 |
Legfrissebb hozzászólások (36061 - 36070)
 | |  | | | | |  | |  | | | | bnth. Azt mondod, nem vagy fiatal. Ez mennyi is pontosan? Azt szűröd le a korodból, hogy késő helyretenni a dolgokat. Mihez képest? Az esetleges elkövetkezendő 40-50 boldog, megelégedett évekhez képest? Vagy akárcsak egy boldog évért? Vagy csak egy boldog perccért? A boldogság egy üzlet lenne, az élet egy üzlet lenne, hogy megéri, nem éri? Ez a gondolkozás éppen abba a lehetetlen, magából kifordult társadalomba huz be téged, amivel annyira ellenkezel. Döntsd el szerintem, hogy te most más vagy-e mint a társadalom, avagy nem vagy más, és gondolkozz és cselekedj aszerint. A 40 nappal hogy álsz? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | bnth!
A társadalommal kapcsolatban sok dologban igazad van, sajnos!
De!
És itt jön a nagy DE!:)
Erről azt hiszem Feldmár is írt, egy testvérpárról akik családi okokból NAGGGGYON megfelelni kényszerültek.
A fiú egy kegyetlen üzletember lett.
Olyasmi mint amit leírtál.
És akkor ő rángatta a zsinórokat.
A lány a "női" energiájú utat választotta, és egy elmegyógyintézetbe került ha jól emlékszem.
Mert ő meg elvágta a zsinórokat.
Összerogytam, na most mozgassatok, ha tudtok!
Kinek volt igaza?
Őszintén? A tököm tudja.
De tény, hogy az úgynevezett gyengék útja is alternatíva. Ahol már nem is akar erősnek látszani az ember, és felszámolva az elvárásokat(hiszen egy senkitől ki akar valamit?) egyszerűen szabad lesz.
És kezd azzal valamit... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kep!
Most az ál-pszichológus kötözködő fog jönni!:)
De nekem tényleg ez a vesszőparipám: azaz hogy többnyire nem is tudjuk hol lapulnak az igazi bajok. Olyan mélyen elásva, annyi szar dolog van...és amiről nem tudatos az ember, azzal például hogy fog szakítani?
Teljesen igazad van a "lapozással" kapcsolatban, de ez nagyon gyakran nem megy, talán pont ezért.
És akkor elkezd keresni az ember, hogy hol a hiba... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, az utolsó hozzászólásaiddal egyetértek.
Reagálva:
"Vagyis a lelki függőség, a szorongás megmarad."
Nem, ha megteszed azt, hogy szakítasz a múlttal! Tényleg nagy bátorság kell hozzá, hogy mindent feladj, de miért szenvednél továbbra is úgy, ahogy most? Építs be a tudatodba bizonyos tanultakat! Ha úgy érzed, hogy kezdesz visszakorcsulni, akkor emlékezz rá megint, aztán lassacskán automatikus lesz a dolog. Így fel lehet készülni -ha magamból indulok ki. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Így van Elme man.
A cél az nagyon fontos méghozzá úgy ahogy megfogalmazod, ha nekem lenne, talán nem írnék ilyen hülyeségeket
Akkora szerepjátékban vagyunk hogy amikor önmagunknak hazudunk már azt sem vesszük észre.
Ez a végső bölcseletem így lassan már hajnalra és nem hajnalka mert az más hihi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hanaura!
Így van, csak az a kérdés mindig, hogy ezt ki hogy dolgozza fel magában.
Engem az zavar nagyon hogy olyan társadalomban élünk ahol nem az számít hogy milyen vagy legbelül, mert azt nem mutathatod ha gyenge vagy, el kell fojtanod az önképedet, csak mindig a magabiztosságot sugározd, mert csak akkor érhetsz el valamit, nem a belső értékeid alapján ítélnek meg az emberek, hanem hogy milyen színész vagy , és ebbe a megfelelési kényszerbe őrülnek bele nagyon sokan, akár szó szerint. Ezért nehéz kibékülni önmagaddal, mivel szerepet kell mindig játszani.
