 |
Legfrissebb hozzászólások (120601 - 120650)
 | |  | | | | |  | |  | | | Bard: próbáld ki, veszteni nem vesztesz, vagy ha igen, mégjobb:)
Elveszteni valamit nagy tanítás: nem is veszítjük el, inkább rádöbbenünk arra, hogy nem is a mienk. Elveszíteni egy tárgyat, egy társat, egy lehetőséget, egy életet? Minden múlandó:)
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Találtam magokat a jó öreg Tesco-ban :) Latin neve: Ipomea tricolor Forgalomba hozza: Garafarm kft. 45Ft/csomag kb.:30 magocska. A csomagoláson egy szép kifejlett növényke van sok-sok virággal. A magok nincsenek csávázva, mérget még messzíről se láttak, szép barnák. Hétfőn be lesz próbálva malyd megírom, hogy mi történt.
addig is béke veletek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szerintem nincs olyan, hogy hibásan kipótol, mert azt sem mondhatjuk, hogy fűmentes állapotban helyesen pótol, csak éppen egy rendszer alapján pótol."
Miért ne pótolna hibásan? Bár hibás, helyes, jó, rossz, éhes, jóllakott...minden idő kérdése, ami csak klappog a tudattérben, de a világnak nem kell idő, megvan anélkülis...
Fümentes állapot, most kezdem érezni, hogy nem muszály lejönni a cuccokról, amikor azt HISSZÜK, hogy le KELL járnia, ki kell mennie.
A zsálya pl jó példa. (óvertopik) Az még mindig tart. Cserébe izzadok:) Fűvel zsálya vicces. Trippel-fűvel zsálya meg maradandó :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem, nem sérülést értettem alatta, csupán azt, hogy bizonyos funkciók kiesnek egy időre, persze reverzibilisen...
és szerintem pont ez a jó az egészben, ez az igazi értelme. Ha tisztán gondolkodok el valamin, rájövök, hogy a valóság mindig visszahúz, és a reális világ belém vert normái közt tudom csak megoldani a problémát. Viszont belülről igényelném a lelki szabadságot, azt, hogy önálló legyek, (ezt egyébként nagyon felismertem magamon) de bezöldezve pl ezen szabályok is kiesnek, és én nem a társadalmilag elvárt mormák szerint gondolkodhatok, hanem a legrosszabb esetben is újraalkotom azokat a szabályokat, de gyakori lehet, hogy utólag felteszem a kérdést: az emberek hatalmas meggyőződéssel állitják ezt, vagy azt, azt mondják ez szabály, muszály stb. De minek KELL ennek, vagy annak igy lennie?
Ja, persze utána jön a konfliktusok hada, mert én tudtam élni anélkül a szabály nélkül, és kvázi eretneknek kiáltanak ki, és persze megpróbálnak visszahúzni engem is a csőlátással teli világba... Persze ez nem érdekel, nem hagyom magam, én csak vidáman mosolygok, résnyire nyitott nyúlszemeimmel... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, ez a hangos dolog érdekes. Ha csönd van, akkor meg akarjuk törni a csöndet, ha mással nem gondolatokkal...
