 | 
Legfrissebb hozzászólások (10721 - 10730)




 |  |  | | | |  |  |  | | "Kínos baki élő adásban - Hatalmas pénisz a híradóban"
Miért kínos egy emberi testrész? Miért botrányos ha 15-ik Kopaszodó Lipót felesége fedetlen keblekkel mászkál a strandon és lefotózzák. Miért nyomatja a média undorító ál erkölcsösségét, miközben szexuális tartalmak zúdulnak minden csatornán. Az emberiség nekem úgy tűnik retteg a meztelenségtől, mégis a b@szs a legfőbb mozgató. Még görbe bottal is leugranak viagráért a bácsik, hogy elugorjanak valami prostihoz a vasárnapi ebéd előtt. Úgy tűnik valahol, valamikor lecsúszott a természetesség vágányáról az emberiség kapcsolata a szexualitással.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Egy ideje megint "fejjel lefelé" működöm. Hmpf! Délelőtt-koradélután alszom, este-éjjel vagyok aktív. Rengeteg, durva sok REM-szakaszom van - és legutóbb egy olyan rövidebb álomkép is becsúszott, hogy egy alagútban haladok, belemegyek, enyhe ívben jobbra kanyarodva, lassan. És enyhén húz, finoman csavar, mintha vákuum volna. Közben pedig meleg narancsos-pirosas fény mindenütt, és az a benyomásom, hogy egy villamoson ülök. A legfurább, hogy ismétlődő álom. Ez a második alkalom. Így leírva nem túl érdekes, de benne lenni az. Tripszagú, nagyon. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Bad tripnek nem mondanám, de úgy alakult, hogy egész trip alatt úgy láttam őt, mint egy idegent. Amikor megállt előttem két lépésre, belenéztem a szemébe, jó mélyen - és az jutott eszembe, hogy 'ismerős idegen'. Olyan... "üres" érzésem volt. Nem volt hozzárendelt tartalom a személyéhez. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | A transzperszonális pszichológia iránt érdeklödöknek: A múlt héten jelent meg a ~800 oldalas The Wiley-Blackwell Handbook of Transpersonal Psychology, benne: Roberts, T. B., & Winkelman, M. J. (2013). Psychedelic Induced Transpersonal Experiences, Therapies, and Their Implications for Transpersonal Psychology (pp. 459-479). A fulltext verzió megtalálható Roberts academia.edu oldalán. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Ééérdekes, a világ nem dőlt össze az alatt a 3 év alatt, amíg ment.
Azért az megnyugtató, hogy 2 évig kellett hajkurászni DPR-t, mire elkapták (egy, illetve több hülye hiba miatt). Ez a Tor azért mégis csak biztonságos dolog, ha az ember vigyáz. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | DZR777. Ahogy Te is írod, ez egy veszélyes világ sok buktatóval. Más elméleti szinten képben lenni és más kipróbálni. Korábban csak fűvel voltak tapasztalataim. A fórumot és sok élménybeszámolót végigolvasva, sejtem, hogy mire számíthatok, vonz, mert megoldást keresek a problémáimra, de mivel ez még egy teljesen idegen világ számomra, így tartok is tőle. Lehet, hogy fura a tapogatózásom, ez a rövid ideje tartó ismerkedésből, a megismerés iránti erős vágyból, a félelmemből és az átgondolásból ered. Nyilván az is elgondolkodtat, hogy többen egyedül vágnak neki az útnak, majd pozitívan nyilatkoznak a kapottakról, sokan pedig csak szigorúan kísérővel ajánlják. Én magamban bízom, így nem keresek megmondó embert, az élményeimet viszont szívesen elmesélem egy tapasztalt személynek, és szívesen megvitatom vele, mert a dolgoknak lehet több értelmezése. Azt még nem tudom, hogy más tudatállapotban is bízhatok-e magamban és jelenleg ez az elsődleges, amiben külső támogatást keresek. Van egy szint ahol a túl sok, de még nem elegendő tudás képes összezavarni, talán most itt járok, de azt gondolom, hogy a gyakorlati tapasztalatot soha nem helyettesíti az elméleti tudás.
|
| |  |  |  |

|