 | 
Legfrissebb hozzászólások (23631 - 23640)
 |  |  | | | |  |  |  | | Tulajdonképpen igazad van ensophor. De akkor most mi van? azaz hogyan tovább? tenni csak úgy lehet, ha van cél... a teljes céltalanságban pillanatnyi célok szolgálnák ezt a célt? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Azon kívül, hogy ezt megéled, nem igazán tudsz mást tenni. Saját példád közvetítése meg hátha rávezet másokat. Légy az ellensúlya az elbutulásnak :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | én is most voltam elöször szerelmes. elözö kapcsolataimban nem tudtam sehogy se megnyílni aztán az ezelötti barátnömmel való szakítás után döbbentem rá, hogy mi a baj. nem voltam elég nyitott. aztán ebbe a kapcsolatba teljesen új emberként mentem bele, teljes nyitottsággal. úgy hogy jöhet bármi és hát hm... csodálatos volt :) amik az ezelötti kapcsolatomban korlátok voltak nálam azt itt teljes gözerövel leromboltam. és megéreztem végre valahára a szerelem ízét úgymond :D mármint az egy csoda amikor 2 ember teljes nyitottsággal közeledik egymáshoz és szeretik egymást. és érzik mind a ketten, hogy itt létrejött valami nagyonnagyon szép és jó dolog :) csak ugyanakkor nehéz is a mai világban. mindenkinek van valami sérülése, korlátja, félelme vagy akármilyen problémája aztán amíg nincs meg a rend odabennt addig nehéz ügy a szeretet vagy ha nagyon gáz odabennt a helyzet akkor teljesen ellehetetlenül.
én most ezért is akarok egy darabig egyedül boldogulni, önmagammal foglalkozni mert ez a szakítás most nagy rendetlenséget csapott odabennt :D exem meg teljesen más utakon halad. kiszemelt már magának valaki mást. nademindegy, csinálja azt amit jónak lát. (ez tegnapi hírfoszlány egyik barátnöjétöl :D kikotyogta véletlenül... ilyen szempontból nem kellemes ha jóban vagy exed barátnöivel :D felejteni szeretnél, de néha jön pár hírecske véletlenül ) nade sebaj, túlélem :)
csak akkor szar néha ha egyedül vagyok és épp semmi dolgom sincs. akkor beindul az agyam néha aztán néha nem könnyü leállítani. ha meg este az álmaimban feltünik azzal meg ugye semmit se tudok kezdeni :D bár már kezd eltünni. szar úgy felkelni, hogy azt álmodom hogy ott fekszik mellettem aztán felébredek és hát mégse...
na ennyi
(enwazze: azért az én helyzetem lájtosabb a tiédnél bár egyik sem egyszerü :D nade hajrá! drukkolok, hogy sikerüljön teljesen rendet raknod úgymond és képes legyél újra bízni :) )
na de amúgy úgy érzem, hogy jó úton haladok... :) szóval f*sza :D:D |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Álommanó:
Teljesen egyetértek veled, aláírásommal gyarapítanám a listát, ha petíciót írnál a TASZ felé... Remélem felébrednek és megújulnak: fiatal, még agilis és tiszta embereket vesznek maguk köré. Jelenleg ugyanis a TASZ egyértelműen kiörögedett ebből a feladatból. Olyan hamis hősöket gyártanak le önmaguknak, ekikben már a szűk köreiken kívül senki sem hisz. Jó lenne, ha a romák áldozatai is fordulhatnának valamilyen nem a Jobbik és körei által szponzorált szervezethez, mert jelenleg ez még akkor sincs így, ha a TASZ munkatársainak ismerőseit éri támadás. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | A maszlagnak az a rossz tulajdonsága hogy valósághű nem lehet megállapítani hogy most ez halu vagy sem de nincs is erre időd meg nem is működik olyan jól a "rendszer" hogy megállapítsa az ember.De köszönjük hogy leírtad érdekes dolgok voltak ezek.
|
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Hmm furcsa, mert ahogy így olvasgattam amiket írtatok, rájöttem hogy nem érzem mostanában hogy bárhogy is venném magam. Furcsa, az utóbbi időben mintha hiányozna az életemből 1-2 (főleg negatív) érzelem. Pl. totál nem tudom magam felidegesíteni anyagi dolgokon vagy azon hogy hogyan alakulnak a dolgok körülöttem. Mindenki tiszta ideg hogy ilyen törvények, olyan szívatások, de én max vállvonogatva konstatálom a helyzetet. Érzékelem hogy ez bizony relatív rossz, de nem érdekel hisz semmi olyat nem okoz ami ellehetetlenítené a megszokott életem. Viszont ami meg nagyon is felidegesít (jobban mint általában) az a sok idióta ember a világban és a kialakított kicsinyes világrendszerük. A legtöbb ember nem tud túlnyúlni a korlátokon és még ezt a sajnálatos állapotot ünneplik is a hozzájuk hasonlatosan megrekedt egyének között. Nincsenek nagy igények, csak ne süllyedjen már le a társadalom intelligencia szintje a papucsállatkák mellé. Túl nagy kontrasztot érzek azzal szemben hogy én nap mint nap próbálom magam mind fizikailag mind szellemileg fejleszteni, leginkább magamért, mert iszonyú elégtétellel és boldogsággal tölt el ha valahogy sikerül javulnom valamiben. Ellenben akármerre nézek, mindenkiről az sugárzik hogy a minél kultúrálatlanabb és igénytelenebb életvitel a fő cél. (persze van kivétel, de olyan személyekkel ritkán fut össze az ember, sajnos)
Ejh, túl sok az off abban amit írok, de ez most kikívánkozott belőlem. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Én csak azon csodálkozom magamon, hogy nem kerültem kórházba, senkinek sem tűnt fel igazából a dolog, illetve hogy ilyen jellegű élményeim voltak középiskolás koromban és leérettségiztem. |
| |  |  |  |

|