Különben a kérdésem lényege valami olyasmi lett volna, hogy mi a hatása egy ilyen betépésnek, amikor nincs mire figyelnie az embernek, csak magára... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem kafa a dzsodzsó vaksötétbeis. Épp kinek mihez van
kedve. Mindenhogy jó a fű, de legjobb betépve:)
A hangos...HANGOS zene jócskán rádob szerintem pl. A monoton ütemes dob kihajtja az emberböl a mumusokat, de ha halk, akkor csak hallja az ember, gyönyörködik, jó zene, pocsék zene....viszont ha HANGOS, akkor elsöpör, eltipor, mindent egybemos. Persze szomszéd, meg beszélgetés, mi?:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kezemlábamkezemlábamfejemtörzsem
nameganyakam."apu vastagbele vagyok,
ha rákotkapok apunakannyi:)"
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát teljes sötétség az elég furcsa lehet, de szerintem a legjobb a félhomály.Lekapcsolom a villanyt és a szoba egyik sarkába egy olvasólámpa,de olyan rosszabb fajta,ami sárgásan világít.Na én ettől szoktam jókat tépni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, hogy úgy teljes sötét... Persze, az nem, hanem egy-két gyertya, én is úgy szoktam. Körülbelül annyira hasonlít a "füvezéshez", mint a lekváros bukta a poszt-graduális bizonytalanságérzethez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne aggódjunk a hatalom kelepcéi miatt, hiszen az első akadályon a félelmen sem jutottunk túl, a második eléréséről, a viládosság megszerzéséről pedig csak ábrándozhatunk. Holvan akkor még a hatalam! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: nem hiszem, hogy az ego táplálói lennének az érzelmek, habár kétségkívül sokszor generál érzelmet az ego is, de ezek tulajdonképpen csak álcázott érzelmek. Az igazi érzelmek nagyon mélyről jönnek, és nehéz a gyökereiket megtalálni, ezért is nehéz kezelni őket. A gondolatainknak általában tudjuk a forrását, ha kicsit utánagondolunk, az érzelem térben és időben nagyon távolról fakadhat.
A szeretet nagyon is érzelem, sőt tulajdonképpen csak a szeretet van, minden más érzelmet a szeretetből lehet eredeztetni, még a gyűlölet is a szeretet egyik foka. Szerintem semmiképp sem tanácsos arra törekedni, hogy elengedni, megszüntetni az érzelmeket, mert talán te is attól félsz, hogy az érzelem az egyik, ami emberré tesz minket és ezt nem akarjuk elveszíteni - szóval szerintem valahogy arra kéne elindulni, hogy igenis meg kell őket élni, csak tudatosan. Attól még érzünk, hogy nem adjuk magunkat teljesen át neki. Lassan ráébred az ember, hogy amit érez, az nem a belső énjéből fakad, nem a békességből. Ezután is jó érezni, hiszen az az élet bora, csak mi magunk leszünk az agyag (ahogy érzünk) és a fazekas (aki éreztet).
Tulajdonképpen, ha az ember meg tudná teljesen különböztetni az igazi érzelmeket az egó által generált hamisaktól, megtalálná az utat, mert az érzelem a lélek nyelve. Csak sokszor úgy érzi az ember, hogy pont az érzelmei viszik a bajba, de ez csak azért van, mert a változást bajnak tekinti, ha nem olyan irányú, amit elképzelt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az érzelmekkel nekem se könnyű. A gondolatokhoz nem ragaszkodom, nem csavarodok bele, de az érzelmek... Talán attól félek, hogy ha teljesen elengedem őket eltűnnek, mint ahogy nyilatkoztak már páran, hogy eltűntek nekik. És ezt valami miatt nem akarom. Nem tudom miért. Lehet, hogy azért mert azt hipnotizálták belém, hogy akkor sivárság lesz. Meg igazából jó lenne definiálni, hogy mik is az érzelmek. Mert ha csak az egonak a táplálói, akkor nem érdemes táplálgatni őket. A szeretet az érzelmek közé tartozik? Végülis kellemes állapot, tehát akár érzelemnek is nevezhetjük. Vagy a szerelem: Ha nem ragaszkodom a másikhoz, ha nem vágyom rá, ha nem csavarodok bele, akkor azt már nem is szerelemnek hívják. Vagy ha igen, akkor milyen az igazi szerelem? Maga az önzetlenség? Egynek levés? Mi köze ennek a nemekhez? Szóval ezen a téren azt hiszem még nagyon gyerekcipőben járok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Természetesen egyedül, mozdulatlanul stb. stb. Afféle MacKennás "five grams in silent darkness" fűbeoltott változatára gondolok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vajon volna-e értelme a füvet teljes sötétségben és teljes csendben kipróbálni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nagyon furcsa és érdekes ital ez az alkohol... Nagyon-nagyon...
