 |
Legfrissebb hozzászólások (113191 - 113200)
 | |  | | | | |  | |  | | | Dokitól az 53. hozzászólás nagyon jó!
Véletlenül tévedtem ebbe a fórumba, most néztem körbe. Hogy mik vannak itt... :) Van 1-2 dolog, ami talán nem kellene, de marha jó kis oldal. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Egyetértek azzal, h az önmagunk belső nyugalmi állapotának elérése, egyáltalán felismerése nagyon fontos. Erre tavaly döbbentem rá, amikor az unokatesómmal felpakoltunk egy hátizsákot és elmentünk Görögországba lesz-ami-lesz alapon melózni-élni-bulizni. Azt hidtem minden más lesz majd kint, mint itthon. Megdöbbentő tényt fogok közölni: amikor kiálltam délután a verandára és lenéztem az alattam vásárolgató (vicces, h az emberek még nyaraláskor is vásárolgatnak, na mindegy) emberekre és egy furcsa érzés kerített hatalmába. Akárhol is vagyok, itt is ÉN vagyok, és minden ami körülöttem van, bennem fut össze. Egyszerre több mindent éltem át, felfogtam például, h semmim sincs igazán ami anyagi, hiszen minden földrajzilag meghatározó volt abban a pillanatban + rájöttem arra is, h ha valamilyen hülye belső problémával küzködök (aminek esetleg ráadásul még semmi értelme) az ugyanúgy bennem lesz ott a verandán álldogálva, abban a pillanatban, mint akárhol máshol a világban. Ezek a dolgok elmondva sokak számára nyilvánvalónak tűnhetnek, de higyjétek el, amikor ezt élesben éled át, kicsit más hatása van.
Egyszóval, ha járod a világot sokminden lebomlik, aminek semmi értelme, de mindehhez nem árt egy harmonikus belső is. És gondoljunk csak bele mennyi minden lóg rajtunk aminek semmi köze nincs ahhoz, amiről valójában szólnia kellene az életünknek...Manapság figyelem a körülöttem élő/létező (legalábbis abban a hitben élő ) embereket és azt veszem észre, h nem túl sok Omegát látok magam körül :) Sokan azt hisszük mások vagyunk mint a többiek, pedig ugyanazok a sallangok lógnak a ruháinkról. Szerintem megvilágosodásnak lehet nevezni azt, amikor rádöbbensz, mi az ami valóban fontos számodra, mi az ami TE vagy. A megbékélés csak ezután jöhet, mint szükséges következmény :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És férfitársaink és nőtársaink százezreit menthetné meg az információ, ha helyesnek bizonyulna!
Az első betűk beütése közben jöttem rá, hogy mennyire szertném fokozni a hangulatot. Kis krampuszalakú repeszgránátot szerettem volna a sorok közé dobni. De úgy döntöttem, nem húzom ki a biztosítószeget, és nem kiáltok körbe a nézőtéren, abban reménykedve, hogy a hátam mögött zajló jelenet nem csinál
hülyét belőlem.
Egyszerűen csak ülve maradok és odsúgom a mellettem ülőknek:
- Ez most nem mozi, valóság.
- Ezen a kérdésen tényleg múlik valami.
Egyébként fikciók nincsenek, csak olyan történetek vannak,
amik nem velem történtek meg. :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezek közül egyedül a haskával nincs különösebb bajom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Őszintén? Szerintem ezt is azt is. Mondjuk a koncentrációhoz nem mindig kell testi izomfeszültség szerintem. Max a szemedet tereled vissza ha elkalandozik, de ha így csinálod nagyon szar és nem is lehet sokáig nézni. Csináld ellazulva szépen nyugodtan csendesen és ha nem fáraszt a dolog, de mégis azt nézed, akkor bizony sikeres vagy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom miért alacsonyítjátok így le az állatok. Az elefántok pl. elsiratják ha rátalálnak egy elhunyt társuk csontjaira. Ott maradnak fél napig és szagolgatják a csontokat meg körbeviszik őket és SÍRNAK! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | egy régebbi dolgot szeretnék előszedni:) :
"36. soon. 2004. szeptember 27. 15:44
De Ásvány, milyen prózai vagy! Mi van a plátói szerelemmel? :) Én voltam már szerelmes minden vágy nélkül, igaz, annak a lényege, hogy semmi se lesz belőle, de pont azért szép."
Ezt a hozzászólást történetesen pont olyan állapotban olvastam mint amilyenben a lufi van közvetlenül akkor amikor megnyitják a rácsatlakoztatott gázpalack csapját...
és talán pont emiatt nagyon megakadtam rajta :)
nagyon sokszor eszembe jut. Érdekes módon valamiért pont akkor, amikor reggel kimegyek a kapunkon.
És mire kiérek az utcából , mindig egy kicsit felbosszantódva elhatározom , hogy pontosabb magyaráztatott kérek erre a dologra :)
végig kutattam az emlékeimet, és elképzeltem mindenféle módon a szerelmet , de vágy nélkül sose tálaltam.
szerintem a plátói szerelem , és a reménytelen szerelem is nagyon erős vággyal együtt jelentkezik :)
Tehát továbbra is igaznak tartom a véleményt, miszerint a szeretett és a szerelem között egy alapvetően fontos különbség az , hogy a szerelemhez mindig valamilyen vágy is társul. És emiatt némi fenntartással érdemes kezelni :)
Szóval kedves Soon , szeretném ha elmesélnéd kicsit bővebben , hogy történt az, amikor te vágy nélkül voltál szerelmes :)
thx
asvany |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | bandes, na te tényleg kilógsz a sorból, ezt hogyan csináltad? Vagy lehet hogy csak az én Firefox böngészőm rajzolja úgy ki, mintha a hozzászólásód kilógna 5 centivel a jobb szélén??! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Minden ..............zene....pszichedelikus........a maga módján.....a legszínvonaltalanabb,ócskább zenéktől a bonyolult felépítéső és utaztató témákból felépült.....eleve psychedelic zenéknek titulált remekművekig...... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sevil: köszi a magán levelet, lehet benne valami. ;)
Szeretnék feltenni egy kérdést nektek.
Edig úgy koncentráltam egy pontra, hogy az izmaim is megfeszültek, minden gondolatot próbáltam elnyomni; pár napja máshogyan csinálom: csak leülök és nézem a fekete pontot, egy cseppet sem erőlködöm; ha jön egy gondolat hagyom, hogy "magával vigyen", aztán amikor jól esik, akkor visszaterelem figyelmemet a pontra. Ez az utóbbi módszer fizikálisan teljesen ellazít, meg egyáltalán nem jönnek olyan gondolatok, hogy most jól csinálom-e. Csak csinálom és jól esik... Viszont úgy érzem, hogy ez a gyakorlat koncentrációt sem igényel. Az agresszív módszerrel már eljutottam addig, hogy egy csomó küzdelem, meg homlokráncolás, izomgörcs után pár percig le tudom lassítani a gondolatokat...
Várom válaszaitokat! Köszönöm
bocor |
| | | | |
|
