 |
Legfrissebb hozzászólások (28126 - 28135)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hát azér drágább is:)
De,mennyi az a kevés ? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Újabb Hemi Sync kísérlet.
"Miután elérted a hipnogogikus tudatállapotot, menj még mélyebbre, mélyítsd ezt a tudatállapotot. Kezd el megtisztítani az elmédet. Figyeld a látómeződet a csukott szemhéjadon át. Egy darabig ne csinálj semmi mást. Egyszerűen csak figyeld a sötétséget magad előtt. Egy idő után fényes mozgó mintázatokat vehetsz észre a csukott szemed előtt. Ezek egyszerű neuronkisülések, nincs különös jelentőségük. Hagyd figyelmen kívül őket. Amikor eltűntek, akkor beléptél abba az állapotba, amelyet Monroe "B" feltételnek nevez ..."
A fényes, mozgó mintázatok megvoltak. Olyan érzés volt, mintha egy teljesen elsötétített szobában világítanék egy zseblámpával. Tisztán láttam a mintákat, némelyiknek gyönyörű színe volt. Még eszembe is jutott hogy a francba láthatok valamit, mikor tényleg teljesen sötét van a szobában ... később viszont megint elaludtam. Repeat-re volt állítva a cucc, valamikor hajnalban ébredtem fel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hanaura!
Set és setting: kétnapos koplalás, panellakás, teljes sötétség és csend.
Először a harmalát ittam meg, azután pedig a mimosat kezdtem el legyürni a torkomon, de annyira üres volt a szervezetem, hogy már a fél adag elfogyasztása után elkezdett hatni a főzet.
Teljesen elzsibbadtam, a szemeim alig tudtam nyitva tartani, hanyadt feküdtem az ágyon és már jöttek is a kígyózó, forgó csúszó alakok. Ezután megijedtem, a víziók eltűntek, erős szívdobogás kezdődött. Azt gyorsan leállitottam, megnyugtattam magam, de a félelem nem múlt el. Úgy éreztem, ha nem lélegzek akaratlagosan és elengedem magam akkor lehet, hogy fel sem ébredek többé. Közben gondoltam, hogy akár el is engedhetném magam, de nem mertem, mondom ez az első alkalom, most inkább nem. Akkora félelem volt bennem, hogy végig könyörögtem a vigyázómnak, hogy beszéljen hozzám megnyugtató hangon és mondja, hogy hamarosan vége lesz. Kint voltam az időtlen végtelen sötétségben. Az összes szerzett tudásom pengeélesen értettem és sokkal nagyobb volt a relevanciája mindennek. Mintha mindnre csak most jöttem volna rá, mintha újra kéne tanulnom mindent. Emellett ráeszméltem, hogy túlságosan elzártam magam az emberektől. Egy igazi haldoklás volt. Pár nappal később otthon bográcsoztunk édesapámmal a rádióban meg a gyönyörű Cat Stevens szám szólt Lady DArbanville és egy olyan óriási boldogság töltött el, hogy sírvafakadtam. Aznap irtam ki ide a köszönetemet. :)
Ettől gondolom mélyebbre is lehet menni az élményben, a Tibeti halottak könyve valami 14 (nap)szintet említ, de lehet, hogy félreértelmeztem. Szívesen olvasnék véleményeket erröl.
üdv |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megvolt az első komolyabb LSD-élményem.
Jó sok bad-trip elemmel.Bár ma úgy érzem mintha vmennyire tisztább,könyedebb lenne a létezés,de egy 5-10 évig hanyagolom a témát.Vagy örökre.
Igen a tudat mikroszkópja.
Rossz set-settingel megélhettem azt ...
mintha egy kígyó mozgott,csavart volna gyomortájékon..
Elképzelhető hogy egy rossz ayahuasca utazás alkalmával egyedül az erdőbe felszedtem vmi "pszííentit"?
Hisz vki ienbe?
Fürdőkádba 12 órával a bevételt követően vmi vörös hernyót haluztam(?),de nagyon élethű volt még meg is fogtam és leraktam a a mosogép alá..rendesen csavart 12 órával a bevétel után is (1 egész) 14-15 órával a bevételt követően aludtam el úgy h még csúszkált mászkált ez-az.
