Versfaragás

DAATH

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.

Hamvas Béla

Új hozzászólás

Lapozható lista

Kategória:

Kultúra

Létrehozó:

Létrehozás ideje:

2004. szeptember 8.

Utolsó hozzászólás:

2017. április 2.

Érdeklődés:

21545 letöltés
673 hozzászólás

Mit:

Hol:

anyagok

könyvtár

fórum

kapcsolatok

Felmérés: ELTE kannabiszhasználat önkontrollja
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Felmérés: Global Drug Survey 2021
Tiltás: (jan. 1.) szigorúbb ÚPA büntetési tételek
Tiltás: (szept. 24.) 207 anyag lett C-listás
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája

barka, 2004. szeptember 8.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

2017. április 2. 18:56

Ajaj, elnézést, kistopik csúszás. Ezt nem ide szántam, bocsánat!:)

2017. április 1. 14:57

Fülleljetek*.. nyuszifülek jön a húsvét. Legyen zenvét, tánc és univerzális balhé! Hogyan tájékozódni, az indulokrol lehessen azert.. bocsika ha sok a hiba meg maradt még vagy újak keletkeztek, jo pap holtig lamul. Az írásjavitó autonóm.

Ez a zenés mix meg kiváló!!
Bocsi voltam szijaztok!

2017. április 1. 14:38

Sziasztok, nagyon jo cimborám alkotása. Füleljetek rá ha szeretitek az ilyesféle jóságot!;) /bakelithastagvinyl/

Sunday afternoon, peace n love, check this out!
https://soundcloud.com/we_were/sounday-afternoon

670. chucknorris100

2017. március 18. 19:08

Keresztesi József – Szemenyei János: Ásatás

ezt érdemes meghallgatni. igen beton! már-már jobb, mint a belga. http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2017-03-11

21:42:31-kor kezdődik. fent bele lehet tekerni.

"metafizikailag gyanakvó lények
nem b*sznak ki velük a kib*szott tények"
:DDD

2016. november 14. 14:12

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak. / Radnóti Miklós /

2015. december 23. 03:48

Rímbiózis

Mivel a rímfaragásnak nincs mértékegysége, csak azt tudom mondani, hozzák az AKPH–szintű szócsavarást, mégis egészen egyedi stílusban.

Itt van pár track album sorrendben:
A több néha kevesebb https://youtu.be/vp-ku8PfmsY
Részlet–mesék https://youtu.be/ITaunXWdSYo
Nem hoz lázba https://youtu.be/r8FYv4Ajj4s
Úgy mondom https://youtu.be/fBdum3ZwrBM
Ellentétek https://youtu.be/wGkJjinsQHE
Több mint https://youtu.be/yWQI7lBNS6U
Miért érzem https://youtu.be/exeeKSqU14E

2015. április 24. 20:50

A Legfőbb Lény

A Legfőbb Lény, mi lenne más?
A legstabilabb irrealitás.

2015. április 24. 19:46

Isten

Isten akkor válik hazugsággá,
amikor a személyes kereteken túllép,
nagy, mechanikus gólem lesz belőle,
ostoba gép.

2015. április 24. 19:39

Világ világtalan teremtője,
boldogtalanság kútfője.
Üdvözlégy!
Istenként jössz,
Ördögként mégy.

2015. április 24. 19:35

Élet

Az élet él és élni akar,
bármi is az ára,
semmi sem drága.

2015. április 24. 19:24

Kinyilatkoztatás

Gonosz lélek nemzé a vallást,
Rossz ösztön írja a "kinyilatkoztatást".
A Föld már fel van osztva,
az ember ki van fosztva.
Ámítás, tanítás,
balzsamos butítás,
vitetnek a lelkek a rosszra.

2015. április 24. 19:07

Kozmosz

A kozmosz egy fekete örvény,
süllyedés, pusztulás benne a törvény.

2015. április 24. 14:57

Elrendelés

Gép leszel
vagy állat.
Válassz!
És ember?
Az nem lehetsz,
az tiltott tartomány.
Az Ember minden tulajdonságát egy halottra ruházzuk, akit neked imádnod és istenítened kell,
de te magad nem lehetsz ember.

Konklúzió:
Vak szeretet vak végzet forrása.

2015. április 24. 14:53

Hamis atya

Azt mondja a hamis apaszív: Légy passzív!
Könyörögj, kérj, de semmit se tégy,
ha rájuk hallgatsz és így teszel,
te is egy dekadens leszel.
Azt mondja a hamis apaszív: Légy te is passzív!

2015. április 24. 14:48

Jehova és Prométheusz

A gonosz Zeusz-Krónosz fogta,
irígységből a férfit kettéhasította,
Prométheuszt ezzel a Kaukázus
szikláihoz láncolta.
Ió-t (=Jó-t)küldte rá, hogy tartsa őt
meghasonlottságban és
örök fogságban.
A gonosz Zeusz-Krónosz fogta,
féltékeny irígységtől vezérelve
az istent, a ragyogót,
az önmagában valót
kettéhasította.
Zeusz-Krónosz-Jehova
mi mást mondana azóta
a foglyul ejtett istennek (Ön-Magának):
"Sehova! Sehova! Sehova!"
Neked innen:
"Sehova! Sehova! Sehova!"
Azóta is csak eggyet hajt
Zeusz-Krónosz-Jehova:
Féltékeny és irígy vagyok rád,
mert az Örökkévaló
képére és hasonlatosságára
formáltattál
(jelenleg... de tudom, hogy lényeged szerint
magad vagy az örökké-Való Lény,
a kezdettelen és formálhatatlan Isteni Fény),
(nem úgy, mint én, torzszülött, rongy ruhákba öltözött)
ezért neked innen:
"Sehova! Sehova! Sehova!"
Árny borult rád, istenember,
beárnyékol téged
fekete szárny:
Jehova, Jehova, Jehova.

(azóta neked az örök pokolból
sehova, sehova, sehova)

2015. április 24. 14:45

Idill

Az élet utáni élet:
ott csupa boldogság minden,
mint a népmesékben.
Nincs ott már ragadozó,
csak a pásztor és a nyáj
szeretetben.
...
Ostorral a talpamra vertek,
felébredtem.

2015. április 24. 14:40

A Hortobágy élménye

Egymagam álltam
a pusztaságban.
Embert kerestem, de nem találtam
az ősi magyar pusztaságban,
csak a nagy magyar ugar,
benőtte a dudva, a muhar.

2015. április 7. 01:27

Aforizmák

Erősebb a lélek, mint a világ, mert a világ halott.
Minden, ami halott, a szem tápláléka és a szív keserve.
Mit mond a szépség? Azt, hogy legyen lét.
Hiába folytatódnak a testek, végül mind semmivé lesznek.
Ahogyan a világba jöttél, úgy is mégy el.
A hazugság az étel, amit eszel, de véle sosem laksz jól.
Az abszolútum elérhetetlen. vagy: Az abszolútumok elérhetetlenek.
Kihez is szólna az éjszaka magányos vándora, nem a sokaságé a szava.

2015. április 7. 01:02

Ananké

Elszabtam, elszabtam,
mindegyre alkottam,
mindegyre alkotván
belé szilárdultam...
és most már ezt nézem
és ez az én végem,
végtelenbe oltott
kínzó végességem.

2015. április 6. 15:52

Végül (másképp)

Végül a tudat is visszatér az űrbe,
azzá lesz, ami alkotta és szülte.
Első megnyilvánult elem a tér,
abba minden visszatér.
Minél degeneráltabb egy lét,
annál zártabb,
ki voltam nyitva,
hiába beszéltem a világnak.
Embert kerestem lámpással kezemben,
magányos vándorrá lettem.
De egyszer eljön a pillanat, hogy
megidézem az istenséget,
a villámokba öltözött fennséget.
Mert itt kívül nem lehet építeni semmit,
itt csak pusztítani lehet…
Rázúdítom a földre az eget.

2015. április 6. 15:49

Végül

Végül a tudat is visszatér az űrbe,
azzá lesz, ami alkotta és szűlte.
Megérint legvégül az ősi tisztaság,
kristálytiszta és jéghideg a bizonyosság.

2014. szeptember 16. 19:57

cigi az utcalámpa alatt

mint tumorok nőnek furcsa gondolatok az elmémben
ezek valamikor talán alvás közben talán ébren
megfogalmazódnak és utána napokon keresztül kísérnek
például hogy erowiden lehet kommentelni az élménybeszámolókat
vagy hogy a tetovált arcú ismerősöm mafia főnök
hogy vannak barátaim
hogy nicnsenek barátaim
megint átaludtam két évet
hogy pofánrugom a főnökömet
vagy hogy elfogyott a dohány
igazából ezek nem is olyan furcsák
nem büszkélkedhetek oylan elmével
ami furcsábbat kreál a valóságnál
de a valóság is csak a tapasztalat
kristályositott kivonata
egy villanypóznára akasztott kicsavart törülköző
lassan csöpög a maradék és csillagképeket rajzol a betonra
a fürjtojáshéjban heverő csikkeket,
az alkeszt, aki ökölnyi hasisrögböl leharap egy darabot -
fogd ezt és őrizd meg
tudd hogyan hol és mikor használhatod -
mondja az autómata és a kezembe köp egy darab jegyet
én pedig felelősségteljesen felszállok
csigát hajtogatok a jegyből
és a madártávlati város képére hamuzok

2014. augusztus 31. 00:51

néha csak azért kereslek daath,
hogy a kék hátteredbe beolvadjak..
a tekintetem elvesszen benned,
mint az óceán mélységes kékjében
az ki valami után kutat és bele zuhan,
hogy önmagadra leljek, én te vagyok.

2014. július 7. 22:55

Szelíd kender
kötél nyakamon
fülem a sínen,
mint indián hallgatom
a szívverésed
én ott voltam,
a vonat késett.

2013. december 31. 02:13

pár sor a magányról

van akit megbasz a magány,
van aki a magánnyal baszik,
ma gány napja lesz, mert magányos,
ma vagány napja lesz, mert magányos..
magányába temetkezik, s meghal,
magányába temetkezik, s újjáéled,
felfogás kérdése, hogy ezt Te hogyan éled_!

Lehetsz önmagad szerelme, vagy épp az, ki szórja saját italába a mérget. De mértékét a magánynak, ne feledd, Te magad méred_!

2013. december 27. 08:23

szabadvers egy ufóleszállópályához

már nem tudta mióta bolyong abban a dimenzióhalmazban, ami az akkori memóriatartományát és érzékelési horizontjait illeti,

lehet, hogy számos világkorszak telt el, vagy csak az a maximum pár perc egy be- és egy kilégzés közt,

verbálisan felakadt egy neonvirágú fraktálfára, ahová sosem mászott fel,

csak az a mondóka vitte oda, amit a huszonnyolcas tudat-keltetőben tanultak az upgradelt klónok,
vagy lehet, hogy az orvosi egyetemen hallotta a szomszéd néger srác a metrón, ő meg a kikopizta a tudatából véletlen,

nem fontos a forrás ez esetben,
csak a loop volt,
ahogy ott lógott:

"szimpatomimetikus
paraszimpatolitikumok
szimpatolitikus
paraszimpatomimézisei"

ekkor az ufóleszállópálya,
ó,
a csodálatos, szépséges, kristálymezőn

megengedte, hogy meglássa,
az önátalakítás komoly netovábbja,
megjött a jármű, kiszállt egy lárva,
a fraktálfának meg lett keze lába,

és azt kérdezte:

állat vagy-e vagy állapot?

2013. december 21. 08:46

Pszichedelikus bűvölet

Elbűvölő pszichedelika...
Látomás a mindenségbe,
túl a halál küszöbén,
Szellemfényű aurák közt,
testmagokkal a közepén.

Elbűvölő pszichedelika...
Tudatosult látomás,
Hogy az út, amin járunk,
nem létezik pusztulás.

Sem fájdalom, sem kín,
sem vég,
Csak a határtalan,
pszichedelika-felhőség.

Elbűvülő pszichedelika,
hídján tiltott sorompó,
Csak hogy ne tudjuk az
életút alatt, hogy nem létezik
lélek- és tudatkoporsó.

646. neutroncsillag

2013. december 21. 02:14

A három világ tízmilliárdszoros Bodhiszattvájának

Mit érezhet egy krumplis tészta?
Ó
Mond
Miért
ÓÓ
ÁÁ
De finom

2013. december 20. 23:37

Salviaköd

Fájdalommentes érzelem
a szövettelen elégedettség

a szenvedély-csikarásban
összeolvadt testeink
extázisprizmák

szemeinkben szivárványhasadás,
a lüktető hevesség

a mámorral összefestett szerelmi hálószobák
lila-zöld impulzusok a gombolyagokban

az endorfinok hintóhajtásai
aktusok arcomon

a kontaktus
csiklófény-csillogás
a lepedőmarkolások kéjében

a nyüszítő mozdulatsorok
egyfajta spontán lebegések
ellentmondásos érzések
salvia-ködjében.

2013. november 4. 19:56

SZABADVERS RÓLAD

Egyetlen isten van: benned
és sehol máshol nincsen,
ez az egyetlen isten és
másik nincsen!
Rádbeszélnek egy kívül lévő
zsarnok fantomot,
lehúznak vele téged,
így zabáltatják fel
a lelkedet (=téged).
Miután lelked a bálványimádók istene
felzabálta,
alacsony tónusra mégy
és napi kondicionálással
azon is tartanak,
mivel az, akinek nincsen lelke,
akinek a lelke nem él,
az nem képes az alacsony (=2 alatti)
tónusokat meghaladni,
és mit tesz a tónusskálán, 2 alatt?
Egyre csak VÁRakozik.
Buta, bamba,ostoba tekintettel,
apatikusan, mániákusan stb.
VÁR egy KÍVÜLRŐL ÉS SOSEM ÉRKEZŐ "MEGVÁLTÓra",
ahelyett, hogy felismerné a SAJÁT potenciáit,
képességeit,
és kiteljesítené, fejlesztené azokat.

Mert itt minden energia nálunk van
és itt mi vagyunk azok (=az OK),
ami hat.
És mi a trükkös eszmék, trükkös ideológiák hatására
lemond(t)unk önmagunkról és potenciáinkról,
és egy ostoba, dekadens, alacsony tónusú
társadalmat valósítunk meg
(és tartunk fenn ... pontosabban lenn).

Minél inkább leragadt valaki az időnyomon,
annál kőkorszakibb ideológiákban hisz
(=azokkal azonosul, következésképp
azokat is teremti).

...mert amivel azonosulsz, azt teremted!!!

Te magad vagy a teremtő és nincsen rajtad kívül semmilyen más(ik) teremtő!
...és az általunk teremtett világok összeérnek és áthatják egymást.

...és társadalmaink jelenleg az alacsony tónust támogatják....
...ez maga is egy aberráció; egy olyan aberráció,
amely még több aberrációt hoz létre...
...és mindezek mögött - többnyire a társadalom meghatározó pontjain -
aberrált, dekadens és antiszociális egyének találhatók
(akik aberrációt, dekadenciát és hanyatló tónusú társadalmat generálnak, hoznak létre).

Kettő viszálya mögött mindig van egy harmadik fél,
aki jót nevet és a kettő viszályát szítja és éleszti,
és mindhárom között ő a legbetegebb.
Gyógyíthatatlanul beteg.
Talán a kőkorszakban él, talán a középkorban.... valahol ott ragadt le az időnyomon
vagy talán még sokkal régebben.

Szentkönyveitek bebizonyítják nektek,
hogy ezt a valóságot nem ti teremtitek,
szentkönyveitek alacsony tónusra visznek
és egyre alacsonyabb tónuson tartanak benneteket,
először test lesztek, aztán tömeg,
halott tömeg
(a skála alján,
tehetetlen és már rég nem OK,
már rég nem OKOZÓ).

Varázslók varázslatának áldozata lett.
Elvették tőle a mágikus tudást,
kapott helyettük üres és hiábavaló
vallást.
Többkilós szentkönyvekkel tolták tele a fejét
és mindegyik lebeszéli őt önmagáról.
Az első aberráció az, hogy őt teremtették,
abban a pillanatban, amikor ezt elfogadta,
máris lezuhant a tónusa
(és már nem képes).

Nem segítenek sem az istenek, sem a plejádok és nem jönnek a reptiliánok,
mert ennek az univerzumnak a teremtője te vagy.
(bár átvertek téged)

Az teremtődik meg, amibe energiát helyezel,
ezért akarják azt, hogy fordulj bizonyos dolgok felé
(=odafordulsz és az energiáid elkezdenek oda áramolni
és ezzel életben tartod azt a valamit)...
...mert mindig azt akarják tőled, hogy
tartsd életben a mások dolgait
(és ezzel ők túlélhessenek).

Ez valójában egy (aberrált) játszma.
A vallások ezért térítenek (=hogy az erőid/energiáid feléjük forduljanak
és így teremtsd és tartsd fenn őket).
A TV, médiumok, internet
ezért mosná az agyadat és ezért fordít el téged önmagadtól,
hogy őket teremtsd és ők ezzel túléljenek.
Ezért kapsz plejádi tanításokat,
ezért kapod meg Jézust,
ezért környékez meg a Sátán,
ezért beszélnek neked "szeretetről", "Istenről"
és mindenről, "ami csak szent".

Érted már?
Kellesz nekik. (!!!)
Nélküled ezek a fantomok nem létezhetnek.

2013. október 14. 00:03

Kimentem az erdőbe.
ruletteztem gombaszedés közben.
kék száruk volt -
különleges.
megettem azóta haldoklok.

2013. augusztus 25. 13:57

kusza gondolatok közt
egy rövidke röpirat,
ellentétes közöny-víz
mi itthon fogad, hogy Ár!

egy hét telt el, nem szomjan
mégis szomjan maradtam,
istenemre kérlek bízz!
nehogy elnyeljen a víz ! szívd fel begyem a parazsat, egy kakas is átveheti a hatalmat!Halottcégér szultánoktól,
Kívánok!

2013. augusztus 22. 01:18

ablak, párkány,
csikk, füst.
átok, sámán,
fogd,
üsd!
ősi-dobok
tam
tam
újra meghal-
lottam

2013. július 18. 23:20

úgy hiányzol,mint unalmas lan partyn
egy totál nájsz hedcsát, garden partymról
a kert, hol összegyűlnek a barátok, ...
látok sok álmot, rémet és szépet is, hol
széttépett szívek közt magamra lelek,
nézek fókuszálatlanul, közben vérzek,
már tudom jobb ha semmit sem érzek.
mérget emelek számhoz és várok,
várok bátorságot vagy ép gyávaságot,
hogy mozduljon végre a végtagom,
miért akarom? mert mikben hittem; rom
korom ellenére, szívem por, tüdőm korom
fejben magam gyilkolom és okolom
mert nincs már jel mire várok, hisz az adó
jelenleg sajnos nem kapcsolható,
szíves elnézését kérjük! kérem...

2013. július 8. 22:21

/mellé/
http://www.youtube.com/watch?v=_CpOQxA0gJ4 http://www.youtube.com/watch?v=O6KFvYCrB4E

Felkelt.
Körülnézett.
Végtelen sivatag tárult szeme elé.
Kicsit fázott. Nem tudta hol volt
és senkit se talált, akivel beszélhetett volna.
Aztán az égre nézett. Észrevette, hogy csillagok
ezrei lebegtek az égbolton. Elmosolyodott.
Leült az ezüstösen fénylő homokra. Aztán
észrevett még valamit. Egy bolygó... kékes
zöldes színe elkápráztatta. Kezével
megpróbálta elérni, de túl messze volt. Egy
könnycsepp folyt le hideg arcán. Becsukta
szemeit és egy színes mezőn találta magát.
A fák virágoztak, a szellő lágyan simogatta
testét. Kinyitotta szemét. Már vacogott.
Lefeküdt a homokba.
Elaludt.

2013. július 3. 21:30

Szemben egy kéményseprő kútfúrógéppel kezel egy beteget. Baszhatod a cukorkádat, ez a mindent ellepő füst a fény.

637. ifjúszent

2013. június 23. 20:35

bocs, ennek most valahogy ide is ki kell áramlania,

láncdohányzó-világbajnokság
csipszevő-verseny

permetezzük meg az élet fáját
mikrózzuk meg a mennyországot

jó reggelt vagy jó éjszakát?

2013. június 9. 18:34

Araknofóbiás vagyok az élettől,
ahogyan halót sző. A fejem, fő!
de belül is szövöget valaki ,ki,
ki tudja valójában hogy mégis ki?
kincs ami nincs, bilincses életke,
életkedve nélkül ülök böribe, itt is,
ott is, otis talpbetéten, betépek
s kiszakadok, valahova körbe-
körbe futakodok, hip-hop,
blááá jön a vuk, vicc a vége,
vicces élet!végletech-tech.

2013. június 8. 06:50

itt épp virrad , hajnal, pirkad,
madár szál , a nap kél, fény ér
évekről lélekre, rád s rám
is, istenem itt él bennem
fényes nap vap-suvap, ébreszt
téged s engem is, hisz ki hisz
hívja magához csak a reggelt.

2013. június 7. 17:41

meghalni csak egy órácskára,
csorogni le csak egy végtelen
percen keresztül az örökig,
mi fölröpít az "istenekig".
tapasztalni mi is az; élni,
szeretni úgy mást, mint Ő sose,
viszonzatlanul is szeretlek
te zord borongós rövid élet!
találkoztunk tudom, nem kérted
most meg szívből vérzem érted (is).
hisz artériámon gilette pengével játszol melankolikus dalt...
A.hoz

2013. június 4. 18:26

Reggel,
Újra fény fakad
Vekker,
Fejed szétszakad
Smekker
mindenki a buszon
Nemkell
az ajándék kupon

Délben
nesze egy két falat
szépen
falhozállítanak
nézem
ahogy kipakolsz
kérem
összes iratod

Este
házipatika
gázláng,
gyújtja a szikra
dzsókolom
szevasz marika
reggel!
újra?
mi a picsa?!

2013. június 4. 17:11

illúzióim csupán..

lágyan illatozik a szellő
finom felhőlábakon eljő
egy gyönyörű, ritka sellő,
hogy hozzád egyszer szívem felnő?
ki tudja még mit hoz a jövő

szellős a szívem lágyan dobog
eljő értem a halálrobot
sellő képében ér, s bekopog
felnőtt? kérdi majd halkan ritmikámba vág,
és megtör mindent, mindent mikben hittem.

vekkeremmel verekedem?!

2013. május 30. 22:19

Címe; cement ez a por, beragaszt

a holdig másznék érted,
tudom ,hogy nem kérted
de törtütemben a szívem
dobog, zenerem ez vágod?
erem vágnám dmt-s flessbe
hogy a lávot és píszt megleljem.

ekiként nyeltem szavaid,
mert a szer-etet, majd lehúz.
zuhanás nem téma ugye,?
hisz a földetérésig minden rendben!
önmagam vagyok ,néma
a néma csendedben!

2013. május 25. 21:44

Adreenalin elvonási tünetek, nincs utazás zuhanás nélkül c.
((sorokba szedett karaktereimet olvashatjátok, mik a szerelmet szerekhez is kötik szóval lehet erre is katogni, mert mellékhatásai vannak, de jelenleg még nem tilos ennek az érzésnek érződnie, tehát legális))

papirodon folynék szét
te ízletes lány-lény, fény
vagy szemedben; zöld,
mit ősöktől örökőlt , kör
mi egyszer végbe ér,
s egymásba folyunk kedvesen,
kedvesem! ..gírosz az élet,
néha jó és néha rossz,
szalad előlönk,mi egymás elől
ez felőröl, de betekerem
mély lélegzetem veszem s
kifulyom, mint egy gondolatot
mi gombás képet alkot-ott,
emlékszel -,? azon a hajnalon
a természet mit alkotott?
ölelésedben vesztem el
és találtam is magamra, grammra-
grammra , alfa és omega
kezdet és vég, szivemnek A. a Fény!

2013. május 8. 19:25

Még fázol a kerted előtt
még keresed magadnak az ajtót
kihajt egy autó a földből
és fejedet benne álomra hajtod.
Még itt van a tél,
de már böjtöl
kopik el egyre fagyos ruhája
és a csontvázak zörgése is tompul
ahogy a szél az ágakat levéllel rázza

Már itt van látod az élet
de szentül hiszed a lázad
ég hevül és véres
minden belőled sajtolt alázat

végig szánt rajtad az élet
vas ekéjét nyögöd, ránc a barázda
de termőre fordul e tököd,
ha tested az öngúny kacaja rázza...

2013. május 6. 15:39

Vers a "Bárányról"

Te vagy a küzdő
te vagy a "bárány":
Aldebaran!
Mely a pusztaságban
kószálva járkál:
Aldebaran!
Te vagy a titok,
te vagy a forrás:
Aldebaran.
Te vagy a "bárány"
te jöttél fentről:
Aldebaran!
Te vagy az égi,
te vagy a tünde,
mely életet hozott
a sötétségbe:
Aldebaran!

Aldebaran!
Regulus!
Antares!
Formalhaut!

Visszajössz-e még
hogy újra elhozd
a sötétségbe
a fényt?
Aldebaran!

2013. április 24. 02:12

Indra

Isten a trónon.
(Tesz, amit tesz.
Azért isten.

Indra vagyok, árja, harcos isten,
Szajtáni, te vagy a szerelmem!
Indra vagyok, árja, harcos isten!
Szajtání! Papnőm!
Véled szerelembe esem a szent hegyen.
Véled emelkedem a szent hegyen.
Amikor ölellek, te vagy a szerelmem!
Szajtání, édesem, kedesim.
Indra vagyok, árja, harcos isten,
szavam szentség, akaratom tűz,

karjaim között elolvad
minden szűz.
Templomnak szüze,
égő vágy tüze,
öledben végre
önmagam lennék,
de
mielőtt hozzád mennék,
harminc brahmant vágok le a völgyben,
úgy jövök, mint Bocrából az isten,
utána nászra lépek veled,
fenn a hegyen.
Szajtáním! Áradóm! Szerelmesem!
...

Szajtáni: áradó szépség
gonosznak, csúfnak hisz téged
az üresfejű népség.
Szajtáni! áradó szépség!

Szajtání! Öröm forrása,
bánat tárháza,
életemnek apadása,
két oszlopnak fakadása.

Ő
Saitani:
a szépek szépe,
az ékkövekkel teljes Egy.

Szajtáni,
Szajtáni,
Szajtán!
Csak téged hirdet
a kép a márvány.
Szajtáni,
Szajtáni,
Szajtán!
Ma is
csak téged hirdet
a multimédia
minden eleven képe,
és a régről való
hideg és halott
márvány.
Te vagy a legszebb
látvány.
Szajtáni, Szajtáni, Szajtán!

Te vagy az Istennő,
Te vagy a Bálvány!
Te vagy a Sátán!

Tíruszból zuhantál alá,
miközben én elbűvölten néztelek
és együtt zuhantam veled.
Tudtad, hogy nem hagylak el,
tudtad, hogy szemeink között a tér,
melyben kezdet és vég össze(f)ér.

Szajtání, Szajtáni, Szajtán.

Te vagy az istennő,
te vagy a bálvány,
te vagy az úrnő,
te vagy a sátán.

Mindezt, ami itt van,
együtt teremtettük
veled,
de
te felügyeled.

Miért?

Azért, mert
te hasonlítasz leginkább
az istenségre.
Gyönyörű lecsukott éji szemére,
ezért te vagy a Papnő,
akinek a Kígyó
magvát és ezzel
a tudását átadta.

A Kígyó magvát te kaptad meg
és az emberiség így keletkezett.
Salamon volt a szerelmed,
emberek között a legbölcsebb.

Salamon (még) tudta:
mi egyedül méltó,
mi a titkoknak kapuja.
Nem haragudott rá az Isten,
mert sosem volt ostoba.
Bölcsesség.
Szépség.
Királyi korona.
Hatszázhatvanhat!
Az Élet
a világokon
széjjel-áradhat!

2013. április 14. 15:51

katalizátorokat tolok magamba
hamisak é vagy én vagyok az?
mehet a filózás a filézés, avé-gén
gémkapcsokként úgy is összefolyunk,
a végső Igazság MagA a kérdés!(?)

vágatlan nyersanyag
sszümtükkel lássátok mik vogymuk..

2013. április 14. 15:16

kopkop,kopkop kip,
pik pakk, pak pik, pip
mit mit mit? bib bib bip!
tyűha, ha tyű egy-ügy-ű,
akkor nem lehet Ő!

2013. január 7. 21:57

embernek fia
ifjabb önmaga
magja ön-maga
ma van holnap,
van nap, s ég
én s te,
te s én,
víziónk tükörképe
talán egyszerre tele,
és üresen találkozik,
dimenzió lépcsőház
folyosóján folyó
öröklét-kapuja felé.

2012. december 13. 19:54

http:// http://www.youtube.com/watch?v=ZaGm0OvxTss&feature=player_detailpage

2012. december 11. 00:31

az ördögi karok is zengenek ugyanúgy,
( ha nem hangosabban )
azt nem látod és nem hallod
Csak az angyalokat vallod.

az ördög semmi más,
mint egy angyal,
kifacsart aggyal

(téged őriz)

a szeretet
és a gyász
rád vigyáz

isten ha szeret engem
egy gondoskodó gombolkozót
ad nekem
ha nem kapom meg
nem hiszem őt
a legfelül levőt

a Legfőbb Lény: mi lenne más?
a legstabilabb irrealitás

2012. december 10. 20:35

"Ha tökéletes a teremtés,
hogyan keletkezhet hiba benne?

Azt mondod erre: lefokozott az érzékelésem, azért látom így.

Ha tökéletes a teremtés,
hogyan fokozódhat le az érzékelésem?

Hiszem, hogy
nincsen kívül semmilyen isten.... (akit imádhatnék vagy aki elé leborulhatnék)...
bár imaginációmban olyanokat teremthetek,
amilyeneket akarok

Hiszem, hogy
vannak elvek
akár a villám
dinamikusan
világítanak
beleragyognak az éjszakába
akár a Nap.

Hiszem, hogy nincs semmilyen abszolútum,
amit el kellene érnem, vagy realizálnom kellene.
(ha lenne, újabb abszolútumokat ellene)

Hiszem, hogy
pillanatról pillanatra
változhat a hitem.

Hiszem, hogy
az ember
nem kő...
inkább
reaktívan és
átmenetileg
megjelenő formáló
és formált erő.

Hiszem, hogy
az elveket (ideákat)
senki meg nem foghatja
(mozgásukban viszont gyönyörködhet)
(ahogyan megteremtik eget és földet).

Hiszem, hogy az értelem az első faktor és minden utána keletkező faktor az első faktor hozadéka.

2012. december 10. 18:26

"ha valakibe azt programozzák, hogy ő normális ember, akkor ez a (kívülről, mások által) programozott ember azt fogja magáról gondolni, hogy ő normális ember, pedig valójában mások állandóan változó késztetéseket mutató szellemi terméke"

normalitást programozunk beléd (?)
okkultizmust programozunk beléd
vallásokat programozunk beléd
hosszútűrést programozunk beléd
szeretetet programozunk beléd
szívjóságot programozunk beléd
eljövetelt programozunk beléd
(éRTELMET AZT NEM PROGRAMOZUNK)
...beléd...
mi lesz belőled akkor?
...
gondoskodunk rólad
felügyelünk és karbantartunk
dolgoztatunk téged
és véled
hasznot hajtunk.
Te GÉP!

Bónuszba kapsz tőlünk egy felhúzható, mechanikus istent is!
Mit akarsz még?

2012. november 6. 22:46

rTyler, megihlettél

A fogadóirodák szerint Barack Obama jóval esélyesebb elektori szavazatok megoszlása ez esetben 303-235 Romney még mindig Pennsylvaniában van, pedig lassan már Bostonba kéne érkeznie az azonos területen élők azonosképp is gondolkodnak Virginia, Colorado? és az is kiderül, hogy Romney előre tudott-e törni Pennsylvaniában vagy Michiganben Romney megnyeri Iowát? a fontos csataterek is korán kezdenek. mozgósítanak a republikánusok. A menő arcok Obamával vannak. a helyzet Romney a háttérben mindig jelen levő, de nyíltan fel nem hozott mormon hitével Barack Obama Kenyában élő nagymamája drukkol unokájának. Például arról, hogy keverjenek-e fluoridot az ívóvízhez. Gene Simmons (Kiss) legendás basszusgitáros 2008-ban még Obama mellett Líbia attól fél, nem Obama nyer, Szíria pedig attól, hogy nem Romney nyer. egyébként viszont sokáig is elhúzódhat a számolás. Obama megnyeri Floridát, amivel egy szoftverfejlesztő hiába nyomott Obamát, Romney kapta a szavazatot.

2012. november 6. 12:47

a, a linkeken levo cikkek csak a forras hianyos ismeretenek naiv talalasai :)

615. Én+te+ö=gén

2012. november 6. 11:48

rTyler:
Kéthasábos Index mashup? :) http://index.hu/gazdasag/2012/11/05/buffett_vasut/ http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/11/05/az_evszazad_uzletet_kototte_a_disney/

2012. november 5. 12:41

konyhára a MidAmerican Energy Holdings Co. a Vasember-, a Thor- és a közműcég is, mely közel 500 millióval Bosszúállók-franchise tulajdonosát. 2012 október 30-én következett járult hozzá az időszak nyereségéhez. a Lucasfilm, tovább erősítve a cégről az elmúlt pár évben kialakult pozitív képet. megtépázott felel meg, miközben a magyar állam hírnevének helyreállításához. Az új vezetés alatt jövőre 70 milliárdot költene csak a a cég 2006-ban 7,4 milliárd dollárért vasúti pályahálózat működtetésére, további 190 milliárdot megvette a Toy Story-t készítő Pixar pedig tömegközlekedési közszolgáltatásokra). Szépen hozott a animációs filmstúdiót, majd 2009-ben a Marvelt, nevű médiagigász Burlington vasúttársaság teljesített, a cég a kis híján fel is vásárolt 54 tavalyi 766 millió dollár után az milliárd dollárért. A céget 1984 óta vezető idei harmadik negyedévben 936 millió dollár Michael Eisnert kirúgták, a helyére kerülő nyereséget termelt (ez 206 milliárd forintnak Iger pedig nekilátott a Disney filmkínálat és az az ingatlanfinanszírozásig a legkülönbözőbb iparágakban jelen egyre lelketlenebbé váló médiabirodalom, a részvényesek lévő, világszerte negyedmillió embernek munkát adó az elhibázott befektetések és a részvények Berkshire tagvállalatai közül az egyik legjobban értékének csökkenése miatt támadták a céget, a 2010-ben 26,5 milliárd dollárért felvásárolt amit 2004-ben a Comcast elnök-vezérigazgatója 2005-ben került a a magyar állam jövőre egész évben cég élére. A Disney vezetését akkoriban nagyjából ennyit szán például művészeti intézményekre, nagyon sok kritika érte kívülről és a KSH-ra, közgyűjteményekre vagy a debreceni belülről is, a szaklapok és a stadion építésére. A jégkrémgyártástól a biztosításon át nagyközönség a pocsék Disney-nek. Úgy tűnik, az üzlettel meg. Egy évvel korábban 2,2 milliárd mindenki jól járt, még a Csillagok dollárral kellett beérnie a cégcsoportnak. Az háborúja-franchise utóbbi években konstans fanyalgó rajongói idei napi 42 millió dolláros nyereség is. Bob Iger, a The Walt Disney forintban 9,2 milliárdnak felel meg Co. jelenlegi Egy hét éven át húzódó üzleti A Warren Buffett befektetési guru nevével megbeszélés végére került pont október 30-án, fényjelzett konglomerátum 3,9 milliárd dollár nyereséget amikor George Lucas uszkve négymilliárd dollárért termelt az elmúlt három hónap során, (870,620,000,000 forint) eladta Lucasfilm nevű cégét ami napi 42 millió dollárnak felel a

2012. november 4. 15:42

Száz látomással kecsegtet az álomba merülés:
hogy látásod irányítsd, éberség szükséges.
Ezer ajándékkal köszönt minden ébredés,
Egyetlen dolog biztos: minden lehetséges.