CSak néhány konkrét példa: álláskeresésnél az önéletrajzot tele kell írni hazugsággal, de a megjelenést is tanítják. Mégis a legjobb a kedvencem az a csajozás. Tanítják a pasiknak hogy mit mondjanak. Amerikában de Magyarországon is ebből meg lehet élni. Sőt.
Nem nézem le a nőket mert tisztelem őket, de szerintem ez hatalmas fricska rájuk nézve. CSak az a baj hogy aztán meg rinyálnak, amikor kiderül milyen a pasi, átvert megcsalt üt ver, de nekik akkor is a magabiztos mindig tudja mit akar férfi kell.
Randiguru, gondolom láttátok a filmet. SZerintem nem kell hozzá kommentár. De még tudnék sorolni számos ilyen számomra érdekes társadalmilag elfogadott normát, vagy nem is tudom hogy nevezzem.
Bocs srácok, remélem nem írok túl nagy hülyeségeket, így este
de én tényleg így látom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne haragudjatok, de En ugy latom, hogy ma mar sokak szamara fontosabb a sajat tapasztalatokkal valo, egymassal versenyzes, mint az informaciok hasznos felhasznalasa.Ne vitazzatok, senki nem azert jon ide.Inkabb ertsetek meg egymast.Sztem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kep!
Nem olvastam még egy könyvét sem Feldmárnak, de az interneten láttam rengeteg beszédét. Nagyon nagyra becsülöm őt. Komolyan néha olyan téziseket fogalmazott meg amiről én is pontosan ugyanúgy gondolkodom, vagy legalábbis nagyon hasonlóan. pl: a depresszió mint egy betegség beállítása a köztudatba. stb
Szívesen beszélgetnék vele , vagy részt vennék a terápiáján.
A hsz-ed másik részére reagálva.
Most komolyan azt gondolod hogy ez olyan egyszerű. Itt hagyok csapot papot és megyek a nagyvilágba. Akárhogy is van azért ehhez is kell bátorság. Egyébként gondolkoztam rajta, de egyvalamit nem szabad elfelejteni, ez olyan mint egy függőség. Attól mert " elmenekülsz" valahova, a gondok, problémák a fejedben megmaradnak, vagyis ha visszatérsz ugyanúgy szembe találod vele magad. Persze itt pl: nem vallási szertartásokra gondolok, mert az más tészta.
Vagyis a lelki függőség, a szorongás megmarad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Demon!
Elmondom én szívesen. Nem az anonimitásról van szó. CSak már kitárgyaltam egy pár pszichiáterrel eredménytelenül a problémáim.
Szóval Úgy általában , nem érzem azt hogy jó bolygón járok, egyáltalán jó dimenzióban(na ezért is kellett a drog, mer ugye tudjuk hogy akár a fű is képes egy másik létsíkot létrehozni, mintha kizökkentene valamiből) és mivel már nem vagyok( fiatal) már késő helyretenni az életem (még ha tudnám is).
Itt természetesen nem anyagi szempontokra gondolok, bár még úgy sem sikerült.
De akár kezdhettem volna úgy is hogy el akart vetetni anyám, amit már jó későn tudtam meg. Na most én úgy érzem hogy ezt, illetve még nagyon sok más (traumát) feldolgoztam már. El kell felejteni és kész, de talán mégsem ilyen egyszerű.
Régen nagyokat bandáztam a haverokkal most meg semmi, magányos lettem. De hasonló problémákkal mindenki küzd, csak talán túl tud rajta lépni vagy fel tudja dolgozni.
Nos talán ezekből a dolgokból is adódik hogy nem tudom elfogadni önmagam mivel ahhoz teljesen más színben kellene látnom a világot és ezeket a lelki vívódásokat helyretenni
Meg egyébként sajnos nagyon gyenge lelkületű egyén vagyok.
Mindent magamra veszek
De köszönöm hogy egyáltalán foglalkoztat a problémám. |
| | | | |
|
