 | 
Legfrissebb hozzászólások (122001 - 122050)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szia Nomad!
"Pontosan, de egy EMBER nem is lehet ezért megvilágosodott:)"
Még pontosabban: attól a pillanattól kezdve válik (visszavonhatatlanul) nem-emberré, amikor megvilágosodik.
Amúgy itt két dolgot is figyelembe kell venni. Az egyik, hogy a megvilágosodás globálisan nem létezik: csak igen relatív lépcsőfokai vannak, másrészről ezek a lépcsőfokok elég határozott módon vagy megvannak, vagy nem.
Ha lehetséges egy EMBERnek (kutyának, szürke UFO-nak, angyalnak, stb.) megvilágosodni, akkor ezzel "visszamenőleg" is megváltoztatja létezésének minőségét. Kicsit temporális paradoxonnak tűnik tehát, hogy vajon hogyan tudott kilépni egy olyan korlátból, ami nem is létezik :) Ez a paradoxon a halál, és ezt a paradoxont lehet "megsejteni/átélni" egy LSD trip alatt is. (De akár egy füvezés, csónakázás vagy alvás során is előjöhet. Ha MINDIG jelen van, én azt is megvilágosodásnak hívom.)
A Most-ban amúgy nem emberek vannak, hanem tudatok. Amíg valaki _csak_ emberként tekint magára, valóban nem tud megvilágosodni.
"Látják? Megvilágosított!!! ... de már elmúlt......" :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Ha sietös, szippantani is lehet, de miért sietös, kérdezi az orrnyálkahártya. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Ványa: valami hééénacsikicsikicsikicsikitá asszem :))) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ajtóablak: "Gén, tapasztalatod szerint ("mi lett volna, ha") a visszaútnál a szerepek, klisék rétegei hogyan nem pakolódtak volna vissza?"
Valami mindenképpen visszapakolódik, de ha tudatos vagy, akkor te választhatod meg, hogy miböl mennyit veszel vissza, mit hagysz el és mi újat veszel fel a helyére. Ha nem, akkor visszajutsz ugyanabba a körbe és kb. ugyanazokat a dolgokat hajtogatod továbbra is, csak közben okosabbnak érzed magad :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | BT: Nem emléxel valamelyik nyár nagy slágerére, amiben azt énekelték, hogy bácsi-bácsi-zámbó,(ittnemtommivan)-csikicsikicsikicsikitááá. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nekünk a buddhista mester egyszer azt mondta, hogy amikor egy Buddha megvilágosodik, akkor azok is megvilágosodnak, akikkel kapcsolatban áll.
Ezt már akkor se értettem, de nagyon hasonlít ahhoz, amit te írsz, Nomad. Majd egyszer elmagyarázhatnád, hogy is van ez... :-)
|
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | | cellux: Azért filozófiák szívből is származnak olykor, nem csak észből. Legalább 5%-ban! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Jó, akkor nem filozófia, hanem a saját igazságom felismerése egy filozófia mögött. Nekem ilyen a Beszélgetések Istennel trilógia. Tömör rácsodálkozás számomra, mert pontosan úgy szeretnék élni, az az én világom. Csak még nem jött el. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szvsz minél tudatosabbá válik az ember a körének megértésében és megélésében, annál nagyobbak az ellentétek és intenzívebbek a reakciók, a kételyek, a ragaszkodás régi önmagunkhoz. Mondhatnám, hogy a szenvedés is, de már ez a szó kezd itt túl elcsépelt lenni, és az igazság az, hogy nem hiszek abban, hogy minden lelki igazságot kizárólag szenvedésen át lehetne megtapasztalni.
Fájó tud lenni eleinte a felismerés, hogy ha meglátjuk a célt, el kell hagynunk egy rakás eddigi beidegződést, elvárást és reményt.
Eddig arra jutottam, hogy talán felismerem a köröket, dereng a cél, de nem látom a megoldást, ezért menekülök előre. Eljutottam egy olyan pontra, hogy mindenkibe beleszerethetnék, külsőleg veszélyessé váltam. Nem vagyok elég tudatos, mert sokszor félek a tudatosságtól, mert a tudatosság eleinte kegyetlen és személytelen.
Igen, még önző vagyok, nem tudok még szükség nélkül szeretni, sokszor a szeretetem nem az emberre irányul, hanem arra, amit attól az embertől kapok, vágytam, hogy szeressenek, mert még nem fogadtam be teljesen azt, amit lejjebb leírtam.
