 |
Legfrissebb hozzászólások (64246 - 64255)
 | |  | | | | |  | |  | | | a jóval optimálisabb körülmények nem ott dőlnek el, hogy pl. legális-e a bélyeg vagy sem. megkövezik-e a drogosokat v. sem. drogos = beteg nézet v. sem.
én egész életemben úgy éltem eddig, hogy a körülményeket én alakítottam ki, a lehető legjobbra magam számára abból, ami rendelkezésre állt. ez annak köszönhető, hogy otthonról azt hoztam, hogy soha nem felejtek el gondolkodni. hálistennek a párom is ilyen, ha nem 'ilyenebb'. én úgy gondolom, hogy ha a gyerek kiskorától kezdve különböző (akár egymásnak ellentmondó) ismereteket kap tőlünk, akkor képes lesz gondolkodni, és mérlegelni, és az adott helyzetben úgy alakítani a körülményeket, hogy az neki a legjobb legyen.
ez a gyakorlatban pl. olyasmi, úgy tudnám leírni ezt a hozzáállást, rossz példával, de mi úgy szeretnénk csinálni, hogy amikor este van, és estimese idő, és mesélni kell, akkor egyik nap "végtelen történet"-et mesélünk, a másik napon "oroszlánszívű testvéreket", a harmadik napon "buddha élete - mesésen", a negyedik napon "jézus élete - mesésen", az ötödiken valami tudományos témát járunk körbe mesésen, pl. "darwin és a kurtafarkú malac esete" - vagyvmi ilyesmi... - a hatodik napon verset olvasunk, a hetediken meg kb. mohamed élete mesésen. a lényeg, hogy már kiskorában rengeteg dologgal ismerkedjen meg, és rengeteg dologról halljon, hogy ne legyen olyan egynemű az élete. Egy gyerek sokkal több információt képes befogadni, ez nem azt jelenti, hogy magolni kell vele a zsoltárokat kb., hanem hogy sokkal lágyabb a világnézete. és ha ezt a lágy folyékony értékelő világnézetet megőrzi, teszem azt csúnya szóval élve "holisztikusan" gondolkodik, akkor később sem lesz gond, hiszen már eleve az alapok nem olyan korlátoltak, mint a többi gyerek esetén, ahol a szülő meg van arról győződve, hogy a gyerekének is úgy kell látnia a világot, ahogy ő látja.
és mint mondtam, nem az a megoldás, hogy kezébe adod az ekit, vagy a papírt 19 évesen (vagy urambocsá előbb). a példamutatás elkerülhetetlen...
ez nem jelenti azt, hogy amikor a gyerek hazajön a suliból, ahol épp a drogokról volt szó, és alig 14 éves, akkor ne lehetne vele beszélni a drogról, úgy ahogy az elvárható lenne. a lényeg a semleges értékítélet sztm, mert ne te vondd le a konzekvenciát, hanem majd ő, ez a dolga. te max irányt mutatsz, de nem gondolkodhatsz helyette...
én károsnak tartom a közös bélyegezést és drogozást a gyerekkel azzal a szándékkal, hogy "tanuljon" vagy akármi más miatt.
de ez nem zárja ki azt, hogy ha már ő magától jutott el oda, hogy pl. szív v. papírozik, akkor később ne lehetne vele együtt nyomni néha.
más kérdés, hogy nekem már ez se fér bele, de ezt nem utasítom el annyira, mint azt amit ajtóablak mond...
másrészt pedig ezt nem is értettem: személyiségzavaros gyerek és lsd terápia?? mivan? eleve olyan hogy személyiségzavaros nem létező fogalom, de ha létezne is, akkor tudtommal a daath is ott foglal állást, hogy ha labilis a lelki állapotod, akkor ne drogozz. tévednék?? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | értem nyuszika. azt gondolom, ez konstruktív hozzállás.
és akkor még mindig azt kérdezem, hogy mit szeretnél, ha már teszi, milyen körülmények között tegye?
mert én azt gondolom, ez egy jó kiindulási pont, ha arról gondolkodunk, hogy hogyan lenne jó. esetleg mindenki képzelje el 19 évesen a lányát, és képzelje lelki szemei elé egy bélyeggel a kezében. és képzelje köré... mindent. azokat a belső körülémenyeket (hozzáállás, ismeretek stb.) és külső körülményeket (legalitás, kultura, aktuális szetting [kikkel/hol/hogyan]) , amikben a 19 éves lányát szeretné látni. és, hogy mi az a minimum és maximum, ami a többi ember egyénenként és társadalomként tehet azért, hogy az a 19 éves lány valamiféle, a mainál jóval optimálisabbnak tetsző körülmények között álljon azzal a bélyeggel a kezében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hoztunk klónokat,de azok nem az enyémek voltak..én csak magokat vettem.hím klónt nem árulnak,nem tudom ezt honnan vetted. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bombadil:
egetverő különbség van aközött, hogy te adod neki a kezébe a bélyeget és együtt bélyegeztek, meg aközött, hogy ő magától dönt úgy, hogy bélyegezik, és ezt még el is mondja nekem.
