 |
Legfrissebb hozzászólások (64016 - 64025)
 | |  | | | | |  | |  | | | | én nem bízom a szadeszben, anno csak szavazókat akartak megnyerni azzal hogy ők majd legalizálják.ők már ebből nem tudnának semmit nyerni szóval más utat kell keresni... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | szerintem nem lenne jó, ha nyugaton (nyugati világban) mindenki számára elérhetővé tennénk az lsdt és társait, mert szerintem sokkal több lenne az élvezhetetlen, mint az élvezhető trip. A nargile féle klubbos megoldást használhatónak tartom, de ki engedélyezi a klubokat. Mondjuk ha én akarnék (de nem akarok) sátánista klubbot nyitni, azt ki tiltja meg....
És mivel egy vallási közösség (elöbb említett klub) erős settinget képes adni a triphez, egész embert átformálhatja a saját hite szerint. És ki az aki megmondja, hogy ki miben hihet, miért hihetnénk buddhában és a sátánban meg nem. Vagy mondjuk higgyünk Marxban, de bushban nem. Nem tudom érthető e amit próbálok felvázolni. ilyen esetben a psychedelikus szer a klubnak nagyon erős eszköze lehet.
De azért megpróbálok konstruktívan hozzáállni. Persze nem is ezzel lenne a legnagyobb probléma. én is az állami szabályozásban látom a legnagyobb áralomcsökkentést, hogy ne a maffiózókat támogassák, azok, akik ezekhez a szerekhez nyúlnak... remélem ezt egyre többen fogják belátni |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mahadeva: szerintem nem konstruktív hozzáállás, ha mindig csak azt ismételgetjük, hogy "hülyék az emberek" és "nem érettek a változásra". Ez a hozzáállás is a probléma része, nem a megoldása. Az abszolutizmus és a diktatúrák logikája ez: az embereket gyerekként kell kezelni, jól megneveljük őket, aztán majd ha elég érettek lesznek, akkor kapnak szabadságot is.
Persze, hogy nem tudjuk karosszékből kitalálni most, hogy milyen legyen pontosan például az LSD szabályozása - de ez nem jelenti azt, hogy teljesen értelmetlen erről együtt gondolkodni, legalább az elveket tisztázni, a létező modelleket elemezni és a leselkedő csapdákat azonosítani. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vagy telefonos gájd. Tárcsázza a 2525öt és profi tripvezetés stb. A hívás emeltdíjas :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És mondjuk a teljes legalizáció következményeit meg tudjuk-e jósolni? És mit írnánk az LSD dobozára?
Az van, hogy itt nem a szerekkel lesz gond, hanem a "közönséggel". Inkább őket kellene nevelni, utána nem biztos, hogy a reklámokkal lesz gond... Mennyi idő kell mondjuk a magyar társadalomnak, hogy "át tudjon állni"? És ezzel az a gond, hogy a "hülyéket" nem lehet és nem is szabad kiszűrni... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Erebos: a bacardis mdma volt nem mde. Sok külföldi okoskodó ember ólcsárolja a mi lasztikainkat mert azt hiszik hogy ami kelet europában van az mind szar. Lásd a pill reportot. Sok tapasztalatlan ember van ott aki csak még csak most kezdte. Én megtudom különböztetni az mdma-t bármitöl és azt hiszem látszik a pillreporton. Jóval ezer fölé mentem már a lasztikkal:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 4, a következő és utolsó felvonás elején azon kaptam magam, hogy ez Magyarország, nem sokkal Mátyás halála után vagyunk egy várban, ahol is éppen téli csata dúl a betolaködó török portyákkal: "Magyarország még nem veszett el!" - ez volt a legelső benyomásom. a várkapitány (maga Bessenyei Ferenc) közben nógat, hogy jöjjek már és hozzam már azt a karácsony fát! igen nehezemre esett, mert kurva nagy volt. (ekkor esett le, hogy ezt adta a kínai a kezembe.) NEMES Quentel Gáspár de Felső- és Alsónémedi Uramat véltem felfedezni, ahogyan lefetyelve fut mögöttem jajgatva. somolyogtam is magamban rajta. "ő bejöhet" - mondta a várkapitány. bent ropogott a kandallóban a tűz. nagyon jó volt