DAATH

A szerelem egyike a sorsot intéző nagy hatalmaknak, amelyek uralma a mennytől a pokolig terjed.

Carl Gustav Jung

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere


Legrégibbek

Előző tucat


Teljes lista


ADATOK

Kategória:

Gyakorlat


Létrehozó:

mantis


Létrehozás ideje:

2003. április 12.


Utolsó hozzászólás:

2016. szeptember 11.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

20125 letöltés
406 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



Felmérés: Online teszt az iskolai drogmegelőzésről (magyar)
Felmérés: DMT entity encounter study (angol)
Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


bad trip

mantis, 2003. április 12.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

 
406. PostMan2016. szeptember 11. 10:52
 
 
"tartsátok a mértéket és ne egyszerre verjétek be a cuccot"


Nem a süti nem embernek való, hanem az overdose. Bármit ha megeszel lassabban hat, íve van a hatásnak... Egyébként valszeg semmi más nem volt benne, csak fű. Nekem is hasonló hatások voltak, sőt szinte mintha a saját élményemet olvastam volna, amikor túltoltam az edibölt.


- ami szerintem az egyik legszórakoztatóbb módja a fűfogyasztásnak. Sütizzetek, csak ne hülyén.

A füves topikban anno elég jól sikerült belőni a mennyiségeket. 3x-5x annyi kell mint amit elszívsz. Mondjuk jó fűnél 0,5/fő az már egy jó erős betépés, kissebb testsúlyu, érzékenyebb embereknek sok.
 

 
405. Narkobert2016. szeptember 2. 07:43
 
 
Az előző folytatása:

Reméltem, hátha csak a víz pótlásának hiánya idézte elő a tripben ezt a rossz közérzetet. Kimentem a csaphoz, öntöttem magamnak egy jó nagy pohár hideg vizet.

Szinte alig javított valamit. A szobába menet viszont már nagyban éreztem külön-külön minden egyes porcikámat, ahogy átjárja a THC. Rendkívüli érzés volt, de nem az a "hű, de eufórikus hangulatban vagyok" típusú feldobódottság... és itt ne is beszéljünk az egyre erősödő hányingerről.

A következő jelenet, amire emlékszem, hogy hazajött apám. Anyám ajtót nyitott, és hallottam az ajtó túlsó feléről, ahogy azt fejtegetik, mi bajom lehet. "Á, csak egy kicsit rosszul érzi magát." Sokáig zajlott az eszmecsere, és néha úgy éreztem, mintha már egy picivel előre tudnám, hogy mit fognak mondani: még a hanglejtésüket is meg tudtam saccolni, és azt is hogy pontosan mikor, hány másodperc múlva fogja az adott kifejezés elhagyni a szájukat. Az egész olyan valótlannak tűnt, hogy már abban a tudatban voltam, hogy az egész csak az agyamnak egyfajta játéka, ami egyre inkább a "game over"-felé halad.

Ezutóbbi feltételezés bizonyossá is vált, ahogy az előbb lejátszódott jelenet, egy bizonyos ponttól többször is megismétlődött. Egyszer csak anyám bejött, és egy pohár vízet hozott. Kettőt láttam belőle: egyszer itt, egyszer ott, nagyon gyorsan rázkódott a kép és mintha az arca és a hangja is elmosódott volna. Ahogy bejött, ki is ment.

Becsuktam a szemem és halvány víziókat láttam elvont geometriai formákról, ahogy cikáznak össze-vissza. Egy kis idő múlva olyan érzés fogott el, mintha vízszintesen

összekuporodott helyzetben 2 nagy piros gömb közé lennék beszorítva, amik a téridőnek valami kies szegletében a semmi közepén lebegnek. Ekkor már nem

tudtam, hogy csukva van-e a szemem, vagy sem, mindenesetre nagyon valódinak tűnt. Később halvány krétarajzokat figyeltem fel körülöttem minden irányban, mintha

egy végtelen méretű fekete gömb belső felületére rajzolta volna őket valaki. Ez az egész látvány viszont még nem adott okot arra, hogy érdemes lett volna betépni ilyen módon, sőt. Kisebb fájdalmak a gyomrom tájékán még mindig érződtek.

Ekkor vettem észre, hogy csak az ágyon ülök, és üres tekintettel nézek előre a semmibe. Eljutottam egy olyan pontra, ahol fel voltam készülve szó szerint minden lehetséges következményre, amik a sütik elfogyasztásából adódhatnak. Az idő nagyon gyorsan telt, és szinte teljesen összefolyt. Ez egy bizonyos szinten megnyugvással töltött el, mivel gondoltam, hamarosan vége lesz a tripnek. Mire viszont vége lett, már javában aludtam.

