 |
Legfrissebb hozzászólások (123901 - 123920)
 | |  | | | | |  | |  | | | Asszimetrikus kapcsolat az én értelmezésemben: amikor nem azt akarod a másiktól, hogy olyan legyen, mint te, hanem azt keresed, hogyan egészíthetnétek ki egymást (ki tudjátok-e egészíteni egymást) egy egésszé.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Köszönöm Biga. Hát remélem, hogy emberkertésznk jobb vagyok, mint virágkertésznek... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bombadiltoma: miért is jutottak az eszembe a virágok? Nekem úgy tűnt, úgy tudsz kérdezni, mint ahogy a virágokat igazán szerető kertész gyomlálgat, csak óvatosan, ügyelve, hogy ne sértsd meg őket. Na azért néha kell egy kis tépés, pl. a Mátrix+ Violával, de én most az új részre gondoltam :-)
Nos, minden elméleti addig, amíg át nem éli az ember. Ezért is írtam régi kis példázatomat.
Szerintem egyszerűbb lenne mindenkivel őszintének és nyíltnak lenni, mint azon gondolkozni, hogy most kivel mennyire legyek őszinte. De milyen érdekes boncolgatnivaló kérdés az őszinteség és a tűz (megégés) viszonya... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez biza így van. A nők belédlátnak a buszon, és ha azt látják, hogy na ez a csávó valamit tud a mosoly alatt, hiába utazol BKV-n és borostás a képed, akkor visszamosolyognak. Nagyon jó mérési lehetőség - illetve ugye annál sokkal több.
Most írt reggel a lány is, pedig most a trip végére minden elvárást sikerült kiürítenem magamból, és nem érdekelt.
Hát igen Én+te+ö=gén rendszere hihetetlenül szimpatikus, a sok kényes pontja közül az egyik legnagyobb, hogy azok a partnerek hogyan jönnek az életedbe. Mondjuk jelenelgi állapotomban tartanám magam az őszinteséghez, csak olyat, amit mindenki akar és elfogad. Valahogy úgy érzem, bántottak ilyen téren eleget, hogy én ne tegyem - és néha a hallgatás is hazugság.
Mindenesetre azért nem panaszkodhatsz az 1%-odra sem! :-) Néha a kevesebb több.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga: miért is kellene virágokkal? Főleg azért kérdem, mert kissé ridegtartásban élnek itt nálam a növények. Nem nagyon értek hozzájuk (ami eredeti végzettségemet tekintve igen nagy szégyen), csak vizet adok nekik, aztán élik (néha halják) világukat...
Aztán meg magyarázza már el valaki ezt az asszimetrikus egyensúlyt, mert asszem rosszul sejtettem a dolgot.
Toleranciám: jelen pillanatban elméleti. Szóval ezért emelek mindig kalapot Viola előtt. Az, hogy így egyetértek vele, nem jelenti azt, hogy ha velem történne hasonló, akkor tudnék ennyire toleráns lenni.
Őszinteség: Én úgy vagyok vele, hogy az szeretném, ha egyenes arányban állna a mindentkimondós őszinteségem azzal, hogy valaki milyen közeli szerepet tölt be az életemben. Nyilván a zöldségesnek sem kell hazudni, de nem is kell, hogy teljesen kitárjam a lelkem előtte. Aki viszont a legközelebb van, azzal szeretném ezt a "bármikimondható" dolgot, a félelem teljes hiányát.
Önbizalom és hiánya: hát lehet, hogy sok mindennek kulcsa ez. Nekem inkább mindig túltengett, és erre is rá lehet némileg faragni. Belülről. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Értem, Siph. De az én fejemben van különbség aközött, amikor az ember valahogy érzi, hogy hazudik magának, hogy homokba dugja a fejét, és aközött, amikor valamilyen ügyben nem bír állást foglalni, ambivalens, stb. Ez utóbbi nem feltétlenül önhazugság, hanem infóhiány vagy döntésképtelenség, vagy hasonló. Amolyan dinamikus nemegyensúly.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga, amit arról írtál, hogy most már rádnéznek a csajok, azzal én is így vagyok.
Emlékszem, a magányosság hosszú évei alatt mennyire beoltottam magam azzal, hogy ha egyszer megtalálom az "igazit", akkor soha többé nem kell majd más. De most, hogy kezd működni a dolog (már rá merek nézni/érezni egy csajra a buszon, és vissza is érez! :-), gyanakodni kezdek, hogy az egész mögött csak a saját bizonytalanságom, önbizalomhiányom volt, hogy talán csak azért gondoltam annyira komolyan ezt a tűzön-vízen át ragaszkodást, mert annyira féltem az egyedülléttől, hogy azt gondoltam, ha találok egyvalakit, akivel valamennyire jó, akkor ráakaszkodom és életünk végéig le se szállok róla. Na ez mostani szemmel szinte hóttuti receptnek tűnik az elbaszott életre (ami mellesleg kívülről nagyon szépnek és kiegyensúlyozottnak is látszhat).
