 |
Legfrissebb hozzászólások (127651 - 127700)
 | |  | | | | |  | |  | | | Amikor az elgépiesedés veszélyeiről írtatok csóváltam a fejem és elmentem aludni. Nem értettem vele egyet, mivel eleve abból indultatok ki, hogy az embernek korlátlan uralma és hatalma van a föld felett. Ez a fajta gondolkodás az emberi beképzeltség és önhittség mintaképe. Túl sokra tatrjátok az embereket. Korántsem vagyunk a teremtés koronája. Sok ártalmas és rosz dolgot tudunk tenni, de a föld eddigi történelmében csak egy apró porszem vagyunk, amit a természet ha kell könnyedén el tud törölni. Dacára a teknikának a földi bioszféra még mindig rendelkezik olyan önszabályzó mechanizmusokkal, amikkel az ember túlnépesedését szabályozni tudja. Beképzeltség azt hinni, hogy az embernek uralma van a természet felett.
Amikor a vegetariánizmusról írtatok ugyan ezt a beképzeltséget sérelmeztem. Nem az álatok ellen vagyok, hanem a növények mellett. Azért nem esznek egyesek húst, mert tisztelik az álati életet. Én ugyan ilyen mértékben tisztelem a növényi életet. A növényeknek, ha lehet ezt mondani nagyobb köszönettel tartozunk, mint az álatoknak. Ezt nem hálálhatjuk meg azzal, hogy őket kevésbé értékesnek tartjuk, és csak őket faljuk fel. Ha már ennünk kell tisztességesebb ha nem vagyunk részrehajlóak. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Az a baj a topikkal hogy itt majdhogynem olyan szintű témáról van szó ami nagyon mélyen bele van ivódva mindenki tudatába, ilyen vagy olyan formában, majdhogynem hit- és dogmaszinten. Talán ez a szint a szavak előtti világ, vagy legalábbis híd "oda".
Hiteket és dogmákat mozgatni pedig rázós dolog... és azokat az eszközöket amikkel ezt meg lehet csinálni, azokat kéne elfelejteni.
Meg különben is mindenki azt hisz amit akar... aztán nem óbégatni kell hogy ezt vagy azt tedd mert ez így vagy úgy etikus... hanem egyszerűen csak úgy élni ahogy az ember etikusnak képzeli, állni az esetleges ütéseket és kibírni óbégatás nélkül. De megint csak szavak... :)
Basszus, veszek egy tanyát. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Á! Sokan vannak itt olyanok, akik személyesen jártak már a szavak előtti világban, és aki emlékszik arra a világra, az nem tud igazán rágörcsölni a szavakba szegezett érvényességekre. Csak hát az ember intellektuális lény, és néha jól esik alaposan megforgatni egy létjelenséget a fogalmak őrlőkerekei között... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Huhh... Köszönöm Ship, szuper vagy és szupik vagyunk mindnyájan itt hogy nem lett ebből flame! :) Most boltban voltam, ezen paráztam végig, és most ezerszer megfogadtam magamban hogy ha törik, ha szakad elkezdem leépíteni ezt a tudálékos álarcot ami mögé eddig bújtam... elég sok kellemetlen percet okozott eddig is de hogy itt emberek vitázzanak össze az én faszságaim miatt amiket körmöm szakadtáig védek... ez nem pálya. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bomba, a fájdalom, mint objektív megfigyelhető nem azonos a szenvedéssel, mint szubjektív élménnyel.
wyvern909, jajaja... Ha összeszedem magamat, bármilyen elvont állítás igazoltságát meg tudom cáfolni. Ez azért van, mert a fogalmi ésszerűségen belül megjelenik saját esetlegességének igazoltsága. Ez azért van, mert az ésszerűség szerint semmi nem igazolhatja önmagát. Ez a tanulság. Konkrétan az én számomra az a tanulság, hogy a morális kérdéseket nem lehet ésszerűen megragadni, mert a jó és a rossz kettőssége alapvetőbb érvényességű, mint a fogalmi ésszerűség.
