 |
tester hozzászólásai (100 - 119)
(Témakör: Gomba termesztés)
 | |  | | | | |  | |  | | | Attól hogy megállt az LC még lehet hogy jó.
A gombákról is csinálhatsz lenyomatokat, sőt klónozhatod is őket de glovebox nélkül ezt valószínlűeg csak biopsziával tudnád fertőzésmentesen megoldani.
Én úgy tudom hogy a nagytestű gombák nem képesek vegyületeket (pl toxinokat) felvenni, legfeljebb elemeket (pl nehézfémeket amik viszont veszélyes mértékben felgyűlhetnek a termőtestekben, ha a táptalajban is jelen voltak).
A veszélyt inkább az jelenti, hogy a baktériumok vagy a penész micéliuma anélkül fertőzi meg a termőtestet hogy azt látni lehetne.
Vagy néhány penészfajta toxinja a saját spóráira is rátapad, így ha a termőtestre szállnak megmérgezik azt.
A süti egy belső, épp részét is tovább lehet szaporítani akár LC-ben is, mintha csak termőtestet klónoznál, csak ez nem feltétlenül klón lesz, inkább izolált kultúra.
UV-vel kapcsolatban én nem hallottam ilyesmit, ezek szerint te igen? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Azt tényleg jó lenne tudni hogy miért nincs beszőve az a rész, és mért néz ki olyan trutyisan.
Arra van valami referencia hogy a nagytestű gombák termőtestei képesek felvenni más gombák által termelt toxinokat?
Egyébként nem valószínű hogy a penész a kolonizálás közben kívülről jutott volna be, tehát ha azért szakítottad meg a kolonizálást hogy ne terjedjen egyik sütiről a másikra akkor nem kellett volna, persze jobb ha a fertőzött sütiktől minél hamarabb megszabadulnak.
Valószínű hogy a táptalaj nem lett eléggé csírátlanítva, vagy az oltáskor a tűvel, vagy az oltóanyaggal került be a penész.
Én sem biztos hogy megenném, de ebben amúgy nem kell követni, és az a biztos hogy ha nem eszed meg, ha valami fertőzés gyanús.
Ki tudja hogy mit sikerült ott kitenyészteni.
Abból kiindulva hogy az ízelt lábúak nagy részének megvan a saját (végzetes) gomba parazitája, az emberé sem várathat már sokat magára.
A Cordyceps egyik fajtája megfertőz egy hangyát, arra készteti hogy magasra másszon majd utolsó erejével ráharapjon valamire, hogy még a pusztulása után is stabilan álljon. Ezután egy termőtest nő ki a hangya fejéből, ami megint szélnek ereszti spóráit hogy újabb hangyákat fertőzzön meg.
A megfertőzött egyedeket a többi hangya megpróbálja minél messzebb juttatni a kolóniától, de a spórát nem ismerik fel így egész hangya kolóniák is kipusztulhatnak, amerikában használják is termeszek, hangyák és darazsak ellen.
http://www.youtube.com/watch?v=CCOQ0VU24xw
Amúgy az embernek is van egy hasonló parazitája csak még nem ébredt rá erre.
A még fiatal, fejletlen egyedeket fertőzi meg a hallójáraton keresztül aztán agyban fejlődik tovább újabb hálózatokat kialakítva.
Ha a hordozó folyamatosan újrafertőződik vagy a parazita gomba számára kedvező a táptalaj, a gazdatestet akár a saját társai pusztítására is késztetheti még akkor is ha eközben ő maga elpusztul. A szájon át terjed gyakran hanghullámok segítségével, de komolyabb hálózatokat is kialakított az egész bolygó felületén amin aztán a fertőzés elterjedése is hatalmas méreteket ölthet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ilyenkor tavasszal nagyon beindul a zöld penész. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha végighúzol egy fültisztító pálcikát a színezett részen és a szín ráragad a vattára akkor penész, ha nem akkor csak bekékült.
Mi az a trutyi a tetejükön? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem sem a degeneráció hanem a fertőzés lenne a gond, de amúgy szoktak ilyet csinálni főleg letermett sütivel, az általában tisztább meg könnyebben is tisztítható.
Ha nagyjából steril körülmények között teremne, vagy nem is terem le hanem az oltás és a g2g transzferek így néznek ki hogy
spóra->1l gabona->10l gabona->100l gabona->1000l gabona
akkor még nincs észrevehető degeneráció.
Amúgy a legtöbb terméshullám cubensisről azt hiszem 10 vagy 11 volt de valószínűleg vegyszereket is segíthettek benne.
