 |
Legfrissebb hozzászólások (124731 - 124780)
 | |  | | | | |  | |  | | | zavaró a dübörgés a háttérben.
nagyon.
nem lehet vhogy leállítani? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Haller!
Nézzétek meg az új design-omat és mondjatok véleményt.
Írjatok a fórumomba!
Jaa és aki még nem töltötte volna le a zenéimet annak hajrá:)
na pá! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "...pedig nagyon is stabil elveken alapszom..."
megdönthetetlen, stabil elvek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tudod, az a legnagyobb baj, hogy egy vallás sokkal bonyolultabb egység, mint elsőre gondolnánk. Én azt szoktam mondani, olyan, mint egy vers - azért, mert nem a szavak, a tanítások maguk (= "exotéria") adják a lényeget, hanem azok összefüggésükben világítanak rá valami mélyebbre (= "ezotéria").
A szinkretizmus olyan, mintha egy verseskötetet úgy gyűjtenénk ki, hogy minden versből a kedvenc sorunkat kiemeljük. Igen ám, de az a sor önmagában már csak szó szerint, legfeljebb önálló költői képként értelmezhető, és ilyen módon alapvetően mást jelent, mint a kontextusban, a vers részeként.
Épp ezért szoktam mondani, hogy az ezoterizmus (ezek a New Ages szinkretista csodák) az ezotériából csinál exotériát. Mintha egy verssort szavakra tépnénk, és azon lovagolnánk, hogy József Attila tényleg azt akarja-e mondani, hogy a Nap felfér egy vasúti kocsira, bár az biztosan megállapítható, hogy a Nap által árasztott forróságtól felgyulladna a kocsi... (ld. József Attila: Látod?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De-Háromsoros :))
[Tiltsatok már le mára... dolgoznom kéne...] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem, nem tűnsz határozatlannak. Egyszerűen valószínűleg ez jelenleg nem aktuális kérdés az életedben. Per pillanat egyébként nekem sem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem-ezoterikus nem-haiku
Minden út egy helyre visz
mondják
Pedig néha nem.
2003.10.20. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombadiltoma: Én sem nem akarok, sem nem nem akarok gyereket vagy családot.
Ehhez úgy állok, hogy nem csinálok belőle elvi kérdést, nem gondolkodom azon, hogy milyen jó lenne családot alapítani - nem is vagyok a tipikus családteremtő típus -, de azon sem, hogy én aztán biztos nem.
Ha helyesnek tűnik majd, és a lehetőségek is adottak lesznek, ez sem kizárt, ahogy az ellenkezője sem.
Most biztos valami nagyon határozatlan személyiség benyomását keltem, pedig nagyon is stabil elveken alapszom... Csak épp nehéz őket szavakba kényszeríteni. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Dehogynem voltál....csak nem tudtad. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szavaid alapján úgy gondolom, egy vallás kitalált fogalmát csak az adott vallásban vagy hajlandó elismerni. Sosem értettem ezt a fajta hozzáállást; miért kellene ennyire elszeparálni őket egymástól ? Mindegyik ugyanarról szól, csak másképp. Ami az egyikben van, az a másikban nincs. Egyik sem oltja ki a másikat, és egyik sem feltételezi a másikat. Ugyanakkor józan rálátással el lehet dönteni, melyik állja meg a helyét melyik mellett.
Nem értem miért ne lehetne a csakrákat kiemelni a jógából, Jézusnak talán nem volt korona csakrája ? (Hogy is hívták? Ja, igen: gloria!)
Egyébként nekem amiatt tetszik ez az oldal, mert az elvakult vallási fanatizmus helyett pszichológiával teszi közérthetővé azt, ami az egyes vallások szintjén nevetséges hülyeségként hangzik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De, biztos hiányozna. De nem akarnék kiugrani a tizedikről, vagy ilyesmi. Valószínűleg még többet festenék, h. még többet adhassak a világnak.
Ha kívülállóként tudom nézni a dolgokat, az mindig megoldja a problémát. A bélyeg segített ebben. Én sem voltam mindig ilyen. :)
Üdv, Viola |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Viola: kösz, hogy jöttél.
