 |
Legfrissebb hozzászólások (72056 - 72065)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ezt jól összefoglaltad Xerfield, 1etértek...
legalábbis nekem is ezt mondják a hangok a fejemben : ) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | A nihilizmusáról sokan sokat írtak, ha ezzel vitatkozol nem velem vitatkozol. Én azokkal értek egyet akik szerint ez valós volt (nem a buddhizmus, valójában abszulutum felé mutató semmi-filozófiája).
Ebben a gyűjteményben majd minden tanulmány érinti ezt a témát de, van amelyik szinte csak ezzel foglalkozik. http://mek.oszk.hu/00600/00623/00623.doc
Az utolsó évtizedével kapcsolatban az életrajzírói úgy szoktak fogalmazni, hogy "megtébolyodott" "elméje elborult". Persze nem tudom, hogy ez mit jelent, és, hogy mi volt a valódi oka, de én nem hiszek az őrültségben.
Ebben a végső periódusban megejelenő szeretet utáni erős vágyáról, sokszor felbukkanó részvétéről megint csak több helyen is írnak, igaz elsősorban anekdóta szinten.
Egy konkrét anekdóta arról szól, hogy egy alkalommal sírva borult egy öszvér nyakába
"1889 jan. 3-án, egy csütörtöki napon a déli órákban a Piazza Carlo Alberton hirtelen népcsődület támad. A bérkocsi-állomáshelyen az egyik kocsis durván, kiméletlenül üti-veri gebéjét. Egy szerény öltözetű, zavart tekintetű férfi, amint ezt meglátja, zokogva veti magát a szegény állat nyakába, hogy a durva kocsis ütlegei elől megvédje. De csakhamar megroppan, összeesik. Szerencsére ott terem az ujságárus Fino s nagy üggyel-bajjal haza vezeti szerencsétlen lakóját. Nietzsche volt... Mit is tanitott Zarathustra minden részvét fölényes lábbal-tiprója? Óvlak benneteket a részvéttől: a részvétből még nehéz felhők húzódnak az emberek fölé. (Ő. M., VIII. köt. 130. o.) A XIX. század egyik legmegrázóbb élettragédiájának kifejletje kezdődik: a szinültig telt serlegbe a részvét könnye hull s a serleg kicsordul..."
"Sok éjszakát borultunk egymásra ezzel a kötettel, miként Nietzsche borult a véresre vert öszvér nyakába."
http://www.varad.ro/index.php?m=8&sz=200704&id=1332
Erre gondoltam az elképzelései megváltozása kapcsán, de persze lehet, hogy tényleg csak "megőrült".
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Térjünk vissza az eredeti témához !
Ezt most találtam ki !
Egy srác a haverját megdobja sárból és gazból gyurt golyóval, nagyot csattan a másik srác képén.
Erre kérdezi a másik :
-Miért dobtál meg ?
-Mindig mondtad h kipróbálnád a csattanómaszlagot:D
(Tudom, elég pihent, beteg vicceket szoktam kitalálni )
dj30 első hozzászólását látták/ halották a daat.hu -n
dj30
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard, olvasd el a cikket szerintem is, mert amikor te olvastad akkor még nem volt meg a második fele, s most már megvan. : )
Szerintem az az érdekes ebben, hogy ugyan volt olyan eset, hogy a trip folyamán semmi problémamegoldásnak nevezhető dolgot nem tapasztaltak, pl a kiscsaj ordított és sikított meg sírt 7-8 órán keresztül, mégis az azt követő napokban javult az állapota. Újraélte traumatikus élményeit viszonylag hirtelen, és viszonylag hirtelen vége is lett az egésznek. Közben ott vannak azok az emberek, akik bármit is csinálsz, jószándékúan és emberien, elfogadóan viselkednek irántad. Kell hozzá a külső segítség, vagyis a közeg is, ettől terápia, ebben különbözik attól, hogyha valaki megesik bélyeget, aztán felszínre jön valami és bad tripel egyet. A bad trip itt is és ott is megvan, csak a terápiánál mindez egy olyan keretbe van foglalva, ahonnan indulsz, ahova visszatérsz, hogy tudod, többen vannak ott, egyedül érted, hogy segítsenek. Így kicsit könnyebb a dolog, a legrosszabb bad tripből is csak a visszaérkezés kellemetes élménye maradhat meg, hogy a borzalmak végére ott van valaki akinek ölébe hajthatod a fejed, és simogat téged, amíg ezt igényled. Ezzel szemben amikor valaki simán eszik bélyeget haverokkal, és szarul lesz tőle, és a haverok épp szarnak rá, talán ezért el is megy onnan és egyedül lesz szar neki, aztán rossz esetben nem érkezik meg sehova semmilyen enyhülést adó közegbe - azért nagy a különbség.