De próbáljuk meg visszaterelni a témát az eredeti témájához! Ha elfogadjuk a kulturális evolúciót úgy, ahogy elfogadjuk a biológiai evolúciót, akkor az új és a régi harcában nem az a kérdés, hogy legyen-e változás, vagy nem, hanem hogy milyen változásnak engedünk teret, és milyennek nem. Ha látjuk a tendenciát, és látjuk, hogy az rossz, akkor azt tehetjük, hogy tudatosan felvállaljuk a konzervatizmust, vagy tudatosan felvállalunk egy alternatív változást. Ha nagyon erős a nem-kívánatos tendencia kultúrevolúciós túlélőképessége, akkor a konzervatív erőknek semmi esélyük. Viszont ha az alternatíva kielégítő megoldásokkal kecsegtet a nem-kívánatos tendencia hiányosságainak befoldozására, akkor lehet esélye. Az elgépiesedés erős lelki hiányérzetet teremt az emberekben. Ha olyan alternatívát tudunk felmutatni, ami többet nyújt e téren, mint amit elvesz az elgépiesedés nyújtotta kényelmek terén, akkor van esélye. Kulturális darwinizmmus. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hm. Elkezdtem lekapkodni a polcról egy csomó könyvet meg url-eket irkálni a böngészőbe, hogy válaszolni tudjak... de rájöttem hogy teljesen felesleges mert kezd egymás meggyőzésévé fajulni a dolog... egyszerűen ezt a kérdést más szemszögből nézzük. Nem jobb-rosszabb, hanem más.
Szerintem korrekt lenne ha azt kerekítenénk ki a dolgokból hogy - ebben talán mindannyian egyetértünk -, pusztán a saját tudatunktól függ, minden máshoz hogyan viszonyulunk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt gondolnám sokan (sokunk) éppenséggel tükör nélkül is szembesül vele... Engem személy szerint azért érdekelne különösen egy ilyen tükör, mert némileg vágyhiányos vagyok mostanság, vagyishogy nem egészen tudom mit is akarok igazán, és így nem oly könnyű jó irányba haladni. Bár ennek ellenére meggyőződésem, hogy jó irányba haladok :))
Aki pontosan tudja, hogy mit akar igazán annak persze felesleges a tükör. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh: ajánlom figyelmedbe a MIÉRT HASONLÍT A KUTYA EGYBEN-MÁSBAN AZ EMBERRE? c. cikket Csányi Vilmos tollából.
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9901/miert/miert.html
Szerény véleményem szerint az állatok igenis tudnak szenvedni. A fiziológiás felszereltségük is megvan hozzá, így pl. fájdalomreceptorok, fájdalomközvetítő idegpályák, fájdalomközpont az agyban. És ezek a dolgok mai tudásunk alapján teljesen ugyanúgy működnek az állatokban, mint az emberben. Ez sem elég bizonyíték? Már ha a szemednek nem hiszel, mert úgy gondolod csak antropomorf szemléletünket vetítjük ki az állatokra...
Mint húsnemevő, szívesen hozzászólnék ehhez a témához is, de semmi újat vagy okosat nem tudok mondani. Sokféle ideológia és ellenideológia helyett nekem (a testemnek, a szellememnek és a lelkemnek) egyszerűen így esik jól...
Amúgy érdekes az egész topik, bár bennem nem kelt félelmet, hogy egyre több a gép körülöttünk. Volt valaha a barlangrajz meg a kőbalta, aztán lett az agyagtábla meg a lándzsa, aztán papír meg ceruza meg puska, most meg számítógép meg föld-levegő rakéta. Mind-mind csak eszközök. Ha egy nap majd olyat csinálnak a gépek, ami az emberiség számára rossz, akkor mi csináltunk megint rosszat, hiszen mi terveztük, mi raktuk össze és mi programoztuk (tanítottuk) a gépeket. Rossznak lenni az ember privilégiuma, és ha rosszat akarunk csinálni, az egy rossz szóval vagy egy kőbaltával is megoldható. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Abból, hogy az ember tudatában van saját létezésének, semmi jó nem származhat. Az emberi öntudat csak egy illuzórikus és ésszerűtlen kényszerképzet, ami az erőszak legkülönbözőbb formáit láttatja igazoltnak, bla bla, blablabla, bla. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mindkettőtök érvelése/logikája teccik, és persze mindegyikötöknek igaza is van. ;)
Az ember épp azért ember, hogy a kapott értelem/magasabb intelligencia szint segítségével megértse a helyzetét, és meglássa magában a természetes körforgás apró résztvevőjét, az állatot.
