 |
tester hozzászólásai (110 - 119)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | gomba vs kender
http://forums.mycotopia.net/fungi-growing-edible-medicinal-magic-mushrooms/26391-p
silocybe-cubensis-mexican-vs-cannabis-sativa.html
A kender nem húz hasznot a párosulásból de árnyékot ad, a lehulló levelek pedig takaróréteget képezve megvédik a gombát a kiszáradástól.
Hosszabb távon a gomba is hasznos lenne, lebontja a szerves anyagokat amire ezután más gombafajok és baktériumok telepednek és bontják tovább, míg végül az a növények számára is felvehető állapotba kerülve, újból a növényi szövetekbe épülhet és bezárult a kör, folytatódhat a körforgás.
moha vs kender
szerintem szép lehet, de haszna nem hiszem hogy lenne. CO2-t csak minimális mennyiségben használna, párásításra valamivel jobban bevállhat, de biztos lakik benne pár csúnyaság is amikből baj lehet.
Üveggolyó témához belebotlottam:
http://www.mushroomgeeks.com/forum/showthread.php?p=254853
Neki úgy látszik beválik, de ekkora tűvel, meg ekkora üvegben nem csoda. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Veszteni nem lehet vele, legfeljebb nem aprít majd az sem.
Üveggolyót próbáltam, nálam nem igazán működött, de rázogatni is féltem.
A mágneses keverőt egyszerűen össze lehet rakni, csak egy winyó-(ha nincs elfekvőben én a méhben találtam egyet)- ból kiberhált mágnes meg egy tápventi kell hozzá, ami megint csak nem nehéz beszerezni egy rossz PC-ből.
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=M%C3%A1gneses_kever%C5%91
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A rothadásért felelős baktériumok vagy a gabonán vagy az oltóanyaggal szoktak bejutni.
A gabona rothadása/savanyodása elkerülhető 1-2 napos elő áztatással (hideg vízben, lefedve).
A szemek külsején és a búza héja (korpa) alatt is rengeteg csúnyaság van amik hőálló tokjukban hibernálva várják a jobb időket, ezek ebben a formában túlélik a kuktázást is, majd a szétroncsolt, magas víztartalmú szemeken megfelelő hőmérsékleten hamar életre kelnek és elszaporodhatnak, azaz megrohasztják a táptalajt.
Előáztatással ezek az endospórák életre kelthetők, kibújnak a tokból így a kuktázással elpusztíthatóvá válnak, legalábbis a nagy részük, de kis számban nem okoznak nagy problémát.
Ez után puhára főzés (kb 30-60 perc, szétnyomva a szemek közepe már nem lisztes, de az sem jó ha sok szem szétfő és szétnyílik, de néhány mindenképp szétfog mire a többség optimális állapotba kerül)
és 1.5-2 óra kuktázás, felrázás, oltás, felrázás, így nem lesz gond, ha csak nem az oltóanyag fertőzött.
Újra sterilizálni nem érdemes, bár attól függ milyen baktérium okozta, mennyire terjedt el, mennyire változtatta meg a pH-t, szóval nem érdemes és kész. :)
Dextrózos LC-vel mintha mindenkinek baja lenne, tényleg lassú, a méz jobb, a kicsapódott dolgok nem okoznak túl nagy gondot, a mézben még több lesz.
Ha spóra volt az oltóanyag kis gömböcök később felhők fejlődnek belőlük.
Érdemes lenne rázogatni de leginkább kevergetni aprítani.
Ha takarékoskodni kell a spórával az LC-t érdemes az oltások után csinálni úgy, hogy a fecsiben hagyott minimális mennyiségű spórás vizet az egyik LC-ből kiszívott tápoldattal felhígítani, és az így kapott nagyobb mennyiségű oltóanyaggal több kis LC-t is beoltani.
LC-ből jobb többet is csinálni egyszerre, olcsó egyszerű és minimális spóra is elegendő hozzá, de könnyen elfertőződhet.
Házilag eszkábált mágneses keverő egyébként gyorsít és egyszerűsít a folyamaton,
agitál, levegővel dúsítja a tápoldatot, aprítja a kifejlődött micéliumot így könnyebb kiszívni egy fecskendő tűjén keresztül és sokkal hamarabb és jobban elszaporodhat a sok apró darabka a majdani táptalajra kerülve is a több oltási pont miatt, nem csak a tápoldatban.
