 |
Legfrissebb hozzászólások (28176 - 28185)
 | |  | | | | |  | |  | | | kedves egybegyűltek!
először is, ha ti nem fogyasztottatok volna sohasem LSD-t, vagy más érzékelést radikálisan megváltoztató dolgot, feltételezhetőleg nem azok az emberek lennétek, akik megfogalmazzák az itt leírtakat, akikben felmerül a kétely, hogy hiába bármi "transzcendencia", a nyugati valóságban az ember mindenképpen ontológiai ellentmondásba kerül.
ezt a véleményt maximálisan osztom. ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi lett a tanultakkal? az "istenek"(természetfölötti) által elmondottakkal? az ember az ilyen tudást csak szándékosan képes magától elvitatni, és az is elképzelhető, hogy ezt a nyugati világ hatására teszi, azért, mert ez a világ nem engedi meg a bizonyosságot és az állandóságot... hitet akar és változást.
a hit és bizonyosság közötti különbség körülbelül a filozófia és metafizika közötti különbséggel példázható legegyszerűbben. a hithez szükségesek a külsőséges dolgok, a bizonyosság mindig belülről fakad. és a mi bizonyosságunk bizony mérgezett egy dolog, hiszen a világ "Celebration Time, Come on!" című szám lejátszása közben rohan a sötét szakadékba. bele.
aztán, hogy miként kapcsolódik valakinél össze a kényelem tudat és a transzcendenciával, azt már kevésbé értem. a transzcendencia csak abban az esetben kényelmes, amennyiben a szeretetre találás/tudásra ébredés nyugalmát és bölcsességét azonosítani lehet a kényelemmel. szerintem nem érdemes ezt tenni, hiszen, ha valaki a szerek által alkalmassá lép elő a tudás befogadására, abban az esetben (szerintem) mindenképpen fel tudja mérni a szerhasználat kockázatait, és azt, hogy mikor és mire kell használni őket.
néha, borúsabb napjaimon, amikor hű társammal, a melankóliával fejtegetem életem útjait, bennem is megfogalmazódik saját megváltásom nevetségessége (itt már hangsúlyos a kényelem érve). hiszen közösség nélkül az ember félkarú nemzet, és hiába bármi isteni tudás, hogyha az ember ezt a bizonyosságot a világba tekintve nem találja sehol.
vigasztaljon benneteket a tudat, hogy időtlenül tekintetek a világra, és ezt a képességet csak erőszakkal vehetik el tőletek/vehetitek el magatoktól. minden pátosz nélkül: ez a ti utatok, hogy keressétek és kis szerencsével megtaláljátok azokat a lehetőségeket, amelyek mentén a tiszta tudást/szeretetet lehet az emberekben injektálni. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | folyt.:
Kinyitottam a szemem, a füst a nyitott ablak ellenére megragadt a levegőben, előttem lebegett egy sűrű, szürke, lassan mozgó elnyúlt alakzatban, volt egy furcsa érzésem, hogy fraktálszerű (programozó matematikusnak tanulok, egyébként). Elmosolyodtam, valamiért intelligenciát tulajdonítottam ennek a furcsa mód megragadt füstfelhőnek, mintha a mozdulataival, változásaival mondani akart volna nekem valamit. Lassan felvett egy (majdnem) háromszög alakzatot, erről eszembe jutott egy ábra, amit délelőtt elemeztem, megérintettem a füst-háromszöget, majd...
...holnap vizsga...
picsába...
azonnal rám jött a para, egy-két másodperc alatt végigfutott a lehetséges összes negatív ok-okozati lánc a fejemben...
elalszok, megbuktatnak, átraknak térítésesre, nem tudom majd fizetni, nem lesz munkám, egy hajléktalan AIDSes hernyós leszek, aki stréhel az anyagért...
nem tudok semmit vizsgán, megbukok életemben először, elmegy minden motivációm, megint el kezdek inni bánatomban, részegen beleugrok abba a patakba mint az a srác múlthéten, én is kihűlök, megdöglök, családom belerokkan...
és így tovább... nem bírtam, ellegyeztem a füstöt, a háromszög elhallgatott, helyére lépett a "józan ész" hangja.
