 | 
Legfrissebb hozzászólások (28486 - 28495)
 |  |  | | | |  |  |  | | Jó a téma!
Jean igazad van az, hogy melyik volt előbb, mi minek a következménye nem derült ki. Viszont egy holisztikus terápiában testet és lelket gyógyítják együttesen, mindkét oldalt támogatva a leghatékonyabb a terápia.
hlm: "Onnantól kezdve hogy megfogan a baba már kapja az élettől az impulzusokat, amiről nekünk fogalmunk sincs, hogy egy ilyen kis csöppség mit fog fel a világból 1-2 éves koráig."
Ezzel foglalkozik a fejlődéspszichológia. Vannak vizsgálatok a kisbabák anyához való kötődési mintázataival és még rengeteg elmélet, szóval ez egy igen jól és régóta kutatott terület sok-sok érdekességgel és tudományos kutatási módszerekkel.
"Számomra inkább az a nagy kérdés hogy miért alakulhat ki olyan nagy különbség emberek közt érzelmi szálon. "
Ez egyrészt függ az egyén genetikai hátterétől. Van kimutatható eltérés abban, hogy az agy felszálló retikuláris rendszere mennyire működik. Ez egyszerűen fogalmazva kb. azt jelenti, hogy ki mennyire gátolt idegrendszerileg. Van, aki sok ingertől se akad ki, de van aki már kevéstől is. A másik oldal meg persze a fejlődés, hogyan bántak az emberrel, milyen mintákat kapott a szüleitől és környezetétől, milyen traumák érték. Így már látható, hogy rengeteg fejlődési útvonal van és könnyen belátható miért vagyunk sok tekintetben eltérőek.
Azt írod nincs klinikai depresszió, pedig ez egy jól dokumentált jelenség. Egy súlyos depressziós ember gyakorlatilag még a terápiába se tud elmenni, ameddig nem kap antidepresszánst SEMMIT se tudnak vele kezdeni, legalábbis a nyugati orvoslás módszereivel. Egy érdekesség, hogy többször előfordult az, hogy egy ilyen egyén jobban lett az antidepresszánstól, pont annyira lett jól, hogy minimális akarat megjelent nála és ezt kihasználta arra, hogy öngyilkos legyen. Persze a másik nézet az, hogy az antidepresszánsok miatt lett öngyilkos, ezt a scientológusok szeretik előszeretettel hajtogatni, de hogy mire alapozzák ezt az nekem nem tiszta. Nyílván akinek problémái vannak régóta az nagyobb esélyel fog gyógyszert szedni, tehát az öngyilkosok körében több gyógyszerszedő lesz, de ez még nem jelenti azt, hogy emiatt lett öngyilkos. Amúgy se szoktak poénból antidepresszánst szedni, bár tény, hogy ez a leggyakrabban felírt gyógyszer és a depresszió a leggyakrabban diagnosztizált betegség. Van aki gyász közben is szed antidepresszánst holott nyílvánvaló, hogy az ott fellépő depresszió a gyászreakció természetes része, szóval félre lehet kezelni az embereket ez tény. Viszont akinek normális az agykémiája azokét nem fogja ez felborítani, mert a hiányos állapotot tudják elsősorban jelentősen befolyásolni. Hozzáteszem, hogy egy MDMA, spuri stb. sokkal keményebben befolyásolja agyunk kémiáját, mégis sokan nyugodt szívvel használják ezeket a szereket miközben a gyógyszerektől rettegnek. Szóval a gyógyszerek jó dolgok csak lehet szarul használni őket, meg amúgy is végső soron ezek is csak szerek annyi, hogy legálisak és sok tesztelésen kell átmenniük. Legalább tiszták. Az más kérdés, hogy hatalmas üzletág ezért reklámoztatják ezerrel, minden nap jó sok köhögős, fejfájos, ezfájos azfájos VEDDBE GYORSAN ELMÚLIK JÓLESZ hirdetést kell néznie annak, aki bevállalja a tv-zést. Ez biztos nem egészséges, de látható nem a gyógyszerrel van a baj, hanem a felhasználással, terjesztéssel, azzal hogy olyanoknak is ajánlják, akiknek fölösleges mert profit van mögötte. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ha tippelhetnék, akkor release candidate :DD |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Na erre énis kiváncsi vagyok miből lett az RC. Vagy mit jelent. Annyit tok hogy ezek a mefi, mdpv stb.. gyüjtőneve. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Minek a rövidítése az RC? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Érdekes ez a téma. Engem mindíg is érdekelt a pszichológia. Hozzászólni nagyon nemtudok ehhez a témához, mert ahogy olvaslak Titeket én csak tanulni tudok tőletek. Ha már ilyen mélyen belemerültetek ebbe a pszichózis-depresszió-skizofrénia témába talán ha leírom az én kis történetemet, tudtok rá választ adni.