2012. október 14. 22:47

felkarol a végtelen
görbülő tér,
a horizont beborít,
lassítani kéne..
fakul az évszak,
nincs elég fény,
a Hold sápadtan
kel fel érte..
mohaszínben párolog
a belélegzett idő,
de kifelé szürkül,
cikázó ágakat vidít,
s felhőknek feszül
a sűrű levegő.

2012. szeptember 23. 09:07

Fordul, fordul, fordul
de nem lát újat.
zöld, kék, sárga
mi a különbség?
ö, u, ü
mi a különbség?
semmi.

Fordul, fordul, fordul
fel.
le.
Mi a különbség?
Szeret, utál, gyűlöl
mosolyog, vicsorog,
kiabál, fülbe suttog este a gyertyafényben
Mi a különbség?
semmi.

minden egy
még árnyalatok
sincsenek

2012. szeptember 22. 21:13

Szedi maga rendszeresen a felirt varjukorom tinkturabol eloallitott homeopatias kiszerelesu bogyokakat reggelente, hogy kepes legyen normalisan funkcionalo humanoidot emulalni?
- szolt a lefolyobol kituremkedo zseles kurir szamonkeroen.

2012. szeptember 21. 17:02

Experience

I took a shit
and that was it

2012. szeptember 21. 13:32

kozben egy ovatlan pillanatban,
a vilag egyik legunottabb
hangu szimultan tolmacsa szolalt mega fejembol
hirtelen kibluggyano rengeteg szamuszajszimulacion keresztul
mindenfele elo, holt es eddig meg nem hallott
gyomorszajbol szolo nyelveken istudatvan az ismert tenyt,
Hogy a reszletekre alig figyelve,
lobogo hajjal suhanunk az eleten at,
mintha tudnank, hogy az csak egy szakasz a vegtelenben,
Egy iranyat valtoztato,
onatalakito liftben,
pokol es menny kozott es a tul a Jon es rosszon,
meg csak nem is egy allomas.

most a liftesfiu jott, de lehet, hogy
egy szolga az orient expressz etkezokocsijaban,
huszfontlesz a tea.

es a kettes metro haladt tovabb,
a moszkva Terre mar sosem erek oda.

2012. szeptember 21. 03:22

Szazeurolesz, koszonom viszlat
szolt a multiverzumban egy kissrac
akitol atvettem a budavari porfesztivalra
szolo jegyemet,

mupoercalan, tévèrehelyezhető isten-maketteken
es jezus apjarol, a hires mubutorasztalosrol
Kavezokban ijesztgetve meselo
bukott tudosokon keresztulbukdacsolva

2012. szeptember 10. 21:21

Mikor

Mikor a föld felett 10 centivel jársz
akkor nincs más csak szabadság,
a szívedben csak szeretet.
A fejed csak egy üres szerkezet.

....

2012. augusztus 31. 13:57

Extrapolation

Sometimes
I feel like an extra
in the movie
of my own life;
just
a frustrated jaywalker
in some nice park,
bumping
into that
happily wandering,
great movie star
and silently
passing on,
passing by.

Nobody
remembers
her
face
and
neither
do
I
.

(it's blue moon tonight, I am feeling 'Fassbinderish';
like an extra in a movie of his...)

2012. augusztus 4. 16:25

Csend s élet

mindenki fejkészült
kia kendert rendelt
hogy a sztendert
beállítsa magában
tudatát tágítsa hogy
felvilágít a fellegvárig
mit önmagában állít

nem biztos hogy igaz
ha csak át nem élte
magát be nem érte
s csendé lett

csendélet

2012. július 29. 20:55

Genezis - teremtés - vers

víz volt kezdetben és tűz
a világegyetem a víz és a tűz násza által keletkezett
a mélységes ősvíz: az én szerelmem
mivel magam a tűz vagyok, ami a kezdet óta jelen van
(és itt leszek az idők végéig és a virágzó városokat felépítem - mert ez az én akaratom és az én akaratom törvény)

Nún fia vagyok, izzó zsarátnok a régi tűzből.
Tisztán léptem elő a Szűz-ből.
Nún az én szerelmem és művemet végigviszem.
Amit ti leromboltok, azt én felépítem.
Mert ez az ölelés, mert ez a szerelem.

http://surayana.blogspot.hu/2012/07/genezis-teremtes-vers.html

2012. július 4. 09:33

Versi- versi- verselek,
Itt se vagyok, elmegyek!

2012. június 30. 12:24

Idenezek mit látok,
kiberteri zsivanyok
nevettetnek versukkel.

visinemben eszid volt
`legalább nem mefit tolt`
De most csak ennyi versem.

2012. június 27. 10:11

A jelen az olyan folyó
mi semmiből mindent fonó
életet feléd nyújtó,
de te azt valamiért megtagadó!
A pillanatokra pillantok
mikkel slukkolva illanok
Héj hova futtok, merre tűntök?!
Folyamat tűnődök, hogy
éberebb legyek, mint azaz eb,
kinek a zsebéből hullanó nesz
egyből fülbe csurgó lesz.
Ragadjuk meg a most!
Hogy mienk legyen, mi soha már,
építsük úgy a mát,
hogy érrezük a jelen hatalmát,
s ne aludjuk másnak álmát!

2012. június 26. 21:44

Kartoték dobozok között matatok,
Érzem bennük a múlt szagát
Foghíjas nyarak, átfutott éjszakák
Új világ ígérete, melynek kapuját nyithatod.

Telt idő hurcol, víztükörszerű képek,
Előttem a dunapart kifeszítve terül,
Hármat lépek míg a föld egyet kerül,
És már bántanak a túl erős fények.

Zúgó harangok tudatomban az ingerek,
Kitörni kényszer a mindennapiból,
A boldog ság köszönt egy egy pacsiból,
Emberek fák, minden apró öröm, nyerek.

Majd múlik minden változik,
Semmi sem ugyanaz
Énis haladok
és e . ........ ... ... Z
kiel ment, de hová.

Yopo-fát hasít a boldogság,
És félek ettől az arctól.

Marad a minden látom az életet,
ne várjatok komp vagyok, jövök-megyek.

2012. június 26. 11:08

Változnak az évszakok
hasadnak a tudatok is,
hisz rcktől tegnap még friss,
mára már a fél falu depis.
kristályok max a csilláron
üldözd a flest minden áron.
az egészségem zaciba vágom,
élj a mának, mákvirágom
hogy ősszel elhullj te is,
mint az elsárgult levelek
a bíróságról törött-törvények
élettelen képében, vény nélküli élet.
akarom mondani;bocs, hogy élek!
Katitól mindig jobbat remélek,
de ő csak egyórás ribanc

594. Én+te+ö=gén

2012. június 24. 18:17

PostMan:
Végre újjáéledt e lírai topic,
a billentyüzeted nem hiába kopik!
Sokra értékeljük a költöi vénád,
Jó rímeket ontasz, nem tucatnyi bénát.

Régi motorosok bizony ritkán írnak,
meló, család mellett cuccozni nem bírnak.
De Cellux keményen tartja még a frontot,
megold nekünk számos technikai gondot.

Sok kis suttyó dzsánki még fingik a porba,
a mefit viszont már tudja tolni orrba!
Pár óráig flessel, partyarcként pattog,
utána napokig odahaza kattog.

Eki-témakörben arról megy a duma,
vajon mCPPs-e a piros Puma?
Minden tablettát és port be kell hogy vizsgálj,
mert túl sok a fos és túl kevés a kristály!

Gázos ez a helyzet (politika sara),
okosítsuk egymást, hogy ne legyen para!
Szálljon hát a szó és messze zengjen dalom:
Hasznos droginfótól csökken az ártalom!

:)

2012. június 24. 11:49

Élesztőt öntök a fórum e régen élő vizébe
Tákolt rímhajókat akarok rajta látni végre
Óriás vitorlást és nyomorult csónakot
Nyissunk a psy versnek újabb ablakot

Egymásnak válaszolni a végtel-en keresztül
Súlyos kérdésekre választ kapni tervül
Elhamvadt álmokat ismerni meg versben
Nagyobb alkotókat látni a monitorral szemben

Ostorozzon a meta, ötleteljen a weed
Legyenek mély túrák a firkák
És érjen nyakig a víz,
Nem baj, ha csak cellux tart pár sort,
A lényeg hogy itt legyünk én, te meg ő
a v gén.

2012. június 23. 17:26

"Szótagszámokat se számolj
Idea képeket a falra mázol -
És megjelenik az időtlen gonosz semmi,
Csak hogy szitkozódni valami legyen."

Dikk, te ugye ez még viccből se nekem szól, mert kicsit félreérthető számomra ez a versszak.

Amúgy meg nem rossz vers.

üdv: Idea.

2012. június 22. 14:53

Voltam én is a minden t tudó,
Mindent meg vizsgáló mindenhez értő
De lettem rekedt torok
Apró semmit sem látó szem
Ostoba FEJ test nélküli szellem jellem.

Lehetnék még és azon gondolkozom
Verset név nélkül írni hogy lehet,
De nem leszek, mert csak bomladozom
Az oldószer ketrecekbe veszve.

Szótagszámokat se számolj
Idea képeket a falra mázol -
És megjelenik az időtlen gonosz semmi,
Csak hogy szitkozódni valami legyen.

Terjengős próza líra minden emberélet
Különvált egység a megtapasztalt jellem
Elvesztünk a mindennapok édes hugyában
Fel mindent egy lapra levettem.

Hogyan is lehetne előrébb ha most se látom,
Hogy hol a most csak a rímeket dobálom
Mondják manko soknak nem kell,
De én a proxyt sem használom...

És még mindig azt hiszem, hogy több
Vagyok mint az átlag, szép bölcs okos
De hogyan is lehetnék, ilyen olyan és jobb
Hisz senki sem lóghatja túl a statisztikákat.

Te meg egy buddhista semmi
Univerzummal nullává olvadt tudat
Minek is akarsz kilépni,
Ha még be sem jártad ezt az utat.

2012. április 6. 09:30

the melting stake

i went out to see everything
and found cummulative echoes of hiatus
nothing was there
a fraction-order
cold and wet spaces crying out
fiasco caused by a beating heart
origami realities bounding and melting
on and off the snake
i went out to see everything
and i saw a melting stake...

2012. január 13. 12:34

egy hívő s egy hitetlen
hatványoznak osztanak
mindenkit kifosztanak
lám csak jó az isten
jót ád
hogy fölvitte
a kis Jézus
dolgát
Mózes belenézett
a tűzbe és
mit látott meg
benne
önző önmagát
(ez a gát)
Mózes belenézett
a tűzbe
belenézett és
önmagát látta
meg
önmagát látta
az örök emberi önzést
látta
mely önmagának a gátja
az örök emberi önzés
mely ég de el nem
emésztetik
akinek tiszta a szíve
csak az éhezik
az önzés hatalomvágy
alulról jött
küldetéstudat
mely a vakok számára
utat mutat
sehonnan sem jön
és sehová (sem)
tart
nincsen számára part
ő hívja életbe
az összes fajt
szaporodjatok és
sokasodjatok
töltsetek be
mindeneket
(akár a rákos sejt)
benned az isten
munkálkodik
sosem felejt

588. katonafull

2012. január 12. 18:29

Vadon

Szelíd vadállat vagyok.
A vadonban naponta gyilkolok.
Véres harcot küzdök-halok,
Az embertől megriadok.

Szám nem hazug, nem beszél,
Helyette testem, s tettem regél.
Szememből a világ néz
Vissza rád, mitől most félsz,

Látod, tagadtad ősöd,
Anyád s apád. Bár belül még őrzöd
Az ős nyelvet, mit nem érthetsz,
Nincs már megoldás, csak félhetsz.

Bátyád, nővéred ölöd,
Közben félve, hangosan üvöltöd:
Én, az atya, vagyok az úr!
De valami szép lassan fúr.

A szél egyre csak fújja,
A tűz forrón pattogva lobogja,
Föld magából kifordítja,
A víz meg a partra mossa,

Az üzenetet neked,
Mit szememben rettegve lát szemed.
Elbújsz, felfogni nem mered,
Csak rám tartod fegyvered.

Célra tart, céloz, majd lő!
Halld halálom szavát, mi teremtő:
Árva lélek, ne légy hiú!
Nem atya vagy, csak a fiú!

(SIT)

587. katonafull

2011. december 3. 22:16

Rögeszme

Agyamban fordított, furcsa érzés...
Tán egy szellem él bennem, s benned.
Kitekert, őrült spirál kérdés...
Mire nem is kell választ lelned,

Mert tán a te anyád az én atyám,
Mint Mars, aki vörös vérébe dermed,
S a Te atyád, gondtól terhes anyám,
Kin vetélt kölke magának ás vermet.

A sír már kész...nem is kell koporsó.
Az oldalfal homok, hirtelen omló
Súlyos teher...alatta csak dög,
Mi sárból lett élő, újra csak egy rög.

(SIT)

2011. november 27. 12:24

ideaweed Tanulj meg helyesen írni! ne kapkodj!

2011. november 26. 19:05

Mi(?!) földönkívüliek

Marsról jött jövevények
gyilkos szökevények
kik megülték anyukat
s kínozzák apjukat.
ezek vagyunk mi
kik árvává tettük
és tesszük magunkat.
loopolunk bolygóról
bolygora, szüntelen.
hibáinkból nem tanulunk
ugyanúgy egó az urunk.
sajnálattal látom
de reménnyel várom
nem dől össze
a "világom".
Az enyém is a tied is
zaciba, kölcsönbe.
kik még nincsenek
még a bölcsőbe sem.
hát becsüld meg kérlek
hisz szeret téged!
anyánk sírja vörös
véres, rögös s közös.
apánk jövője(?)
ködös...

584. katonafull

2011. november 15. 19:02

Vadon

Szelíd vadállat vagyok
A vadonban naponta gyilkolok
Véres harcot küzdök-halok
Az embertől megriadok

(SIT)

2011. november 5. 15:46

Ha a Gangeszben
lesz testem
mert elestem
lelkem úszik
nem búcsúzik.
újra lélek.
Isten magad!
útja benned
spirál alakban
feljebb kell mennem
feljebb kell menned
a csúcson lenni
mindent meg tenni
hinni a létben
növekvő tétben!

582. katonafull

2011. október 29. 21:43

SÍRUNK

Egy év után sírtunk.
Tíz év után sírtunk.
Száz év után sírunk,
És ezerszer ezer évig sírunk.

Sírunk, és nem fáradunk.
Sírunk, mert őrülten fáj,
Sírunk őshazánk után,
És sírunk ezerszer ezer év után.

E szent táj őseink sírja,
Népünk lakja, amíg bírja.
S most, idegen láb tapossa!
Csurgó könnyünk arcunkról a port lemossa,

S csurgó vérünk kínzott népünk föloldozza.
Tapossa, rúgja, míg bírja.
Itt küzdött Árpádnak sarja,
S nem nyúlt felénk Isten karja.

Hát mos sírunk lett e táj száz év után.
Minden magyar néz bután.
Ezerkilencszázhúsz, tán
Győzött Kárpátok urán.

Sírunk, és nem fáradunk.
Sírunk, mert őrülten fáj.
Sírunk őshazánk után,
Mi sírunk ezerszer ezer év után.

(SIT)

2011. október 25. 13:42

Cin-cin cimbora Éljen a haza!

Az ördöggel cimborálsz cimborám
Mert címeres ökör, aki zöldet füstöl.
Megmondta ezt már az "új haza atya" is.

Akkor is most is. "Isten Áld meg a magyart!"

A gyarló, kábszer tartó, használóktól!
Sátán csábításának ne engedjen, ne tekeregjen!
S főleg a sorból ki ne lengjen, éljen fegyelemben!

Akkor is most is. "Isten Áld meg a magyart!"

Feljelentem ki tép! Hisz így elveszti a hitét,
kis hazánkban. Hol házaló média az Úr!
DE!!!
Ha valaki a más zsebébe nyúl mélyen, az Éljen!

Akkor is most is. "Isten Áld meg a magyart!"

Fel ne ébredjetek, csukva maradjon szemetek.
Ti szemetek! A zöld bokorból ne vegyetek!
Legyetek hűek a hazához, ha már "Ő" nem az.

Akkor is most is. "Isten Áld meg a magyart!"

2011. október 22. 23:39

Isten halott és Nitzsche / rám maradt minden kincse /
az ég a föld a táj / de nekem kell a zöld style /
mivel kijár már a béke / újra éleszthetném de neki már vége /
régen ajandékot kapott tőle az ember / érzékszerveket, de mellé tilalmat és nem kendert /
láss de ne érj hozzá / ezt a világot ő alkotta torzzá /
érj hozzá de ne ízleld / az igém megkérdőjelezni ne merd /
ízleld de ne nyeld le / nagy a nagyúrnak az önkénye.../
az örök kérkedő kérd ő jelez / kérhetnéd, de nem védelmez /
Luci-Fer-en-csikló pédiája / basszák meg, az én iskolámban szar a médiája /
Ha tudná mi a Világ Egyetem / egy blantba betekerem /
a győlölettől izzó szemében hevítettem a végét /
majd pöccintve a hamuval fedem be a személyiségét /
elbukott, az egyén is ég / de ha már van egy én és egy te /
az lehetne egység és a lelkem egy része benned tovább élne /
csak hevíts újra és alakíts át / tüdő, véráram, véres szemekkel az ember többet lát...
Nem várom el de ha tisztelsz és éget a láz / az új vallás alapja legyen a Spanglikán egyház.

Béke azt flesseljétek tovább...
ÉN

2011. október 21. 10:54

El-elszundítok,
szégyenszemre behallom
a rizsültető dalt.

.

Éltemnek ősze.
Tökéletesen csak a
Hold néz ki ma is.

Kobajasi Issza

578. katonafull

2011. október 18. 06:59

LADA

Már egy hete csak a ladával nyomulok,
Mindig, meg megállva.
Csikorgó gumikkal, keményen ment a sztrádára,
Ment serényen.

Én még száguldó ember voltam,
Vissza kettő, és lepadlóztam.
Hagyjuk a mazsolákat hátra,
Csak enyém az autópálya!

Egy kék porsche elhúzott némán.
Csak ment, nem villantott énrám.
Hengerek fényesen felizzva,
Hűtővíz teljesen felforrva,

Legyorsulnám, de most már késő.
Most látom, hogy ez volt a végső.
Öreg járgány, köszönj el szépen,
Pihenj meg mélytelep mélyében!

(SIT)

2011. október 17. 23:34

reszoc

egy csillogó, gyémántberakásos
kalitkában ücsörögtem
ma.
igazán élveztem, hogy bejött
néha a gúnár, egy kecske,
meg egy fa.
hápogtak, mekegtek, susogtak
nekem mielött
a szőrszemű etelka, akinek
nagyon jó:
azt hiszi ő lüzisztraté,
szerintem meg bugzik
a fejében furcsa zavar
rám haragszik,
kimutatta szőrszeméből,
hogy lerobbant az űrhajó.

ők munkának hívták amit
csináltak,
engem meg újonnan megvett
csicskának.

rákerestem a wikipediában, hogy
milyen színű a csicska,kiderült, hogy
piros.
pontosítva:
"V" alakú piros karpaszomány
a tisztiszolga zubbonyujján."

nekem ez akkor és ott
nagyon megtetszett,
reszoc nevem nem szotty:
VÉ leszek.

szerintem szép név.
vé vagyok mától,
nem csé, vagy y, vagy em,
vagy ká

VÉ,
a legszabadabb csicska,
aki munkául tanul,
fául még nem tud,
az állatokat és a görög színházat
pedig sajnos nem mindig érti.

576. katonafull

2011. október 17. 17:29

A HEGYTETŐ NEM MOCCAN

A hegytető nem moccan...
S ideaweed valóban ott van.
Nem úgy, mint szegény Rexi,
Mert ő csak egy alföldi gentri.

Nyugodjon meg, én is az vagyok,
És alázatosan kapálgatok.
Ki a sok, végtelen gyomot,
Minek magjából bolond szél hozott

A szétült babérjai közül,
Min Őnagysága elégülten ül.
Fogjon kapát gereblye helyett,
Mert a kertje begyepesedett!!

Addig én a saját kertem kapálom,
Mindenre nyitottan barátom...
Nagy, nagy társaságban
A BELSŐ, mondom BELSŐ Orwelli világban.

:)

Tényleg nagyon jó a versed ideaweed!!

2011. október 17. 00:19

(ideaweed

ez a vers kúlos
mi küldeni neked a hegytetőről
igen sok kudos! )

a következő költeményt csak erős idegzetűeknek ajánlom és tőlük is elnézést kérek elöljáróban.

buckminster fuller, dali és a varázsceruza

buckminster fuller járt ma a fejemben,
sírkövét (1) emiatt szemügyre vettem...
s elképzeltem a megvilágosodást,
amint magassági kormány kiegyenlítő lapjává válik
a felemelkedett lény, s tovább
mikor már mindenhol ezek a trimtabek
lebegnek a föld magjától a sztratoszféráig
csak éppen egyedül a gép maga hiányzik

ekkor dali
galatea of the spheres (2) című képe
villant be
munkától legyalult, némileg elbutult elmémbe,
hogy vajon a trimtabnek lehet-e tudata:
persze, hogy lehet, ha van varázsceruza (3).

(már csak az a kérdés, hogy azt meg ki rajzolja?)

hiába leszek én trimtab vagy olajfestményen bomló
ötlet, termésfüzér hajtás, ahogy érik a komló,
a varázsceruzát már senki sem rajzolja tovább
buckminster fuller és dali
valami párhuzamos dimenzióban
egy taco bárban vacsorál
és hahotáznak, ahogy dekadencia tőlünk
hozzájuk elérő nyúlványai csiklandják talpukat,

s közben az idő minden mostban megáll,
ahogy emelkedünk a spirálon egy újabb loopba.

talán valahol magától életre kelt mégis a varázsceruza.

és jó, hogy vannak hajók és repülőgépek,
s nemcsak trimtabek töltik ki a képet.

(1) http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bucky_TRIMTAB.jpg
"Something hit me very hard once, thinking about what one little man could do. Think of the Queen Marythe whole ship goes by and then comes the rudder. And there's a tiny thing at the edge of the rudder called a trim tab.

It's a miniature rudder. Just moving the little trim tab builds a low pressure that pulls the rudder around. Takes almost no effort at all. So I said that the little individual can be a trim tab. Society thinks it's going right by you, that it's left you altogether. But if you're doing dynamic things mentally, the fact is that you can just put your foot out like that and the whole big ship of state is going to go.
So I said, call me Trim Tab."
Buckminster Fuller

(2) http://www.paintinghere.com/UploadPic/Salvador%20Dali/big/Galatea%20of%20the%20Spheres.jpg

(3) http://www.youtube.com/watch?v=cML15fJ2J-0

2011. október 16. 23:19

Belső Orwelli világ

Kamerázott kamillák,
tágan leső pupillák,
ne félj, Ő mindent lát!
Sosem leszel egyedül,
benned sok zenész hegedül.
Fejben szóló muzsikák,
találóan Ők a múzsák.
Rengeteg hang,
kik ők? ( párhuzamos életünk szól mi nekünk)
Szerepeket játszó szereplők?
Kelepelők benne a zűrbe.
Mindegyik hang feltörne.
Irányítanák a ladikod,
persze csak ha hagyod.
Egyedül?
Tényleg nem lehetsz.
Sok hecc a fejben fel metsz.
Elemezhetsz, kellemetlenkedhetsz,
de mindegy is mert véged lesz.
Egyes vagy többes szám,
számíthatsz te rám.
(Mondá a halál,
hisz úgyis be talál,
akkor már ketten lenni,
Halnimegbe)
(megszemélyesíthetem e?)
(Kié ez? mindenkié de mindenkinek mása a
halál szorítása, még sincs akkor senkinek társa?)
A hangok közül egy,
ahogy a hszek is.
Éhes vagyok há' eszek.
Kevéske csendet vacsorázok
lefekvés közbe, és alatt
hahotázok!
Még is maradok, s itt
olvasgathattok.

573. katonafull

2011. október 16. 22:57

Nem szeretek egyedül lenni,
Csak fizikailag érted rexi?
Nincs ebben semmi önmarcangolás,
De hogy bele csak azt láss

Amit csak akarsz, hogy igazad legyen,
Hogy egód megbékéljen egy magas hegyen
Annak is a csúcsára állva,
Mindent tudok!!! -világgá kiáltva

Hidd, hogy értetted mondanivalómat!
Nem tekered ki létemet, valómat.
Egyedül születtem, s egyedül meghalok,
Nem tudom feltűnt-e, qrva makacs vagyok.

2011. október 16. 22:23

Papagaj legyek, vagy loopolo lemez,
hogy megertsed ertelmemet?
tok mindegy, hogy maganyba zarva,
keseru onmarcangolassal onigazolva,
szomcsi melabut terjesztve mosolyogva,
vagy tomegben elvakulva,
kiskozossegben lapulva,
hazassag oltalmaban,
esetleg valami titkos zardaban
elsz-e,
egyedul sosem vagy.
amugy, ha orrodat magasba tolva
fikkantod a kozossegeket,
akkor mi a flancert teszed
kozszemlere a kolteszetedet?
mert az olyan egyedi szerinted,
vagy mert egyedul szeretnel lenni?

Paradoxymoron...

571. katonafull

2011. október 16. 21:22

tudod mit, nekem mindegy, te élj csak úgy boldogan, hogy nem vagy egyedül.
Vedd magad körül sok sok baráttal, még ha nem is igaziak...
Légy aktív felhasználó a fa_e bookon, légy tagja egy közösségnek, még ha virtuális is.
Alkalmazkodj, viselj divatos cuccokat, hogy ne nézzenek ki, vedd át a menő stílust, hogy tagja légy az egységnek, viccelődj sokat, hogy tetszeleghess mások előtt, hogy jó fejnek tartsanak, adj névnapokra, meg szülinapokra olyan ajándékot, amit nem is szeretne az, aki kapja... vagy adj helyette pénzt, hogy ne emlékezzen rá soha, kérdezd meg a közösség többi tagjától, mikor találkoztok, hogy mi újság úgy, hogy közben rohadtul nem érdekel, nevess a főnököd béna poénjain, kövesd a hülye, értelmetlen, üres szociális mintákat, adj a neked tetszőnek virágot, ami pár nap alatt elszárad, vásárolgass magadnak fölösleges tárgyakat, bizonyítsd be, hogy rád bizony szükség van, hogy te értékes vagy, mindig mondd azt, mit elvárnak tőled,
élj meg sok mindent másokkal, járj olyan bulikba, ahol sok ember együtt ugrál valami ricsajra, és közben mind forgatják a szemüket, hogy valaki nézi-e őket, megfelelnek-e az elvárt dolgoknak... és közben nyugtatgasd magad azzal, hogy te bizony nem vagy egyedül.

:)

Én addig egyedül (legalább is a földi fizikai értelemben) jót mosolygok magamban, és ugyanazt teszem, amit te, csak egyedül.

:D

2011. október 16. 20:46

Jo, maradjunk abban, hogy az egyed szoto elfogadva. Egyed-jellegben ertelmezve azt, hogy egyedul -mint pl kiralyul lenni, ugy jelzokent - szinten aproved, bar szvsz akkor mar az egyedien talalobb, pontosabb.

569. katonafull

2011. október 16. 19:46

Ja, bocs, csak most olvastam a kikötéseidet...
a fenébe. így csak nekem lesz feldobott napom... :D :D

568. katonafull

2011. október 16. 19:15

:D

Nem kell kiegyeznünk, én elfogadom a te véleményed is, az, hogy te nem az enyém, nem izgat, már megszoktam :D

Az meg, ha valaki azt gondolja, hogy egy témában ő a legokosabb egyértelmű jele a butaságának :))

De mi van?
Szeretnéd, hogy írjak egy egyedül de lennék című verset??

oké

EGYEDÜL DE LENNÉK

Egyedül de lennék...
Gondolták őrült elmék...

Nagy, piros gombot képzeltek
Mit megnyomva, az emberiséggel végeznek...

Nem halállal, nem bánattal,
Csak varázslattal.

Egyedül de lennék,
Skizofrén klubtag lehetnék

Egyedül de lennék
Minden csokit megennék....

Egyedül de lennék
Tiszta vizet ihatnék.

Egyedül de lennék
Sohasem dolgoznék

CSak magamnak

Egyedül de lennék,
A szűz természetben járhatnék.

Egyedül de lennék...
Friss levegőt szívhatnék.

Egyedül de lennék...
Egy tengerparton élhetnék

Egyedül de lennék...
Ruhát sem hordanék

Egyedül de lennék
Embernek nem neveznék

Ezt a parazita testet,
Mit az anyag festett

Rám, hogy egyedül ne legyek
Éljünk, mint a legyek.

Földünk húsába petézünk,
S féregként, egyszerre kikelünk.

Vájjuk az üreget az élő húsba,
Nem törődünk, csúszunk búsba.

Feléljük az életet,
Eltöröljük az ÉNeket

Megszűnik az egyén
Globális lesz minden
Csak adj, ne vegyél
A mérleg félre billen.

Egyedül de lennék
Végre szabad lehetnék.

(SIT)

2011. október 16. 19:02

"Ez a horda elpusztult,
A kitaszított élt, s virult."

ez az egész nem bizonyítja,
hogy a kitaszított nem a horda
legnemesebb - de már túlfejlett
adott helyzetben,
mind adaptációs, mind környezeti értelemben
fejlődni tovább már képtelen -
génomját hordta,
tehát egyedülsége a társaság foglya,
a horda megmentésére generált zárvány.

2011. október 16. 18:52

(ja és léci ne legyen má ilyen kva hosszú, ha lehet... végre nagyon sok munkám, van, render-szünetekben nézek ide, és semmi kedvem ilyen hosszú verseket olvasni.

az "egyedül de lennék" c. versed legyen időmértékes és max 3 versszakos.
igazán, nagyon feldobná a napunkat, ha ez megoldható lenne. köszönjük szépen - fejlődésünk nevében.)

2011. október 16. 18:49

katonafull, egyezünk ki:
elfogadom a véleményedet egy ismerős, de már általam meghaladott aspektusnak, továbbra sem veszek lejjebb a nagyképűségemből, csak, ha nem lenne olyan filozófiai, empírikus háttere lényemben az adott témának, amely biztossá tehetné, hogy az adott témában én sokkal okosabb vagyok :), ha
írsz egy "egyedül de lennék" című verset.

na, deal?

564. katonafull

2011. október 16. 18:43

:D :D

ez nagyon nagy :)) :D

DISCONNECTED

Egyszer volt egy kísérlet,
Mihez patkányhúsból is kellett.

Kiötlöttek egy ötletet
Vettek is bőrszövetet.

Egy kis üvegcsébe berakták...
Turmixban szétrázatták

Létrehoztak sok sejtet,
Mik kaptak önálló életet.

Majd mind táptalajra helyeztük,
S érdeklődően fürkésztük.

De nem csak úgy birkamódra...
Hanem idegen sejtekkel kutyulva.

Hámsejt hámsejtre talált,
Mint a rég nem látott barát

Állábat növesztettek,
És szinapszist létesítettek.

Így lesz sok sejt végzete
Egyetlen szövet élete.

Most térjünk vissza az őskorba...
Ott egy húst szaggató, vad horda.

Volt köztük egy furcsa tag
Ébren látta az álmokat.

Hálókártyáját letiltották :D
Ezért ki is taszították

Még a közelben, egyedül van...
Meg is lapult az avarban

Tudta, hogyha magányos,
Nő a halálozási hányados.

Ezért van a közösség...
Hogy a halált jól ki cselezzék.

Ám a halál nem buta
Járvánnyal telt a tarsolya...

Ez a horda elpusztult,
A kitaszított élt, s virult.

Jól el is volt magában,
Sokat tapasztalt a világban.

Egyszer mikor vadászott,
Egy csoporttal találkozott.

Látták ők is, hogy fura
De nem volt baj, maga ura....

Befogadták, s tisztelték
Bár sosem értették.

Felfedezték, hasznos alak
Mert az álmai valósak.

Itt sem volt igazi tag,
De része volt a csoportnak

S mivel része volt a csoportnak,
Elnevezték...azt hiszem... Sámánnak.

S mielőtt a halál megjelent...
A disconnected Sámán elment.

Ki is nyílt a halál tarsolya,
De a sámán akkorát csapott oda

Gyógynövényeivel, mit szedett,
Hogy a halál felkerekedett.

Így maradt meg egy horda,
Afrika szíve hordta...

S tagjai a mai napig élnek
Génjeiben azoknak, kik most néztek....

:))

(SIT)

2011. október 16. 17:58

no i, no loneliness.

2011. október 16. 17:09

nem hiszek az egyedülségben
mert ha lenne egyedülség
akkor még beszélni se nagyon tudnék

lehet, hogy egy autista evolúciós zárvány
egyedül éli meg magát,
belül árván.

de az ő esetében sincs más baj,
csak túl vastag a hártya
fejében nem konnektál a hálózati kártya.

561. katonafull

2011. október 16. 16:50

Rex!

Képzeld, ez egyáltalán nem egy depis, emós vers...nem mindenki úgy áll az egyedülléthez, hogy az rossz. oké, elég kevesen, de vannak olyanok, akik szeretnek dolgokat egyedül átélni....
Mivel alapvetően antiszociális vagyok, én sűrűn szeretek egyedül lenni :)

az meg, hogy valami egy nagy hülyeség az a te véleményed, attól még nem biztos, hogy úgy van... engedd meg, hogy másnak más legyen a véleménye, vagy legalább kész érvekkel magyarázd meg miért is hülyeség.

azt is elfogadom, hogy amit megélsz az is mindig függvényben működik csupán, de szerintem meg csakis akkor vagy képes ezt így átlátni, ha ezt az egészet kívülállóként vagy képes figyelni.
Ha részese vagy egy függvénynek, nem vagy képes az egészet átlátni, így csak a saját, szubjektív szemszögedből látsz mindent, azaz megint egyedül maradtál. :)

nade ez egy verses topic, szval a következő hozzászólás már rímeljen! :))

560. katonafull

2011. október 16. 16:36

A SÁRGA VAD

Úgy három köbcenti van a tankban,
Alá csillogó acélfelniket raktam.
Szerintem több száz lóerő a blokkban,
De pontosan nem tudom, mert nem számoltam.