A nevem ma éppenséggel elég gyakori szó lett itt, kíváncsi is vagyok mikor tilt le a szerver :-)
Értem, amit mondasz. És változatlanul le a kalap.
Még egy kérdés: és nem is hiányozna? Ergó, ha szét kell, hogy menjetek, mert úgy kell lennie, akkor a hiányérzet is megszűnik/megszüntethető? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szélfi: értem én az apoptózist meg az analógiákat... Sőt még _meg_ is tudom érteni. Volt amikor határozottan állítottam, hogy nem akarok gyereket, és akkor biztos én is mondtam analóg dolgokat. De kérdezhetem inkább a személyesebb indíttatást? Te pl. miért nem, ha nem? Hogy én miért gondoltam így kamaszkoromban arra már nem emlékszem. Volt olyan is, hogy azt mondtam, örökre leszámoltam a szerelem című tétellel. Hogy azt miért mondtam, azt persze sejtem. Akut szerelmi bánat + jópofa/megnyugtató dolog az ilyen duma (akkortájt rendes bokononista voltam :-) ). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombabiltoma! Bocs, h. nem tudtam leírni elsőre!
Nem túl gyakori szó!
Viola |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombabitomba:
Nem fáj.
Nem félek, h. Biga elhagy. Annál jobban szeretjük egymást. Amíg ilyen őszintén meg tudjuk beszélni a körülöttünk zajló tüzeket-vizeket, minden rendben van. Ha pedig el akarna hagyni, azt mondanám menjen. A boldogságom nem tőle függ, nem is mástól, hanem kizárólag magamtól. Lehet mellettem bárki, ha saját magammal nem tudok együtt lenni, akkor baj van.
Sziasztok, Viola |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát hogy csak monogám családmodell, az így most fel sem merült (csak az hogy gyerök, az kéne -- mármint szerintem)... Bár, hogy nagyjából így gondolom az tény. Hogy miért? Mert jónak tartom (tökéletlen mivoltában is). Meg hiszek is benne. Meg nem láttam jobbat eddig. De itt pont. Nézeteim sem nem kizárólagosak, sem nem végérvényesek, és legfőképpen senki másra nézve sem szeretném előírásként tálalni.
Sőt! Nagyon is kíváncsi vagyok hogyan lehet jobban, másképp, stb.
Sőt hozzátszem, hogy szüleim válásának eredményeként keletkezett két "mostohaanyukám" és egy "mostohapukám" is. Nélkülük szegényebb lenne, lett volna az életem.
Ezzel együtt idealista pupák vagyok :-)
Egyébként a szülők legyünk-e vagy neszülők kérdésre visszatérve én azt hiszem nekem mindig hiányozna, ha nem lennének (jó kis paradoxon, merthogy még nincsenek). Szóval egy nő ha egy bizonyos életkorig (és némileg későbbig, de egy férfi is) nem szánja rája magát, akkor utána már csak visszamenőlegesen és elméletileg gondolkodhat a kérdésen (persze ha akar vagy nem akar nem akarni, vagy X). Még szerencse, hogy elég hosszú az az idő, amíg még van mit eldönteni...
Mindenesetre elgondolkodtató az is, hogy vajon csak korunk jellemzője-e az, hogy oly sokak fejében erre a kérdésre korántsem egyértelmű az igen válasz, vagy mindig is ennyi kétely volt, csak a szabadságfok nem volt biztosítva hozzá (ergó természetanya bizonyult erősebbnek a hatékonytalan fogamzásgátlási technikákkal szemben)? Szerintetek?
Ja, és tényleg! Egyáltalán akiben ez kételyt okoz, vagy aki egyértelműen nem akar, az megmondaná hogy miért? Hogy mi szól amellett, hogy ne legyen gyereke? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombadiltoma:
Gondolj bele, egy sejt sokkal primitívebb szabályozási szint, mint egy többsejtű élőlény, mégis létezik olyan, hogy apoptózis - azaz programozott sejthalál -, ami ráadásul alapvető fontosságú egy többsejtű élőlény kifejlődésében és működésében.
Nem mindig a gátak nélküli szaporodás a cél.
