 | 
Legfrissebb hozzászólások (80021 - 80040)

 |  |  | | | | |  |  |  | | | amiről te beszélsz az részben a későbbi adminisztratív gonosz, másrészt egy konzervativista általánosítás, amelyet éppenhogy a mainstream széfkatonaságába soroltam. talán keveset idézek, az a baj. persze a filoszgyárban ez elvárt. dennett aranyos pl.
A further worry -- in some ways the opposite of the bogeymen anxieties -- is that if determinism is true then there is no agent in control at all, since we are really nothing more than mere machines or automata responding in predictable ways to stimulus in our environment. On this view of things, human beings are not much different from simple insects, which can be easily manipulated by more sophisticated beings who control their environment. A wasp, for example, may look as if it makes choices and decisions, but it is really just biological machinery operating according to established causal laws -- there is no real agent at work. If determinism is true, then human beings are not much better off than an insect operating in this fashion.
....
An agent who is able to examine and monitor his own beliefs and desires will detect . With this ability, an agent can unmask "sneaky manipulators" or "evil tricksters" -- which makes it difficult to trap him in disturbing situations of the kind suggested by middle-distance bogeymen. These abilities to self-monitor and escape the clutches of (evil) manipulators, evolve and develop naturally and gradually -- both in the individual and in the species. Nothing about the thesis of determinism suggests that we do not possess and exercise abilities of this kind. What is crucial, however, is that we do not allow ourselves to be deceived by "intuition pumps" that conceal the complexity of our rational and reflexive powers. For the purposes of understanding human freedom, complexity matters.
...
Central to getting a clear idea of the nature of freedom -- and escaping our worries about bugbears -- is recognizing that what we want or value is control. "We want to be in control", "and to control both ourselves and our destinies"
....
Any individual who is a "controller" must have states that include desires about the states of the "controllee", which must in turn have a variety of states that it can be in
.......
szal nem vagyunk egyenlőek...
:DDDD
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | nem igazán.
szokásos teaátrális kirohanásos betűevőfityma.
relatív morál van.
ajánlok én is mán párat ebben a témában, mint hobbireader... strawson, dennett, kelly, kuppermann stb.
a morális felelősségre gondoltam. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | akkor te a többség érdekében tiprod az alanyi jogaidat... :D |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | ja. akkor tehát beáldozod magadat azzal, hogy átkozol engem -az mindig visszafelé hat...amit leírtál megkapod... a föld gömbölyű hátulról jön amit előre gurítasz stb...- a daathos többség felmentéséért egy teszt elvégzése alól? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | ooo, kosz. nem tudom hogy, valahogy elsiklottam felette :D pedig mar vagy 5szor kerestem ott. kosz megegyszer |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | hogyha lenne a soulseeken egy tag rTyler nickel, biztos csomo pszichedelikus videot lehetne nala talalni .) |
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | Meta, ne haragudj, de nem kertelek: hogy ez a teszt nagyon gagyi! Ha van igazság a földön, te annyiszor húsz perccel hamarabb halsz meg, ahány DAATH-os kitölti :P (jk) |
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | | nem aviba, hanem archivba :D de ez a lenyegen nem valtoztat... :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | meg mindig nincs a Pi-hez feliratom, pedig ki szeretnem irni aviba. Pliz help |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "Bizony a hajnalpír az áldozati paripa feje. A Nap a szeme, a szél a lélegzése, a Mindenember Tüze a torka, az év a teste. ..." Brihadáranyaka
csak mert épp ezt olvastgattam, erre itt meg megjelent egy lófejü. :) |
| |  |  |  |