"- nem s olyan szar a helyzet, hülyegyerek, megvannak a tételek, hajnalba felkelsz, kidolgozod, és meglesz minden"
Hittem neki, megnyugodtam. Visszacsuktam a szemem, mert már fájt a fénytől, a hálóba furcsa, groteszk testek torzói, levágott végtagjai akadtak. A morbid kép ellenére teljes lelki nyugalmat éreztem mikor részletesen megvizsgáltam őket. lelkem, félelmeim előbb legyőzött "démonaival" azonosítottam őket. Némelyik még mocorgott, de lassan és kínkeservesen, nem féltem tőlük, nem ijesztette meg és nem töltöttek el undorral.
Aztán bejött a szobába két srác, keresve az egyik szobatársamat, mondtam nincs itt, mondták buék, mondtam viszont. Gondoltam rájönnek maguktól, hogy nem most akarok szocializálódni. Nem jöttek rá, de mégis kimentek szó nélkül, ez kicsit bántva éreztem magam, még ha ez is volt a célom, de gondoltam mindegy...
Visszacsuktam a szemem, már semmi :(
Befutott rá egy percre szobatársam, ő is kérdezett faszságokat, úgyhogy végül letettem róla, hogy ebből még lesz bármi is.
Konstatáltam a szalviás 1/3-a még mindig a kezemben van, megnéztem az időt, 8 perc volt az egész trip a gyújtástól kezdve. Feldolgoztam ezeket az információkat, majd közöltem a sráccal, hogy fáradt vagyok, és lefeküdtem aludni. Nem álmodtam, vagy legalábbis nem emlékszem, 6 órára rá keltem, teljesen kipihenve.
Hát kb ennyi :) Reméljük legközelebb jobban sikerül, köszi a segítséget mindenkinek |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszönöm, azt hiszem értem.
Ma is próbálkoztam (~10 cm, vastag, sűrű, tiszta zsályából tekert rollos cigi [2-3 g] + vihargyújtó, egyenes hát, halk reggae, tompa fény).
3-4 mély levegő, addig tart lent, amíg kényelmes...
...something different...
aztán a cigi felénél rám tört a köhögőgörcs (ebben a pillanatban elhatároztam, hogy ha lesz egy kis szabadidőm, csinálok egy bongot, amíg nem lesz alkalmam venni egyet, mert még mindig rettenetesen kapar -.-), aztán eldurvult a helyzet...
...és ekkor elkezdődött a trip is. Kimerevedett a pillanat, a csillagok, amiket az erős köhögéstől láttam, megálltak a levegőben. Majd két hosszú pillanat után fénycsíkot húzva maguk után apró hullócsillagokká váltak. Pillanatok alatt elkezdtem szokatlanul hevesen izzadni, pedig a kóter fűtése sem az igazi, és a nemdohányzó szobatársam kedvéért még az ablak is bukóra volt nyitva. Meg ügye tél van. Még mindig nem kaptam rendesen levegőt, éreztem, hogy bad trip lesz, de nem érdekelt, én azokat is szeretem megélni, elég elvont ember vagyok hozzá.
Megpróbáltam kiüríteni az elmémet, ami hamar megtelt kósza, értelmetlen gondolatokkal, megpróbáltam kis pihenéssel rendbe hozni a tüdőmet, hogy tudjam folytatni. Próbáltam a zenére figyelni, hogy a köré tudjam terelni a trippet (épp Cé'Anne Rootless Tree-je ment: http://www.youtube.com/watch?v=h1fGwLjfg8I).
A szemhéjamon keresztül is erősnek találtam a fényt, furcsa, a térben végtelen, összefüggő, vékony-szálú hálót láttam csukott szemmel, mely élénk piros és kék színekben vibrált. Szép volt. Mintha víz alól nézném a vörös holdat, és a hullámokon megtörő fény táncolna a szemem előtt. Mivel levegőt sem kaptam még mindig, egyre valószerűbbnek tűnt a dolog. Megfordult a fejemben, hogy fel kellene kelni, és lekapcsolni a maradék világítást is a szobában, de elhessegettem az ötletet, ha megmozdulnék, talán az a kevés is elszállna a füsttel, amit eddig kaptam.
Füst. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sziasztok ! Kipróbáltam a Ipomea Tricolor nevű magot(210 szem) kis cannabissal és hát csak kicsit éreztem. Kéredésem a következő azóta csak ipomea scarlett o'hara magot találtam ez is fogyasztható valaki próbálta már ?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: fehér (szürkés), barna szemcsés
Logó: -nincs logó-
Forma: átlagnál nagyobb
Nos valami mefis avgy mefi klon nagy darab szar. Viszont aludni nem tudsz tole meg nagyon rossz ahogy lejossz rola. Flash semmi, csak a mefis szokasos berezeg a kep aztan ennyi. :S nagyon rosszul vagyok tole.. :S |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet hogy érzékenyebb vagyok az átlagnál, nekem egy utazáshoz kb 0,2-0,3 g száraz levél elég, ekkor már teljesen eltűnik ez a világ, még nyitott szemmel is. Nincs olyan nagy tapasztalatom de bong+vihargyújtó nálam maximálisan bevált.