A testem is mást akar, a lelkem is másra vágyik, ezért kavarodott meg az általam is teremtett valóság, de most csend van, lehetőség van, hogy végre megfogalmazzam a mindenségnek, hogy mit akarok, lehetőségem van, hogy ne függjek a célomtól és a vágyamtól.
****
És akkor világosság támadt és egy hang szólalt meg a magasból: Ne félj Biga, már csak 17562895748-szor kell újjászületned és akkor kiléphetsz a körödből! Légy csak türelmes! Addig élvezd a viszonzatlan szerelmet is, fent nem lesz ilyen! Következő életedben pedig strucc testet kapsz, hogy könnyebben tehesd, amit most is teszel! :-)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Pontosan, de egy EMBER nem is lehet ezért megvilágosodott:) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Oracle: azért vagyunk itt, hogy megértsük a döntéseinket (amik kialakították az ittet) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szia Innocence!
Az MDMA-t szívni is lehet, de ekkor az alábbi gondok merülnek fel: - a "kristályok" még mindig elég nagyok lesznek ahhoz, hogy a tüdő szilárd anyagnak vegye és ez elég durva ellenreakciókat okozhat - a magas hőmérséklet miatt a még együttmaradt MDMA-darabocskák szinte kiégetik a tüdőhörgőcskéket
Persze mindenre van megoldás: szűrő, vizipipa, stb - de igazából érdemesebb kivárni azt a 20percet -1 órát, mint szánalmasan krahácsolni küszködve a szilikózissal. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Sziasztok!
Nomad: "Ha minden dologban felismered az egó ragszkodását, és hogy ez mennyire felesleges, ez vicces lesz, nevetés formájában felszabadul energia, és az ember továbbgördül(het)."
Csak egy apró észrevétel: a megvilágosodott ember nem röhög egyfolytában :) A megvilágosodás egy megfogalmazása a Most átélése. Ebben együtt van az elengedés és a megfogás, a vicc és a komolyság, a tudás és a hit. Ha nincs ragaszkodás, nincs továbbgördülés sem (gondolj csak a fizikai súrlódásra) - ahogy igazi élvezés sincs tudás nélkül.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Sziasztok!
Magyarországon a Methor nevű VÉNY-es gyógyszerben található "tiszta" formában DXM.
Nagyon korrektül adagolható, a felszívódása is optimális. Kevesebb a rosszullét esélye (legalábbis fizikai síkon), mivel nem kell sziruppal telíteni a gyomrocskát. :)
Azért a "biztonsági előírásokat" itt is meg kell tartani! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ez akkor azt is jelenti, gondolom, hogy addig nem hagyható el egy kör, amíg a rendeltetése/értelme ki nem derül annak számára, aki a kör.
A vegetatív működések tudatossá válnak.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nagyon nem mindegy, hogy az életünkből eredeztetjük a filozófiánkat, vagy a filozófiánknak próbáljuk alárendelni az életünket. Ha az életünket a Szív helyett az Ész irányítja, az nem több mentális maszturbációnál, amivel egy ideig egész jól ellehet az ember, de előbb-utóbb megcsömörlik (ld. alázat/önhittség).
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Nem aggódom, vannak, csak bármikor ki tudok belőle lépni, és ha nem lépek ki az azt jelenti, hogy meg kell tapasztalnom, hogy megértsem mi voltam én abban. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "de a filozófia csak arra jó, hogy ideiglenesen elmenekülhessünk a problémák elől. szerintem."
Hűha :) Tőled ilyet?! Tök jó! :) (Bár lehet, hogy csak én érzem homológnak azzal, amit egyszer mondtam, hogy ezek szép színes dobozok, amibe becsomagolunk dolgokat, és amik ugyan hasznosak lehetnek, de nem szabad elfelejteni, mit csomagoltunk beléjük?)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nem vagyok (már) keresztény, és amit írtam nem sok köze van a kereszténységhez, csak a tisztánlátás végett. Nomad, ne aggódj, lesznek még neked is köreid! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Magor embernek magor magot! :-)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "próbálom a filozófiát beépíteni az életembe"
na ez az, amit én soha nem csináltam. nem is ajánlom senkinek.