Egy ember akkor válik igazán emberré, ha meglátja magában az állatot; a többi állat erre nem képes, csak élik az életüket résztvevőként, ösztönből, míg az ember szereplőből akár nézővé, vagy rendezővé is vállhat. Az ember tudatában van létezésének...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem éppen hogy az lenne a humánsovinizmus, ha a külső jelekből arra következtetnénk, hogy az állatban szubjektív szenvedés-élmény jelenik meg. Az állatok sokkal bölcsebbek, mint az emberek. A bölcsesség nem más, mint az emberi értelem kényzerképzeteinek hiánya. Egy ember is elérheti a teljes bölcsességet, ha megszabadul ezektől a kényszerképzetektől. Az ilyen ember nem szenved, és annak általában jeleit sem mutatja. Az állatok híján vannak az emberi értelemnek, és híján vannak a kényszerképzetek lehetőségének is. Azért vagyunk hajlamosak az állatok viselkedését alkalmanként az emberi szenvedés-élménnyel összekapcsolni, mert nem vagyunk hajlandóak elvonatkoztatni az emberi létélmény és az ember, mint objektív megjelenő közötti asszociációinktól. Ha egy teljesen lebölcsült ember a szenvedés tüneteit mutatja, akkor az az ő számára nem szenvedés, csak könnyed részvétel az élet játékában, és egy mélyebb, terészetesebb síkon van az elsődleges jelenléte, ahol nincsen szenvedés. Ezt az állapotot úgy éri el, hogy elengedi az emberi értelem kényszerképzeteit. Nem értem, hogy az emberi értelemmel nem rendelkező állatokról hogyan hihetjük azt, hogy hozzánk hasonlóan szenvedtetik magukat... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én csak abból tudok kiindulni, hogy én tudom hogy nem szeretném ha engem megennének. A rabszolgáknak is rossz volt ami velük történt, persze ők valamilyen szinten ezt le tudták kommunikálni.
Tehát ha jól értem, a feladat most az hogy bizonyítékot keressek az állatok szenvedésének létezésére.
Az állatokkal az a fonák a rabszolgákkal szemben, hogy nem tudjuk vel-k a kapcsolatot felvenni, csak a viselkedésük alapján tudunk bármilyen következtetést levonni.
Pont ezért nehéz lenne bizonyítani, hogy ha sikít a macska mert injekciózzák, akkor nem örömében sikít hanem mert fájdalmat próbál kifejezni ezzel. Mi viszont erre nem vagyunk kíváncsiak (a rabszolgatartók sem voltak kíváncsiak, mit éreznek a rabszolgáik!), és nem is vesszük ezeket a jeleket.
Ha erre nagyon bizonyíték kell, kereshetek valami tanulmányt az állatok és csecsemők reakcióinak hasonlóságáról, vagy arról, hogy miért félnek a csecsemők az injekcióktól (hát mert nem tudja, mi az, és fáj neki).
Az, hogy az állatok sejtik-e hogy ők tulajdonképpen tápláléknak vannak szánva, nem tudom. Ha sejtenék, biztos tudnánk róla. Azt viszont sejtik hogy meg fognak halni mielőtt leütik őket és megérzik a vér szagát.
Szerintem nem is lényeg egyébként, mit gondolnak, a lényeg - amiben biztos vagyok -, hogy életük alatt szenvednek és erőszakos halált halnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A MECHA-TÁRSADALOM A MÁSODIK LEGDINAMIKUSABBAN INDULÓ TÉMA
A DSH jelentése szerint a Mecha-társadalom című téma elérte ötvenedik hozzászólását, és ezzel bekerült az első három legdinamikusabban induló téma közé. Az ötvenedik hozzászólás 4 napot, 20 órát és 51 percet váratott magára. A jelelegi állás szerint az első három helyezett a következő:
1. Bűn, drogok, vallás - 4 nap 4 óra 41 perc
2. Mecha-társadalom - 4 nap 20 óra 51 perc
3. Miért jó ez nektek? - 6 nap 44 perc |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Még egy kis adalék; növények vs. állatok.
Miért is van az, hogy most csak az állatokat kell felmenteni az emberi táplálék-sors alól? Megint csak azt tudom mondani hogy a kisebb szenvedés irányába kell elmozdulni. Siphersh, tökéletesen egyetértek azzal hogy a növényeknek tudunk megközelítőleg természetes körülményeket biztosítani (minél kevesebb kemizálással persze).
Azt az iszonyatot ami a sertés- és marhatelepeken folyik, nem tudom semmilyen természetes folyamathoz hasonlítani.
Érdemes itt elgondolkodni, hogy a génmódosítás, kemizálás, hidroponikus termesztés stb. nem-e a növények "sertéstelepre zárása"?
Mert persze sokan vagyunk és kaja meg kell. Na EZ a következő égető probléma... szerintem inkább a népességnövekedés visszafogása a járható út, mint az egyre több kaja termelése. Muszáj. Még mielőtt egymást kezdenénk enni és fuccs a vegetarianizmusnak (is) :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Miért gondolod, hogy egy állatnak rossz az, ha egy ember megeszi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | No és még mielőtt ki leszek kiáltva reménytelen idealistának :))), meg kell állapítani hogy az emberiség kétszer megbírkózott a rabszolgaság intézményével (tehát a domináns rasszizmus legsötétebb, legprimitívebb formájával): ókori Róma egyszer, USA függetlenségi háború kétszer.
