 |
Legfrissebb hozzászólások (64261 - 64270)
 | |  | | | | |  | |  | | | Vino:
Üdv újra itt, köszönjük a gondolatokat, és B.U.É.K. neked is! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | (És mivel jogos a kérdés, ezért feltettem a választ is a megfelelö oldalra.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | catmacs:
Klikkelj a nevekre és akkor rögtön rájössz a kategória-különbség okára! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: "A partidrogokat lehetne szórakozóhelyeken forgalmazni, pl. MDMA és kokain tartalmú üdítőitalt, mint ahogy vodkát és whiskey-t is (alkoholt se szabadna szerintem szupermarketben árulni). Fogyasztási cikkek, igen, mint a sör meg a kóla meg a redbull."
Úgy érted, hogy az alkoholtartalom mentén ("parti alkohol" - tömény) és fogyasztási cikk - sör) választanád szét az szeszesitalok lehetséges forgalmazási helyszínét? Vagy egyáltalán semmilyen alkoholt se lehessen kapni boltban csak szórakozóhelyen és más vendéglátóipari egységekben?
Szerintem mindkettővel az a baj, hogy ezzel nagyon erősen belenyúlnál a problémamentes ivóknak is a fogyasztási szokásaiba, hiszen kényszerűen ezekre a helyszínekre szűkülne az alkoholfogyasztásuk és pl. otthon nem is ihatnának. Vagy ha hazavihetnék innen a vásárolt italt, akkor mennyivel jobb, hogy csak itt vehetnék (nyilván drágábban) és szupermarketben nem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tripster:
A "némi irónia" nem pótolja az érvelést, de még sok újat se mond...
A gyakorlatot elvileg, elméletileg és etikailag kell megalapozni; a kézenfekvöség nem lehet kiindulópont. A kapitalizmusnak sem muszáj benyalni, amikor lehetöség van újfajta beavatkozási módokra. pld. azzal, hogy dekriminalizálják a csekély mennyiségü kannabisz otthoni termesztését. Az államnak pedig semmi esetre sem adnék droggyártási monopolhelyzetet, sem pedig a fogyasztással arányos termékadóztatási lehetöséget. Inkább a jelenlegi feketegyártók minöségellenörzési "kifehérítésével", illetve új, minöségellenörzött gyártók bevonásával kellene megoldani a kínálatot.
A "triptanyával" gyk. leírtad a közösségek - pld. az ayahuasca- és meszkalinvallások - részére engedélyezett droghasználati szertartást. Ezt a modellt kellene kiterjeszteni úgy, hogy bizonyos, elöírásoknak megfelelö helyeken legyen engedélyezett a fogyasztás a drogjogsival rendelkezö személyek részére. Otthon amúgy is, emellett pedig terápiás és közösségi (egyház, klub, magánparty) szettingekben is. De ezek legyenek tagsághoz kötött fogyasztási (és nem beszerzési) helyek, a tagság pedig legyen drogjogsihoz kötött.
Tavaly Hofmann papa szülinapján gyk. az volt, amit leírtál, egy szimpózium/party keretei között (Feldmár nélkül). Egy kevésbé korrupt országban a rendörségnek esze ágában sincs zaklatni ok nélkül az embereket, az állam pedig jól jár a hivatalos rendezvény leadózott, másodlagos bevételeivel, és nem a drogadóra hajt. És ez nem mese volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igaz, hogy érdemes valami szeszmentes folyadékot bevinni , de nem érdemes lekínozni egy litert ,másnap ugyanúgy nagyon kívánod a vizet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na betáraztam szilveszterre :D fekete smiley, fekete dollár,fehér micu , és piszkosfehér rolex:D vkinek a fekete dollárrol van infója, mert az adatbázisban zéró? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: fehér
Logó: kínai jel (zodiákus halak)
Forma: kerek
Ha szilveszter, akkor kínais kerek:DDDD visszatért a tavalyról már jól ismert hóka-móka...ugyan olyan jó, mint a tavalyi:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv!
