DAATH

Nem az igazság teszi naggyá az embert, hanem az ember teszi naggyá az igazságot.

Konfuciusz

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok


[20250114] Aláírásgyűjtés: Európai Polgári Kezdeményezés a pszichedelikus terápiákért
[20250114] Média: Megnyílt a Daath hivatalos publikus Facebook-oldala
[20250111] Fejlesztés: Daath Keresés megjavítva
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája


Legfrissebb hozzászólások (64296 - 64315)

 
 
>>> Drogos viccek <<<
ZacaTe2007. december 29. 23:53
 
 
Én nyáron olyat fotóztam, hogy Ahány diák annyi bélyeg , szintén a magyar posta remekműve:)
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Nargile2007. december 29. 23:00
 
 
Iorek: ez egy elég súlyos kijelentés, ezzel gyakorlatilag azt mondod, hogy a bűnszervezetekben jobban bízol, mint az államban, amit csupán annyiban tartassz másnak a többi bűnszervezettől, hogy az nagyobb. Ennyi erővel azt mondod, hogy a személyi jövedelemadó és a TB befizetése rosszabb, mint ha járulékot fizetsz a helyi maffiának. Vagy hogy ha konfliktusod van a szomszédoddal, akkor inkább lerendezed pisztollyal-ököllel, és nem jogi úton.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Iorek_Byrnison2007. december 29. 22:29
 
 
Nargile kérdezte:
"Ezt vagy eladja a haduraknak, vagy eladja az államnak. Melyik a jobb? Ha a bűnözők kezébe kerül, vagy ha legális célokra adják el?"

Nem könnyű választás. Ha muszáj, a hadurakra szavazok. Az állam is hadúr. Csak erősebb (ha az egész földkerekséget nézem), mint a többi.

Grrm
Iorek
 

 
 
>>> Drog Etikai Kódex <<<
Iorek_Byrnison2007. december 29. 22:08
 
 
Grrrm.
Egyetértek, Ajtóablak.
Valaki idézett itt leírást súlyosan személyiségzavaros gyerekek (!) LSD-terápiájáról. Tényleg nem kéne, hogy a bigottéria diktáljon.

Iorek
 

 
 
>>> Drog-jogosítvány, azaz drogosítvány <<<
Zaxxon2007. december 29. 21:53
 
 
igen sajnos. Már az utópisztikus állapot lenne, ha nem romlana a helyzet. Azért olvasgatom tovább a fórumot, hátha valaki rájön valamire:)
 

 
 
>>> Drog-jogosítvány, azaz drogosítvány <<<
Ivy I2007. december 29. 21:44
 
 
OK, sejtem, bár ez olyan koménistául hangzott :o) Már csak azért is kérdeztem, mert az adóinkat, járulékokat ugyebár befizetjük, az jó az államnak, de ahhoz már nem vagyunk elég értelmesek a hatalom szerint, hogy magunk döntsünk pl. a tudatállapotunk felől. A kötelességekkel nincs gond, azt kikényszerítik, de a jogaink folyamatosan sárba vannak taposva :o(
 

 
 
>>> Gomba termesztés <<<
Soproni2007. december 29. 21:44
 
 
A terráriumba helyezést követően hány nap alatt kell elindulnia a termőtestek növekedésénekM?
 

 
 
>>> Drog-jogosítvány, azaz drogosítvány <<<
Zaxxon2007. december 29. 21:39
 
 
az elöbb egy rossz közhelyet használtam költői túlzásokkal.

úgy gondolom, hogy a kötelesség is fontos és a jog is fontos egyaránt, meg az, hogy ezekkel mindenki tisztába legyen. mostanában a sok tüntetést azoknak a szakszervezetnek köszönhetjük, akik lázítják, az amúgy félig meddig békességben dolgozó közalkalmazottakat.
Nem mondom, hogy nincs igazuk, de pont azért nem érnek el vele sokmindent, mert a vezetők és a hatalom, ami az országon ül, tusztában van a jogaival, de a kötelességével nem (ezt úgy értettem hogy cselekszik a kötelességéhez méltóan)

ígyekszem leszokni a nagy szavakból álló közhelyekből :P

 

 
 
>>> Drog Etikai Kódex <<<
Ajtóablak2007. december 29. 21:24
 
 
'pld. ha az a félelem, hogy "beetetik a gyerekemet az óvoda elött", akkor a felelösségteljes droghasználó elfogadja, hogy kiskorúak jelenlétében sohasem használ drogot.'

azért ne határozza meg a gondolkodást az előítéletesek világképe, ez olyan lenne, mint a serdülőkori dafke - csak azért csinálok valamit, mert tilos.
a konkrét gyerekes példa azért is ragadott írásra, mert azt gondolom, hogy egy felnőtt számára a pszichedelikumok jó eszközök lehetnek arra, hogy megértsen egy másik típusú lényt: egy gyereket, és nem csak elméletben, hanem a gyerekkel jelenléve. meg sztem az is jó lehet, ha a gyerek lát kulturált droghasználatot, nem csak hányós részegeket.
 