 |  |  | | | | |  |  |  | | | a jog léte nem függ, de az alanyé sok esetben igen, és ha az alany nem ismeri a saját jogait, akkor az a jog nem létezik...
morális szempontból sem vagyunk egyenlőek, mert pusztán attól, hogy embernek születtünk mindannyian nem ugyanazon morális társadalom tagjai vagyunk- kivéve, ha nagyon felületesen szemléled, az viszont nem visz sehovase, csak tovább ki az űrbe, illetve a robotikába... a robotikában vagyunk egyenlőek.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | kék hangjegyeshez volt szerencsém szilveszterkor.. hatástalan |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Erre akartam utalni az előbb is, hogy ha ráöntöd a forró csokit az nem ad neki elég időt a kioldódáshoz és így a gyomrodban kárbavész a lényeg. Akkor legalább főzd egy kicsit a csokiban, de az előzőleg leírt recept tuti működik. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | metta: a jog léte vagy nemléte nem függ attól, hogy valaki felismeri-e vagy sem. Az egyenlőség pedig nem az adottságok és képességek egyformaságát jelenti, hanem azt, hogy az emberek az emberek morális közösségének (Dworkin) tagjaiként egyenlőek.
"A morális közösség befogadó és egalitárius. Nincs jó indok arra, hogy bárkit kizárjanak belõle, aki képes megérteni és alkalmazni az erkölcs elõírásait, képes szembesíteni a saját és mások tetteit ezekkel az elõírásokkal, képes morális vitát folytatni, ha mégoly rudimentárisat is. És nincs jó indok arra, hogy a morális közösség tagjaiként az emberek egyenlõtlen pozíciót töltsenek be. Az olyan különbségek, mint a faji, etnikai, nemzeti, vallási, foglalkozási, jövedelmi hovatartozás irrelevánsak a morális közösségben való részvétel képessége szempontjából; az ilyen megkülönböztetés nyilvánvalóan önkényes volna. Maguk az erkölcsi képességek persze szintén egyenlõtlenül oszlanak meg az emberek közt: az egyiknek jobb érzéke van az erkölcsi szempontból érdekes helyzetek elemzéséhez, mint a másiknak, az egyik nagyobb áldozatra kész az erkölcs kívánalmainak teljesítése érdekében, mint a másik. Ezek releváns különbségek. De azt állítottam, hogy ez sem elégséges indok a megkülönböztetésre. A pozíciók egyenlõtlensége ugyanis két dolgot jelenthet. Vagy azt, hogy két ember cselekedeteire más és más szabályok vonatkoznak. Ez elfogadhatatlan volna. Az erkölcsi elõírások azt mondják meg, hogy mit helyes és mit helytelen tenni; ez pedig a cselekedet természetétõl függ, nem a cselekvõ adottságaitól. A szabályok diverzifikálása olyan volna, mintha a versenyjátékokon elõnyt adnának a tehetségesebb résztvevõknek. A morális közösség tagjai közt még egy további értelemben lehetne egyenlõtlen a viszony: az erényesebb emberek több jogot élvezhetnének a tettek értékelése és a szabályok értelmezése során. A szabályjátékok esetében ez a megkülönböztetés nem tûnik védhetetlennek. Minden sakkjátékosnak ugyanazon szabályok szerint kell játszania, de ha a sakk szabályait módosítanák, nem volna megindokolhatatlan, hogy a még élõ világbajnokok vagy a nemzetközi nagymesterek kitüntetett szerepet kapjanak a módosítások vitája és elfogadása során. A sakk azonban játék, melyet szabályainak összessége teremt. Az sakkozik, aki a szabályokat betartva tologatja a bábukat a táblán. Játék közben senki nem mondhatja, hogy jobb volna, ha a bástya keresztirányban is mozoghatna, tehát õ most ezt teszi. A játékszabályok alkotása és alkalmazása élesen elkülönül egymástól. A morál más. Az, hogy valaki erkölcsileg megengedett dolgot tesz-e, amikor teljesítve egy haldokló kérését halálba segíti õt, attól függ, hogy milyen elvek vonatkoznak a cselekedetére, s hogy ezeknek mi a helyes értelmezése. Ezek a kérdések nincsenek eleve, a kritika és az igazolás gyakorlatától függetlenül rögzítve. A tett erkölcsös lehet, ha szokatlan is, feltéve, hogy jóhiszemûen megindokolható. Ezért az erkölcsi elvek alkalmazása és vitatása, tartalmuk meghatározása nem különül el egymástól. Ha az alkalmazás terén a morális közösség tagjai egyenlõk, akkor egyenlõnek kell lenniük az elvek vitatása terén is. Egyszóval, a morális közösséghez tartozás sajátos státust ruház a közösség tagjaira, és ez a státus egyenlõ. Ezt neveztem el az egyenlõ méltóság elvének." Kis János |
| |  |  |  |

|