 | 
Legfrissebb hozzászólások (90831 - 90840)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | - És hány éves tetszik lenni, bácsika? - 58... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | no de fiúk én nem azért írok ide mert egy balfasz kezdő vagyok! hanem mert ti vagytok az én közösségem! mivel tibenneteket írásaitok és jó tanácsaitok miatt bízok inkább tőletek kérdezek és nem mástól ennyi az egész? valamint kutatom a hajnival való esetleges párosítási formákat és gondoltem ebből a felvetésből valami jó is kisülhet erre rögtön lealáztok! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Hm nem tudom. ez vhogy olyan hülyén hangzik. Ezek a beszabályozások, hogy ez soknak számít, az meg mértékletesnek. bezzeg ha ugyan ilyet csinálnának a fűvvel kapcsolatban akkor itt mindenki kitérne a hitéből, és fenhangon mondaná, hogy mekkora faszság, mert így személyiség függő meg úgy. És mindenki szervezete máshogy bírja stb.
na ugyan ez vonatkozik az alkoholra is.
üdv. anjou. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Coleus blumei - Painted nettle [a.m. foltos csalán] Labiatae - Európa, Afrika és Ázsia trópusi és meleg éghajlatain
A Coleus (Coleus pubas és C. blumei) növényt Oaxaca Mazatek bennszülöttei termesztik Mexikóban. A beszámolók szerint hasonlóan használják a levelét, mint a Salvia divinorumét. Mindkét növény a Labiatae családba tartozik, és az idiánok számon tartják ezt a rokonságot. A salviára úgy utalnak, mint "la hembra" (a nő), a C. pumilus meg az "el macho" (a férfi). A C. blumei növénynek két formája van, az el nino ("a gyermek"), és az el ahijido ("a keresztfiú").
Ez a két faj Ázsiában honos, ahol használták a népgyógyászatban, de nem használták hallucinogénként. A 150 ismert Coleus faj között nem találtak hallucinogént.
Megjegyzés: Leander Valdez megjegyzi, hogy a Coleus fajok nem pszichoaktívak, és bármiféle hatás csak a placebo hatásnak tudható be. Megvizsgálta a leveleket, és nem talált bennük pszichoaktív anyagot. Az 1983-as "A Ska María Pastora etnofarmakológiája" című cikkében (Journal of Ethnopharmacology) Don Alejandro mazatek curandoról beszélve ezt írja:"A curandero háza mellett különböző Coleus fajtákat is termesztett. Wasson megjegyzi, hogy a mazatek indiánok a S. divinorumhoz hasonló gyógyászati és hallucinogén tulajdonságokat tulajdonítanak neki (Wasson, 1962). De Don Alejandro azt mondta, hogy nem gyógynövény, és azért vette a lánya a piacon, mert megtetszett neki."
Anekdotikus beszámolók szerint 50 - 70 friss levél elfogyasztása vagy okoz valamit, vagy nem. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | egy korsó sör, egy pohár borocska kb. 20 g alkohol. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Én mondjuk azt olvastam egyszer, hogy a hosszú élet titka a napi nyolc kávé, plusz napi annyi unikum, ahányszor alkalom nyílik rá... :-) (Na jó a bácsika azt is hozzátette, hogy plusz nyugodt élet... ;-))
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | " egy milliomos playboy éppúgy lehet jó ember és megelégedett ember, mint egy buddhista"
Na ezzel tökéletesen egyetértek!!!!!!!! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | igazából az ekis topikban indult ez a téma, van egy nagyon klafa szájt az alkoholizmusról és hatásairól, ha vkit érdekel, fussa át. tény, hogy gyönyörködtet a változatosság...
http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/V/2/088main.htm
tegnap reggel a megellánban hallottam, hogy a herbalextől "leáll a szive, felmegy a vérnyomása, megáll a légzése" - mondá vala a vezető orvos akárki...
óóóó
és ezért ilyen alattomos a pia. 10-20 évig viháncohat az ember, utána meg élve szétrohad. mondjuk a végére már úgyse marad agya, hogy ezt fel is fogja. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Amit a Helio mond, az valahogy úgy tűnik, hogy a valóságról szól. A ténylegesről. És szó sincs benne tanításról, vonalakról meg iskolákról.
Egy állítás cáfolata pont ugyanolyan természetű igénnyel lép fel és pont ugyanarra vonatkozólag, mint az állítás. Nem attól lesz valami dogma, hogy nem belátni, hanem elhinni kell. Hanem azt értem dogmatikusság alatt, hogy ez "nem vágja", az meg tudja a tuti frankót. Ha ez valóban egy módszerről szólna, aminek az érvényességét az eredménye adja, akkor szóba se kerülne, hogy ki mit "vág", és mit nem. Nem is hiszem el, hogy ez a könyvtárnyi absztrakt filozófia egy módszerről szólna. Ha arról szólna, akkor mindenkinél működne. Ha ezerből egy gyakorló éri el a célt, az több mint gyanús. Kifejezetten azt sejteti, hogy nincs is semmiféle "módszer", csak egy szofisztikált filozófikus mitológia van egy kegyelemből elnyert élmény köré építve.
A keresztény felekezetek is mind azt állítják, hogy ők az egyenes ági örökösei az egyetlen, igazi, eredeti, abszolút faszaságnak. Közben meg ahány, annyi féle, és egymásra mutogatnak, hogy az nem vágja, amaz meg még annyira sem vágja.
Ha valaki jó ember és megelégedett ember lesz attól, hogy buddhista, hát hurrá. De egy milliomos playboy éppúgy lehet jó ember és megelégedett ember, mint egy buddhista, ami szerintem elég húsbavágóan megkérdőjelezi ezt az évezredes "vonalról" szóló történetet.
Ha a buddhizmusnak valóban az a mércéje, hogy kipróbálod, akkor pontosan mi alapján mondod valamire, hogy "nem vágja"? Kipróbáltad olyan odaadással, mint a tuti frankót? És ha igen, hogyan vonhatnál le az eredményből többet annál, hogy éppen neked éppen itt és és éppen most ez működik, az pedig nem? Ha a buddhizmusnak az a mércéje, hogy elérem-e azt a bizonyos egy tudatállapotot, akkor mennyi ideig kell a tanoncnak megtapasztalás nélkül elhinnie, hogy ezzel a módszerrel elérheti? Mennyi ideig kell a saját tapasztalata helyett a főbuddhistáknak hinnie? Egy évig? Tíz évig? Vagy ha nincs szerencséje, akkor élete végéig? |
| |  |  |  |


|