Az a baj vele, hogy nagyon megszokássá vált, és az emberek nem tisztelik eléggé...
Van neki valami nagyon mély tanítása, amihez akkor lehet közel kerülni, ha elkezünk hozzá úgy viszonyulni, mint valami durva kábítószerhez.
Szal most ülök itt a melóhelyen, másnaposan, és szokatlanul jól érzem magam (Ez nem az a durva másnap, ami a merevrészegséget követi, de mindenesetre érdekesen alakult ategnapi igyunk meg egy sört, mert meg kell beszélni valamit terv. ;-)). Dolgozni persze nem tudok jobban, mint tegnap, de rosszabbul se. És nemtudom, hogy ebbe az egészbe mennyire kavar be a verőfényes napsütés, biztos az is... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Most, hogy ezeket írtátok, jutott eszembe, hogy állattal még nem trippeltem. Növényekkel már igen, az elég jó. Egy partin, amin acidos voltam, vetítettek egy nagy vászonra, mikor odanéztem éppen egy teljes képernyős félig kopasz csirke menekült riadtan. Lehet, hogy nem menekült és nem is volt riadt, csak az én fejemben. Mindenesetre nem értettem, hogy miért kínozzuk és esszük meg őket. Összerezzentem a gondolattól aztán továbbléptem.
Érdekes lenne egy macskával trippelni, főleg, hogy nagyon szeretem őket és egyúttal allergiás (tüsszögés, szemviszketés) is vagyok rájuk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Olvastam, hogy az ember mikor felismer egy tárgyat, a fontosabb részleteket nézi meg, és az alapján dönti el, hogy mi lehet az."
Ez tényleg így van a tudomány mai állaása szerint. Kategóriákat, fogalmakat alkottunk, hogy ezáltal egy értelmezési keretet adjunk az 5 érzékszervünkön keresztül bejövő infoáradatnak. Ha ránézel egy tárgyra, rögtön tudod mi az, ha ránézel egy másik helyről, teljesen más kép vetül a retinádra és mégis azt mondod, hogy ez ugyanaz a tárgy. Ezt hívják egyébként észlelési konstanciának. Az agyadban tárolódik egy-két séma az adott fogalomról, a bejövő képet az alapján nevezed így vagy úgy, hogy melyik sémához áll legközelebb. Fűvel szerintem tisztábban érzékelünk, nem próbálunk rögtön minden bejövő ingert elhelyezni valamilyen rendszerbe, hanem közelebb vagyunk ahhoz, hogy a maga valóságában érzékeljük. Persze nem minden esetben. Ha valaki ragaszkodik az összerakott rendszeréhez, elkönyvelt axiómáihoz, kialakított érzelmi hálózatához, akkor ezek hozzá fognak tapadni az észlelethez is.
"Talán ilyenkor ez is sérül, és betépve nem ismerek fel mindent a tárgyon/hangon/gondolaton,
de az agy ilyenkor akcióba lép, és a hiányzó részeket kipótolja. néha hibásan"
Szerintem nincs olyan, hogy hibásan kipótol, mert azt sem mondhatjuk, hogy fűmentes állapotban helyesen pótol, csak éppen egy rendszer alapján pótol. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: nevezhetjük tudatos befogadásnak is, amikor megéljük a jelent és azt, aki akkor vagyunk benne. Innen már könnyű a tudatos figyelem, ami viszont már nagy távlatokat nyit.
Csak az a baj, hogy a testtel, a gondolatokkal egy idő után könnyen meg lehet csinálni, hogy ne merüljünk el, az érzelmekkel nehéz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talamon írta: "a lét betegség, melyből ki kell gyógyulni.
a sámán kigyógyul, a többiek nem."
