 |
Legfrissebb hozzászólások (28486 - 28495)
 | |  | | | | |  | |  | | | | ha tippelhetnék, akkor release candidate :DD |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Na erre énis kiváncsi vagyok miből lett az RC. Vagy mit jelent. Annyit tok hogy ezek a mefi, mdpv stb.. gyüjtőneve. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Minek a rövidítése az RC? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekes ez a téma. Engem mindíg is érdekelt a pszichológia. Hozzászólni nagyon nemtudok ehhez a témához, mert ahogy olvaslak Titeket én csak tanulni tudok tőletek. Ha már ilyen mélyen belemerültetek ebbe a pszichózis-depresszió-skizofrénia témába talán ha leírom az én kis történetemet, tudtok rá választ adni.
Párszor már leírtam,de konkrét választ nem kaptam rá. 2éve fél éven átt napi szinten reggeltől estig bevoltam tépve.Talán 2-3 nap volt abba a fél évbe amikor nem. Egyik napról a másikra abbahagytam. Azóta teljesen máshogy jár az agyam. Esetek 80 %-ban csak negatív gondolataim vannak így 2 év után is. Nagyon ritka amikor jó kedvem van. Azóta az emberekhez is máshogy állok. Nem nagyon tudok senkivel se normálisan elbeszélgetni, gondolom ez miatt. Utóbbi 3 hónapba még dobott 1-2 lapáttal ezen az egészen, hogy szakítottunk barátnőmmel, anyagi problémák ilyesmi. Sokszor már azon vagyok, hogy felbaszkodom az ereimet, mert kurvára nem érzem magamat jól. Már-már belerokkanok, őrülök ebbe a csupa rosszba. Nemtudok mit kitalálni hogy jobb kedvem legyen. Elakarok menni pszichológushoz majd, csak hát anyagi problémák, meg erőm nincs hogy elmenjek.
Szerintetek ez depresszió, vagy mi a bánat bajom lehet? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Mert ha be vagy mefizve akkor nem boci szemekkel nézel a rend őreire,ugye?"
Igazad van, rosszul építettem fel a mondanivalómat. A lényeg természetesen a következményeken volt, nem az okozott állapoton... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1568. neonblack
úgy úgy!!! A számból vetted ki a szót. Régen még engem sem érdekelt, razziát is éltem már át.... Az se érdekelt :) De most már kicsit másképp látom a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sonek!
Én is ezt mondom, hogy nem tud mit kezdeni a világgal, nem tudja azokat az érzéseket hova tenni, nem tudja kinyilatkoztatni, amelyek hatást gyakorolnak rá (mert talán gyermekkorban elfojtotta a vágyait, érzelmeit) és ez innentől kezdve egy spirál.
A gyógyszerek persze hogy hasznosak, mert átverik az agyat, de az is lehet hogy még jobban bezavarnak a működésébe ami rövid távon használ, de azt hiszem abban egyetérthetünk hogy csak gyógyszeres kezeléssel az élete végéig retteghet a páciens hogy mikor jön rá megint egy "skizofrén" roham. Kívülről mi azt látjuk hogy javult az állapota, mert mondjuk nem csapkod nem dühöng, de lényegében azt csak ő tudja hogy mit érez belül.
Persze a társadalom fél az elmebetegektől ugyanúgy mint a drogosoktól, ez valahol természetes.
Ja olyan meg véleményem szerint nincs hogy klinikai depresszió, vagy csak búskomor depresszió. Persze erre is van definíció. A mély hosszútávú folyamatos búskomorság, levertség feszült idegállapotot hívják annak. Nagyjából.
Vajon én melyik vagyok? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jean!
Én abban hiszek inkább hogy a kisérőjelenségei, tehát az érzelmek helytelen kezelése váltja ki ezeket a betegségeket, vagyis ebből indul ki az agyilag hibás biokémia folyamat ahogy fogalmazol.
Elvégre is ez a melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás féle kérdéskör.
Onnantól kezdve hogy megfogan a baba már kapja az élettől az impulzusokat, amiről nekünk fogalmunk sincs, hogy egy ilyen kis csöppség mit fog fel a világból 1-2 éves koráig. Szerintem ha innen közelítenék meg a pszichológiát mint tudományt, többre mennének a tudósok.
Számomra inkább az a nagy kérdés hogy miért alakulhat ki olyan nagy különbség emberek közt érzelmi szálon. Valaki könnyebben túl tud lépni azon, ha meghal egy közeli rokona, más meg beleőrül ha kirohad az almafája.
Jó bocs, jobb példa nem jutott az eszembe, de azt hiszem érthető mire célzok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a bipoláris elmezavar és a mániákus depresszió más tészta. a sima mezei depresszióról volt szó (előtagok nélkül), ami fedi egymást a búskomorság és a melankólia fogalmaival. az általad említett esetek már a neurotikus "megbetegedésre" vonatkoznak. a depresszió önmagában nem az.
nekem van paranoid skizofrén ismerősöm, aki gyógyszereket szed, és ezáltal csak évente 2x 3x jelentkeznek a nagyon súlyos paranoid tünetek, például feljelenti a családtagjait, mert azok (szerinte) ki akarják tenni a saját lakásából (ami a saját nevén van), vagy azt képzeli, hogy az emberek folyamatosan kémkednek utána, mindenhez odaképzeli a mögöttes tartalmakat. ilyenkor látható, amint a különböző személyiségek önálló életet élnek, nem vele, hanem általa, tehát a saját akaratot megkerülvén, minden logikus gátlást lerombolva.
azért nem igaz az, hogy az érzelmek helytelen kezelése, mert ezek az érzelmek nincsenek "kezelve", akadálytalanul uralkodnak az ember (beteg) felett. amikor már arról beszélünk, hogy a skizofrén tudja kezelni az érzelmeit, akkor egy enyhébb vagy gyógyuló tudathasadásról beszélünk. természetesen sohasem gyógyulhat meg teljesen.
jean-sol-partre,
a lényeg, hogy relációban van. konkrétan itt nem volt arról szó, hogy melyik vegyület vagy molekula mit okoz/jelez. hiszen nem vagyunk (én legalábbis) agyprofesszorok, hogy tényeket fogalmazzunk meg ezzel kapcsolatban. |
| | | | |
|
