DAATH

Furcsa, hogy az igazság ott kopog az ajtódon, te meg kiszólsz: „Most kell jönnöd neked is, amikor az igazságot keresem?” S mit tehet az igazság, áll odébb. Furcsa.

Robert M. Pirsig

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere


Legrégibbek

Előző tucat


Teljes lista

Következő tucat

Legfrissebbek


ADATOK

Kategória:

Filozófia


Létrehozó:

Biga Cubensis


Létrehozás ideje:

2003. október 15.


Utolsó hozzászólás:

2012. november 4.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

17532 letöltés
462 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



ÚJ! Felmérés: Kérdőív a koronavírus járvány hatásairól szerhasználóknak (magyar)


Élet a halál után

Biga Cubensis, 2003. október 15.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

 
438. neutroncsillag2010. június 21. 19:50
 
 
Fel a fejjel! :)

Magamat vizsgálva azt vettem észre, hogy nagy mértékben befolyásolja azt, hogy hogyan gondolkodom a világról,és hogy hogyan látom egyáltalán a világot az a tény, hogy magam milyen tudatállapotban leledzem éppen.
Ha egy befőttesüvegben érzem magam, akkor semmi sem elég jó...
Ha meg szárnyalok a boldogságtól, vagy csak egyszerűen elégedettséget érzek a pillanatban, akkor valahogy mindig mosolygós arcok jönnek szembe velem, és még a szakadó esőben lekésett távolsági busz figyelése is maga a nirvána :)
 

 
437. sonek2010. június 18. 21:19
 
 
igen, a keletiesen idealizált sztori valahogy így hangzik. viszont, mifelénk nyugaton ez azért más kifejeződési formát lel, s olykor a bosszúság -értetlenség, hogy miért kell rombolni- lelki aspektusai olyan dolgokra determinálják az embert, mint a szerfüggőség, aggresszió, depresszió... stb.

talán a nihilizmus a kulcsa az egésznek... amennyiben saját inerciarendszeremben elemzem ezt a jelenséget, a nihilizmus a semmi akarása, a nincstelen nemlétbe átszivárgás. nem bírom ennek a súlyát felbecsülni, csak látom, hogy monumentális, hogy egész világra kiterjedő ontológiai alap. gyűlölöm ezt a nihilszuggesztiót. szánalmamban csak nevetni tudok rajta, de vannak napok, amikor elfog a megvetés az egész emberiség iránt, olyan tehetetlen, életre értelmetlen, cél és üdv nélküli. nihilista.
 

 
436. neutroncsillag2010. június 18. 00:40
 
 
Erről Milarepa története jut eszembe, biztosan az unalomig ismeri már mindenki, de leírom.
Mikor Milarepa elszegődött a mesteréhez, az megparancsolta neki, hogy építsen egy házat egyes egyedül. Mikor Milarepa készen lett, megmutatta a mesternek, az pedig megnézte, majd megparancsolta, hogy rombolja le azt. Milarepa nem nagyon értette, sőt dühös is volt mesterére, de lerombolta a házat.
Ezután a mester újra csak azt mondta neki építsen fel egy házat, s mikor készen lett, Milarepa megdöbbenésére a mester megint leromboltatta vele.
Mikor a mester harmadszorra is felépítette, majd leromboltatta vele a házat, Milarepa odalépett mesteréhez, meghajolt, s így szólt:
- Jól van, végre megértettem :)
 

 
435. sonek2010. június 17. 23:28
 
 
na szép, ezzel megfogtál :D rövidzárlat a filozófiai receptorközpontban

miután jól megszemléltük a dualitást, nekiállunk cselekedni, hogy építsünk vagy leromboljunk valamit. > én azon az építkezésen dolgozok, ahol a házat lebontják.
 

 
434. neutroncsillag2010. június 17. 23:16
 
 
A cselekvés végén úgyis csak a dualitás szemlélésénél fogunk kilyukadni :)


 

 
433. sonek2010. június 17. 20:13
 
 
a végén úgyis csak a cselekvő vs. szemlélő dualitásnál fogunk kilyukadni.
 

 
432. ++THC++2010. június 17. 15:57
 
 
Ez top 10-es komment:) Nem tudok mit hozzáfűzni:) Igazad van. Reméljük, hogy minél több ember megérti amiről beszélünk itt.
 

 
431. deeptrip2010. június 17. 15:42
 
 
THC csak azt hangsúlyoztam, hogy az unatkozó isten elképzelése túl embercentrikus elképzelés. Mindenki magából indul ki tartja a mondás, ez az istenképünkre halmozottan igaz szerintem!

"ha minden jó lenne mi lenne az inspiráció?"

Nos, nem lehet minden jó hisz egy folytonos energia utánpótlást, tisztítást, karbantartást igénylő öregedő testbe születtünk. Ez már önmagában motivál különböző célokra, ezek hiánya meg nyilvánvaló fizikai veszélyekkel jár és az élettel is összeegyeztethetetlen.