Akkor lehet, hogy nemcsak az a sámán, akinek törzse van, mert akkor esélye nincs annak a gyógyulásra, aki gyorsan nem kerít magának valahonnan egy törzset : )
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Mivel minden élmény más (lehetne, ha megfelelően figyelnénk rá)"
Igazából minden pillanat lehet élmény, csak azért nem az általában az emberek számára, mert előbb- utóbb rutin lesz belőle és ezt elkönyvelik a rutin kategórába, nem is figyelnek arra, amivel foglalkoznak. Csinálják, de közben a múlton agyalnak, mit hogyan kellett volna, meg a jövőn, hogy majd mit hogyan, mert úgy majd biztos jó lesz és akkor haladnak valami felé és így rendben van számukra az élet. Ha tényleg átadnák magukat a jelen pillanatnak, ami éppen történik, akkor élmény lenne akármi. Én mostanában az észlelés szintjén csinálom ezt, és amióta ezt csinálom, az észlelés szintjén már nincs is különbség betépett és fű mentes állapot között. Minden térbeli megtestesülés, illat, hang jöhet belém és belőlem is, és mindegyik egyedi élmény. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Valami történhetett. Múlt héten még találkoztunk, most meg már alig ír és csak pár szót... Illetve nem is nagyon válaszol. Deja vu. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "nem kell sámánnak hívni, ami nem az."
Számomra a "sámán" csupán egy hívószó, vagy nevezzük szimbólumnak, nem tudományos, jól definiált fogalom. De egyébként a sámán tudományos meghatározása is elég furcsa valami. Nem igazán van és volt konszenzus a kérdésben. Maguk a tudósok is inkább csak azért használják, hogy beszélhessenek valamiről, amit ők se tudnak megfogni, hogy mondjuk mitől is sámánizmus az a sámánizmus. Persze definiciók vannak, de azok nem egzaktak, és a lényeget sosem tudják megfogni. Vagy leglábbis szerintem nem nagyon sikerül nekik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A marihuána ZENt okot, és az ember tele lesz KIvel. Ha valaki képes a világgal együtt dinamikusan változni, és mindíg figyenli az új dolgokra, a régieket pedig hagyni, akkor jól fog betépni. Ha elkezd ragaszkodni valamihez, és csak akörül forog, akkor beparázik, elkezd fájni a feje, az energiaáramlásba behelyezett gát miatt rossz tripje lesz, nem tudja kihasználni az anyagban rejlő hihetetlen energiát. Az eufória érzése, és a nevetés abból az energiából szabadul fel, amivel a dolgokat rögzítjük a világképünkbe. Ha valaki azon gondolkozik, hogy AGYKÁROSODÁST okoz magának, az meg is érdemil. Mivel az ember nem meditál, tehát nem saját magában hozza létre ezt az állapotot, hanem egy külső növényi segítséggel, azáltal ki is lesz szolgáltatva neki, tehát, ha még megy a trip, még áramlik az emberben a felfokozott KI, de ki akar szállni, nem fog tudni, míg meditásiónál ilyen probléma fel sem merül. Ahhoz, hogy valaki megtanuljon meditálni, türelem kell, míg a gondolatok végül elcsendesednek. Ahhoz, hogy valaki betépni megtanuljon, sokkal több bölcsességre van szükség, valamint a fű ismeretére, de meggyőződésem, hogy ha valaki hátrahagyja egyszer a füvezést, az megegyező szintre fog eljutni, mint aki a meditálást már csak a meditálásért csinálja.
A marihuána tüdőkárosodást okoZ.
zen, zene, zöld, mind1. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ez nem igazán jött le, mivel a példáidban azokat emelted ki, amiket "régen sokat, de most már szinte alig", nem pedig amik "régen ezért, most meg azért"."
