 |
Legfrissebb hozzászólások (122411 - 122420)
 | |  | | | | |  | |  | | | A két disznó
Két disznó éldegél egy ólban, az egyik "hívő disznó", a másik "szkeptikus disznó". A "szkeptikus" kérdezi:
-Te hiszel az ólon kívüli életben?
-Hát persze - mondja a "hívő disznó". - Az itteni életünk arra való, hogy felkészüljünk az ólon kívüli életre, hogy elég erősek, nagyok és kövérek legyünk! Emlékezhetsz a mamát és a papát is akkor engedték ki amikor a legjobb formájukban voltak.
-Hülyeség! - mondja a "szkeptikus disznó". - Ez nem igaz! Hogyan nézhet ki a világ az ólon kívül?
-Pillanatnyilag nem tudom - mondja a "hívő disznó" -, de biztos sokkal világosabb mint itt bent. Odakint moslék tengerek, és főttkrumpli hegyek vannak. Mit gondolsz honnan hozzák a kétlábúak? A semmiből??
-Soha sem fog működni! - véli a "szkeptikus disznó". Még soha senki nem tért vissza az ólba. Az ólon kívül vége mindennek! Nincs élet az ólon túl!
-Még ha nem is tudom pontosan, milyen lesz az ólon kívül - mondja a "hívő disznó" -, a szüleinkkel biztos fogunk találkozni, hiszen ők is elhagyták az ólat. Sőt azt is beszélik, hogy nagy lakomát csapnak amikor kimegyünk! Már alig várom!
-Nem igaz! A kétlábúaktól semmi jót nem várhatunk!
-A kétlábúak csak jót akarnak nekünk! Mit gondolsz miért dicsérnek állandóan, ha hízunk és erősödünk? És miért mondták volna azt -, ha nem lenne ólon túli élet - hogy belőlem szép kolbász lesz? Az biztos valami rang odakint. Te valami sonka leszel ha jól értettem. Az se rossz...Mindenesetre én hiszem, hogy az igazi életünk az ólon kívül kezdődik.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Nomad:
Ha nem látod a múltbeli változásokat, akkor nem fogod látni a jövöbeli változásokat sem. De ez nem a változások tulajdonsága, hanem a tied. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem furcsa, hogy társadalmi változásokról, fejlődésről, ébredésről beszéltek. Ezek szép elméletek, de szerintem nyakorlatilag egyszerű mennyiségi és technológiai különbség van a régi idők társadalma, és a mostani között. Az úgynevezett gondolkodó, felébredt emberek mindig is ritkák voltak minden társadalomban, most egyszerűen van internet, és nem kell egész nap követ törni, lehet egy irodában unatkozni helyette. A százalékos eloszlás szerintem egészen hasonló lehetett minden korban. A társadalmi változások pedig kimerülnek abban, hogy milyen izmus a divat éppen. Szóval szerintem semmiféle igazi változásnak eddig nem volt látható jele a civilizált emberiség történetében, akkor ezután mitől lenne? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cica:
:) Pedig most is kiszámíthatót fogok mondani:
A kilépés nem elzárást jelent, hanem megváltoztatást; ez nem feltétlenül korrelál számszerinti csökkenéssel. Ez egy aktívan végzett fokozatos átmenet egy olyan környezetbe, ahol kevesebb neked nemtetszö önfenntartó berögzítés van. Vagyis nem megszokásból lélegezni együtt, hanem kifejezetten azért, mert valakiknek jobb a lehelete :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Most én éreztem magam jósnak, biztos voltam benne, hogy ezt fogod írni. Jobban szeretem ha meglepetéseket okozol. :))
Igazából csak azt akartam kifejezni, hogy a társadalmi folyamatok, a kollektív tudat alakulása szerintem eléggé kiszámíthatatlan, pillangó-effektus szerűen működik. És bár könnyebb a szocio-kulturális berögződéseket megváltoztatni, az ember konform és, amíg a többség nem ébred fel, addig nehéz önmagát megváltoztatnia. Nem lehet úgy élni, hogy teljesen elzárod magad az emberektől, mert egy élőlény vagyunk. Együtt lélegzünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Nem jártam erre mostanában, és örülök, hogy fölkerült az Osho írás, amit még pár hónapja küldtem (kösz Minstrel!). Engem az egészből ez a mondat fogott meg legjobban:
"Bármi, ami rabszolgát csinál belőled, végső soron nem segít spirituálisan, mert a spiritualitás alapvetően azt jelenti, hogy légy a magad mestere. "
Én úgy képzeltem el a fejlődést, mintha lépkednél fölfelé egy nagyon hosszú lépcsősoron. Lassan haladsz, egyszerre csak egyet tudsz lépni, és ahogy egyre följebb jutsz, egyre jobban rálátsz a dolgokra. Amikor tudattágítasz, az meg olyan mintha megállnál az egyik lépcsőfokon, és ott elkezdesz ugrálni. Fölugrasz jó magasra, szétnézel, aztán visszaesel ugyanoda. Meglátod, hogy mi van előtted, kapsz egy jobb rálátást, de közben nem haladtál.
