 |
Legfrissebb hozzászólások (28206 - 28215)
 | |  | | | | |  | |  | | | @omg
Nem testvérem, elolvastam a hozzászólásaidat, és köszönöm a tanácsaid, de a kérdéseim sem igazán erre vonatkoztak, ha jobban megfigyeled
Egyébként azoknak megfelelően jártam el.
Engem inkább az érdekelne, hogy találkoztál-e már olyan növénnyel, ami híján volt a pszichedelikus hatóanyagnak, illetve hogy ez milyen gyakran fordulhat elő.
Továbbá az érdekelne, hogy mit javasolnál ízfokozásra (igen, olvastam alább, hogy kinek a bong, kinek a vizipipa, de az ízről senki sem nyilatkozott), ami nem megy túlságosan a hatás rovására.
Illetve arra, hogy mi a küszöb-mennyiség az egyszerű levelekből, még mindig nem érkezett konkrét szám (gramm, db, cigi, bármi :) ), mert amit irodalmi forrásokból olvastam, nekem mind kevésnek bizonyult. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Buék!
Gén a szövegmennyiség az karakter vagy szavak száma? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát igen ez még nem fordult meg a fejemben, hogy a sav is odatesz azért, még akkor is ha transzcendens az élmény és túlmutat azon, hogy jól be vagyok drogozva meg jól mindfuck randomshit haluzik az agyam tőle. Amúgy nekem inkább az a megterhelő, hogy nyugton legyek. Amikor teljesen fel tudok olvadni akkor ez nem probléma, de amúgy tényleg az van, hogy visszakapcsolgat az egóm és az meg mindenáron akar valamit csinálni. Akkor is ha jó dolog történik, akkor is ha rossz. Kicsit olyan érzés mint amikor van 2 szék, leülsz az egyikre és akkor úgy érzed a másik jobb lesz, ráülsz a másikra és úgy érzed mégiscsak az első az igazi, aztán ráülsz arra és mégis a másik...a végtelenségig.
Muszáj lesz ráfeküdni a rendszeres gyakorlásra, mert így minden olyan mézes madzag szerű. Egyre többször láttam, tapasztaltam hogy ez a transzcendens valóság létezik, több év kellett míg el tudtam hinni, hogy ez működik, de talán a legnagyobb kételyt mindig az szülte, amikor józanul a szokásos üzemmódban nagyon messze az oldott trippes állapottól próbálkozik az ember és persze az LSD-s intenzív élményekhez képest messze alulmúlja az egészet, sőt a szokásos hétköznapi dogmák a szürke realitás vasrácsaiként tornyosulnak elém, egy táblán kiakasztva, hogy "a realitás fáj" meg "az élet nehéz" és hasonló finomságok. Ezek LSD végén is egy idő után visszakapcsolnak, az ember nem érezheti csak úgy jól magát sokáig, az nem reális. Legalábbis engem így neveltek és a körülöttem élők is így élnek, de szerencsére már kevésbé hiszem ezt el kötelező igazságként, bár tény hogy ez a fajta félelem és problémafókuszú életmód nagyon erős "lehozó" jelleggel bír. Csak az a baj, hogy pont a konstruktív és jó dolgaimról hoz le és nem ad helyette semmit csak azt, hogy húzd össze magad mert baj lesz és hajtsál keményen mert kemény munka nélkül semmit nem lehet elérni az életben. Mondjuk ennek egy része szerintem igaz, de mondjuk ahhoz nem kéne keményen megdolgozni, hogy jól érezzem magam. Ahhoz miért nem kell keményen megdolgozni, hogy rosszul érezzem magam? Az miért megy olyan simán, miért tapad úgy az emberre a sok negatív szar és miért siklik át a pozitív felett? Persze az ilyen elszállt agykontrollosan legyünk mindig pozitív emberektől is falnak megyek, szóval megvan a másik véglet is, azt hiszem megint csak jobb lesz középen maradni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | elnezest az elozoert, most latom, hogy mar linkelve lett lentebb is |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az áhitat és odaadás az szerintem nem egós dolgok, inkább egó feladósak."
én is így érzem, bár az önámítás lehetőségét itt sem lehet figyelmen kívül hagyni (de ez esetben úgyse fog kinyílni a kapu, mert azt az őrt, aki ott áll, nem lehet így átverni)
a trip alatti nem jelen-levéssel kapcsolatos problémát egy olyan animációval is lehetne szemléltetni, ahol az idővonalon halad előre egy pont (mindig a mostban), és időről-időre "szellemképes" lesz: szétválik két pontra, az egyik a followed, a másik a follower. ez olyankor történik, amikor az agy elemző része bekapcsol és nekiáll analizálni azt, ami éppen történik (illetve "épp az előbb" történt). az elemző részt jelképező pont eszerint - ha éppen van - mindig a másik (a jelen pillanat valósága) mögött vágtat az időegyenesen, hol kevésbé, hol inkább lemaradva, aszerint, hogy mennyire merült el a valóság inputja nyomán felmerülő asszociációkban.