Az meg, hogy milyen tapasztalatokat él meg az ember, az személyről személyre változik. Nincs olyan, hogy "kötelező" tapasztalat. Az is egy rendkívüli tapasztalattól fosztja meg magát, aki nem mészárol le egy egész falut kiskatonaként egy háborúban. Vagy aki nem herointúladagolás határása hagyja el az élők sorát. Vagy még sorolhatnám. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát, ami ezt az iszonyatot illeti (Napfényes), szerintem megerőszakolása mind a keresztény, mind a hindu / buddhista tanoknak, mind pedig a pszichológiának.
A csakrák fogalmát nem lehet a jógából kiemelni, se Jézust az Evangéliumból... Ez az ún. "ezoterizmus" egyfajta népi kábítószer (nem pszichedelikum, hanem amolyan ópiát jellegű néphülyítő), amire nagyon könnyű rászokni, hirtelen minden napfényes lesz, nincs gonosz bosszúálló isten, se végleges és visszavonhatatlan halál, mindennek van értelme és célja, még a szenvedésnek is, és jaj de jó nekünk!
Jó ám egy frászt.
Ami a Biblia álláspontját illeti a "tiszta" étkezésről, azt kóser étkezésnek hívják. Ha elmész egy zsinagógába, biztos tudnak neked segíteni ezügyben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem értem, miért gondoljátok, hogy csak monogám családmodellben lehet gyermeket nemzeni és nevelni. Szerintem az emberek kezdik látni, hogy ez a modell bár sokak számára teljesen megfelelő, nem maga a tökély. De jobbat senki sem tudott ajánlani, talán ez lesz a mi vagy a következő nemzedék feladata. Én részemről hagynám azt boldogan élni, akár monogám, akár poligám, akár single, akár a kutyájával.. modellben akar élni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | úfy általában, ahogy én látom a dolgokat körülöttem, úgy megy ez, hogy általában a minden szart is megvevéses dolog esete áll fennt..
aztán van akinek van tuti embere, akinek tudni lehet hogy jó.(netán még egy név is van hozzá - wow!)
és van az a nagyon extrém eset amikor megkérdezi, hogy holland vagy belga vagy magyar vagy nemtommilyen.
de ez nagyon ritka. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innocence: Köszi az infokat, majd szem előtt tartom, szerencsére egyik vonalon már dereng valami ;))
Annyit mondjatok mint vélemény, hogy most akkor mi is van?
Nekem aztatat mondták hogy egy mikro 2 személy...
Ez valós?
Köszi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát persze, hogy egyértelmű... volna, ha itt jógáról volna szó. De nem! A http://www.napfenyes.hu oldalon számomra elég masszívan keveredik a katolikus vallás a keletivel, a pszichológia a mágjával. Elkezdtem behatóbban vizsgálni ezeket a szívcsakra gyakorlatokat. Mellékletként leginkább a Bibliát, vagy Rudolf Steinert idézik.
Azzal nem tudok egyet érteni, hogy az étel elsősorban a test eledele, mert ha ennyire szét is választjuk, a test pedig a lélek temploma! Tehát ha másnem, közvetett hatást akkor is gyakorolhat a lélekre.
Tudom, a hús sem lenne annyira kifogásos, ha áldozati étel lenne, mint felajánlás, tisztességes ráfordítással, stb... De sajnos ez a mai rohanó világunkban kevés embernek adatik meg, hogy ilyen őszintén rákészüljön.
Ugyanígy - gondolom - a vegha : ) kaja is lehet állati, ha állatként tömöm magamba.
Minden esetre a kérdés továbbra is nyitott marad számomra: a Biblia miként szóla a húsfogyasztásról ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mintha Buddha "utolsó vacsorára" disznóhúst evett volna, ami után valami gyomorbajban is halt meg (mondjuk 80 évesen). Ezt amikor olvastam se értettem (nem tudom már hol), a nem-ártással annyira nincs összhangban, akkor se ha megvendégelték vele. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én személyesen megéltem egy testi különbséget, mégpedig hogy a vegetarianizmus igen jót tett az ízületeimnek. Hajlékonyabb lettem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha az élet célja, hogy legyen élet, akkor éppenséggel kötelező gyereket csinálni, nem? Különben idővel nem lesz élet.