 
 
>>> Gomba termesztés <<<
tester2007. december 29. 20:44
 
 
itt is kiszaradt egy suti bar nyilvanvalo volt hogy ki fog.
a talka amiben a vermikulit volt parasitas celjabol, kb akkora mint egy olyan doboz mint amiben az epret szoktak arulni, ebben ul a suti, ez az egesz pedig egy zacsiban.
elkezdett termostesteket noveszteni de ezek egy het utan leszaradtak.
most viszont hogy minden nap kapnak sprickoloval, meg szelloztetest is naponta, ket nap alatt nagyobb testek fejlodtek mint az ezelottiek az egy het alatt.

szoval az a palack valszinuleg nem eleg.
 

 
 
>>> Drog-jogosítvány, azaz drogosítvány <<<
Ivy I2007. december 29. 20:29
 
 
Zaxxon, kifejtenéd ezt a köteleség-témát? Gőzöm nincs, miről beszélsz, bár szövegnek jó, csak szar.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Nargile2007. december 29. 19:52
 
 
Nem a fűre gondoltam, nem is a pszichedelikus drogokra. A fű esetében a coffee shop modell megfelelő, az LSD gomba és társai esetében pedig a jogosítványos-klubbos forgalmazás. Viszont a partidrogok esetében életszerűtlennek tartanék egy ilyen rendszert: az emberek nem misztikus beavatási szertartások keretében akarnak koxolni meg ekizni, hanem a bulizáshoz használják ezeket. Ez is egy rekreációs droghasználati igény, amit ki kell elégíteni, ha nem elégíted ki legálisan, akkor megmarad az illegális piac. A partidrogokat lehetne szórakozóhelyeken forgalmazni, pl. MDMA és kokain tartalmú üdítőitalt, mint ahogy vodkát és whiskey-t is (alkoholt se szabadna szerintem szupermarketben árulni). Fogyasztási cikkek, igen, mint a sör meg a kóla meg a redbull. Ha nincs marketing és reklám, akkor nincs ezzel semmi gond. Nem látom be, miért lehetne mondjuk legálisan berúgni egy szórakozóhelyen, miközben ne lehetne legálisan beekizni.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Én+te+ö=gén2007. december 29. 19:32
 
 
Nargile:
"az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött"

Most konkrétan a kannabiszról és a coffee shopokról beszélsz? Más szereknél nem tudom elképzelni, hogy a szetting ennyire kötött legyen. Miért kellene a szórakozóhelyek kezébe adni ezt a szert is? Hiszen azok a profitorientált, személytelen, kultúra és közösségi értékek nélküli fogyasztói társadalmat képviselik. Akkor már inkább egy vallási közösség, vagy pszichedelikus pszichoterapeuta legyen az elosztó.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Nargile2007. december 29. 18:52
 
 
"Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot?"

1) Az afgán paraszt így is, úgy is megtermeli az ópiumot. Olyan opció nincs, hogy az afgán ópium ne kerüljön be a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. Ezt vagy eladja a haduraknak, vagy eladja az államnak. Melyik a jobb? Ha a bűnözők kezébe kerül, vagy ha legális célokra adják el?

2) A jelenlegi afgán ópium-ellenes politika közvetlen következménye a politikai válság eszkalálódása: az iróhadjáratok tovább növelik a kormánnyal szembeni elégedetlenséget és a felkelők karjaiba kergetik a parasztokat, ráadásul a parasztok fő megélhetési forrását pusztítják el, ami humanitárius katasztrófához vezet. Ennek a politikának véget kell vetni, nincs esély az ópiumpiac felszámolására belátható időn belül - ha viszont a felszámolására nincs esély, akkor mi más alternatíva marad, mint a legális szabályozás?