és szerintem fontos a kellő ráhangolódás, nyitottság, alázat, tisztelet. Valamint a nyugodt környezet.
Üdv
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 4-mec kristály,
kb. 0.1g nazálisan, de attól inkább kevesebb.
Kellemes bizsergés, melegség érzése, igazából nem hasonlítanám a mefihez. Nem tartott hosszan az élmény, de meg kell említenem, közvetlen előtte ettem bőségesen. később, kb. 1.5 óra múlva gyomorba 0.1g, érdekes hogy először álmosságot éreztem, majd kiteljesedett az élmény és inkább eufórikus volt. Semmiképp sem gyorsultam fel, beszédkényszer sem tört rám. Stabil állagú, apró csillogó hosszúkás kristály, hófehér. Valakinek tapasztalat? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nyugi, repkedni nem fogsz, ha csak alapból is meg nem fordult a fejedben milyen lenne kiugrani egy panelból! ;)
Szerintem benn jobb volna elsőre, bár fél papír nem köt a földhöz (azaz nem érzed magad nehézkesnek) mégis a biztonság érzése sokat segít!
Nem baj ha egészségesen izgulsz, kicsit félsz, de jusson eszedbe ha utazol és kellemetlen gondolatod támadna hogy nincs okod hogy úgy érezz meg különben is ez egy kellemes élmény! :)
Nyugi, senki se ismeri önmagát, az első néhány trip nem is erről fog szólni, túlságosan le fog kötni ez az újfajta látásmód ahhoz hogy erre öszpontosíts. Szerezz be puha dolgokat, az tök jó tud lenni és gondoskodj a megfelelő hőmérsékletről is a szobában.
Haverodnak mond meg hogy semmi esetre se mutassa a pánik vagy aggódás legkisebb jelét se utazás alatt, a magabiztosság mindig megnyugtatja az utazót, eléri hogy úgy gondoljuk minden rendben körülöttünk... és tényleg az van!
Ha mégse a lakást választod akkor keressetek olyan helyet ahol le lehet pihenni, ülni és beszélgetni... ezt így hidegben necces megoldani |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip, te hozzám képest optimista vagy.
én már csak nevetek saját, átnevelésemre irányuló próbálkozásaimon. ezek a new age-es fílingű gyakorlatok, amiket írsz, számomra bukott dolognak tűnnek; nekem önmagam átkonfiguráláshoz olyan szintekre kéne leásnom, amelyek nagy valószínűséggel meghaladják a jelenlegi életem kereteit (elmúlt inkarnációk karmikus behatásai, vagy transzperszonális meghatározottságok, ki tudja). ennél fogva a megoldást már régóta nem abban látom, hogy átneveljem magam, hanem abban, hogy elfogadjam magam olyannak, amilyen vagyok (belenyugodjak a megváltoztathatatlanba).
ami a helyzet jobbra fordulását illeti, nekem van egy sztorim, amiben a világfejlődést megélem, és ebben vannak ilyen meseszerű elemek, hogy egyszer majd fölfejlődik a világ annyira, hogy megengedhetem magamnak a spirituális megnyílást, mindenféle szerek nélkül, mert az eljövendő kultúra, amiben élni fogunk, ezt támogatni fogja. addig is mindent megteszek azért, hogy ez a kultúra megvalósulhasson, most például fordítom magyarra a Stanislav Grof LSD pszichoterápiás kézikönyvét, hogy ha valaki el akarja majd valakinek magyarázni, hogy ez az egész pszichedélia mire is jó, akkor legyen mire hivatkozni.
el szeretnék jutni odáig, hogy kis hazánkban legyen pszichedelikus pszichoterapeuta-képzés, és az első kísérletekre jelentkezni szeretnék betegnek, hogy a segítségemmel életbe segített terápiás eljárás révén végre meggyógyulhassak.
az összes világmegváltó elképzelés közül eddig ez tűnt a legreálisabbnak.
|
| | | | |
|