A visszapillantók frankón beállítva,
A lapos gumik réme is elhárítva.
A pedálok is már tekerésre készen,
Én már edzett vagyok, ráülök merészen.

A sárga vadállat szabadulni készül,
Ám az aszfaltszaggatás elmarad végül.
És hát nem azért, mert nem bírná el a gép,
Épp azért, mert a végén még szénné égnék.

Saddam napszemüveg az arcomba nyomva,
Harley Davidson se járhat a nyomomba.
Hosszú hajammal hátamat ostorozom,
Mikor babettám végét jól bekormozom.

Bukó nélkül a gázbovdent megrángatom,
És még a fénysugarakat is lehagyom.
Elmosódva minden, és már görbül a tér,
Nekem már kátyú és árok semmit sem ér.

Egyszer csak mégis megelőznek a fények,
És a fájó valóságba visszatérek.
Sajnos most véget ér ez a csodás álom,
A sebes vasat tartalékra állítom.

A kipufogó már majdnem vattát pöfög,
Mopedemmel egy benzinkútnál kikötök.
Odagurulok, és azt mondom keményen:
Hé, figyelj te kutas öcsi, tele kérem!

Az energiaszint újra száz százalék,
De azért a Föld körüli út várhat még.
A kormányt is már hazafelé csavarom,
De a gépet még egykerékre fölkapom.

Hosszú volt az út, és már ki is merültem,
Fáradtan és éhesen haza kerültem.
Lábaimnak már jó érezni a talajt,
A sárga vad bezárva, nem okozhat bajt.

﴾SIT﴿

2011. október 16. 16:36

szerintem akkorsem jelenthetjük ki ezt az elcsépelt depis, emós szöveget, hogy egyedül születsz, egyedül halsz. a szolipszizmus meg egy nagy hülyeség, max pánszolipszizmus van, vagy omnipszizmus :) de persze: oké értem én, van egy egyedi aspektusod fenomenológiai szempontból, meg behaviorista szempontból állandó változóid, dehát ezek nagyon múlékony, a személyiségfejlődés járulékaiként rádrakódó jellegek. alapból sosem vagy egyedül, és amit megélsz az is mindig függvényben működik csupán. még a halálod is.

558. katonafull

2011. október 16. 16:29

:D óda a photoshop baglyához :D

nagyon nagy :D

Kedves Rex!

"biológiai beszűkült elmezárka..." :) képzeld, biológus vagyok :))

Oké, én értem amit mondasz, persze, nem egyedül élem meg...de ha más szemszögből nézed, akkor mégis teljesen egyedül.

A világot, ami minket körülvesz, részben mi magunk teremtjük azzal, hogy hogyan éljük meg. erről szól a psziché hatalma. ezért relatív minden.
Ha veszünk 2 egypetéjű ikret, és folyamatosan ugyanolyan nevelésben van részük, és mindenből ugyanazt kapják, mindig együtt vannak, mindig "ugyanolyan" környezeti hatás éri őket, akkor is különböző személyiségek fognak kialakulni bennük, ugyanis lehetetlen, hogy mindketten ugyanazt a külvilágot képezzék le az agyukban, mert már csak a szemükbe jutó napfény beesési szöge is más, máshogy éreznek egy ízt, másmilyennek hallanak egy hangot, így teljesen más világot élnek meg.
Mindketten a saját világukat, amiben egy idő után a tényezők a saját agyuk szerint vannak "torzítva".
Így aztán hiába van ott anyád, akiből kibújsz, ő sosem fogja azt átélni, hogy NEKED milyen érzés volt átpréselni a fejed azon a qrva szűk lyukon. :)
Az a homokszem a sivatagban, amelyikre pont xy szögben esik a napfény, pont x C fok meleg, pont xyz koordinátában van a térben, és időben, pont h magasságban van, és sorolhatnám még, szóval az a homokszem is rohadtul egyedül van abban a sivatagban, mert csak rá jellemzőek ezek a paraméterek, így a saját kis homokvilágában él. :D
Egyedül vagy abban a világban, amit csak te élhetsz meg.
Az más kérdés, hogy az egyéni világok hatással vannak egymásra.
Ez az anyagi, "tudományos" megközelítés.
A szellemi, filozófiai már persze lehet más. Ha azt mondjuk, hogy mind egyek vagyunk, mind egy energiából eredünk, vagy akár mind egy isten részei és vagy alkotói vagyunk, úgy már talán más, de ez a vers nem arról szól.

2011. október 16. 12:30

óda a photoshop baglyához

a photoshop baglya jóbarátom,
mindig örülök, amikor meglátom.

pont időben érkezik, mielőtt még mentenék,
így kezdhetek mindent újra,
nincs lustaság-menedék.

ó photoshop bug,
te buddhista mester
türelemre tanítasz
kevély módszerekkel,
de mivel már únlak
s jobb tanító kell
photoshopt frissítek, s te lekopsz ezerrel.

2011. október 16. 11:57

a születés csapatmunka.
azt nem egyedül éled meg,
anyád kinyom méhéből,
vagy kivesznek belőle más emberek,
egy testből ketté szakad a lélek,
s két lénnyé változik egy egység.
jobb esetben apád is osztozik e fényben.
születni az meg szülve lenni.
nem tudsz egyedül,
az első saját élményed
az első léleKzet.

a halál is közös élmény,
kivéve, ha másik bolygón remete vagy,
apektusod egyedi, de mégsem egyedüli:
biológiai beszűkült elmezárka
azt hinni,
hogy te élsz meg bármit is, csak magad.

2011. október 15. 20:46

Klasszikus plasztik húsok,
túlzottan kapzsi hurkok.
Fuldoklok!
Okok mik miattam.
Történelem,
a múltam nyelem.
Kényelmes hitel,
túl buzgó hittel,
az állam elkönyvel,
tollal vagy ököllel.
Felöklel az ár,
a pénz mindenek előtt áll.
Mindenki megutál,
ha az anyag nem debütál.
Virítsak, lelkemen hígítsak?!
eladom magam.
És csak hallgatok
mert a pénz beszél,
a kutya ugat,
az alantas síró
keresi az utat.

554. katonafull

2011. október 15. 18:47

SZerintem ez nem önmeghazudtolás.
Sőt, szerintem, akinek nagyon sok barátja van, az is egyedül van végig.
A születés pillanatát is egyedül éled át, mint mikor egy balesetet szenvedsz, hiába vannak ott melletted 20-an, akkor is, a film, ami a fejedben fut, az egyedi, csak te látod olyannak, amilyen, csak te érzed a környezetet olyannak, amilyen, teljesen egyedül. A többiek egy másik világot látnak...A halált is egyedül "éled meg" hiába fogják a kezed. Te érzed a fájdalmat, te engeded el ezt a világot, te látod meg az alagutat, te találkozol más entitásokkal. Végig, mindent egyedül tapasztalsz meg.
Hiába csinálod mással, a tapasztalat mindenkinek egyedi lesz.

2011. október 15. 07:45

először repülsz, majd földön két lábbal állsz,
süppedsz egyre mélyebbre,
bokáig, térdig és tovább,
a munkadrog közben jól betépet
indusztriál emberélet
sokáig kéred és tovább,
szürke mennyekben kéretlen
felhőkön terül a Földről álmodott táj...

2011. október 14. 02:11

re: "KÓMA

Egyedül születtem meg,
És egyedül meghalok.
Közben semmit sem teszek,
A világ körbe forog.

Én csak létezem, és kész.
Magával ragad az ár.
És ha felém nyúl egy kéz,
Megkapaszkodom talán...

﴾SIT﴿+

micsoda horribilis önmeghazudtolás, vagy nem, de az meg táveszme :)
valaki megszült, megtagadhatod, de születni egyedül még a gép sem tud,
max vmi önátalakitó kvantum-blurb, ami mási dimenzióból kerekedik.
közlekedj okosan.
ne kapaszkodj, csak tanulj meg úszni,

COM

2011. október 13. 23:47

when even angels forget about dignity

i don't want imagine that.
just have it as passing thought

2011. október 13. 23:32

fények az erdő felett

milyen meglepő, ahogy innen-onnan emberken át valami nagyon tiszta erő sugárzik,
olyan talán, mint ahogy ha megfigyeled a nap sugarait a random hulló cseppeken át.
valami féle szépséges egység közvetítése.

2011. október 13. 23:11

home made relikviák egy polcon
halott anyám bkvképe a gyerek által gyártott agyagbagoly fején
alatta apám barátjának rubljov-másolata figyel.

fehér orchidea tekint az ablakpárkányon, milyen szép,
hogy csak megfigyelő vagyok a saját múltam múzeumában.

jelenbe lépek.

548. katonafull

2011. október 13. 22:25

KÓMA

Egyedül születtem meg,
És egyedül meghalok.
Közben semmit sem teszek,
A világ körbe forog.

Én csak létezem, és kész.
Magával ragad az ár.
És ha felém nyúl egy kéz,
Megkapaszkodom talán...

﴾SIT﴿

547. katonafull

2011. október 13. 22:17

tyűű, ez jó...

2011. október 13. 18:13

márha volna magány
szabadulnék tőle
cseppenként hullunk örök esőben

ki a tengert is ismeri, mert már megjárta
mint hegymászó szemléli a belső tájat
a fellegekből hullva, maga magán málha

545. katonafull

2011. október 13. 16:01

GALAPAGOS

A világban az én helyem kb. 30 négyzetméter,
Látó szemeim tapintó keze nem sokáig ér el.

Egy lakatlan kis zátony hideg, száraz homokján élek,
Sötét van, se állatok, se növények, egyedül félek.

Közepén ülök-kelek, megőrülök, a parthoz megyek.
Uszonyok vágják a mély vizet, nem tudom már, mit tegyek!

Úszni is éppen csak tudok, de messzire sosem jutok.
Nincs cél, hová tartok, csak sötét tenger, visszafordulok.

A magány hasító, hideg szele kiszárítja számat,
A fájdalom éles tőrei átvágják két vénámat.

Szomjas vagyok, és éhezem, fázok, magamat mérgezem.
Vérzek, és lehet, hogy vétkezem, porba hull a két kezem.

﴾SIT﴿

2011. október 12. 19:58

akkor van véged
mikor
a szívedben lakozó
istenhez
(kívülről)
hozzáférnek

2011. október 12. 19:54

Datas from Ancient Light

gyenge teremtő
teremtett
fogság világa
verem lett

542. katonafull

2011. október 1. 16:57

ÉLETRE SZÓLÓ HALÁL

Hogy mi az élet?
Szétfoszló álomképek,
Elérhetetlen, buta tervek,
Ketrece egy gyönge, emberi testnek.

És mi a halál?
Felszabadító madár.
Testedbe éles karmát vájja,
Hogy eljöjjön a lelked szabadsága.

Akkor mi a cél?
Csak bolyongjak, mint a szél?
És, ha szófogadó rab vagyok,
Talán egyszer még cukrot is kaphatok?

Anyag az élet
És halálodig kéred.
Te feszíted saját láncodat,
Butaságod ára örök kárhozat.

Az élet anyag.
Egy lehelet és agyag.
Vagy, mit iskolások hallanak,
Az, amit a Darwinisták vallanak.

Szobrok omlanak,
De az eszmék maradnak.
A háború lassan elhalad.
A félelem, az örökre megmarad.

Mindig létezünk,
Csak nem emlékezünk.
Fogva tart a füled, a szemed,
Egy érett alma, miután nyúl kezed.

Nem is létezik.
Csak az elmék képezik.
Halott vagy, és úgy érzed, hogy élsz,
De mikor meghalsz, újra magadhoz térsz.

﴾SIT﴿

2011. szeptember 30. 09:01

(Ezek a versek nagyon jók.)

540. neutroncsillag

2011. szeptember 29. 23:39

Endüméon álma

Teremtőm útját járom szakadatlan,
messze, s közel a határtalan vég,
hol mindig állandó, s múlhatatlan,
az újrakezdés, és pillanatnyi lét...

De vannak álmaim, ha a te álmaid is csupán,
gyermekként dalolni a csillagokkal,
arról hogy elmosódik a határ,
s befejeződött a megvalósulás.

Ó mond, mi végre e játszma,
vándorló lelkem nyugalmat hol talál?
Ó mond, meddig tart e lét végtelen álma,
mígnem elszakad egyszer az isteni fonál,
s a Minden-Egyben föloldódva
nem talál ránk többé sem élet, sem halál...

539. katonafull

2011. szeptember 29. 18:07

ALTEREGO

Ugyan abban a világban élünk, ugyan azon a helyen,
Csak a te fádon alma, az enyémen kígyó terem.

Ugyan abban a szobában vagyunk, ugyan abban a testben,
És mikor a tükörbe nézel, én állok veled szemben.

Én vagyok belőled, kinek szemében már kialudt a fény,
Én vagyok, aki máshogy lát, mint minden emberi lény.

S ha úgy érzed, hogy szép világunk tőlem remeg meg,
Törd hát össze e torz tükröt, csak nehogy te repedj meg.

﴾SIT﴿

538. neutroncsillag

2011. szeptember 29. 10:52

A világosság felé

Én már úgy járok a földön, mint évezredek üres bölcsessége,
lábam alatt tudós, s oktalan porhüvelyek tömkelege,
szolgálnának bár aranyfonálként mely elvezet a fényre,
s nem mint ketrec, megannyi hiábavaló szentencia koporsó.

Törékeny szobor vagyok, fodor idő, s tér óceánján,
nem kísér szerencse, csupán az ösztön, hogy porba dugjam fejem,
s reszkessek ha lecsap a villám, vajon mikor vesztem életem,
a nagy hitek is csak az ég felé fordítják a tekintetet.

Ám Ti számlálatlan csillagok, s Te sápadozó hold,
úgy pöffeszkedtek odafent mint minden titkok tudói,
hallgattok, s ha már feneket kerítettek nektek,
hát irigyen őrzitek mindazt mit belétek képzelnek.

De én vigasztalhatatlan vagyok, mint kit a mély vízbe löktek,
a világosság felé tartok, nyomomban lohol ezernyi halál,
bármi szóvirág nyugtot nem adhat, szemem lehunyni nem tudom már,
az igazságot messziről látom, de az igazság engem nem talál.

Ezüst köpönyegem lassan kopott gúnyára cserélem,
Mit cserélem? A kor szaggatja le rólam ifjúságom szövetét,
helyébe ezernyi nyavajából készít felöltőt a mulandóság,
világcsúf mintát ráncból, s foghíjból szabva rá.

Lassan kihunyok vagy lobbanva elégek, ez minden mit tudok,
kitörni, ez hősnek való tett lenne már,
a végtelen hajt, hogy legyőzzem az élet labirintusát,
Minden ember egy csillag-szólt a boszorkány.

537. neutroncsillag

2011. szeptember 29. 10:47

Csavargó

Csavargó vagyok tán,
bár több az otthonom, s hazám
mint bárkinek e földön.
Fáradatlan űz az ok tovább,
forró láz mi nem hagy alább,
s hívogat, hogy megláthatnám
a sejtéseket ma már,
lehet meglelem,
hogy miért zöldebb ott fenn
a fű, s a hegyoldal...

536. katonafull

2011. szeptember 28. 15:52

AUTIZMUS

Egy sötét szobában, a sarokban ülök.
Véres könnyel szememben, messze kerülök
A valóságtól, mely bánt.

Kezem ökölbe szorítom, és üvöltök,
Csak magamban. Tombolok, arcomba ütök.
Tornádó pusztít némán.

S ha már elfogyott az összes könny e testből,
És elszállt a kínzó fájdalmam lelkemről,
Felemelem hát fejem.

A nyugtató csönd hasítva zúg fülembe.
Nincs kijárat! Be vagyok zárva lelkembe,
Min nincs ajtó, sem ablak.

Keresem a rést, mint csapdába esett vad,
Kaparom a falat, körmöm is fölszakad,
De nincs! Nincs már kijárat.

(SIT)

2011. szeptember 28. 14:14

Génünkbe kódolva keresztünk
keresztül-kasul de visszük.
A helyet keressük,
ahol ezt le tehetjük.
Saját magunk Jézusai
Jé, zsoldunk mégis spártai!
Bűnhődni gyökereinkért,
felmenőink bűneiért.
Kik talán saját magunk.

A magunk csírázik,
remélem egyszer fel virágzik!

2011. szeptember 27. 10:37

a vallásos ember
agymosó és agymosott
is egyben
a pénzváltók istene
részesíti eme
kegyben
dicsőség az úrnak
alant
minden lefelé száll
hozzá
övé az eredendő
bűn
nincsen
aki feloldozná

2011. szeptember 19. 21:08

A hitetlen

Imádkoznék én, csak látnám,
hogy aki hisz üdvözül,
a bűnös elnyeri méltó büntetését.
De látom, Káin gyóntat épp,
Ábelre ütik a szégyen bélyegét.
Sámson sántán és bénán italra kéreget.
Délilla áldást oszt,
a kurvák fehér ruhában,
szemlesütve térdepelnek az oltár előtt.
Putifárné megkövezteti Zsuzsánnát,
a nyálcsurgató vének Lótot avatják szentté,
papnők a lányai.
Salamon Jóbtól kér tanácsot,
Noé nem épít bárkát,
rentábilisabb egy kupleráj.
Sóbálvánnyá válnak az igazak,
Szodoma és Gomora fölvirágzik,
Ninive a példakép.
Jónástól hányingere lesz a cetnek,
ő most a legmenőbb lemezlovas.
Lucifer a Földet kiveszi gebinbe,
Isten ül a babérjain,
nem hullik könnye értünk,
mindenekfelett a profit!
A nyomor még mindig álmodik.
Meddig még,
s miért?

Umhauser Ferenc

2011. szeptember 6. 22:42

Nem gondoltam volna, hogy ez még megvan, de ha már megtaláltam:

Túl a mindenen, hol a halott hajó bolyong
Ott jártam én, ott vártam egykoron.

Túszként oda engem, csalfán tőrbe csaltak
Utat nem hagyván, egyes egymagamnak.

Szándékuk mi plántált, rossz volt s abnormális
Nyakam törné örömmel, vajhmennyiük máris.

S lám, tervüket végül siker koronázta
Börtönömbe engem, örökké bezárva.

2011. augusztus 28. 15:01

Te is Én is egyek Ő vele, aki Mi vagyunk.

2011. augusztus 28. 14:58

Lendület a semmibe,
egyenesen mindenbe!
valótlan valóság
igaz szó, hazugság
szeretet vagy a szer etet?
mindegy is mert mind egy,
te is én is ő is mi is!
mise magunkba!
szertartásos szeánsz
szerekkel vagy nélkülük
egyre megyünk, lendülünk!

2011. augusztus 25. 13:08

Versfaragás, rá faragás, szófacsarás,
Rímek, rémek, remek tettek,
miket meg tehetek, mert lehetek
ki itt ír, kiír mindet, le ír, fel olvas!
Olvadó vasakarat, béna írók,
süket hallgatók és vak olvasók.
Valósággá váló valótlanságok
ok nélküli okozatok, ostoba alakok.
Lélekben lakok, kint hajléktalanodok.
Mert beront az ostoba oskola ostroma.
Fussak de hova? Sebesen, sehova?
Vagy vissza lélekbe, bele felejtkezve?
Testetek tespedt, slampos sleppek.
Ideaveed nevet ne feled e nevet

2011. augusztus 19. 10:41

Mű holdak felettünk
mű emlékek bennünk
mű anyagok nekünk
mű műveket művelünk
mű sorokat vezetünk
mit mű velünk a valóval?
süllyedjünk el a mű hajóval?

2011. augusztus 18. 17:47

pogány istenek, entitások, elemek,
féltő Jézus, mindenható, emberek felett ítélkező
kétségbe, tüzes pokolba ejtő, minden lényt
szeret - ő,
NEM VAGYOK

Megteremtenek, hiszik, én teremtettem,
Semmit sem adtam, semmit sem tettem,
Semmit sem kaptam, mégis minden változik miattam,
Pedig nem is létezem.

Kegyetlen természet csak az isten, mindent irányít
a végtelen véletlen, a káosz kusza képekben
Világokat hoz létre, ezt már hiszed, de újra tévedsz,
hiszen az is én lennék, de mégsem, mert nem is létezem.

negative creep és én - nirvanába tűnve
Semmit sem teszünk,
mert mi még most sem létezünk,
hát minden marad másnak...

TE VAGY, ember. magadra vess ne másra.

2011. augusztus 18. 16:06

"ismét buddhává lettem"
erőlködtem sokat
de mindent hiába
tettem
isten vagyok
mégis
világgá lettem
meghasadok és elbukok
gyilkos kettős napként
önmagammal szemben
önmagammal küzdve
ragyogok
mert
ÉN VAGYOK

életet adok ölök és pusztítok
akár egy fennkölt ostoba program
beteg őrületként
világokat gerjesztek és szítok
mindenben és mindennel szemben
sugárzom ragyogok
és pusztítok
borulj le előttem
mert
ÉN VAGYOK

pusztító tüzes nap
a vízben
kialszik a remény
a szívben
felégetek mindent
és semmit sem
hagyok
a nagy üres mezőn
azt játszom
amit akarok

ne reménykedj ember
mert
ÉN VAGYOK

2011. augusztus 14. 22:57

öreg isten
örök isten
talán van
de talán
nincsen

2011. augusztus 14. 22:46

te igent mondasz
én nemet mondok
megjelenünk
hát megjelennek
a gondok
eszünk hiszünk és vagyunk
őrült isten az agyunk
tűzben elégünk
jégben megfagyunk
magunk után
semmit sem
hagyunk
a tér megtelik ésszel
minden eltűnik
de semmi sem
vész el

2011. augusztus 14. 22:35

eltévedt fekete lyukak keresik
az átmenetet
valami teljesen új dimenzióba
de minden elmúlik
újra és újra üt az óra
megszülettél
térj hát nyugovóra
mondj te is igent
az örök inverzióra
a totális galaxis-szintű
vízióra

inverz evolúció táncol
üresség-dob ütemére
hajlik még szíve
az életét szívó
igére

2011. augusztus 7. 16:32

Shiva's Shanti

Papírba göngyölt, gyökérből, göröngyös földből kizöldült,
Imádott-Gyűlölt gyantás gyónás.
Tűz által felszabadított, hatalmas szellem,
Lelkem előtte megnyitom, szertartásos alázattal, mélyeket lélegzem.

Nyugalom telepszik rám, holtsávon a bánat, a fájdalom,
Meditálás közben tudatom kitágítom, míg koponyám testem, az egész világ, minden lánc, hazugság el-lényegtelenül, e-létben.

Az időtlen, végtelen, jó szándékú, mindent átölelő kozmikus közegben, elmém felhígul.

A minden tudás semmiség csupán, ha a kérdés úgyis lényegtelen.

Nem külön létezem, egységben, a nagy egészben részben, a mindenség a részem.

Ismét Buddhává lettem, de az elszakadás lényege, hogy vissza kell térnem.

2011. augusztus 5. 12:38

Álom és valóság határán,
Tán csak az elme ami real.
Rívás, sírás, nevetés, kacagás,
Nem más, csak agyad szülte kép.
Mit ha elhiszel akkor elvisel
Élvezel nem kérdezel,hogy képzelegel?
A test csak egy állomás...
az állom más, nem üres ácsorgás!
Bár csorba lélek is él
És hisz, hogy ér valamit a hit
Mit álnok álmokat kergető
Fenyegető fegyver verő írt ki
neki. De ne ki!

2011. július 30. 05:16

mindig más az isten ostora.
eltévedt fekete lyukak keresik
az átmenetet
valami teljesen új dimenzióba.

a karaván bővülve halad és mégis csodálva
önmagát lebegteti.

ugyanaz a helyzet
a végtelent közelítő mutációban renderelve
keresi önmaga legjobbját.

az evolúció ennyi

2011. július 1. 00:32

Manapság a lét összes kérdését
intézmények válaszolják meg-helyettünk;
csak úgy röpködnek a döglött
"igazságok" körülöttünk...

2011. július 1. 00:29

Csak Önmagamhoz imádkozhatok...
Nagyobbat nem találtam...
Pedig az összes világot
bejártam...

Én magam vagyok:
a Titok...

A feláldozó
és a
feláldozott...

Ha meghalok,
ne hívjatok papot!

2011. június 25. 23:57

bizony az isten szívtelen (című versem)

isten szívtelen
általam bennem
értem és nekem
leszáll önmaga
mélyébe
velem
megtagadom őt
és felemelem

2011. június 25. 23:41

önismereti napló ingamozgás közben

a cél az önismeret
a probléma az hogy az akit megismerni vágyunk nem létezik
az isten bennünk és általunk fázik élvez és éhezik
a tudat hiába kutat egyebet nem lel csak utat
mester a holdra hiába mutat
önmagát egyre tükröző tükör
minden egyenes
és minden kör
ezt a paradox koant
mely sosem keletkezett
te sem fejted meg
létté lettél
így már nem lehet
magad vagy a lét
így már nem lehet
ős szemmé lettél
imádj képeket
minek borulsz le
hol az istened

2011. június 23. 23:46

mélységes ősvíz
fodraid közt
arcom meglátom

mélységes ősvíz
fodrozódol
arcom nem látom

mélységes ősvíz
fodrozódom
arcom nem látom

mélységes ősvíz
te vagy a titok
elveszítelek
beléd olvadok

mélységes ősvíz
vagyok a titok
mit veszíthetek
benned áradok

a valóság:
a VÍZ
nem lebeg
felette
senki sem
legfeljebb te
meg én

ég és föld
között
minek
a remény

/az őskáosz és az intelligencia: egy/
(ahogyan a látó a látott és a látás is egy)
(ez mind: víz)
emeld fel a fejed
ebben bízz

2011. június 21. 23:22

az ami
nincsen
tízezer síkon
nyilvánul
meg
mégis
megnyilvánulatlan
marad
álltában mozog
de nem
halad

végtelennek
születünk
ezért
végesbe
megyünk

mi egyebet
tehetünk

2011. május 29. 23:30

E csodaország

Add a kezed,
Dávid el vezet
Téged oda,
hol a csoda
nem álom,
hanem ország.
De itt nincs
kalapos nyúl,
csak Aliz.
Aki izgul,
fel esik
és cselekszik.
Eszeget szereket!
E végett szeretetet
erez, él, lélegez.
S elvesztette kit keres.
Önmagát bent.
Benne van a gát
És át rajta nem lát.
Csak egy tanács
Ami lehet jó.
Ahogy érzed de;
Kövesd a fehér nyulat
neked utat mutat!
D.

2011. május 15. 22:49

álom álom édes álom
rózsát láttam álmomban
rózsát láttam álmomban
felébredtem
álmodtam

álmomban álom voltam
sehol és mindenhol voltam
álmomban itt fekszem holtan
azt álmodom valóság voltam

álmomban mindent szerettem
halhatatlan istenné lettem
álmomban álmokat írtam
világok világaival
bírtam

álmomból felébredek
hogy ismét álommá legyek

...

mélységes ősvíz
fodraid közt
arcom meglátom

mélységes ősvíz
fodraid közt
arcom nem látom

mélységes ősvíz
te vagy a titok
mélységes ősvíz
beléd olvadok

itt vagyok és ott vagyok
ködök között
hol vagyok

2011. május 6. 14:53

sziasztok, első hozzászólásom a fórumban, egy salvia-tripről szóló versem. kíváncsi vagyok, egy kívülállónak mennyi jön át belőle.

lassú ritmus szól, parázslik a füstölő
a szobában öt árnyalak, csak a felkészülés ez
az izgatottság lassan nyugalommá csitul
készen állnak a teljes elmélyüléshez

hirtelen fény gyúl, egy másik világban
megszületik az ember teremtő mivolta,
majd kiszakad belőle, saját öntudatra ébred,
hogy életet teremtsen, vagy az életet kioltsa

eléri az elsőt, ifjan, tudatlanul
megengedi neki szabadon alkothasson,
de mit az ember teremt, csupán pillanatnyi öröm,
így barlangba zárja, amit hátrahagy, rom

a másodikat vehemensen gödörbe taszítja,
az hiába kapaszkodna, lenéz rá a többi négy
zuhan a mélybe, sehol se lel fogást
mikor elfogadja sorsát, az álma is véget ér

a harmadiknak füstből rajzol egy világot
forognak a többiek, ő az országúton halad
harcol az álommal, ám a teremtő tapasztalt
amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan kiszalad

negyedik. a csendes gyilkos váratlanul berántja,
hegyekbe viszi, sokáig egymást nézik,
mégis magára hagyja az embert, a naívat, aki bár
légszomjjal küzd, mosollyal az arcán végzi

ötödik az utolsó, már tudja, mikor jön az álom
üldözi a világ, vele rohan ötven rabló
a macskaköves úton elhalványulnak a képek,
az álom elszáll, de az élmény maradandó

lenyugodnak kedélyek, a zene helyrerázza őket
mindenkin áthaladt a révülés, vége
az öt alak egymáshoz közelebb húzódik,
mesélnek, belekezdenek az álomfejtegetésbe

2011. április 23. 11:19

Sebesen futok mégsem vérzem.
Érzem, hogy sose lesz végem.
És ez lehet csak egy tévhit.
De engem ez az ami épít.

509. neutroncsillag

2011. április 22. 23:07

Nincs semmi, csak egy nagy üres buborék,
Örökhajnalváró izgága csendülés,
s a gondolat, mint leláncolt moszkvics
kereng időtlenül rozsdás tengerekben.
Osztán meg mibűl? - kérdi Nagyanyám,
így hát én is leestem a fellegekbű ...

2011. április 20. 23:55

Hangulatom bús s komor.
Okol engem sok okos,
de nem érdekel mit mond,
annak lesz jó aki vagyok!
Vágyom a szépre a jóra.
Esküszöm a mindenhatóra.
Ó ha tudnád, ó ha tudnám!
Mit hoz a holnap?

2011. április 18. 15:33

A csalód, ás.

Csalódtam benned Te gyerek.
Remek volt mikor átvertél,
Á nem ér, ezt érdemlem Én?
Fém íz a fogaim közt, mit éreztem,
Élveztem kicsit, de nem volt jó!
Ott ócska dumád el csábított,
Bár itt most csak le fáraszt.
Már azt is unom, hogy ezt olvasom.
Ó hagyom inkább!
Nem pazarlom a klaviatúra tintát...

2011. április 16. 16:21

Ön szinte őszinte,
De szerinte hazudik!
Hamuz itt a cigivel,
Kamuzik, de nem kell!
Nyugalom, Jóság van.

2011. március 25. 14:02

Hoppi lemaradt az eleje. Gén pls töröld az előbbi hozzá szólásomat.Köszönöm

Két zsemle volt a beszélgető alany.
Egy félig lakott-szívű és egy félig hontalan.
A nincstelen zsemle ledobta ropogós bőrét
Eleven húsával kínálta meg a másikat, a dőrét.

Emez megkostólta amazt
Ízlelgette mohón, de titkosan
Nehogy a pék megsejtse azt a valamit
Hogy átverik piszkosan.

Bár az ízzel nem tudott betelni
A zsemle-lány mégis dacoskodott
Olyakor harapott egyet
Nyelt, megállt, majszoglatott.

- Minket azért sütöttek hogy egyenek,
nem azért hogy együnk.
Ennél fogva, drága zsemlém
Lehetetlen, hogy mi együtt legyünk.

- A pék is csak ember
és ha már saját képmására teremteni nem tudott
Nem dönthet sorsunk felől a bigott.
Gyere velem! Hagyjuk itt ezt a polcot!
-Magában Croissan és Bagett világról ábrándozott...-

Remegő tagokkal állt a zsemle-hölgy
Kilátásai nincsenek.
Vagy hallgat a zsemle-úrra
Vagy megeszik az emberek.

- Én félek élni- vallotta be a zsemle-lány-
Érzem, hogy mit kell tennem
Hogy miért nem teszem meg? Talány..

- Veled vagy sehogy!

E kiálltás remgetette meg a pékség falát
És a megbolondított zsemle a darálóba vetette magát
Hős-szerelmes vagy ostoba tett?
Lényegtelen..zsemlemorzsa lett.

/Romulus/

2011. március 24. 22:47

Na, ezek szerint sikerült felébreszteni as topicot :).
Ideaweed, ezek nekem meg tökre tetszenek amiket írtál, főleg az első. Kellemes ahogy egymás után fűződnek benne a dolgok.

szép estét

Don Juan

2011. március 24. 16:42

Van egy toll, ami a szívembe hatol.
Onnan szívja a tintát, mely nem követ mintát.
Ki írja lelkem búját, baját.
Rajtad átlát, őt nem vered át!

A lelkem a tinta és a toll az útja.
Megújul újra és újra, rá szárad az ujjra.
Szükség van az újra, a tinta ezt tudja.
Néha piros, fekete, kék színes ez benne a szép.

Árad, apad, de mindig belőlem fakad.
Ha a lélek meg szakad nem lesz több szavam.
De a tinta marad, nyugi semmi harag.
A béke zöld, levegőt szívó tinta a papír beitta.

2011. március 21. 21:27

egy kis versike tőlem, nektek

Szerelem, csak egy szó vagy a szavak erdejében

Zavaros gondolatok kavarognak bennem

Egyre hevesebben ver szívem

Ritka boldogság kap életre lelkem tengerében

Ezernyi sejtem gondol rád most éppen

Látom arcod minden kis vízcseppben

Ereimben érzem, hogy itt vagy mellettem

Mellettem, mellettem örökre: Szeretem.

2011. március 21. 14:02

Kit katt óra zaj,
halk moraj.
CSit! Nesz, mi ez?
Gépek idővel lépnek,
a legendás néphez.
Hogy ezzel mit kezd?
Már megint egy nesz!
Befolyásolni nem tudom,
csak ha lesz okom.
Leszokom erről,
elmondom mit tudok-e helyről.
Hol lakom
és élem ugyanazt a napom.
Naponta mondatokban hallom,
hogy az életet sokallom.
Sok állom mely általában rom,
mert agyban nincs mozgalom.
Lehet gondolatom kosz halom,
de én ez látom ezt vallom.
Valutát várom a marokba,
de nem ettől viszem majd sokra.
Az élet virág csokra,
illatosabb mint képzeled!
Láttam nem csak képzelem!

