 |
Legfrissebb hozzászólások (44631 - 44640)
 | |  | | | | |  | |  | | | Szép kutatási téma, kicsit loopos nem? :-)
Hogy lehetnek-e ebben a semleges hozzáállásban mély érzések, mély érzéseim? Nem tudom, azt hiszem itt a mély szó az értelmét veszti. Meg minden ilyen jelző.
A két neműség engem is zavarna, de én a nemtelenségről írtam.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Tovább megyek: ez a semlegesség lehetővé teszi, hogy dühös legyél? Ha igen, miben különbözik ez a düh attól, amikor nem "semlegesen" vagy dühös?
Van-e olyan, hogy megvilágosodott düh, és ha igen, mi a különbség a nem megvilágosodott változathoz képest?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Másik: az a semlegesség, amiről te beszélsz, az ugyanakkor lehetővé teszi, hogy mindenki baromira különböző legyen, igaz? Tehát nem arra utal, hogy mindenki egyforma, hanem arra, hogy mindenkihez egyformán (szeretettel) viszonyulsz?
Pl. ez a semlegesség lehetővé teszi, hogy ugyanakkor nagyon mély érzéseid legyenek?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szereintem Yin és Yang. Vagy van érem, és akkor két oldala van, vagy nincs érem, mert elnyeli a parkoloautomata. ;) Nem lehet mindenkit szeretni, és nem is kell... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az én problémám ott van, hogy a semlegesség feelingre kb. ugyanazt jelenti nekem, mint egy androgün lény. A mi világunk dualitás-alapú (férfi/nő), és a tökéletes lény akkor mégis androgün lenne? Ez zavaró.
Konkrét példa a Wachowski testvérek közül az, aki - állítólag - nővé operáltatta magát. Szerintem az történt, hogy ezek feljutottak egy olyan szintre, ahonnan le tudták ugyan hozni a Mátrixot, de ugyanakkor teljesen össze is olvadtak bennük a szélsőségek, ezért képtelenné váltak arra, hogy normális emberi lényként létezzenek.
Én azt kutatom, hogy meg lehet-e tudni azt, amit ők megtudtak, anélkül, hogy elveszítenénk a dualitást. Más szóval: össze lehet-e kötni az eget a földdel úgy, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tegnap egy egész bélyeggel jártam a várost. Leginkább a Margit szigetet fényes nappal a legnagyobb tömegben. Ahogy mászkáltam a rengeteg nagypapa, nagynéni, unoka, anyuka, barát, kutya között egyszerűen azt vettem észre, hogy az emberek kezdik elveszíteni a tulajdonságaikat. Eltűnt a koruk, a nemük, a külsejük, a lelkük, minden amit jelzőként lehetne aggatni egymásra. Furcsa, mert nekem is konkrétan egy szó: a semlegesség jutott eszembe erről. Egy teljesen homogén társadalom bontakozott ki előttem.
Ezzel egyenes arányoságban nőtt bennem a szeretet is mindenki iránt, a maga határtalan valóságában.
Nem engem kérdeztél cellux, és biztos túl egyszerű magyarázatka amit írok, de azt hiszem, amíg olyan világban élünk, ahol a tulajdonságai miatt ítélünk meg mást, akár pozitívan, akár negatívan addig nem fogunk tudni igazán szeretni. A világ tökéletesen ki van egyensúlyozva, nem nekünk kell osztályozgatni, és ha nem osztályozgatsz, nem lesz miért senkit se szeretned, se utálnod. Az EGYség tudatának öröme, elvezet a szeretehez. Ha eltudod fogadni önmagad, másokat is elfogsz tudni, és ugyan ez igaz vissza felé is.
Bizonyára nem oldottam ki a gordiuszi csomót, de ez az egyszerűsség nekem bőven elég. A feltétel nélküli szeretetben, el van rejtve a semlegesség, a feltétel nélküli részben... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | véletlenszerű levélhullatás: szerintem a nővény kinálja fel neked az adagot. |
| | | | |
|
