 |
Legfrissebb hozzászólások (110151 - 110160)
 | |  | | | | |  | |  | | | "Az anarchizmus - mert tegyük hozzá Végh László munkássága inkább nevezhető ennek, mintsem tudományos megalapozottságú társadalomtudományi elemzésnek... "
Elszomorít hogy önszántadból ilyen méllyre süllyedtél ezen modatod révén! Tudod te kiről mondod ezt? Arról az emberről aki félévente, 300-nál több tanulóval belszélget el szóban egyenként a vizsga keretein belül csak azért mert fontos számára az hogy az egyénnel beszélgessen és ne csak egy ismeretlen dolgozatot javíson! Egy végtelenül kedves és nagyon bölcs emberről van szó, akit méltán tisztelhet az aki ismeri.
Egyöbkéni is, milyen anarhichiáról beszélsz te? Nem vagy tisztában a szavak jelentésével!
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Az akarat ok okozati összefüggés.(akarat=okozat),
ÉS mi az ok?
Mi támadja az "ok"-ot??
Ilyenkor kihal belőlük minden akarat. Semmi inspiráció, csak alkohol. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv!
Csak míg ide nem téved tényleg egy iggazzy botanikus:
A katuszfélék az amerikai kontinensről származnak, míg a kutyatejfélék Afrikából. A rokonsági fokuk meg elég nagy, de hogy mindkettőben vannak számunkra is érdekesek, hát, az biztos :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na összejött tegnap a kis gomba túra. Érdekes volt.
Bedobtam előszőr kb. 1g-t aztán órával rá mégegyet, meg elég hülye voltam, mert az íze miatt féloránként ettem rá még kicsit. Voltak színek, voltak érdekes torzulások, de sajnos egyedül nyomtam, este, télen, eléggé bepunnyadós feeling volt. A szobában ahol toltam, nyomtam már papírt is és ugyanazon a helyen, ugyanaz a nagyobbodó lila kockahalu volt. Tehát egy az egyben egyezett a kettő. A feeling is hasonlatos volt, de a bajom azzal volt, hogy dzsokko miatt elég hamar bepunnyadtam és álmos lettem. A végén már nem bírtam tovább és ledőltem pihenni, gondoltam jót fog tenni. Hát nem! A gomba csavart össze-vissza én meg hiperaktív kígyóként tekeregtem az ágyban, mikozben levegő után kapkodtam, mély lélegzetekkel. Nem volt sokkos vagy halálpara, viszont jó se volt, tehát kellemetlen eléggé. Na most mondanom sem kell, hogy szétestem egyszerűen. A tudatom meg az egóm vagy már nem is tudom, talán a létezni/meghalni ellentéte igencsak feszült bennem. Meghalás ez esetben az elalvás lett volna, de nem ment 4-5 órán keresztül. Szóval elég szar volt, mert álmos voltam, fáradt, ugyanakkor aludni nem tudtam és minden bajom volt. Felkeltem néha, de alig láttam ki a fejemből, zizegett minden, meg tompa tértorzulások fogadtak. Persze ezeket élvezni is lehetett volna, de nem bírtam sokáig nyitvatartani a szemem. Szóval a végén már azt vettem észre, hogy magamba kötök bele, nem tudom megmagyarázni pontosan mi volt ez, de rájöttem bizonyos dolgokra. Én a tripptől azt vártam, hogy megváltoztassa életemet és, hogy jobb legyen stb. Mit kaptam e helyett? Egy kellemes estét és 4-5 óra szenvedést. Csalódott lehetnék, de nem vagyok az. Ez a félig meddig badtripp rávilágított arra, hogy nekem nem kéne összevissza kóslatnom a világmegváltó trippekért, hanem inkább visszatérni az élethez, a régi énemhez, amikor még nem a cucc körül forgott minden. A szívás mára már végtelenül értelmetlen és unalmas cselekedetnek tűnik számomra így hát mától eltettem a zözit, a cigiről is le akarok szokni. Valahogy most könnyebb, rájöttem, hogy magamat ölöm meg, ha így folytatom és hiába jó dolog lustának és punnyadtnak lenni, valahol még is szar. Borzalmasan az. Kitakarítottam a házat és rendetraktam 1 év után a szobámban. Úgy érzem, hogy a gomba megmutatta, hogy most más dolgom a fontos és, hogy még nagyon sok mindenben kell fejlődnöm és azt, hogy nehézségek nélkül nincs igazi boldogság. Én valahogy nem tartom jó 5letnek a téli,esti,házban való gombászást. LSD simán jó, de gomba valahogy nem volt így az igazi. Mindenesetre tanultam belőle. És végül rájöttem, hogy ha végre nem akarok fáradtan ébredni, akkor le kell feküdnöm időben és az is fontos, hogy rendszeresen emlékezzek az álmaimra, mert valami miatt a hiányuk nem tölt fel energiával. Szóval takarékra teszem a szenvedélybetegségeimet, az önpusztítást, az értelmetlenül eltöltött időket, amit fél évig vársz, aztán pár óra alatt tovaszáll. Kell valami más is, kell valami rendszeres. Eddig a füvezés volt az, most remélem valami egészségesebb foglalatosság fog következni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | MIÉRT TŰRJÜK MINDEZT?