Ok, ez igaz, akkor ez részletesebben: régen azért ittam, hogy kiüssem magam, és csak berúgva tudtam szembenézni az életEM sivárságával, most pedig azért iszok meg egy sört, mert szeretem, és/vagy szomjas vagyok. Eddig azért szívtam, hogy közelebb kerüljek a világhoz, és megtanuljam értékelni, most pedig, mert ilyen hülye vagyok.
"Magát a mechanizmust értem, csak a résztvételi szinted magyarázatának bizonytalanságát kifogásolom."
Ja, de ez nekem mostanság önmagában is nehéz, mert átlátok a szinteken, ezért nem értlemes egyiket a másik fölé emelni. És mivel még fogyasztó vagyok, számomra a leglogikusabbnak, és az egyetlen értelmes dolognak azt tartom, hogyha már fogyasztok, akkor a hatást érezzem, vizsgáljam, stb, ne pedig azon gondolkozzak, hogy ez mekkora baromság. Ha pedig az baromságokkal amiket leírok valakinek könnyebb lesz, hát annál jobb, ráadásul ebből is látszik, milyen egoista vagyok.
"Lehet a rászokás miatt megunni valamit, de lehet az unalmassága miatt leszokni valamiröl.
Nekem ezeknél bejövösebb a megunhatatlansága miatt rászokni valamire."
Mivel minden élmény más (lehetne, ha megfelelően figyelnénk rá), ezért akár a munkábajárás is lehetne valakinek a hobbija, amire "rá van szokva", de ha nem figyel oda a pillanatok egyediségére, akkor csak egy üres rutin lesz mindenből. Szerintem nem a dolgok unalmasak, vagy rászokósak, hanem az ember. Ha pedig valóban mindíg új élményként él meg valamit az ember, akkor már nincs szükség rá, hogy azt mondja, rá vagyok szokva, hiszen az új keresése tulajdonság, emberi jelleg, nem pedig hiba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | semmi sem serul az agyban,de mint minden joravalo pszichedel-jaj de profan!-hat persze,h arra hat.
azon filozofalj el,hogy mert erzed ezt serulesnek(persze bagoly mondja verebnek...vagy forditva:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Macska.
Félig fekve heverésztem egy ismerősömnél az ágyon, egy fél mittoménmilyen Hoff. elfogyasztása után szűk egy órával és éppen kezdtem nagyon elmerülni a felsőruházatom (talán pulóver) szövetének mintázatának bámulásában, mikor a srác macskája úgy döntött hogy hamár úgyis oly mozdulatlanul fekszem tán rámheveredhetne.
A dolog szépséghibája mindössze az volt hogy a látómezőmbe csak akkor került, mikor az ugrás utolsó mozzanatával a hasamon landolt amit épp fixíroztam. Hát(-tal nem kezdünk mondatot) katartikus élmény volt annyi szent, de hogy triptoy? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
nem is tudom, hogy hova forduljak a kérdéssel, de remélem ide jó lesz...
újabban azon filózgatok, hogy a fű milyen hatásokat vált ki bennem. Persze most nem az ilyen általános dolgokra gondolok, mint szájszárazság, eufória stb., hanem egy kicsit mélyebben behatolva az agyamba. mert eléggé nehéz leírni, és bárkit is kérdeztem, csak annyit tudott mondani, hogy furcsa, más, érdekes, szóval semmi kézzelfogható.
Én arra gondoltam, hogy egy kicsit a gondolkodásba piszkál bele, illetve annak folyamatába. Olvastam, hogy az ember mikor felismer egy tárgyat, a fontosabb részleteket nézi meg, és az alapján dönti el, hogy mi lehet az. Talán ilyenkor ez is sérül, és betépve nem ismerek fel mindent a tárgyon/hangon/gondolaton,
de az agy ilyenkor akcióba lép, és a hiányzó részeket kipótolja. néha hibásan, igy ilyenkor az agy másképp értelmezi illetve másképp reagál az ingerre. Igy lehet ez a dolog röhelyes, de akár félelmetes is, miközben az agy érzelmet pakolt az ingerre. talán ettől olyan a betépés, amilyen.