Párszor már leírtam,de konkrét választ nem kaptam rá. 2éve fél éven átt napi szinten reggeltől estig bevoltam tépve.Talán 2-3 nap volt abba a fél évbe amikor nem. Egyik napról a másikra abbahagytam. Azóta teljesen máshogy jár az agyam. Esetek 80 %-ban csak negatív gondolataim vannak így 2 év után is. Nagyon ritka amikor jó kedvem van. Azóta az emberekhez is máshogy állok. Nem nagyon tudok senkivel se normálisan elbeszélgetni, gondolom ez miatt. Utóbbi 3 hónapba még dobott 1-2 lapáttal ezen az egészen, hogy szakítottunk barátnőmmel, anyagi problémák ilyesmi. Sokszor már azon vagyok, hogy felbaszkodom az ereimet, mert kurvára nem érzem magamat jól. Már-már belerokkanok, őrülök ebbe a csupa rosszba. Nemtudok mit kitalálni hogy jobb kedvem legyen. Elakarok menni pszichológushoz majd, csak hát anyagi problémák, meg erőm nincs hogy elmenjek.
Szerintetek ez depresszió, vagy mi a bánat bajom lehet? |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | "Mert ha be vagy mefizve akkor nem boci szemekkel nézel a rend őreire,ugye?"
Igazad van, rosszul építettem fel a mondanivalómat. A lényeg természetesen a következményeken volt, nem az okozott állapoton... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | 1568. neonblack úgy úgy!!! A számból vetted ki a szót. Régen még engem sem érdekelt, razziát is éltem már át.... Az se érdekelt :) De most már kicsit másképp látom a dolgokat. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Sonek!
Én is ezt mondom, hogy nem tud mit kezdeni a világgal, nem tudja azokat az érzéseket hova tenni, nem tudja kinyilatkoztatni, amelyek hatást gyakorolnak rá (mert talán gyermekkorban elfojtotta a vágyait, érzelmeit) és ez innentől kezdve egy spirál.
A gyógyszerek persze hogy hasznosak, mert átverik az agyat, de az is lehet hogy még jobban bezavarnak a működésébe ami rövid távon használ, de azt hiszem abban egyetérthetünk hogy csak gyógyszeres kezeléssel az élete végéig retteghet a páciens hogy mikor jön rá megint egy "skizofrén" roham. Kívülről mi azt látjuk hogy javult az állapota, mert mondjuk nem csapkod nem dühöng, de lényegében azt csak ő tudja hogy mit érez belül. Persze a társadalom fél az elmebetegektől ugyanúgy mint a drogosoktól, ez valahol természetes.
Ja olyan meg véleményem szerint nincs hogy klinikai depresszió, vagy csak búskomor depresszió. Persze erre is van definíció. A mély hosszútávú folyamatos búskomorság, levertség feszült idegállapotot hívják annak. Nagyjából. Vajon én melyik vagyok? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Jean!
Én abban hiszek inkább hogy a kisérőjelenségei, tehát az érzelmek helytelen kezelése váltja ki ezeket a betegségeket, vagyis ebből indul ki az agyilag hibás biokémia folyamat ahogy fogalmazol.
Elvégre is ez a melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás féle kérdéskör.
Onnantól kezdve hogy megfogan a baba már kapja az élettől az impulzusokat, amiről nekünk fogalmunk sincs, hogy egy ilyen kis csöppség mit fog fel a világból 1-2 éves koráig. Szerintem ha innen közelítenék meg a pszichológiát mint tudományt, többre mennének a tudósok.
Számomra inkább az a nagy kérdés hogy miért alakulhat ki olyan nagy különbség emberek közt érzelmi szálon. Valaki könnyebben túl tud lépni azon, ha meghal egy közeli rokona, más meg beleőrül ha kirohad az almafája. Jó bocs, jobb példa nem jutott az eszembe, de azt hiszem érthető mire célzok. |
| |  |  |  |

|