 |
deeptrip hozzászólásai (11 - 20)
(Témakör: pszichologia - merre menjen)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ez így van! Sokkal könnyebb azt kideríteni például, hogy nyitott vagy vagy zárkózott, mint hogy megmondani mikor vagy nyitott, mikor zárkózott, mert amúgy ez zárkózott ember is vannak helyzetek, ahol nyitottan tud viselkedni.
A fejedre hallgatsz vagy a szívedre?
Ettől függetlenül jók a kérdések és kategóriák, azért is értenek egyet a kitöltők a kapott eredményekkel! Viszont nem egy finom műszer. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | A Csernust a média csinálta sztárrá. Brutál magas árakkal dolgozhat emiatt a magánpraxisában, de az ordibálós módszer csak az emberek töredékénél hatékony. Egyáltalán nem olyan jó szakember, mint ahogy az az évek során be lett állítva, de persze az egyszerűbb embereknek, mindenki megbízható és jó szakember, aki sokat szerepelt a TV-ben. Akkor biztos tudhat valamit gondolják, közben csak azért rakták be, mert Csernus stílusa látványos, igazi showműsor ahogy osztja a klienst, míg egy átlagos terápia nem lenne túl látványos és érdekfeszítő a néző számára. Bevallom én sokat adnék azért, ha felkerülne a Csernus dokis műsor teljes egészében a netre, mert nagyokat lehet borulni rajta. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nyilván vannak nem jó pszichiáterek is, de ha szar a rendszer akkor az a jó szakembereket is sújtja. Kényelmesebb magánpraxisban komoly összegekért terápiázni, mint fos pénzért állami intézményekben gyorskezelni az embereket. Ja és magánpraxisba önként mennek, a klinikákra gyakran nem önként viszik be őket. Magánpraxisba nem megy üvöltöző ön- és közveszélyes ember, szóval Feldmár jóhogy magánpraxist csinál, hülye lenne mást tenni, ha vannak kliensei. Ettől függetlenül el kell látni a többi beteg embert is, ne képzeljük már azt, hogy minden lelki beteg ember intelligens, nyitott és motivált a terápiára, valamint hogy pénze is van rá. Feldmár alapból csak egy megfelelő értelmi szinttel rendelkező embert vállal el, ő szelektál és sok pénzt elkér érte. Magánpraxis és az állami ellátás ég és föld és a kettő nem csereszavatos, csak erre akartam rávilágítani. Lehetne állami ellátásban is nyomatni a terápiát, de ahhoz az kéne, hogy legyen elég szakember és az államnak legyen elég pénze és helye ahhoz, hogy fenntartsa ezt.
Megműteni egy embert pár óra, kikezelni egy lelki bajból hónapokban vagy években mérhető. Az állami ellátás inkább azért van, hogy az utcán üvöltöző pszichotikus embereket, öngyilkosokat stb. legyen hova bevinni, mert ugye valamit kell velük is csinálni, azok maguktól nem fognak elmenni terápiába. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Feldmár amúgy is az LSD vonalat képviselé és ugye LSD alatt meg tényleg nincsenek kategóriák, amitől olyan felszabadító és kitágult egységes élményérzetet kapunk. Ő terápiát csinál, az olyan, hogy eljársz hónapokig vagy évekig és fizetsz érte, itthon 7-8 ezertől kezdődik 50-60 perc, persze van, aki a dupláját is elkéri. És vannak tehetős emberek, akik meg is tudják fizetni, ők igazán szerencsés helyzetben vannak, hisz a terápiához kellő intelligenciával ÉS anyagi javakkal rendelkeznek, amivel még jobbá tehetik az életüket.
A gyakorlatban meg ez úgy néz ki egy itthoni pszichiátrián, hogy naponta hoznak be eseteket, van amikor többet egyszerre és akkor nem feltétlen jut mindenkire idő azonnal. Ha nem ön és közveszélyes akkor max. 8 napig lehet benntartani. Ennyi idő alatt nehéz meggyógyítani valakit szerintem. A gyógyszer gyorsabban hat, ugyanúgy az LSD terápia is egy gyógyszeres kezelés csak épp ott szerves része a vigyázó, aki egyben a terapeuta is. Az ideális megoldás a terápia lenne, de talán most már sikerült kicsit megvilágítanom azt az oldalát a világnak, ami ugyanúgy segítségre szorul, mégis szerencsétlenebb helyzetből indulnak.
Szóval van a hétköznapi gyakorlat meg van a terápia. Az első egy létező dolog, amiről tudsz közvetlenebbül, ha bemész egy ilyen helyre, vagy nem tudsz közvetlenül, de gondolsz róla valamit. A terápia meg egy szolgáltatás, amit igénybe vehetsz, de nem muszáj.