Az állatok nem is csinálnak sok mindent, játszanak, esznek-isznak, párosodnak, élőhelyet keresnek/építenek, alszanak, pihengetnek. Ha egy ember képes lenne kikapcsolni az ego értékelő, minősítő, kommentáló funkcióját akkor boldogan eléldegélne ugyanezekkel a feltételekkel, de valamiért sok embert sújt a folytonos gondolkodás, élmények mindenáron való verbalizálása belül. Bár nagyon érdekes és élvezetes dolog ilyen absztrakt dolgokról beszélgetni, de az elsődleges cél szerintem elérni azt, hogy ha nem kell akkor ki lehessen "kapcsolni" ezt a gondolat gépet. És ez nem kis feladat, de úgy képzelem el, hogy ha ez valakinek tartósan sikerül akkor ő neki már összehasonlíthatatlanul több esélye van arra, hogy megtapasztalja a valóság mélyebb rétegeit, automatikusan.

Természetesen a jó intellektus egyáltalán nem jelent hátrányt, hisz amennyire intellektualizál, racionalizál tőle az ember (ezek gátolnak sokszor) annyira fejlett is egyben a felfogása, ami a megfelelő nyugodtság-figyelem mértékre hangolva megmutatja milyen jó dolog embernek lenni.

Az állatoktól, kisgyerekektől meg többet lehet tanulni mint a legtöbb felnőttől!!
 

 
430. tsan2010. június 17. 15:40
 
 
Neutroncsillag:
426 utolsó bekezdéshez: http://www.youtube.com/watch?v=4PMb4yngZMY&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=LCqXKZINRLU&feature=related

A "lényeg" a második video elején van, de érdemes az elsőt is megnézni hogy tud miről van szó. Angolul érteni kell minimálba hozzá
 

 
429. ++THC++2010. június 17. 15:07
 
 
Neutroncsillag hsz-ét olvasva majdnem sírtam. De komolyan. Annyira szépen és jól megfogalmazta. Amúgy akkor én nem fogalmazok jól. Én nem mondtam, hogy rossz az isteni szférában létezni. Mert mindannyiunknak ez a célja. Ezért használunk szereket, ezért meditálunk, ezért csinálunk sokmindent...hogy érezzük azt, amit amúgy is éreznénk, mert BENNÜNK VAN, csak a nevelés, és egyéb dolgok által elhalványult. De!!!! Miből gondoljuk, hogy ha sokáig lennénk a tökéletességben az jó lenne? Mivel az hajtja az embert, hogy jobb legyen, más legyen....ha minden jó lenne akkor mi lenne az inspiráció?
 

 
428. neutroncsillag2010. június 17. 14:58
 
 
A zen mesterek szokták mondogatni amikor szóba kerül az éberség, hogy "nézzetek meg egy macskát hogyan kell azt csinálni".
Pont tegnap beszélgettem egy barátommal erről, hogy itt a földön vajon az ember kiemelkedik e a többi élőlény közül, mondhatjuk e magunkra, hogy feljebb állunk a képzeletbeli létrán. Hát az alapján, hogy ki milyen káoszt cipel a fejében (tisztelet a kivételnek), és mennyire tud laza, elengedett lenni, elfogadásban együtt létezni a természettel, mi emberek meglehetősen nagy hátrányban vagyunk (barátom szavai szerint). Én elgondolkodtam rajta.

Bennem akarva-akaratlanul is ott van néha a lenézés az állatok iránt, nagyon mélyen persze ... gépies reakciók, melyeket részint a társadalomtól vettem át, részint én alakítottam ki magamban a múltban.
Igyekszem dolgozni ezen. Pl a vega életmód is sokat segít :)

Ha már halál topic, volt szerencsém jelen lenni nem egy esetben, mikor egy-egy szeretett kedvencem kimúlt a világból, és az is tanúságos volt.
Amikor egy állat megérzi a halált, többnyire már az ételt sem fogadja el, inkább keres egy csendes zugot és felkészül arra ami jön. Ez épp úgy ösztönös, mint amikor a szuka kutya elharapja a kis kölykök köldökzsinórját, senki sem tanította meg rá, ez benne van.
Az emberek esetében többnyire ilyenkor még számolatlanul hordják a kórházba a tőtöttkáposztát a "betegnek", aki minden erejével kapaszkodik az életbe, ha 99 éves, akkor is. Vannak persze kivételek, de nem jellemző.
Mikor az ember elhalad egy ilyen haldokló állat mellet, akaratlanul is beleütközik a csendbe, hangját suttogóra fogja, az egész olyan méltóságteljes, és természetes ...
Néha azon is gondolkodom része e egyáltalán az ember a természetnek, vagy csak ideraktak minket egy űrhajóból ...


 

 
427. deeptrip2010. június 17. 13:46
 
 
Igen, igen a fényben nem lehet unatkozni, többek között azért nem mert az az egó sajátossága és olyankor az egó feloldódik. Nincs aki azt lesi, hogy történjen már valami stb.

Amúgy megint csak az állatok...szerintetek ők tudnak unatkozni? Azt már megfigyeltem, hogy az állatok figyelni és nem figyelni gyakorlatilag 100%-osan tudnak, szóval ha figyelni kell akkor látom hogy nincsenek zavaró dolgok a tudatában, ha viszont nincs semmi akkor meg azt látom hogy nem figyelnek sehova, mondhatni relaxáltak. Ha meg nincs semmi akkor bevágják a szunyát egy idő után. :D
 

Keresés e témakörben:

|< Legrégibbek  < Előző tucat  Teljes lista  > Következő tucat  >| Legfrissebbek 


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!