A gazdasági kérdéseket is megoldották valahogy, hiszen mind Róma, mind pedig a déli államok a rabszolgaságon alapultak.
Na, ma ez picit nehezebb lesz. A mai társadalom az állatok kihasználására rendezkedett be. Viszont éppen most csúszik ki alóla a talaj (alkalom adott!).
Nem hiszem, hogy egy kis akarattal nem tudnánk ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezni, a gazdaságot átállítani kevésbé abuzív módra stb. Persze okosan kell csinálni és a legfontosabb, hogy a lehetséges következményeket vegyük figyelembe.
"All we need is trust... and a little bit of pixie dust" ;))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rasszizmus.
A Te érvelésedet onnan sejtem kiindulni, hogy az embernek elidegeníthetetlen joga bármilyen más élőlényt megenni. Ezt voltaképpen nem tudjuk cáfolni, hiszen ebben semmi és senki nem akadályoz meg bennünket. Tehát végtére is a Földön élet-halál urai vagyunk, ha úgy tetszik.
Ebből indult ki az az érvelés még régen, miszerint a fehér ember a domináns rassz és elidegeníthetetlen joga a feketéket, sárgákat stb. tehát a nála különbözőeket alacsonyabb rendűnek tartani és velük kényére-kedvére bánni. Ez a rasszizmus.
Ma már többé-kevésbé tisztában vagyunk vele, hogy a feketék-sárgák is hozzánk hasonlóan emberek.
Na akkor most jön a csavar.
Ha ezt az érvelést kivetítem az állatokra: rá kell ébrednünk - ugyanúgy, mint a nem-europid emberi rasszoknál - hogy ugyan módunkban áll velük bármit csinálni, de ez nem feltétlenül etikus, és hát tulajdonképpen ők is "éreznek és véreznek"...
Tehát ahogy a fehér ember kiterjesztette a periférikus látását (vagy szeretetét? toleranciáját?) a feketékre-sárgákra, ugyanúgy ki lehetne terjeszteni ezt a látást az állatokra is.
És ezt a rasszizmust, ezt a megkülönböztetést jól el kell felejteni. A vegetarianizmus éppenhogy ellentmond a rasszizmusnak! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ilyen tükörbe elvből nem nézek bele. Az ilyen tükör mindenkit boldogtalanná tesz. Szembesít a vágya és a valóság különbségével. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem az állattenyésztés és a növénytermesztés között az az alapvető különbség, hogy a növényeknek képessek vagyunk természetes körülményeket biztosítani, az állatoknak viszot nem.
A kertépítés jut erről eszembe, ami az én szememben az anyagi kultúra abszolút csúcsa. Odatelepítjük, és akár be is kerítjük a növényeket, de eszünkbe sem jutna bezárni a madarakat, amik a fákon és bokrokon megpihennek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Természetes, hogy nehéz különbséget tenni. A miszticus élmény többnyire egyszeri, nem széndékos keresés eredménye, így nem ad lehetőséget a vizsgálódásra. Az ember automatikusan feltételezi, hogy érzései, tapasztalai tények, pedig mivel meglévő ismereteire támaszkodik egy korábban még soha nem tapasztalt jelenség értelmezésekor az élmény valójában szubjektív benyomás. Ezért a misztikusok Istent olyan tulajdonságokkal is felruházzák, amivel az nem rendelkezik.
Innentől kezdve Isten inkább már fogalom, amit a társadalom kreál. Pedig óriási a különbség. Míg az első az embereket teremti addig a másikat az ember teremti meg saját igényei szerint. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Megértelek, valamikor én is így gondolkodtam. Csak rájöttem az érvelés hibájára. Mért gondolod, hogy ha csak növényeket eszel azzal kevesebbet ártassz? A növényeknek ugyan úgy ártassz. Utólag belegondolva még az is felmerült bennem, hogy a vegetarianizmus tulajdon képpen egyfajta rasszizmus. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tudatos tudatos álom No.1:
Azt álmodtam, hogy (azt álmodtam, hogy)* ráébredtem, hogy álmodom, felszökkentem a földről és elkezdtem óriási sebességgel száguldva repülni. Vekker.
