 |
Legfrissebb hozzászólások (123 - 132)
(Témakör: Salvia Divinorum)
 | |  | | | | |  | |  | | | 2. rész:
még egy durva dolog: amikor a tüzet néztem olyan érzésem volt mintha egy rajtam kívül álló valami ( entitás, alien, szellem vagy a salvia maga, fogalmam sincs ) nézné a tüzet és az én lényemen keresztül tapasztalná meg azt a pillanatot. tudtam magamról, de éreztem hogy van itt valami/valaki más is és ez az illetö egyfajta megelégedö sóhajjal nyugtázta az elé táruló gyönyörü látványt és boldog volt hogy úgy döntöttem hogy megnézem a tüzet. kicsit fura, de egyetértöen néztem én is vele a tüzet és nem zavart bárki/bármi is volt. ez az érzés végül eltünt ahogy alábbhagyott az élmény de a tüz nézése közben nagyon ott volt és az a megelégedö sóhaj az valami nagyon mély dolog volt. kicsit olyan érzés is volt mintha még nem látott volna ilyet vagy mintha már nagyon rég látta volna és már régóta epekedett ezután.
amúgy még mindig egyfajta nyugalom van az elmémben de már tudok úgymond "normálisan" lenni :D igaz ez egy elég szubjektív dolog: mi az ami normális? :D
gondoltam megosztom veletek meg jó is leírni kicsit összegezni a tanultakat :) bár igaz leírva más minden mint átélve de akinek volt hasonló tapasztalata annak végülis valamennyire átérezhetö a dolog :)
volt bárkinek hasonló tapasztalata? föleg az érdekel hogy másnak volt e ilyen "van ott még valaki a háttérben" tapasztalata? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | 1 rész:
tegnap hosszú kihagyás után találkoztam megint ezzel a növénnyel... ha tiszteled és nyitott vagy rá akkor elképesztö hogy milyen mély tanítást képes adni ez a növény, de kell hozzá jó humorérzék is mert viccelni azt szeret :D
nevetni azon és elengedni hogy ha éppen azt élem meg hogy ami körbevesz valóság az tulajdonképpen illúzió. ha azt hiszem meghaltam vagy bekattantam és így fognak rám találni a barátaim tudok e nevetni ezen? elengedni? hát tudtam és nagyon jól esett :D az elme lecsillapodott, végtelen csend - a valóság kitágul, azt élem ami éppen, azt gondolom amit éppen gondolok és abban a pillanatban meg is teremtem magamban azt a gondolatot. annyira mélyen belevitt a jelenbe hogy az elmémet kb teljesen lesokkolta és teljesen elcsitult, köpni-nyelni nem tudott és egy lélegzetvétel is ami egy nagyon egyszerü dolog, a jelen pillanat valóságának/illúziójának az ünneplésévé vált. valamiféle nagyon mély áramlatba vitt bele, ahol se múlt se jövö csak éppen ami van. teljesen magamnál voltam végig azt is merném mondani hogy ott voltam csak igazán magamnál :D nem történt semmi hallucinálás vagy ilyesmi viszont a kitágult pillanat megélése elég brutál föleg ha el is fogadod azt mint normális állapot ( nem tudom mennyi idö telhetett el de egyszercsak eszembe jutott hogy hoppá, hiszem én salviáztam úgy kerültem ide :D ). mozogtam is közben, emlékszem mindenre: csukott szemmel kezdtem és a gondolataim valóságában voltam amik elég fura irányokba mentek fura összefüggésekkel, végül felültem és kinyitottam a szemem egyfajta tesztként hogy élek e, miután ez megvolt.... jó élek, akkor bizony bekattantam mert ez nem normális ami történik akkor jött az hogy mivan ha így rám találnak, mivan ha már itt vannak és kopogtatnak? itt vannak már? kik vannak itt? a barátaim? meg mindenféle Philip K. Dick regényeibe illö összefüggések a gondolatok között :D sokszor van utólag olyan érzésem a salviáról mintha egy Philip K. Dick regény föhöse lennék aki éppen abban a pillanatban van hogy ráébredjen mi is az a valóság ami körbeveszi. nade ezután a figyelmem a kályhára irányult, odasétáltam kinyitottam és egy örökkévalóságig néztem a tüzet és éreztem a melegét aztán a kezeim táncot jártak körülötte mert azzal is érezni akartam a melegét. fogalmam sincs meddig lehettem így, idön kívül voltam aztán egyszercsak becsuktam a kályha ajtaját és visszaültem az ágyra és csak ott voltam, csend, nézelödés, pillantásom a gitáron megakadt így kezembe vettem és játszottam... hát ez valami elképesztö élmény volt, nem gondolok rá hova menjen az ujjam, mit pengessek csak hagytam hogy történjen és menjen ahova menni akar. meddig voltam így? kitudja. talán másfél, két óra telhetett amíg úgymond visszatértem a földre :D jameg volt 2 álmom amiket az elözö éjszakákon felvettem diktafonra és valamiért azokat is meghallgattam közben és teljesen világos volt hogy mit akarnak mondani és az egyik tulajdonképpen erröl az esti "kiruccanásról" szólt amit alig akartam elhinni de teljesen egyértelmü volt hogy erröl szólt :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nekem nincs, de utánanézelödtem kicsit és érdekesen hangzik a dolog! próbálok magokat venni aztán ha szépre megnö 1-2 éven belül tudok írni tapasztalatokat :D addig meg türelem :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Salvia Recognita-val kapcsolatban van valakinek tapasztalata?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok régiek!