első lépés: meggyőződni arról, hogy a probléma tényleg bennünk van-e. ha kint van, akkor megnézni, tudunk-e valamit tenni azért, hogy a helyzet megváltozzon. ha tudunk, tegyük meg (már persze ha a probléma zavar bennünket annyira, hogy meg akarjuk oldani). ha nem tudunk tenni ellene, akkor úgysincs menekvés.
ha a probléma belül van, akkor arra kell erőfeszítést tenni, hogy feltérképezzük a probléma természetét. mivel az ember problémái folytonosan kifejeződésre jutnak az ember életében, elég megfigyelni magunkat, és a pszichológiai szituációkat, amikbe keveredünk. előbb-utóbb fel fogjuk ismerni a loopot. ehhez elsősorban őszinteség kell (nem szabad elhazudnunk magunk előtt a problémák létezését), meg türelem, bizalom abban, hogy az élet előbb-utóbb kiköpüli a neurózisainkat.
ez a folyamat a probléma körvonalazódásához vezet, egyre mélyebben és pontosabban látjuk, és ezért egyre jobban szenvedünk is tőle. aztán ahogy ez a szenvedés fokozódik, egyre erősebb lesz bennünk a vágy, hogy megoldjuk valahogy. és ami itt jön, azt nem tudom, hogy működik, de van benne valami határozottan mágikus elem: a probléma egyszer csak megoldódik. :-)
jó, mi?
de a filozófia csak arra jó, hogy ideiglenesen elmenekülhessünk a problémák elől. szerintem.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Biga: az lehet, hogy Biga-a-keresztény tud szép definíciót leírni a szeretetről de ez úgy tűnik ebben ki is merül. Ha igaz lenne amit leírsz, akkor feltétel nélkül használnád, hiszen feltétel nélküli, mindenkire aki körülvesz, tehát saját magadra is, tehát nem lenne Biga-a-panaszkodós-és-magányos. Ha meggyőződéssel tudsz ilyen szépeket írni, akkor akár szeretheted is a körbenjárásodat.
Wywern:
Irigykedni a leglogikátlanabb dolog a világon, ha elfogadod, hogy mindenik egy. Én most azzal foglalkozom, hogy Nomadban, akiben már nincsenek belső ellentmondások, eloldozzam az összes csomót, ami összeköti ezzel a kerékkel. Te dolgozz a saját:) életeden, hiszen neked az a lényeges. Sokat segíthet, ha szentnek tartod az életedet, különlegesnek, és kiválasztottnak, hiszen az is (de ez ne okozzon felsőbbrendűségi komnplexust, hiszen mindenki másnak is egy másik különleges élete van). Egyik sem több, jobb magasabb rendű vagy akármi mint a másik. Ha úgy érzed irígykedned kell, akkor csinálsd(ez "véletlen") azt, mint a másik ember, előbb-utóbb rájössz (mikor neked nem működött), hogy semmi értelme, és nem fogsz többen irigykedni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Ajtóablak: igen, mindenhol ezt hallom vissza, akármit is olvasok. Nagy segítség ez, ha valaki befogadja. Nagy segítség az élethez. Csak én még nem tudtam kiölni magamból a kételyt, hogy ez a nagy elfogadás, az elvárások hiánya, a történések mosolygó elfogadása egyfajta defetizmus, önámítás, fej a homokba. Persze, ha ettől boldog lennék, akkor meg mit parázok... No a lényeg az, hogy már nagyon régóta próbálom ezt a filozófiát beépíteni az életembe. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | " lehet, hogy az eléggé megvilágosodott embernek már "csak" szórakozásra van az LSD?"
