 |
Legfrissebb hozzászólások (113971 - 113980)
 | |  | | | | |  | |  | | | | nem mák, hanem kapor tééé..) a mák nekem nem asztal, elég volt egyszer a tea, meg a másnapos kattogás utána. na szal érdekelne hogy lehet megcsinálni azt az olajat, kapor petrezselyem mind1, csak legyen meg benne az a kis metilfenlamin....:) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | A cikkben Osho azt írja: Az LSD nem nyugati embernek való. Nekem ez a mondat azért nem tetszett sosem igazán, mert mégiscsak a nyugati emberek fedezték fel, szerették meg először... Ez olyan mintha az LSD egy csapda lenne amit a természet állított a nyugati ember számára, vagy valami ilyen pszichedelikus viccnek tűnik az egész... :-) Lehet, hogy a nyugati ember jobb, ha megszűnik nyugati ember lenni amúgy is záros határidőn belül, mert nem tesz jót eleve a nyugati gondolkodásmód a természet egyensúlyának. Szóval arra akarok kilyukadni, amire már a kezdetek kezdetén rámutattak sokan, hogy az LSD evolúciós változást eredményez, így nem is érdemes azon filózni, hogy kinek való, kinek nem, mindenképpen változnia kell ennek a társadalomnak. Akár az LSD segítségével, akár nélküle.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | We took the wrong step years ago
de azért fel a fejjel. majd összebújunk valahol a vackunkon.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vagyis: ha tudatában vagy a forrásnak, valamit látod a mechanizmust, amelynek révén a forrásból a jelenségek végtelen sokasága létrejön, akkor hiánytalanul megismerted a teljességet, nemde?
és ehhez nem kell, hogy minden lehetséges jelenséget egyenként ismerj. elég, ha bármire ránézel, legyen az régóta létező jelenség vagy új, egyaránt képes vagy azt a forrásból levezetni. és akkor semmi se lesz többé, ami ne lenne azonnal megvilágítva.
szóval talán befelé, a középpont, a forrás, az egy (és mögötte a nulla) felé érdemes nézni és haladni, nem kifelé, mert aki a forrást eléri, az abban a pillanatban eléri és megérti mindazt, ami a forrásból, mint okból létrejött és létrejöhet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mit szóltok a témához kapcsolódva Osho: meditáció és LSD daathos cikkhez? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hali. Elfelejtettem megkérdezni, hogy konkrétan buli után mit szoktatok magatokhoz venni. Nálam egy szombati buli hatása még hétfőn is érezhető. Általába Kiba**szott szarúl szoktam lenni, de úgy keményen. Ja még egy vmi, mennyit számit, hogy nem táncolok, csak úgy 2 lasztival ülök a fejebme azt dumcsizok, meg ilyenek? Fontos, előre is kösz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | miért?
szeretünk nem szeretni
látni hogy vakok vagyunk
hallgatni az értelmetlent
mennyi?
az idő ami végtelen
a végtelen ami egy
-az egy az ami minden?
miért?
látok pont én
mi vagyok?
vagyok e?
én vagyok?
...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ... ? A hozzászólás túl rövid (legalább 8 karakter). : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Manapság a csillagászatban van egy elég jelentős, mégis megfejthetetlen probléma. Megpróbálom ezt most érdekesen felvázolni, ahogy egy "maszlagmérgezés" után összeáll egy ember fejében...
A probléma megértése érdekében el kell gondolkodni valamin. Mit jelelnt ez: -végtelen-
Van 123 körte. ezt lehet szorozni, hatványozni, minden ezközt bevethetünk hogy a lehető legnagyobb számot kapjuk, de ha erre azt monduk, ez 1 "alma", és annyi alma egy dinnye, mint amennyi körte egy alma, akkor rájövünk, hogy valójában nem kapunk soha egynél nagyobb számot...
A végtelen nem egy "végtelen nagy szám", hanem egy teljesen más "minőség".
A világegyetemnek nem találták meg a határát. Ahogy fejlődünk, egyre jobbak lesznek a távcsövek, és mindig csak újjabb elképesztő méreteit látjuk meg az univerzumnak.
Valaki (talán Einstein) felvetette a görbült tér gondolatát.
Emiatt kétféle tudományos nézet létezik a világegyetem szerkezetéről annak "legegyszerűbb" aspektusában. Mivel egyiket sem lehet bebizonyítani, ezért ez egy "semleges" dilemma. A végtelen teret kétféleképpen lehet elképzelni.
Az egyik elképzelés szerint akármerre indulunk el, a kindulási ponttól mindig távolabb jutunk, legfeljebb "végtelen nagy számú méterre"
A másik elképzelés szerint a tér egy gömb szerű dimenzió. Így ha elindulunk egy irányba, "végtelen nagy számú méter" megtétele után visszajutunk a kiindulási pontba. Ha ehhez még az időt is vesszük, nyilván végtelen sebesség esetén is végtelen ideig tart.
Van így értelme akármerre is elindulni a világegyetemben?
Számomra a válasz: nem. Vajon sziszifoszi munka ez?
Élt egy ember 5000 ezer éve a földön. Akármilyen messzire ment, nem érhetett vissza a kindulási pontba, mert egy emberöltő kevés lett volna ehhez, de az "univerzum határát sem találhatta meg.
Vajon merre indulhatott, hogy megláthassa az egészet?
Hogyan láthat valaki végtelen nagyszámú körtét egyszerre, ami egy alma, és végtelen nagy számú almát, ami egy dinnye, és végtelen nagy számú dinnyét. |
| | | | |
|