Vélemény?
nemtom, remélem érthető...sajna elég röviden fogalmaztam |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad:
"Ja, de én nem abban látom a problémát, hogy mit mennyit csinálok. hanem hogy miért."
Ez nem igazán jött le, mivel a példáidban azokat emelted ki, amiket "régen sokat, de most már szinte alig", nem pedig amik "régen ezért, most meg azért".
"Ha rá lennék szokva a meggyőzésre, akkor ez fontos lenne. Azért írom ezeket le, hogy hátha valaki anélkül is megért, hogy elkezdené konvertálni."
Magát a mechanizmust értem, csak a résztvételi szinted magyarázatának bizonytalanságát kifogásolom.
"A rászokás és az unalom ugyan az."
Lehet a rászokás miatt megunni valamit, de lehet az unalmassága miatt leszokni valamiröl.
Nekem ezeknél bejövösebb a megunhatatlansága miatt rászokni valamire.
"Mé' a életemet kicsinájja? (ja azisten)"
Nem oldjuk meg a házifeladatodat helyetted. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: "Mért csak törzsi keretek között lenne ez a dolog értelmezhető"
Bard: "Úgy van, minek kéne tudni ki a törzs?"
Mert a sámánság nem egy önjelölhetö foglalkozás, hanem egy közösségben betöltött szerep megnevezése.
"az persze igaz, hogy nem feltétlenül sámánnak kell hívni, de lelki vezető, gyógyító bárki lehet, aki az."
Kb. erre akartam én is kilyukadni, hogy nem kell sámánnak hívni, ami nem az.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem bejövősek a macskák is. Betépve nagyon kellemes időtöltés egy macskát simogatni. Számámra ezek az állatok a zárkózottságot, és a nehezen feltárhatót szimbolizálják. Közelenged, és furcsa, hogy nem tudom befolyásolni. Ő is egy önálló lény, én is, és igy valamiféle szimbiózis alakul ki kettőnk közt. Muris, de jó. Már-már mélylélektani... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | >Ha azért kezdesz gyakran csinálni valamit, hogy utána ritkábban
>csinálhasd, akkor nem tudod elérni sem a teljes leállást, sem az >egyenletes fenntartást.
Ja, de én nem abban látom a problémát, hogy mit mennyit csinálok. hanem hogy miért.
>Na persze rámondhatod, hogy mert ezeket nem is akarod, de >nem lesz túl meggyözö, hogy ez az akaratodtól függne.
Ha rá lennék szokva a meggyőzésre, akkor ez fontos lenne. Azért írom ezeket le, hogy hátha valaki anélkül is megért, hogy elkezdené konvertálni.
>Mindenre rá lehet unni, és mindenre rá lehet szokni.
A rászokás és az unalom ugyan az.
>Nem önámítás ez egy kicsit, utólag magyarázva, hogy ezeket te >csináltad/csinálod?
Mivel a lét önmagában is az, ezért ez elkerülhetetlen.
Mé' a életemet kicsinájja? (ja azisten)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad:
Ha azért kezdesz gyakran csinálni valamit, hogy utána ritkábban
csinálhasd, akkor nem tudod elérni sem a teljes leállást, sem az egyenletes fenntartást. Na persze rámondhatod, hogy mert ezeket nem is akarod, de nem lesz túl meggyözö, hogy ez az akaratodtól függne.
Mindenre rá lehet unni, és mindenre rá lehet szokni.
Nem önámítás ez egy kicsit, utólag magyarázva, hogy ezeket te csináltad/csinálod? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mégha lsd-t tettek volna...:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | uhhh...Narc,ez súllyos!