LC-nél meg könnyen át lehet lépni a sokadik generációval járó problémát ha a mester kultúrát, azaz az első LC-t csak LC-k oltására használjuk és csak ezekkel oltunk gabonát így az oltóanyag mindig csak második generációs lesz, a mester kultúra meg eláll a hűtőben.
Még jobb egy gomba vagy micélium darabka desztillált vízben hűtve tárolva, vagy agar-agaron kémcsőben, mert ezek biztosabban maradnak sterilek, és bármikor lehet belőlük gyártani egy mester LC-t, így egy törzs vagy klón éveken keresztül fenntartható.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csak ha a fecsiket nem egyszerre csinálod az oltással, mert mondjuk nem használod el az összes fecskendőt egyszerre, akkor illik sterilizálni a tűt mielőtt oltanál vagy újra oltanál vele.
Két süti között is szokás lángolni a tűt, mert ha az egyik süti fertőzött volt, az a tűvel együtt átkerülhet a másikra és megfertőzheti. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én az alkoholos permetezést azért nem ajánlanám mert általában nyílt láng is jelen lesz ugyan abban a helységben (tű fertőtlenítéshez) és ez, főleg egy kis zárt térben könnyen robbanáshoz vezethet.
Több termesztőre is rárobbant már a glovebox emiatt.
Ahol később nyílt láng is lesz ott nem érdemes alkohollal permetezni, meg egyébként sem szükséges.
Permetezni lehet sima vízzel is, ilyenkor a cél csak az hogy a levegőben lévő szemcsék nagy része a permet cseppekhez tapadjon és lecsapódjon a falra, asztalra, glovebox oldalára ami hipós vízzel már könnyen fertőtleníthető ha kell.
Amúgy a külföldi fórumokon a nagy gombászok ha gloveboxot használnak sima szappanos vízzel mossák ki.
A lényeg úgyis csak az, hogy abban a kis zárt térben a levegőben lévő penészspórák hamar a nedves alj és oldalrészekre tapadnak, így munka (mozgás) közben a levegőt felkavarva sem kerülhet már több fertőzés a levegőbe. Persze az a biztos ha a glovebox is le van fertőtlenítve hipós vízzel.
Az LC-re azt szokták mondani hogy kb fél évig jó.
Ehhez azt is jó tudni hogy desztillált vízben több éven keresztül is eláll egy micélium darabka.
Ha teljesen steril az LC akkor viszonylag sokáig életképes maradhat, de mivel ilyet nehéz csinálni házilag, hamar számottevően elszaporodhatnak benne a fertőzések, amik egy egy oltóanyag vételnél is bekerülhetnek.
Amúgy ezek mind le vannak írva az egykalapalatton az LC cikkben.
Olcsó könnyen beszerezhető sütinek szalmát, kókuszrostot tudnék elképzelni egy kis gabonával vagy trágyával kiegészítve.
A gabona, valószínűleg a kukorica sem fog termőre fordulni önmagában, kell mellé valami víztartó anyag vagy takaró réteg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megmenthető igen.
Egy LC-ben akár már 1 nap után is látható a növekedés, dextrózosban lehet több hét is. Ha nem kell a hely vagy az üveg és nem lenne mivel beoltani az új adagot, ott lehet felejteni valahol egy szekrényben, mikor legközelebb megtalálod már lehet hogy lesz benne valami.
Egy pontból kezd el fejlődni a mici de a tér minden irányába, gömbszerűen, most olvasott szép magyar szakszóval élve gubacsot alkotva.
Eleinte tényleg olyan mintha szétázott volna.
Jasszer:
vatelinnel nehéz lenne szigetelni ahogy én elképzelem, tyvekkel szokták még de az alufóliás módszer is ugyanúgy megfelel.
Valószínű hogy a spórás víz volt fertőzött vagy a sütik sterilizálása nem volt teljes.
Annak hogy oltás után jusson be valami az esélye kisebb.
Esetleg oltás közben a tűvel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezeket pontosan hol olvastad? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem valószínű, de lehet hogy előfordulhat.
Erowid szerint vizeletből 1-3 nap, egy másik nem túl megbízható forrás szerint hajból is kimutatható pár hónapig.
Próbáld ki! :)
Vagy kérdezd meg a dopping teszten. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gomba vs kender
http://forums.mycotopia.net/fungi-growing-edible-medicinal-magic-mushrooms/26391-p
silocybe-cubensis-mexican-vs-cannabis-sativa.html
A kender nem húz hasznot a párosulásból de árnyékot ad, a lehulló levelek pedig takaróréteget képezve megvédik a gombát a kiszáradástól.