Mindenek előtt: NEM AKAROK SENKINEK SUICID gondolatokat az elméjében elültetni, de úgy éreztem az se helyes ha eltitkolom mások elöl azt amiről nekem már tudomásom van.
Egy filmben volt az a gondolat hogy "az öngyílkosságot a társadalom kizárólag csak önzőségéből fakadóan tíltja". Hisz a vezető rétegnek (akik az egyetlen élvezői a miodern társadalomszerkezetnek) érdeke az hogy mindenki addig dolgozzon(helyettük) amíg képes rá. Point emiatt mindenhonnan az hangzik el hogy az öngyílkosság bűn, aki azt teszi kárhozatra jut. Látszólag tényleg így van, de ha kicsit méllyebben a dolgok mögé nézünk akkor réjövünk hogy az fog a kárhozatra/pokolra jutni, aki az embereket olyan sorsra juttatta hogy a kilátástalanság gondolatával kelljen találkozniuk.
Ahhoz hogy ez még érthetőbb legyen tudnuk kell hogy az emberiség történetének az elején az ősközösségi rendszerben 40-50 fős külön álló embercsoportok voltak, ugyanúgy mint még most egyes természeti népeknél. Időtállóságukat misem bizonyíja jobban mint az hogy a történelem folyamán olyan hatalmas társadalmak tüntek el mint pl. a maják, az aztékok, a Nílus és az Indus folyó társadalma, a Kréta, Húsvét-szigetének társadalma, ellenben pl. az ausztráliai aboriginal társadalom ill. az esőerdei ősközösségek már több ezer éve változatlanul képesek fennmaradni. Hogyan lehetséges ez? Már az állatok is tudják hgy a zsúfoltság ollyan addig nem létező problémákat eredményez aminek a legegyszerűbb orvoslása a csoport szétválása. A zsúfoltság növeli a stresszt, a higénia csökken, a járványok könnyebben terjednek, a táplálkozás változatossága csökken(minőségi éhezés), az egyén elveszettnek érzi magát a tömegben, úgy érzi vele nem foglalkoznak, ami végül depresszióba és káros szenvedélyekbe torkollik. Pl. az ősközösségeknél ismeretlen fogalom a depresszió, ha mégis előfordul, a közösség beszélgetéssel, a sámán közreműködésével, rövid úton megoldja azt. Mindebből könnyen belátható hogy a mai ipari társadalmat úgy mint a történelmi társadalmakat, el fogja érni a vég, hisz ez is mesterséges alapokra épül. Miért nem képes megérteni ezt az ember?
* folytatás lentebb * |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És most kanyarodnék vissza a gondolatom elejére, miszerint, szükséges nekünk tűrni ezt amit egyesek ránk kényszerítettek? Határozottan NEM ! Mindennél fontosabb az hogy az embernek legyen tartása! Ha egy szabadban felnőtt állatot ketrecbe zárnak az rövid időn belül belepusztul ebbe, az öngyílkosságot választja.
Jézus is elmenekülhetett volna üldözői elől, de még sem tette!