(kár, hogy a példa sántít, hiszen az asszociációkban való elmerülés is a jelenben történik. olyan, hogy múlt, igazából nincs is. de akkor hogy lehetne megfogni a két állapot közötti különbséget? valami defókuszáltság-féléről lehet szó. pedig tényleg olyan érzés, mintha a múltból kapkodnék a jelen után.)
a jelenben levést szerintem azért érzed fárasztónak, mert ha jelen vagy, akkor bemélyül a trip és olyankor megint elkezdődik a zúzda. tehát nem a jelenlét a fárasztó, hanem az LSD hatása (ahogy marja az agyadat a sav:) ha szer nélkül sikerülne bepottyanni az örök jelenbe, az valószínűleg nem lenne ilyen fárasztó.
amúgy ez is érdekes, hogy mivel sokunk a transzcendens állapotokat leginkább pszichedelikumok révén tapasztalta meg, egy csomó olyan hatás/élmény lehet, amelyet mi a transzcendenciához társítunk, holott az valójában az LSD direkt kémiai hatása. számunkra emiatt elképzelhetetlen a "tiszta" transzcendens élmény, mert mindig ott volt mögötte vagy belevegyítve a trip saját "íze" is.
hasonló a helyzet az egóval is: feltételezem, hogy a hagyományos, fokozatos úton elérhető "tiszta" transzcendens élményeknél az egó már nincs jelen, míg a pszichedelikumokkal elért állapotoknál gyakori, hogy az egó ki-be kapcsolgat, és ez némi konfúziót eredményez: egyik pillanatban egységben vagyunk, a másikban már elemezzük az előbb megélt egységet. emiatt talán nagyobb a veszély is, mert előfordulhat, hogy az egységben megélt tiszta energiák az egó visszakapcsolásakor megalomán elképzelésekbe folynak bele, ami aztán mindenféle messianisztikus eltévelyedésnek is az okozójává válhat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az USA ban nagy sláger ez a rivotril, mindenre...
Sajnos nemsokat tudok róla de annyit mondhatok hogy indicana nincs jobb etvagycsinalas teren, ha csak ez lenne a gond akkor ajanlanam.Valoszinuleg sokkal osszetettebb a problema ezert -> Élermódváltas segithetne a legjobban, tudom ezt a legkonnyebb mondani de ez van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az áhitat és odaadás az szerintem nem egós dolgok, inkább egó feladósak. A büszkeség tipikusan egós dolog, a másik problémám, amikor beindul a "rögzítő gép", aki mindent le akar jegyzetelni, hogy meglegyen, birtokolhassam és később felhasználhassam. Ez persze már elég ahhoz, hogy ne legyek jelen.
Zenét hallgatni is lehet úgy, hogy minden új hangot felfogsz amikor az megjelenik, egy milkdrop vizualizációt is lehet úgy nézni, hogy bármi ami megjelenik rajta hagyod és befogadod. De lehet úgy is hallgatni zenét, hogy 1-1 hangot kiragadsz vagy, hogy nem élőben hallod mert az agyad egy-egy jó részt próbál még megtartani, visszajátszani pedig az már nincs. Vizualizációnál is lehet egy valamit kiragadni és azt nézni, illetve ha elmúlt akkor még fejben megőrizni. Nekem papíron mindig az van, hogy akkor látom igazán, hogy az a dolog ott előttem élőben változik és folyton változik és ez nekem valamiért furcsa, szokatlan sőt fárasztó is. Jelen lenni nekem sokkal fárasztóbb, mint a memóriámban turkálni, az valahogy kevésbé megterhelő. Ezek alapján nem is csoda, hogy ha elmúlik az LSD hatása akkor már nem is vagyok annyira jelen, hisz engem ez megterhel, az agyam nincs hozzászokva ehhez a folyton változós ütemhez, főleg azért sem mert sokszor én akarom megváltoztatni a dolgokat, leginkább fejben és persze ez igen nagy illúzió. Inkább csak arról szól, hogy nem tudom elfogadni azt ami jött úgy ahogy van és fejben próbálok csiszolni rajta, mintha ez lehetséges lenne. Nagy önámítás, de legalább hallucinogénen látom, hogy van más működési mód is, igaz mint már írtam ez számomra egyelőre még megterhelő és így óhatatlanul taszít valamennyire. Olyan érzés mintha azt mondanák, hogy na most legyél jelen, most akkor innentől nonstop meló van és nincs lazsálás, noha tudom, hogy inkább hagyni kell a dolgokat, mintsem csinálni. Viszont nekem a hagyás is melós, az hogy folyton csinálok ezt-azt sokkal megszokottabb és reálisabb, mint az, hogy csak úgy vagyok és felfogom, ami körülöttem és bennem van. Gondolom ezt az akadályt is a gyakorlással lehet leküzdeni, talán ilyen szempontból nincs kiskapu, kerülőút. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: piros
Logó: malom
Forma: kerek
érthető,mert ha magad tapasztaltad úgy más!
email ment,ide nem írhatok beszerzést.
Peace! |
| | | | |
|