Nekem ez a problémám Feldmárral, mert az oké, hogy én is terápia párti vagyok akár csak ő, de azért elég irracionális dolog lenne elvárni, hogy a hétköznapokban is így történjenek az események egy klinikán. Egyszerűen mondva: nem kivitelezhető (jelenleg). Így nem értem miért cinkeli az orvostudományt (ezt többször is tette) ebből a szemszögből. Vannak dolgok, amiért bőven lehet kritizálni az orvostudományt, de ez szerintem pont nem olyan. Nem a pszichiáterek basszák feltétlenül el, hanem az a rendszer, amiben dolgozniuk kell, viszont Feldmár az orvosokkal élcelődik. El tudom képzelni, ha ezt elolvasná akkor kijavítaná magát és nem az orvosokra, hanem az őket körülvevő rendszer gyengéinek megmutatására helyezné a hangsúlyt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Minél tágabbak a lehetőségek annál több idő kitalálni, kiválasztani a megfelelőt, tehát a munka is lassabb és nehezebb. Kösd ezt össze a fizikai valóság anyagi úton történő korlátaival és máris értelme lesz annak, hogy miért jött létre. Ameddig nincs pénz, sok a szegény ember, sok a beteg ember, aki emiatt munkát se tud végezni addig ez a rendszer fennmarad. Alternatívák meg már régóta vannak, ezek a terápiák melyekből rengeteg ág, szemlélet mód van és nincs gyógyszerelés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen mert Feldmár nem egy intézetben lát el államilag egy halom full kész ön és közveszélyes beteget, hanem zsíros összegért járnak hozzá önként terápiába mások. Ott tényleg fölösleges kategorizálni, egy kórházban viszont rá kell valamit írni a kórlapra, hogy mégis mi lehet a beteg baja, a kezelési költség is ezek alapján lesz kikalkulálva stb. Az orvostudomány kategorizál, nem csak a pszichiátria, hanem minden ágazata. Mint ahogy egy testi beteget is bekategorizálnak és annak megfelelő kezelést kap, aztán már jöhet is a következő beteg, ugyanígy van ez a pszichiátriában a lelki betegségek esetében is. Ez egy ilyen rendszer, ahol nincs elég orvos a betegekre, nincs elég pénz és idő egy rendes terápiára, nincs elég hely a klinikán a kórtermekben. Persze ehhez el kéne egyszer menni egy pszichiátriára és megnézni mi zajlik ott, addig csak egy elképzelt kép van és könnyű leszólni mások munkáját, meg azt, hogy egy orvos átlagban minimum 10 évig tanulja azt, amit tanul. Ez önmagában tisztelendő csak persze a legtöbb embernek már volt "szerencséje" egy igazi tahó, nemtörődöm, nincs is bajod, jöhet a következő orvoshoz és akkor óhatatlanul nagyon mérges lesz, hisz betegen az ember alapból kiszolgáltatott valamennyire és ha az orvos, akitől a segítséget várja még csak ront a helyzeten hááát... rendesen aláássa a bizalmat, de ez elsősorban az egészségügy 20 éve tartó állandó pénzhiánnyal küzködik itthon.
És ne felejtsük el, hogy hány rémesetről hallottunk már, de arról, hogy valakin segített egy "mezei" átlag gyógyszeres kezelés abból nem lesz cikk soha az életben. Pedig nekem már több beteg ember mondta, hogy használ a gyógyszer holott azt vártam volna, hogy majd fújjol rá, hogy minek neki az.
Szóval érdemes kicsit tágabban nézni az adott kérdést nem csak úgy, hogy gonosz boszorkányűző DSM a gonosz kategóriáival rányomja a bélyeget szegény betegekre, akiknek amúgy nincs is nagy bajuk és milyen prímán meg lehetne őket gyógyítani (hogyan is?).
Abban sincs nagy ördöngősség, hogy ha létrehoznak egy új kategóriát akkor hirtelen létrejön ez a betegség, gondolná az ember, holott ezek az emberek eddig is szenvedtek ezektől a tünetektől csak épp most kaptak egy megnevezést hozzá. De nem arról van szó, hogy kitalálnak egy betegséget aztán hirtelen mindenki beteg lesz, ez elég egyértelmű még is sokan úgy beszélnek erről, mintha ezt gondolnák. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez mind szép és jó, de ha valakinek valamilyen baja van azt bizony kategorizálni kell, addig nesze semmi fogd meg jól kategóriában van. Az, hogy Amerikában olyan gyerekeket is ADHD-snak diagnosztizálnak, akik valójában nem azok az se feltétlenül a DSM hibája, inkább azoké, akik szentírásnak kezelnek minden ilyen dolgot és mereven ragaszkodnak a benne leírtakhoz. Mondanom sem kell, aki egy kicsit is szélesebb látókörű az rugalmasan kezeli a diagnosztikai kategóriákat is, valamint a dimenzionális megközelítés eddig is létezett csak épp nem a DSM vagy a BNO-ban. Tehát átmenetekről beszélünk, nem szigorúan elkülönített kategóriákról és most már ez be is kerül a DSM-be. Ahhoz, hogy hatékonyan és gyorsan lehessen kezelni a betegeket muszáj bekategorizálni, nem lehet a kórlapjára kisregényt írni, minden alkalommal más és mást. Azt nem tudom, hogy akik szerint ezek a kategóriák szarok az mégis mi alapján kezelne napi több beteget egy elmeosztályon, úgy hogy maximum 1 hétig lehet benntartani, valamint kevés a hely és van, hogy egyszerre sok esetet visznek be?
És itt most nem arról van szó, hogy kezeljük a betegeket címkék alapján, hanem arról, hogy az állami helyeken nincs idő tökölésre. Diagnosztikai kategóriák nélkül nem működne a rendszer. Akinek van pénze az meg bármikor elmehet terápiába, persze a legtöbb beteg ezt vagy nem teheti meg, vagy idegenkedik tőle, vagy csak szarik bele, mert minek az. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát én kinéztem belőled, de örülök, hogy nem komolyan gondoltad. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hlm az az igazság, hogy az angol a világnyelv, ezen a nyelven lehet megszerezni a legtöbb információt. Ez nem diszkrimináció, inkább csak érzed a hiányt. Én a helyedben megtanulnék angolul!
Amúgy se lehet diszkriminálni az angolul tudókat, hogy nem láthatják az oldalt a szabályod miatt. :P |
| | | | |
|
