| | | Nemrégiben éppen erről elmélkedtem, nemegyszer szóba is került köztünk ez a téma. Az élet újra és újraélésével még nem lenne gond, a probléma "mindössze" ennek tudatosítása és túlélése. Ha tudod hogy minden egyes pillanat épp úgy fog megtörténni következőleg, tulajdonképpen értelmét veszíti minden. ÉS minderre mindig életednek ugyanazon pontján jössz rá. Eljátszol a gondolattal, mi van ha igen.Az öngyilkosság sem megoldás, hiszen mindig ugyanakkor ugyanúgy leszel öngyilkos. És kezdődik minden előlről. Azzal hogy kiugranál a körből, véget vetnél mindennek, épp azzal teszel érte hogy működjön és fennmaradjon a rendszer.Erre az egyetlen orvosság a halhatatlanság lenne:) Csak akkor lehetnél bizonyos benne hogy minden változik, és nem éled meg ugyanazt soha többé.. Bár soha nem választanám a halhatatlanságot.. Egyik barátom igen. Nem tudom megérteni. Nem gondolom hogy fél a haláltól, csak élni akar. De miért? MIért akarna élni ha már nem lenne célja, értelme az életének? A halál hívogató és kiváncsivá tesz. Ez az egyetlen bizonyosság. Hogy meghalunk. És ez olyan melegséggel és bizonyossággal tölt el,amit semmi más nem adhatna. |
| |
