olyan, mint amikor sima fejest akarsz ugrani, és előtte állsz a medence/trambulin/sziklaszirt/tópart/stég szélén, és kicsit fosol.
de közbe ott a víz, kiszámítható. és nyilván nem ugrasz 40 cmes vízbe, hiszen előtte felmérted....
a sorozatgyilkolóst szerintem még megtalálod, szerintem változtasd át sorozatszülésszé. az neked sztem bejönne. |
| |  | |  |
| | | | | | 337. anjou. | 2007. április 24. 14:02 |
| | | | | | | Király! Nekem is szépségesnél szőrnyűségesebb álmaim voltak...
Engem egy űrlénynek álcázott szimpla sorozatgyilkos köcsög akart saját ágyamban leszúrni. Aztán nekem is jött ez a bénulós rész, de aztán megoldódott az ügy. :) Mondjuk tényleg elég parás amikor felriadsz a rémálmodból és utána 10-15 másodpercig nem tudsz megmozdulni... :(
Nem baj, azért élveztem, mint mindig. |
| | | | |
| | | | | | 336. Hopax | 2007. április 24. 13:51 |
| | | | | | | Hehe,király:)
Én meg pont néztem pár napja,hogy mik mennének a Nationalen,ha lenne,meg is akadt ezen a szemem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (hehhehe: megnéztem mi volt a tv-ben éjjel... -igaz, h egy emelettel lejjebb, de bekapcsolva maradt a nesönel geographic... és ...: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=5080874&i_where=1&i_where_tv=1 ... azért érdekes, h egy emelet és alig hallható hangerő + tilos rádió szintén szólt a gépről - szintén egy emelttel lejjebb, hogyan tudta ennyire befolyásolni az álmomat... klassz dolog az érzékenység... - néha.) |
| | | | |
| | | | | | 334. Hopax | 2007. április 24. 11:10 |
| | | | | | | Darabjaira égett szét a légkörben.
Az idegen entitásos DNS implantáció/klónozás/csere,tuti,hogy kollektív emberi memóriatöredék. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jáj. ma dobogós tudatos rémálmom volt, alvási paralízissel és ap-val a végén:
föld körüli pályán lebegő, lerobbant űrhajóban keringek.
és halott vagyok.
jön egy idegen entitás.
és feléleszt, emiatt tudom, h hol vagyok. idegen entitás leszkenneli a dns-struktúrámat, és leklónoz.
ott ülök magam mellett, ugyanúgy, oxigén hiányában enzimhullaként, nézem magamat. mármint a dns ikremet, amiben nincs tudatom.
nagyon durva érzés.
ez a klónmagam elindul és jelent a földnek, hogy felélesztette egy idegen entitás.
utána az ágyamban vagyok, alvási bénulás állapotában, megint klónozódom, érzem az idegen jelenlétet, ebből tudom, h alvási bénulás van, tudatos álom jön innen végig: kiszállok a testemből, és átszállok az új klónozott testbe, hogy kiírtsam a klónomból az idegen entitást.
de közben rájövök, hogyha átszállok abba a testbe, akkor az eredeti meghal. és nem tudok dönteni. rájövök, hogy mindegy, hiszen klón. átszállok, a test befekszik az ágyamba, - az a test, amiben én vagyok-, az eredeti mellé. megfogom a saját kezemet, és próbálok visszatérni az erdeti testembe. sikerül. utána a klónt molekuláira bontom, és beszippantom. felébredek.
tényleg, az az űrsikló, aminek leszakadt a szárnya, az végülis lezuhant, vagy kering még mindig?
|
| | | | |
| | | | | | 332. ++THC++ | 2007. április 24. 10:39 |
| | | | | | | Nekem egyszer vonaton volt hasonló, bár nem ilyen..elszunyókáltam, ..félálomban lehette, és mondott valamit a mellettem ülő..ezt észleltem, de képtelen voltam kinyitni a szemem, mégis valamit homályoan láttam, de képtelen voltam megmozdulni, felébredni, válaszolni neki. mintha teljesen lebénultam volna...csak suttogni tudtam elhaló hangon, hihetetlen durva érzés volt. ritkán érzek ilyet, de akkor nagyon megfog.
