 |
Legfrissebb hozzászólások (122771 - 122780)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ilyen alapon a többi könnyü drogot is betilthatnák(alcohol,koffein,nicotin).Hosszú távon mind1ik káros.CSak mondjuk a dohánygyártók kemény pénzösszegeket fizetnek,hogy továbbra is károsícsuk a tüdönket.
Nevetségesek ezek a kisérletek.Persze,hogy káros.Naés?Aki ekizik az nem egy állatkisérlet után mondja azt hogy:
-soha többé!
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Nem gondoltam annyira komolyan ezt a szerencsés,nem szerencsés dolgot.Lefelejtettem egy Smileyt.De itt van: :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Udv,
sajnos én még nem szolgálhatok ilyenfajta tapasztalatokkal, mármint hogy beütött-e elsőre vagy sem...de amint megtapasztalom az lesz az első hogy leírom milyen volt:)
Csak óvatosan... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad, igen. Természetesen fennáll ennek a veszélye, amikor szavakat használunk a hétköznapi valóságon túliak lefestésére. De én azt mondom, ennek ellenére ki kell alakulnia az új nyelvnek.
Nem a mostani nyelvi szabályok szerint, hanem szabadabban. Leíró, és nem előíró nyelvhasználatban. Csak hogy meg tudjuk egymással osztani azokat a dolgokat, amikkel ma még kénytelenek vagyunk egyedül lenni. Mert én hiszek abban, hogy sok olyan dolog van egy trip-ben, amit közös szóval lehetne illetni, csak még nincsen rá szavunk.
Nem tudom, hogy milyen nyelvhasználat lesz ez, de hiszem, hogy valahogyan közösségivé kell tenni ezeket a dolgokat. Csak így fejlődhet az ember.
Mert az emberiség fejlődése mindig erről szólt: ha közösségivé válik valami, ami korábban nem volt része a közösségi valóságnak, akkor tud valóban kibővülni az ember-lét azokra a tartományokra is.
Ha egy mosoly vagy egy arcrezdülés a kommunikációs eszköz, akkor az. Ha egy szó, akkor az. Ez már csak gyakorlati kérdés. A légyeg az, hogy egyedül vagyok-e vele, vagy közösségi valóságban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet, hogy nagyon is jól van, hogy nincsenek ezekre az élményekre szavaink, hiszen ezeket az élményeket inkább átélni kell. Nem véletlen, hogy Leary is csak annyit mondott: WOW!
Ha ezekhez elkezdünk szavakat kapcsolni, előbb-utóbb olyanok is elkezdenek róla beszélni, akik nem is tudják, hogy miről van szó, elkezdenek elméletek születni, elvek, iskolák, csoportok, akik jobban tudják, hogy milyen az "igazi" trip, stb. Minnél specifikusabb szavak keletkeznek, annál jobban be lesz határolva maga a trip is, pedig az egy olyan hely, ahol nem kötelező a nyelvi szabályok alapján gondolkozni. Tehát szerintem mégha a szélesebb körű ismertség, és a viták nem rosszak, az, hogy a saját trippünket sem átélni, hanem átgondolni fogjuk, és közben elemezni, ami egész biztosan nem jó dolog. A tripnek pont az a lényege, hogy az ember megszabaduljon a mindennapi szabályoktól, és mi lehet mindennapibb szabályrendszer a nyelvnél? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem szerencsés?! Most miért? A test döntése nem szerencse kérdése. Ne tekintsük az emberi szervezet egészét valami külső körülménynek a tudatos vágyakhoz képest. Szerintem inkább tisztelni kellene az egész szervezet döntéseit, mert a tudat, az 'én' csak egy eszköze ennek a szervezetnek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jó lenne, ha az ilyesmiről úgy tudnánk beszélgetni, mint az 'evilági' (hétköznapi) dolgokról. Jó lenne, ha lennének közös szavaink, amikkel közössé tehető a 'világontúli' élmények birodalma. Pontosan így válnának azok is a 'világ', a közvalóság részévé. Előbb-utőbb ez is eljön. Igazából ezt az új, kibővített közös nyelvet nekünk kellene megalkotni. Mi vagyunk a frontvonalban. Pontosan akkor lép át az emberiség a 'dimenziókapun', amikor ezek a 'túlvaló' dolgok közösségivé tehetőek: akár nyelv, akár a szív segítségével. (A századik majom...) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad:akkor szerencsés vagy.
ermot:te meg nem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | K-pax... Épp tegnapelőtt láttam először a filmet, de nagyon megütött... Utána olyanokat álmodtam, hogy ihaj...
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tökéletesen igaz.
Egyébként nem a gondolatokkal volt a gond, hanem a rajtam egyre jobban eluralkodó, anyagtalan, mindentől független pánikkal. Volt bennem azért dac rendesen, meddig bírom, de amikor már teljesen maga alá gyűrt a pánik és úgy éreztem károsodás nélkül nem úszom meg a továbbiakat, úgy döntöttem hogy eszek a xanaxból.
Tehát a xanax volt maga a nyüszítve menekülés.
A trip kritikus részében én egy sárkány voltam, egy másik sárkánnyal verekedtünk és elég rendesen megcibált. Érdekes élmény, nekem az jött le hogy igenis vannak olyan hm.. "dolgok" amik-akik erősebbek nálunk és bármit teszünk, ezen nem változtathatunk. Nem akarok itt további poénokat lelőni, de egy ilyen felismerés mindenkinek hasznára válhat. Persze kérdés az, hogy a mindennapi életben mire jó ez... nekem az egómat nyirbálta meg, azt hiszem. Ez nem olyan élmény amit az ember pusztán megtanul, hanem olyan amit átél. Ez a sejtekbe ivódik és még annál is beljebb :) |
| | | | |
|