Most olvastam olyat, hogy létezik salvinorin b ethoximetil éter.
Namost valamikor, talán 13ban kaptam egy valamit, aminek a hatása nagyban hasonlított az élménybeszámolókban leírtakra. Lehetséges, hogy keringett ilyen magyarországon abban az időben?
Tudom, rendkívül feleltőtlen olyasmit fogyasztani, amiről nem tudni micsoda. öreg motoros vagyok, nem ártalomcsökkentés kioktatást kérek. Nagyon biztos forrásból jött a dolog, de azt nem akarta elárulni pontosan micsoda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy Dennis McKenna beszélgetést halgattam a nagy USÁ-ból (nem megadatott, hanem kerestem 2017), eszerint jelenleg is aktív a kutatása a Salviának (valahol egy elvont térben tőlünk. Mi erkölcsi okokból nem kutatunk).
Beszámolók (ahogy legalábbis én leszűrtem a Joe Rogan podcast #946-ból): Adott idejű trip alatt "leélem egy másik ember életét", "egy tőlem idegen családban, egy velem nem azonos személyben élek át egy karácsonyi ajándékozást" (engem mondjuk érdekelne, hogy ezek honnan jönnek; és mondjuk nem egy rendőrrel szeretnék elbeszélgetni ezekről [ha lehetne tekintsük inkább filozófikus érdeklődésnek]). A salvinorin A, ha minden igaz egy kémiailag elkülönülő jelenség (egyébként már a Terence is mutogatta a hawaii birtokán, hogy ez milyen érdekes lesz majd. Aztán nem sokkal utána meghalt).
A youtube nyilván egy referencia keresés: "salvia divinorum documentary". Az ott található videók, egy "tömegreakciót mutatnak". "Mi történik akkor?", ha az úgynevezett "drog"-ot; egy "világot" nem látott átlagember" veszi be (például set and setting: a csollános szélén levideózzák, és közben mennek a poénok például. és ebből soha jó nem lesz! Tökéletesen indifferens, a megevett béka fajtája). Anyám szokta mondani, hogy a liberalizmushoz, meg kell érni. De eltelt egy idő (jöttek az arab hordák), és már ezt a liberalizmust is hova tegyem (hogy például elengedni rab katonát, hogy vigye hírét a morális helytállásnak). Tudott tendencia, hogy szűkül a bizalom.
A youtube videók alapján mi érik meg végülis? Egy kiválasztott/szent növényi princípium (rendszeres) lecsapódása egy-egy ignoráns/szűklátókörű emberben? És hol kapjuk mi mindezt vissza? Amit itt elhánytak.
Nekünk milyen a természetes álláspontunk? Törekedünk a fény felé? A véget nem érő türelem az ami szükséges? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én+te+ő=gén:
Igen, ez lett volna a másik...hogy a gyerekkori érzés. Nálam is megfigyelhető volt, hogy mintha a gyerekkorom egyik pillanatába "ébredtem volna bele", vagyis azóta aludnék :D De csak részben volt kapcsolatos az itteni életem gyerekkori érzéseivel, főként energia-minták szintjén amiket "felismertem". Ebből én azt raktam össze hogy gyerekként még talán mindannyian láttuk honnan jöttünk..még...majd öregkorunkban megint fogjuk látni, és az ágyunk mellett levő hozzátartozóink majd mondják hogy "már félrebeszél, nincs sok neki hátra :D"
..ezért mondhatta Jézus hogy "míg nem lesztek olyanok mint a kisgyermekek, nem lehet a tieteké az Isten országa"
chuccknorris:
Nagyon érdekes az írás, köszönöm szépen és még tanulmányozni is fogom :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fluid, olvasd el ezt: http://terebess.hu/keletkultinfo/ramana.html
Ramana Maharsi bá pont ezzel a kérdéssel foglalkozik.