* ebben nem vagyok biztos
PS: Nem rossz kezdet, sőt nagyon nem rossz. Bár nem is repülni akartam, hanem énekelni... Hálás köszönet Génnek és Ajtóablaknak a project bekatalizálásért. :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nehezebb elválasztani a vallások istenét a misztikusok (és pszichedelikusok) istenétől mint gondolnánk. A vallások erősen alapoznak a misztikusok rendszerbe szedett élményeire. Sajnálom, hogy gyakran negatív felhanggal emlegetik az intézményes vallást és szembeállítják a misztikusok élményeivel. Az istenismeret nem csak személyes élményekből kell, hogy táplálkozzon, hanem a tapasztalatok átadásáből - közösségben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ymor, "alapvetően más"? Meglehetősen merész állítás. Meglehetősen merész... hm... viszont nyilvánvalóan igaz. Mivel az Istenről való átadható, fogalmi ismeret a tudás természetéből adódóan szemléleti vaklóság, Isten megtapasztalása pedig nem szemléleti, hanem közvetlen megélés. Ja. Végül is igaz, amit írsz.
Elég súlyos folyamodványa (?) ennek az, hogy Isten valósabb, mint bármi más. Pontosabban alapvetőbb a valóssága. Mert akárminek a létezéséről legyen is szó, a létezés igazsága alá van rendelve a fogalmiság szemléletének. Viszont abban a legalapvetőbb közegben, ahol "még" semmi nem létezik, vagyis a valóság kontinuumának feldarabolása előtti közegben Isten jelenléte szinte magától értetődő megélésben jelenik meg.
Másrészről viszont nem nevezhetjük létezőnek vagy valósnak azt, ami/aki az alapvetője a létezés értelmezési körének. Ha a mindenség legalapvetőbb teremtőjét nevezzük Istennek, akkor nem vonatkoztathatjuk rá a mindenségen belül értelmezett lét fogalmát. Vagyis Isten létének állítása nem értelmezhető. A legvalósabb létező nem nevezhető valósnak vagy létezőnek.
Még jó, hogy nem filozófusnak mentem, mert akkor egyfolytában ilyeneken kellene töprengenem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kinek ez, kinek az. Én a hangsúlyt arra helyezem - és emellett állok ki - hogy úgy étkezzek-éljek, hogy azzal a lehető legkevesebb szenvedést okozzam. Mégha egy csomó kényelmi szempontot is be kell ezért áldoznom.
Az sem volt kényelmes dolog amikor csomószor lehülyéztek ezért, de... már nem fáj. A nem-húsevés szokásommá vált, hiszek abban hogy ezzel nem okozok rosszat senkinek (ebbe én magam is beletartozom). Ha csak azért kezdenék el újra húst enni hogy elkerüljem hogy hülyének nevezzenek... nos akkor ténylegesen hülyének is érezném magam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mielőtt Istenhez közeledni próbál valaki tisztázni kellene hogy miről beszélünk: az emberek által kreált Isten fogalomról amivel a racionalitás által nem lefedhető réseket foltozzuk be, hogy kerek és egész legyen a világképünk vagy a misztikusok és próféták által észlelt valós jelenségről. Az elsőről értelmetlen vitatkozni mert alapvető sajátsága hogy bármilyen formára alakítható az igényeknek megfelelően, így nincs tökéletesen egyező áláspont. A második egy valóságosan létező, többek között a psychedelikumokkal elérhető, megvizsgálható jelenség. Más kérdés, hogy ez a dolog alapvetően más, mint amit a vallás tanít róla. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Régebben én is elutasítottab az állati táplálékot elsősorban különböző olvásmányok hatására. Gond nélkül elvoltam. Valóban nem hiányoztak a húsételek, a húsnak önnmagában amúgy sincs íze, döntően a sót érezzük rajta, ami nélkül csaknem fogyaszthatatlan. Később mégis vissztértem a vegyes táplálkozáshoz, mert rájöttem, hogy ez a felosztás teljesen önkényes. Az álatok és a növények egyenrangúak, egyenértékűek, mégha az álatok hozzánk való hasonlóságuk miatt kedvesebbek a szívünknek. Sok mindent nem tudunk a növényekről, mit éreznek, hogy gondolkodnak, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a dolgokat ők nem csinálják. Ezért úgy döntöttem, kajaválasztásnál az lesz a szempontom ízlik-e vagy sem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Giggles: sajnos nem tudok segíteni, nem tudok héberül.
