 |
Legfrissebb hozzászólások (115381 - 115390)
 | |  | | | | |  | |  | | | Sziasztok!
Szerintetek az írás az puszta önkifejezés vagy valami magasztos dolog, ami mindezen túlmutat...
vagy...?
De ezt már fogalmazzátok meg Ti...:)
Nem pusztán versre gondolok, lehet az novella, regény, bölcselet bármi...(a vers volt címnek a legrövidebb:)
nosza, várom a gondolataitokat!
barka
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Ahogy mondod Tala!
Az érzelmeket sugárzod magadból és ez a lényeg, hogy áraszd magadból az érzelmeket. Az érzelmeket nem lehet elfolytani, csak visszafoghatod őket, és akkor a sűrű érzelemtömegre felfigyelnek a démonok és amíg el nem engeded a sok visszafogott érzelmet, addig ők jót lakmároznak belőlük.
A folyamatosság, úgyértem a haladás fontos, nem kell rohanni, de nem is kell megállni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát, hétfő éjjel -1 körül -volt, tök üres volt az egész placc, de érezni lehetett a fílinget...eszembe is jutott, hogy "hmm most bánom, hogy nem hoztam a dobom..." - de azonnal ez jött "hmm már nem is" ;)
meg dombokon járkáltunk fel-le, s röhögtünk, hogy vagy 40fokos lejtőn is ugyanúgy megyünk, mintha vízszintes lenne a talaj, szinte csúsztunk a füvön.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem nem annyira és nem feltétlenül csak partidrog. Nekem legalábbis nem. Engem nem pörget, sőt szinte mindig van egy szakasz, amikor kifejezetten vízszintesre vágyom... persze kinek hogy, de ha már, akkor szerintem érdemes kipróbálni nem parti settingben is... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja úgy, már értem :-) Szóval az ex ebben az ex bad tripben nem olyan ex, mint az exfeleségben :-) Vagy? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bizonyára ott követtem el a hibát, amikor erre reagálva:
"Ákimáki...ha ez ien egyszerű volna...ehh"
Azt a bizonyos kritikus gondolatot közöltem.
Ez csak egy kis játék akart lenni az egoval. (vagyis a közeggel amin keresztül működik)
Más:
"-Egyetlen Isten létezik (monoteizmus)
-Isten személyének egységére, megbonthatatlanságára"
Bizonyára te is találkoztál már az intellektus számára megoldhatatlan ellentmondással.
Ha egyetlen Isten létezik, és az megbonthatatlan, akkor mi hogyan beszélgethetünk most itt?
Vagy inkább: hogyan létezhet a szent háromság, amiről írtál, hiszen az már nem egy, hanem három. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | elég merész dolog lenne kijelenteni, hogy Isten lényeg matamatikailag kifejezhető. Amikor az emberek arrról beszélnek, hogy Isten egy, vagy egy az Isten akkor két dologra gondolnak
-Egyetlen Isten létezik (monoteizmus)
-Isten személyének egységére, megbonthatatlanságára
egyébként Isten személyét legjobban "tükröző" szám nem az egyes, hanem a hármas, az ugynevezett szentháromság, vagy hármas egység, Atya fiú és lélek. Szintaktikailag itt lép be egyébként az általad elkövetett ad hoc hiba, miszerint a mondat alanyát(Isten személye) egy tulajdonsággal ( egység ) azonosítod. A személy viszont nem lehet azonos a jellemzőivel. T őle fakadnak, de nem egyeznek meg vele, sőt nem is a részei, mert a személyiségéhez tartoznak, ami szintén nem ő. Van még egy hiba az érvelésedben, az, hogy Isten terveit egyszerűnek jellemzed, mivel úgy gondolod hogy Isten száma az egy, és ebből az egyből csak hozzá hasonlatos dolgok születhetnek. Nos ...az egyszerűségnek része a bonyolultság, és éppen úgy, ahogy az egyes számot is számtalan részre feloszthatod, magát a tervet is végtelen sok kis apró részlet építi fel. Hogy isten terve mennyire bonyolult, az az jellemzi talán a legjobban, hogy bevetett egy tőle szokatlan..bár ez nem jó szó, talán csak különböző tulajdonságot is a játékba, az abszolútumoktől való mentességet, vagyis az abszolútumok felé haladást. Ez azért "furcsa, mert ha a te elképzelésed szerint ISten egyszerű elnne, akár a fakocka, egyszerűen olyan lényeket teremtett volna, akik kezdettől forva tökéletesek. Ő mégsem igy tett, ki tudja miért, talá azért, mert a teremtés már lezajlott, lezajlik, és mindig is le fog zajlani, de mi ebből csupán a múló időt vessük észre, fogjuk fel, és szabadon mozoghatunk, alkothatunk, formálhatjuk magunkat benne, amig véget nem vet a tevékenységünknek. Ez azthiszem egy elég nagy ajándék, mármint a szabadság, hogy képes vagy önmagad megváltoztatására, amennyiben képes vagy feladni a saját tökéletlenségedet, igazából viszont a dicsőség az övé, hiszen a tökéletesség abszolutumát ő uralja, és csak ő képes valójában véghezvinni a tökélyre formálást. |
| | | | |
|
