 |
Legfrissebb hozzászólások (121231 - 121240)
 | |  | | | | |  | |  | | | Láttam egyszer egy dokumentumfilmet a gyaolgló buddhista szerzetesekről (azt hiszem így nevezik őket). Amellett, hogy napi szinten igen nagy távokat gyalogolnak, aztán a végén (sok év után) felgyalogolnak X ezer lépcsőn egy szent helyre, szóval valamikor az eleje-közepe táján van egy ilyen böjtölős-meditálós időszakuk, átlag ember számára felfoghatatlan fizikai megpróbáltatásoknak teszik ki magukat. De nagyon legyengülnek közben, és csak X napig csinálják, soha egy nappal sem hosszabb ideig. Nyilván kitapasztalták az évszázadok során, hogy eddig lehet bírni. És a lábuk, hátuk rendesen tönkremegy a sok gyaloglásban is. Hát szóval én azt hiszem, hogy nagy hittel és gyakorlattal valóban kitolható sok határ, de nem a végtelenségig.
Persze nyilván egészen más a hozzáállásuk a fájdalomhoz, a fizikai szenvedéshez is, a halálhoz is, mint az "átlagembernek", szóval itt most egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy rossz nekik... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Kicsit mas, ha naponta nyomod, sokkal lagyabban ut be, es nincs akkora fless, mintha 2 g kozott kihagynal par honapot, viszont sokkal jobban "tudod" iranyitani az utazast.
maaf, aki halozatepitt 2 't'vel, mert multido
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én azt hiszem, létezik ilyen ember. Ebben a pillanatban pl. én sem tudom, hogy 2 nap után haljak szomjan, vagy 4 nap után, vagy egy hét után. Nyilván van valami infóm, mert feltételezem, hogy néhány nap, meg ugye már meg is tapasztaltam, hogy kb. 1 napig biztos bírom víz nélkül. Végül is marad a kérdés, hogyha egy ember elhiszi, hogy akármeddig is bírhatja, akkor akármeddig is fogja bírni? Az én válaszom erre az, hogy nem. Szerintem létezik egy határ. Szerintetek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sziasztok
Néhány embernek irtam a forumban "nyilvánvaló okokból". Megnéznétek a megadott cimeket (ha élnek még:)? De ha valaki más ki tudna segiteni, hogy el tudjam kezdeni a kertészkedést nagyon megörülnék!
köszi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem olyan intenzív egy idő után, ezért szívok én min. 5-6 slukkot még most is... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hááát én sose voltam szomorú füvezés közbe.De utána se mert,ha vissza emléxem mindig kellemes érzés fog el.Mint amikor egy jól sikerült bulira gondolsz vissza.Persze ott van ilyenkor,hogy de jó lenne most megint olyan állapotba lenni.De aztán belegondolok,hogy ha gyakrabban használnám a füvet akkor nem lenne olyan érdekes.Ezért se értem azokat akik naponta szívnak.
Télleg vki mogya már meg,hogy mennyire üt be napi használatkor? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Heti 4-5 betepes szvsz sokkal kevesbe karos, mint heti 4-5 berugas, de ez erosen szubjektiv.
Ha az alkoholizmus szot klasszikus modon ertelmezzuk, akkor heti 1 alkalommal 3 uveg sor is alkoholizmus, mert mar az is megszokas (es allando es rendszeres). Egyebkent heti 4-5x 1uveg pezsgo az mar nem tul biztato. Tessek gyorsan abbafejezni!
maaf, aki de3.14csamasnapos
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | egy csecsemőről ki mernéd jelenteni, hogy nincs hite ebben a dologban? (bár talán ha idáig kitoljuk a dolgot, akkor a "hit" szó nem túl szerencsés, nevezhetnénk inkább genetikai meghatározottságnak.)
a hit inkább abban van, hogy ez a genetikai meghatározottság megváltoztathatatlan. (a tudomány jelenlegi állása szerint legalábbis.)
vagy ennyire ne feszítsem már szét a kereteket, mert akkor értelmetlenné válik bármiről is beszélni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én nem ragaszkodom hozzá, jelenleg jól fejlett fantáziának tartom
Csak éppen a Castaneda könyvek pont arról híresek, hogy minden harmadik oldalon arról van szó, hogy Carlos majdnem meghalt vagy megőrült, mert nem követte Don Juan tanácsát. Innentől kezdve persze mindenkire rá van bízva, mit követ és hogyan.
|
| | | | |
|