Hosszabb távon a gomba is hasznos lenne, lebontja a szerves anyagokat amire ezután más gombafajok és baktériumok telepednek és bontják tovább, míg végül az a növények számára is felvehető állapotba kerülve, újból a növényi szövetekbe épülhet és bezárult a kör, folytatódhat a körforgás.
moha vs kender
szerintem szép lehet, de haszna nem hiszem hogy lenne. CO2-t csak minimális mennyiségben használna, párásításra valamivel jobban bevállhat, de biztos lakik benne pár csúnyaság is amikből baj lehet.
Üveggolyó témához belebotlottam:
http://www.mushroomgeeks.com/forum/showthread.php?p=254853
Neki úgy látszik beválik, de ekkora tűvel, meg ekkora üvegben nem csoda. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Veszteni nem lehet vele, legfeljebb nem aprít majd az sem.
Üveggolyót próbáltam, nálam nem igazán működött, de rázogatni is féltem.
A mágneses keverőt egyszerűen össze lehet rakni, csak egy winyó-(ha nincs elfekvőben én a méhben találtam egyet)- ból kiberhált mágnes meg egy tápventi kell hozzá, ami megint csak nem nehéz beszerezni egy rossz PC-ből.
http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=M%C3%A1gneses_kever%C5%91
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A rothadásért felelős baktériumok vagy a gabonán vagy az oltóanyaggal szoktak bejutni.
A gabona rothadása/savanyodása elkerülhető 1-2 napos elő áztatással (hideg vízben, lefedve).
A szemek külsején és a búza héja (korpa) alatt is rengeteg csúnyaság van amik hőálló tokjukban hibernálva várják a jobb időket, ezek ebben a formában túlélik a kuktázást is, majd a szétroncsolt, magas víztartalmú szemeken megfelelő hőmérsékleten hamar életre kelnek és elszaporodhatnak, azaz megrohasztják a táptalajt.
Előáztatással ezek az endospórák életre kelthetők, kibújnak a tokból így a kuktázással elpusztíthatóvá válnak, legalábbis a nagy részük, de kis számban nem okoznak nagy problémát.
Ez után puhára főzés (kb 30-60 perc, szétnyomva a szemek közepe már nem lisztes, de az sem jó ha sok szem szétfő és szétnyílik, de néhány mindenképp szétfog mire a többség optimális állapotba kerül)
és 1.5-2 óra kuktázás, felrázás, oltás, felrázás, így nem lesz gond, ha csak nem az oltóanyag fertőzött.
Újra sterilizálni nem érdemes, bár attól függ milyen baktérium okozta, mennyire terjedt el, mennyire változtatta meg a pH-t, szóval nem érdemes és kész. :)
Dextrózos LC-vel mintha mindenkinek baja lenne, tényleg lassú, a méz jobb, a kicsapódott dolgok nem okoznak túl nagy gondot, a mézben még több lesz.
Ha spóra volt az oltóanyag kis gömböcök később felhők fejlődnek belőlük.
Érdemes lenne rázogatni de leginkább kevergetni aprítani.
Ha takarékoskodni kell a spórával az LC-t érdemes az oltások után csinálni úgy, hogy a fecsiben hagyott minimális mennyiségű spórás vizet az egyik LC-ből kiszívott tápoldattal felhígítani, és az így kapott nagyobb mennyiségű oltóanyaggal több kis LC-t is beoltani.
LC-ből jobb többet is csinálni egyszerre, olcsó egyszerű és minimális spóra is elegendő hozzá, de könnyen elfertőződhet.
Házilag eszkábált mágneses keverő egyébként gyorsít és egyszerűsít a folyamaton,
agitál, levegővel dúsítja a tápoldatot, aprítja a kifejlődött micéliumot így könnyebb kiszívni egy fecskendő tűjén keresztül és sokkal hamarabb és jobban elszaporodhat a sok apró darabka a majdani táptalajra kerülve is a több oltási pont miatt, nem csak a tápoldatban.
Amúgy ha egyik vektor kiiktatása sem segít (áztatás, oltóanyag csere, hosszabb kuktázás) akkor új adag gabona más forrásból még segíthet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha csak mikroszkópikus vizsgálat céljára kell akkor nem illegális, de ha nincs szerencséd ezt személyesen is megkérdezhetik tőled, miközben a mikroszkópod keresik a szobádban.
ez egyébként nem jellemző .
egy fecskendő könyebben fenn akadhat a vámon mint egy lenyomat, holland csomagokat gyakrabban átvizsgálják.. (de lehet hogy ezt már csak én hajtogatom és már nem is így van) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szárított gombás LC-vel is lehet próbálkozni de azért nem kell rá mérget venni hogy fertőzés mentes lesz vagy egyáltalán beindul valamikor.