Természetesen egyéni választásként lehet nem akarni saját gyereket. Csak azt gondolom, nagyon fontos egyéni tapasztalattól fosztódik meg az ember így. Meg aszondja ezzel, hogy nem baj, csinál(jon) más... Ez száámomra a "Kérdés: Miért pont én? Válasz: Miért pont más?" effektus (Vonnegut után szabadon)... De szó, mi szó, tiszteletben tartom bárki gyeremknemakaró szabadságát...
A spongyát meg azért én nem dobálnám :)) Optimizmusom alapja a páni félelem :)) vagy hogy is mondta Oscar Wilde itten jobbra fent egy pár oldalfrissítéssel ezelőtt...
Egyébként ilyenkor nekem mindig a Szárnyas fejvadász jut eszembe. A replikáns, aki annyira tisztelte az életet, hogy utolsó percében megmentette az ellenségét. A magam részéről alázatosan példát veszek róla... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem egyértelmű, hogy egy olyan vallási közegben, ahol a vegetarianizmus, illetve az ahimszá az alapvető norma, ez a norma megnyilvánul a transzperszonális gyakorlatokban - azaz a jógában is.
Én a magam részéről azt tapasztaltam, hogy az étel valóban hatással van a belső tisztaságra, de nem ilyen egyszerű a dolog, hogy a hús szennyes. Ettem én már ebből a szempontból tiszta húst és mocskos zöldséget is.
Nem szabad elfelejteni, hogy az étel elsősorban a test eledele. Miután kipróbáltam a vegetarianizmust és a húsevést is, azt kell mondjam, nincs jelentős különbség a kettő határvonalán, azt leszámítva, hogy ebben a mocskos világban nehezebb olyan húsételt szerezni, ami igazán tiszta és jó lenne, mint hasonló vega kaját. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Néhány szerény kérdésem lenne a tudorokhoz. Ha beleolvasok a Bibliába, állandóan ellentmondásokba ütközöm. Pedig ma csak a Zsoltárok könyvét lapozgattam. Szóval egyik oldalon Isten haragjáért kiált, a másik oldalon az irgalmáért... Hétköznapi síkon azt mondanám, az érzelmek teljes skálája... De mi ennek a spirituális értelme? Mármint az ellentmondásoknak. Megjegyzem, egy-egy evangéliumot összehasonlítva is bukkantam már egymásnak homlokegyenest ellentmondó tételekre. Jó, jó, tudom, a Biblia nem logika tankönyv...
Másik kérdésem, hogy aki esetleg járatos a Buddhizmusban, vagy a Taoizmusban, az is ennyire ellentmondásos?
Aztán ma arra a felismerésre jutottam, hogy akik a Bibliát papírra vetették, azok nagyon-nagyon hittek. És nagyon-nagyon tudtak is. És elhivatottak is voltak. De vajon ez elégséges-e ahhoz, hogy amit leírtak, az definíció szerint igaz legyen, azaz jó és való? Tudunk ugye hamis prófétákról is...
Aztán azon is eltöprengtem, hogyha Krisztus meghalt a bűneinkért, akkor miért kell nekünk továbbra is bűnözni/bűnhödni? Miért nem vette el inkább a bűnre való hajlamunkat? Vagy miért nem adott sokkal könnyebben emészthető utasítást arra nézve, hogy hogyan járjunk a helyes úton? Miért nem a helyes út az egyszerű?
Aztán miért van sok olyan dolog a Bibliában, ami nagyon is kor-, hely- és kultúraspecifikus? Miért van ezekre szükség, ha ez az örökérvényű ige? És a Buddhizmus vagy a taoizmus tanításaiban is van ilyesmi? Lehet, hogy többek között azért is lenne szükség Krisztus újabb eljövetelére, hogy update-elje a tanításokat? Ez itten nem cinizmus, hanem valami olyasmi, hogy ugye Isten azért küldte az Emberfiát a Földre, hogy megerősítse a hitet. És úgy látszik az ember hitének megerősítéséhez, összetartásához hétköznapi dolgok is szükségesek... Szóval lehet, hogy előre be volt tervezve, hogy mivel az emberek által átadott tudás-tanítás idővel információveszít, azt időről-időre aktualizálni kell? Akkor pedig lehet, hogy nem a második lesz az utolsó eljövetel, hanem lesz még sok?
