 |
Legfrissebb hozzászólások (125111 - 125130)
 | |  | | | | |  | |  | | | Kedves Tuth!
És ezt ki mondta hogy tilos? Az anyukád, vagy talán valamelyik Hit-gyülekezet meetingen hallottad?
Szerinted ki az aki bármire azt mondhatja, hogy tilos??? Ki az, aki ezt hitelesen mondhatja? És miért higgyek neki, ki ő, talán a mindenható?
Semmi nem tilos, addig, amig másnak nem ártasz vele!
És egyébként is:
I am the Lizard King, I can do anything! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Mi ez a konzervatív-pesszimizmus? :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na, tessék. Még egy kenderszívó ballib hippi. Liberálszabad liberál. Szabadliberál. "Miért-ne"-liberál. Vagy csakazértis-liberál? Esetleg "még-még"-liberál? Vagy "még-azt-is-azt-is"? Ha eleget tágítod a tudatodat, és jó szabadon csinálod, akkor egyenes az út, hogy megszűnj létezni. Na, az az igazi egység. Egység az akármivel. Ott aztán nincsenek kötöttségek, meg felljebbvalók. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a világ nem úgy működik ahogy idáig fogalmam volt róla.
A Fórum-beli hozzászólások egy része logikailag beleillik egy
rendszerbe ami kezd megnyílni elöttem.Egy rendszer melynek kulcsai e szavak: Morning Star, A Holdfény útja , A Fény, A mindent látó szem , a Nyelv , Spirál , Időspirál , Hullám ,
Háromszög , Rendezőelv, A Kulcs, Mágnesesség Elektromosság Fény,
A Kapu, Nyitott Szem, Lehetséges lehetőségek, Az Egység, Az Ötágú csillag, Fraktálok.
Tudjátok mit jelent pl."Egy mindenkiért, mindenki egyért."
mint egyén egy vagy a valósággal, a hatalommal amiben vagy.
de nem szabad hogy olyat csinálj amitől változhat a valóság , mert a Valóság jelenlegi ura(i) el kell hogy távolítsanak a valóságból. A tudattágítás bűn , mert nem tudhatod meg hogyan működik ez a rendszer , mert netán belenyúlsz úgy, ahogy valami vagy valaki nem akarja.Vírusnak tekintik az ilyen részeit a rendszernek és nem hagyják terjedni...
Éreztél már félelmet azért hogy nehogy úgy csinálj valamit ahogy , mert látod a lehetséges következményeket egy megcsavarodott térben és időben.
Volt már olyan hogy átléptél egy másik valóságba?
Volt már olyan hogy érezted , megváltozhat a valóság.
Kezedben a kulcs?
Volt már olyan hogy azt érezted mindenre tudod a választ?
Látod ez nagyon veszélyes lehet .
Ez tilos.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem én találtam ki ezt a nevet rád, de én is megtenném :)
Akárhogy is, örülök, hogy megérkeztél.
:-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | [ Szemantikai hiba: Cauld, nem Rajtad hanem az illetőn, bocs nem figyeltem :) ] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tudja valaki PITHON telefonszámát?
A múltkor megadta a teázóban, csak kitörlődött a telcsimből és nem tudom elérni, pedig szeretném!!!
Ha valaki tudja, pls dobjon egy ímélt a számmal!
Köszi előre is!
Psylo'Chilled |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ööö...megvan, láttam, utálom :D (bocs :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocs, hogy csak most kapcsolódok be a témába, deviszont.
Írtam én is régebben hogy eki alatt is létezik bad trip, ami pont így jelentkezik: jönnek azok a cinikus lelkizős gondolatok, és mire egyet leráz az ember, jön a helyébe öt...
A tenyér izzadni kezd, a szív gőzgépként zakatol, le kell ülni, sápadás, az eddig kellemes hasból induló rushok hányingerbe csapnak át, stb... és amikor vége a bad tripnek az nagyon nagy megkönnyebbülés, mintha az ember legyőzte volna "saját árnyékmagát" kicsit :)
Én hiszek az ekinél is a set-setting jelenség fontosságában.
Cauld, szerintem az eki bad trip részében az a settingből hozott para hatalmasodott el Rajtad, hogy 4 tabit nem tudsz majd kontrollálni... és csak rácsavarodtál a parára. Én sem mernék 4et bevállalni, a maximum nálam másfél volt. Kikészíti a szívet.