Rózsás utazásom elő futára volt eme "vers" :)

2011. március 20. 23:00

szombat esti láz

A hiábavalóság:
igába zárt
igazság,
váratlan álmok,
hivatlan lányok,
örökös báj,
ma hazug a máj, s
a nyáj béget,
míg fel nem éget,
a valóság.
áh, pirulában lelt
vígaszság.
oh én szerény
serény
pár szőke sörény
ni, mire képes
az édes-
-keserű
derű

2011. március 15. 20:00

Nah nehogy már meghaljon a topic :)

Elme-beteg

Lehetsz e még emberbe szerelmes?
Tekeredhetnek elmédben nyekeregve
Fogaskerekek, elmebeteg testekbe
Temetett lelkeken elmerengve ?

Teremtett nemlétek, lementett emlékek.
Felmetszett szentlélek, leszedett termések.
Benned meg temérdek reménynek becézett,
vegyszer-kegyszer, mellyet, szellemed teremtett.

Don_Juan

497. neutroncsillag

2010. október 14. 23:10

Melyik billentyűt nyomom le most, nem tudom.
Önmagát játssza e dallam, közvetítő vagyok,
a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan között,
kozmikus űrturista, ki embernek öltözött ...

2010. október 2. 18:10

"Olyan leszek mint a jég
Ha megfognál olvadnék
S a kezedben, a melegben
Vizet látsz, de nem engem..."

495. neutroncsillag

2010. október 2. 17:47

Lefelé menet a lépcsőn,
megbotlottam egy vödörben,
víz volt benne,
nagy cseppekben robbant szét,
s én ámulva csúsztam utána,
kapaszkodó után markolva,
de csak a levegő suhant velem,
színtiszta h2o

2010. október 2. 16:06

én most már szarok a világra
hideg leszek és elzárkózom
többé nem hat meg
a politika, a tömegek cirkusza
megannyi tünődő agymosott halott kudarca
szarok a maffiára, meg az aluljáróban kucorgó indiánra
tartsd a táblát, más meg fizeti a tb-t
nem hatsz meg...
nincs érték nincs ember nincs érzés
elvették. ők. mi. vagy ti? valaki elbaszta
hír hír hír fasz fasz fasz, nyomják az arcodba
hányjál, tessék, még egy kis szar - ömlik, zúdúl, néznéd?
képernyőre csavarodva
ordít a buszról, a rádióból, a kerítésről
ott van a járdán, meg a parkban, a beszélgetésben, a szavak közt
félrenéznél? becsuknád a szemed? nincs menekvés
megannyi inger, ne félj, célbaér.
nincs az a pénz...
amit ha kifizetnél, elnyerhetnéd
a mindenható kondicionáló inger könyörületét
ne félj, célba ér. nincs menekvés.
agyadba vésődve örökre - a legjobb mosópor
a legnagyobb tv, vakító fogsorok,
ágyba hozzák, tálcán, a problémamentes léted...

Látom,
a te szemedbe is beköltözött a közöny
hát én nem leszek bolond
nem tudom a világot egyedül megváltani
szép lenne, de nem lehet
a tinédzserek még lazák, lesik a hajuk, meg cigiznek - nem érdekel
visszhangzik a közöny, terjed a kór. elüresedés
aki meg nagyobb, az álmos, nem túl valóságos
stresszes, durcás, ideje semmire nincs
végképnem magára,
tudata tétován
cellába zárva, várja a megváltást, gazdája végét.

Ennyi az élet? Koslatsz a pénz után, mindent feladva
meghurcolva, önmagad kizsákmányolva,
fáradtan, bágyadtan, egyszer csak meghalsz
Miért? Hisz, nem élveztél, igazán sose szerettél, mennyi időd
ment hiába, hogy mindened meglegyen, közben ami fontos, mind
elfelejtetted. Kiölték belőled a szépet, meg a törődést,
empátiád elcserélted némi pénzre, meg kacatra, vacakra
a lelked már hűvös. hibás!

hagyom a mocskot, a világod

én inkább élnék
keresni a szépet
na meg alkotni, annyi jó dolog van
érték
ha szeretsz és én is szeretlek
már többet ér az összes pénznél

Mi lenne ha...

összefognánk, a közös célért,
tovább látnánk mint 2 lépés...
az embereknek ember létet!
rendes munkát, nem mű ételt!
alkossunk egy szebb világot!
Törődést! Empátiát! hagyjuk el az agóni (elharapva)

Á nem... hagyjuk, mind1

én nem leszek bolond, nem válthatom meg a világot
(magamat igen, se többet, se kevesebbet.)
sajnálom

2010. szeptember 23. 14:51

the end, nincs kedved segíteni egy new yorki költőnő barátnőm verseit megmagyarítani?

2010. szeptember 11. 16:35

Hejjj, The end, ez a saját versed?
Nekem nagyon tetszett!!!
Kicsit Axismundira barátom verseire emlékeztetett a hangulat, habár ő rövidebbeket ír.
Ha van még ilyen a tarsolyban, arra biza kíváncsi lennék!

2010. szeptember 11. 02:46

öreg néne őszikéje

hihi

2010. június 23. 10:53

Én is pont ott szigetelődök el a sötétben
Mint a langerhans szigetek,
Csak én nem termelek a világba gyönyört
Bontó hormonokat mert érfala is
Vagyok a szívnek, akin keresztül folyik
A világ és benne a gyönyör amitől
Oly nehéz tartózkodni, s gonoszul megöl ha túl sok.
Végül kleiszthenészi cserépszavazásban
Mondanak majd le nekem a többi sejtek,
És én a hegyek mögé, ahonnan vissza soha,
Hogy ne gyilkoljam a környezetem,
Ami belőlük áll, s belőlem aki túladagoltan élvez.
És nem látják a dühtől, hogy másik fele
Az általam is alkotott egésznek vigyázza
Az ő erejük pótlását, és gyököt von a rosszból,
Hogy nekik kicsalja a sokszorosan szépet.

Csak gliasejt ne legyek a hála hálóban ahogy
Ádázul fojtanám meg a kapcsolatokat a rend kedvéért,
Mert úgysem látná át más rajtam kívül az erő erdőt,
ahol a tudatalakításban csak egyénekként alkothatnak egészet,
hiszen ha isten, a természet nem így akarta volna akkor
én nem is lennék.

a fraktálok képei tér-képvázlatok a világ egy részének alaprajzához.

2010. április 26. 22:23

a fonalas kifejező :P

2010. április 25. 22:07

Nem gond, de hogy maradt le?:) :) :)

Mit nem rejt az ember szive,
Meg ha angyal is a szine,
Szemfenyveszto es csalo,
Bar szemre tiszta, jo
Mazsas sulyu terhet vallal,
Es megtartja egy pokfonallal.

2010. április 24. 18:39

ja meg ez is volt már asszem:

Ez a tudattalansággá fásult valóság
Ez a meg nem értettség
Valami örökké keringő lét vizét issza
Vissza a valahol mindig égő fényért

Halkul már a sápadt lejtő
De vajon messze még a vég?
Mikor? Miért? Ki adott időt?
Hova lett az esti sértettség?
Kevesekkel játszik már a holnap
Mivan? Mi lesz? Átléped az idő küszöbét?

Ez a kavarodottság, féltve figyelés
Ez az alvajárás káosz keltés
Ez a világ vége mindent visz most
Figyeld! Figyeld meg! Most talán
Meglátod mi ül
A sarkon túl vár a holnap!

Így is úgy is életlen a kép,
Összeszorított fogsorod vigyáz majd a szavaidra
Ha véget ér a vég, s kitör a fénytelen egység,
Hitedet vesztve menekülj ha van még nálad élesség
Mi van? Ne várj! Ne nézz! Menjél!
Haldoklik a fuldokló igazság hazugsága a távolban

2010. április 24. 18:35

ilyen életigenlőből? hát elég sok van
bocs mindazoktól akiknek kellemetlen, hogy bemásolom még egyszer, de nem szeretném, h bárki lemaradjon róla :D:D
.....................................................
Szerintem megöl minket egyszer
Ez a nyitott szemmel alvás,
Figyelem felkeltés
Céltalan zavargás.
Hangtalan üvöltés
Íztelen szaglás
Viszontlátást nyújtó
Osztálytalálkozás

Már isten is nagyot hall
Nézek fel az égre,
Ahol már csak páran
Hajlanak a fényre,
Köztük is csak sötét
Vakság él a tájban
Itt a horizonton
Kevés ritkaság van.

Bűnhődés a holnap
Lásd már meg, hogy érezd!
Szorítsad, hogy fájjon!
Ha végre fáj, hát élvezd!

Kiöli a hatékonyságot az életből a pusztítás
Elég mostmár bazdmeg!
Már nincsen szentírás!
A végvár itt a kín lett
Abból meg nem elég
Bármikor jöhet
Szenvedni mindenki szeret
...........................................................
ez angol volt, azért nem rímel, de nem merem úgy beírni, tuti tele van hibával:

miért mondják az apák, hogy a fiúk sosem sírnak,
hova tud elbújni ez a sok hazugság,
miért élünk ilyen keveset mielőtt meghalnánk,
miért nem tudsz válaszolni a miértekre?

hogy ébredünk fel az álmunkból,
miért nem halljuk egymás üvöltését,
miért kötelező érzéketlenné válnunk,
mielőtt átjutunk a másik oldalra?

mondd meg miért nem tudsz válaszolni,
miért nem tudjuk gyógyítani a rákot,
miért van odakint ennyi háború,
miért ilyen nehéz dönteni,

az idő súlya nyomja a vállam
ez visz el a véghez
de hagyok neked néhány rövid választ,
hogy megtudd,
mennyire tud fájni ez.

ezek nem olyan jók, de most ezek vannak gépen

2010. április 23. 20:01

Nagyon tetszik ez a vers.Gratuláció.
Az ima része pedig ütősen rámutat az emberi transzformációra amit társaságba elkövetnek ellenünk vagy mi követünk el mások ellen.
Nagyon jó.
Jöhet még ha van. :)

484. neutroncsillag

2010. április 23. 16:24

The End

Nagyon szép a versed, a lélek mélyére hatol; hányszor éreztem én is így...

ui.

A költészettől már csak egy lépés a csend :)

2010. április 22. 21:50

nincs haladás, nincs fejlődés;
mégis van.
hamvas béla, a tollhoz nyúl
titokban.
keserűség a túlparton, a hídon
csend.
ezen az oldalon cukormázban fürdik a rend.
inkább a savanyú káosz,
mint a mosolyba ágyazott remény.
ha nem igaz minek kapaszkodsz bele?
csak az elméd játékszere
a tested a megnyugvást lelt sürgetésben
ha beletörődésképpen rétegződsz
a messzi visszaemlékezésen.

liberum arbitrium:
ha elhozhattam volna
magammal az útra
a tudomásomat kapuig,
nem érezném magam szarul,
hogy kezdhetm előlről megint

a szűrő állítgatóknak
üzenem, hogy jobbra még kicsit
de hiába minden mert mindegyik
túl messze áll, hogy hallja

itt közel sincs egyforma érzékelés
a padláson marad minden amég
le nem hozzunk egyszer
közös erővel, s minden ember
visszafojtja a lélegzetét,
hipnotizálja a kényszer,
s köszöni szépen, de nem jön,
nem mer oda fel mégegyszer,
és a látástól megvakult elmék
visszahúznak a réghez,
amely megnyugvást ad annak akinek
köze lehet még a fényhez
a fékezőké a terep a homályban,
pedig ugyanúgy lehetne sietni,
bár rövidebb lesz az út de legalább
változatosabb a táj

ima:
adj biztonságot az áltudáshoz
ajándékként, te féreg
hogy megsebesítsd a természetünk
és szerepeket ossz mint méreg
amég egyszer megbetegszünk
és a szükségnek se kellünk már
s, hogy addig legyünk azok
akiknek szeretnél, hogy legyünk

482. KexOnTheBleach

2010. március 13. 16:24

,,...De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,..."
(Radnóti)

2010. február 18. 01:30

Lassan, félve, fejlődik,
az ember, hogyha hibázik mégis,
újra meg újra azt is megúszva.
És ha tényleg, képtelen
előre lépni szűntelen,
akkor hát neve legyen,
reménytelen - elem .

2010. február 18. 00:05

még 12 éves korom környékén írtam verseket, egy A5-ös füzetet tele is írtam, de aztán később kidobtam :D
de egy 2 sorosra emlékszek:

Petőfi s Radnóti bölcs, öreg tulipánok kik elhalni készek,
de hagymájuk új sarjat ereszt, a jövő nemzedéket!

Nem saját, de egyik kedvenc idézetem egy Mécs László versből (Alázat):

"Aranymosónak álltam életem folyójába.
Meríteni próbáltam a jóságból, és a szeretetből.
Egy kanál csak kanálnyit meríthet a tengerből,
Egy jánosbogár csak bogárnyit csenhet a napfényből,
én ember vagyok s csak embernyit meríthetek Istenből!"

ez azért ott van a szeren nem?

2010. február 15. 08:57

Buddha1983

Nem rossz, Csak próbáld kerülni a páros rímeket ilyen mértékbe. (szerintem)

2010. február 2. 04:22

annyira finom vagyok,
hogy ha átmegyek a szomszédba
hazajön velem a macska.

477. Buddha1983

2010. február 1. 03:58

Sziasztok!Semmi extra, csak olvasgattam a verseiteket, en is irok verseket gyerekkorom ota.evekkel ezelott amikor nagyon mely ponton voltam drogok miatt, es tonkre ment akapcsolatom a baratnommel is, akkor szuletett meg ez a vers.:

Papirlapnak suttogom....

Igy nezek en vissza Terad,
Csokom izet tobbe ne vard.
Oly messzire ahova megyek,
Csak eme kep marad Rolam, Neked.
Rosszra jo-szora szo,
E keseru elet nem Nekem valo.
Csendben sirni vagy nevetni,
Csak a jot proballd keresni.
De egyszer majd ha elmegyek,
Hianyzom majd hogy nem leszek.
Nem lesz kez, ki ovjon , vedjen,
Nem lesz lelek ki teged ertsen.

2010. január 29. 19:24

A legőszintébb hazugság, amire képes vagyok:

a szent megkurvult,
a lángész megőrült,
a bűnöző azt hiszi, jó útra térhet.

2010. január 28. 10:20

ím, itt a szenvedés belül
ám ott kívül a magyarázat
sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed: a lázat!
Rab vagy amíg szíved lázad!

2010. január 24. 00:13

Hopp!
...valami * általam is * jól...

2010. január 24. 00:10

"Don't wait
There is one thousand and one trick
Don't wait"

2010. január 23. 23:19

Ráakadtam egy versre, ami valahol az előző kiegészítése.

"Compassion

Shut up and practice,
fools!"
Xy Roshi

Legszívesebben magamra tetoválnám valami jól látható helyre. Szerintem gyönyörű.

2010. január 23. 19:57

Angol, így jött ki. azért remélem valaki elolvassa. ouspensky hatás megvan, rímek nem annyira, de hát...

a prayer to myself

Such annoying inconvenience!
Such troublesome thoughtlessness!
Such a miserable set of circumstances.
So many Is with likes and dislikes,
a fully mechanical hell.
How to escape, just how to prepare
the ground for the final departure?
How to break this circle of automatic reactions?
Shall I ever be free of them?
Am I able not to show when negative emotions grow?
Please oh please save me those moments
or hours and days of endless imagination
withdrawn from the me and now.
Those times when identification seems to take over
Give me back to me! Salvation isnt far.
Spare energy to selfremember.
See things as they are.
Your heart knows no doubt.
Open up your eyes.
Let love come out,
Let your spirit rise.

2010. január 23. 05:00

az önmagába másba
forduló úrfi és a lányka
a nő ki szivet táncol
a téli tájba
az autó mit vezet akinek
járgánya
az anya, ki neveli
az apa ki tetteti
a boldog ki lenézi
a szótlan kivesézi
a csónak a partona befagyott tóban
a kékben úszó tudáskapu
az égen átfutó
felhőgyalu
a remegő kéz
ki fél vagy öreg
az őszintén alvó álmos gyerek
a repülő násza átfutó
tiszavirág mi átható
a rémes alak az álmodban
kulcsokat fogdosó anátman
szépséget ölelő tündérnő
vérszörpöt hörpölő kétkedő
támaszt keresve álló
cimborákkal háló
szülő agyak
és minden mi táesul.
dicsértessék az élet mától.

2010. január 23. 04:42

dicsértessék
mi léleknek a test
testben a szó
mi emberré tesz
a tisztaság mi mást zavarbahoz
az bennem fakadó csillagbolyhok
dicsértessen
minden mi árad
legyen az
csapágy vagy leirott szó
esetleg szekrényben rejtőző manó
vagy csaló szerelmes
pupilláján a dér
boldog vádor szivén a fény
dicsértessék a gomba
mi fejlődik atomból atomba
emberiséget megelőzőn
dicsértessék a tiszta fény
mi drognélkól árad
fehéren feketén
dicsértessék a heroinista álma
a kokaintól elfáradt száj
a csillag mi ott ül némelyünk homlokán
dicsértessék a mózes krisztus,
meg még a shiva krisna is
jézuska nevet de túl sokat sir
lábai alatt
konfúciusz ir.
dicsértessék akinek átka
aki a magányát önmaga látja
ki párnára egyedül nem hajtja fejét
s kinek ebből a sokból egy betű is elég.

2010. január 21. 23:28

könnyekkel táplált szomjazó
honnan veszed italod?
oltalmad valós, vagy porladó
gombaspóra ártalom?
játszol-e komolyan magányt?
talányok mögé rejtett kő
örvénylik szövötten
bennem is a téridő.
fentről a boldogok mezejéről
minden más most
de a föld forog,
csak akkor hiszel ha késő.
minden volt gombolyag,
velem játszó fénylény
áradtam neki,
most is teszem.
jajj istenem
te őstényed
őslénybe faragott jövőnk,
szivem a szépségben mámorul
nem panaszkodom nem alvásról.
megmakacsolom a tájat
magányban érzem mi árad.
összefonódva a sikban

2010. január 21. 23:21

függésből a függetlenbe
függésből a függésbe

mit választ
választhat-e

2010. január 21. 16:46

CDC001_Állandó és végtelen

Élet ösztön helyett halál félelem
Mit ér az élet, ha végtelen?
Kezdem érezni, milyen mikor
Szabadon szárnyal a képzelet
Pont helyett ékezet
Mi kerek volt, mára már szétesett
Álom helyett sorokat gépelek
Mikor álmodom soraim közhelyek
Bár alhatnék! - Naív kérelem
Bár beleolvadnék, a környezet képtelen
Alkalmazkodni, hiába kérlelem
Hosszú ideig érlelem
Gondolataimból szar lesz
Mégis élelem
Holnap majd másként képzelem
Holnap majd másként világít a szememben az érzelem
Mindíg emelek a téteken
Hisz a reggel még nem bosszulja az esti vétkeket
Meddig működik a gépezet?
Voltam hideg, az is égetett
Mikor mindent tud mindenki
Te nem tudsz semmit, ezt értheted
Vagy akár át is élheted
Bölcsnek hiszed a tényeket
Mindent látsz te is, csak másként észleled
Kevés az idő, mégis minden
Állandó és végtelen
Állandó változás és végtelen képzelet

463. Eraserhead

2010. január 8. 22:45

a végén

ha vége lesz
párnafülekkel
néhain fekszek,
visszanézek és
felkészülök a hálára

2010. január 8. 17:17

Eraser: értem, igazad is van... :)

2010. január 8. 07:19

Jujj, ez tetszik :)

459. Eraserhead

2010. január 8. 01:51

szerelmes vers

hálára lépnek,
álla az égnek
leesik

függő vízleges
függő szeretet
köt össze
öltő húsbújás,
költőn, buján ás
egymásba

végül egy végbe
végül és vége.
mindennek

leshetjük, úgy elmegy!

457. Eraserhead

2010. január 8. 00:06

ott vagyok

Olvad az ajkad felejtve
Találó szavakat,
Tekered a nyelved de nincs arra kifejezés

Vajúdni meddőn minek?
Agyadat mérgezi a kényszer, hogy
Gyakorlatozzon a leíró módszer
Y
Ott vagyok melletted, rémem.
Kérlek ne próbáld elmondani, mert értem!

2010. január 7. 19:38

első alkotmány, és olyan, mint amikor a leírhatatlant próbálod leírni, és még formába is önteni, de lássuk, sikerül-e:)

Pesti fless

sötét az utca, leszállt az este
ablakokba fényfüzért festett nekem a teste
fetreng a tudatom, épp a helyét kereste
nézd milyen erős, pörög, nemhogy kiesne
ülök a lépcsőn, merengek, legelészek
van, amit csak ilyenkor jön hogy megemésszek
ilyenkor az van, hogy nincs helye annak a résznek
amiktől az emberek sorokba lepetéznek
ez egy segítség, amit ha megragadok
röhögök a kínon, repülhetnek a székek, padok
vele ha sötét van, akkoris kitapogatok
remélem őszintén, hogy soha ki nem apadok

lekaparom a vakolatot, nem látok a festéktől
ilyen a Pest légkör, gondolatok az estéből
tudatom a beszélő, tanuljatok a mesémből,
ilyen ez a Pest légkör, gondolatok az estéből
másba belelátnak, én meg látok a vesémből
ilyen ez a Pest légkör, gondolatok az estéből
félek a réstől, a hirtelen ébredéstől
ilyen ez a Pest légkör, gondolatok az estéből

valaki felvághatta a lépcsőházat
különben hogy termelne cukormázat
fejemen derű, és gondtalan ábrázat
mert tudom, ez egy állapot és nem káprázat
nyílik a lift, de mér nem áll meg ha beszállok
minek visz, ha minden mozog, ezen agonizálok
beszáll a szomszéd, az a f*sszopó álnok
mindig furánnéz, amikor ennyire beállok
furán hat a gravitáció, magamban kiáltok
ott is ilyen nyomorult, ahol éppen ti álltok?
de miért lenne más, ti meg mindennap piáltok
zsibbad az agyatok, büdös a p*nátok

nyílik a liftajtó, de még mindig megyek fölfelé
nézd, mintha a nyelvét pont felém öltené
csak átalakult valami fémszínű öntetté
de erőt veszek magamon, irány az 5/D!
befogom a szemem, mer lenézni nem akarok
mert a kurva falakon megjelentek az adatok
mif*szomez, egy telefon? a zsebembe matatok
üres az egész, talán a zsebem fele haladok
ottvannak a falatok, kértek belőle ti is?
kérdeztem a fényfüzért, de látom hogy ez dilis
mer nem is ide világít, a f*szomér van sötét.....
...
megcsapott a sötétszag és csavarja a fülemet
mozog a vákum és dobolja nekem az ütemet
mi ez a ritmus, vajon földöntúli üzenet?
eggyé váltam a sötéttel, elérem a kezedet
elérek mindent, ahol nincsen kib*szott lámpa
ellenségem lett a füzér, ez életem átka?
ki látott olyat, hogy megöli a csomót a káka?
taszít a fényfüzér, mint valami büdös nyálka
de most elmúlik a kín, mint egy röpke pillanat
magamba szívom az erőt, a sok szar meg kinnmarad
feleszmélek egyből, az erem kidagad
mi a f*szom történt, hogy már rögtön pirkadat?
körbenézek lassan, keresem az igazat
minden olyan merev, mint egy divatkirakat
rég nem éreztem asszem ilyen izgalmat
én se vágom, úgy olvasd az alábbiakat

lekaparom a vakolatot, nem látok a festéktől
ilyen a Pest légkör, gondolatok az estéből
tudatom a beszélő, tanuljatok a mesémből,
ilyen ez a Pest légkör, gondolatok az estéből
másba belelátnak, én meg látok a vesémből
ilyen ez a Pest légkör, gondolatok az estéből
félek a réstől, a hirtelen ébredéstől
ilyen ez a Pest légkör, gondolatok az estéből

455. neutroncsillag

2009. december 19. 23:31

Ős Te

Isten az apám,
Ha térdére ültet,
Velünk kacag a hold.
Isten az anyám,
Lehelve tápláló életet,
Vigyázón hátán hord.
Isten a szerelmem,
fürtjeit részegen markolom.
Isten a barátom,
Szívemet előtte kitárom.
Isten az életem,
Minden pillanat az övé.
Isten a halálom,
Mindenhol, újra és örökké.

454. demonPulvisculus

2009. december 9. 15:05

Lélegezz.
Ez
Az
Élet.
Érezd, ahogy száll.
Egyre mélyebb.

Figyelj.
Tiéd
A pillanat.
Örökké tart.
Ez
Az
Alkonyi pirkadat.

(Ítélni próbálsz,
s ki az ki ítél?
Mondanál valamit...
Mondanál
Valamit..)

Azt kérded:
Ennyi volt?
Legyen ennyi is elég.
A több csak kevesebb.
Most
A Minden a tiéd.

2009. november 10. 08:47

Szétfolyva

Nem tapadtak. Sehogysem akartak összeragadni
Széthullott testemnek kis atomjai.
Féltem, hogy letűnök, végleg elveszek,
Hogy összetartó erő tán sosem létezett,
Mert csak szétfolyó forróvíz vagyok,
Ami egy mederben kábultan csobog,
S csupán annyit tud: egésszé kell válni;
Nem lehet ily korán a Mindenségbe mállni
Bágyadtság járja át megfakult szemem
Álmaimban hagytam a fél életem.
Egy szoba és egy ágy. Leomló falak
A delírium után csak ennyi maradt.
Nézem a színeket s nem mozdulok,
Majd apró golyóként folyton gurulok,
S végül egy hullám belém ütközik;
Ha én megszűnök, minden megszűnik?

2009. november 7. 10:47

Köszönöm szépen.:)Ennyi dicséretet eddig sehol sem kaptam a verseimért...

2009. november 6. 18:14

Nem vagy semmi Evolet!!! Főleg az utolsó vers ragadt magával! Kiváló!

450. neutroncsillag

2009. november 5. 23:40

Totális szétkínálás :-)

Tapsvihar

2009. november 5. 19:57

Ez meg very psychedelic :D :

Az érzékelés kapui

Test vagyok, ami e Földön ragadt
Hiába keresed régi arcomat.
Ösztönlény lettem, hajt az élvezet
Démonok rágták szét lelkemet
Hazug a szó, mi ajkamra hullik
Az Erkölcs kínlódva zihál, haldoklik
Semmivé váltak a próbálkozások,
Hogy a helyes út felé vigyenek mások.
Eltűnt az Idő jelentős része
Mégsem tűnik fel nagy vesztesége;
Ebből a Térből már félig megszöktem
Kapuk csapódnak sorra mögöttem,
S bár egybeolvadnak még a pólusok,
Egyre erősödnek az antipódusok.
Az emlékek nekem álomnak tűnnek
A Realitással együtt megszűnnek,
S minden nap, ami nem több egy percnél
Igazolja, hogy Te is más lettél.
Tán ugyanott jártunk és láttalak Téged,
Vagy csak messziről derengő fényed,
Szellemed követett arra a tájra?
Már nem kérnélek a megbocsátásra
Poros a szféra, elhasznált minden
Sok ember megreked ezen a szinten,
Nincs elkészülve valami másra,
Az egót átlépő, nagy utazásra.
Az űrben guggolok fényemen kívül
Távolból figyelem, hogy testem sérül
Tárgy vagy, mi megfojt, ha feléled szívem,
És újra elölről kezdődik minden.

2009. november 5. 18:42

2009. november 5. 17:36

:))))))))))))) Áj em very hepi :D
Akkor hát íme egy újabb:

Két világ határán

Csodás gyémántként szikrázik a porban
A kitört ablak ezer apró szilánkja
csillogva ragyog a nyári záporban,
S megragad érzéki, hamis bája.

Meztelenül állok, elbűvölten nézek,
Egy másik világban érzem most magam,
Ha átölelsz lassan újra visszatérek
Hozzád, de lelkem nyugtalan.

Az eső cseppjei égetik a bőröm
Hajam könnyáztatta arcomba tapad,
Nem látok már semmi tündöklőt a Földön,
A szívemben jéghideg, komor űr marad.

Egyre sötétebbek a felhők az égen,
Közöttük a Nap csak néha pislog át,
Elveszett a régi,álombéli Éden,
De a szél elhozza édes illatát.

A tiltott gyümölcs íze itt van még a számban,
És emlékszem rá, hogy milyen hirtelen
Támadt kegyetlen hóvihar a nyárban,
És meghaltak a fák a magas szirteken.

Hiába várok Rád. Most Te hagytál itt engem
Lázálmok között a fájó valóságban;
Az úton állva és fázom a dermesztő hidegben
Miközben Te ott állsz egy szebb lét kapujában...

2009. november 4. 19:45

Evolet

Sokan szívesen olvasnánk még a verseid!

2009. november 4. 06:32

Ha láttál, láttalak,
kivéve háttal állva.
Dalold a Holdat, vártalak!
írott aztrál-találka..

A lesz a volton áthalad,
alig talál a mába,
ereszd, íródik általad,
meg át is általában ~

2009. november 4. 00:28

Szerelmes vagyok a versedbe.
Bár a vers nem nekem szól, nem ismerjük egymást, ebbe nagyon beletrafáltál.

2009. november 2. 13:15

Köszi.:) Hát van még egy pár hasonlóan depresszív,mélyértelmű versem.:-p

2009. november 2. 09:23

Evolet...

Wáó.Ez megfogott.

2009. november 2. 08:33

A testem itt van még,ebben a világban,
De lelkem szabadon kószál a térben...
Alakot öltesz az árnyak sorában,
S lázítod nyugvó, jéghideg vérem.

Csendben őrjöngő szavadat hallom,
A fejemben tombol halk kiáltásod.
Eltakarom most fátyollal az arcom,
Hogy a sápadt Hold fényét ne lássák mások.

Túl jól ismerlek, s tudom, hogy félsz,
Azt képzeled, hogy próféta vagy;
Az általad komponált világban élsz,
És falakkal veszed körül magad.

Már rég nem az a tűz fűz össze minket
Mocskos a lánc, mi lényedhez köt,
Hiába tépnék ki a múltamból mindent
Itt élek emléked férgei közt...

2009. október 4. 22:28

Yopo

Orrganéban
Orgonáló
Ordénáró
Ordibáló
Órás
óriások
Tekerik kedvükre az időt
teneked

2009. szeptember 26. 01:59

szubszekveciák
mérhetetlen rezgései a jövőnek
jelenben nem mérhető múltak
változói
paramétertelen participációi jelenem
gömbbé kapcsolható pontjainak,
amelyben sziklává szilárdult szellemem
jelzi, hogy babits mihály
földjén élek,
s van a vagyok, habár centrfifugál a fluxus.

s a szellemek városában, ahol a legtöbb házat furcsa másvilági lények laktál, s amely, habár főváros volt európa közepén, az épületek többsége mégsem emelkedett ki az ötemelet felé, ahova csak a nagyon furcsa külföldiek jártak fél plusz évre,
ott nem értettem, hogy miért.

438. neutroncsillag

2009. szeptember 24. 22:13

Minden szerencsét hoz!

Minden szerencsét hoz!
Tudtad már? Észrevetted?
Vagy e nélkül éled meg
hömpölygő szilánkjai a múltnak és jövőnek,
hol a magokat csukott szemekkel vetetted?
Ott, és ott, és amott,
szivárvány álmaink barlangok üres falakon,
és nincs se halál se élet
hol örökké szerelmesét várja a végtelen.
De én mondom neked,
csak fordulj végre felém,
nézd a fényem,
minden szerencsét hoz ezen a féltekén!
A múlt nem ér el hozzám,
a jövő sehol nem talál,
ha látni akarsz, most kell jönnöd
tudod, én vagyok a halál.

2009. szeptember 22. 12:47

"Lassan lépdelve előre török
Könnyű esti szellő valamit mesél
Mellettem üres papírpohár görög
Zörög csörög pörög a falevél.
Ne alkalmazz inkább genitáliát,
Ne kösd heréd fölé a húgycsövedet.
Imádjad inkább Istent, s Szűz Máriát
S alkalmazz modern fogamzásgátló módszereket.
Nagy tubus fogpaszta az ember
Megy furakszik nyom tör előre
Együtt alakul az aktuális trenddel.
De nem lesz persze végül semmi sem belőle."

ha ez tetszett nézzétek meg a blogját is.
http://www.midgard.blogter.hu

436. Eraserhead

2009. szeptember 21. 21:49

Hal halkan halazza szám;
- Hallatlan hány hasember
halhatatlan ha akar!
és én meg csak vergődök a víz hiányától.

2009. szeptember 19. 22:24

Szemem száraz, szám a bűztől ég
és körül vesz a hideg sötét,
szívem némán hallgat,
körülöttem a falak fából vannak,
én vagyok a rémálmod,
de amíg az vagyok te nem bánod,
nem érdekel se múlt se jelen
csak jövőm legyen.

Első probálkozásom, légyszi legyetek kíméletesek.
köszi

434. neutroncsillag

2009. szeptember 18. 09:20

2009. szeptember 17. 22:05

Ez a tudattalansággá fásult valóság
Ez a meg nem értettség
Valami örökké keringő lét vizét issza
Vissza a valahol mindig égő fényért

Halkul már a sápadt lejtő
De vajon messze még a vég?
Mikor? Miért? Ki adott időt?
Hova lett az esti sértettség?
Kevesekkel játszik már a holnap
Mivan? Mi lesz? Átléped az idő küszöbét?

Ez a kavarodottság, féltve figyelés
Ez az alvajárás káosz keltés
Ez a világ vége mindent visz most
Figyeld! Figyeld meg! Most talán
Meglátod mi ül
A sarkon túl vár a holnap!

Így is úgy is életlen a kép,
Összeszorított fogsorod vigyáz majd a szavaidra
Ha véget ér a vég, s kitör a fénytelen egység,
Hitedet vesztve menekülj ha van még nálad élesség
Mi van? Ne várj! Ne nézz! Menjél!
Haldoklik a fuldokló igazság hazugsága a távolban

2009. július 28. 00:56

nem az én versem, ismerősömé :) csak az lemaradt... de azé tettem ide mert nekem is bejön :D

2009. július 26. 01:18

Ez klassz és vicces. Bár ha kimásoljátok wordbe 1-2perc alatt megvan az egész , nem spolierezek hátha valaki megakarja csinálni :D
Bár az uccsó sort elősször valami maszturbálásnak olvastam

2009. július 25. 21:45

Agymozatós... tetszik :)

2009. július 23. 22:57

P_sztm_d_rn b_r_ms_g

P_sztm_dr_n b_r_ms_g,
m_g_nh_ngz_k n_lk_l.
M_n_k _rj_k j_bb_t?
_gy_n_gy _l_v_l.
M_n_k _dj_k t_bb_t
_bb_l, _m_ v_gy_k?
M_gm_k_cs_l_dt_m.
H_t, m_st r_b_szt_t_k.

2009. július 19. 22:07

Célom céltalan,
Értelmem értelmetlen,
Csak bolyongok a semmiben a valamire várva,
Csak üres fecsegést kapok a gondolataimra.

A barátaim ellenségek,
Az előnyöm hátrány,
Normális vagyok, mégis bolondnak érzem magam
Magas az intelligenciám, elmém mégis tudatlan.