meg egy másik ilyen volt amikor ágyamon feküdtem és rádiót hallgattam...aztán elaludtam vagy magam sem tudom mi volt az, azon kaptam "magam", hogy mászkálok a lakásban, de ugyanez a bénult érzés van rajtam, alig bírok menni, minden olyan homályos...nem álom volt..nem lehetett álom, ahhoz túl élethű volt. vagyis nem tudom eldönteni mi lehetett, de olyan volt mintha felkeltem volna járni egyet, de nem ébredtem volna fel teljesen, bár arra nem emlékszem h vissza is mentem volna az ágyba..ha alvajáró lennék, nem emlékeznék az egészből semmire..v igen? egyszer volt ilyen azóta sem tudom hova tenni |
| | | | |
| | | | | | 331. Hopax | 2007. április 17. 15:25 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 330. Kencu | 2007. április 17. 15:13 |
| | | | | | | | Ja, és tudna vki vmit mondani a tudatos álmodásról? |
| | | | |
| | | | | | 329. Kencu | 2007. április 17. 14:51 |
| | | | | | | Hi! Nemrég volt egy elég durva álmszerűségem. Csak úgy feküdtem az ágyban, még nem aludtam-eddig minden rendben volt. De egyszer hirtelen mintha valami árnyék ereszkedett volna rám, olyan érzésem volt, mintha mindjárt meghalnék. Az "árnyék" fokozatosan közelített, és mindig ki kellett nyitnom a szemem, hogy visszahúzódjon. Olyan volt, mint aki el akar nyelni. Aztán úgy gondoltam, hogy megnézem, mi lesz, ha engedem hogy elborítson. Most már tudom, hogy nem kellett volna. Mikor teljesen elboríttt az árny akkor olyan félelmet éreztem, mint még sose. Megpróbáltam megmozdulni, de nem ment. Így voltam tehetetlenül legalább 1 percig mire összeszedtem minden erőmet és megmozdultam. Végig atól féltem, hogy örökre így maradok...
Tudna valaki valmi magyarázattal szolgálni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hi! most találtam ezt az oldalt és nemtom volt e már témába a tudatos álmodás... énis már többször éltem át azt a "zsibbadós-halálfélelmetes" felriadást, de mindig csak amikor tudatosan akartam belecsusszanni az álomba,tudatos álom technikával...
először teljesen ojan volt mintha tényleg belecsusszannék és egy darabig azt is hittem h álmodom,mert az elején ugyanugy lezsibbadtam és lemerevedtem egész testemmel,majd hipnagóg képekből lassan,homájosan összeállt egy kép amitől valamiért iszonyatosan féltem...a nagy sötétségben közeledve, egyre élesedve egy szellemarc-alak és közben egyre hangosabban hallok hozzá egy tompa,majd szinte sikításra kiélesedő hangot mintha valaki halálra akarna ijeszteni...ez kb 5 másodperc lehetett,majd ahogy teljesen közel ért hirtelen kitisztult a kép és kinyílt a szemem...majd fölálltam,fölcsaptam a villanyt és kerestem a tekintetemmel h mitől félek még mindig megmagyarázhatatlanul...akkor észrevettem h a szívem majd kiesik a hejéről ugy dobogott,h szinte fájt...a szobában senki se volt,csak én és halálfélelmem,amitől nemis aluttam éjjel,mert valahogy nem akartam lecsukni a szemem...de sokat gondolkodtam rajta akkoris,azota is...nemsokkal ezután, egyszer amikor a tükör előtt álltam a fürdőbe megpillantva a pofámat hirtelen ojan érzésem támadt h annál a felriadásnál saját magamtől ijedtem meg...ha csak árnyakban és tonusokban figyeltem meg az arcom,pont ojan volt mint az a beesettarcú szellemfigura...sokkoló volt h nemtudom miért van az h a legbelsőbb énemet láttam meg és attol féltem,miközben tudom mennyire ismerem önmagam...lehet h sosem lehet eléggé és h egy élet is kevés a teljes önmegismerésre...mégha a tudatos álmok görbe tükrében is keressük a megoldást h miért miért miért??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Monkey: Sztem alvási paralízis volt. Az olyan hogy már a tudatod (egy része) felébredt az álomból, de a tested még le van bénulva az agy nem kapcsolta vissza a mozgás képességét. Sokszor igen rémisztő, de ha tudatosítod (márha lehetséges, sztem az) hogy ez egy alvási paralízis, nincs semmi vész, akkor talán megbarátkoznál az állapottal, sőt lehet hogy bizonyos esetekben tetszene is:). |
| | | | |
|