Személy szerint úgy gondolom hogy az eki überjó dolog, de ott az a fenenagy depresszió utána. Addig jó amíg az ember fantáziájában a pozitív ekiélmény dominál, de amint átbillen a depresszió oldalra (ami több nap, míg az eki csak pár óra!), akkor válik az ember két lábon járó kukává, megy az utcán, Laibach zakatol a walkmanjében és az utcán minden szembejövő gyalogost fel akar lökni ... :-/
Ekidepi suxx. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | All is full of Love... (Björk)
Videoklippet kötelező megnézni! Zseniális! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jaja, egy + egynegyed volt, összesen tehát öt negyed. :) Dolgozgatok a tripleíráson, elég hosszú lett, meg kell nyirbálni (pár nap)... basszus annyira gáz hogy az ember a legszemélyesebb dolgokat tartja a legszebbeknek és ezek azok amik másoknak igazán semmit nem mondanak. Vááá most tök lelkes vagyok :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ööö... ezen most 2 napig gondolkodtam de nem tudtam rájönni mit is kellett volna belőle kikerekítenem (ha kellett volna valamit is egyáltalán). Mind1 visszavonulok, kicsit kergetni a mémeimet. ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A valódi alázat végtelen bizodalmat is jelent. És ez a bizodalom nem-létező alapvetőmben sokkal több és gazdagabb és valódibb, mint akármilyen képzelgés arról, hogy miben vagy kiben bízok. Csak így válhat az ember lélekben is valóban elsősorban megvalósulássá, és csak megvalósulás-volta keretein belül megvalósítóvá. Ha saját megvalósulás-voltomat alárendelem képzetes önmegvalósításom vonatkozási körének, akkor fejem tetejére fordulok, és a vákuumba kifeszítve tépnek a mozdulatlanságba fagyott univerzum átható, élettelen, éles, és változatlan modalitású hangjai.
A bizalom, hogy ha én őáltala és őszerinte vagyok, akkor örökké megtart engem az életben. Nem a saját életemben, hanem az öröktőlvaló életben. Ez a bizalom nem jogos, még csak nem is megalapozott. Ez a bizalom egyszerűen csak az Élet kapuja.
Ha az ember csak egy fodrozódó örvény a Teremtő teste felett, és hamar tovaillan, végleg elveszítve mindent, amiben különbözik a teljes akármitől, akkor is ebben az alázatos bizalomban van valódi élete, felismerve azt, hogy mikor saját magáról gondol akár így, hogy múlandó, akár úgy, hogy örökkévaló, akkor nem saját magáról gondolja ezt, csak saját képzeteit forgatja az életemésztő önvonatkozás illúziójába.
Minden természetes. Ez igaz. A valódi, öröktőlvaló élet választása az önemésztéssel szemben pedig az ember legbennső valója, az evangéliumi értelemben vett Krisztus eredeti, megrontatlan természete. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Metamatematikus? :))) Hizelgő, hogy ez esett le rólam, de én csak egy sima matematikus vagyok, akinek *kezd* rálátása lenni bizonyos matematikai jelenségekre.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Maaf testvér!
Nem értem, hogy miért zavar a névadás. Én úgy érzem, eléggé mélye személyes viszonyt tudok kialakítani egy növénnyel, hiszen ez is a cél, nem? Ha csak leveleket vásároltam volna a trip kedvéért, akkor biztos nem neveztem volna azokat Lucácskának... és ahhoz, hogy személyes kapcsolatom "kézzelfogható" legyen, személy szerint nekem szükségem van arra, hogy elnevezzem. Szerintem ez egy aranyos dolog, legalábbis az én lelkemben ez pozitív folyamatokat indít.
Én tényleg érzem, hogy Luca már az én "kislányom" és én vagyok felelős az Ő létezéséért, mert valószínűleg ebben a környezetben nem igazán tudna gondoskodni magáról szegény.
