 |
Legfrissebb hozzászólások (74381 - 74390)
 | |  | | | | |  | |  | | | Siphers, jókat kérdezel, csak azt hiszem, hogy viszonylag kevesen vannak, akik elkalandoztak volna ezeknek a válaszoknak a komolyabb boncolgatásáig. Jelenleg engem lefoglal a felébredés vagy önmagamra eszmélés élménye és megtapasztalása. Itt tartok most. Azt tudom mondani, hogy tényleg olyan, mint egy terápia. Alkalomról alkalomra erősebb az élmény (ugyanattól az adagtól, vagy még kevesebbtől is), és egyre több mindent tudok visszahozni magammal, ami szerint élek, és aminek hatására még erősebb lesz a következő út.
Hogy most kapunak hívjuk a gombát, vagy eszköznek, szerintem teljesen lényegtelen. Ahogy biztos vagyok abban is, hogy csak egyetlen világ létezik, és nincs olyan, hogy visszahozunk valamit ebbe a valóságba abból a valóságból. Ha úgy vesszük, az egész csak egy nézőpontváltás. Ha túl intenzívnek tartod azt az élményt, akkor utazz többet, ismerd meg jobban. Én tudom magamról, hogy úgy akarok élni, ahogy felébredve megéltem magam, és az csak kifogás, hogy úgy nem lehet, mert társadalom, meg szabályok, meg egyéb faszságok.
Miért nem bízunk abban, hogy lehet úgy élni? Miért nem hisszük el? Mi az, ami gátol minket abban, hogy folyamatosan rendelkezésünkre álljon az a döbbenetes erő, ami ebben az emberi testnek nevezett, tökéletesen megkomponált élő precíziós műszerben el van raktározva? Engem ez érdekel. És most jöhet az, hogy az akadály én magam vagyok, de aki ezt mondja ugyanúgy odaállította magának ezt a gátat.
Azt hiszem, hogy amíg önmagunk ügyeit nem rendezzük, lényegében felesleges a többiekkel foglalkozni. Ha valaki felébred, az úgyis hatással van a környezetére. A sámánizmus is erre épít, a jóga is, a kereszténység is. Felébredni meg csak egyedül tudsz.
A másik kérdés, hogy mi lesz kalapékkal, ha mi "kiszellemifejlődtük" magunkat. Egyrészt mindig lesznek újabbak, akik át akarnak kelni a kapun, és azoknak nagyon jól fog jönni. Azok meg, akik stabilan a kapu egyik oldalán maradtak (vagy rájöttek, hogy nincs is kapu), nagyon fognak örülni neki, hogy vannak még önkeresők. Én azon gondolkodtam sokat, hogy a kölcsönhatás és az ok+okozat elvek alapján a gombának mi a haszna/célja azzal, hogy szaporítattja, majd megeteti magát velünk. Mert ok nélkül ilyet nem tesz. De lehet, hogy csak az ember az, aki ilyen szűklátókörűen gondolkodik, és egyszerűen nem érti, hogy mit jelent az ok/okozat... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Én pedig nem ugy tekintek ezekre az anyagokra ,mint egy kapura egy másik világba, hanem mint egy eszközre ,mely hatása alatt teljességében érzékelem az engem amugy is körbevevő világot.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hi all!
1 kis segítség kéne!
hps előtét és foglalat és gyujtó valamint az előtétbe bemenő
220as kabel,. összekötö rajz kéne!
előre is thx ha valaki talál szurjon be linket vagy ilyesmi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na nézzük milyen ez a sárga vas keresztes:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja kedves névrokon, elmentve csak HTML dokumentumnak a teljes listát,
(ilyenkor a háttér fehér, a a begépelt www-s linkek pedig kékek)
Jól átlátható az értékes információ bázis,
Úgymond olvasva a sorok közt.