Nem is tudom,hogy neveseek vagy sírjak.hmmm...mind2:)(. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Talamon: Úgy van, minek kéne tudni ki a törzs? Csak a régi világban ez egyértelmű volt, most meg nem, de hát ez van... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kisgyerek :DDDDDDDDD
Narc: jók szoktak lenni? örömmel hallom. akkor tényleg érdemes lesz elmenni. Zsír! :))
Na akkor DH Project valaki? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Shponglénak a daath a törzse, mégha nem is tud róla...
Minek is kéne tudni róla, ki a törzs? Kin segít a sámán?
Tökmindegy, hogy hol a teste. a 49esen vagy transzsssszibériában?
Ha a sámán VAN, az a segítés, nem az ha táncol, dobol, lsdvel töm embereket, vagy szavakbaöntött tanácsokat osztogat...
Mi van, ha a sámán e létén csak egyszer, egy emberen segít? Mondjuk saját magán? Az is kb iszonyatnagy lépés. Hát még, hogy más emberek látják, hogy nem szenved, hát még ha szól, vagy mittomén táncol...
Persze, kigyógyulással kezdődik a sámánság, pont azt a krisnás, fejkettészakadt békafejü swamis könyvet olvasom, melyre emlékeztek...mert rájöttem, hogy qrvajó..
abban írja a csávó, hogy a lét betegség, melyből ki kell gyógyulni.
a sámán kigyógyul, a többiek nem.
hogy mivel gyógyul...dobbal, harekrsnával, lsdvel, fizikai betegséggel, Buddhával,kereszten szenvedőfejetvágó Krisztustól, az már mindegy...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah, a 444 ottvan:)
szal hasonlókon agyaltam énis tennap, mert nem voltam betépve.
s mert nem voltam betépve, értettem meg, hogy miért nem voltam betépve(pedig van még fü), azért mert már nem kell, s tegnapelőtt meg ugyanez történt a jóöreg alkohollal...
körbekörbekörbe járni, mígcsak kell..pont addig, megy ez magától..jóhogy megy magától, hisz mi mástól menne? tőlem? hehe nem is létezem...
az emberek szenvednek, rohadnak, nyomorognak, stbstb...
nem véletlenül...de aminek kezdete van....
tehát
réparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparépar
paréparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparéparép
amilarépa
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen a filozofálgatást, azt hogy saját magam számára megmagyarázok dolgokat, már nem is csinálom, de az, hogy mások számára kitaláljak dolgokat, amire rácsavarodhatnak, és hátha pont ez kellett nekik a látáshoz, még mindíg hat, lsd itt. Sőt, a legrosszabb fajta, mikor saját magamnak csak azért fejtek ki dolgokat, hogy MAJD AKÁR másoknak is elmondhassam, ha egyszer megkérdeznének.
Végre néha viszolygok a fűtől, sőt undorodom tőle, és izgatónak, kescsegtetőnek érzem. Egyszerrre
Én kuss.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Végre rájöttem, hogy milyen buddhista irányzatot használok én, és mi a technikám. A karmikus buffer overflow. Gyakorlatilag ugyan az, mint mikor valaki egy szót mond addig, amíg el nem veszti a jelentését, mert betelt az ego-buffer. Én cselekedeteket végzek, sokszor ugyan azt, míg a végére leveszíti a varázsát, kiüresedik, és végre meg lehet értni, látni benne, hogy mi az (milyen gondolat, érzet miatt csinálok én valamit, aminek már élvezeti értéke sincs, legfeljebb a tudat, hogy csinálom). Ezt csináltam az alkohollal, és mot már szinte nem is iszok, csak amikor akarok. Ezt csináltam az indulataimmal, és most már szinte egyáltalán nem érzek haragot, félelmet, kétséget stb. Ezt csinálom a filozofálással, és a fűvel, és előbb-utóbb lehull a fátyol, és nem kell többet ilyennel foglalkozni csak ha akarok (de mért akarnék?????????) Ezért TÁMOGATOM a felelőtlen droghasználatot, hiszen csak így üresedhet ki annyira, hogy ne kelljen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Aha, fogom a grizzly ügyet. Ők tényleg hozzá tartoznak a képhez, de valahogy mégiscsak annál jobb, minnél kevesebben vannak. A múltkori partyn láttam egyet és bélyeggel eléggé lenyűgözött a gépezet működése. Már azt vártam, hogy mikor öklel fel, amiért annyit nézem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén, honnan tudod, hogy mikor sámán lesz nem találja meg a törzsét? Mért csak törzsi keretek között lenne ez a dolog értelmezhető, az persze igaz, hogy nem feltétlenül sámánnak kell hívni, de lelki vezető, gyógyító bárki lehet, aki az.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard: "Az a sámán, aki a törzset gyógyítja, meg vezeti az életben és halálban, azt a törzs nem tartja bolondnak."
