 |
Legfrissebb hozzászólások (119571 - 119580)
 | |  | | | | |  | |  | | | Narc: ahogy most elképzelem (leképezem) a világot, azt gondolom hogy egy kicsit a cselekvő szerepet kell túlhangsúlyoznom magamban akár szenvedés árán is, hogy később a két állapot közti harmónia eljöhessen. És nemcsak bennem.
A Láma szerintem zseniális ember! Eléggé leoltottam korábban de nagyon bánom.
Nomad: Lehet hogy van mémvédelem. Szerintem a természet elemeit kicsit degradáló mémekként felfogni... bár nem vagyok otthon a memetikában...
Cell: Az emberi szenvedés gyökere ez, és pont ez a valóságnál-többre-vágyás van manapság túlpörgetve és ez okoz károkat.
Az emberek nem ébredtek rá az önlét-mentességre (én sem tudom még pl. megemészteni) és ezért tartanak ott, ahol tartanak. De ez nagyon nagy ugrás. Lehet, hogy a jelenségvilág szintjén keletkezett problémákat a jelenségvilág szintjén kell megoldani, és amikor már sima minden, lehetne továbblépni. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ha kiveszem a Nagy Kezdöbetüs Szavakat, beteszem öket egy kalapba, jól összerázom, és visszaszórom a mondatokba, akkor mennyivel lesz többé/kevésbé értelmezhetö ugyanez a szöveg? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nekem is feltunt hogy ha arra koncentralok hogy mi megy a fejemben akkor jol el lehet merulni a dolgokban :] bar latvanyban semmi kulonos, sajnos. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A jó/rossz kettősség létezik.
A mémek között is vannak jobbak és rosszabbak. Harcolni, véleményt nyilvánítani is lehet mellettük vagy ellenük.
De ha az ember nem látja tisztán ezeknek a dolgoknak az ürességét (végső önlétezéstől való mentességét), és ezért mint önlétezőkhöz ragaszkodik hozzájuk, akkor a tudat azonosul a jelenségekkel, elmerül bennük, és így az ember saját elképzeléseinek rabjává válik. Ez a ragaszkodás a jelenségvilág törvényszerű hullámzása miatt előbb-utóbb szenvedéshez vezet, akár jó elképzelésekről van szó (segítés, együttérzés, megvilágosodás), akár rosszakról (önzés, gyűlölet, háború).
A szenvedés oka: az elképzelések, amelyekhez ragaszkodunk, nem azonosak a valósággal. Az elképzelések statikusak, a valóság dinamikus. Az elképzelések egy korlátos emberi elme képzetei, a valóság egy korlátlan, mindent felölelő, mindenható Isten képzete.
A megoldás útja:
1) Kelet
a Most átélése és elmélyítése az ötödik dimenzióban: a Most magjának, a zéró pontnak (a Nullának) a felfedezése, ami köré a tudatban megnyilvánuló jelenségvilág szerveződik
2) Nyugat
a Szív átélése, a Szívben való elmerülés: a Szív középpontjának, az Istennek (az Egynek) a felfedezése és a vele való eggyéválás
Van olyan, aki elmélyült kapcsolatban van Istennel, de a tudat mélységeiről fogalma sincs.
Van, aki rendkívüli szigorúsággal gyakorolt és így elérte a Tudat magját, de a Szív mélységeiről sejtelme sincs.
A Tudat mélyén lakik a Buddha, a Szív mélyén lakik az Isten.
A Tudat a lét, az Isten az élet.
A Tudat az üresség, az Isten a forma.
A Tudat a szellem, az Isten a lélek.
És a kettő egy testbe záratott, hogy a Kettőben megvalósulhasson az Egység.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Most, hogy képtelen vagyok LSD-t szerezni(hehehe), az a részem kezd átállni a fűre.
Szó szerinti tripjeim vannak tőle, órákig csá, fraktálok, gondolatnélküli egybefolytságban idő(tlen)zések...
Iszonyatosan alkalmazkodóképes az a gennykupac az ember koponyájában, tsak így tovább...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Természetvédelem? Mémvédelem! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | prixrioprax,
na milyen volt a buli? |
| | | | |
|