Sokáig feküdtem az ágyban, másnap eléggé zavartan ébredtem, de örömmel töltött el, hogy túl sikerült vészelnem ezt a félelmetes és nyomasztó élményt. Néhol bár párosult ez az előbb említett mérgezésszerű állapot némi "nem evilágival", összességében úgy vélem, nem érte meg a betépés a sütivel. Nem embernek való dolog ez.

Annak ellenére, hogy az adagot nem cigaretta, vagy más inhaláns módon fogyasztottam el, még néhány hét elteltével néha vissza-visszajön ahhoz hasonló szúrós torokirritáció, amit a trip legelején tapasztaltam.

Végezetül azt tanácsolom, ne próbáljátok ki a sütit, ha kannabiszt fogyasztotok, tartsátok a mértéket és ne egyszerre verjétek be a cuccot, mert csúnya következményei lehetnek.

Ami viszont kérdéses számomra, az az, hogy tényleg csak marihuána lehetett abban a piskótában? Vagy az általam megtapasztalt dolgok más drogok jelenlétére is

utalhatnak? Kíváncsi lennék a ti véleményetekre. Köszi előre is.

Peace!
 

 
404. Narkobert2016. szeptember 2. 07:36
 
 
Sziasztok,

Előre is bocsi, hogy már egy több mint egy éve kihalt topikba írok, nem szokásom fórumokba írogatni, de nem rég volt egy olyan élményem fűvel, amit úgy érzem, muszáj lesz megosztani veletek.

Az élmény időpontja: 2016. augusztus 22.
Adag: ~2 gramm kannabisz (süteménybe sütve.)
Testsúly: 70 kg.

Bár már többször szívtam kannabiszt házibulin, összejöveteleken barátokkal, egy alkalommal elhatároztam, hogy én magam egyedül megyek neki a dolognak egy viszonylag könnyen kivitelezhető módszerrel, ami végül nem bizonyult a legkellemesebb betépésnek. Hosszú ideje csábított már annak a megtapasztalása, hogy mit érez az ember egy kiadós adag fű hatása alatt.

Külföldön lakok a szüleimmel, a városunkban található egy kevésbé népszerű, bár annál hangulatosabb negyed, ahova már nem első alkalommal tettem be a lábam. Ezúttal arra vett rá a sors, hogy újra elmenjek oda, és kipróbáljam a "space cake"-et, ami egy viszonylag könnyű módszer arra, hogy elszálljon az ember nem feltétlenül horribilis áron.

A beszerzés módját nem részletezném. A dolog azzal kezdődött, hogy odamentem egy egészen speciális célra kiképzett komához, azt mondom űrsütit szeretnék, nyíláson pénz be, sütemény ki. Már az elején leszögezte, hogy a kis keksz, amit a kezemben fogok, legalább fél gramm zöldet tartalmaz. Gondoltam magamban, ez még nem lesz kihívás.

Bevertem az első pár falatot, amit később szépen be is osztottam, amíg sétálok egyet a parkban. Bár tudtam, hogy nem elsőre üt a cucc, rövid távon nem igazán bizonyult hatásosnak a dolog: abban a tudatban voltam, hogy az egész egy átverés és puszta "üres" sütit nyomtak a kezembe jó pénzért, ami kisebb elkeseredettséggel töltött el. Mindezek ellenére a kis piskóta finom volt, és éreztem egyfajta mellékízét is, ami leginkább égett növényi törmelékek aromájára emlékeztetett.

Eszembe ötlött, nem gyakran járok ide, ha már itt a lehetőség, veszek még egyet, és ha jól alakulnak a dolgok, betolom később azt is. Így hát marihuánás süteménnyel a zsebemben (és a gyomromban) elindultam hazának, ami kb. másfél óra tömegközlekedéssel.

Alapból felkeltik a figyelmemet random emberek aránytalan arcvonásai, amik viszont már az első adag elfogyasztását követő 1 óra után irdatlan viccesnek tűntek. Egészen pontosan olyan mértékben, hogy voltak helyzetek, ahol a hangos nevetést sem bírtam visszatartani. Utólag visszagondolva elég bizarr volt az egész szituáció amit ott helyben rittyentettem a vonaton a velem szemben ülők társaságában.

Egyszer csak azon kaptam magam, hogy úgy érzem, kiszáradt a szám, és a szemem elkezdett viszketni. Annak ellenére, hogy itt már tudtam, ez nem játék, úgy gondoltam, hogy nem akarok kimaradni a "real high" élményből, amit a zsebemben már pépes állagúvá deformálódott vicces piskótának az elfogyasztásával érhetek igazán el. Nem is kellett több egy igazi drogos utazáshoz...