Ugyanennek a másik oldalán ott van, hogy ha az ember mindent megkaphat (hatalmat nyer az élete felett), akkor sokkal jobban oda kell vigyázni arra, merre mit lép, mert a nagyobb hatalom nagyobb kockázatot is jelent. A kísértés ténylegesen létező dolog, és ha az ember beleesik, eléggé meg lehet szívni (és minél "királyabb" csávó vagy, annál nagyobbat szívsz). De a hatalom (ami alatt - mielőtt bárki félreértene - az egészséges önbizalmat értem ;-) élvezetes dolog, ez kétségtelen.
Gén asszimetrikus egyensúlya nagyon tetszene, bár én elérnék egyszer erre a szabadságfokra. Viszont ott van az a kérdés, hogy egy ilyen párhuzamos sorsfolyatás esetén bizony az ember nem mondhat el mindent mindenkinek (nem mondhatom meg a szőke macának, hogy te figyelj, van még melletted négy másik). De végső soron azt hiszem, ez nem is baj, csak rá kell jönni, hogy kivel érdemes őszintének lenni.
Én az őszinteségre egy időben elég komoly fogadalmat tettem (úgy éreztem, ez nagyon komoly fegyver a spirituális túlélésért folytatott harcban :-), és ennek következményeként (vagy inkább az őszinteség sajátos értelmezésének következményeként) mindig csak olyanokkal szűrtem össze a levet, akik bírták ezt a fajta mindent kimondós őszinteséget. Ezzel viszont kapcsolati lehetőségeim közül kizártam az emberiség 99%-át. :-) Ami nem volt jó.
Az emberekkel való kontaktusteremtési próbálkozások aztán megtanítottak arra, hogy az emberek maradék 99%-ával (aki nem bírja a szókimondást) egyszerűen úgy lehet kommunikálni, ha azt adod nekik, amit várnak. Ha ezt az ember nem szenvedésként, hanem táncként fogja fel, és meg is tanul frankón táncolni, akkor az ilyen emberekkel való kapcsolatok nagyon élvezetesek tudnak lenni, sőt, még tanulni is lehet belőlük, igaz, ilyenkor megfigyeléseim szerint nem maguk az emberek a tanítók, akikkel kommunikálsz, hanem a rajtuk keresztül megnyilvánuló Buddha-természet, amiről nekik gőzük sincs, csak csatornák. (Mondjuk ez lehet, hogy mindenkivel így van. :-)
Például ha nálunk a munkahelyen a takarító kisistenként (hú, de okos ember!) tekint rám, akkor nincs értelme elmagyaráznom neki, hogy ő is ugyanolyan ember, mint én, stb. Úgysem fogja megérteni. Inkább kiszolgálom a vágyait, és hagyom, hogy "szolgáljon". (Megjegyzem, hogy ez azért eléggé ingoványos terep, nagyon rá kell érezni a dolgokra, hogy jól működjön. De akkor viszont kurva jó. Így nagyon jó élni.)
clx
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GoaBoy: sztem nem azért rakják bele hogy ne használják rekreációs célra, hanem azért hogy ha a verseny közben "kilyukad a tartály" akkor az ipse ne röhögve/aludva száguégjon neki az első falnak, hanem megérezze a kéndioxid szagát és ráébredjen hogy hoppá itt koppanás lesz hacsak nem csinálok valamit.
Üdv
Dead |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Homen: epedve várom, lehet hogy megyek én is parasensere vagy xenora ez csak attól függ hogy nyerek-e jegyet ;-)
Üdv
Dead |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hali!
Biga: jó Neked, nálam általában pont fordítva sülnek el a dolgok, szal ha ketten vagyunk (vagy többen) akkor sajna sosem engem választanak :-( Mindenféle reménytől függetlenül, ilyenkor azzal vígasztalom magam hogy legalább a havernak meg a csajszinak jó... sovány vigasz :-(
Üdv
Dead |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Homen:
"A történet egyszer elérkezik egy olyan ponthoz, ahol a tudomány igazolja a vallást és fordítva. ... Annyi vallás és tudomány létezik, és mindegyik ugyanazt keresi, ugyanazt vizsgálja: Istent."