3) Tisztában vagyok vele, hogy a gyógyászati igényt (én ide veszem a több millió heroinfüggő napi heroinigényét is) ki lehetne elégíteni más úton is - viszont miért elégítenénk ki más úton, amikor az afgán ópium felvásárlásával két legyen ütünk egy csapásra: kielégítjük a fejlett világ heroinigényét, és kifogjuk a szelet a nemzetközi drogkereskedelem vitorlájából? Ez ugyanaz a kérdés, hogy miért kéne szintetizálni THC-t, amikor egy tök egyszerűen és olcsón megtermeszthető növény helyettesítheti a szintetikus drogot?

Hogy Afganisztánban nem megoldható a legális szabályozás - azzal több szakember és szervezet is vitatkozna, pl. a Senlis Council:

http://poppyformedicine.net/

Valóban nem lenne egyszerű megszervezni - de a mostani ópium-ellenes politikánál szerintem még mindig sokkal megvalósíthatóbb.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
U_I2007. december 29. 18:43
 
 

Ha már a (szintetikus ópiát) metadonnál tartunk: Richard Nixonra sokan mind a mai napig úgy tekintenek, mint aki "kirobantotta" a kábítószerek elleni háborút. Nos, a kép ennél sokkal árnyaltabb, sőt Nixon drogpolitikája humánusabb volt, mint ma azt sokan - gondolom, tájákozatlanságból - beállítják. Az általa kiválasztott "drogcárok" a kezelést tekintették elsődlegesnek. Továbbá: Nixon ill. Jerome Jaffe vezette be az USA-szerte a metadonkezelést.

"Dr. Jerome Jaffe is often referred to as the nation's first official ´Drug Czar´ for Nixon's Special Office for Drug Abuse Prevention, and in 1971 faced with the public image problem of returning servicemen from Vietnam who were heroin-addicted (and mostly black). Servicemen who tested positive at the end of their hitch weren't allowed to come home, and were forced to stay in Vietnam to undergo treatment. Dr. Jaffe expanded on this and set up methadone treatment facilities around the U.S., marking the first (and only) time treatment was a priority in the war on drugs."

Dr. Robert DuPont was director of the National Institute on Drug Abuse and head of the Narcotics Treatment Administration during the mid-70s, and he is often referred to as Nixon's main drug czar. He moved the nation away from reliance on methadone treatment (which enslaved blacks) to alternative forms of therapy, and was an advocate of prevention of first-time marijuana use, and controlled use. Few of his rehabilitation programs worked, so he focused on preventing and detecting use with such things as urine testing."

lsd még:

http://www.salon.com/news/feature/1999/05/11/nixon/

Üdv,
UI
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
U_I2007. december 29. 18:22
 
 

Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot? Az afganisztáni súlyos politikai problémáknak nem oka, hanem következménye az ottani "ópiumprobléma". Törökországban és Indiában stabil politikai körülmények közt számolták fel az illegális ópiumtermelést, tehát ezen országok nem lehetnek modellértékűek az afganisztáni ópiummák illegális termesztéséből adódó problémák megoldására.

 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Nargile2007. december 29. 18:19
 
 
"meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág"

Teljesen egyetértek.

"ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet"

Igen, találkoztam is az egyik még élő beteggel, aki ebbe a programba tartozik. Viszont a kormány egy ültetvényen termeszt füvet, ami nagyon rossz minőségű, a betegek szerint tudatosan szar füvet gyártanak, hogy szabotálják a programot, ezért senki nem szívja a kormány füvét. Kaliforniában az állami törvények lehetővé teszik a gyógyászati marihuána-termesztést a páciensek által szervezett klubbok számára, ott jó füvet termesztenek, viszont nincs jól kidolgozva az egész adóztatása, ellenőrzése.

"Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással?"

A THC esetében nem, ott szerintem nem gyyógyszercégeknek, hanem állami licensszel rendelkező gazdálkodóknak kellene termesztenie a füvet, amit nyers formában eladnának a forgalmazók (coffee shopok) számára. Nem gyógyszerként kezelnék a füvet, sokkal inkább olyan speciális termékként, mint mondjuk az alkoholt vagy a dohányt (ezeknél a szabályozást szerintem szigorítani kéne). A reklámozás tilalmával egyetértek, az állami kontrollal is (garantált minőség, tisztaság, a CBD és THC tartalom feltüntetése, limitált napi eladás, fiatalkorúaknak való árusítás tilalma ilyenek).