Már majdnem 2 óra hossza eltelt az első adag óta, mikor beléptem a bejárati ajtón. Ugyanekkor egy cifra köhögés kíséretében (ami a mellkasomon keresztül egy iszonyúan hasító fájdalommal járt) alig egy pillanat alatt ütött be igazán a cucc. Úgy éreztem, hogy az egekbe szökik a vérnyomásom, amiről végül kiderült, hogy csak egy picit emelkedett az átlag fölé.

Anyám itthon volt, közöltem vele hogy szarul érzem magam, így hát leheveredtem az ágyra. Ezután pár perccel vettem észre, hogy már aránytalanul hosszú idő óta a saját kezemet bámulom a levegőben. Ez annak is betudható volt, hogy minden egyes általam végzett mozdulat látványa mintha 1-2 másodperces késéssel érte volna utól magát a mozdulatot. Tegyük hozzá, hogy ekkor már javában zajlott a ~2 gramm marihuána felszívódása a szervezetemben. A nevetős jókedv eddigre teljesen megszűnt.

Folyt. köv.
 

 
403. mbulgakov022015. április 29. 13:29
 
 
HUF: küldtem levelet
 

 
402. HUF2015. április 22. 23:25
 
 
mbulgakov02,én is Pont ugyanebben a helyzetben vagyok mint te,egyedül kell felfedeznem ezeket a dolgokat mivel sajnálatos módon az iskolás köreim nem igazan viszonyulnak egyáltalán hozza(bár igaziból életük sincs lol nemhogy ilyen szereket probaljanak,még az italt vagy szórakozást se igazán űzik,elég rossz ilyen deszocialazolodott emberekkel lenni :S :/) LSA-val en is éltem mar meg egy kettő helyzetet pl életem Sztem ediggi legrosszabb élményét is. Jo lenne olyan valakiket találnia,akikkel szabadon lehet ezekről a témákról beszelni(mondjuk sok olyan emberbe botlottam Akikkel lehet beszelni csak az en osztályom ilyen szar) úgyhogy szólóban kell csinálnom,de így nagyon érződik hogy nem az igazi..
 

 
400. mbulgakov022015. április 3. 11:21
 
 
[mbulgakov02: emailcímed továbbítva facombkivammá-nak, de innen töröltem, nehogy spammokat és/vagy kunyeráló emaileket kapjál ;) //Gén]
 

 
399. facombkivammá2015. április 2. 15:27
 
 
mbulgakov02: RE - szerettem volna írni, csak már nem működik az e-mail cím
 

 
398. facombkivammá2015. április 2. 15:24
 
 
mbulgakov02: írtam az e-mail címedre :)
 

 
397. weeed2015. március 15. 18:13
 
 
üdv!

én többnyire egyedül hajózom ezekre a vizekre mivel hozzád hasonlóan nehezen találok a hozzám közel álló emberek közül bárkit is aki velem tartana.

de voltam már társaságban is, teljesen más élmény a kettö. egyedül eleinte én is úgy tapasztaltam hogy mindig volt egy pont amin át kellett lendülnöm hogy ne görcsöljek, hanem csak engedjem el magam és élvezzem a tripet, hagyjam hogy tegye a dolgát, hiszen nem azért vágtam bele hogy szarul érezzem magam. meg segít az is ha elöre kikészítem a "tripjátékokat", tárgyakat ( pl: gitár ), vagy bármit amivel foglalkozni szeretnék hogy trip közben is eszembe jusson, rájuk találjak és felfedezzem öket teljesen más szemszögböl mint a hétköznapi :) szóval van némi tervezgetés elötte meg célkitüzés ami persze sosem teljesen úgy alakul, de ad némi irányt meg ha nagyon nem megy az elengedés akkor kihúz a bajból, elviszi más mederbe a kezdödö kellemetlen dolgokat.

volt már hogy eléggé beragadtam és nemigen tudtam magam elengedni, csak vergödés volt az egész, valahogy attól tartottam hogy megöörülök aztán végül odáig fajult hogy belenyugodtam a ténybe hogy megbolondulok... ekkor ez jelentette az elengedést, nem görcsöltem tovább és egy nagyon jó trip alakult ki a kezdödö bad tripböl. végülis igazam volt mert utána megbolondultam, hiszen a szer hatására egy átalakult valóságba csöppentem, dehát ez volt a cél :D gondolom megijedtem a kezdeti intenzív hatásoktól, ez okozhatta a görcsölést...

