 |
Legfrissebb hozzászólások (118901 - 118910)
 | |  | | | | |  | |  | | | | május negyedikén holdfogyatkozás. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hali,
ha ekitöl rosszul vagy, mit érdemes beszedni/inni rá?
hallottam hogy van valami anyag ami 1böl lehoz rola, valaki esetleg tudná a nevét? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | aki nem volt biztos abban hogy lesz-e WB, akkor 28-án sétálgasson a Kopaszi-gát környékén, lehet talál arra másokat is...vagy épp egy Rewindot! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én úgy hallottam, hogy Angliában már szívhatsz is otthon. És legálisan. (De nem tenném rá a nyakam.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | most olvastam, hogy három réteg van rajtunk, legkívül a személyiség (akinek hisszük magunkat), középen az egó (a félelmeink, vágyaink, negativitásaink, bemerevedett elképzeléseink, düh, harag, agresszió, stb. amik a külső valóságunkat determinálják), és legbelül a tisztaság, fény, élet, egészség, Isten.
az a feladatunk, hogy lassan megtanuljunk belenézni az egónkba, ne toljuk el minden pillanatban utálkozva saját belső sötétségünket, hanem kutassuk ki, váltsuk meg, javítsuk meg, tisztítsuk ki, igazítsuk helyre, hogy ezáltal szabaddá váljon a legbelső szentélybe vezető út.
az a csapda, hogy sokan nem mernek átkelni a sötét erdőn, és így nem is jutnak el soha a középpontjukba. pedig ezt nem lehet megspórolni.
a módszer pedig az, hogy figyeljük az életünket. ahol gubancot érzünk (belső para, feszültség), ott van egy meg nem oldott egó-gombóc. a para egyre ismétlődik, így egyre több alkalmunk lesz rá (ha figyelünk), hogy beazonosítsuk a gombócot. a gombóc-tudatosítás pedig előbb-utóbb elvezet a gombóc kioldásához is (de siettetni nem lehet, ennek a folyamatnak megvan a maga - elég lassú - tempója).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | aha, voltam már együtt ezzel a fénnyel. egyszer.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re: 38.
Én meg nem akarom kivárni a halált, legalábbis azt a halált, amből ebbe a transzformációba már nincs visszaút. Igen,tükör által homályosan látunk, de egykor majd színről színre. Ez utóbbit szeretném, csak a Szeretet türelmes, mindent elbír, mindent elvisel, én meg türelmetlen vagyok és keveset bírok.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A minap megtekintettem egy színdarabot, amiben volt egy jópofa ötlet. Mikor az egyik szereplő elkezdett veszekedni a másikkal és csak mondta, mondta, mondta a magáét, elkezdett közben hullahopp karikázni (érdekes nevű játék). A görcsös rángás, amivel dereka körül forgatta a karikát remekül illett kifejezni próbált idegállapotához...ahogy sajnos most az enyémhez is.
Mintha a karika eltűnése után is folytatnám a beidegzett mozdulataim, amivel fenntartottam eddig.
Ha már játék, lenne inkább "körben áll egy kislányka", ahol betaszajthatok valaki mást középre! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | állítólag volt Manet is, bár már mind1:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Minden fény A Tiszta Fény, minden hang A Mantra.
Vasárnap rajzfeladatokat kaptam 3g gombával, s próbáltam lelesni a fény erősségét, ám ha valamire rendesen odanéztem, egyre világosabb lett, egyre intenzívebben tört elő A Fény. Hunyorítva már jobb volt, ám akkor meg szétfolyt az egész:)
Anno a régi tripjeimen sokkal durvább vizuálok voltak - pedig azok az lsdbélyegek gyengébbek voltak - kósza tudatom folyatta össze. Most már csak akkor vannak ilyen folyások, ha elengedem a fókuszt - amúgy "csak" minden A Fényben ragyog, tisztán, erőteljesen, átitatva -ibolyásszínű vad villódzásokkal.
Már nem kell cucc ahhoz, hogy bármikor lássam, ez a létezés csak egy álom, egy kollektív tudat, mely hihetetlenül relatív úgy, hogy közben végtelenül abszolút.
A Fény a megszabaduláshoz vezet, akár az Életben, akár a Halálban. Ám ha sok az emberi kötőanyag(főleg vágy, nemvágy, düh, félelem, stb), akkor azok a Fényben összezavarnak, s illúziófraktáljaikat valóságként követve elkóválygunk A Fényből, mely létezést, így akár szenvedést is determinálhat... |
| | | | |
|