ott lenni. a felesége is ott volt. ő azonban már tartózkodó szeretettel fogadott és szintén a háttérben maradt. "tegyem a fát a sarokba!" - mondta a kapitány. utólag látom, hogy ekkor már nem akartam semmilyen kezelést, csak velük lenni, de mégis "kezelés" lett belőle. a kapitány, miután étellel-itallal kínált, lefektetett az ágyra azzal, hogy pihenjek és "analizált" - de nem úgy, ahogy egy Freud Zsigmond, mondjuk, hanem úgy, ahogy egy parasztember: figyeli, mikor hazudsz neki. beszélgettünk. végül azt mondta, most figyeljek. elkezdett a szeme mozogni, a falon lévő térképre figyelve egyre inkább. elkezdett révülni az öreg, ekkor már így szólítotam magamban. és pár pillanat múlva az én szemem is. a térképen kerestünk egy helyet, nem tudtuk, mit, de kerestük, egyre nagyobb sebességgel. az öreg szeme valami félelmetes sebességgel járta be az egész földgolyót, és a szememnek követnie kellett az övét, és mindig azt mondtam, hogy "nem". végül kezdett élesedni a kép: egy hely és egy időpont tekintetében. amikor először meglátták egymást, akkor azt mondtam, hogy "igen!". az öreg ekkor levált rólam és transzba estem az ágyon elhagyva már a térképre való figyelést - a két, egymást gyűlölő ember, apám és anyán első pillantásától fogva remegett a testem, és egyre gyorsabban jártam be azt az utat, ami jelenkori állapotomig tart: végül roppant egy nagyon kellemeset a bal lapockám - mint mikor egy csontkovács megkezel téged. kinyitottam a szemem, és azt mondtam az öregnek, hogy "köszönöm!", de az arcát már nem láttam. a fejét félrefordította, a befonott hajában egy szalag volt. "szerintem ez egy ősi magyar sámánszalag" - mondtam magamban. annyit kérdezett, hogy ez első pillanattól fogva-e? mondtam, hogy igen! ekkor örömében akkorát üvöltött és kurjantott, hogy még a tartózkodó felesége is eleresztett egy félmosolyt a szája szegletében. a feleség ezután kitett két teknőc-kacsa hibrid, egyébként tök jófej, végül is, kacsát, azzal, hogy ma kacsaleves lesz! mondtam, hogy ne, mert ölni izé, de nem az én dolgom... ott volt még két macsek (a két csaj kutyám :), az egyik a lábamat rágta, hogy jáccak vele, a másik, egy drága kis piros huzatos meg az ablakban egy kis kosárban szundikált. kint esett a hó. ekkor felébredtem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 3, egy 19. század végi londoni ópium-barlang bejáratánál átadott egy kínainak azzal, hogy ő már nem tud rajtam jobban segíteni. az utcán kurvák, szétütött arcok, pisiszag meg ilyesmik, késő éjjel volt. a kínai mondta, hogy menjek be: amint beléptem, mindenki rám nézett ezzel az arckifejezéssel: "de hiszen ez az ember még sohasem fogyasztott szintetikus kábítószert!" (ami igaz is.) a kínai mondta, hogy ne foglalkozzak velük, kövessem. bevezetett a "dolgozószobájába" :). a felesége is ott volt, aki nagy szeretettel fogadott, de végig a háttérben maradt. mondtam, eléggé nagyképűen, hogy akkor kezdjük a kezelést. a kínai bácsika erre eléggé bepöccent és szétszívatott: nagyon mókás részek voltak ezek, a részletekre sajnos nem emlékszem. "most már elég! :)" - mondta a felesége, és a férje tényleg elkezdett rajtam dolgozni, de nem tűkkel, hanem ilyen "energialeszedéssel". tulajdonképpen hozzám sem ért, de az egész testemet átdolgozta. (közben benyitott véletlenül az ajtón 2 férfival az exem bepiálva-bedrogozva: "te meg mit csinálsz itt?" - kérdezte és kiröhögött, de rögtön el is mentek. a kínai mondta, hogy ne foglalkozzak velük.) de éreztem, hogy még maradt bennem egy görcs. egymás szemébe néztünk, amikor is azt mondta, hogy valamiről még meg akar bizonyosodni: "kövessem és hozzam magammal azt ott a sarokból a lépcső mellől". a feleségétől nem búcsúztam el, mert úgy gondoltam, még visszajövünk. az ajtón kimenet a falon üvegládikában lévő tűit csodáltam... :);
|
| | | | |
|