Egyébként arra jöttem rá, hogy ha teljes valómban át tudnám érezni, hogy Krisztus helyettem, miattam, értem halt meg, akkor automatikusan teljesen megtérnék...
[Hát ilyenek jönnek, ha az ember sosem nem alszik, és Mozart Requiemjét hallgatja...] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mifelénk a jooo zöld 3 papír sajnos...
Ezé' köll a kert... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bombadiltoma: Nem hiszem, hogy lenne értelme azon töprengeni, hogy mi a helyes, vagy mi az élet alapvető célja. Az élet alapvető és elsődleges célja az, hogy legyen.
Az is lehet természetes, ha valaki NEM akar gyerekeket, vagy akár épp valamilyen módon a szaporodás és a fennmaradás ellen dolgozik (pl. úgy, hogy terrorista vagy népirtó diktátor).
Én a magam részéről nem foglalkozom ilyesmivel, csak teszem, amit helyesnek érzek.
Az, hogy mi itt vagyunk, már elsüllyedt költség, megtörtént, spongya rá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | :) Nagyon sok helyen, plázákban is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lávalám(p)aságtan... és így tovább... :)))
[Anyukámnak már fel van írva a listájára, hogy mit kell nekem vennie a legközelebbi akrámilyen napomra vagy egyéb ünnepre, vagy csakúgy :) BTW, tud valaki segíteni neki, hogy hol kapható az ilyesmi? Szívesen megkönnyíteném ezügyi fáradozásait...] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát lehet, hogy most ismerős kérdéseket fogok itten feszegetni, Tala, de vajon az élet nem legalapvetőbb céljainak egyike, hogy gyermekeink legyenek és családunk? Különben én sem lennék itt, meg te sem... Ez persze determináló kérdés volt, belátom... És egy igazi kérdés-kérdés: vajon a semmibe ugorva, mindent eldobva is lehet családot alkotni, fenntartani?
Még az is érdekelne, mit is jelent pontosan ez a te lúpod?
Azért érdeklődöm behatóbban, mert vannak ismerős részletek itten számomra... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hangréteken szaladni
álmunkba űrheverni-
józan időférgek
rohamai borzolják
erőm méla teknőseit
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ki tudja, kinek jobb ez, igazából mit jelent, hogy jobb?
Pusztán ráhúzni valamire egy ilyen lepedőcskét, olyan, mintha a többi részt eltakarni játszanánk:))
Keleten az őshagyomány kezdetben hasonlóképp a racionalitásra épül, Konfuciusz tanai,
majd ahogy örexik az ember, úgy száll szép lassan ki a körből, s taoistásodik elő a halálához
Na ez most összevissza van.
Nyugaton a fiatalok taoistásodnak pszichedelizálva, keleten meg mittudomén:))
A színesedés igen jót tett a zenének.
Az csak összecsobbant egy jóízűt nyelve, majd többszörösére duzzadt, ahogy bekebelezte a két,három, sok stílust:)
Audiovizualitás vizioauditás
lávalámpaságtan |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Feldmár azt mondta egyszer a kapcsolatokról, hogy ha összeáll a fiú s a lány, mindkettőnek egy része meg kell haljon, hogy aztán "ketten együtt" újraszülessenek...
Tehát lehet, hogy csak az egyik teszi ezt meg, lehet, hogy mindkettő vagy lehet, hogy egyik sem.
Sőt az is lehet, hogy időközben olyan részét veszi észre az ember, melyről nem is tudta, hogy van, s hogy annak is meg kellett volna halnia, de most már késő, s elődübörögve szétszakítja a kapcsolatot:)
Most mit lehet tenni, nemis tudom
Személy szerint mélyen be vagyok programozva gyerekkorom óta, hogy hogy is viselkedjek "A nő-vel", s gyakorlatilag lúpolom szüleim szerencsétlenségeit...
S ha hirtelen egy trip felrántja mindezt egy perc alatt, akkor mit tehet az ember?
Kilép a forgásból, hiába, hogy nem tudja, hogy hova lép ki, de ha legbelül ez dübörög, hát menni kell...
A másik idejét húzni, ki családra, kedves, civilizált, idill, szapora világra vágyik, ellentétben velem, ki mindent felborítana, eldobálna, a semmibe ugrana...