Nem. Eléggé "megvilágosodott" embernek Minden már csak szórakozásra van, hiszen minden ami történik az emberrel, egyszerű rátekertedés arra, hogy az történik VELED(M). Ha minden dologban felismered az egó ragszkodását, és hogy ez mennyire felesleges, ez vicces lesz, nevetés formájában felszabadul energia, és az ember továbbgördül(het). |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | irigyellek benneteket, kvazi egy belyeggel elvagytok amig teljesen szet nem málik?! :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | biztos lesz aki tudja a kemiai magyarazatat is es elonti a topicot tudomannyal, de a gyakorlat azt mutatja, h az amfetaminok nem fustolhetoek el hatasosan, ezert is talaltak ki az ice-t, pl.. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Hát egen, egy ideje sejtem már, hogy ha lehet ilyen bután általánosítani, a fiúknak valahogy még nehezebben emészthető, kezelhető, gyakorolható, tudomisénmi ez a szerelem/szeretet dolog.... Nekem mondjuk van egy adag önbizalmam, de persze fluktuál, és időnként eléggé alsó állásban tenyészik (a szombati partin pl. úgy éreztem én vagyok a legbénább nő az egész Complexben), szóval van, mikor meg tudom érteni ezt az egész parahalmazt... No, akárhogy is, amiről beszélni akartam, az az, hogy valahogy iszonyatosan sok mém, sztereotípia, vagy egyszerűen csak infó épül belénk életünk során a szeretetről/szerelemről. És az így kialakuló szeretet-viágképünk tele van ellentmondásokkal, irreális képzetekkel, elvárásokkal. Hát szóval, talán ez a problémák egyik gyökere. Szerintem ez is egy olyan dolog, amit sokkal jobb (lenne) "naívan" megtapasztalni... vagy legalábbis én így gondolom. Azt hiszem én pl. bődületesen naív idealizmussal szemlélem ezt a dolgot (ergó én minden szerelmemről azt reméltem/gondoltam, hogy örökké fog tartani, és hogy all-inclusive) , és akárhány csalódásféle sem tudott megváltoztatni ezügyileg. Ez nekem nyilván egy olyanságom, és talán lehetetlen átadnom nektek, vagy bárkinek... pedig szeretném, mert úgy érzem csak így jó és így jól működik/működhet. Ha nem nyitom ki az ajtót, hogyan jöhetne be rajta valaki? És az sem baj, ha az ember néha (vagy akár sokszor is) hiába nyitja ki az ajtót. Mert mi történhet? Büszkeségünkön csorba esik? Na és? Biga: mindannak ellenére, hogy én itten örökké monogámiára próbállak bíztatni, az a véleményem, hogy jól tetted, hogy kitártad az ajtót... És remélem, hogy mindig így fogod csinálni. Az csak egy látszat, hogy rosszul csinálod... valójában, szerintem pont jól. Az, hogy hogyan éled meg a csalódást, az egy másik dolog. Azt nem tudom, hogy kéne jól. A csalódásnak az a természete, hogy az ember csalódott. Egy darabig. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | pithon: kösz... így már összeállt a mondat.
Ványa: Zámbó? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nomad, lehet, hogy az eléggé megvilágosodott embernek már "csak" szórakozásra van az LSD? Mert ahogy egy finom birkapörkölt vagy pálinka, az LSD is ilyenkor élvezhető tisztán, érdek nélkül, LSD az LSD-ért? :) Szórakozni meg, ahogy élni is: jóó? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Biga, nézd mit talált a generátor éppen: "Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez."
Thorwald Dethlefsen
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | neutrino, azt hiszem, a napokban én is ilyen "mi is a felnőttség?", találjunk rá aktuális definíciókat - hangulatban vagyok :) és az egyik definíció szerintem is a "szubjektummá" válás, amikor az ember kinövi a szülei által adott kereteket és saját világképe van. És a felnőttségnek sok-sok aspektusa, definíciója van, pl: felnőtt az, aki jól bírja az ambivalenciát. Más világkép máshogy foglalja szavakba, vagy más oldalát hangsúlyozza, és az üresség meg a szubjektum lehet ugyanaz is. És akkor nincs más dolgunk, mint csodálni? Siphersnek, a szavak szerelmesének: szerinted az a valami, amire Nomad használja az alázat szót, meg az, amire te, az azonos? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Nomad, Cell: azt hiszem, én is valami hasonlón megyek keresztül. Irigyellek Titeket kicsit, mert én még nem látom ennek a végét, csak sejtem hogy van ennek vége is... Jó olvasni a soraitokat. Köszönöm. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Hmm... Kerub, mesélhetnél arról, milyen érzés elveszteni a fonalat, és hogy lehet a helyes utat megtalálni. Mert az én zsákutcámból sajnos nem találok ki, és egyre erősödik az az érzésem, hogy körbenjárok (hogy Biga szavaival éljek). Nem is tudom, hogy zsákutcának kéne nevezni... Valahogy azt hittem, hogy úgy fogom észrevenni, hogy "felnőtté" váltam, hogy megállapodtam magammal, és a világról is pontos is képem lesz, most teljesen mindegy, hogy mi, a lényeg, hogy elfogadok valamit és ennek jegyében folytatom a dolgaimat. Ellenben az történt, hogy azt hiszem felnőtté váltam ugyan, de - hogy visszautaljak az eredeti téma címére -, egy jó nagy adag semmi érzésével próbálok megbirkózni. Közelítettem tiszta fejjel, aztán átmentem a "túloldalra", onnan is vizsgálódtam, és ahelyett, hogy valami kézzelfogható, nevén nevezhető kialakult volna, itt maradt egy nagy üresség. Megélhet-e így az ember, mindenféle támpont nélkül? Most már azt sem tudom, mit élek meg. Vannak fraktálok, istenek, atomok és világegyetem, de mégis, én is vagyok és ez olyan fontos számomra. Én lehet, hogy fordítva sültem el? Ahelyett, hogy a hosszú út után levetkőztem volna az egómat, és megszabadultam volna, ehelyett egyre inkább ragaszkodok az én kis egyéni szubjektumomhoz és az így megélt érzésekhez. Az éjszakában rám boruló csillagos ég még mindig lenyűgőző hatással van rám, de már nem azon gondolkozok, hogy ki alkotta vagy valaha is elérem-e a fény sebességét túllépve a szomszéd galaxist... hanem egyszerűen csak magam vagyok a mindenséggel. Jaj, bocsi. Így az éjszakában bent elmélkedek és elkalandoztam, és az is lehet, hogy ez már egy más témakör lenne, de ez most úgy kijött belőlem. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Biga, tán sose olvastam ilyen nekem tetszőn összefoglalva azt, amit a kereszténységben szépnek tartok, mint amit írtál. A mai hited is jóféle, nem? :) Gén, tapasztalatod szerint ("mi lett volna, ha") a visszaútnál a szerepek, klisék rétegei hogyan nem pakolódtak volna vissza? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Magyar Narancs: Meséljen akkor az ezotéria ellen folytatott többfrontos harcáról. Mit csinál a Tényeket Tisztelők Társaságának elnökségi tagjaként?
Vágó István: Kiléptem. Azért, mert magamra hagytak az X-aknákkal. Azt hittem, hogy ez a műsor a Tényeket Tisztelők Társasága eddigi tevékenységének a koronája lesz. A világon még soha nem volt olyan televízióműsor, amelyben a tudomány összecsaphatott az ezotériával. A Tényeket Tisztelők Társasága azonban kiállt mögülem, valószínűleg azért, mert egyik legkitűnőbb tagja, akit most nem szeretnék megnevezni, egy adásban alulmaradt egy auralátóval szemben. Nem jól érvelt. Utána ő feljelentett minket a Magyar Tudományos Akadémiánál, mondván: nem lehet ilyen közös műsort csinálni az ezoterikusokkal. A műsor aztán meg is szűnt. Úgyhogy a Tényeket Tisztelők Társaságának a tevékenysége újra abból áll, hogy egy évben egyszer Székesfehérváron összejönnek, és egymás vállára borulva zokognak. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nekem nagyon kell, hogy legyen, akivel "kikommunikálhatom" a legbelső gondolataimat. Mert előfordul, hogy más olyan dologra világít rá, amit saját gondolati gubancaim miatt nem észlelek, holott előttem van. Az, hogy valaki megérti-e, amit gondolok és szavakba öntök intuíció és nyitottság kérdése. A megértés persze nem jelent feltétlen egyetértést. Ezért is jó beszélgetni.
(Jó ez a "szavakba öntöm" kifejezés. Elképzelem, ahogy a gondolataim egy-egy öntőformába csurrannak mint olvadt ólom, és rakosgatok, hogy végül a sok kis katonám variációja kiadja a legpontosabb értelmet... nem mindig sikerül tán? :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | aiona: kb én is így vagyok ezzel. ahhoz hogy valakinek át tudjam adni azt amit akarok - gondolok itt most mindenféle spirituális vonatkozású dologra -, ahhoz az kell, hogy legyünk annyira közel egymáshoz, hogy ismerjen annyira, hogy tudja mit akarok én kifejezni azokkal a szavakkal, azokkal a gesztusokkal, akkor és ott. hogy ne csak a szavakat lássa, hanem egyben lássa, azok a szavak tőlem származnak. persze enélkül is lehet kommunikálni. csak így mégis jobb. teljesen persze sosem tudom átadni amit akarok(szavakkal legalábbis biztos nem), de van ez így. nagyon érdekes ez az egész verbális kommunikáció dolog. a "bizalmon" alapszik (kezdetben). |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Az ígynek mindig is egyetlen lényege volt. Az Így. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | igen, a végefelé a csukott szemmel való hallucinációk azok nagyon finomak. az a tök jó, amikor elkezded te irányítani, egyfajta TÁ lesz belőle. nálam úgy működik, hogy mikor becsukom a szemem, és látom azt amit csukott szemmel látni szokás, akkor azt mondom, hogy na, felhők, húzódjatok el! és akkor a felhők elhúzódnak a horizontról, és látok mindent ami jó, meg nem annyira az.