A lélek szabadsága mindennél fontosabb! De lévén hogy a földi életben a szelemi test és a fizikai test egy közös egészet alkot, hatással vannak egymásra, a lelki bajok végül testi, a testi bajok végül lelki elváltozásokat okoznak. Tehát ha én meghunnyászkodok, és bele nyugszok abba hogy engem mindenki eltaposhat, akkor végül a lelkem úgy is megbetegyti a testem ami a haállal végződik, de kérdés hogy hogyan jobb meghalni, úgy mint egy féreg vagy pedig tisztességgel, egyenes gerinccel?
NEM SZABAD ELFELEJTENI, hogy a túlvilági mennyet és a poklot MI, SAJÁT MAGUNKNAK TEREMTJÜK! Nem Isten fog minket ide, vagy oda pakolni, hogy te frankó gyerek voltál, akkor te a mennybe mész, te egy szar voltál akkor te pokolra jutsz. Nem. A saját lelkiismeretünk fog büntetni minket a túlvilágon azzal hogy az elhibázoot lépéseket már nem tehetjük jóvá. Most még igen!
Hallgassunk a szívünkre. Ha egy szituációból úgy jövünk ki hogy kellemetlenül érezzük magunkat, akkor ne magyarázzuk meg hogy "Ez azért volt mert..., de én helyesen cselekedtem...", nem, az a helyes ha mégegyszer nem csinálunk hasonlót, és ha lehet bocsánatot kérünk a másiktól.
Szóval míg lehet próbáljunk változtatni a helyzetünkön, soha nem csináljunk semmit kényszerűségből, és ha vaki már tényleg olyan szituációban van amiből csak mondjuk tisztességtelen úton lehetne kikerülni, akkor inkább méltóbb emelt fővel meghalni mint, rossz lelkiismerettel.
Ui: Azért tartsuk szem előtt Feldmár gondolatát ami így szól: "Most ez azt jelenti, hogy bármit bárki mond nekem, nagyon jó, én odafigyelek, és mindenre odafigyelek, és azt mondom, hát lehet. Ha nekem egy tradícióba kellene sorolnom magam, akkor azt mondanám, hogy én szkeptikus vagyok. Itt megint a görögök, volt egy olyan iskola, a szkepticizmus. Ez azt jelenti, hogy mindig azt kérdezem, hogyha valaki nekem olyan biztos hangon azt mondja, hát ez így van, akkor én azt mondom, biztos?. És ugyanazt várom el attól, amit én mondok. Mert Wittgenstein például azt mondta, hogy a biztosság csak az ember hangjában van, más nincs."
PEACE ON EARTH ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Végülis a barátnőm+ 1 lány +én így próbáltuk ki mindannyiónknak az első ilyesmi próbálkozás volt.
Végignevettünk vagy 5-6 óra hosszát, nagyon jó volt... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | IKJ, szerintem tetrahíd pont arról ír az elején, hogy a saját erőből való kilépés azok számára adott, akiknek megfelelő szociokulturális hátterük van. Megjegyzem, aki ennek ellenére sem tud érvényesülni, az sem biztos, hogy deviáns. A legkonformabb középosztályban is előfordul testi-lelki bántalmazás etc. Az ifjúkorban látott (vagy nem látott, lásd: hajléktalanok jelentős része ex-intézetis) minta pedig minden józan ész ellenére, tudat alól támad. Feljöhet Bp.-re "érvényesülni" mondjuk egy Szabolcs megyei faluból az orvos, meg a TSZ-nyugdíjas napszámos ivadéka is, de nem ugyanott fogják végezni, főleg hogy utóbbi kategóriában ritka a közepes gimnáziumi érettségi is. Ezt morálisan nem lehet megfogni. Hiába vannak egy csövesnek akármilyen reális tervei, ha százféle okból nem tudja megvalósítani őket, már csak azért is, mert a hajléktalanok egy külön szubkultúra, értsd: más nyelven beszélnek, mások az értékek, és ebből a soktényezős egzisztenciális keretből egy egyszerű ember nemhogy kilépni, de még kilátni se nagyon tud. És akkor még nem beszéltünk a környezetről, a diszkriminációról, vagy arról, hogy önkormányzati lakásokat nem hajigálnak csak úgy az ember után. Dolgoztam hajléktalanokkal, ezek a tapasztalataim. |
| | | | |
|