mondhatni világokban mérhető különbség
had ne fejtsem ki, why
de kérdésedre válaszolva, ha kiderülne a gyerekemről, hogy 19 évesen papírozott, akkor a reakcióm két dologtól függ:
1. kiderült, de nem ő mondta el, máshogyan jutott tőle függetlenül a tudomásomra. ilyen esetben nem csinálnék semmit, max a legközelebbi találkán elsütnék valami papíros poént, majd cinkosan egymásra kacsintanánk kb., és hagynám folyni az életét, ha el akarja mondani és akar róla beszélni, akkor beszél, én csak jelzem, hogy tudok róla, és nem ítélem el.
2. ha ő mondja el, akkor beszélgetünk róla. megkérdem miért csinálta, és milyen volt neki. lehetőleg mindezt egy csendes hétvégi estén valami rekreációs kábítószer (én spec a száraz vöröset preferálom) társaságában megvitatjuk. én elmesélem az én régi élményeimet ezügyben, és megpróbálom megérteni az ő élményeit.
kb. ennyi.
de fontos tudni, hogy ő döntött így, magától, nem én adtam a kezébe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nyuszika,
én azt szeretném kérdezni, hogy ha mégis úgy alakul, hogy gyermeked egy nap papírozik -- mondjuk 19 évesen, de tegyük fel még veled él, mondjuk első éves egyetemista --, egyrészt hogyan viszonyulnál hozzá?
másrészt mit szeretnél, ha már mindenképpen az van, hogy teszi, legálisan tegye vagy illegálisan? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sámán
Köszönöm, akkor azt hiszem minden rendben halad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Igen, éppen ez vele a baj. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: fehér
Logó: kínai jel (zodiákus halak)
Forma: kerek
Látom páran dicsérik a kínait, de sajnos én szinte hatástalan verzióval futottam össze, még 1 kávé is jobban megüt mint ez, még ha kettessével eszem is. Pedig emlékszem a tavajira, az nagyon ott volt!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez ismerős :)
Az én apám pl rövidre zárta a dolgot, nem szólt egy árva szót sem, meglátta a növényeket, néhány napig olyan furcsán nézett rám, aztán valószínűleg gyomirtóval végezte ki szegénykéket, amivel kivívta az egész család haragját, ugyanis anyukámnak sejtelme sem volt róla, hogy mi az, és nagyon örült, hogy végre az én szobámban is van valami zöld...
Amúgy anyukám szerint a zizi halálos drog, viszont a kokain az jó, mert az csak egy kis serkentő... Szóval ennyit erről. Én azért mondtam, hogy kokaint nem szándékozok alkalmazni ennek ellenére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Továbbá továbbra is úgy gondolom, és a világért sem akarok vitát generálni ezzel, de ha úgy neveled a gyerekedet, hogy 'közvetlenül' nem neveled, de megmutatod neki a lehető legtöbb szeletét a gondolkodásnak és a valóságnak, akkor mire kiforr a jelleme (mert ugye az embernek van ilyenje, legalábbis már akinek), oda jut, hogy tud szerteágazóan és horizontálisan gondolkodni, mérlegelni, és nem lesz egy szűk szeletbe belezárva (a KINEVELT útba, amibe anyu és apu jóindulatúan BELEZÁRTÁK), tehát nem lesz rászorulva arra, hogy ebből a szűk körből TÁGULJON, értsd.: akár drogozzon. Ha mégis, akkoris max rekreációként. Mert valljuk be, a legtöbb ember elsősorban tágulni, semmint lazulni szeretne, and this isnt a coincidence...
Úgyhogy ahelyett, hogy arról beszélgetnek egyesek, hogy hány éves kortól papíroztassák be a gyereküket (ezzel is ugyanabba a hibába beleesve, amibe a saját szüleik beleestek, a régi értékrendjük átörökítése, semmint a jellemüké), talán arról kéne elmélkedni, hogy hogyan NE kelljen papíroznia ahhoz, hogy boldog legyen...
Beszéljünk pl. arról, hogy milyen meséket kellene mesélni a gyereknek kiskorában... pl. |
| | | | |
|