Nem lehet utolsó dolog az az élmény, hogy léted legszörnyűbb és rosszabb pillanatait, érzéseit újraélve ezúttal valami kellemes fogad, valahogy megváltozik a történet vége: eddig úgy tudtad kezdettől fogva a jelenen át a jövőbe menően szar az egész, most meg úgyérzed kegyetlen szar volt ugyan, de most jó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | attól függ mit szeretnél. ha csupán észlelésbeli, gondolkodásbeli változásokat szeretnél tapasztalni, talán egykét flasht, halut, vagy ilyesmit, és végig kontroll alatt akarod tartani a dolgot, esetleg jókat röhögni, akkor egyél harmadot, vagy felet.
ha kipróbálnád milyen az, amikor átmenetileg szinte semmi sem marad annak az életnek a valóságából, melyben eddig x évet éltél, akkor egyél egy egészet, akkor is, ha hofid van, szerintem.
én az utóbbi élményt többre becsülöm, és szerencsésnek is tartom magam, mert elsőre egy egészet ettem, és valóban, volt amikor nem tudtam beszélni, nem tudtam szavakban gondolkodni.
hozzáteszem azt is, hogy ha az előbb felvázolt módon többször is, fokozatosan dózist emelgetve és az irányítást a nagyobb dózisok mellett is megtartva és kiterjesztve használod a pszichedelikumokat, akkor fenáll az esély, hogy a másodszor felvázolt élmény jellegével adott szernél egyáltalán nem, vagy csak nagyon nagy dózis által fogsz találkozni. (bár vannak akiknek ez így jobban bejön, mert úgy lehetnek szétcsapva akár milyen közegben is, hogy viselkedésüket kontrollálni tudják, sztem ennek nem ez a lényege.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szívesen elolvasom újra a cikket, de a lényegen ez a konkrét mondat nem változtat, írhattam volna kezelőorvosokat is szülők helyett. Mindenesetre nem teljesen látom, hogy mi is a nézetkülönbség közöttünk...
Cikket lehet megnépzem közeljövőben újra... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | whitewidow, sztem ez az attól függ hogy milyenfajta! pölö biciglis hoffmannból ami általában háromcseppes bőven elég lesz neked egy fél is, de még az is lehet hogy harmas is elég, ez attól is függ hogy milyen friss, meg attól is hogy mennyire vagy rá érzékeny! szerintem ha hoffmanosat kapsz akkor semmiképp se vegyél be egy egészet elsőre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jean-sol-partre: Mielőtt mondanék bármit is, kérdéseim volnának. : )
Miből gondolod, hogy Nietzsche nihilista volt?
Miből gondolod, hogy élete vége felé feladta korábbi elképzeléseit, és pontosan milyen elképzelésekre gondolsz? És honnan hallottad, hogy rájött: 'nem tud szeretni', s emiatt volt kész? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hy!
én most próbálnám ki a papírt elsőnek és ezért szeretnék tanácsot kérni! sokat utánna néztem és úgy gondolom h felvok rá készülve h kipróbáljam!:) de nemtudom h mennyit toljak!!! vki felet mond vki harmadot!! ti mit ajánlotok? |
| | | | |
|