Ezek szerint az emberek egyszer csak megfejtik Isten titkát, és ezáltal Istenné válnak? Ne felejtsük el, hogy a vallások célja (szerintem), hogy az ember életében az emberi tulajdonságok, és igények ismeretében egy olyan viselkedési, és gondolkozási rendszert alakítsanak ki, amelyek segítsdégével az ember (a mém áldozata-felhasználója) boldogan és elégedetten tud majd "teljes" életet élni. Addig a tudomány egy kiváncsi, felfedező, és mindenféle kérdésre feltétlenül, az eddigi "tudásunkba" beleillő, következetes, válaszkereső rendszer. Szerintem a kettő sok tekintetben hasonlít, de ez nem az alapvető célokban, és irányvonalakban nyilvánul meg, hanem hogy mind a kettőben ugyanolyan jellegű hibák elkövetésére hajlamosak az emberek, hasonló reakciókat tud kiváltani belőlük. A Buddhizmus valóban a világ és a mi természetünk megismerésének egy eszköze lehet, de pl én nem tudok róla, hogy bármely monoteista vallásban bármiféle szerepet kapna a megismerés, és nem csak erkölcsi, és viselkedésbeli iránymutatásokat tartalmaznának (a konvencionális szervezett vallásokra gondolok). Szerintem egy dologra tud majd megtanítani a tudomány és a vallás együttesen, mégpedig, hogy nem szabad bármilyen elméletekhez ragaszkodni, mert mindíg van egy másik felfogási rendszer, valami, ahol ez nem érvényes. A világ megismerése csak ennyi: bármi szembejöhet bármikor (különösen akkor, mikor az ember a legkevésbé várná). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Első???:) Mindenesetre érdekesnek találtam. Asszem 16 körül lehettem. Éppen egészséges életvitelem csúcsán. Motorral mentem konditerembe (250ccm MZ). Hózzá kell tennem a történethez, hogy alacsony vékony termetű gyerek voltam (ez nem változott), tehát a motor jóval nagyobb és nehezebb nállam. Egyzés után (jól kifáradva) elszívtunk még egy cigit a terem elött (dohányt), egyszercsak megjelent egy új ismerős akiről tudtuk, hogy miért is van olyan jó kedve. Behívott minket.
A történet folytatásához úly lendületet kell vennem. Nos 0,5 Három embernek szerintem akkor (és most is) bőven elég. A műsorról nincs mit írnom gondolom mindenki eltudja képzelni mit művelt velünk. Talán annyit, hogy az az ostobásító hatása volt.
Ja a motor. Azt ott hagytam a teremnél, úgy három óra múlva tértem vissza érte. Műszaki állapotából kifolyólag nem tudtam beindítani, szerencsére, ezért haza kellett tolnom. 1 Km távolság enyhe dombon. Nem kívánom senkinek. Otthon persze apám kiváncsian nézte mit csinálok, úgyhogy inkább felmentem a frissen szerzett zenémet hallgatni, de az már másik történet.
Azóta (4 év) rajta vagyok a zöldön és a zenén. Mostanában kezd azért egyre inkább érdekel a szintetikum. Ilona nagyon
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A trip jó gondolkozós volt :-)
bombadiltoma: neked virágokkal kellene foglalkoznod! :-) Hát látod, egy ilyen életfelfogást most kölcsönbe átvállalnék. Hűséges társ plusz toleranciám teljes jósága a másképp gondolkodókra.
És mindig olyan kérdéseket teszel fel nekem, amilyeneken én is szoktam rágódni. De reggelre sem lettem okosabb. Most elutaznak a párjával egy hétre, nincs levél, szóval minden remény megvan a jótékony feledésre. Egy dolgot biztosan tudok, ha még találkozok vele és a szemébe nézek, biztosan nem a barátság jut az eszembe elsőre. Talán a "beteljesüléshez" még egy őszinte mondat is elég lenne tőle.
Könnyű dobálózni a hármas-négyes szavakkal. Életem első szerelme (?) is egy ilyen szituációban kezdődött. Esti szalonnasütést terveztünk anyámék házában, de csak a haverom és az a bizonyos lány jött el. Ittunk, dumáltunk, szívtunk és jól éreztük magunkat. A feszültség akkora volt, hogy a lány nem bírta tovább. Hiába a lányok jobban feloldódnak, őt nem zavarta, hogy ketten vagyunk ott. Minket annál inkább - ugyanis mindketten titokban szerelmesek voltunk belé - egymásnak meg a jó haverjai.
Nem ment az asszimetrikus egyensúly.
Hol hozzám jött, hol hozzá. A mennyország és a pokol között pattogtam, mint egy őrült labda. Kint ültem a kert végében, a saját házunkban és a haverom éppen a szerelmemmel volt elfoglalva. Gondoltam, hogy legalább ők örüljenek együtt én meg valahogy kibírom, mint eddig.
Aztán a lány reggelre engem választott és velem maradt másfél évig.