egyedül eddig hajnalkával, salviával és egyszer ayával meg egyszer Ls Dénessel utaztam. gombinál és Dénesnél valahogy mindig úgy alakult hogy társaságban voltam, ilyenkor semmi görcsölös problémám nincs, könnyebben feloldódom. az aya és a salvia kontrollálhatatlan volt, ezekre semmi sem tud igazán felkészíteni.

a legtöbb tapasztalatom egyedül trippelve hajnalkával van, többnyire rekreációs célú tripjeim vannak vele mert biztonságban érzem magam a hatása alatt, néha van görcsölés az elején de mindig sikerül túltenni magam rajta. bár lehet az is segít hogy már sok tapasztalatom van vele és otthonosan érzem magam a hatása alatt. kb. 150-200 mag az átlagos dózis nekem, de gondolom egy 500-as adag azért alaposan megtudna tréfálni és nehézkesebb lenne az elengedés :D

lehet hogy neked eleinte egy józan vigyázó kéne akiben megbízol és biztonságban érzed magad mellette, még jobb ha van már némi tapasztalata a dologban. ha meg nem akkor amennyire lehet felkészítenéd, elolvastatnál vele ezt-azt a szerröl, tripekröl, hatásokról, meg itt daath-on az LSD Faq írásban van egy trip vezetésre és bad tripre vonatkozó rész ami egész jó írás szerintem. meg amúgy az egész Faq jó írás :)
meg ha van rá mód kicsit tervezgess elötte. pár dolgot, "tripjátékot" találj ki figyelemelterelésnek... valószínüleg nem úgy alakul majd minden ahogy tervezed elötte, de ha kellemetlen irányba fordulna a trip akkor ehhez az alaphoz megpróbálhatsz visszatérni. vagy írd rá a kezedre hogy "nyugi", nem tudom mennyit segít de hátha arra téved a figyelmed és eszedbe juttatja hogy nem azért vágtál bele a tripbe hogy szarul érezd magad :)
 

 
396. gyu2015. március 15. 12:34
 
 
egó és különböző hallucinogén összecsapásából születhetnek érdekes dolgok. Ami lehet rossz is. Viszont ezekből nagyon sokat lehet tanulni.
Szerintem következő alkalommal próbáld ki társaságban, olyanokkal akik esetleg rutinosabbak és át tudnak segíteni a nehéz pillanatokon. Teljesen kezdőket lehet hogy első körben nem vonnék be, mert lehet hogy pont egymást rántanátok bele valami nagyon nem jóba.
Nekem például egyes szerek (gomba, lsd) borzalmasan szociálisak, hosszú ideig el se tudtam képzelni hogy egyedül belevágjak. Kellenek az emberek körém hogy át tudjam csacsogni a tripet. Próbáltam egyedül is azóta de úgy uncsi volt :)
 

 
395. mbulgakov022015. március 15. 11:07
 
 
Elég idióta helyzetben vagyok. Ismerőseim közül én vagyok az egyetlen aki beljebb merészkedett a fűnél a hallucinogének világába, hajnalka, salvia, gomba (az összes beütött, mint az állat) keményebb tripem eddig 4 volt ezektől és az összeset úgymond negatív élményként éltem meg. Ez azért fura, mert nem jutottam el addig a pontig, hogy akkor lemondjak az egészről, még inkább szeretném jól csinálni a dolgokat. Eddigi tapasztalataim alapján két dologra jutottam: szükségem volna partnerre a trippeléshez; másrészt van egy olyan érzésem, hogy ezek az élmények világítottak rá, hogy sokkal gátlásosabb/görcsösebb vagyok annál, mint amit gondoltam magamról (ti. szerintem az egovesztés folyamatával való ellenkezésem okoz szerintem bad tripet)

Rohadt hülye helyzet, hogy eljutottam odáig, hogy legközelebbi alkalommal nem egyedül próbálkozok (végre! :D), de ugyanakkor nem tudom, hogy hogy lehet ilyesmire meginvitálni másokat. Van 1-2 ismerősöm akiknek szóba hoztam a dolgot, de a kezdeti lelkesültségük nagyon alábbhagyott, miután elmondtam az élményeimet, amik történetesen negatívak voltak. (Mondjuk valahogy mindig csak trip közben érzem ezt, utólag mindig meg vagyok döbbenve, hogy mire képesek ezek az anyagok)

Van itt valaki aki szintén egyedül hajózott ezekre a vizekre? Nektek mi a tapasztalatotok, ti mit gondoltok erről?
 

Kapcsolódó beszámolók / Daath (1 írás)

Facombkivammá: Káosz és anarchia (2015)

Keresés e témakörben:

|< Legrégibbek  < Előző tucat  Teljes lista 


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.