Én egy időben próbáltam ésszel megérteni Istent. A Bibliában a szőszálhasogató agyammal túl sok ellentmondásra leltem, akár a négy evangélium között is. És a Biblia nélkül sem voltam képes megérteni, csak zsinati jellegű vitafoszlányokra tellett. A megfogalmazható gondolatok közül végül azt tudtam axiómaként elfogadni, hogy minden pont így van rendben, és hogy Isten szabad akarata mindig megvalósul az én szabad akaratomban, és gondolatai az én gondolataimban, és bár ez könnyen támadható logikailag, ezt mégis magamévá tudtam tenni, és nem volt több vita, bár azóta az Istenről való kognitív elmélkedést is nagyjából abbahagytam. Azt hiszem az lenne a legjobb, ha egyszer józan belátással (megvilágosodással) is abszolválni tudnám tétova hitemet, nem csak úgy, hogy axiómának veszek egy logikailag több sebből vérző álláspontot, de amíg más nem megy, addig nekem ez így jó, mert úgy gondolom, hogy ez is Isten gondolata/akarata. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jááj, pápai tanáccs... :))) Pesten lakom, itt meg nem tudom milyen jellegzetes húsipari cikk van... :)
Szója reprezent! :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a propaganda tényleg gáz.
más, hogy a tudtomra adják hogy létezik perisztaltikus monomolekuláris biluxtágító agyfézer, meg megint más, ha közlik, hogy untermensch akinek nincs.
vegyél pápai sonkát, mert tudjuk hol laksz! :D
a szóját imádom, különösen befűszerpácolva!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem a propaganda meg a manipuláció nem begyere dolog, nem tartom a befolyásolást jó megoldásnak. Persze amikor konkrétan húsevésre buzdító plakátokat látok (tavaly pl. Bpesten az Andrássy úton meg a Körúton), megfordulnak a fejemben frappáns válaszok... :)
Próbálgattam egyébként emberekkel beszélgetni-vitatkozni erről, de a húsevés szükségessége annyira bele van égve az emberek tudatába hogy a végeredmény mindig az volt hogy én vagyok a hülye, meg különben is, nincs rajtam sapka :)
A legjobb az az alapállítás, ami így szól: "Isten azért teremtette az állatokat, hogy az emberek megegyék őket." Na erre aztán varrhattam gombot...
Ezek után már nem beszélek erről senkinek, csak akkor ha sült kolbászos ebédet kell hárítani :)
A szüleim és a rokonaim is tudják a dolgot, bár beszélni nem nagyon beszélek róla. Gondolkodjanak csak el magukban ezen, sakkozzák csak végig magukban ezt a kérdést. Persze néha megeresztek egy-egy nyilvános fintort. Hús viszont sokkal kevesebb fogy és érdekes, mindenki a szóját kezdi hájpolni amikor én jelen vagyok. :) Abrakadabra! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :D
pedig nem akartam szlogent gyártani...
szerintem nem mismás.
azért mert az életútja valakinek nem ilyen, attól ő még gondolhatja úgy. ha ez kell a lelki nyugalmához (mert ez a lényeg, a lélek nyugalma) az hogy a kívülálló milyennek látja, és egyezik e a véleménye vele az egy más eset.
ha valaki úgy érzi, hogy attól jó neki hogy minden reggel belefejel a mosógépbe, hát csinálja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | elképzelem, ahogy hatmilliárd ember elmegy vadászni...
ezt hivatott felváltani az állattenyésztés, nem?
elvégre ennyi embernek nem mondhatod, hogy egyen zöldséget...
különösen a jómunkásembernek az eggyel/kettővel ezelőtti generációból, akinek az étkezés áll levesből, meg húsból.
a fiatalokat szvsz könnyebb meggyőzni az egészséges táplálkozásról. a lényeg, hogy finoman legyen elkészítve, aztán bármi lehet az.
igaz hogy az akarattal elérhető bármi, de egy ember akarata kevés. meg kell győzni másokat is a módszer helyességéről, és mindig van egy ellentábor, aki komoly energiát fektet abba hogy ne sikerüljön.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | giggles:
A "harmónikusan kiegyensúlyozott élet" margarin reklámra emlélkeztet :) Szerintem ezzel kicsit elmismásolod a választ. Sok életutat el tudok képzelni, ami nem kiegyensúlyozott, nem harmónikus, de Istennek tetsző.
cellux:
Átérzem amit írsz. Sokat pörgök azon, hogy egy-egy késztetés, gondolat vajon Istentől jött-e (pl. ima közben a válasz).
"Az én szabad akaratom az Isten akarata bennem."