Helység levegőjénél fontos az is hogy ne legyen légmozgás, tisztítani hipós vízzel vagy alkohollal lehet de alkohol használata után ne használj nyílt lángot és mind a két esetben várj vagy 15 percet míg a vízpermet elvégzi a dolgát, rátapadnak a porszemek/spórák és leülepszik, ilyesmit belélegezni sem leányálom.
A legjobb talán gloveboxot vagy stillair boxot használni ami egy egyszerű karton doboz is lehet két lyukkal a kezednek meg esetleg egy fólia a tetején.
Ha megpróbálnád a szárított gombás LC-t majd szólj vissza hogy sikerült-e meg szétnézhetnél az egykalapalatton mert ezekre a kérdésekre már meg volt ott is a válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legtöbb gomba nem szereti az aromás gyantás fákat mint pl a dió vagy a fenyőfélék, cédrus, de ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem nő rajtuk, hanem csak nehezen/lassan tudja lebontani őket, de ez pont elég ahhoz hogy közben elfertőződjön a kultúra.
Szili István is ír a laskához is alkalmas fákról, a könyvet le lehet tölteni az egykalap alól.
Egyébként előfordulhat hogy az azurescense nőne fenyőn, a suba állítólag nő.
Itt van még egy jó kinti TEK
http://forums.mycotopia.net/faq-frequently-asked-questions/14997-waylits-woodlover
-tek.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gabonával nem lehet jól kinti táptalajt oltani, sütivel szintén, tehát mindenképp érdemes még bent beszövetni kartonpapírt, szalmát, fűrészport, szecskát vagy valami mást és azt kiültetni/elásni.
Ha a beszőtt gabona spawn kerül a földbe hamar elszaporodhat rajta valamilyen baktérium vagy más gomba fajta (penész, élesztő) és a bogarak is szeretik, sok féle tápanyagot tartalmaz sok "kártevőnek" lehet a táptalaja, a kartonpapír/ szalma/fa viszont gomba specifikusabb, más organizmus nem kedveli annyira.
Ha a fertőzött kultúrákat elástam mindig felzabálták vagy elrohadt (baktérium).
A szalmás/kókuszrostos cuccok viszont megmaradtak, sőt fejlődtek és a felszínre is törtek, de végül kiszáradtak (nem locsoltam és a táptalaj szerkezete is túl laza volt az előre bekevert szalma miatt, úgyhogy hamar kiszáradt hiába volt rajta pár réteg újságpapír mulchnak, cubensis volt egyébként, szerintem van esély hogy termőre fordul, de következő évre valszinűleg elfagyna a mici.)
The.r82: Ha az LC-re gondoltál http://www.egykalapalatt.info/index.php?title=LC
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincs szaga, nem nyálkásak, tapadósak a szemek és nem is kopp száraz akkor nincs más tippem.
Szerintem fertőzés lehet, ki tudja milyen okból, talán az LC a ludas, lehet hogy az utolsó használatnál elfertőződött.
A fertőzésen vagy magas hőmérsékleten kívül (pl oltás előtt nem hűlt le teljesen, vagy oltás után volt kitéve magasabb hőnek) nem tudok másra gondolni, persze az ok ezer féle lehet, de ez a szép benne :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Milyen búza honnan van?
Még a nagyon félresikerült, fertőzött LC vel oltott túl száraz vagy tocsogós (az üveg alján 1 ujjnyi vízzel) nyákos akármis üvegekben is be kell indulnia a micinek.
Ha egyáltalán nem indul be akkor lehet hogy:
túl száraz (kopogós),
esetleg extrém szétfőtt / nyákos,
elfertőződött (bakteriális vagy élesztős terjedhet el ilyen gyorsan, de ez vagy a szagából, vagy a szemek pergéséből (tapadós, taknyos szemek) kiderül)
az is előfordulhat hogy vegyszeresen kezelték, rovar vagy gombafertőzött búzát alávethetnek ilyesminek, még ha élelmezési akkor is, ha nem teljes kiőrlésű lesz annyira nem törődnek vele mert a toxinok a mag külsejében, a búza korpában maradnak.
De ez nem valószínű.
Szerintem elfertőződhetett, a kuktázási idő elég rövidnek tűnik, 1.5-2 óra biztonságosabb onnantól számítva hogy a legmagasabb fokozaton kifújta a gőzt. |
| | | | |
|