Jók ezek a körök, jól be lehet pörögni velük
Csak aztán merjünk ne jósolni
huh offtopik
exrepro-romantik |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán nem ide illik, és talán túl balek kérdés, de Jézus fogyasztott húst ? Hal, arról én is tudok, de húsról nem (vagy csak annyira egyértelmű volna...).
Na, csak mert a napfényes oldalon van egy rész a szívcsakra nyitásáról, és ott van megemlítve, hogy csak annak áramlanak tisztán az energiái, kinek a táplálkozása is tiszta, vagyis hús mentes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát, én múltkor kifejtettem levélben, hogy bennem abszolút 0%-os a magabiztosság e téren - pont mióta leálltam : ) Ezért ha most egy olyan helyzetbe kerülnék, amire korábban vágytam, fogalmam sincs, hogy jól döntenék, rosszul, vagy sehogy! Vagyis jósolni sem tudok magamnak. Olyan, mintha közöm sem lenne a fikcióhoz, pedig nagyon is! Éppen ezért állok én is úgy ehhez, hogy "ha" jön az alkalom, úgyis az adott pillanat befolyásai hatására fogok dönteni, addig pedig próbálok minél kevesebbszer morfondírozni rajta, nehogy véletlenül hosszútávon próbáljam befolyásolni magam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Értem, Vegha. De esetemben néhány tényező más. 1. Kényszerhelyzet nem állhat elő (ha csak a törvény elő nem vesz), mert már nem élek együtt a mamámmal. Ilyen módon csakis az én döntésem és őszinteségem szab gatárt vagy nyit teret. 2. Az én mamámnak már nincs annyi ideje statisztikailag. Meg egyénileg sem. Volt már olyan betegsége, amibe bele is lehet halni...
De ettől függetlenül igazad van, hogy előbb magamban legyen 100%-os a dolog. Már ha lehet ilyen. Lehet ilyen? Benned, bennetek 100%-os a dolog? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igazából csak arra akartam kilyukadni, hogy mikor lép már hatályba a rendszabályozás.
bt: szerintem amíg magadban nem tudod 100%os alapokra tenni ezt a témát, addig értelmetlen volna megosztani olyan valakivel, akiről nem tudod 100%osan, hogyan fogja levenni a dolgot.
Engem annak idején egy kényszerhelyzet vitt rá, de az őszinteség sokkal régebb óta noszogatott, pedig tisztában voltam vele, hogy nem fogják megfelelően fogadni a szüleim. De, bizony: szükség törvényt bont. Nagyon fontos volt az egész tálalása is természetesen, az pedig főleg, hogy ne a hülye tinédzser szépítő szándékát lássák a háttérben. Mindezek ellenére a (negatív) reakciójuk egy felől helyre rakta a lelkiismeretemet, másfelől erősen megingatta az irántuk táplált őszinteségemet, mert cseppet sem tűnt úgy számomra, hogy legalább az őszinteséget értékelték volna benne, holott "régi titkomat" osztottam meg velük.
Egy szónak is száz a vége: szerintem várj vele, egyikőtök sem marad le semmi halaszthatatlanról! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siph: Értem. De az csak egy dolog. Teljes valómmal átérezni meg egy másik. Akárhogy is, egyfajta várakozó állásponton vagyok. Úgy értem várom, hogy előbukkanjon a lelkemből egy inherens megerősítés. Mert az éppen most vált világossá számomra, hogy ezzel a drogos-nemdrogos dilemmával csak agyi szinten lehet foglalkozni, és most épp úgy gondolom, hogy a szokásos sztereotípiák és fogalmak mentén nem érdemes ezt tovább rágni. Amiért elgondolkodtatott, az azt hiszem az, hogy vannak hozzám közelállók, akiknek szeretnék valamit mondani. Ha azonban erről a síkról közelíteném meg a témát, azt hiszem kudarc gyanús lenne az eset (vagy legalábbis félő, hogy így túl sokáig tartana bármit is átadni, vagy nekem fogyna el a türelmem, stb.). Azt hiszem vannak olyanok, akik kellően nyitottak, így már a dilemmafázisomban is megoszthatom velük magam, de van akinek az esetében meg kell várnom, amíg már belső konfliktusoktól mentesen tudok nyilatkozni. Ha meggondolom az én esetemben a 3 évvel ezelőtti kultúrsokk (értsd fű használatának élőben első ízben való látása) után még mindig feszegetem saját belső határaimat, amit az előző 30 év felépített...