Pontosan. Nincs sámán törzs nélkül.
Az nem sámánság, ha valaki csak dobolgat meg cuccokat tol meg furcsán viselkedik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard: "[...] vagy az őrületből való kigyógyulás folyamata az ami sámánná tesz valakit."
Aha, ez is müxik.
Van egy barátom, aki a skizofréniájából kigyógyulási folyamata során rengeteget agyalt sajátmagán és a környezetén (volt rá ideje az elmeosztályon), teljesen összerakta az életét, és most érezhetöen mélyebben belelát dolgokba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tala: Az a sámán, aki a törzset gyógyítja, meg vezeti az életben és halálban, azt a törzs nem tartja bolondnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bosss:
A sámánná válást szibériában általában megelőzi a sámánjelölt megbetegedése. Az illető ekkor tulajdonképpen a külvilág számára megőrül. Innen az egyik út hogy sámán lesz az illetőből, ekkor már a legnagyobb szellemi tisztaság birtokosa, ez már nem őrület, ez már magasabbszintű gondolkodás. Vagy ha ez nem jön össze, megőrül végleg, vagy meghal.
Szóval egyetlen igazi sámán sem őrült. De sokszor az odavezető útban benne van az őrület lehetősége, vagy az őrületből való kigyógyulás folyamata az ami sámánná tesz valakit.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na igen, a sámán teljesen bolond, nem érdeklik a világi javak, csak röhög az embereken, mert átlátja az illúziókat.
Mindenféle nem térbeli utazásain rájön, hogy a világ végtelen, az ember semmi.
Nem boldog, nem szomorú, pusztán van(esetleg a pusztában:). Teszi amit tesz, nem teszi, amit nem tesz, ennyi.
A sámán harcos. Az adott pillanatban él, nem álmodozik, nem kertel, a MOSTban harcol. A lét harc, az élet betegség, melyből a halál pillanatában ki lehet gyógyulni...
Persze teljesen bolond, elszállt, elvarázsolt, stb - a civilizáció szemében...
Az elején szerintem az ember csak szenved, amíg látja, hogy dualitás van: ez a fajta élet, meg az a fajta élet. "bárcsak mindig sámánkodnék", vagy "bárcsak soha nem kezdtem volna bele ebbe", meg "bárcsak megbékélnék", vagy esetleg "bárcsak jókis anyagi haszont nyerhetnék ebből valahogy", vagy "ó, bárcsak gyorsan nagy mester lehetnék", meg ilyenek.
Aztán eljön az idő, mikor dönteni kell, hogy az ember rááldozza ezt az életét, vagy hagyja a fenébe. S talán ez a legfontosabb pillanat? Talán, talántalántalán:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem a grizzlykről a kopaszok jutnak eszembe egy depeche mode vagy dark/goth klubban. Jófejek, senkit nem zavarnak, sőt szeretjük őket, csak ne legyenek túl sokan... ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kissé sötétebb utazásra: Laibach - Kapital.
A többi albuma szerintem(sic) annyira nem utazásra való, inkább durvaság, meg tanulság...De a Kapitalnak van egy atmoszférája... |
| | | | |
|