Ezt nem értem sajnos. Azt gondolom, hogy van szabad akaratom (Istentől kaptam) és Istennek is van akarata. Az ő akarata tökéletes mint ő maga, az enyém nem az. Én képes vagyok "rosszat" akarni tudatosan és tudatlanságból is, de nem akarok. Azt akarom akarni, amit Isten akar. A két akarat természeténél fogva nem azonos, de az emberi akarat (korlátait megőrízve) egybe eshet Isten akaratával. Gondolj a Miatyánk második kérésére, vagy a Gecsemáné kert beli imára: "Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ööö... hááát... igen is meg nem is.
Ami megkülönböztethet bennünket az állatoktól, az amit szeretünk nagyképűen értelemnek nevezni. Jelenleg ezt arra használjuk, hogy az állatok és növények fölé emelkedjünk fizikai szinten.
Viszont én úgy gondolom, hogyha ezzel az akarattal ennyi mindent létre tudtunk hozni, miért ne lennénk képesek arra, hogy megálljuk hogy ne fogyasszunk állatokat? Ez persze egyedi döntés. Ha csak a saját példámat tekintem, én szép lassan "szoktam le", és nem érzem magamat kevesebbnek ezáltal (sőt). Rengeteg kritikát is kapok ebből kifolyólag.
A növényekkel hasonló a dolog, persze nem lehet csak termést/gyümölcsöt enni, néha szükség van a növény gyökerének, levelének stb. fogyasztására is. :) Most ez egy ellentmondás persze. De talán sokkal kevesebb szenvedésben van része a "fogyasztásra szánt" növényeknek mint az állatoknak.
A jelszó inkább a mértékletesség és a könyörületesség. Én nem vagyok vegetárius-gyártó, leszögezem. De ha a létezésünkkel megpróbáljuk a lehető legkevesebb szenvedést okozni, vagy csak törekszünk erre, az szerintem rossz nem lehet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Te most az állattenyésztés ellen vagy, vagy mi? És a növénytermesztés? Vagy akkor fejtsd ki bővebben...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na ja. Gondoljunk csak bele, ha elmegyek vadászni 10 haverommal, és becserkésszük az őzet, ami menekül előlünk, mi meg megpróbáljuk megtéveszteni, vagy halkan közelíteni, bekeríteni, hajtani, és végül lenyilazzuk, ledárdázzuk, hálát adunk érte, hazavisszük, megnyúzzuk, megesszük, ruhát csinálunk a bőréből, nem halunk éhen, nem fagyunk meg, akkor ezt sokkal tiszteletteljesebb dolognak érzem, mint a mai eljárásokat. Nem csak hogy tiszteletteljesebbnek érzem, hanem teljesen el tudnám fogadni. Eszembe sem jutna, hogy micsoda barbárság, vagy hogy szegény őzike. Azt hiszem, képes lennék magasabb szinten tekinteni a dolgot. Tudnám úgy tekinteni, ahogy az őzek tekintik társuk elvesztését. Tudnám így tekinteni saját bajtársam elveszítését is.
Az archeoantropológusok szerint volt egy rokonunk, aki nem tért át (vagy vissza) a mindednevő életmódra, de így nem tudott alkalmazkodni, és kihalt. Mindez valamivel a csimpánzokkal és bonobókkal való rokonságunk után történt, persze. A húsevő vagy ragadozó életmód egyáltalán nem idegen a földi élet természetétől. Nem szeretném az embert más mércével mérni, mint az állatokat, mert nem muszáj. Csak azért érezzük szükségét a külön mércének, mert nem vagyunk képesek elvonatkoztatni humánsoviniszta kulturális rögzültségeinktől. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja, hogy ketamint? :-)
Megőrjítetek néha a szlenggel... (mondjuk most se vágom, hogy honnan az "ilonka", de mindegy)
Ketamint próbáltam, de nem a megfelelő körülmények között, úgyhogy nem jött be. Érdekesen indult, de bealudtam mindig.
El kell találni a pontos dózist, mert se a túl kevés se a túl sok nem jó.
D. M. Turner bácsi, aki ketamintúladagolásban halt meg, és a Psychedelic Encyclopedia szerzője, pszichedelikus heroinnak hivta egyébként...