Ráadásul az ember anyját aggódásból faragták. Kérdés, hogy jó-e neki, ha elmondom? Nekem jó kenne, az világos. De hogyan döntsem el, hogy mi a jobb neki? Ha jobban ismer, de rosszabbul alszik, vagy ha kevésbé, de nyugodtabbak a éjszakái? Néha úgy érzem elpazaroljuk az időt, ami adatott, hogy megismerjük egymást, ugyanakkor az ember nem szereti úgymond feleslegesen megríkatni az édesanyját...
Egyébként azt is kell gondolnom, hogy a fogyasztás dekriminallizálása legalábbis az én dilemmámat nagymértékben lecsökkentené, meg sokkal inkább a kérdések lényegére tudnék koncentrálni... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A külső-belső megerősítés az, ami felépíti, alakítja és fenntartja egy ember személyiségét. Bizonyos megközelítésből tekintve, persze. Megszoktuk, hogy megítélhetjük nagykonszenzuális viszonylatban önmagunkat, és ez a társadalmi vagy kulturális konszenzus elég megbízható, és megnyugtatóan kiforrot viszonyítási alapnak szokott bizonyulni. A droghasználat vonatkozásában, főleg az enteogének használatának vonatkozásában sajnos nem áll rendelkezésünkre ez a megbízható társadalmi konszenzualitás. Csak szubkulturális, vagy személyes, kisközösségi, illetve "inherens", szubjektív vonatkoztatás marad. A régi időkben a kisközösségi vonatkoztatás volt az erősebb, ma viszont az emberek nagy része sokkal inkább a kultúrális nagyközösség részeként definiálja magát. Egy szó mint száz, bizony ez totál bizonytalan, légneműbb téma, mint amit megszoktunk. Nehéz ügy. Valahol ez is egy próba, mint maga az enteogén élmény. A jó öreg viszonylatok nem hozzáférhetőek, és így jobban előtérbe kerül az, hogy mi jön elő belőlem, és háttérbe szorul az, amiben eleve benne vagyok. Minden a lélek manifesztációja, és ez a tézis itt jól tapintható valósággá válik. Az önmegvalósító címkézés tipikus valóságépítő mechanizmusa. Ha az embernek kicsúsznak a kezéből a kapaszkodók, akkor nem tudja saját lelkiségét a létbe helyezni, hanem kénytelen megtanulni felépíteni a létet a lélekből. Csakhogy az a felismerés, hogy nem a lét szerint való a lélek, hanem a lét való a lélek szerint, nos, egyszerűen szólván csúnya öngerjesztő parákat termelhet ki, amíg fel nem oldódik a hurok, amiben a lélek szerint való lét szerint való a lélek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | [Nahát... egy órája aszondja nem telt el elég idő két hozzászólásom között... gondolom az óraátállás az oka... No hátha most...]
Én még mindig nem egészen értem magát a kérdésfelvetést... pedig már ötödször olvasom el.
Az viszont van, hogy az utóbbi napokban kitört bennem az eredetileg várt, de aztán egy darabig be nem következett belső konfliktus. Akkor én most drogos vagyok? Egyáltalán mi határozza meg? Az hogy mit, hogy mennyit, vagy hogy milyen gyakran? Hogy mire használom? Hogy hogyan befolyásol? És egyáltalán, mi a fenét jelent ez az egész? És nem tévút ez? Phű... Nem tudom, ezen mindenkinek át kell esni? Át lehet egyáltalán esni rajta? Vagy ez már egy örök dilemma marad?
Jó, jó, tudom, hogy ez az egész részben a sztereotípiák miatt van... De van a dilemmának egy inherens része is... Vagy nincs? Csak hiányzik a kellő külső-belső megerősítés (pedig éppenséggel meg is lenne, de mégis...)? Szolgálhat-e (szolgáljon-e??????) ez a fórum megerősítésként?