Erős vagyok, mégis gyenge,
Bátor, de nem bízok senkibe
Hibátlan vagyok, mégis egy selejtes gyártmány
Már rosszul vagyok attól, ami csodálatos látvány.

A valóság valótlan
Az igazak hazudnak nekem
Hatalmat szeretnék, de nem használnám semmire
Mert csak átkot szórnék vele az emberiségre.

427. migrantspirit

2009. március 11. 18:20

sziasztok!

A minap rendet raktam végre a gépemen.. és a régi verseimre bukkantam:) édesbús nosztalgia csapott rám. Van egy pár (2007-ben íródtak) amit szívesen megosztok Veletek, és szívesen olvasnék majd véleményeket, kritikákat is:) s bár amit nagyon-nagyon szeretek, a szavakkal való játék nem az erősségem (nem úgy mint pl. Weöres Sándor zsenialitása..), ezáltal az sajnos nem éppen jellemző a versekre, inkább az akkori világnézetem jelenik meg bennük.

1.Edével a bálban

Gyere velem táltos!
Ne lepődj meg:
nem szakítjuk félbe a táncot,
s nem néznek ránk riadt szemek.
Pont száz éve, hogy megírtad
szerelmes halál-énekedet,
jártad a kocsmákat, kuplerájokat,
s kerested a helyed.
Ha most élnél, száz évvel később,
százszor annyira élhetnéd át
minden szenvedésedet.
Vágyódhatnál a teljesség után!
Kérdezhetnéd: hol a hit, az Isten,
hol a szerelem, hol a pénz?
Mert itt minden elérhető,
de semmi sem a tiéd.
S a drága Párisod is
rég elvesztette menny-szerepét.
Milliárd a meg nem értett,
milliárdnak nincs nemzete,
mert milliárd a korlát,
a kormánynak meg nincsen szíve.
Olvasztótégely lett a világ,
s benne a massza: az ember.
Poéták és elárult Krisztusok
eveznek leláncolt kezekkel.
Disznófejű nagyurak keverik a szart,
ereikben arany folyik vér helyett.
Vájúnál harcol milliárd Júdás,
milliárd vak, milliárd elveszett.

Gyere velem Góg és Magóg gőgös fia!
Táncoljunk át az Időn!
Majd rájössz: ha később születtél volna,
kínjaiddal most nem lennél egyedül

2.Szívdarab

Illúziók Öncsaló álmodozó minden ember.
Menekülünk a valóság elől űzött vadként,,
rohanunk az álmainkba tömény félelemmel.
A tegnapba vagy a holnapba nem számít-
de tervünk nincs a jelenre,
válaszunk nincs a kinyújtott kezekre,
a beszélő szemekre, elfojtott lélegzetre.
Válaszunk nincs a fojtogató csendre,
a megjátszott közönyre, a jól betanult rendre.
Csak álmodozunk
Jelmezünk a kávé mellett a székre dobva hever,
s közben elfüstöljük álmainkat minden egyes reggel
magabiztos nikotin-lélegzetekkel
Várnánk a választ, de az elveszik a féltett lélek-végtelenben.
Színdarab az életünk, de így van rendben(?)

3.Bumm

Látod, látod
Érzéketlen kurva vagyok.
A testem a tiéd,
de a lelkem
meg úgysem kapod.
Előre fizess! Ez itt kupleráj.
Ez a világom

Lássam, hogy védtelen vagy!
Tudjam, hogy én rángatlak!
Úgy formállak, ahogy akarlak!
Nekem születtél, nem magadnak!

Önként a kútba, fejjel a falnak,
velem-veled, élve-halva,
naív romantika a rothadó szarban---
Lehet nem is létezel,
csak én vagyok bajban(?)

Bocsánat a csúnya szavakért, de az eufemizmus nem ezekbe a versekbe való:)

szép napot Mindenkinek!

2009. február 16. 18:14

nincs térképem és elég rossz a tájékozódási képességem :)
néha eltévedek, de mindig rájövök h jó helyen járok-e ;)

2009. február 16. 16:57

És most már választottál utat?

2009. február 2. 13:09

Sziasztok!
Ma sikerült végre hozzászólást tennem a forumba, mert eddig nem sikerült helyes kitöltenem a tesztet:)
ezt a verset 5 éve irtam, szeretném megsoztani veletek....nagyon tükrözte az akkora életvitelemet és lelkivilágomat

" Olyan ez mint egy elvarázsolt világ
Nincsenek gondok és nincsenek hibák
Csak egy dolog létezik: a kis VILÁG
A kis VILÁG amiben állsz
Amitől más emberré válsz
Talán jobbá, talán rosszabbá
Ebben a világban felhőtlen minden
Bizsereg a tested de félelem már nincsen
Elmúlt minden veszély
Most lebegsz az élet tengerén
úgy érzed magad mint egy súlytalan test
Énekel a lelked és gyönyörű képeket fest
Eléd tárul egy másik dimenzió
De nem mersz belépni, mert valami nem jó
Félsz hátha nem tudsz kijönni
Hisz olyan szép hogy nem tudod elhinni
Beszálljak ne szálljak? ezen gondolkodsz
Közben egyik válladon megjelenik a gonosz
Kísért, csábit és eléd tár egy képet
Amit a te lelked elképzelt
Meredten állsz és várod a választ
De te nem tudod melyik utat válaszd"

2008. szeptember 15. 23:47

szex a narancssárga kabátban

ha a békávé ülésem foglalt lenne
és féllábú nénike nézne esdekelve
hogy adjam át
akkor sem.
ha a békávé ülésem foglalt lenne
illatosan várna este
és nem álltam volna,
szexen őgyelve 2 órán át.

dejó, hogy nem vagyok féllábú nénike.

2008. szeptember 15. 23:38

making love to a floating sentence

i ve been part of my own destinies disability
a sentence came and changed my pointovu o respectabilty
i love it i love my brain and i do not decide.
has the sparkling rain?
what have i been training myself for, and u?

2008. szeptember 14. 23:34

fucking my xray

homosapo beta verso
reconstructive biotechno
excavato bruteforce demo

2008. szeptember 14. 23:26

letekeredik aztán meg vissza
acélcsomó plazmafonálon
kékszemű sárkány nem tágít
ha mégis, mindig kivánom
mikor nedvét csövön át nem issza.

2008. szeptember 14. 20:43

szerintem hibás ez így de nekem sokkal jobban tetszik angolul mint magyarul (jobban kijönnek a szavak jelentései)

hold your hands, mother
i wanna give you some blotter.
To see and to listen to
the world

I've never known anything,
But I don't tell that you ever
What I see and smell,
It isn't real or better
Then what you touch and hear.
Oh mother
It isn't better

But the sounds and the pictures
are real
Some people tell lies
But we hear
Just your mind make false senses
And the world is just an imagined thing;

So come with me, so follow me,
To a hard trip in this imagined world
And what you heard and saw
You can't remember now
And you don't know where are you
You can't speak just do.
_________________________

Gyere barátom, nézzük meg milyen a halál
Kövess barátom, most van szükségem rád
gyere velem, hogy láthasd milyen a vég...
Sosem kértelek semmire, de oda kövess még...

Amikor majd a halál kapujában állsz
Találkozunk, és mesélek majd neked
Arról, hogy milyen, hagyjuk az életed
Fogd a kezem, és kövess engem.

Elmúlik a fájdalom, de nem jön helyette béke
Elmúlik az élet, de nem leszel halott
Nem kezdődik semmi, de semminek nem lesz vége
add az életedet, és én semmit sem adok érte.

Értsd meg, barátom, a vég a tökéletes semmi;
Figyelj ide végre, a teljes üresség;
A vég korlátlan, csak az elméd képzel anyagot;
A halál a csend, a zaj, a szép, a rossz, a
mindenség...

2008. szeptember 14. 20:35

Azt mondta, hogy az
Öccse volt az anyja
És hogy neki van egy
Naaagy naaagy gondja
De mire rászánja
Magát, hogy elmondja
Nem is emlékszik majd
Arra a naagy gondra

Mondtam neki nembaj
Majd megtanít az élet
S amit véltél ma csúnyának
Azt véled holnap szépnek...
___________________________
Kérlek szólj ha sötétedik
Félek az éjtől
Ha az ajtón zörögnek
Az árnyak a mélyből

Egy szörny lakik az ágyam alatt
Vannak sokan kik csak áthaladnak
Átutazók a felszínen
De nem sejtik
Mi él a mélyben

Hangok élnek a fejemben
S néha segítenek ha elfelejtem
Mi a dolgom az életben
Bár néha úgyérzem ez csak véletlen...

A felszínemen csak a tiszta víz
De alatta ott a keserű íz
A sötét iszap; a hordalék
Mint hófehér jégen a fekete lék...
_______________________________

2008. szeptember 14. 12:08

Egy pillanat, a kezdet, amikor az idő megtorpan,
és hirtelen rádöbben az ember, hogy mi az ami hiányzik.
Amiért, vagy inkább Akiért a saját lelkét is szétmarcangolja.
De nem tesz semmit. Talán mert nem szabad,talán mert fél hogy hibázik.
Ő sem tudja, csak szeretne álmodva sodródni a tündérporon.
Az idő lassan úgyis mindig továbbkúszik, úgy hogy észre sem veszi,
de valahol mégis mozdulatlan marad, talán csak annak aki így érzi.
Hazudni mindenki tud önmagának, azzal úgyis csak az énjének tud ártani,
de legalább mások nem látják, nem hallják, ahogy próbál kiáltani.
Idővel Ő sem tudja már hogy mit akar, mi az amit akarni szabad egyáltalán.
Aztán a semmiből visszatér a pillanat, amivel az egész kezdődött.
Újra elkezd csillogni a tündérpor, és az álmok egy csöppet megint édesebbek.
De mielőtt igazán szép lenne minden, egyszer csak vége szakad,
és azon kapja magát, hogy megint nincs senki, Aki segítene neki álmodni.
Ébren pedig nem lehet látni a Tündér szárnyát, mégha csak neki létezik is,
Nem tudja mit tesz, már csak végre azt hogy mit akar.
Csak bolond módon álmodva, még tovább sodródni a tündérporon,
a végén pedig, ha felkel az ébrenlétből és megtalálja az álmát,
A Tündért, akinek talán már ő is látni fogja a szárnyait.

2008. szeptember 13. 04:01

borderline topik

2008. szeptember 13. 02:46

Fejed fölött összecsap hirtelen,
A világ számodra nem más csak kietlen
Érzed hogy már nem bírod tovább
Könny áradat zúdul lelkedből át

Elegem van! s érzelmeim egymásnak feszülnek
dönteni képtelen embernek szültek meg
nincs több döntés nincs több választás
ami marad csak egy leszarom kiáltás

2008. szeptember 13. 00:58

Törd át a gátat!
Ömöljön a víz!
Nézd, nézd hogy árad!
s ezt suttogod magadba: tíz.

Árad az érzelem és mindent elsöpör
Elege van,elmos mindent mi gyötör.
Nem tűri tovább a rabigát
kilenc,számolsz vissza és elrebegsz egy imát.

A felszínes sérelmekkel kezdődik a nagymosás
Rágalmak,önzések mindenért te vagy a hibás
álmatlan éjszakák és kivégzett álmok
nyolc,mondod halkan.Közelgek,csak te rád vágyok.

Csalódás és hazugság a mosás folytatódik
elsöpör mindent ami ehhez kapcsolódik.
Tisztító ereje végigsöpör mindenen.
Remegsz,félsz,hét, nyögsz fel hirtelen.

Hatnál jársz amikor kétségek között.
próbálsz értelmesen gondolkozni...Öt.
Mit tettem?Ó Mit követtem el?
Közeleg az ár,a lelkiismeret felel.
De nem válaszol,Ő is csak kérdez
Mit?Miért?Hol?Hogyan? Emlékezz!!

Négy,három,kettő.. érzelemcseppek az arcodon
égető sebet ejt,minden egyes alakom
Mikor vízpermet jelzi a közelgő áradatot
befurakodik a tudatba és előrevetíti a vadállatot.

Tétlenül nézed ahogy az áradat közeleg
rámosolyogsz és zsebedbe dugod a kezedet
Felnézel a magasba, fölötted hullám tornyosul
egy..mondod feszengve,de a hullám nem csitul.

/Romulus 2008 09 13. 00:53/

2008. augusztus 5. 10:53

Rózsaszín kerítés,rajta üvegcserepek.mögötte lakik a végtelen szeretet.átlibbennél fölötte,felsérti a szívedet.százéves álom,titokban közeleg.nincs ki felébsszen,ki ledöntse a faladat,az álom belül,az élet kint marad.

2008. július 8. 02:36

Hol növényeket elrágtak,
a törzsbe lelket önteni,
ahol a csúcsig elláttak,
de mégse tudtak fönt lenni..

Teherrel hegyre felvágtak,
velük lett a völgy teli,
le- visszasodort serpákat
felhők fagyott könnyei.

Egy másik út a tied,
égbe törő talaj földeli,
nagy tömeg körbe siet,
itt csak neked kell jól dönteni..

hogy: Megállsz-e a hóhatáron?
-> fenn egyre több próba vár,
arcodra ha kósza bálon
mosoly fagy, az jobban áll.

Éles szelek minden áron,
néha reptet - néha fáj,
de Aesculapius nem felejt,
véredből új receptre vár..

(öö, az ne zavarjon hogy csak 2 sör után rímel :)

2008. július 7. 23:38

egy darab belőlem. bitbe foglalva. elvihető, sokszorosítható.

2008. július 7. 23:35

SZÍV

nagy FÁJDALOM?
az.
nagyon.
tudom miért de mégse tudom megszüntetni feloldani se semmi.
holnap vagy holnap után vagy ősszel?
persze, túlélet.
mindent és mindig
DE minek???
már évek óta de most már nem bírom.
mindig volt valami ami NEMet mondott.
sose én.
a hátam gerince - egy barátság ami egy életre szól -
az alkalom hiánya [elvesztegetett évek?]
a félelem hogy mi lesz az után?

már csak pár nap van hátra.
ma pillangókat ettem reggelire, ebédre és vacsorára.
tegnap is.
már több hete.

olyan lesz mint még sose volt.
végtelenül jó? mérhetetlen rossz?
KÖNNYEBB az mindenképpen.
de könyörgöm most már ne ÚGY legyen vége hogy a sárba fetrengek hónapokig a bensőmet markolva a könnyeimmel küzdve.

legyen már nyugalmam.

MOST vagy soha.

2008. május 21. 22:24

nothing is nothing.
or is nothing more?
or is it just a méme
of susan blackmore?

(gondolta és aztán inkább a kórust hallgatta.
elalvás előtti re:mesén vihogva:)

mi érdibb neked:
én, vagy a tudatlétra?
- kérdezte sopán géza
a zsáneres űrhajótolvajnőt,
egy napon,
de nem mikor ezt mondom,
hanem egy olyanon, amikor fény
tükrökkel derült
egy sajátmagába szorulós lény
álcamagötti arcélére
aki éppen egy szönyegen ült.

nos a békák dóremifáznak,
miattad elmegy a rakéta
hagyjál már békén, te géza.
-szólt a válasz, majd még így:-
idejemúlt fricskák halásznak
még mindig
iszonyú sok a harmatba sírt
emlékkönyv
nemtudom mi az okom
és utálom
ha nem vagy lélekrokon.

aztán egy sárkány repült
vagy talán.

...

nothing becomes a valid
experience, when rapid
highlights in the storyline
preserve reality: as it is, now, whenever.
do i want to keep up to nothing?
is it a fragile understanding
of divinity?

2008. május 2. 08:57

szerelemkarantén

nincs ellene karatém.
csak
más cella
@
másvilág
@asztrálmező.

de inkább most is máshol
seholsincs távol
rétegek közt suhan
a zsinór.

net-e-függő kvatyerka,
szinte.

elzárva, titokban.
a reptéri bazárban
-legalább lehet parfümcsatázni és botoxos krémbe beleborulni.-
várni kell a továbbrepülésre.

mindegy.

szerelemkaratntén

2008. május 1. 04:19

olyan volt, mintha nem.
;
lett
volna.
ha hiszem @ múltban vagyok
boldog
mégis jelen.
tüskés rózsatöve
jövő boldog
múltja.
;
olyan volt, mégis, de most
@.

2008. április 23. 15:36

Dal utazáshoz

A vándor egy nap sétálni indult,
Az erdőbe, ahol nagy vihar dúlt.
A fák csábították, beljebb és beljebb,
Látta a fenyőket és több nem is kellett.

A fenyők integettek, hullámoztak szépen,
A felhők szinte folytak, tekeregtek az égen.
Ebből tudta meg, hogy kezdődik a béke,
És 10 órán keresztül nem is lesz vége.

A felelőtlen vándor, az útról lelépett,
S 2 méterre tőle, a rengetegbe tévedt.
Kezével, s a képpel, mint festékkel játszott,
A szín és a forma táncolni látszott.

Mosolygó boldogsság énekét hallotta,
Ki éppen akkor a miséjét tartotta.
Kezet fogott vele, lassan tovább indult,
Mire a dallam, egyre csak halványult.

Céltalan mászkált, mert mindene meg volt,
Nem volt fáradt, és nem volt lehangolt.
Csendben élvezte az élet szépségét,
Aztán sötétedéskor lassan hazatért.

Szerintem nem aludt, mert álmos nem volt,
Csak hanyatt feküdt, s gondolatban bandukolt.
De Ha reggel végre elalszik, és délután felébred,
Új napja utat ad egy egészebb életnek...

2008. április 23. 15:31

ez a vers eredetileg angol (úgy hatásosabb), de sztem tele van hibákkal,
úgyhogy szabad fordítással átírtam magyarra...
_____________________________

hold your hands, mother
i wanna give you some blotter.
To see and to listen
the world

I never knows anything,
But I don't tell that you ever
What I see and smell,
It isn't real or better
Then what you touch and hear.

But the sounds and the pictures
are real
Some people can lie
But we hear
Just your mind take false senses
And the world is just an imagined thing;

So come with me, so follow me,
To a hard trip in this imagined world
And what you heard and saw
You can't remember now
And you don't know where are you
You can't speak just do.
___________________________________
anya kérlek, tartsd a kezed,
szeretnék adni egy bélyeged,
hogy hallhasd és lásd
a világot.

az alkonyatban táncolnál a fákkal
és tudnád, hogy csak a képzelet,
hogy a világ nem valóság,
mert az egészet csak képzeled.

de a képek és hangok valósak,
néha hazudnak az emberek,
amit hallasz, csak tiszta hangok,
rájössz, csak az elméd hazudik neked.

szóval gyere velem,
kövess engem,
egy nehéz sétára az elképzelt világban,
csak érzékelj, mert az korlátlan,
nem fogsz emlékezni,
nem fogod tudni hol vagy,
nem fogsz tudni többet beszélni, csak
cselekedni.

2008. április 12. 13:05

Egy húsvéti vers... picit átdolgozva: :)

ZÖLDerdőben jártam,
BRINGÁsokat láttam,
De elSPURIZtak GOMBÁt szedni
te jösz e velem LABDÁZNI?
ide a CSOKI tojást!

sajátos költemény :)

2008. április 9. 17:26

Mennyünk el a legforgalmasabb városokba
hogy ott találjuk meg a legnyugtatóbb pontot
egy száz emeletes tetjét, vagy egy világítótornyot
Egy omladozó épület peremét
ahol surlódik gyöngéd halál és a lét
Nézzetek le a párkányon állva
Szívjatok még egy slukkot, arra várva,
hogy mit kell most tennetek
leugrani vagy szívni még egyet.
Sétáljatok végig velem, a házak tetején
ugráljunk le, s föl a magasba könnyedén
és ha végül nincs már több slukk hátra
ugorjatok,legyetek szabadok,kelljetek szárnyra...

/Romulus 2007 június 8/

2008. április 9. 14:54

Sziasztok! Pénteken ugye Költészet napja, ezért a pécsiek és ahhoz közelieknek ajánlanám az itteni "Literális ingyenkonyhát". Info: http://www.0411.hu , délután 3-tól szabadtéri felolvasások ismert és kevésbé ismert, pécsi és kevésbé pécsi iróktól, este folytatás az Ifjúsági Házban. Ja, és most kiderül, van-e környékbeli Daathos...

2008. március 24. 22:08

sonek: Ezeket még csak most olvastam. A hatos tök jó.
Hetes is.
Nyolcas is. :)

2008. március 12. 23:22

vénuszvirágaink kibontakoznak

1.
sokat élt és tudott a bölcs Heródes király
Mózes és az evangélisták
pápák és tízezer vagy talán több nemzetségek
elhitték nekik bölcs szavaik.

2.
vannak akik csak napnyugtáig élnek
mások évszakokat alszanak végig
és többek csak virágzanak
ideigóráig hogy fattyaikat
ikráikat
borjaikat és fiaikat
lányaikat
megfogantassák

3.
izmusaink végtelen száma
Jézusnak szavait
megcáfolták

4.
mi is kiderítjük lehetőségeinket
feltérkepezzük
és magunkévá tesszük
megrágjuk a megrághatatlant
megemésztjük a MEGEMÉSZHETETLENT
mert mi emberek
elrágjuk az idő vasfogát
a szentháromság börtönrácsait

5.
én is csak egy szaporodni akaró tarisznyarák vagyok

6.
szegény gélyi jános bárcsak látta volna a vénuszvirágokat
mikor egy sötét és hallucinált estén
a hirtelen virágzásnak indult
dunakorzó sárga szörnyetegei kettes számmal homlokukon
tovatűnt vágyalmokat kergetnek

7.
miért hallgatsz dzsesszt
miért nem vársz csak gyökereid megszilárdítására
hogy ásványi agyagokat és kokaint szívhass magadba
hogy győztesen kerülj ki a háborúból
melyet már a sínai hegy lángba borult aljnövényzete óta folytatsz magaddal

8.
az evolúció óta tudod
vert hadunk csonthalmain nem lesz győzedelmi ének
nem kiált rá senki az ostobára

9.
nagyvad
vagy
ragadozó testét ugyanúgy megeszi a féreg
férget eszik most valaki a dzsungelben és őtmeg vírus támadja

10.
jegyezd meg halandó
mindig vonzó színeket nyomtat magára
és sosem heccel veled
ő is fél az éhhaláltól
vigyázz magadra ne félj bátor lenni
ha eljön az idő
amikor a légy falja fel a húsevő növényt

2008. március 11. 18:07

Drogok.

Gyertyafényben tetszik most a tévében a show.

Kezemet égeti a csikk.

Még egy slukk és vége.

Nincs több.

Vége már.

2008. március 11. 17:36

/Elvásó erek, lomhadó izomzat
híguló szövetek, a sejtek döglődnek
Csontralappadt bőr, lelankadt nemiszerv
Összenéző vállak, szemek vértengerben
Teherrévált máj, a tüdő tönkrement
Nehézség a járás,
Nyűg a gondolkodás
Összefolyó mindennapok
Féligismert nevekkel féligismert arcok
...Valamikor egyszer.. de az már réges-rég volt/

Nem féltem elindulni
(de!)
Az érzkezéstől rettegek
Tudom, hogy
Nem vár engem senki
Elfogyott mindenem,
Egyedül maradtam
fehérfal-önmagammal
Nincs olyan, hogy választás,
el kell temetkeznem
be kell temetkeznem-
(A semmit nem tehetem-
Addig kaparom míg)
egy csattanással
idebent
semmivé leszek

/Egyre mélyebben
bűntudat és vádak
ahogy a test elsorvad
szűkülnek a vágyak
ahogyan az elme
iszamossá olvad
szétmállik az értelem
Megállni már nem lehet-
Továbbhajt a félelem/

("Amit elkezdtél, fejezd be, fiam!"
Amit elkezdem...
Igen, Apa, igazad van.
Ha már elkezdtem...)

2008. március 10. 22:11

Nekem tetszik
Kis bolondos

2008. március 10. 20:21

Szervusztok, próbálkozom....

Egy lazac villanás

füled billen
arcod borul
szemed rebben
szíved lapul,
hörög a tüdő
kacag a máj
lüktet a velő
csacsog a száj
most tested táncolni
lelked tanulni jár
a szenvedély loholni
a vonal repülni vágy

2008. március 5. 11:05

Hú, de rég jártam itt, most muszáj vagyok mindenkit sorban megdicsérni.

Rolumus: Zsíroskenyér, csak az indító két sort érzem egy kicsit gyengének. Talán túl patetikus. Nem szeretnél kitalálni valamit a helyére? A többi remek!
helio*: Az elsőt nem igazán értettem meg, a második kifejezetten tetszett. Oltári rímérzéked van... Irigyellek. :)
lagelli: Tetszik a novellazenésítés, mondjuk, a rögtöni zenemegállításokon lehetett volna finomítani. :) Hol lehet elolvasni a szöveget?
courage: A Rothadás Maszkját (mint szimbólumot) nem biztos, hogy értem, a vége fantasztikus.
tripster: :D :D nc.
metametta: Tök jó, szórakoztató rímgyakorlatokat írtál össze. :) Ezeket tíz perc alatt szoktad elvégezni, vagy utólag is javítgatsz rajtuk? Mindegy, nekem tetszettek, elolvasgatnám még.
nokia, ha még létezel: D. Áron nem szegedi véletlenül? Talán még ismerem is. Amit írt, az nagyon tetszett.

2008. február 27. 11:57

Írtam egy versikét.
Mindig mindenki leszól minket..Szerintem ebből kifoyólag mi tudjuk igazán hogy miyennek tartanak "minket".

A Kábszeres

Nézz rám!Nézz fel rám a porból, kábszeres!
Segíteni akarok,mit csinálsz magaddal, több mint végzetes
Látod,hol állok Én, és hol fekszel te,a föld porában
Nem szeretnél újra ember lenni s úgy élni mint korábban?
Vedd le a csukját a fejedről és tűrd el a hajad.
Had lássam, a mocsok alatt mennyi emberi maradt.
Látom a szemedbe a vágyat ami irgalmatlanul hajt
"Abbahagyom!" -szabadkozol,de újrakezded majd
Nem bírod nélküle, kell az adagod
Néha ellenkezel de tudod, hogy akarod
Azt hiszed erős vagy, és hogy majd kibírod
percekkel késöbb a könyörgő leveled írod.
Várvavárt pillanat, tű a bőr alá, testedben a vegyszer
"Le tudok állni" -mondod- "És le is fogok majd egyszer"

Elindul az áradat,tombol a méreg
A test egyhelyben,ami mozdul, az a lélek
Kilép a testből fürkészi a tájat
Mit művelt magával,mit tett az emberállat.
Körbe táncolja, magatehetetlen valóját
Dopamin, endorphin, szerotonin rója épp le adóját.
Látszólag szép minden,békés csendes és boldog
Csak a mámortól fűtve elfelejtettél egy aprócska kis dolgot.

Száguld az ópiát az agy felé veszetten
De várj, valami szokatlanul új tűnt fel az erekben
Az életed pecsételted meg ezzel kábeszeres
HIV a vágy!!!Már ellenkeznél de késő és felesleges.

2008. február 26. 22:59

><

Szárnyakká nyílva tárt karunk
dús mezőről mezőre száll,
lobogó hegyek közt vágtatunk,
árnyékunk kalászt kaszál..

Mi betörnénk minden várkapun
pusztán mert utunkban áll,
ott udvari népet áltatunk,
hogy jöhet még jobb király..

A magányt kitölti bánatunk,
így tovább futunk, habár
van világ amelyben már lakunk
több is, de nincs ki visszavár..

..Valóban?

<>

2008. február 23. 00:20

WARNING.cak saját felelősségre - by deeptrp kérés...
+30/AS KARIKA *minimum

tessék.meg zen és ítettem kettő ősrégi novellámat.
próba.
veri demó.
veri ró verzsön.
csak alap vindóz szándrikorder.
érzékeny füleknek majd jön jobb, talán, aki akar beszáll.
vizuálárt, belenyafogás, belefötögés,stb, kerestetik.
(hortonak gondolkodásra leszállítva,mivel ő zenél főleg in da background... horto gondokodik.)
veri firts version of something very normal.
ti vagytok a first kontroll csoport :)
nagyon inkább csak a lájtosabbaik első így péntek este.
http://download.yousendit.com/F395BB4918C7CD74

2008. február 20. 16:42

Szeretném felvenni a Rothadás Maszkját,
hogy méltónak tűnhessek az Életre,
de féltő szárnyaid takarnak.
Jobb lett volna,
ha születésem előtt NEM akarnak.
Az Élet után csak IGENek vannak.

2008. február 19. 12:25

mit tehet,
kinek élete tréfa
alvó habteste
magánrakéta:
zűrkerülő járgány,
űrben ülő párkány.
kis idézet nagykönyvekből,
cikis nézet agytörzsnedvről:
csupa élvezet,
fura gépezet
zarándoklat önmagához
nincs nulla
csak egyszeregy.

2008. február 14. 11:15

"A kancsal kan"

A kancsal kan csal,
de a nem kancsal kan nem csal.
Csak a nem kancsal kan nem csal,
de a kancsal kan csal.

2008. február 13. 02:33

)(

"Tűnékeny pillanatban
illékony a gondolat",
hogy megmaradj két lábon
amíg az álom bontogat:

Ma leteszem a vértet
ami éltet, baj nem érhet
Mindíg elhozza az élet,
pedig semmit sem ígér meg

Lehet elsőre ítélek:
benned, de nem a te véred
Menned mint a kísértet
kell úton amit eléd vet?

A létben ellebegve
lehetőség temérdek
Markolássz a fellegekbe,
lábujjhegyen eléred!

()

2008. február 8. 10:08

az lett vége e kis versnek,
hogy elmegyek elme-szakértőhez,
aztán egy idegorvoshoz,
hogy szkennelje má be fejemet
(ezt a mosolygó rettenetet,
mennyei pokol mémtelepet)
meg toljon a cétébe
(majd a gyóccerek zömét
lehúzom úgyis a vécébe)
aztán nézzük meg mrivel
vajon fejemben mi nem stimmel.
hátha ül benne egy zigóta,
mellette egy űrhajós-pilóta
majd az megmondja mióta.
de lehet, hogy csak vedlek
s új fejet növesztek.
az a baj, hogy csak szerdán
van időpont a szervmán
agyszerkezeti szakértőnél
aki ilyen őrültekből él.
addig megyek veszek melatonint
betolok egy vagon b-vitamint
ráküldök vagy 10 gramm c-vitamint.
kimegyek a napra mer a d-vitamin,
bár lehet, hogy bejönne egy ritalin,
á de inkább maradjon szerotonin.
bár lehet, hogy abból is sokk van
hormonbomba lüktet agyamban
világít fejemben az agyam,
agyalapi mirigyem meg arany.
de lehet, hogy az lesz majd a végzet,
hogy a fejem se több, mint kényszerképzet.

2008. február 8. 06:40

Metta ez oyasmi kirohanás mint a múltkor az off topicba.
nem lesz folyatátsa.meg marad versnek.
aztan 2hónap múlva írsz még1et.
vagy..... ;)
Trust in you

2008. február 8. 05:33

volt egy furcsa anyóka
rajta fekete paróka
nagyon vágyott nyújorkba.
hite volt a tudománya
backgammonon elherdálta.
volt neki egy csatlósa
aki aztán lett apósa.
mert ez a fura nénike régen
másik lény volt a testében.
de megúnta az apóka,
s lett nő fején paróka.
ebben másik kislány lett
félig néger félig lett.
hancúrpancúr nyalóka
s egy megállított karóra.
a néni már nem tudta
hogy ő e az vagy kinte-kunta.
ikrei is szétszéledtek mind a harmincnégyen
régen pedig épp elfértek két férfitenyérben.
34 cégyen,
paróka égjen
essen lepel le róla
elindul a karóra.
mert ez a párocska
kéjét csellel ácsolta:
megálmodta egy másik nő
apóka karjába vágyott ő.
elhagyott teret és időt
de nem kapott üvegcipőt.
elszomorodott, és feküdt némán
de hirtelen rájött, hogy ő egy sámán.
az álmait visszakérte időstül
jobb lesz úgy mert talán akkor nem bőszül.
mert az anyóka,
a backgammonos csalóka
ki duplázott az esélyben
dolgozzon csak serényen.
mert ha lehull paróka
alatta lesz elbutult anyóka.
kabbalába kódolva
ketyeg már a karóra.
álmok reppennek helyükre
furcsa tündér feküdj le.
eget fest a hajnalpír
felvirradt anyu year.
álmomálmom mesés versem
érzésfolyót berekesztem
visszakapom minden percem
lelkem el nem eresztem.
nevelem minden dedem,
szerelmemet meglelem.
márushbáréchkáf.
szálljon a varázs.
múljon az átok.
essen ma három csepp
könnyeső rátok.

2007. december 13. 11:00

Nemes Nagy Ágnes:

BORS NÉNI BESZÉLGET

AZ ASZFALTOZÓKKAL

Mit csináltok, aszfaltozók,

járda szélét megfoltozók,

mért feküsztök a járdán?

Bizony mondom, ha maradtok,

a szurokba beragadtok.

Nem ragadunk, nem ragadunk,

mindjárt tovább araszolunk,

nem ragad már ez a járda,

de meleg még, mint a kályha,

hideg szél van, esőt hozó,

melegszik az aszfaltozó.

Ha melegszik, melegedjék,

járdaszélre telepedjék,

dőljön csak a tarisznyára,

melegedjék harisnyába.

AZ ASZFALTOZÓK

OLYANOK,

MINT A FELHÔK

Mert a felhők aszfaltozók,

az ég kékjét megfoltozók.

Aztán rája telepednek,

lógó lábbal melegednek.

ÉS HA MELEG VAN?

Aszfaltozó, aszfaltozó,

mit csinálsz te meleg nyárban?

Aszfaltozó, aszfaltozó,

megsülök én meleg nyárban.

Forr az üst, dől a füst,

éget, éget a szurok,

megsülök, megfövök,

aztán végül megfulok.

Hozzál, Jani, fagylaltot,

nem bírom az aszfaltot.

És ha jön a fagylalt-hozó,

boldog minden aszfaltozó.