Képek a jövőből amikor már családos vok,harmónia magammal meg azzal a közösséggel,de inkább vmien tudatalatti vágy vizuális megjelenéseként értelmezném.
Feküdni lehetetlen ,mintha vki leszíjazná a lábaimat,rámtelepedne,...PaRa...
Fiatal vok,családba egyik tesó mentális betegséggel él(Dawn-szindróma),tudtam h nagy kockázatot vállalok ezekkel a dolgokkal,de most h sikerült elkerülnöm az örök őrültség állapotát úgy gondolom h az a leghelyesebb ha másfelé kacsingatok az életbe,5 év után feladom az érdeklődésemet,kutatásomat ami legjobban érdekelt ezidáig,nem érdekel többé se fraktál se egység élmény se energetika,kevés vok én ide.
Sziasztok !
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deep: nem parázok tőle, nem is rossz, csak szokatlan; bár nem szeretek felkelni, mert visszafekvéskor a visszatérés oda, ahol előzőleg voltam (a legintenzívebb szakasztól eltekintve) újabb hosszú-hosszú 15-20 másodperc. Amúgy egyensúlyzavar helyett, inkább olyan, mintha a testem nagyon nehéz lenne, és nagyon gyenge izmokkal kellene vezérelni. De talán legjobban az zavar, hogy a padlón kell ezt tenni - közvetlenül előtte nem voltak ilyen gravitációs határok, simán átrepülnék a falon.
Szóval aktuálisan inkább vicces, később pedig ez is tanítás. Valami olyasmi, hogy bár csupán fizikai korlát az embernek a test, ez szellemileg is bebörtönzi (mit ehetsz, mit gondolhatsz, hogyan érintkezhetsz, ez minden egyes mozdulatodra és gondolatodra kihatással van, tehát végső soron az életedre, majd pedig arra amit te magad tanítasz).
Viszont bármennyire nagy teher és korlát, ez az, ami óvja, táplálja, és lehetővé teszi a pici agynak - ami szintén csak eszköz a léleknek - hogy lásson, egybefonódjon. Ezt még a legelső utazásomon tanultam, amikor nekem is szuicid gondolataim támadtak (hisz sokkal szabadabb a lélek a test nélkül, ugyebár) - aztán beugrott a fenti, meg hogy mindenkinek tudnia és éreznie kell mindezt és mindent. És végülis itt vagyok:)
Legközelebb várok egy kis időt, és megpróbálom nyitott szemmel is a dolgot, testi tripként, több ideig. Kíváncsi vagyok rá.
Valóban lassan és kimérten közelítem meg a "szokásos" adagot is. Ami a tisztelet és mértékletesség jegyében rendben van, viszont bizalmatlanság is eltölt az első fél órában, hogy vajon jó lesz-e.
Persze csak az értelmem/félelmem játszik velem, belül tisztában vagyok azzal, hogy csak jó lehet; hiszen ez a tapasztalás kulcsa. Az pedig minden, kevésbé jó dologtól vagy gondolattól sokkal kiemelkedőbb. Így az "összekapcsolódás" közben történő bármilyen rossz dolog számomra összeegyeztethetetlen a tanulással. Azonban az értelem néha bizalmatlan.
Szóval a tippet és a célzós példát köszönöm. Most megerősítetted bennem, hogy a még oly kicsiny bizalmatlanságot már a fogyasztás előtt bőven el lehet hagyni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deep!
