 |
Legfrissebb hozzászólások (8401 - 8410)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Szia. Az mdma kristály az, amit nem érdemes kockáztatni lasztikért. Bár a gránát oké, de nekem a kristály tisztább érzést ad, de kinek mi a jó? A lasztikban gyakran van speed is az mdma mellett, én így tapasztaltam. Béke.) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Engem igazán érdekelne a történeted. Csak, hogy ne bizonytalanodj el, hogy van e értelme, van e miért ide lejegyezni :)
Egyébként nem tudom miket használtál, de pszichedelikumoknál szerintem nem árt néha újra ismételni, mert egy hosszabb szünet után az ember hajlamos elfelejteni az egész élmény mélységét és élét. Esetleg már csak valami érdekes kis játék dolognak tűnik visszanézve. Aztán amikor ott áll benne a fejebúbjáig megint és minden járatát elönti, akkor újra rácsodálkozik, hogy jé, hát ez ilyen? Ki gondolta volna :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A mefis emberkék azért koptak ki, mert már nincs mefi! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az első nekem is lejött párszor, bár én ilyen loop-szerű nem éppen boldog létállapotnak éltem meg, még ha a végkifejlet reménye fel is csillant benne néha.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mostanában 2 elmélet foglalkoztat, nem tudom mennyire vehetem őket komolyan, de leírom, hátha valakinek már eszébe ötlött a dolog:
Az első ismerős lehet, nem is új keletű, de néha annyira sikerül átéreznem, hogy valósággal beleborzongok. Ez azon a felvetésen alapszik, hogy lepereg az életünk a halálunk előtt, így egyfajta számvetésként újra átéljük azokat a dolgokat, amik jelentettek valamit az életben. Mi van akkor, ha a jelenlegi valóság, mármint amit érzékelünk belőle, csak egy halál előtti mozi? És mi lesz ha a végére érünk? Újrakezdődik, egyfajta végtelen ciklust generálva (mint programozásban, amikor a függvény végén minden esetben meghívódik önmaga - csúnya programozói hiba, vagy spirituális purgatórium? ) Ezt egy kicsit továbbontva minden újabb életciklus egy kicsit más, ahogy a visszajátszások közben a szellemünk és tudatunk fejlődik (hasonlóan a buddhizmushoz, ahol minden élet egy újabb szellemi szintre visz, és amiben a célunk mind egy kicsit többet tanulni és fejlődni, míg végül visszajutunk az eredetünkhöz, ahonnan a szellemünk elindult) Mi van akkor, ha a déjá vu az egy ilyen előző ciklusunk egy adott pontjára való emlékezés, egy pillanat, amikor előzőleg másképp döntöttünk? Ezen a vonalon elindulva azért egész messzire juthatunk ebben a gondolatsorban.
A másik, ami így belegondolva, szintén létező, de kevésbé ismert elmélet, hogy minden pillanatban az alternatív világok végtelenje közül csak egy él számunkra, amiben épp vagyunk. Ezt kicsit továbbpörgetve, egyfajta pozitivizmussal megtöltve: Mi van akkor, ha mindig a helyes világot éljük meg? Ha amit mi megtapasztalunk, az számunkra a legoptimálisabb a végtelen számú univerzum közül? Lehetséges, hogy azért élünk és úgy a mai napig, mert a rosszabb vagy esetleg fatális kimenetelű alternatívák mindig megsemmisülnek és csak az optimális valóság marad meg a számunkra? Én speciel úgy érzem, hogy bármennyire is rossz néha az élet, vagy történnek rossz dolgok, végül mindenből tanulok és egyensúlyba billen át az egész. Minden olyan, amilyennek lenni kell! Ha most még nem is látom az értelmét, általában a jövőben bekövetkezik mindennek a visszaigazolása. Jó ebben hinni néha :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Huhh, na ezt a topicot kerestem. :D
A héten volt időm kicsit összegezni a gondolataimat. Most, hogy lassan vége a közel 7 éve kezdődött "karrieremnek" (mekkora szám, ijesztő) szeretnék majd ide egyfajta számvetést írni. Csak az a fránya szabadidő, az amivel nem bővelkedek. Na ha nem is jön össze holnap, de a nem túl távoli jövőben végre megírom a régóta halogatott mementómat, ami remélem egy megfelelő összegzése és zárása lesz egy korszaknak. (ami nem azt jelenti, hogy örök életre felhagyok mindennemű tudat-tágítással és -módosítással, de ahogy már egy ideje magamban is érzem, nem vonz ez a dolog többé, mint aktív szereplő, így érdeklődés hiányában más felé fogom fordítani ezentúl a figyelmemet)
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy mindazon dolgok ellenére, amik történtek és majd még történnek, (meg a feltehetőleg nem túl pozitív hangnem ellenére is, ami félek sajátja lesz az írásomnak) én nem bánom ezt az időszakot, sokat tanultam mind magamról, mind az emberekről. Lesz itt szó nagy meglátásokról, felismerésekről, életszemlélet váltásról és arról is, hogy ez az egész végül miért is nem fontos. Beszélek tönkrement életekről, számszerűsítem a kicsúszásokat, a függőségeket körülöttem és bizony szó lesz egy közelmúltban bekövetkezett sajnálatos öngyilkosságról is. Remélem nem tűnik majd túlzottan megmondósnak az egész, de hiszem, hogy páran, akik majd elolvassák, tanulnak belőle, vagy legalábbis bővül egy kicsit az erről a világról alkotott képük. (és most annyi minden lepergett előttem, egy egész könyvet meg lehetne vele tölteni, de jó is volna, ha értenék az íráshoz :D )
Nos egyelőre ennyi, remélhetőleg minél előbb ráveszem magam a dologra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm, érdekes mi folyik mostanában ezen a piacon. A más témában annyira elcsépelt és lejáratott "Bezzeg régen... " kezdetű mondóka itt valahogy nem tűnik periodikus ismétlésnek.
Nem jó ez a szabályozás, nagyon nem jó, ennél még egy esetleges legalizáció (vagy diszkriminalizáció) is jobb volna. Mostanában szerencsére csak szóbeszédekből ismerem ezt a világot, de azok is, amik eljutnak hozzám hébe hóba karikatúrába illőek és az oly sokszor démonizált drog-világképet adják vissza.
Kíváncsiságból kérdezem: A mai napig fellelhető a tizenéves korosztály szerhasználata vagy szépen visszatértünk a mindig is problémás rétegnek számított mélyszegénységi - soha kitörni nem képes állapotban tengődő szerencsétlen függőkhöz a szerek kapcsán? (csak most értelemszerűen RCket és nem herkát tolnak) Annyit tudok, hogy a herbál a mai napig dívik a fiatalság között, de mintha kikoptak volna a régi mefis emberkék. (Vagy csak sikeresen megszakadt velük a kapcsolatom, ez is opció) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
egy számotokra lehet buta kérdéssel fordúlnék hozzátok, mégpedig: úgyfest h esetleg sikerül hozzájutnom tiszta mdma kristályhoz, kérdésem az lenne h hatásra bármiben különbözik egy jó minőségű (jelenleg sárga gránáttal "utazgatunk", elvileg 120mg MDMA van benne) labdánál, vagy szinte semmi különbség nem lenne? mert akkor nem látom értelmét kockáztatni
válaszotokat előre is köszönöm |
| | | | |
|