Osho is vmi olyasmit ír, hogy arra jó egy trip hogy adjon egy kezdő lökést, kimozdítson a holtpontról, de a változás tisztán történik meg, az élet természetes ritmusában. Erre a ritmusra kellene ráhangolódni a türelem segítségével...
Szerintem aki a fejlődés ürügyén intenzíven trippelget, az pont a valódi fejlődéstől lopja el az időt, és az energiát. Egy tripélményből rengeteg ideig lehet gazdálkodni, idő kell, hogy a tanítást valóban megértsd és átültesd, megvalósítsd az életedben. Lehet hogy van akinek egy trip egész életére föladja a leckét, és nincs is szükség továbbiakra.
Csá: G.
:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A barátai nem bíztak a szerkezetben,de meggyőztem őket és holnap tákolunk egy bongot.
Ja és Cannabist tolunk(az biztibb:))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cica:
"Könnyebb"-et mondtam, nem "olyan könnyü"-t.
Az átprogrammozás önátprogrammozást jelent, alternatíva pedig az, hogy kilépsz abból a környezetböl, ami ezt a berögzülést fenntartja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Miért lovagoltok annyit ezen a nőn, ha már így is lestrapált a szerencsétlen. Biztos fáj neki. :))
Gén:
A szociokulturális megközelítésről meg annyit, hogy ha olyan könnyen megváltoztatható, tessék, hajrá diktatúra pár millió ember fölött. Vagy van alternatív javaslatod? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez tök aranyos :)
A két magzat
Egy várandós anya két gyermeket hord a méhében. Az egyik egy "kis hívő", a másik egy "kis szkeptikus". A "szkeptikus" azt kérdezi:
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Hát persze - mondja a kis "hívő". - Az itteni életünk arra va1ó, hogy felkészüljünk a születés utáni életre, hogy elég erősekké váljunk arra, ami ott kint vár bennünket!
- Hülyeség! - mondja a "szkeptikus". - Ez nem igaz! Hogyan nézhet ki a kinti, külső élet?
- Pillanatnyilag még nem tudom - mondja a kis "hívő" -, de biztos sokkal világosabb, mint itt bent! Lehet, hogy a szánkkal fogunk enni es a lábunkkal fogunk menni!
- Nonszensz, lehetetlen! - mondja a "szkeptikus". - Megyünk a lábunkkal és eszünk a szánkkal!? Micsoda hülyeség! Ez egy fura ötlet, hogyan is működhetne! Itt van a köldökzsinór, ami biztosítja a táplálékot. Nem lehetséges élet a születés után, hiszen ez a zsinór már így is túl rövid!
- Hát persze hogy működni fog, csak minden egy kicsit másként fog kinézni - mondja a kis "hívő".
- Soha sem fog működni! - véli a kis "szkeptikus". - Még soha senki nem tért vissza a születés után! Születés után vége az egésznek! Az élet nem más, mint egy nagy sötét tortúra!
- Még ha nem is tudom pontosan, milyen lesz a születés utáni élet - mondja a kis "hívő" -, de azt tudom, hogy találkozni fogunk az édesanyánkkal, és Ő nagyon vigyáz majd ránk!
- Anya!? Te hiszel egy anyában? Hol van? - kérdezi a kis "szkeptikus".
Itt van körülöttünk, mi benne vagyunk, és általa létezünk, nélküle nem is létezhetnénk! - válaszolja a kis "hívő".
- Mire a kis "szkeptikus":
- Soha nem láttam még semmilyen anyát! Nincs is ilyen!
A kis "hívő" elgondolkozik egy pillanatra.
- Néha, amikor nagyon csendben vagyunk, hallhatod, ahogy énekel, vagy érezheted, amikor megsimogatja világunkat! - Majd halkan hozzáteszi:
- Mindenesetre én hiszem, hogy az igazi életünk a születés után kezdődik!
|
| | | | |
|