2007. december 12. 15:48

vers ez is, csak szövegvers! :)

Choca Minis

A reggeli ürítkezés flottul ment, alig támasztottam előre a fejemet a falba - bár az ébredés után csendes alázattal működésbe lépő testem egy pillanatra még hálásan pihent meg a műanyag ülőkén - már szinte készen is voltam: boldog könnyedséggel vált ki belőlem egy részem, ami ezentúl, jutott eszembe, nem fog hiányozni, s aminek vagy akinek, folytattam a gondolatmenetet rögtön meg is személyesítve a különvált részt, egy hosszú alagútvándorlás után, immár nélkülem kell keresztüljutnia a veszélyes csapdákkal teli lefolyórendszeren, ki tudja hová, valószínűleg a Dunába, de lehet, hogy máshová, és nekem pedig, töprengtem tovább, újabb részre, táplálékbevitelre lesz szükségem, hogy e nagyszerű körfolyamat önnön nagyszerűségével látszólag mit sem törődve, körfolyamat maradhasson, és persze én is megmaradhassak, aki ugyan egy-egy pillanatra e keringésen kívülinek képzeli magát, de aki azonnal le is lepleződik, mikor rájön, hogy éppen a reggeli szaráról tart magában szimpóziumot, ám kiselőadás ide, kiselőadás oda, ha az ülést berekesztem, akkor is éhes vagyok, állapítottam meg némileg sértődötten, és míg kivonultam a konyhába, hogy elővegyem a Choca Minis gabonapelyhet és ráöntsem a maradék tejet, egyszerre jutott eszembe a székletvisszatartó gyermeki tiltakozás témája, és az előző nap olvasott érdekes elemzés a Chartres-i katedrális labirintusáról, amiről azt írták, hogy a székesegyház közepén található, pont, mint a gyomor az ember testében, és hogy a gyomrot a középkorban az érzelmek helyének tartották, ahol az örömet és a dühöt érezzük, és újra megpróbáltam felfogni az egyszerre misztikus és egyszerre triviális analógiát, miszerint ahogy a gyomor emészt, és szétválasztja a hasznos és az emészthetetlen táplálékot, úgy kell nekünk is érzelmeinket a labirintusjárás közben szétválasztani, és míg ropogtattam a nagyszerű teológiával fűszerezett remek reggelit, elégedetten nyugtáztam, hogy a vécéből szinte semmi szagot sem érzek.

u.i.
Az ősi legendák szerint a csokoládét a maják találták fel több mint 1500 évvel ezelőtt. Ez az, amitől olyan varázslatosan finom a Choca Minis! Vajon át tudsz jutni az indián templom labirintusán, hogy megtaláld a mesés Choca Minis kincset? De légy ám óvatos, mert veszélyes csapdák keresztezik utadat! Ügyes légy!

D. Áron - gecijó barát és saját tehetségét illetően állandó komplikkal küzdő, tőről meccett homme de lettre :)

2007. december 11. 22:34

En+Te+O=Gen, Metametta
Hopax,Nargile,mahadeva
Erebos, gerhardt deeptrip
teletabi,dub és Blacksheep
csokker,sonek és airborn
tester,scp,justabitmore
retek,pumba,teletabi
ajtóablak,Pumba,titti
Vége itt a "nevesrímnek"
A nevekből kínrím így lett
:D:D:D:D

2007. december 9. 11:36

bizonybizony romulusz gyerek
helyesen teszed,
ha nem soviniszta hoaxokkal
tömöd a fejed.

mert ha költeni szabadon akarsz
jobb, ha érted
nem kell másik emberrel a harc,
mert elvész a lényeg.

hanukamikulás.

2007. december 9. 11:16

Ömlenek most, a rímelő sorok
Így aztán most, rímelve írok.
Probálja ki mindenki, fejleszti az agyat
Meg amúgy is... verselni már alap.

Ha nem tudsz költeni,
milyen embernek tartod magad?
mi vagy akkor?
mechalény, érzéketlen vasdarab.
Költeni tudni kell, mert könnyed és szabad
amilyen csak akkor lehetsz,ha ismered magad
Legyetek hát szabadok...
Ismerjétek meg magatok..

2007. december 9. 01:46

G-Rímm
---------------------/
Nyest röPPen Télen
Vagy Tán kakadu E lény
Nem tudom, mert
Dúl a hábor,Ú
Csintalan fogaskerekek kÖzÖtt.
ŐzlábGomba, Galóca
Vidd haza a Bort, Ica
/-----------------------

bocsánat

2007. december 8. 23:51

Gondoltam írok pár sornyi rímet.
Metametta, mindig megihlet.
Van, hogy furán, van, hogy nevetve.
Van, hogy épp a dühtől remegve.
van, hogy csak olvasom amit ír.
Metametta, a kritikus, aki senkit se bír.
Ez nem egy gyúny vers, magadra, ne vedd!
Csak láttam újra és megihletett neved
Ezért gondoltam, hogy rímeket faragok
aztán még egy pár percig ébren maradok
megnézem lesz e válasz, a kicsi versikémre
vagy mehetek aludni Meta örömére =)

2007. december 6. 00:58

Éned énem övé kié,
én értem
Vagy mégsem?
Ez nem vicc hanem
Őrület a viccben
Szomorú, vidám
Kegyetlen
Plebs-e vagy Isten
Hadvezér
Ő is én de nem is
Egó én
Ergó mén
Sok csikó
mocsárban
a mén
mindenütt
én mén egó-
foszlányok
akik már ők
kisebbek kisebbek
semmi

2007. december 6. 00:05

Metametta ma nem vette be a gyógyszereit :D :D
Lassan de biztosan.A fejlődés szemmel látható :D

Ilyenkor szeretem a lényed, amikor iyen pihentagyú csemete vagy. :D kár,hogy te valahogy nem találtál engem ..hmm.. Emberszámbavehetőnek :D

2007. december 5. 23:00

ha nem én lennék én,
én lennék nemén.
de neménnek én lennék neménje:
e neménként én lennék én?
s ha nemén nem lenne nemén én lenne?
én nem vagyok én?
vagy nemén vagyok nemén?
vagy nemén vagyok én?

2007. november 28. 19:11

"Azok a hervadt tüskék, amik simogatják a fertőzött szívemet,
Az az összetört fényudvar, ami összetörte az álmaink közül mindegyiket "

2007. november 16. 11:31

Általános- és középiskolások versenghetnek drogmentes költeményeikkel a szcientológusok De Fonseca papucsaiért. http://href.hu/x/3yi6

Személy szerint nagyon büszke lennék, ha valamelyik győztes a daathról kerülne ki, úgyhogy hajrá! :)

2007. november 8. 20:12

a démonjaidat ne bántsd főleg
mert esetleg még megsértődnek
aztán nézel guvvadt szemmel.
űzd el őket vidám csellel.
:)

371. Funky fun Füvi

2007. november 8. 19:52

A karmolászó skizoidok azok a kis démonjaim,de nem veszélyesek,mert már régóta itt vannak,és mindenkiben ott vannak:)(talán)
Csak őket "aláztam" ha egyeltalán rájuk értetted,de nem bánom ezen ne múljon,akkor nem alázom.(:

2007. november 8. 18:46

füvi
ha nem érdekel
akkor ne parázz
másokat jelzőkkel
ne alázz
karmokból karmát
le ne gyárts
nem kell neked más
csak nyugalomvarázs
belső fénycsiszolás
mosolytanulás.

369. Funky fun Füvi

2007. november 8. 18:05

Mivel...
Lépek
zuhanok!
vad pázsit
fölött landolok
igen,ez én vagyok
Skizoidok ugrálnak,
de nem érnek el
karmukkal karcolnak,
de nem érdekel
itt b@lfaszkodnak.
Kérdés,hogy elérnek-e?

2007. október 29. 21:34

Fényképek

Fényképek a falon
egy régi történetet mesél
minden néma sárga kép
Képek az agyamon-
már semmi sem dalol
túl rég volt a tél
Messze került tőlem minden ami szép
nem maradt más, szakadt kép
és az álmok s test
vagy a vágy a vágy mely végigtép
minden egyedül töltött éj után.

Hiába vár rám a város
Hiába a rengeteg álbarát
Hiába ismerem az út kopott szagát
Minden mégis álmos
mégis minden szemet ólom zár
Keresem a párt, de nem talál
ártatlen és káros
s szívbe ég
az égben töltött hosszú éj-
ma hiába vár a város

Fényképek a falakon-
hiába az élet
Csuklyám alatt érző lélek
Szívem száll csak szabadon
Messze innen, messze már,
messze tőled, messze jár
túl a síron túl szavakon
embereken bús tavakon
szürke ködön éj-vonaton,
S itt maradnak minden éjjel
sárga képek rab falamon.

2007. október 29. 20:00

(T:0)

Emelem a kalapom
kalpák kapuján őrökre,
be visz alkalmi alapon
mint turistát fon körmön de
bazídium-vízum kell,
nem férek a bőröndbe..

..Göröngyös a maraton,
marad atomba öltözve,
"göröghős a garaton
le akaratot öntözne:
Kötözzön film-szalagom
bárhová, csak a földhöz ne!

2007. október 12. 04:39

"kicsit" giccses, és nincs csak az eleje megírva:

Ezüsthold lesütve szűzszemét,
holdsugár ölelte át lágyan
a Vándor halovány arcának
tiszta tekintetét
Két egybefüggő szempár
szőtt hálót az éjszaka
sötétjében, a Vándor
tekintete felfelé, s érezte
milyen őszinte az éj,
csillagok számtalan égtakaróként
a Hold egy szelíd mosoly
a messzeség szépségén.
A Vándor lehajtva fejét
gomolygó lila felhő takarja
be nyugodt szívét
Fülébe zúg az éjszaka
titokzatos szele, és súgja
a Hold , a Hold nevet
kacag, könnye folyik arcán
cseppjei gödröcskéiben megremegnek
AVándorra fordítja tekintetét
lágy , finom érintésével megsimítja
arcát, megfogja kezét - gyere velem! -
S végigvezeti az éjben, a
sötétség rejtett meséjében
Szeméből a Csillagok titkai
tükröződnek vissza, arcán
mély nyomai, egy szelíd
gondolatnak, kedves ajkaknak

2007. október 5. 22:40

Gratulálok a lent olvasott versekhez...!
Bátorkodok és én is "előrántok" egy saját "fabrikációt" a fiók aljáról:

Vége!

Vége! Csak egy kicsit kell várni.
Már nem vagyok itt, csak a testemet látni.
A lelkem bolyong, agyammal hadakszik.
A gondolat repdes. De szívem haragszik.

Ó, te tiszta asszony! Ne nézz erre...!
Itt a világ elpusztul,
percről-percre,
Egyre szebb lesz, egyre jobb lesz, egyre jobban meghalok.
Vége! Felkarolnak az utamról mosolygós kis angyalok.

2007. október 5. 21:34

szervbazár

kótyagos áldozati béka
karmájában bízva
hvartyogva árulja
japán gésák
sakkon nyert agyát
átfordítva halott
otromba bomló
lótetemeket
ketten keresnek
nekromantikus

2007. szeptember 24. 22:50

mondod mi bejön,
legyen bár öröm
vagy csak egy kis közöny
a majom nyomja mit tud
nem rosszabb mint egy
hatalmas katód.

2007. szeptember 24. 21:32

Bár nincs sok bajom,
nevem mégis majom,
nem azért mert a majmokat majmolom,
vagy az állatokat bármiért is okolom,
de tudom,
hogy a kötelezőt nem hozom,
szépen érzem, h holnaptól az igazak álmát tolom,
juuuj nem tom
lehet ezt a verset el se kellett volna kezdeni én mondom..:D

2007. szeptember 19. 23:47

hejhej
bajom
de majom
te rokon
nyugodtan osonj,
ne zizegj a soron
a mindenség ffelé.
mert vesztes aki nem látja
hogy
sajátmaga maga barátja
oltható szenvedés lángja.
izzik a zivatar
rózsvére
kollégák menjünk a kossuth térre
szerintem inkább járjatok tangót
és értsétek meg a mindenhatót
aki nem babonás,
nem szavaktól lefekvő lóappanázs
meg nem is lódarázs.
ráadásul nincs is arca,
de barátai voltak pl: jézus és buddha
meg még millióan a lények,
de most nem erről regélek.
hanem hogy a majmok félnek.

2007. szeptember 19. 22:53

áh.
nyugi.
az a legjobb bugi.
istenektől való szomjúság
mit nem olt a jövőhez való bosszúvágy.
jobb ha éltet
a léted
csakúgy simán megéled
és jó vagy.
az a királyság.
kapuja.

2007. szeptember 19. 22:16

A Föld forog, telnek az évek,
de egy biztos, hogy még van lent élet.
Ez egy kérdés ,meddig lesz ereje,
elviselni zúzását ,melyet okoz Isten által teremtett remete.
Ez nem remek-e ,se műve,
senkinek se ,s egyszer még el lesz hűlve,
nagytudású autonóm közösség,
hogy ami volt a bőség az egyszer lesz hirtelen szörnyűség.
Jól osztjuk a rimet, szavunk pár igazságot már be keritett,
s igy tárul elénk a fény, mint az asztal ami frissen teritett.

2007. szeptember 19. 21:10

szori. ha nem látod a ritmust
találjad te ki.
ez a mindennapi szatori.
ami most ilyen,holnap más,
nem: nem tudásátadás,
csak sás
fekete az éj leple alatt
lépteid között
leli a mindennapi örömöt,
elhajlásával, mozgatásával,
csendes, érthető nyugalmával.

amúgy:
jobban tudni kéne már,
eme aggkorban
de várjunk amíg a nap vegetál
újra az ókorban.

:D

2007. szeptember 18. 09:03

Ritmustalan katlan,
mely elsziv itt bátran,
hozzászólás lehet szép vagy jó,
de mindenképp rimbevaló,
kell hogy legyen, fáradt az eszem,
ily reggel pojétát szalvétával nem eszem.
Ezért most világváltás és ápolás,
messze áll tőlem mindenféle pártfogás,
de olyszintén a lázadás és bántolgatás.
Meta szája bátor,s kimondja a szépet,
nem vettem ugyan sértésnek, de tényleg.

2007. szeptember 18. 01:40

szemérmetlen esélyért
például a diktátornak kikiáltott
csávó, akit aláznak a városban
meg a diktátorrá tett vallásalapító
özvegy idős nénijei a sátrakban
a városban.
mi van itt?
hát ez van.
tele van a város emoval.
és danika te meg ha akarsz
maradj ritmusban.

2007. szeptember 18. 01:32

re: 351
egy tőről fakadt az előbbi
bonya rákattanásom a témátlanság
bonyodalmas kifejtésére.
de legalább volt értelme.
az is valami.
igazából dolgoznom kéne sajtokat nyomatni
címkét tervezni
de adottságaim miatt jobban érdekel, hogy elnyomjam a gombatermesztés topikot, meg a miazt
valami egész mással ami kellően elszállt
de nem bárgyú
meg nem is lő, mint egy nagyágyú.
az emosok meg persze attól
függ, hogy hogy látják az emot
vanaki a pénzért
vanaki a szépért.
meg vanaki ez elérhetetlenségért.

2007. szeptember 18. 01:27

majszol
om e szövegeket miket ide
kiöntött az ige
derelyeszaggató
a majom parázik
mert bezsóltam
erre leszól
hogy értelmetlen éva voltam
pedig dehogy
csak jól, jót akarok
és ettől paráznak a lények
már nem is vágyom rá, hogy megértnek,
csak nyomom ami kijön szóban és képben
mert úgy tűnik, hogy ez megy.
tán a genetika, vagy a kasztrendszer
vagy egy elbaszott függvény
áldozata vagyok,
de szeretk minden napot.
csakúgy.

2007. szeptember 18. 01:27

Majom nagyon rajta vagy a témán. :)

2007. szeptember 18. 01:26

Helo...
lehet funky de lehet emo,
nekem most mindegy ,mert jön a retyo.
aztán az ágy ,mert álmos az agyam,
s éppen ezért elteszem holnapra magam.
Aztán máskor folyt.köv a show
jönnek majd a rimek, s meglátjuk mi a jó.

2007. szeptember 18. 01:21

Fények vannak az éjszakában,
de nem az emo világában.
De lényegtelen is, nekem velük semmi bajom,
de a T.M.-től a hajam marom.
Bár az senkinél se titok, s ezen sokan ámulnak,
h ők már tizen évesen a pénz bájában kábulnak.
Persze ez meddig és mire is lesz jó,
Azt nem mondja meg senki, se Jackson ,se Kozso.
Mindig voltak furcsa emberek,
De ez az élet rendje, s ezen nem bánkodok, inkább nevetek.
Nincsen tökéletes mert akkor már nem lenne semmi,
nincs cél se célpont, mit jobbá kéne tenni.
Érdekesen szemlélem, miközben irkálok éppen,
hogy hajnali fél kettőkor versben szavalunk a gépen.
Ez se egy átlagos teendő,
igy hétfő éjjel, h a normál ember álmában számol bárányt....
egy - kettő

2007. szeptember 18. 01:16

de amit te nyomtál az nem emo
elmondom mi az emo:
mésza vécére este azéjbe
tücsökök nyomják az alteres
búgásukat odaát a falon
túlról átszűrödik egy nyomulás
:
természet
erre mész tovább.
jön a vécében elhelyezett tükörben
egy görögisten
nem is hermész nem pallasz athéne
hanem
mielőtt még a poliszok alakultak
akkor arra méne
egy szellem.
akkor kövekbe rakták de ez most legyen tükör
ilyet szól:
micsinálsz má mér nem alszol?
na ez emo.

2007. szeptember 18. 01:07

árja gyerekek
átka a tehetség
de ne bánkódj
majom
lesz még jobb evolúciós magyarázat
amit a suliban tanárok mondanak
nem lesz kívánatos a gyalázat
és emo is király
mert legalább
mutat
valamit
amit változtani kell
aki elégedetlen sorsu az követi
aki ráparázik az elvből kiveti
pedig az emo
is biztos jó.
de nem igazán ennivaló
vagy tekernivaló
meg inkább javítandó szerkezet
amiben kevés mindig az ékezet
mert a majom másik majmot majmol
aki nyugaton vagy keleten vagy északon nyomja
de az mindegy,
tutijóság a lényeg.

2007. szeptember 18. 01:02

(refrén1: ANABOLIKUS SZTEROIDOKON ill KOMPJÚTEREN meg KÖNYVEKEN HANGSZÁLAKAT GYAPULT FÉRFIAK és ANOREXIÁS ill BULIMIA NERVOSÁS NŐK KÓRUSA - lezzsiero : )
éj pár tájm lávőr

2007. szeptember 18. 01:01

kár...
kár, hogy itt a végszó ami nekem jár,
nem tudom e sorok tiltóak e vagy egyszerűen konok,
de én csak jóandilatból szövegláncot fonok.
Előző szösszenet az emorol szolna,
kicsit burkoltan, bővebb lenne ha türelmem és időm volna.
Tény és adott, h mit az előbb a forum kapott,
az nem más mint egy blabla,
mit egy értetlen a sorok között hagyott..
Nem szállok én vagy lebegek,
csak unottan a gép előtt meredek,
s ami számomra sok és meredek,
azt vázolom valahogy, ugy ahogy a mondatom tekereg.
Verslánc innen szoljon másról,
valami szépről, valami lágyról.
Meta én most a témát rádbizom,
nyiljon ki lelked ,mint egy szép szál liliom.
Adj hát irányt,s zugjon a szavak árja,
szóljon a vers, legyen kezdő szavad szavamnak rimpárja

2007. szeptember 17. 22:44

(MEZZO NŐI HANG - recitativo)
öcsi.
ez a voltság teher
értem már mér teker
a majom
a bajon
túltengeti a létét
de maradjon talajon a majom
mert kényes
a hatalom
ami a bőséges és felturbózott
agytartománnyal jár.

2007. szeptember 17. 21:35

Két hét fért még bele,
hogy a gyerek szögekkel legyen tele.
Sakálként sarkall a sodronyos zaj,
mely fülét vágja szét, "mint forró kést a vaj" :D
Szájából méltán mélabú ragu,
melyet szónak nem ejtünk, s nem ugy hangzik "apu"
Rossz a feje, mint mimózaközi pörköltlötyi,
Szar lett ez a vers ,de a kommentárokat köszi...

2007. szeptember 17. 21:26

( segítségül a következő versszak szerzőjének kikerestem egy oldalt, ahol könnyen meg lehet találni a zenei utasításokat: http://members.chello.hu/szalax/z_utasitas.htm )

2007. szeptember 17. 21:16

pontosítom az első versszakot:
(BARITON FÉRFISUTTOGÁS - poco piano /, espressivo a bene placito:)
ambient utcazajt hallgat:
megy valahova...
(KONTRAMEZZO NŐI DÚDOLÁS - capriccioso, de comodo capriccioso:)
mosollyal jajgat,
mert ébren van és lélek
( BRAHMANOK (vegyeskar, de ez lehet mondjuk 1 nő, meg férfi is :) - deciso)
nem különb csak nyugodt,
mert egyik
hologramja
már régen érdekes útra tévedt:
(GYERMEKKÓRUS - animato, brillante)
netjárdák utcai prókátoraként
veti a leplét

:D

2007. szeptember 17. 21:05

(az előző szám címe: mikropi. ez az első versszak.
nem játszunkolyat, hogy a következő írhat egy ritmusilag beilleszthető - tehát nem feltétlenül rímelő sort, ami az előző beszólás utolsó szavával, vagy arra megfelelthetővel kezdődik.
jelen esetben: "leplét", mármint csak ha valakinek bejön ez a kis játék esetleg)

2007. szeptember 17. 21:02

ambient utcazajt hallgat:
megy valahova...
mosollyal jajgat,
mert ébren van és lélek
nem különb csak nyugodt,
mert egyik
hologramja
már régen érdekes útra tévedt:
netjárdák utcai prókátoraként
veti a leplét

2007. szeptember 17. 19:34

Hát ez nem olyan alakú lett
előre nem teszi be a szóközöket :S

2007. szeptember 17. 19:05

egyetem
nyolctól ötig
furcsa az ég ma este
olyan mint a busz oldala
koszos kékek és naracsok
varangyra léptem hazafele
most büdös a csukám és véres
undorítónak is mondhatnám
és az a baj hogy nincs
másik cipőm
elszívtam
fél doboz
cigarettát
Kék Viceroy márkájút
ez nem tom milyen alakú
olyan mint egy Cumi vagy egy
valami

deszar XD

2007. szeptember 16. 19:34

kommunikációs rakétafellövés
dzzzsss rididomdom
sikertelen a kapcsolatfelvétel
zzzzzzzzzzz héjjahhóóó
megint jön a méltán morózus mélabú
tttttttrrrrrrrrrribidomdommm
áll a fej a nyakon erdő közepén
szedi a szemetet: tevékeny
inkább a mélabú
mint a ciki
krízisgyáros gésanő
inkább szemmel célbalő
agyfonatát hátraveti
körköröséletmegannyi zizzenő illanásába rejti
a titkos nyugalommosolyt.
dzzzsss rididomdom
héjjjahhhóóóó
mméélllabbbúúú
messze van a télapóóó

2007. szeptember 16. 14:44

A diszlexiás küklopsz akkezdeth phia
De ez elnézhető plágium ma
meta orrán kifolyó plazma
Képeket fest a csillagokra
Fényéveken átívelő idő
Pillanatokat gyorsan festő
Szemem mögött feltünő
Pacsizni-is-fogunk jövő.
Illatáram konnektorr fog
Hangokat aggregálni
És képeket festeni
a csillagokra...

:D:D:D

2007. szeptember 15. 19:18

:)
dehát nem kuss
nincs itt hekus,
csak néha jön egy szerb busz
és aszongyaazidegenvezető, hogy szerbusz.
van még egy ter_r_abájt mára
agyamban
van újabb terra high tárva
de hagyottan,
miben életnek szinejava
szinesen viszonyul
az agyadban
az agyamban
felsejlő mondatok közt
millió kis sokdimenziós szivárvány
villan.
ha már plazmát említettél,
majom.

2007. szeptember 15. 17:57

Bánat és öröm,
kivan a tököm.
Törökpörköltös görögrög,
mely agyamban alnt alattomosan zörög,
ez a rög.
Te diklexiás küklopsz, kir a rétről fűt lopsz,
kiszakad a zsák.....hooopsz.
És mindenki ki olvassa, agyát ezzel olvassza,itt az orrplazma,vagy skótpaszta,
főleg a sok poliptipuskoru politikus,
ha nem tetszik e vers hát legyen neved kuss...:D

2007. szeptember 15. 16:51

or(r)torony

viselek egy szervet
fejemen dermed.
kiállja a náthát
közli az állást.
orrom te torony,
te őrtorony.
ki nekem megmondja
ki miféle lélek,
mielőtt elrontka
még nekem a létet.
olyan vagy nekem, mint
másnak a madárszar
azoknak felkenték a homlokra
lélektestvérek
nekem meg a fejemrerakott téged az élet.

2007. szeptember 12. 14:01

BEFEJEZÉS

Addig kereste - míg megtalálta.
A leghagyomásnyosabbat.
Módszeres volt- mintha a
lakást takarítaná.
Sarokról sarokra, lépésről
lépésre végighaladt a teraszon,
a konyhán, az előszobán,
a szobán. Elhulltak a pókok,
hátrahanyatlott fejjel
hajolt ki az órából a kakukk.
Ami hagyományos -az szolgál,
kiszolgál, azzal pontosan,
sietség és késedelem nélkül
végrehajtható.
Egyetlen mozdulat és-
elindult feléje a csend.
Három perc múlva fog meg-
érkezni. Addig - hallgatta
a csordogálás biztató hangját,
belemártotta ujját, megízlelte -sós.
Ez azon a mezsgyén történt.
Azon a határon. Tudta, hogy
ezután -csak aludni fog.
Megvárta -módzsresen- az első
napsugarat.
Felemelte és magasra tartotta.
Éles volt és vörösen csillogott rajta...

Kicsit .. sötét..

2007. szeptember 11. 13:27

ma komor a
komorna
karmol a karomra
orrol a baromra
torkon pakolva.
otromba ronda
goromba gomba
agyamon plomba.

2007. szeptember 11. 02:57

M_ég m_élyen lenn a párlat
bár elindult a történet,
majd beinog a lábad
ha megmozdul a földkéreg.
Mi elme_rengve árad
ma táncba ráz ha fölkéred,
így l_ásd ha nagyhalált ad:
lám egy a talaj s több réteg...

2007. szeptember 2. 12:29

Száll a ganja füstje,terjeng a szobában,
A törperózsa magját már megettem korábban.
Vágyódok a jóra,vágyódok az érzésre,
Mikor leszek már kész,a kurva életbe?!

2007. augusztus 27. 17:22

deszktoppaterni kirándulás

mintha vinamp plagin
erdőkben járnék
ó te csodás deszktoppatern
üdvözít e tájék.

majában se lehetne
renderelni jobbat
gyönyörű fraktáltájad
ide-oda forgat.

fotosopos sémák
koreldrós tákolmányok
mind elbújhatnak
akár rögös lábnyok.

ó deszktoppatern
mennyi rejtelem
s mennyi csupasz
sejtelmes élmény.

így gondolkodott
farkumatti munya
közben szkájpon
csókot küldve,
kapta makubetti nyunya,
sétáltak együtt eztán
gyönyörű deszktopba.

emlékezetes a túra
holnap már az iwiwen
figyel a kép róla
megannyi félismi
nézheti irigyen.

2007. augusztus 21. 15:51

(nem saját szösszenet,csak gondoltam van olyan, aki unja a sok állófarkút! Sorry az állófarkúaktól, csak cink.. ;D )

"Volt egyszer egy ember
Szakálla volt kender.
Elégett a kender,
Betépett az ember."

:D Peace!

2007. július 24. 17:55

2007. július 24. 01:34

titti világa:
anya a legszebb asszony
apa a legjobb pasi
zs néni nem szép
l bácsi nem jó pasi
de kitartanak egymás mellett a legnagyobb nehézségek közepette is
totyi a legkisebb fiú
titti a legkisebb lány
totyi szeret mindenkinek segíteni
titti még soha nem akart senkit bántani
totyi jó
titti ártatlan
g a legrosszabb fiú e világon
f az ismeretlen lány
mami a legaranyosabb a bölcs asszonyok között
tati a legdilisebb az igazi férfiak között
zsi néni a legtörékenyebb ihlet, szerelmes asszony
s bácsi meghalt , de tudom hogy itt van
ske a legártatlanabb kicsi fiú
á az alma, egészségtől kicsattanó
mnek babája született k
p apa lett Ó
a többieket most nem tudom ,
de majd folytatom

2007. július 15. 22:15

elfelejtettem kommentálni:
kérem ne tessék nevetni! + én kérek elnézést

2007. július 15. 21:56

Fájni akarok, fájni
a virágok illatát magamba zárni
fájni, hogy szédítsen,
bódulatba mélyítsen,
meghódítson a mély forróság.
kristályokat görgető,
szivárványszínbe boruló langyosvíz simogatás.
A sötét mámorában
két csillag ahogy suttog az éjben
szívek közelségének
néma szikrái
Átforgat a vágy,
már forog a világ
s fájni akarok, magamat kitárni,
már fájok a gyönyörüségtől,
a gyengéd öleléstől,
ahogy szorít a lelke
kiszakadok mélyről, szívem tövéből
Tör fel a vágy,
s bimbózik a virág
nyílik a lelke s virágom szétszórja porát
beborítja fényét,
hajnalát.
Zizeg az illat
s látom ahogy táncol a kép
s mozdulnak,
forognak a csillagok, egymást
körbejárva
s a mozdulatlan világ alszik
távol, s levetkőzi magát,
s felveszi legszebb, meztelen
ruháját, s csendes báját a pár,
keveredik az illat, rózsa
s liliom, táncol a képzelet
s nevet a játék, halkan,
s meztelen, meztelen minden, s sehol
semmi más, csak ez az itt van.

2007. május 29. 15:24

Titti!
Remélem már nincs benned semmi démon.
Amúgy jó vers! Nekem tetszett.

2007. május 28. 21:09

Lehet, hogy nagyon béna, de ez van. Akkor még nagyon beteg voltam amikor ezt írtam, és úgy gondoltam, hogy megszállt egy démon.

"Fáj a lét
Nyugalomnak vágya
fáj szorító testem,
elnyom.
Ködöt lehel belém
minden szidalom,
homály agyamon.
Szenvedek, nincs
vágy, lelkesedés csak
büszke lét:
nehogy észrevegyék.
Remegek, de nem
félelem
csendes mozdulatlanság
- kétségbeesés,
örület a háló mi
tapasztja magát bőröm már fáj
néma csönd,
apró vágy megbúvik,
kikukkant odujából:
sikítanék, ordítanék félelem s harag.
Fáj szorító testem,
lelkem egyetlen
vára. Bár
volnék egyetlen
egyedül e
testben.
De
leomlott a várkapu,
ellenség teszi
be lábát, néha-
mindíg, s tapos
rajtam, s rúg
a hirhedt csizmájával.
Bekukkant
szép arca,
lángot kelt bennem,
hitem a fény,
de ez csak pusztít
öli a lelkem,
s porrá mindenem.

314. Funky fun Füvi

2007. május 28. 14:54

Nah csak azért,hogy ne offoljam agyon ezt a kis topicot,megpróbálok vmi. majdnem rímmelőt írni...tuti szar lesz:D

Az emók kifejezetten szórakoztatók
Ha bevagyok már tépve elgondolkodtatók
De mind olyan tók..olyan emók
tavak helyett csak tók....aféle gyógymanók

Rájuk tekintek és kérdem én he..
Vajon majd valaha kefél-e az efélehh?

Híradó:
A mű jamaicaiak emót fogtak
állatkertben nekik szekciót nyitottak
vacsorának nekik ganzsát dobtak

nem Híradó:
A hetedik napon mikor az Úr megpihent
este sodort egyet és az égnek ment
Nem látott semmi vicceset oda fennt
meglátta az állakerti emót oda lennt

aromás füst fellegén lesietett
Az emókba éltető füstöt lehelt

színes zápor vidám ragyogásba burkolta őket
langyos szellő hajuktól megszabadította szemüket
A mű könnyek felszáradtak
A vakság után végre láttak

Bár nem lettek bölcsebbek vagy okosabbak
De így már talán kedvük többé nem lankad

Ketrec ajtó nyílik,melyet ők zártak
vakságukban saját magukra.

Most ismerkednek az igazi örömmel és fájdalommal,
pótolnak mindent igen nagy szorgalommal.

Jah amúgy szerintem tök gyépések,meg sötétek agyilag.
De azért szorítok nekik,hogy megtalálják azt a kulcsot...
Csak a hajuk ne lógna a pofájukba:D

2007. május 25. 12:49

Én egyet nem értek ezzel az egész EMO izével kapcsolatban..odáig tiszta ,h ez is egy stilus ami végigsöpör az országon..volt itt sok divat már: rap,punk,drum & bass, retro, oldschool stb..emléxem mikor a rap volt divatban minden kis hülyegyereknek földig érő meze volt meg bőgatyája...az EMO is egy ilyen stilus lenne már ha az öltözéket nézzük (fekete rucik koponyákkal, szembelógós haj, szájban tele karikával, kifestett szomorkás arc stb)...de a felfogás már nem annyira tiszta...az EMO-sok utálják a világot bele vannak keseredve az életbe, szarnak látják az egész életet stb..de könyörgöm, ha annyira szar élni akko MIÉRT NEM NYIRJÁK MÁR KI MAGUKAT A PICSÁBA???????
JAAAAA TALÁN AZÉRT MERT KIS CSICSKÁK ÉS AHOZ MÁR NINCS ELÉG BÁTORSÁG, CSAK AHOZ ,HOGY UTÁLJÁK AZ ÉLETET ,MIKÖZBEN KINYALJÁK A SEGGÜKET OTTHON A SZÜLŐK...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

2007. május 24. 10:09

Hát igen, elég érdekes ez a nagy rajongás. De szerintem ez csak egy bizonyos életkorhoz van kötve: a lázadós kamaszkorhoz. A Tokio Hotel rajongói mind tizenévesek és nagyon nagy százalékban lányok, mert szerelmesek valamelyik bandatagba.
Olyan ez, mint a Beatles volt régen csak akkor még a gombafej frizura volt menő, és ők legalább tudtak énekelni.
Ahogy múlik az idő, eltűnik ez az őrület is. Semmi ilyen nem tart örökké.

2007. május 23. 18:24

(nem szoktam ilyen verseket írni,de ez már szúrta a szememet mostanában)

Emo

Mondják páran: az emberi hülyeség határa véges...
Azt kell mondjam, a kijelentés téves!!
Eddig kellett várni a vivára zombult tinik világára..
Az értelmesen gondolkodó ember,felkerült a kihalók listárjára!!

Újabban a befordult életérzés viszi a pálmát..
Az úgynevezett Emo szekció is megvetette a lábát!
Tokyo Hoteles,befordító-agymosásos..
Betorzult tizenévesek lepik el a várost!

A Hősök terén Tokyo Hotel rajongók és ellentábor...
Szénné oltják egymást közvetíti a hiradós kommentátor!
Ezek után mi van még hátra...?
Ne legyetek már nevetség tárgya!!!

Ugyan mitől vagytok úgy megzuhanva áruljátok már el...??
Az ilyen befordulásra az ember magyarázatot vár el!
Mert,hogy az etióp kisgyereknek rossz,azt a szemében látom..
Te hiába mázolod ki az arcod barátom!!

Hogy mi a bajotok,azt a szüleitek sem értik....én sem!
Biztos keveset éltem még,hogy értsem!!
Persze lehet,hogy csak én nézem keveset a vivát..
Ezért tűnik úgy,hogy elhülyül a világ!