nem fejtettem ki ezt a részét ugyan, de fontos adalék, hogy számomra ez a trip iszonyatos (a szó meglepő és váratlan értelmében) testi trip volt, gyakorlatilag nem hallucináltam semmit (néhány vibráció és színes pont kivételével), viszont a testérzetek egyszerűen leírhatatlanok voltak (ezekre gondoltam, amikor megemlítettem az androgünt vagy az óriást)
szóval ez az őrület dolog valahol ott nyílvánult meg számomra, amikor már az öntudatomat kezdtem visszanyerni (addig "természetesnek" éreztem ezt az ultra-szenzibilis létélményt)... és igen, az őrületnek abban a negatív értelmében, amikor az ember választás közé kényszerül a sivár valóság és az általa megélt élmények között > mivel egy sosem tapasztalt állapotban voltam (LSD-t és gombát is ettem már korábban, de sosem nagy dózisban), így az automatikus öncsavarodások után, amikor az öntudat segítségével megpróbáltam elhelyezni magam a világban, felötlött a gondolat, hogy hiába tapasztaltam meg ezt az elképesztő élményt, kaptam meg a tudást, hiába mindez, hiszen a világban ezek az élmények gyakorlatilag semmit sem érnek.... persze még ezis egy túlérzékeny képzet volt, hiszen egy empatikus embernek nehéz megtagadnia magától azt, hogy egy társadalomban él, ahol szükségképpen emberek közé kerül, akikkel meghatározott kapcsolatot ápol/épít/bont... de egyébként értem, hogy mire célzol, amikor az őrületet megnyugtatónak gondolod, hiszen óriási inspirációs légkör! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na megjött a hernál!Hát nem rossz!Nagyon kevés kell belőle és nagyon beadja!Szerintem jobb ez a maya mint a Smok XXX |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ma hozzák a mayat!Azt mondják sokkal erősebb mint a Smok XXX!Hát majd délután be tesztelem!:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kösz a beszámolókat srácok, mindkettő érdekes a maga nemében!
ezékiel csak korrigálásnak: az értelmet a bal agyféltekéhez kötik, nem a jobbhoz. Ez a kicsavarodnak a gubancok/jobban áramlanak az idegimpulzusok/energiák nálam is gyakori jelenség és én mindig azon vagyok, hogy hagyjam, mert könnyen le tudom állítani akaratlanul (sajnos) értelmezgetéssel stb. De én pl. pont amiatt nem félek az őrülettől, mert ez magától megy és valahogy megnyugtat, nálam nagy szám, ha valami csak úgy megtörténik magától, én úgy érzem ez a fajta mély intelligencia okosabb nálunk, őrülettől csak akkor kéne félnem, ha én akarnám megcsinálni azt, amit ez megcsinál magától. De aztán az is tény, hogy régebben jobban féltem az őrülettől, mostanra már inkább pozitív tulajdonság lett ez az őrület, persze nem hívom így.
gvoyagr szerintem az egyensúlypara leginkább a képzeleted miatt van. Egyrészt, amikor csukott szemmel nyomod meg teljesen szétlazulod magad, akkor túl hirtelen a váltás a járásra. Hagyjd időt magadnak, ne parázz tőle és találd meg az egyensúlyt, csak gondolj rá, képzeld el, hogy egyensúlyba kerülsz magadtól. Én pl. jobban átérzem a talajt a talpam alatt és a testtartásom is természetesebb, amikor hallucinogént fogyasztok. Viszont, ha ráparázok valamire, akkor megbomlik az egyensúly, ezért lazán kell az ilyeneket kezelni és szerintem nem rossz dolog kihasználni hitünk rugalmasságát, ami a trip alatt fellazul egy időre. Ettől tud olyan meseszerű lenni az egész, de azért mindig ott van a másik szint, hogy itt bizony nem szarral gurigázunk, amikor egy komoly tripnek átadjuk magunkat. A hétköznapi valóságunk nem nagyon hisz a csodákban vagy a természetfeletti erőkben, viszont ezeken a szereken az erős energiák megtapasztalhatóvá válnak szinte autómatikusan. Nem kell hinni benne, elég kipróbálni, ha van rá reakció akkor lehet elkezdeni hinni benne, ami katalizálja a folyamatot.
Olyan, mintha céloznál valahova. Lősz középre, mellé, lősz még párat aztán betalálsz, aztán megint betalálsz, mert már be van állítva a puska és nyomhatsz egy sorozatot rá nagy sebességgel. Viszont, aki nem hiszi el, hogy jó lesz így és be van állítva és megnézi minden egyes alkalommal az csigatempóban fog lövöldözni.
Kicsit eltértem az eredeti fonáltól, a lényeg hogy menni fog az, próbáld ki, hidd el és később már ne parázz rá, mert fölösleges, rengeteg ember elsétálgat egy trippen a maga könnyed automatikusságában, anélkül hogy ezen gondolkodna egy kicsit is. |
| | | | |
|