Mondjatok valamit... (Megér ez egy topiknyitást? Vagy maradhat ebben az eklektikus topikban? Elég frequently asked egy question?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | pipeslac: nekem nagyon tetszik ez a kép. Köszi...
Én azt álmodtram, hogy Gén levágatta a haját -- remélem nem abban volt a varázsereje :) Valami más is megváltozott rajuta, de arra már nem emlékszem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ahogy mi ideát fordulunk a keleti dolgok felé, ők meg fordulnak a nyugati kultúra irányába. Azt kell hinnem, mi járunk jobban... De ez persze bonyolult. Mármint egy viszonylagos materiális jólétben a keleti filozófia felé fordulni teljesen más dolog, mint odaát a nyugati anyagi jólétre áhítozni... Úgy hiszem mi a keletből a legjobbra áhítozunk (spiritualitás stb.)... és nem tudom vajon a mi szegénységi bizonyítványunk-e, ha ők leginkább a Coca-colát meg a száguldozást kívánják innen -- fű de abszurd...
Néha nagyon szeretném tudni, vajon azért van-e így ez, mert ennyire nyomják ezeket a dolgokat, vagy mert ennyire nagy az igény e kevéssé felemelő dolgok iránt az emberben?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innocence:
Nekem szinte minden éven vannak hasonló tüneteim, és mindig ősszel. Az idei kb. két-három hete vonult le. A kezemről lehámlott a bőr, ennyi. Én A-vitaminos kenőccsel elintéztem...persze lehet, hogy tök különböző a bajok forrása mindkettőnknél.
Más.
Érdekelne, hogy amikor beszerzitek a könyveket, akkor van kínálat vagy azt veszitek, amit adnak? Kap valaki úgy olvasnivalót, hogy tudja, miféle fajta? Vagy mindenki megvesz minden sz_rt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Soha többet nem gépelek sötétben . |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sámánisztikus álmom volt : Álmomban az egyik közeli barátom képében meglátogatott egy nagy hatalmu szellem , ezt az alakot azért választotta , hogy kifejezze tiszta szándékát . Elvitt a parlamentbe , ahol egy pódiumon sámánok táncoltak , dobolva . Miután a sámánok mindent megmutattak nekem ami a táncal és a dobolással kapcsolatos lassan elhalványodtak a semmibe veszve , egyedül a pódium szélén fekvő díszes sámándob árulkodott tovatűnő emlékükről . Természetesen odaléptem a pódimhoz , felemeltem a dobot megcsodálva annak szép , de mégis egyszerü díszítését . Ekkor kisérő szellemem kivezetett a parlametből , átvágtunk egy szabad térségen , miközben megközelítettük a metró bejáratát . Mozgólépcsőn le , pont jött egy szerelvény , amire felszálltunk . Az ablakon kibámulva láttam a távolodó állomást . Én és a szellem a tömeg közepén , mindenhol emberek . Megpróbáltam kérdéseket feltenni a szellemnek , de se az én kérdéseimet nem hallottam se a válaszokat a minket elárasztó metrózúgás minden hangot elnyomott . A metró megállt , mi ketten kiszálltunk egy fehér hómező közepén , a szerelvény tovarobogott semmit sem hagyva maga után csak két emberi alakot egy sínpárt egy végtelen hómezőt és persze egy sámándobot . Ránéztem a szellemre megvilágosodott elmém mér nem kereste a válaszokat , mindent értettem ezért elváltak útjaink , ő jobbra ment , én balra a sínpárhoz képest . A hóban menetelve , ( ami nem korlátozott a haladásban ) elővettem a sámándobot , elkezdtem dobolni . A dob hangja felemelt a levegőbe , a magasból letekintve egy jelet pillantottam meg a hóban . A sinpár és a tőle merőlegesen távolodó lábnyomok alkotta kép egy hatalmas keresztet formázott.
Felébredtem...
Eddig kibogozott jelentések :
parlament - a sámánok szellemeinek lakhelye a szellemvilágban ,
metró - az emberi világ ( nem a szellemvilág ) ,
hómező - a szellemvilág ,
kereszt a hóban - a világegyetemet jelképezi ,
szellem - véd és kisér a szellemvilágban ,
sámánok - tanítanak .
http://www.freewebs.com/pipeslac/image/
|
| | | | |
|