Kattingattam a belinkelt címekre, és jártam az "oldaladon" : Te már nagy kertész vagy Gratula! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Helosztok
Hátnemtudom kezdem magam úgyérezni mint aki csak egy szerencsétlen drogos aki csak azért eszik ilyeneket,hogy készlegyen azt annyi.Persze ez nemígyvan.Csak azért mert eddig nemgondoltam ilyenre,hogy szellemi fejlődés meg tanulás 1 anyagtól.Jó van tanulás megismerés de azok nemolyanok mint amiket itt olvasok.Még nemettem gombát mondjuk majd lehet utána mást fogok mondani... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | PshyFarmer köszönöm a biztatást!
Már csak azokkal az apró magokkal van gond.
Mostanság van-e lehetőség válaszborítékos megoldásra? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nyilván sokan a "szellemi fejlődés" lehetőségét látják a gombában, és az tényleg egy eléggé egyéni dolog, és persze, mivel bizonyos síkon egy nagyon mélyreható nonspecifikus katalizátor, sok lehetőséget ad mindenféle személyes fejlődésre, és klafa dolog, ha megvan a kultúrája, magyarul: pszichoterápia, meg mentálhigiéné, de mondjuk ez az oldala a dolognak eléggé magánügy.
Én nem is erre gondolok, nem a saját átalaktásomra, mert szerintem az ilyesmi csak illúzió. Az ember nem alakítja önmagát, hanem alakul.
Hanem arra gondolok, hogy ha a gomba kapu egy másik valóságba, egy alapvető valóságba, és azon keresztül alternatív valóságokba, akkor ezt a szabadságfokot be kell építeni a világunkba. Az élet egész történelme a szabadságfokok bővítéséről szól, az anyagcserétől a fogalmiságon át a meditációig. És tovább. Valahogy abban reménykedtem, hogy miután az emberek kiszellemifejlődték magukat, akkor lesznek közöttük, akik úgy érzik, hogy eleget foglalkoztak már magukkal, és úgy gondolják, hogy van valami jelentősége a gombának a "szellemi fejlődésen" túl is.
Ott van például a sámánizmus. Nem valami különleges, egzotikus dolog, hanem nagyon elterjedt a primitív kultúrákban, és masszívan támaszkodik a legszélsőségesebb tudatmódosító technikákra, hogy betöltsön egy egészen praktikus társadalmi funkciót. Miért van akkor, hogy itt mindenki csak magával foglalkozik?Miért lesz mindenkinél egyfajta fázis, korszak a gombázás, amitől "megkapták, amit megkaphattak", mintha minden csak róluk szólhatna?
Ha már így belelendültem, azt sem értem, amikor valaki azt mondja, hogy a cél drog nélkül elérni ugyanazt. Minden szellemi fejlődés. Minek akarnám drog nélkül elérni, ha egyszer itt a drog? Itt van például ez a dolog, ez a felébredés az alapvető valósága, aminek a jelenlétében nem tudnék normálisan funkcionálni. Ahhoz túl intenzív. Persze, milyen klafa lenne, ha lenne egy kis kapcsoló az agyamba, mint a kenyérpirítóba épített ébresztőórás világvevő rádió. De ha egyszer itt a kapcsoló, a gomba, csak meg kell enni? Szerves kapcsolat a természettel, tökéletes szimbóluma a lényegnek. Megeszem, odamegyek, beszedem az infót, visszajövök, és annak megfelelően élek. Vagy sámán vagyok, megeszem a gombát, megnézem a betegséget, meggyógyítom, visszajövök, megköszönöm a csirkét, és csináltam valami hasznosat.
Mindegy. Elkanyarodtam a témától. Mit akartam kérdezni? Ja, nem is kanyarodtam el. Miért érzem magamat ilyen egyedül egy olyan dologban, ami szerintem a legizgalmasabb, legérdekeseb, legkalandosabb dolog a világon, és bárki számára totál hozzáférhető? Ez a nárcisztikus fixáltság a szellemi fejlődésre valahogy olyan ízléstelen dolog. Valahogy ezt akartam mondani. Ha valaki képes normálisan szóli a másikhoz, és tiszteletben tartani a másik személyes szuverenitását, az nekem már bőven elég szellemi fejlettség. Nem kell túlzásba vinni. De a gomba ennél sokkal többmindenről szól. Vagy nem? |
| | | | |
|