Mér az aktuálisban? Már ki vannak rakva a csíkok, vagy mi? ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ááá, BT!
kérdésem volna:
azt hogy goa héberül szted oyinnal, vagy vauval írják (bocsi, nemtom a magyar leíratukat a betűknek, mert kicsike gobbo vagyok még:D) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kérdésed végigvisszhangzik a folyosón, majd visszaverődve örökkön kisért... ...tamnit, amint, mint,mint, mint.:D
én tuti nem, mér, az mit tesz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Senki sem próbálta még itt az Ilonkát (ketemint)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | látom a címkét a konzerven magam előt:
"ezért az ételért egyetlen E215-nek sem kellett meghalnia"
:)
tényleg, mi van az algatelepekkel?
az scifi volt, hogy azokból lesz kaja?
nekem a húsevéssel nincs gondom (még), az "alapanyagot" sajnálom, hogy ez a sorsuk, de inkább azért, hogy milyen embertelen (állattalan?) körülmények közt élnek halálukig.
apám tyúkjainak (nálunk neki voltak:D) pl jó életük volt, szerették őket és többnyire mikor öregedtek, akkor lettek lehentelve.
ha viszont azt veszem alapul, hogy az állatfarm célja, hogy az ott nevelt állatokat aztán feldolgozzák, és a bolygó is egy állatfarm... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "rendezzük viszonyunkat az élőlénytársainkkal" Dehát most is ezt tesszük... Anélkül szerintem sem fogunk tudni semmit csinálni, hiszen egyek vagyunk velük. Mondok egy példát. Megkóstoltuk a szintetikus kaját. Rájöttünk, hogy jobb az igazi. De még nem csináltunk olyan élelmet, amihez ölés nélül lehetne hozzájutni... Dehát ezt tanultuk állattársainktól az évmilliók alatt. Meg lehet változtatni a dolgot, de ahhoz tényleg valami óriási tudati váltás kell. Ehhez most vagyunk a legközelebb...
Persze lehet, hogy még negyon messze van igy is...
"A társadalomhoz 1-2 szó még. Amerre jelenleg tartani látszik a társadalom, az az állapot, amikor minden egyednek gondosan meg van határozva az élettere és tevékenysége."
Szerintem nem... :-)
Kb. az általad is emlegetett hippi mozgalomig ez volt a töretlen út, de már ennek vége van. Vannak ilyen és olyan próbálkozások, de alapvetően nem efelé megyünk. Legalábbis szerintem. Én magam előtt egy széteső, dezintegrálódó társadalmat látok, amit próbálnak összetartani, de ez nem megy. Sőt erősödnek az ellentétes tendenciák... Persze ez se jó, de nem a társadalom megy rosz irányba, vagy az emberek, hanem csak a vezetők próbálnak az árral szemben úszni... Vagy valami ilyesmi...
Szerintem rend akkor lesz, ha az emberek kedvesek lesznek egymáshoz különben. Ha meg ez nincs, akkor a törvények sem segítenek. Csak arra tanítanak meg minket, hogy hogyan kell kijátszani őket. Na, ez az anarchista látásmód. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...bár engem tulajdonképpen a 2. lehetőség nyugtatott meg (fontos) :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh: szerintem azért lehet hogy van remény... Valaki(k)nek el kell kezdenie nem félnie, vagy legalábbis el kell gondolkodnia azon, milyen nem félni. Volt már erre társadalmi kísérlet? Hippi kultúra? Talán jó kiindulási alap.
Cellux: Most átjött, bár lehet hogy csak azért mert azt hallottam amit hallani akartam. Mindenesetre köszönöm hogy megnyugtattál. Legalább egy kicsit. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, meg még az, hogy ha valami megszületik, akkor valami elmúlik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem félreértesz. Megpróbálom másik úton.
A világ kizsákmányolására épülő parazita életmód a jelen helyzetben egyetlen módon lenne folytatható, ha kimennénk az űrbe, és kolonizálnánk más bolygókat. Ez viszont a jelenlegi technikai szintünket és élettartamunkat figyelembe véve lehetetlen.
Következésképpen ez az út zsákutca.
A következő megoldás az lenne, ha az emberiség zöme olyan tudatállapot-változáson menne keresztül, ami garantálná, hogy ne bántsuk többet a bolygónkat. Ez nekem jóval szimpatikusabb, bár nem tudom, képes lenne-e a Föld a jelenlegi ütemben szaporodó emberiséget eltartani (feltéve, hogy tiszteletben tartjuk, és maximális együttműködésre törekszünk vele). Ez az út vezetne a "földi paradicsom" álmának valóra váltásához.
A harmadik lehetőség egy olyan tudatállapot-változás, ami együttjár a bolygó fizikai pusztulásával. Apokalipszis, ítélet, amit akartok. Aki jó volt, megy a paradicsomba (vagy ahova akar), aki meg rossz, az ismétel valahol máshol (back to hell).
Végül a negyedik verzió úgy szól, hogy nyomtalanul elpusztulunk, és az agyunkkal együtt eltűnik a tudatunk is. Az összes közül talán ez a legmegnyugtatóbb. :-)
(bár eddig nem egészen erről volt szó, úgy érzem, ezek is ide tartoznak)
|
| | | | |
|