Amilyen viharosan kaptam meg, úgy is vesztettem el.
A jó haverom sem a haverom már azóta.
Keresem az összefüggéseket... keresem.... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én+te+ö=gén: kezdjem rögtön egy kérdéssel, hogy te mennyire tudtad megvalósítani ezt az asszimetrikus egyensúlyt? Mert jól hangzik, az biztos :-) Na csak sokszor az a baj (?), hogy az élet elmúlik, akibe belezúgtál, annak az asszimetrikus egyensúly csak egy ál-ideológia, aki vevő rá, az iránt meg te nem vonzódsz...
Bár kétségtelenül érdekes megfigyelni egy úgymond szimmetrikus kapcsolatban élő ember reakcióját, amikor mesélsz neki erről, látni, hogy egyfelől a rendje szétrombolásáért, szentségének vélt gyalázásáért tart felelősnek, ugyanakkor titkon várja és szomjazza újabb szavaid. A szavak elreppentek, a magok gyökeret vertek. De vajon a szabadság vagy a romlás virágai kelnek-e belőlük? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Homen__ Jó tudni, hogy ti csináltátok a zenét a tv toronyban Pécsett. Esetleg ott lesztek jövő héten is? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh
köszönöm a figyelmeztetést, de most kivételesen nem volt új infó: aki elolvassa a "termékbemutatód" az anyagok között, meg elolvassa a topicot, azt már nem éri meglepetés.
Ymor
ha jól értettem, akkor ezek szerint attól alszol be, h durván lecsökken az oxigén a tödődben? és a nitro csak azér kell, h ezt az állapotot előidézze?
Gén
"Most olvastam, hogy a versenyautós N2O-ba kéndioxidot kevernek a rekreációs felhasználás megelözése végett."
ezt konkrétan hol olvastad? mert nagyon meg lennék lepve, ha ez valóban igaz lenne - az SO2 ugyanis a levegő legfontosabb szennyezőanyaga.
"Elsődlegesen a kéndioxid és a nitrogénoxidok a felelősek a savas csapadék létrejöttéért. A legtöbb kéndioxid akkor keletkezik, amikor a hőerőművekben illetve az egyéb ipari üzemekben elégetik a kén szennyeződést tartalmazó szenet vagy kőolajat. A nitrogénoxidok a levegő nitrogénjéből keletkeznek a gépjárművek motorjában, valamint minden egyéb égési folyamat során. A kéndioxid és a nitrogénoxidok a levegő víztartalmával kénessavvá és salétromsavvá alakulnak át. Ha ezek a savak nagy mennyiségben találhatók a levegőben, akkor az eső vagy a hó savassá válik. " http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/109_f.htm
szerinted egy ilyen erősen szennyező anyagot tennének a nitros szerkezetekbe, csak azért, mert néhány kísérletező kedvű fiatal rekreációs célokra használná??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " ha kinyujtod o majd fogja a kezed
s mindenen kertesztulvezet "
-- valami hajrazos zene iment vivaplusszon
indexmail,
az opiatok tenyleg nem bulidrogok.. eppen lehet arra is hasznalni, de ha egyszer rajossz h mi az amire igazan jok, nagyon elcsuszhatsz rajta.. ugyanis ott nem az alkalmi hasznalatban van az igazi "gyonyor", hanem az allando hasznalatban, az elvezete egy egesz embert kovetel.. szvsz..
Inno, aki ma ejjel eloszor nem kivancsisagbol vagy brahibol depresszalta szenne magat.. :,( basszameg.. de annyira.... annyira...... :,( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | :) Hát... Saját magának különben hogyan tudhatna hazudni az ember...? Hogyan máshogyan lehet értelmezni ezt a kifejezést? Arra gondolok, hogy egy ilyen esetben ha felteszi magának a kérdést, akkor olyasmit fog válaszolni, ami nem igaz, mert az igazsággal maximum a dolog elviccelődésében vagy elbagatellizálásában van szívesen. A mi kultúránk fogalmiságában csak akkor illik olyasmit csinálni, amit az ember nem akar csinálni, ha meg lehet nevezni egy külső kényszert. Különben ez a kettősség valami megragadhatatlan, vagy beteges dolognak számít. Az ilyen belső ambivalenciát gyakran vagyunk kénytelenek elhazudni magunk elől, ha meg akarunk felelni a tanult fogalmi valóságképünknek. Ez szimplán csak azért van, mert a tudatos akarat kulturálisan meg van téve az emberi szervezet teljes jogú önkényurának. hm... ööö... mi is hiányzik még ennek a hozzászólásnak a végéről... ööö... ja, megvan: Beteg világban élünk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem vagyunk egyedül... :) |
| | | | |
|