+ a egyik kedvenc idézetem tőle:
"Aki megállapodott Önmagában, annak a legkisebb mértékben sem szabad elfordulnia ettől az Önmagába-mélyedéstől. Valódi természetétől elfordulva ragyogó sugárzást láthat maga előtt, szokatlan hangokat hallhat, vagy valóságosnak vélheti a benne vagy rajta kívül megjelenő isteneket. De ezeknek [a jelenségeknek] nem szabad félrevezetniük őt. Nem engedheti meg, hogy ezek eltereljék figyelmét önmagáról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fluid:
Hmm, érdekes téma! A szalvia nekem mindig az időt és a teret csavarta meg, de mindig másképp. Az "otthon élmény" például az volt, hogy egy kb. 5-éves koromban meglévő tudatállapotot éreztem meg, ami rendkívül alapvető és biztonságos érzés. Minden egyszerű és letisztult volt, de mégsem lebutított, egyszerűen csak nem voltak ott a felesleges emlékek, infók, asszociációk, gondolatok (amik gyk. neurális zaj).
A "felébredések" utáni "bealvások" valahol érthetőek, hiszen a közösen létrehozott "bealudt" állapotból van folyamatos visszajelzés a mindeddigi sikeres életbenmaradásra, tehát ezt fogja folytatni a gép. A gyökeres változtatások - akár a "felébredtebb" irányba - bizonyára egzisztenciális szorongással járnának együtt, amit igen nehéz leküzdeni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gondolkozott e már itt köztetek valaki azon hogy tulajdonképpen a Salvia HOVA is viszi az embert? Vagy melyik részét viszi és hova? Több élményem volt -s egy régebbi nicknévvel le is írtam őket-, számtalan külföldi beszámolót elolvastam és rendkívül meglepő hogy annak ellenére hogy egy pszichedelikus szer mindenkire elvileg másként hat, a 80%-ánál a beszámolóknak egyeztek bizonyos érzések. Mintha összekapcsolódna spiritualitás és tudomány a Salvia világában. Ezek az érzések a következőkben álltak:
-Annak felismerése hogy ez a valóság szinte nem is létezik, csak egy gyors álom, egy "bealvás" egy másik világban, s nem azt a világot álmodjuk innen Salvia alatt hanem onnan álmodjuk csak ezt a világot
-Teljes személyiség és földi tudat vesztés, de ezzel ellentétben egy öntudatra ébredése-az ottani énünknek. Sokan pontos emlékanyagot kezdenek el érezni hogy ott ők kik, mi történik VALÓJÁBAN, mi is volt ez a földi "álom" és hogy ez a "visszatérés" már szinte ezerszer megtörtént velük. Vajon az elme hogyan tud olyanra emlékezni ami bizonyítottan vele nem történt meg?
-Teljes meggyőződésű valóság és létállapot váltás: Sokan arról számolnak be hogy azt érzik -s jómagamnál is ez volt- hogy rendkívül ismerős az a hely ahova kerülnek és lényegében arra eszmélnek hogy jó ég hát több millió éve ott élnek, az az igazi otthonuk és hogy felejthették el.
-Néhányan gonosz erőt éreznek hogy ez az élet, sőt nem is élet hanem ez az egész létező univerzum csak egy átverés volt és most megkapják a magukét. Megsemmisítő "kvantum darálókról" beszélnek amik megsemmisítik még a lét tudatát is. Mégis ezt természetesnek érzik mintha ez egy folytonos körforgásban történne (különben honnan tudnák hogy meg fognak semmisülni a kvantum-gépek által?)
-A szerencsésebbek pozitívabb "otthon élményt" tapasztalnak, szerető Istennel és az előző kissé mátrixos érzéssel ellentétesen. De mindegyikben ott a közös pont: Ahova kerülünk az az "otthonunk", elfelejtjük az itteni valóságot. A hely rendkívül ismerős, szó szerint ŐSI. Pontosan tudjuk kik vagyunk ott és milyen "történet" részei vagyunk. Az érzés hogy "onnan álmodjuk ezt a világot és valójában nem is hallucinálunk (tehát sokan elfelejtik hogy Salviát szívtak)
Vajon mi lehet az a világ?? És ezek után talán jogos a kérdés: kik vagyunk MI valójában? |
| | | | |
|