Kérdés: mennyi annak a valószínűsége, avagy előfordulhat-e az, hogy a porrá zúzott ecstasy(vagy annak eladott ilyesmi anyag) cigiben történő elszívásakor az égés során olyan termékek keletkeznek, amiknek a füstjét belélegezve komoly problémák lehetnek? van annak (reális) esélye, hogy orálisan nincs semmi baj vele, füstölve viszont bibis? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Egyébként is... Már megint ez a globáál-internacionáál-balliberáál hozzáállás... Miért nem inkább a lokáál-nacionáál-jópolgáál belföldi piac-támogatás? Hm? Biztos lehet jó magyar kendermagot szerezni, ha egy kicsit körbeérdeklődik az ember. (Persze nem a DAATH fórumán érdeklődik!)
Támogasd a hazait, Külországnak nincs profit!
Hujju-jujju-hujjuju!
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | mi bajod volt a karácsonyfás ötlettel? szerintem qrvajó. : D |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szerintem legfőképp a Németalföldről érkező csomagocskák címzettjeit veszik górcső alá!? Vagy nem. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Az volt az igazán para, hogy srác szombaton a goán benézte a rendőröket, persze nem igazán hittük el neki, hogy ott vannak és persze igazunk is volt, de azért para, ha vki ilyet mond a buli közepén. Egyébként a legjobb story amit hallottam, azt egy srác mondta a kék-pontnál. Buszmegállót látott a tömeg közepére.:) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Szerintem az alapján buknak le, hogy magot rendelnek. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Akkor úgy kérdezem, hogy mi alapján buknak le a mag rendelők? Parafenoméneket alkalmaznak a magyar postán, vagy azért, mert a zacskóra rá van írva, hogy FŰ, meg egy kurvanagy kender van rányomtatva...? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Tudjátok a legjobb az, amikor a party végén már kezdesz fáradni, ledőlsz és becsukod a szemed. Én most szombaton a goán arra flasheltem, hogy otthon ülök a szobámban és narancsot hámozok. De nem tudtam beleharapni, mert mikor beleharaptam volna, elkezdtem gondolkodni, hogy én az előbb még em itt voltam és egyébként is honnan szól a zene. Kellemes volt. És persze vibráltak az emberek, és fogalmam se volt, hogy mikor volt nyitva a szemem és mikor volt csukva, így is úgy is érdekes dolgokat láttam.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nomad, írtad nem tudom, mi is igazából a szeretet. Nos, az lehet, hogy nem tudom megélni az életemben, de azért elképzelésem van róla. Az a szeretet, ami feltétel, korlátozás és szükség nélkül való. Azért feltétel nélküli, mert semmi sem kell a kifejezéséhez. Nem kér semmit viszonzásképpen és nem von meg semmit megtorlásként. Nem ismer határt, akadályt és véget, mert örökké tart. Azért szükség nélküli, mert nem törekszik olyasmire, amit ne önklnt adnának. Semmit sem akar megtartani, és nem akarja, hogy megtartsák. Nem akar semmit adni, és nem igényli, hogy örömmel fogadják. A szeretet szabad, mert a szabadság Isten lényege, és a szeretet a kifejezésre jutatott Isten. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | én balga hitetlen meg még sírtam is miatta... : ) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Meg kell, hogy jegyezzem, hogy a bölcsesség szó igen érdekes természetű. Mindenkinek más a bölcsesség. Nekem is vannak életbölcsességeim, de még nem mondtam el őket senkinek, mert még nem találtam olyat, aki érdemes lenne rá, hogy elmondjam, vagyis, még nem találtam olyat, aki annyira közel állna hozzám, hogy értsen engem. Ti hogy vagytok ezzel? |
| |  |  |  |

|