Tudom rég írtam ide, és egykor azt ígértem majd szépen lassan mindekinek válaszolok. Akartam is, csak valamin úgy felhúztam magam, hogy időt akartam magamnak, hogy lehiggadjak, aztán kikopott belőlem a vágy, hogy ide írjak, meg le is szartam az egészet őszintén megmondom, nem láttam már értelmét annak, hogy győzködjem az igazamról az embereket. Lehet, hogy végül lett volna esély, de úgy gondolatam, hogy ezt meghagyom a sorsnak, hogy azok elé tárja, akik élhetnek vele. De most nem is ez a fontos, valahogy úgy éreztem, hogy el kell varnom ezt a szálat. A halál, a vég adja ameg a tettek súlyát az életben. Ha nem lenne, sosem lenne vége az életnek, és mindig lenne lehetőség a hibáink javítására, vagy a hibák elől való menekülére. Olyan dolog ez, mint amikor valaki elvesztít valakit, akit nagyon szeretett. Bár a szeretet tökéletes, az ember mégsem tud tökéletesen szeretni természeténél fogva. Néha hibázik, és ilyenkor megbántja azt is, akit szeret. Némely hiba tudatosul az emberben, némely pedig nem. Van amit megbán, van amit nem. Ám amikor az a valki, akit nagyon szeret meghal, és tudatosul benne minden, amit ellene tett, és fájó emlékként törnek felszínre azok az emlékek, amikor valami másért, valami lélektelen, anyagi dologért, vagy önös érdekből megbántotta az illetőt, rájön, hogy amivel megbántotta az a dolog pótolható, felejthető, míg aki és ami elhagyta őt, az mindennél értékesebb. Mert ami pótolható, felejthető-így a test- az múlandó, örökké változó, viszont ami pótolhatatlan- vagyis a lélek- az örökké való, és amit ezzel teszünk az minden időre szól. Vagyis ha a test örökké élne, tetteink következményei nem lennének végérvényesek, mindig lenne hátra időnk a jövőben a változtatásra, ezért sosem változtatnánk. A halál az a pont, ahonnét többé nem kérhetünk bocsánatot, nem tehetünk jóvá semmit, ezért legalább olyan fontos része annak, mint a születés. A születés lehetőséget ad arra, hogy változtassunk azon, ami változtatható, a halál pedig arra, hogy amit teszünk a végérvényes legyen. Furcsa módon, de talán nem véletlen, hogy a vég saját maga gyilkosa, önmaga jelenti a végtelen kezdetét. És bár kvázi halálra ítélve születünk erre a világra, sem a születés, sem a halál nem nevezhető az élet értelmének. Mindezek ellenére, vagy inkább éppen ezért, hogy különböző utakon járunk, amik végül egyesülnek, és egyfele, a halál fele gravitál minannyiunk sorsa, az élet értelme is éppen maga az élet, mint ahogyan az utazás célja sem a megérkezés, hanem az út maga, amit bejárunk. Amint a célt elértük, ez értelmetlenné válik, míg az út értelmet nyer. Ezért minden pillanatban arra kell törekednünk, hogy tudatában legyünk annak, a döntés a mi kezünkben van. Mi döntünk arról, merre menjünk, a választás szabadsága a mienk, és amit teszünk végül, az örök érvényű tett. A múlton nem, de a jövőn változtathatunk. Ugynakkor azt is tudnunk kell, hogy merre megyünk, mert nem mindegy, hogy valójában arra megyünk e, ammerre szernetnénk, vagy nem is tudjuk, hogy rossz úton járunk. Az ember a tudással öntudatra ébredt, mégsincs tisztában mindig tetteinek következményeivel, mert olyan dolgokat cselekszik, amiknek a kimenetelét nem érinti meg azonnal. Például nem tudjuk valójában mit jelent a környzetszennyezés, van e globális felmlegedés, és ha igen akkor nem szükségszerű e bekövetkeznie, tehetünk e róla, vagy ellene. A meggondolatlanság- vagy a jól átgondolt tévedés is akár- sokszor rossz irányba tereli. Az ember cselekvőképes ugyan, de legtöbbször vak. Bár ez nem mentesít minket a felelősség alól, hisz az út végén magunknak köszönhetjük csak azt, ahová érkeztünk. Egyéb iránt pont ezért kell megbocsátanunk egymásnak, hisz e tekintetben lényegileg mindannyian egyformák vagyunk. Senki sem tévedhetetlen, és akárki ráhibázhat az igságra. Aki felfogja ezeket, az megérti , min kell változtatni, és mi az amin már nem tud. Jézus is ezért mondta:"Uram bocsáss meg nekik, hisz nem tudják mit cselekszenek"... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ...A lélek minden cselekedet forrása, ez visz minket előre az úton. Némely szándékot képesek vagyunk az elménk által befolyásolni ugyan, irányítani, de azt, hogy milyen érzéseink legyenek nem. Az elme felfogó képessége pedig határos, nem tudjuk felfogni azokat a dolgokat, amik ezen a határon túl vannak. Ezért nem ismerhetünk minden összefüggést, és minden következményt, nem lehetünk mindent tudók.Ezekben a dolgokban nem hagyatkozhatunk felfogásunkra, a gondolatainkra, és ezért -ha csak az elménkre hagyatkozunk- vakokká leszünk ebből a szempontból , hiszen igy nem látjuk mit teszünk, merre tartunk. Viszont a lélek határtalan: habár nem tudunk mindent megérteni, de minden dologgal, amivel kapcsolatba kerülünk, az érzéseket kelt bennünk. Vagyis a lélek mindent képes felfogni, a lélek mindent lát. A szemünk a lélekre pedig a szív. Ezért mondja az írás: Ha szemed ép, egész tested világos, de ha szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Vagyis ha az ember szíve ép, akkor az egész lelkét, és ennek következtében a tudatát és minden tettét a szeretet világossága ragyogja be, és látóvá válik, viszont ha nem ismeri az igaz szeretetet, akkor sötétségben, vakságban viszi véghez a tetteit. Végezetül ezért kell szűntelenül Istenhez fohászkodnunk azért, hogy bocsássa meg bűneinket, és ha vakon, a sötétben botorkálunk - önnön szabadsgunk a kárára is - óvjon meg minket attól, hogy őellene cselekedjünk. Ébressze fel bennünk a szeretet lángját, ezzel mutatva lelkünkek az utat ezekben a homályos időkben. És legvégül mindazok tükrében amit elmondtam, elnézést kérek azoktól, akiket annak idején megbántottam, vagy felbosszantottam, őértük próblatam tenni, nem ellenük. Ja... és bocs, hogy ilyen hosszúra sikerült minden. B.U.É.K.! :-) |
| | | | |
|