Teljesen mindegynek tartom, hogy egy élőlény növény, ember vagy állat abból a szempontból, hogy ha felelős vagy érte, akkor azt véresen komolyan kell venni. Sokan ezért félnek pl. egy komoly emberi kapcsolattól, mert onnantól kezdve, hogy megszelídítettél valakit, az életeddel, lelkeddel felelsz az ő sorsáért. Tehát ezzel azt akartam mondani, hogy számomra egy kategória ez a három létforma, tehát ennek megfelelően miért ne adhatnék nevet egy növénynek, akinek vártam az érkezését és örömmel töltött el, amikor megkerült. Kicsit olyan volt, mintha tényleg egy gyermekem született volna... Érthető? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na, ez már tetszik...
Szerintem tulajdonképpen fölösleges azon filozofálni, hogy mi van a halál után, mert szvsz azzal kell foglalkozni, hogy életünk folyamán mit teszünk, hogyan élünk. Én nem szeretném megtudni, hogy milyen lesz a halál után, mert úgy gondolom, hagy legyen az meglepetés és ezért izgalommal ám egyben nyugodt lélekkel várom. Ha meg úgy élünk, hogy a lelkiismeretünkkel tényleg őszintén szembenézve úgy el tudunk számolni magunkkal, hogy a mérleg pozitív irányba billenjen, akkor a halál pillanata után sem lehet nagy gáz. Szerintem úgy kell élni, hogy ha bármelyik verzió is jön be, tiszta lélekkel mehessünk át. Mert bármi is van ott, az biztos, hogy az életünk folyamán cselekdett dolgaink befolyásolni fogják az ottani dolgokat, a hogyan továbbot és véleményem szerint nem is egy külső, obkójektív "Bíró" által, hanem az akkori tudatállapotunk fogja meghatározni, hogy mik a választási lehetőségeink, hogy melyik "alagút" bejáratán lépünk be a halál pillanatában: analogizálva ezt úgy képzelem el, hogy mindegyik alagút bejáratához ki van írva egy mondat, amit csak akkor tudunk elolvasni, ha értjük azt a nyelvet, amelyiken írták. "Nyelvtudásunk" pedig attól függ, hogy hány nyelvet tanultunk meg életünk során vö. hogy milyen fejlett a tudatunk. Tehát ha a tudatunk/lelkünk/Létező képes lesz értelmezni a legmagasabb szintű lehetőséget, akkor nyilván azt is fogjuk választani. Remélem értitek, hogy mit szeretnék mondani.
Én, ha választhatnék, akkor azt választanám, hogy valamilyen formában örökre együtt lehessek azokkal a személyekkel, akiket nagyon szeretek. Egyébként ez valószínűleg így megy már "egy ideje"... :) Legalábbis nekem ez az érzésem. :)
Ti mit választanátok? Erre kíváncsi vagyok! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja tényleg, én csak a negyedet láttam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az, hogy a Teremtőtől vagy és nem kaphatsz választ ilyen kérdésekre, a saját logikád szerint ugyanúgy lehet a saját egód képzelgése, és ez logikusabbnak is látszik, mivel ha egy elképzelés korlátolt, akkor valószínű, hogy az egó képzete - ami teljesen természetes, hiszen az egónak célja van. (Csak ne legyen önmaga céljává.) Az, hogy öröktől Létezők vagyunk, egy sokkal határtalanabb álláspont. Istennek egy kaporszakállú Teremtőként való felfogása, aki Úr egy régi kor szülötte, az egó kétségbeesett keresgélésének eredménye, a mai elképzelések pedig - szvsz - a Lélekkel (Létezővel) sokkal jobban együttműködő elme teremtményei. Ez az elme, többek esetében némi megdöbbentő utazgatások eredményeképpen megfürdik a végtelenben és nyitottabbá lesz a határtalan elképzelések felé. Márpedig a határtalanság Isten egyik jelzője. Az út hosszú volt, de látható... Félelem, Alázat, Tisztelet, Barátság, Egység.
És különben is, ha nem igaz? Bátran megyünk a halálba. Engem felvidít a tudat, hogy valójában akkor haltam meg, amikor születtem, és akkor születek meg, amikor meghalok. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mostmárcsak azt áruljátok el hogy hol lehet venni jegyet elővételben?????
Thx
DEad |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezt szerintem senki nem fogja megérteni, aki nem olvasta végig az összes eddigi hozzászólásodat.
|
| | | | |
|