Az általad felvázolt két modellel egyébként teljesen egyetértek: az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött, másrészt pedig a függők számára egyfajta orvosi felírást, ami már működik is Svájcban és más országokban.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
Nargile2007. december 29. 18:05
 
 
U_I: jó, pongyolán fogalmaztam, nem ópiumot termesztenek, hanem mákot, és ebből nyerik az ópiumot. Abban is igazad van, hogy orvosi szempontból nem indokolt az afgán ópium felvásárlása - mint ahogy orvosi szempontból nem is indokolt a nemzetközi kábítószerügyi kontroll rendszer és az INCB létezése sem, az opiát alapú gyógyszerek szigorított, limitált hozzáférhetőségével. Természetesen enélkül a rendszer nélkül a kínálat könnyen utolérhetné a keresletet. Az egész a politikáról szól, nem az orvostudományról: a fejlett világ heroinproblémái, a fejletlen világ gyógyszerhiánya és az afgán politikai krízis. Érdemes megnézni, milyen okokat soroltak fel a megkérdezettek a fájdalomcsillapító-hiány indokaként az előbb linkelt cikkben:

"The chief reasons respondents gave for the shortages were restrictive national drug laws, fear of addiction, broken-down health care systems and lack of knowledge by doctors, patients and policy makers."

Az afgán ópium felvásárlásának a lényege éppen az lenne, hogy a represszív prohibicionista politikai kereteket szétfeszítenénk, és egy teljesen új megközelítés alapján az államok vennék a kezükbe a piac irányítását: egyrészt megszüntethetővé válna az illegális ópiumpiac Afganisztánban, ami a politikai krízishelyzetért nagyban felelős, másrészt szabályozott formában sikerülne kielégíteni a fejlett világban a heroin iránti igényt, plusz az afgán ópiumból lehetne olcsón gyógyszert gyártani a harmadik világ számára is.
 

 
 
>>> A drogkereskedelem etikája <<<
tripster2007. december 29. 17:20
 
 
Filóztam még ezen kicsit, hogy hogyan mûködhetne a legális drogkereskedelem (függetlenül attól, hogy ki állítja elõ, és milyen áron).

Egyik lehetõségként azt látom magam elõtt, hogy szórakozóhelyek kapnának engedélyt bevizsgált minõségû, tisztaságú szerek árúsítására, megfelelõ felvilágosítás mellett. Ez azért lenne jó, mert a legtöbb ember azért fogyaszt drogokat, hogy szórakozzon, jól érezze magát (azokról most nem beszélve, akik függõségben szenvednek). Azt látom magam elõtt, hogy amint történne egy ilyen helyen haláleset, azonnan mindenki felhördülne és rázná az öklét és tilcsákbe és monnyonle. Esetleg mûködhetne ebben az esetben a "drogjogosítvány", hogy csak ennek fejében, saját felelõsségre kaphatnál szert ezeken a helyeken. Valószínûleg lennének visszaélések, engedélyhamisítások, de már ez is egy lépés lenne ha legalább a minõségellenõrzés valamilyen formája mûködhetne.

Másik lehetõségként azt látom, hogy egy orvos írhatja fel neked receptre a gyógyszertári szert. Erre jelenleg azt tudom elképzelni, hogy csak azok számára engedélyezik, akik hivatalosan "függõk". Van ugye sok szer, ami elég kevéssé hajlamos függõséget okozni, tehát vagy az lenne a helyzet, hogy az is, aki nem függõ, át kéne esnie valamilyen procedúrán, ami során függõnek bélyegzik, azért, hogy ellenõrzött minõségû szert kaphasson. Ezzel egyrészt rád van húzva a pszichésen nem elhanyagolható súlyú "drogfüggõ" bélyeg, másrészrõl ezzel nem iktatná ki a feketepiacot, mert ahhoz, hogy hivatalosan "függõ" lehessen, elõször a feketepiacról kell beszereznie az ellenõrzetlen minõségû anyagot. Viszont az ártalomcsökkentés szempontjából már ez is siker lenne, hogy azok, akik úgyis sokat fogyasztanak, legalább ellenõrzött minõséget kaphassanak.

(Mindezek természetesen elsõsörban a szintetikus szerekre vonatkoznak.)

Na, mára abbahagyom a képzelõdést.
 

 
 
>>> A "Pszichonauták" c. dokumentumfilm <<<
Sevil2007. december 29. 16:59
 
 
Nofene

http://www.titulky.com/Pszichonautak-66040.htm
http://href.hu/x/4a71
http://href.hu/x/4a74
http://href.hu/x/4a75
 

Korábbi 10 20 50 100 hozzászólás (összesen: 133698)


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A Daath hivatalos publikus Facebook-oldala
A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportban saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!