-KGSt- (Kecel Green Soldier Team)

2007. május 14. 21:49

Én is irtam egy egyszerű ,de annál mélyebb gondolatokkal biró verset..ime le is irnám, s mindenki gondolkozzon el rajta..érdemes...

Vers a tökömhöz...

Bánat és öröm,
Kivan a tököm..

2007. május 14. 13:36

Már ma is nagyon meleg van, erre eszembe jutott néhány dolog.
Versbe írtam le. A címe:

Budapest Oázis

Eljön az az idő, mikor kis országunkba,
boldogság helyett úszunk a homokba.
Ki dél felől érkezik hőségtől zihálva,
oázisunk ajtaját előtte kitárja.
Éhes tevéjét itt megetetheti,
bárunkban az alkoholt bevedelheti.
De nem lesz neki úgysem, gusztusa piára,
érték a tiszta víz, hűsít de drága.
Azt issza ő majd nem a méreg szeszét,
hisz porzik a veséje, szárítja az eszét.
Hideg ágy, és árnyék, hűsítő szoba,
megszáll majd minálunk, híres hotelunkba.
Datolya, narancs,és kupica vizecske,
gazdag utazóknak bódító füvecske.
Madárcsicsergés, színtiszta édenkert,
rabló errefelé járni soha nem mert.
Régmúlt emléke a zöldellő avar,
a porvihar táncolva mindent felkavar.
Hol nincsen oázis, elemészt a meleg,
nem éli túl sokáig se felnőtt, se gyerek.
Kereskedők gazdag vásárlóra lesnek,
autópálya díjat tevére fizetnek.
Ilyen az élet az új sivatagban,
itt fől a magyar nép, kénköves pokolban.

2007. március 31. 17:04

Matekról jössz haza éppen,
dühös szíved ég, lángot okád.
Tüzes melled forr az átkozott méregtől,
melytől rohadsz és pusztulsz.
Itt jártál akkor,
mikor még szerettél élni és reménykedve,
boldogan rohantál haza tele életkedvvel,
mert találkoztál szerelmeddel!
Vele, kivel szép volt a nyár,
és annyi szenvedés édes volt,
ha vele lehettél a gondok után,
elfelejtetted minden bánatod.
Ma itt sétálsz , sőt szaladsz és emeled inas lábaid,
A porba rohansz, a végtelenbe, futol a pokolba.
A MÉLYBE, mert nem ment senki mással,
nem értél célt soha áldással.
Nem volt, s nem lesz ki szíved számára mégegyszer
Szent lehet.
A düh fullaszt meg te selejt!
Karod körtáncot lejt, a porban,
Igen ott vonaglasz, és tétlenül várod,
hogy halál csókját érezd ajkaidon!
Pusztulás és rohadás.
Tested rohad, lelked pusztul,
mert nem találod a fényt.
Nincs cél és akarat csak szenvedés és halál,
mely diadalt arat.
Ő győz feletted, a pokol kapui nyílnak meg és égsz,
Száz cafatra szeletel a Sátán!
Majd darabjaid jajgatnak, és főnek a tüzes fortyogó lében.
De nem bánod, legyen így!!!!
Ez hát a rendszer maga, mely felemészt,
És eltűnsz te oda ahonnan jöttél:
A MÉLY SÖTÉTJÉBE! 2007. március 29.

2007. március 25. 15:18

A semmi fonákán fekve
nézem a tisztaszín eget,
tükröm tükrében rekedt de
előre visszainteget.

A forrás nyomába eredve
nevetve kell a tisztelet,
kinek üdvért szegett a kedve,
lehet komoly de mit se tett.

2007. március 19. 23:31

Sok parázstánc után a fürge
lépteim áldván áthatoltam,
itt már a jégen táncra perdülve
kell menni mely izzó nyomomba roppan.

Sok hasadék útján ledűlve
jégbeli járgány árva dokkban,
"Kint vár a tenger láncra vert ürge!"
- nevettem mily jó sorom van ottan..

Mintha nem is hullámok fodra űzne
a mély hátán vágtatóan,
tüzes Nap felé sodródok ülve
jégtáblán lángvágta trónban.

2007. március 6. 20:33

megértetem a jelenségemet

1.

tovatolat a lény.
merre korog lelke nélkülem.
azt hiszem szeret mert él
csak úgy csak azértis.

digitális huzalmező
körkörös kevélység
szeretem a szanatóriumot.
megtanít, érezni eszközök nélkül.

kinyitom a testem a mindenestül
mindent nélkülöző mindenségadaptációt,
és látom benne aki lényegévé lett,
tett nélküli valójában
rotyog a szépség.

2007. március 6. 11:03

(szabadvers)

álom nélkül hajtottuk a bézsszínű musztángokat s
elnevettük magunkat kanyonokat jártuk
sorra s nem törődve a kaktuszokkal vállaltuk a kockázatot
futottunk s megállás nálkül ettük
a cipőnkhöz szögezett szürke utat
nem alávetve inkább kiélvezve a rozsdás varjak által
keltett szelet
s megpihentünk villódzó hamu szállt máglyánkból
Sámánok repültek a hideg homok felett
s dalolásztunk nem törődve a kietlennel

2007. március 5. 18:20

Le csapódott a vadászgép
ablakára a pára,
etil óta Kata pultnál
le csapódva a bárra
.
Csak csapolt ott a halásznép,
ittak Leviatánra,
heti nóta alakul már,
álmom nyeli a párna
.

2007. március 2. 15:14

Félelmetes értelem
Kiugró mentelem
Lelkendező őrültség
Állandó kétség
Hamis bódulat
Könnyelmű tapasztalat
Paranoiás rémület
hencegő lendület

2007. február 28. 01:00

amikor a belső csöndem forradalmat csinált

ültem a keverőben meg a másikban
és léglények mosolya áhítatát
szerettem,
mert jó a természet, hisz ha én vagyok
mi más lehetnék.

csodálatos lepkeszárnyam legyezett belülről, a múltjövő
kételye.
csak hórusz sten kacsintása a szürke budapestből.

hova menjek haza?
az jeges exit nem a lényeg.
vagyis de.
de csak ha nem jeges.
akkor én most mit tegyek?

mosolyom áldozat,
szerelmem szív-árvány,
tekintetem kábulat,
ha nem értesz.

kiálts. rám már békát és kígyót is
áldoztak,
meg hazatérő bárányokat mentek meg a jelen-múltnak.

legyen boldog a mindenki,
bennem.
és benned
te,
ki elolvastad ezt a kedves kis versem.

:D

2007. február 24. 17:12

Kapkodón hajtva
-mintha semmi sem történne-
örvényt a partra,
vérem földi öntvénybe.

Lélekzet idő kell még,
az ego túszul ejtett,
múlton túlszaladt az emlék
s a jövőben felejtett.

2007. február 11. 01:28

örömpörcölt

mintamadár
kedvetlen, szépség mások
szökőkútjábolt.

nemistudom
leginkább ilyen kurkumáskezű
angyaljelenés.

de most akkor leszarja
a sztorit,
vagy simán?

á.

ilyen tétova légybarázdatájegyveleh.
csak ne legyen benne olya,
ami ...
ami,
szóval,
mi ne legyen benne
- szólt a megamuszkuláris szubatomi játékmaci-
rkyomm
- válaszolta a mesét kívánó szépséges lélek,
majd tovább nézett-

2007. február 7. 14:28

Költőnek születtem
mégsem tudok írni dalt,
mert olyanba szerettem
hol szavaink értelme halt.

Időtlen időt várok,
addig hajnalok és esték
képével dobálok,
ecsetbe-száradt festék.

Szálai unhatatlan
a körvonalt keresték
s a Szellem gondolatban
vonszolta lomha testét.

A teljes élet szövetén
szemem hiába fürkész,
a szénakazal közepén
tűvé tesz a bűvész.

2007. január 30. 17:58

A sötét magába fordult,
fényeket szórva élt,
de meghasadt az égi
ember, lett szürke lét,
a minden és a semmi tépi
szemünk szűrletét.

Egy képtelen valóságra
néptelen hallgatóság,
szirom kell a rossz zsákra,
ha benne harmatos mák.

2007. január 29. 02:49

BADA DADA
ANYÁNK A NOSZTALGIÁNK

AMIKOR IDEGEN IDEGEM
FELMONDJA A SZOLGÁLATOT
FÉLBESZAKÍTJA A SZÖKÉSI KÍSÉRLETET
ILYENKOR JELENIK MEG
MÉLÁZÓ ANYÁNK
A NOSZTALGIÁNK

ELÉG A SOK EMLÉK
ELHOMÁLYOSUL A SOK FÉNYKÉP
HOGY TÉPŐ SZÍVEINKBEN ERŐSÖDJENEK
NAGYULJONAK FEL

2007. január 25. 00:00

Itt van a DaathCafé,
a hely specialitása
hogy elbújsz de nem tűnsz el,
megjelensz hívásra.

Festőművészek klubbja,
forradalmi költők tetthelye,
mind kortyolgatják újra
kávéjuk egyre befele.

A csészealj ha landol,
aki blantol aki nem,
a Café tárt karokkal várja
hogy mára megjelenj.

Ha kíváncsi vagy, mi van belül,
a bár milyen lehet ,
ó gyere be drága vendég,
itt a szék, foglalj helyet!

A hangulat már bent rég
elég emelkedett,
itt szinte minden ingyen
éppcsak add a lelkedet.

És ha szívenszúr a jégcsap,
megyek megmentelek,
az akció egy "kék nap"
s a könnyed is nevet!

Pipálni volna kedved?
Tüdőbe fogni jó szelet?
Szívd be hát a lelket,
s minden tovább mehet.

2007. január 24. 23:00

Ökölbe szorult érzés,
ami legbelül titkon dúl.
Miért pont barát távozott?
Ma rá a harang így kondúl:
Nyugodjon békében,
aki hall a síron túl!

Indulat fűt, meg is égek,
ha lángra kap a lélek,
véres hitek - rokon népek,
élesített pokolgépek,
ma szemfájdító képek
-től önként aknára lépek..

2007. január 24. 22:43

Cyberguru - rejtett nevű
áramba ejtett betű,

szívvel szemben néhány tetű
csak a falon nagy vetületű.
- ha jó a megvilágítás -
Bukott a real, a fék ma büszke
hogy irányítják mit láss.
- hibás itt mindenki -
Nem tetszik? Nem kell itt lenni!
Tán maradok, van még mit tenni..

2007. január 24. 22:27

"Az evolúció csúcsa"
alkotja a világ alját,
talán ott rontottuk el
mikor kóstoltuk az almát.

Azt hittük így jó, itt az idő
dolgokat megérteni,
jött is a kígyó, vedlés után
új bőrben kísérteni:

"mily Sápadt vagy te ember,
mér eSZel oly Sok húSt (?),
eZt SZedd le = eSZed leSZ ettől,
neSZe kóStolj vitamindúSt!"

És túl hamar akartunk tudni,
nem vártuk ki csöndben,
így lett hát ilyen világ itt,
át világít a röntgen..
(sugárzó elménk által
lerágott csont a földben)

2007. január 24. 17:16

seggen pattog a csirke
mer unja már magát a semmibe
bal lába egy málna bokor
min egy medvebálna csücsül s szónokol.
szó szót követ, szeme
szikkadt
s szikrázz
feje a faja
szíve
kívül belül kitinváz,
ha meglátod az idegráz.

2007. január 22. 19:00

Hallásnak véltem
fogni múlandó szavak,
azt hittem sokat látok,
s csak egy változó alak.

Reméltem tapintok is,
de nincs határ ilyen,
megéreztem minden ízt
egy marék semmiben.

Hűs, légüres szélben
éber illatár pihen,
érzékvilág partjain túl
kövesd ha nincs mi elvigyen.

Hitnek hitt könnyű rendszert
dúlt fulladó harag,
fénybe árnyékot te_metsz el:
Ragyogj vagy meghalad!

2007. január 14. 20:16

összetört zenithen
fakírtáncot járó

tripguruk zseléöntvénye

reggeli
maximum hangerő plusz két lufi

törtöröm, szondatalány

időparány

kisköcsög nagykurva
kendert őröl anyuka.

ridaridadom.

2007. január 8. 00:48

ki marad ki mindezt teszi
kimarad aki mindezt teszi

sziasztok itt egy új régi

:)

287. jermaine77

2007. január 6. 19:26

Kidobni egy kukába
A reményeket, képzeteket,
A végzetemet,
Az egész életemet...

2007. január 3. 12:51

((az Argón aki bátor..))

2007. január 3. 12:47

Többezer nap szaladt,
s ugrott fel az égre,
végül égve ájult
az éjjszaka ölébe.

Ez bölcsek bölcsője,
elrigat a dajkád,
aludjál - ne sírj!
penget balalajkát.

Szívbe ásott kincsek
alkotják a kasszát,
új világok, új idők
felé repít a passzát.

Az Argoszon ki bátor,
halálig diskurátor,
bár nem ártott az idő,
búcsúzik kiskorától.

Jónapot, jónapot!
-így köszönti az újat,
ha kell, utolsó sóhajod
a vitorlába fújjad..

2007. január 3. 03:47

Tehetetlen ki-nem-mondani-akarás,
A szótlanság maga is beszédes varázs.

Fedett,friss hulla,dobozba zárt néma gyermek,
Többé-nem-zümmögő rovar:néha gyertek!
Öleljetek körül!Mulassunk egyet!
Csak...hogy szóljak nektek?

Nem tartozom közétek...máshoz se igazán,
Elmondani én se tudom,bár használom a szám
Mint egy mozdulatlan karaván.

Tessék barátom:
Íme,itt van mind,kinek hona a vákuum,
Hiába beszélsz,mutogatsz,egyhamar rádun.

Bemutatnám őket,de nem ismerek egyet sem.
Vagyis egyetlenegyet igen,
De ő a kedvesem.

2007. január 3. 02:20

répát ültettem
petrezselymet

szálkás fémes
vesztegselymet

ülve nyargaló
kerubot láttam

bináris szövet
háromdés tájban

rökönytalány illant
magánypöröly pillant

lerám csakrám

2007. január 3. 01:09

egy évből 200 nappal
jórészt
csecsemőpózban eltöltött haláltalan éberség.

a rátermettség folytonosan felfal
mintha éneken át süvítene
az északi fény csóvája.

rivallhat a dáma szerepbe révült parsztlány
aposztrofált nárcisz

körkörösen űríti rám
a térigényét

virág nyílik kezeimben

réteglények
igényei
közhírré téve

ridegmerev csillagcsikóm térde sajog

ótvar volt a küllemem ma,
de azért
különös.

kancatárcák
bárcás targonca mancik
közéleti meglepi terebélyek
csúcsürömök

otthon leginkább nyálkás
és kétpofára zabálja a döglött állatokat

vidám talánylány
mételytekintete mögött
férfiak rothadó lelke

férfinak álcázott angyal

az angyalok félnek egymástól

a lék rötyög magában
a szó, mint gyomorban szublimáló
parapálinka tévelyeg

türelemre int a mézillatú mosoly reménye

hófehérke kézírással küld a holdba sms üzenetet.

a királyfi alél
a boszorka méla

réteglét közül kandikáló hiánysárkányok.

inkább repülök magamban tovább.

2007. január 3. 00:58

végtelen cipzár
fogak keresik egymást
a húzóka a király

kövér hülyének álcázom magam
a tükörnek nehogy irígykedjen
és betompítsa utamat

az a legbölcsebb aki mást is meghallgat?

2006. december 29. 01:34

Találkozás

Halk,nyugodt utca,csak suttogó fák
zavarják unva a messzi csillagok játékát.
Üvegszemű házak,fonott hajuk túrják
döbbenetes árnyak,miket nem lát
csak egy magányos Alak.
Rettentő derék-mód,élet-fény villanásra
fut belé Kód mit más meg nem érez.
Élő-halott bőrön,ahol csontos Kéz várva
pihen hogy jöjjön,aki majd kérdez:
Ki ez a magányos alak?
Messze van még! - Sikolt közbe gondolat
újra réges-rég,félelmet tőle sem ismervén.
De fák súgnak,álmából fölkél Rmény:
testvére vágynak;ott a fák alatt
jön más magányos Alak.
Egyedül és védtelen,őt mégis ide sodorja
sorsdöntő véletlen,hogy nézze azt mit más nem lát.
Szép Idegen,nem kérdez,kineveti Fák Fiát.
Nem hidegen,mást érez,szíve saját...
mint háznak a falak.
Elmegy,int...a másik továbbáll,meg nem szakad,csak új kód ragad,
Ritmus dagad,érzi:halad;előre az idegen...had menjen.
S mikor az már nem hallja,akkor zendít rá újra a dobra.
Hátha erre jár még útja.

Ellusion(még nagyon rég)

2006. december 24. 00:44

a legközelebb áll
elmondja másról majd úgy csinál
elnézö mosollyal olvas a fejemben
csukott szemmel csukott lénye
idegen.

2006. december 23. 20:26

(haszabadvers)