Amúgy ha egyik vektor kiiktatása sem segít (áztatás, oltóanyag csere, hosszabb kuktázás) akkor új adag gabona más forrásból még segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha csak mikroszkópikus vizsgálat céljára kell akkor nem illegális, de ha nincs szerencséd ezt személyesen is megkérdezhetik tőled, miközben a mikroszkópod keresik a szobádban.
ez egyébként nem jellemző .
egy fecskendő könyebben fenn akadhat a vámon mint egy lenyomat, holland csomagokat gyakrabban átvizsgálják.. (de lehet hogy ezt már csak én hajtogatom és már nem is így van) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szárított gombás LC-vel is lehet próbálkozni de azért nem kell rá mérget venni hogy fertőzés mentes lesz vagy egyáltalán beindul valamikor.
Helység levegőjénél fontos az is hogy ne legyen légmozgás, tisztítani hipós vízzel vagy alkohollal lehet de alkohol használata után ne használj nyílt lángot és mind a két esetben várj vagy 15 percet míg a vízpermet elvégzi a dolgát, rátapadnak a porszemek/spórák és leülepszik, ilyesmit belélegezni sem leányálom.
A legjobb talán gloveboxot vagy stillair boxot használni ami egy egyszerű karton doboz is lehet két lyukkal a kezednek meg esetleg egy fólia a tetején.
Ha megpróbálnád a szárított gombás LC-t majd szólj vissza hogy sikerült-e meg szétnézhetnél az egykalapalatton mert ezekre a kérdésekre már meg volt ott is a válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legtöbb gomba nem szereti az aromás gyantás fákat mint pl a dió vagy a fenyőfélék, cédrus, de ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem nő rajtuk, hanem csak nehezen/lassan tudja lebontani őket, de ez pont elég ahhoz hogy közben elfertőződjön a kultúra.
Szili István is ír a laskához is alkalmas fákról, a könyvet le lehet tölteni az egykalap alól.
Egyébként előfordulhat hogy az azurescense nőne fenyőn, a suba állítólag nő.
Itt van még egy jó kinti TEK
http://forums.mycotopia.net/faq-frequently-asked-questions/14997-waylits-woodlover
-tek.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gabonával nem lehet jól kinti táptalajt oltani, sütivel szintén, tehát mindenképp érdemes még bent beszövetni kartonpapírt, szalmát, fűrészport, szecskát vagy valami mást és azt kiültetni/elásni.
Ha a beszőtt gabona spawn kerül a földbe hamar elszaporodhat rajta valamilyen baktérium vagy más gomba fajta (penész, élesztő) és a bogarak is szeretik, sok féle tápanyagot tartalmaz sok "kártevőnek" lehet a táptalaja, a kartonpapír/ szalma/fa viszont gomba specifikusabb, más organizmus nem kedveli annyira.
Ha a fertőzött kultúrákat elástam mindig felzabálták vagy elrohadt (baktérium).
A szalmás/kókuszrostos cuccok viszont megmaradtak, sőt fejlődtek és a felszínre is törtek, de végül kiszáradtak (nem locsoltam és a táptalaj szerkezete is túl laza volt az előre bekevert szalma miatt, úgyhogy hamar kiszáradt hiába volt rajta pár réteg újságpapír mulchnak, cubensis volt egyébként, szerintem van esély hogy termőre fordul, de következő évre valszinűleg elfagyna a mici.)
The.r82: Ha az LC-re gondoltál http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincs szaga, nem nyálkásak, tapadósak a szemek és nem is kopp száraz akkor nincs más tippem.
Szerintem fertőzés lehet, ki tudja milyen okból, talán az LC a ludas, lehet hogy az utolsó használatnál elfertőződött.
A fertőzésen vagy magas hőmérsékleten kívül (pl oltás előtt nem hűlt le teljesen, vagy oltás után volt kitéve magasabb hőnek) nem tudok másra gondolni, persze az ok ezer féle lehet, de ez a szép benne :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen búza honnan van?
Még a nagyon félresikerült, fertőzött LC vel oltott túl száraz vagy tocsogós (az üveg alján 1 ujjnyi vízzel) nyákos akármis üvegekben is be kell indulnia a micinek.
Ha egyáltalán nem indul be akkor lehet hogy:
túl száraz (kopogós),
esetleg extrém szétfőtt / nyákos,
elfertőződött (bakteriális vagy élesztős terjedhet el ilyen gyorsan, de ez vagy a szagából, vagy a szemek pergéséből (tapadós, taknyos szemek) kiderül)
az is előfordulhat hogy vegyszeresen kezelték, rovar vagy gombafertőzött búzát alávethetnek ilyesminek, még ha élelmezési akkor is, ha nem teljes kiőrlésű lesz annyira nem törődnek vele mert a toxinok a mag külsejében, a búza korpában maradnak.
De ez nem valószínű.
Szerintem elfertőződhetett, a kuktázási idő elég rövidnek tűnik, 1.5-2 óra biztonságosabb onnantól számítva hogy a legmagasabb fokozaton kifújta a gőzt. |
| | | | |
|