Bármilyen is, minden 1
és minden ennek torzólya,
nevezhetjük időnek
hogy tettek szele borzolja
megint az állóvizet
nyomban emlékekkel fizet:
Táguló gyűrűk a felszínen,
az életed a tied.
~~~
Nem a vég ha partnak ütközöl,
felszív a föld, a mélység üdvözöl,
hát időtlen kell legyen amit több
létformában üldözöl...

2006. december 23. 18:54

Az este

Nagy napod volt,eseménydús,
sok jó és rossz történt,
Az elején nem hitted volna,
de már lepihennél önként.
Elfáradtál, pihennél már, csak az estét várod
Ha elaludtál megszűnik majd mindaz ami bántott.
Sokszor féljük, tiltakozunk, de ez az élet rendje,
A napja végén mindenkihez eljön majd az este.

2006. november 18. 11:03

Amúgy nahát,

milyen érdekesen hasonló a nick nevünk a mailcímünkel egyetemben
HeliodoR .

Ez a véletlen műve volna?!

2006. november 17. 14:21

Hadak selyem-páncélban,
7000000000 láma,
hangadag a táncért van,
egy király - egy dáma,
ketten a parketten
a túlvilági bálba ',
csak a holdfény érne tetten,
de a tetőn lóg a lába.
Bús gondot feledten,
lehet boldog leszel,
ahol nincsenek szavak,
oszló köd - bomló lepel,
tudod hogy mindent szabad,
érzed hogy semmit se kell .

2006. november 16. 18:53

Örök vadászmezőkön...
vad vagy vadász vagy?
Meghalsz vagy ölsz az életér'?
Már mind-egy, a küzdelem alábbhagy;
a hős mezőlakó nyugodni tér.
S csak nyom marad, mit a láb hagy,
annak ki újra-múlni fél.

Örök vadászmezőkön...
egy főnix bontja szárnyát,
körbe ős tüzet lehell,
lüktető erekből felhőbe párát,
ha mindennek égni kell,
hűsítse eső egy éjjszakán át.

2006. október 30. 23:54

gyémánttükrök közt meztelen táncolt
oltva a szám*ki*vetések rezgő lendületét.
tétlenül álmodta újra a szépség
égtelen horizontján saját
átszinezett épületét.

zarándok lárva a hajlam
amőba, változó látvány
ványadt pillantások a múltra
s jelenben illan a zárvány.

2006. október 30. 21:00

a napraforgó kiszakadva a földből, elhagyva földje melegét, ölelését, elindult a nap felé, hogy ne csak melegétől elérzékenyülve, de elégve, halálában is vele legyen örökre, örökre

...fájni akarok fájni a virágok illatát magamba zárni...

271. killakikitt

2006. október 24. 19:52

különkiadás! felcserélték a valóságot és az illúziót!
én is részesülhetek a terápiában? ÖN is részesülhet a terápiában!
fáj, hogy sohasem vagytok elutasítva?
Itt az idő, most vagy soha! 3 dimenziós világ! illúzió,
bölcsesség és szeretet biztonsága helyett ön is válassza
a Minek sietni Tours-t.

2006. szeptember 24. 20:53

Csapajev: nice.
A mostanában születettek közül ez tetszik a legjobban. Talán azért is, mert igazából csak ez mondható "mostanában" születettnek. :)

2006. szeptember 24. 09:29

abroszra csöppenő
konyakos meggyvelő
a szó mi számból
araszol feléd
a híg moslék is
többet ér,kövér kedvét kedvemért
felejtsük... az alanynak,
ebben a körben csak tárgyak
maradnak,szétdobálva a holtrészeg ég alatt,
a kín az arcra
kezem a kezedhez
fagyva...s a pillanat...
s
z iL ánK
okra T ö r
v e

2006. augusztus 26. 20:34

Jók a versek, még a viccesek is. :) Én betépve minimum öt Word oldalt szoktam irni, ezt inkább nem másolom be ide :D
Miért van az, hogy betépve könnyebben irok verset? Amig nem szivtam, már azt hittem kiégtem, vagy már nincs miről és kinek irni.(azóta a kinek nem érdekel) De valahogy mostanában mindig van téma és mindig van mit csavarni rajta. Vagy csak körben járok megint, nem tudom. :)

2006. július 19. 16:53

Öreg néne jól betépve
Mátraalján falu szélén termeszt kendert öreg néném.
Melegszívű dolgos derék tőle tudom ezt a mesét.
Őzragura invitálta falujának rendőrőrsét, ámde hajnalkázva kenderrel eteté őzét.
Így esett a baleset mátraalji rendőrség és öreg néne belesett.
Néztek mint a pap a pornót,nevettek nem keveset, rendőrökből őstermelő ezen eset miatt lett.

2006. július 19. 15:57

Ha még nem elég a KGST versekből...akkor ezen sokkolódjatok...;-)

Aprajafalva

Aprajafalván szép is ám az élet...
Habár nem akarlak befolyásolni téged
Police Törpöt rég felkötötték egy fára...
Így lett Aprajacity, a kábítószerek fellegvára..:-))

Aprajafalván fasza ám az élet...
Ha betérsz oda,készség fogad téged...:-))
Hatolsz előre a kenderszagú sűrű füstben...
Míg csak bele nem botlassz....Canabis Törpbe..:-))

Aprajafalván korrektek a népek...
Canabis Törp teker egy Dzsót néked..:-))
Elflasheltek,néztek jobbra-balra...
Kihugyozzátok a neveteket a falra...:-))))))

Aprajafalva..muzikális város...
Utad,a helyi diszkóval határos...
A bejáratnál ingyen kapod a pecsétet...
Ma éjszaka Palotai Törp keveri a zenéket..:-))

Written by Kecel Green Soldier Team..;-)))

265. mr.HardCoreMaci

2006. július 16. 23:57

tetszik ez a gamma XD. Én 3 hete begammázva írtam ezt :D : 1.visszavet, visszahúz,
előlép,megfordúl,
meghökken, elfordúl,
felém nyúl, lekonyúl.

2.nevetek, megvetem,
ráébred, megszeppen,
elönti, vizes lett.
törődöm? fenét csak közel jön.

3.miért?- ne kérdezd,
magam sem értem,
ne mondd hogy
nem érted.

4.vizesen, fáradtan
este a magányban,
felémnéz, félrenéz,
neheztel, megbékél.

mr.HardCoreMaci

2006. július 15. 23:41

akkor így ezt marjátok ki...:-))))

Gamma

Van egy flashes növény..becses neve : gamma..
Eme díszes létforma,mi fűlik fogamra..!
A hatóság ezért minket börtönöz....
De ez minket csupán...pick time jellegű cselekvésre ösztönöz..!:-)

Bár e harc néha elmérgesülni látszik...
És az esélyek közt néha a bukás is játszik...
A kitartó szmókolás képessé tesz arra...
hogy a szigorítás minden eszközével mérj csapást a yardra..:-))))

E harctól eltekintve a szmókos alapjában békés...
Az agressziót nyomtalanul felszámolja benne a tépés..:-))))))
Van hogy egy éjszaka 5-6 cigi is tekeredik.....
miből az ambíció teljes megszűnése kerekedik..:-))))

De ne gondolja senki,hogy a szmókos lusta lény...
Bár nem a kapkodás híve...de ha villan a kék fény...
Fél speedre eresztve is sebesen repeszt e szettbe...
Ellene eleve leverve tepersz,ezt vésd be eszedbe...:-))))))))))))))))))))))))

Made by Kecel Green Soldier Team....:-)))))))))))

2006. május 30. 15:52

tangóharmónia

csak mosolyogsz
úgy lépsz be a tájba
jajveszék nő értelembe
szeret, kinek vagy te mátka
téridőd ostoroz
...
mintha minden mennybe menne

2006. május 22. 05:59

nem vers, novella, de megtett utamról mesél

3 út, melyik a jó? jött rögtön a válasz is és mikor látták hogy mára sokat tanult a kicsike, akkor játsztottak vele, mulatták búját, de leginkább kezdeti félelmek voltak inkább amik olyanok mint ha egyresötétebb helyekre mennél, hogy már nem is látsz semmi, és nem tudod mivan ott égen vagy földön, nem ismered és félsz
egy kalimpával fogott volna vissza az ámbár öreg, de szive mélyén pajkos kisgyerek (könyörgöm! ez nyálasan hangzik?)
de földtől kiemelkettünk, és számba szálltak magas léptekkel a hangjegyek
ezért volt olyan eredeti s eleven.
előre adatokat gyűjtöttem róluk, majd köszöntem
- sziaa
- sziaa^
- csókol. m illetve jónapo...
megse várta hogy befejezzem és máristudtomra adta hogy elnézte, de persze azért megkaptam ezért is a büntetésem, folytatta...
- ifjú vagy és bohó
- szived csalfa és mohó
nah és ekkor tájt kezdtem gyanakodni. mikor mondana ilyet egy fa?!
majd vele is végeztem, és felemelkedhettem a következő szintre
persze még mindig csak az öreg szavai csengettek olyan tisztán, mint mikor maga is kimondta
- az árus, illetve a jósnő... már majdnem sirt..
(- tényleg?)
(- á nem csak megnéztem figyel-e az olvasó)
ennyire nem bánta, csak csalódott, de ez része a fejlődésnek
de jó napot, ébredjen már fel... a visszhang egyre ritkulni kezdett és fokozatosan jöttél rá hogy tényleg mindent itt hagytak, kezd előröl!
de volt sütnivalója, és tovább ment új részek megnézésére és megismerésére, rajongtak érte, akárcsak ő a pompáért ami az úh helyen fogadta és úgy tűnt mintha csak neki szólna
- letettem a telefonkagylót...
és rájöttem hogy szegény nélkül nincs gazdag és forditva, és hogy ezt a tant mindenképp átfuttatják az ideszándékozókon.
majd még sok baráton túl eljutottam valahova, onnanis valahová és a fenese tudná megmondani hol vagyok,
(- rubik kocka effektus?)
(- lehet, de igy jobbanhangzott, a francba is miért kell mindent elrontanod)
fortyogott, és kissé kárörvendő búcsú vigyorral lengtem körbe, a végét már biztos nem látta
és a terv már rég kész volt, hogy érek haza, akár egy denevér és patkányokkal tarkitott lakónegyedbe. nem viccelek, halálkomoly, ilyenek vannak. ugyanazlett velük mint elődeikkel akik bajba keveredtek, és szépen lassan levegőt nem kaptam, csak azt a kopott, elhasznált, fertőzött gázt. közel mentek a természethez, és a nagygórék előtt vigyorogtak, - nekik ennyi is elég, ők elélnek csöndben a panel ketrecbe - egy idiotával megspékelt ábrázattal
majd kijönnek hajnal tájt 4 körül, és életerőt szivnak magukba a bölcsek akik bolondnak öltöztek...
talán ezért is vonzottak
az öregek...

259. TitkosFőnök

2006. május 18. 22:50

Kerekded csuda 271!

Mikor már a révész azt mondja, csináld magad, én lepihenek,
keletkeznek gondaltok, melyek elrepítenek,
kimondani őket a kék hotel egyik szárnyába kerülne, ahol a Duna úszna bele az éjszakánk sűrű sötét erdejébe.
Ámde álmunk örömteli pillanataitól, több hetek vagy évek hosszúágú
folyam betelepítésére, ahol százak lelke lakik, a természetes egyensúlyra törekedve, keresi meg a legcsillogóbb, legteljesebb forrást,
Az élet szomjára, ami csak a Nap gyerekes modorából keletkezhetett, szárítva otromba felezővonal terjedelmét és a teremtői féltésből, a múlt el nem ismert soraiból kovácsolt puha tollu, kisegítő képsorok alkotta sűrű gisz-gazokkal telt estétől a magány, mint hangulat tartó eleme inkorrekt, a rendszer elleni lázadás, ámde a világ szép, de sajnos kelletlen.

2006. május 8. 15:35

Születés előtt

Nevetve öl,
Könnyezve ölel
Gyengéd öl,
Mint emberi lepel,
Úgy lep el,
Ahogy érző tetemet
A nyirkos föld betemet.

2006. április 17. 11:44

megtaláltam a halál kulcsát

megtaláltam a halál kulcsát
fő irányvonala az, hogy csakis mértéktelenül kell
gondolkozni azokon a dolgokon
amiken egy értelmes ember
soha az életében egy másodpercet sem gondolkodna

fő irányvonal melletti vonal
pedig az, hogy a mértéktelenséget
is csak mértékkel kell szeretni

ha túlságosan szereted, az csakis
gyűlölethez vezethet

ha meggyűlölöd, az csakis az élet
a halál és minden földi választóvíz
gyűlöletéhez vezetne

mert gyűlölni csak azt szabad
amit már megszerettünk,
de rájöttünk, hogy csak fájdalmunk keletkezne abból

mert félni csak attól szabad
ami a bátorságunkat adta,
de felfedeztük, hogy a bátorság
csak mástól való félelmet takar

mert meghalni csak attól szabad
ami életet adna nekünk, szerettünknek
de azaz élet, csak félelmet, gyűlöletet
megvetés takarást, mértéktelenséget és irtózást
adna

a halál kulcsa ezért az, hogy
megtaláld a félelmet, gyűlöletet, megvetés takarását,
mértéktelenséget és irtózást amitől az élet elkeseredett,
sárgává szégyenítő és nevetségesen undorítóvá vált

256. Félelemreszketés

2006. március 29. 14:20

Elnémulás

Halk nesz, egy levelecske koppan
Holtra válva fekszik már a porban
Nem tudja anyja mi dobbant benne
Hisz nincs neki szive, néma levelecske
Míg együtt voltak, együtt termeltek
Levelet, virágot együtt etettek

Ím elmúlt levelecske porban,
Barnára vál szép lassan, holtan
Vége a zöldnek nem szív már több nedvet,
Anyja hajlong, humuszba temetnek.
Levelecske porban vége a létnek
Sok ezer testvérem ti tovább éltek

Eggyé válok őssel itt lent a porban,
Együtt nemzünk cserjét termőtalajunkban
Halott levelecske fekszik már a porban,
Hallatja a hangját végleg elnémúltan
Két évszak vált és láthatsz csodát,
Halott levelecske új életet ád.

(2 hete meghalt nagyim aki egyáltalán nem állt közel hozzám (könnyet nem ejtettem) ,de mikor megtudtam papír és toll...!
Ahogy irtam a verset csak ugy patagzott és bizony a levelecskét sirattam :) Persze biztos volt párhuzam nagyival is.

2006. március 27. 08:59

Helio*: Köszi!

2006. március 20. 08:08

Mindíg kettőn áll a vásár,
ki kinek hibás már nem zavar

2006. március 19. 18:18

Mehetsz balra-jobbra,
vigyázz megharap a kobra,
lent fszít a homokba,
az oázis királya -ki nem bája, mérge foglya-

Ma minden csókja mar,
a piton is csak ölel,
...mindenki jót akar!
Tudod nem is fáj a pehely,
csak ha már a hó takar.

Ha már hónapok óta sz@r,
abból majd elvet fensz hamar,
agyadba termékeny talaj-
-ra hull a humuszdús awar.

2006. március 10. 15:36

nekem meg ez tetszik:
"Gyere közelebb
még közelebb
még közelebb
gyere még közelebb
én akarlak eltaszítani"

ez tipikus magatartás.

2006. március 10. 15:16

Tetrahíd:
A 'Semmi másra' és a 'Szerelmes vers' tecccettekk,
bár úgy érzem a 'Semmi másra' c-t kevésbé értettem.

2006. március 10. 15:10

nem vagy hülye.
ez szerintem kiváló önsorselemzés lenne.

2006. március 10. 13:35

Örmény: jó lett, főleg a második fele!

2006. március 10. 13:16

Tetrahíd!
Érdekes amit írtál, de én úgy érzem te a művészetet holmi "elvárások" és korlátok közé szorítod. Szerintem nem attól lesz valaki jó vagy érdemes művész, hogy betartja az épp aktuális kortárs szabályokat. Ezt egy kicsit úgy értelmeztem, mintha azt írtad volna, hogy egy költőnek követnie kell a mai versírási sémákat, szabályokat. Sosem írtam jó verseket, mert mind akkor született, amikor még jóval fiatalabb voltam és azt hittem, hogy azokkal a szavakkal majd segítek magamon. Nagyon tipikus éretlen önsajnálat, düh stb. van azokban a versekben, épp ezért nem a versek oldaláról közelítem meg a témát hanem a zene oldaláról.
Én már kilenc éve zenélek és érdekes lenne, ha a zenekarom minden dalát vagy a saját műveimet szabályok szerint írnám.. Hol lenne ebben a spontaneitás? Ha valaki zenét ír, akkor attól lesz művészi vagy értékes szerintem, ha érződik rajta, belülről jön. Ez lehet valami primitív förmedvény, ami adott esetben megfog, mert képes vagy "venni" az érzelmi üzenetét, vagy lehet a legbonyolultabb "legmegkomponáltabb" komolyzenei mű. Hol itt a szabadság? Mi a helyzet akkor ha valaki TÉNYLEG csak szeretné kiírni magából az örömét-bánatát.. Az ne írjon verset/zenét amíg nincs tisztában bizonyos elvárásokkal? Számomra nincs határ vagy korlát abban, hogy mit olvasok/hallgatok, ha nekem AD valamit akkor azt már a szívembe zárom, akármilyen is az adott mű.
Ne haragudj ha félreértettelek!
Üdv!

2006. március 10. 08:40

Jó éjt!

Belép a halál, s kihűlnek a székek;
A kávéházi idő megáll.
Jégvirág-bőrbe bújnak a fények.
S lelkünk az asztaltól feláll.

Kihűlt helyünket húzzuk magunkra
kabátként, s kinyitjuk a múltba
az ajtót, és halkan kilépünk:
Odakinn még zuhog a vérünk.

Pocsolyát szitál a földre a feledés;
Olajos, sűrű aszfalt-tavakat.
Tükörszilánkon táncolva égünk, és
suttogva sikoltunk tiltott szavakat.

Majd ha elnyom az álom a hajnali bálon,
a kámfor-élet elillan és fázom,
Szertefoszlik a rettegés,
Végre lemond rólam az ébredés.

2006. március 9. 10:41

Tetrahíd:
A vesek tényleg az embereknek szólnak, de vannak versek, melyeket nem azért ír az ember, hogy közszemlére tétessék. Azon vesek, melyek csak két ember számára hordoznak mély érzéseket, vagyis az én esetemben, csak számomra hordozott, nem azért születnek, hogy illetéktelen szemek fürkésszék és számomra idegen ajkak minősítsék, akár pozitív, akár negatík kritikával illetik azokat.

239. mr.HardCoreMaci

2006. március 8. 21:05

Már mér ne irhatná magának a verseit?? Szerintem simán lehet az h nem a nagy "publikumnak" szánja... Ez csak 1 vélemény, pá.

2006. március 8. 14:50

Ezt írd meg neki versben
és majd azt is mutogathatja,
ha akarja.

2006. március 8. 12:42

Tegnap volt barátnőm elkérte tőlem, neki írott verseim, s rögves sárba tiporta lelkem. Személyes érzéseim, legmélyebb gondolataimat vetettem papírra azokban a költeményekben, s nem vette észre, hogy ez csak neki szól.
Bazz végigmutogatta olyan embereknek is, kiket és még csak szóra sem méltatnék, kiknek legcsekélyebb mértékben sincs közük érzéseimhez, s csak annyit nyögtek rá: "Jó" és "szép".
Minthaszívem szennyesládáját vitték volna bolhapiacra, s potom pénzér, árulták volna legértékesebb kincseimet.
Hah ez árulás, ez ítélet, ez szánalmas.

2006. március 2. 15:53

Gondolom

Gondolom én, az otthagyott
hús cafatja bárány combjának,
már a farkas sem falatozott
pudvás husomból, gyomrát rontja.

Elvásott arcom mélyén szemeim
bú-gödörbe folyatják kín könnyieket,
S keserű tóból issza ajkam
minden cseppjét homályos mosolyodnak.

Ha csak a válaszok kérdeznek vissza,
Vaj mi értelme van az üszkös fájdalomnak?
Konok haraggal tekint rám angyal arca,
S e tekintet kísér utolsó utamra.

2006. március 1. 21:01

0this is
hallo
wween
sörrprise
very bright
indide
madter demon angel
unlucky angel
luvky
pumpkin kimng
year after year
an empty tear
for me?
just
ukzt439 3865t969
nothing more but a maasculine love.lost.

2006. március 1. 15:03

szó szó a harapó szó a szó szóló szó a semmit markoló szó a szótlan szó a nemszótlan nemszó a szószóló a szó maga de a maga szó nem a szóló aki szól csendben szól aki hangos nem szót szól csak semmit szór akin leginkább nemlátszik az látja hogy nincs látás és nemlátás és látszódva elvész a látó a legnemfontosabb nemvégsö.

2006. február 27. 14:01

===ÚJRATÖMVE===

Fenn pipázik a csillagoknak legidősebb véne,
s pipájából az élet sűrű füstje pöffen.
Nem is mondanám hogy meglepődtem,
mert füstje beszívódott az összes énbe.

Ezer botlás után be kéne jutni már az Égbe.
Itt egyedül bolyongva ködben,
mind egyedül s egyre többen.
Most megállunk hogy ne lépjünk jégre.

Mondd, hogy lehet tovább menni végre?
Utolsó lélekzet tüdőnkben,
mikor szívünk Mindenre döbben:
Hogy talán kézenfogva kéne!

2006. február 24. 01:46

227 nem aaaa nevűnek, hanem aaaaaaaaaaa

2006. február 24. 01:31

aki előbb dobja ki maga alól az mtb-t az nyer.

2006. február 24. 01:29

aaaa
jelennek, s a belőle táplálódó kétes
jövőnek
van-e jelene...
ő
mondd meg Nagyvitéz,
ki szívemet szerelemmel táplálod.
Mert a jelen haj annyi mint a szú
a világ minden irhpáncélját rágja...
de vane vajh szerelemtől édesbús
setét szép viadalunk?

2006. február 24. 01:24

teremsz-elovon...?
te gyarmati átok...
kiben a királynőség hágott...
bennem
mered-e teee....
nem lóról s nem messzi tájról,
ki mint ittas vezír
-a régmúlt idők politikájából-
...

2006. február 23. 20:40

2006. február 23. 20:37

Gén:
Emeltszintű magyar érettségin kiváló memoriter lenne belőle!
Nem semmi! :)

2006. február 23. 20:33

Kössz! Amúgy nem ismerem a Szimplát, mert egyelőre nem BPn lakom,
de amint alkalom adódik biztos felkeresem.
(majd felismerlek a készfejedről :)

2006. február 23. 20:04

Helio*:Szemüveg+hiába az naggyon jó! Nekem rohadtul tetszettek

Gén:Ez durva volt, mit láttál, amikor írtad?egyébként tetszett!

2006. február 23. 18:22

===VÁGYRAVÁGYÁS===

Vágyra vágyom, nem vitás,
mert a vágyam lelki társ.
Így együtt szenvedünk ha kell,
s ha nem, főképp nem lesz hibás..

Kell a vágyam, kell a vágy!
Az élet éber álma, lágy.
Kell a vágyam, kell a vágy!
Mennék-mennék, de húz az ágy.

2006. február 23. 18:16

===FÉLREÉRTÉS===

Szeretnék nyelveken beszélni,
-ősi nyelveken-,
melyből vagy egyet mindenki ért,
s megélni ezt jó lesz nekem.

Addig kiszólt utamon félre lépsz,
legtöbb fordulód másfelé tér ki,
minden szóban tükörbe néz,
ki mégcsak önnmagát sem érti.

2006. február 23. 18:11

===HIÁBA FOLYT A VÉR?===

Eddig talán hiába folyt a vér?
Ismételt küzdelem egy folytott holnapér'.
Ha tudásér nihilbe hajló önmarás a bér,
úgy mit ér hogy sok géniusz fején dagadt az ér?

Ha követ mosó, erős patak
saját forrását tapasztja,
esélye égi eső marad,
-súgta fülembe a rasta.

218. Én+te+ö=gén

2006. február 23. 01:12

'The number Max is searching for is 216 digits long'

Narz sikít, rí; N.szakít, kan-ízt sír:
Szír Katin tíz krisna kínszatír!
Ír kasztni, színritka inka szirt:
Szinti-kar zsírt, Kain RNA-t iszik.
Karin szít: "Kína-rizst raksz, tini?",
Risza-K. int: "Ni, tikszar!" s kint a zrí.
R.k.zsinati intra-KISZ I.N.R.I.-kaszt,
Irak-szint krízistan = . . . . . . . . .

2006. február 22. 21:56

===NAGYAPÁM SZEMÜVEGE===*

Bölcs orrán pihent szüntelen,
észt álomba olvasó
naptüzes lencsék hült szemen,
melynek mégis jó a szó.

Álmában ölel, úgy szeret,
felhőben olvadt a hó,
úgy ölel: eltört a keret,
szilánkon át mit látsz Apó?

"Ébredni kell: Álomban álom!
Vesztettem szemem legjobbikát!
Látásom tán sosem találom..."
-Kereste rajta nézve át.

2006. február 22. 19:40

- szerinted irjak verset?!?!! - visszhangzott -
- ez költői kérdés volt!
majd leugrott a szikláról, és elrepült

még hallatszott nevetése halványulóan...

215. mr.HardCoreMaci

2006. február 22. 18:46

Itt egy újabb alkotás:) remélem türhető lett:
Kizárom a világot,
Agyamat kulcsra zárom,
Kirándulni indulok,
Oda, hol víg dolgokat látok.

Ezen a tájon nincsen bú
és szenvedés, nincsen
ármány s ellentét,
csak csendesség(ébredés)

Jöjj hát velem,
Ajtókat csukni,
míg el nem érünk
szobámig .Benyitunk.

Itt a végtelen béke, és
egyetértés mezőin
élhetem életem teveled,
míg nincsenek kételyek,

-csak szeretet.

2006. február 21. 21:48

lerajzolom a tájat
benne a nyüzsgő sziromgondolatok
mosolyát, így mérek
csapást a delikát
rosszra, ki játéknak fogja
fel s le saját magát.

2006. február 21. 21:28

Persze, de sztem most 7végén szombat lenne oks...hogy haladsz a kólával??

2006. február 20. 21:39

Örmény!
Én vágom a Szimplát! Velem is szívesen beülnél oda?:)

2006. február 20. 21:38

Szerintem Erowid.org, ha nem zavar, hogy angolul van...de ha akarod, küld nekem mélt, és lefordítom neked a beszámolókat kivéve!

2006. február 20. 20:30

Hi!
A kokainról hol tudok olvasni?

2006. február 17. 08:08

DADA!!! Tudósok rulz! Bada Dada Rulz!:))

2006. február 17. 00:35

oké
akkor mától neo dadaista vagyok!

mindenkinek fityisz..

:) :) :)

2006. február 16. 23:48

:D

félek hogy megnemértett lennék :)

2006. február 16. 22:16

seggkecske

ó te megfoghatatlan
ahogy kecskülsz itt bennem
egymagadban
elképzelem ahogy elképzellek
és körbetekerlek
a szavaimmal
minden szál
egy újjabbat húz
maga után
míg
egészen be nem töltjük a teret
s mindenki
megismerhet

több vagy mint egy segg
mert a segg az nem mekeg
több vagy mint egy kecske
mert a kecske nem egy segg

helio: nekem is tetszettek a cumóid!

2006. február 16. 20:52

Mondd csak el szépen, hogy mennyit toltál el kedves Don!(vagy csendes Don?)

2006. február 15. 20:24

Egy képzelt világba menekülök

Egy képzelt világba menekülök
Saját érzelmeim elől
Nem teszek semmit, csak ülök
Nem mozdulok el magam mellől

Ülök és zuhanok egyre mélyebbre
Tudom, hogy ez nem a valóság
De szeretném ha az lenne.

Talán télleg ez a valóság,
És a valóság csak egy álom,
Kár, hogy nem maradhatok itt,
Ezen a képzelt világon

Ez 1 nagyon durva patrontrip után készült..:)

Don JuanŽ

2006. február 15. 17:44

Helio:

Te ismered a Szimpla nemvő kávéházat a Király u. nál?
Csak, mert ha van kedved, gyere le vmikor verselgetni!

Vnul:

Ez a seggkecske nem egy seggecske-fenekecske vagy egy nagy fene kecske? esetleg kecskeseggecske?

2006. február 14. 20:46

hát izé...
kis mufurc teremtmények. annyi szent.

2006. február 14. 19:00

a napsugár

mint a
mezö rágta
seggkecske
szökel
virágról
világra

én is öszinte kritikát kérnék.
kösziköszi.

2006. február 14. 17:56

((azt tettem hozzá, ami " _ "-el kezdődik))

2006. február 14. 17:52

:) de igen, valahogy úgy van.. ezért az ömlesztettsajt jelleg

Ezek nem mostanság születtek, hanem még általános iskolában
küldtük a suhanc haverokkal HipHop témát,
tegnap meg a cipősdoboz mélyére túrva "nosztalgiáztam" és
ráflessselődtem hogy egy pár akár elmenne szabadversnek is.

Megígérem, hogy a közeljövőben írok olyat, amit valóban versnek szánok. Addig is megjegyezném:
Soha az életben nem bántam meg hogy hiphopot halgattam, sőt
(bár kevesebbet és válogatósabban de-) még ma is hallgatok..
..többek közt
Azóta persze megismertem sok minden más
zenei vonalat (meg görbét ;) és a legtöbb műfajon belül
van olyan ami _tetszik/nem tetszik_ , csak más-más arányban.
((Eddig aki kikapta a fülemből a fhallgatót, mindenki az adott
track stílusának kizárólagosos pártolói közé sorolt.
Vajon miért van ez a végletgondolkodás?))

Na bocs az OFFtopicért, de még egy érdekesség:
Azok körében akinek mutattam eddig, 100%-os tetszési arányt
könyvelhet el a ' My Head Feels Like A Frisbee ' [Shpongle]
.ennek igazán örülök.

2006. február 14. 11:21

te helio!

Ezeket te ugye nem hiphopszövegnek írtad? csak mert vki aszonta, h tök olyan!

2006. február 14. 11:15

helio*
stvn a krly?

2006. február 14. 11:07

Helio:

Sztem jók a verseid! Nem skatulyázni akarlak, de ezek ugye szabadversek? Jók a képeid! Dallamra, vagy ritmusra írsz, vagy csak úgy? Ja, és egy jó tanács: Ne ömleszd! Egyszerre egy kettőt, és ha lehet, tagold, de a te dolgod, nekem tetszenek!

Bong: Köszi, Dalí eszméletlen, nagyon bírom!

2006. február 13. 22:37

Én közel vagypk hozzád,
De te fényévekre tőlem,
Én ismerlek mint a tenyerem,
De te semmit sem belőlem.
Mert én meg te meg te meg én,
A külömbség csak hajszálnyi,
Hogy aki vagy és amit kaptál
Jól tudod-e használni,
Képes vagy-e azt látni:
Merre indulj Útnak,
A sötétbe tapogatózva
Még fény-hullámok se jutnak,
Emberek jönnek-mennek,
Érzések beléd futnak
...összeestek...
-Aki felállni képes respekt,
Este világképet festek:
Éves körütazás fedélzetén e égitestnek.
Célt a restek nem kerestek,
Őket keresi a halál,
Akár hiszed akár nem,
Aki keres az talál.
Itt a kerek asztalnál
Van keresztes háború,
Téveszmék pártja népes táború,
Épp ránk ragyog a nap, de rögtön
Érkezhet még rá ború.
Egy fekete felhőréteg
- neve: vétek - ,
Méreg csöppjei tiétek,
Tőle kiégtek a rétek.
Te meg-ízleleg, meg-kóstolod,
Magad okosnak gondolod,
Egy más világban élsz,
Közben a sajátodat rombolod,
A gondokat meg elnyeled,
Hallgasd a kritikus oldalt,
Tipikus mondat szól most ellened:
Elektrolitikus oldat
Megnedvesíthetné még szemed!
Szavakkal átadom egy részemet,
Hogy észrevedd:
Tévképzetekkel képezett,
Képtelen gépezet,
Melynek személyed része lett,
De az idő elérkezett,
Alkatrészekre szétesett,
Mindenki működik,
De nem alkot egy egységeset.
Én itt vagyok, te ott vagy és mégis egy helyen,
Szabadba zárva az elme szökni képtelen,
Ahol a szellem végtelen,
Lelkedet védte idelenn,
Hogy minden mi idegen azért ne hagyjon hidegen,
Füstvitorlát bontok ismeretlen vizeken,
Körbe hajózzuk a galaxist, a kört én fizetem ;)

2006. február 13. 22:06

Egy flash-be testet öltök,
Este track-et betöltök,
Zuhog az éjjszakába,
Költők egész hadára
Öntök - itt az ész határa - .
Törpök és titánok vára,
A jövő köd - a múlt a pára,
Élni kéne? - nézz a mára!
Mit adsz egy barát szavára?
...várok...
-Választ tőled nem találok.
Te csak koptasd a betont,
Míg én az égbe szállok,
A zene szabaddá tesz,
mégis a rabjává válok:
Külsőt zárok - belsőt kitárok,
Felhőt húzok az égre,
-Végre tiszta esőt szitálok,
Színeket látok, itt állok,
Csak megsúgom - nem diktálok - :
Ideged pengetem a hárfán,
Idebenn rengeteg a látvány,
Hogy Rambo hogy vív árván,
Vagy a rainbow - szívárvány,
Semmi felszín, semmi ármány-
-Járvány, agyhullámom a théta,
Ez utópikus planéta,
Ha elragad - elvisz,
Nem tudni hol tesz le a "rakéta".

2006. február 13. 21:49

Amiben hittem önfeledten,
Amér a szívemet kitettem:
Mindennel szemben, csak mi ketten!
-Itt a világ tetején,
De a legalján éneklek.
Nincs senki csak te meg én,
Más nem számít - ők tévednek - .
Hiába tagadják a létét,
Ha saját magad éled meg.
A tapasztalat gyümölcse lesz
Minden csepp vérednek.
Illúzió-vízió,
Vissza számlálok az életnek:
5_4_3_2
Homlokot ráncol - rádszól - változtat,
Az élet kerek erdő.
A világot százszor átkoztad,
De nem volt elegendő.
Örök sötétségre kárhoztat
szemed befedő kendő.
Holtan talál a halál,
Ha már nem segít a mentő:
Vissza-vissza pillantanál,
talán még lett volna teendő?
_A pillanat karmába zárva száll 1000 esztendő...

2006. február 13. 21:43

a kepzelj cimu versrol nekem rogton S.Dali kepei jutottak eszembe. nagyszeru koltemeny lett, gratula!

2006. február 13. 21:36

Az emlékek könyve a legritkábban olvasott,
Mégis egyetlen betűje felűlmúl minden mondatot.
A vaslakat kikattan és a szemfedél felpattan:
Megvan írva minden amit az élettől kaptam.
Most fogd a könyved - ülj le - nyitsd ki - érzed már a por szagát?
Mely belepte életednek egy rég lezárt korszakát,
Reszkető kézzel fellapozod leggyűröttebb oldalát:
Még parázslik a széle - nagyobb szélben szinte égne - ,
Be kormozódott foltok - az olvasás nehézsége - ,
De te mégiscsak olvasod és percek alatt évek telnek el,
Rég őrzött titkokat és vágyakat most sorra fedve fel:
_Más akarsz lenni, mint ki vagy,
_Az voltál, kivé leszel!

2006. február 13. 21:09

Nagyon köszi! Olyan szar napom volt, most jöttem haza, nincsen semmi pszichedelikumom:( DE ez most jól esett:)

sztem is nyitott vagy Gén!

2006. február 12. 23:13

Nem tőlem kérdezted, de én inkább nyitotnak mondanálak.. :)

185. Én+te+ö=gén

2006. február 12. 23:11

Örmény:
Nekem is bejönnek, egyedi stílusod/nyelvezeted/képvilágod van.
Elképzeltem, ahogy Sinkovits elszavalná ez utóbbit a Vers mindenkinek -ben :) Olyan komoly arccal, szüneteket tartva.
Ha eddig mindenkinek minden verse tetszett, akkor sznob vagyok vagy nyitott?

184. mr.HardCoreMaci

2006. február 12. 22:32

Sztem jók a verseid, bár énse vok vmi szakértő :)
Bár az utolsó amit írtál, hát hm, elég fura, sztem Isten be, mi nem ugyanazt látjuk, kicsit olyan érzésem volt mintha magadat értenéd alatt, bár vszeg nem így van... :)

2006. február 12. 20:56

Vki más nem írna?

ha nem okozok vele százezres tüntetést, akkor it egy versem, ami akár egyesek vallását is sértheti:)

Sajnálom Istent!

Sajnálom istent a teremtésért,
amiért mások annyira imádják!
És sajnálom azt is , hogy nem tudta velem
megszerettetni világát!

Azért viszont gyűlölöm,
amiért minket dühében teremtett,
próbálna meg ő leélni
egy ilyen cél nélklüli életet!

Isten perverz volt,
aki megerőszakolta Máriát,
s harmincharmadik születésnapjára
jelére szögezte tenfiát!

Isten egy feslett kurva volt,
akit azért jól megfizettek,
hogy teremtsen örökké szomorú testet
az egyébként boldog lelkeknek!

Hegyekben állnak a Mennyországban
a kidobált búcsúcédulák,
s egy alkoholgőzös kisszobában
isten klónozza önmagát...

2006. február 12. 20:38

Nem!! Akkor már ezután is írtam volna:
"Az illatos bagólevél
pipám szájába halni tér."

Inkább az ironikus "Istenkép" tetszik:) Meg úgy egyáltalán, hangulatos!

2006. február 12. 19:41

Köszi! a maszlag miatt?

2006. február 12. 19:05

Nekem is tetszenek! Főleg ez utóbbi...:)

2006. február 12. 18:34

Ez komoly? mert akkor még majd írok.

Maskara

Kutyák pofáján lecsorgó véres élvezet,
Csattanómaszlag csattogást hallgat a képzelet!

Fönt a fekete mennybolt mögött Isten egy nagyot kiáltott:
Húsz forint a feltámadás, s százért teremtek új világot!

Megalvad lassan az éjszaka, a jeges fenyőfák körül,
s feketególyák vicsorgó csapata afrikába röpül,

Betérek egy Menny-boltba, s filézett megváltást veszek,
Az Élet súgott egy jó ötletet: Farsangon skizofrén leszek!

2006. február 12. 18:12

Nem vagyok egy nagy műértő, de nekem tetszenek. Én szívesen olvasnék még ilyen verseket tőled. :)

2006. február 12. 13:23

no, most én kérek őszinte kritikát, előre is köszi, ja és ilyesmikből van még kb 80db, ha teccik, írok még...

2006. február 12. 13:21

Képzelj!

Képzelj egy erdőt gennyedző fákkal!
Vérző indákkal, félhomállyal!

Képzeld az eget fekete nappal,
Vörös felhőkkel, s hó helyett savval!

Képzeld az embert késsel fejében,
karddal kezében, karóval szívében!

Képzeld az állatot pokol tüzében,
a föld alatt mélyen, hogy mind ott éljen!

Képzeld a felhőt, s fölé a tengert!
Képzelj szerelmest, ki szeretni nem mert!

Képzelj fekete tükröt eléd, s mögéd,
és képzeld el, hogy ez még nem elég!

Képzeld a végtelent! Elfér kezedben!
Képzeld, higany lüktet szívedben!

Képzelj lángoló lombot a fákra!
És képzeld magad e képzelt világba!

2006. február 12. 13:17

Altató

Az illatos bagólevél
pipám szájába halni tér.
Füstben izzik nappalom,
s füst ringatja csillagom...

Dobókocka sorsomat
gurítsd el messze kedvesem!
Föl-föl síró gyomromat
bor csitítsa selymesen!

Felémkacsint a végtelen,
megbotránkozik képemen,
Fülembe kúszik, és hagyom:
Altasson altatódalom!

174. mr.HardCoreMaci

2006. február 10. 23:35

thx, meg az őszinte kritikát is:), valóban szomi dolog...

2006. február 10. 23:21

Nézd.. az őszinte kritikám az, hogy ez egy aranyos-szomorú vers valakitől aki valószínüleg csalódott.. De lehet, hogy ez nem igaz. Ha átérezném amit te az írása közben, teljesen más lenne.. Ezért nehéz egy embernek a más művéről nyilatkozni..
De ha tényleg valami szomorú dolog ihlettem akkor: Fel a fejjel!
:)

172. mr.HardCoreMaci

2006. február 10. 22:51

nem vmi nagy vers, de csak az enyém:), nagyon sokat jelentene nekem ha írnátok őszinte kritikát rá... Előre is kössz:), pá

171. mr.HardCoreMaci

2006. február 10. 22:30

Almafáként kéne élnem,
mert nélküled nem élet az élet,
Sok virágot teremhetnék, még
nélküled is boldog lennék.

:-(

2005. december 31. 00:28

A TOOL együttes PARABOL cimu száma mély hatást gyakorolt rám... a pszihedelikus zenék között szerintem kiemelkedö poziciot szerzett magának.... ezt a verset forditottam le ... íme...

T 0 0 L - Parabol

Ismerlek már, te végtelen melegeddel takaró forma,
Ím, általad öltök testet én ma

Míg téged, ezt az egész valóságot átölelem,
S vele együtt a formát, mely immár egyet jelent velem,
Oly mély csodálatban és reménnyel telve,
Olyan csodálattal és mégis mily' reménytelen vadsággal !

Minden, mi e perc előtt fogantatott,
emlékeink közt halovány folt csupán,
E pillanatban összeérni, épp itt és most,
Ebben ér hát utol végzetünk,
e végre születtünk.

Várj !...csak egy kicsit maradj még bennem,
e burokban mely fogva tart engem,
Te ügyelsz rá, hogy el ne feledjem,
Nem egyedül vergődök többé már e testben

Segíts!

Hogy úgy érezzem, nem múlok el az idővel,

S ez a fájdalom, mely szétfeszít engem, káprázat csupán . . .

2005. november 21. 17:40

zöld
föld,
kék
ég,
magában is
tökéletesen szép
mindennap
ajándék,
amiért cserébe
senki,
semmit
se kér
nekem már
ismeretlen ez
a hely,
mert még
sosem jártam
itt lent

de minden
belőlem lett
és mostmár
semmitsem tehetnek
és ott vannak
azok
akiket mindig
megkapok
a fák,
villanyoszlopok,
kocsik,
padok

ez egy álom
ami elmúlik
a végét várod
és elmúlik
de minden csak
illuzió
te sem létezel
vond le
a konkluziót

minden csak
arra vár
hogy megöleld
már
mert minden
egyetlen
és csak azt
akarja
hogy eggyé
legyen
összeforjon
a szeretet

2005. november 15. 23:20

Vágyott,vágyat ma
magának,szót
Akart,akarat a néma
szájnak
Tespedt,testbe inkább
hálhat alvó
Magva,maga léleknek
vessen,ágyat.

Poros,potrohos álma
sámlira állva
Várva véget
vétet életének
akár az a,böllér aki sertés nyakára éheztetett éllel
esettneki a kés pengével
olyan "halál halála "
a semmibe csörtető gyász zenével,kisért
kísértet végső nyugománya.csapaje

2005. november 7. 20:04

LÉLEKTŐL LÉLEKIG

"Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!"

TÓTH ÁRPÁD

2005. november 7. 20:02

ISTEN OLTÓ-KÉSE

"Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szivembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom."

TÓTH ÁRPÁD

161. marry-go-round

2005. október 22. 16:47

Hát igen. A poénnak szánt dolgok sokkal könnyebben születnek meg. A komolyabb gondolatokat csak nagy nehezen lehet előcsalogatni. De miféle dalszövegek ezek?

2005. október 21. 22:10

Ja ja,én se szeretem mutogatni a verseimet.Maximum annak akit nagyon szeretek vagy megbizok benne.Aztán ez lehet h. megváltozik.
Probálkozok néha olyan dalszövegekkel is amelyekkel abszolút nem értek egyet csupán a pojén kedvéért.Azon csodálkoztam h.az efélék sokkal hamarabb megszületnek mint azok melyek télneg belülrölm fakadnak.

159. marry-go-round

2005. október 20. 17:54

Számomra az irás elsődleges célja az volt, hogy kiadjam magamból az érzéseimet. Aztán, mióta elkezdtem ezzel többet foglalkozni, azt gondolom, hogy miután kiadtad magadból a dolgaidat, és összegzed őket, esetleg más is tanulhat belőle. Teljesen más érzés magadnak írni, és másnak. Sok függ attól, hogy mit akarsz elérni ezzel az egésszel. Ha a saját szórakoztatásodra csinálod, az a legjobb kezdet. Egy idő után majd el tudsz merülni ebben annyira, hogy soakt pögögsz majd rajta a hétköznapi dolgaid közepette is. Én pl. mindenhová tollal+papírral járkálok. Aztán, már ha nem akarod, akkor is gondolsz majd rá....
Arra nem gondolhatsz, hogy ezáltal híres leszel, vagy ilyesmi. Ha így kezded, ott ette meg a fene az egészet. Én annyira nehezen mutatom meg az írásaimat, mert az teljesen én vagyok, a legbelső dolgaimról van szó. Bár ez most valószínüleg megváltozik.

2005. október 19. 22:01

Igen, ezeket általában gondoltam, de nem ragaszkodom hozzá, hogy feltétlen igazam legyen, mert nem vagyok szakértő. Véleményt formáltam, ennyi.
A teljesítménykényszer és alkotás ellentmondására céloztam.
A precizitás a szerkezetben, a megfogalmazásban, az intellektuális erőfeszítésben megadja a lehetőségét, hogy az érzés kommunikálódjék.
Ám, ha nincs minek megjelennie, hiába a forma.
Ebben a topicban van két egymás után írt vers, ami hasonló hangulatban, de más formában írtam. Versengésre nem alkalmas.

2005. október 19. 17:30

vizier: ezeket rám értetted vagy általában mindenkire?.Ha az utobbira akkor vannak ellen vetéseim.Én hiszek abban h. egy jól megszerkesztett és megfogalmazott vers képes azt a hangulatot visszadni -még ha nagy vonalakban is- az olvasónak, ami az irót abban a periodusban megfogta. Ha a boldogság érzetét fel tudjuk öltöztetni akkor ennél bonyolultabbakat is.
El kell engedni a kényszert, h. nagy költő légylehet h. ez közre játszik a tudatalattimban, de én igazábol erre az egy sikerre vágyok: elégedettség kizárólag az én szememben.
Az érzések és a teljesítmény ütik egymást kifejtenéd bövebben mert lehet h. helytelenül értelmezem?
A profik nem mások mint mi csak jobban értenek a papirra fordításra.-->erre gondoltál?

Összességében milyen cím alatt fekszenek az irásaid ?

kösz

2005. október 19. 15:46

roll: El kell engedni a kényszert, hogy nagy költő légy. Az érzések és a teljesítmény üti egymást.
Nincs mindenre szó. Nem csak az a valóság, ami meg van foglamazva. Ha valamit sikerül szavakban megragadni, ennek örülj. Ebből az örömből sok jó fakadhat.
Én ritkán írok és ritkán jót. Akkor írok, ha valami meg akar íródni. Vannak profik, ők mások. Sok sikert!

2005. október 19. 12:30

Szisztok!!
A bennem lévö érzéseket maradandóvá akarom tenni és ujra átélni ha visszaolvasom késöbb.Én ezért próbálok sokszor verset irni. lelki élményeim pontatlan tükrözése mindig letargiát okoz.Sohasem vagyok elégedett a verseimmel de az a baj h. személyiségemböl adódva képtelen vagyok a korigálásukra.
Nektek mi a célotok az irással?

ole

154. marry-go-round

2005. október 9. 13:13

Muszály kész lennie, mert november végén jár le a határidő, amikorra le kell adni egy pályázatra. Tehát 1 hónappal előtte be kell fejeznem, hogy néhány okos ember még átnézze...

2005. október 9. 13:02

Megtiszteltetés. Ha mégsem lennél kész, küldhetsz belőle részeket is mail-ben.

152. marry-go-round

2005. október 8. 14:26

Hát, ha kész lesz, majd elolvashatod, ha tényleg érdekel. Akkor nem is írok neked semmit róla, majd meglátod!

2005. október 8. 14:15

Szívesen lennék egyik első olvasód.

150. marry-go-round

2005. október 8. 13:37

Szerintem amit írtál, sokkal összeszedettebb, és kiforrottabb, mint a 141-es. Logikusan vezeted végig a gondolataidat, és ezzel könnyebb azonosulni, legalábbis nekem. Nincs benne semmi konkrét, és ez jó.

Persze prózában nagyon oda kell figyelni a szóhasználatra. Nagy csapda, hiszen tényleg sok az a könyv, amiben fölösleges szócséplést találunk. Ha viszont nem írsz le mindent kellő részletességgel, összecsapott lesz. Hát, én is küszködök vele, de azért nagyon élvezem az írást.

149. marry-go-round

2005. október 8. 13:23

Igen, de még csak most bontogatom a szárnyaimat. Van pár novellám, elég szentimentálisak. Most meg egy könyvön dolgozok, kb. 2 hét múlva kész is lesz.

2005. október 8. 13:08

Marry: próbálkoztam prózával, de talán túl lusta vagyok hozzá. A tömörség fontos nekem. Még kifejezetten jó könyveknél is van olyan érzésem, hogy unta, aki írta. Pl. Ken Follet Katedrálisának a bevezetője annyira jól megvan írva, hogy a folytatás már csak visszalépés lehetett.
Te írsz?
Van itt pár sor, amit időmértékben próbáltam összehozni:

JÓ ÉJT

ha hiába úgy is várom hogy elgyere míg én élek
addig apadnak a könnyek de tudd hogy vágylak örökké
mert lemondva a várakozásról sivataggá porlik a lelkem
a helyeket hol felnövekedtem fázós idegenként járom
semerre se látszik a szépség mi téged visszaidézne
heveredj hát más heverőjén lepihenhetsz ott viselősen
hiszen alva növekszik a barnaszemű
kicsi gyermek s bár rám sose gondolj
akkor édes az álmod ha messziről égve szeretlek

2005. október 8. 02:52

Nahát, hogy pont ebben a fórumban nincs itt az alábbi vers:
(szerzőt nem tudom, többen többféle névet írtak már hozzá)

LSD:

Végtelen éjben
Táncol a szél,
Ablakban állva
Csábít a mély.

Csillagok közül
Néz rám a Hold.
Sarjad a szárnyam?
Mindig is volt.

146. marry-go-round

2005. október 7. 21:57

Miért pont a haikura vagy rákattanva? Prózával még sosem próbálkoztál?

2005. október 7. 19:49

Köszönöm. A Franciaország tényleg kisír, de nem tudtam másképp egy konkrét dolgot lereagálni, a lány sokat beszélt nekem a délfrancia városok hangulatáról, ahová együtt mentünk volna.

Igen haiku. Olvasva tök jó. Igazán akkor jó, ha azt érzed, hogy ki van mondva valami, ami eddig kusza volt. Szigorúbban a szótagszámok is számítanak, egyik típus: 7-9-8

A 125-ös első, a 126.-nak a második versszaka nagyon jó!

144. marry-go-round

2005. október 7. 16:42

A 125-ös nagyon tetszik. Rövid, lényegre törő. Jól áll neki, hogy olvasás közben kicsit kusza (mármint jelentésben), bár a végére összeáll a kép. Nincsenek benne fölösleges szavak, ami dícséretes.

143. marry-go-round

2005. október 7. 16:35

egy örök álmodozó
ábrádja csak
megmásítani a megmásíthatatlant

Ez egy haiku?

Vizier: szerintem a Franciaországos dolog nem illik ide, a többi rész sokkal elvontabb, 'elszállósabb'. De nekem nagyon tetszik, nem érdemes rövidítened. A 2. rész nagyon szép, folytasd csak!

2005. október 6. 17:49

Hát ez nem furcsa, gondolom elég tipikus érzés. Nekem először van szerencsém hozzá... Mit gondoltok, hm?

Szóval, szerintem nagyon ritka az a vers, ami nem válna jobbá a rövidítéssel. A haiku ebből a szempontból szélsőség. Nem lehet benne fecsegni, az biztos. És a halál visszavonhatatlanságának kell benne megjelenni, ez még a formánál is nagyobb kötöttség.

2005. október 6. 17:41

Magányt kérve ülök.
Kint havat fúj a szél,
lelkem keserű, magának mesél,
bárkitől elkülönülök.

A hangod nem ereszt.
Az unottak is figyelnek
ha beszélsz,
szomorún is kacagva élsz,
a morcosok titokban veled nevetnek.
Tudtad ezt?

Csábításról írnak
örökös jegyzetet,
(feledni nem lehet)
kényes játékai mosolyodnak.

Az udvaron a hó már talpad-puha párna.
Otthon lett a házad, s megmaradt idegen,
hiányzik az is, mint a kis sebek kezeden,
nélküled nem megyek Franciaországba.

Láttalak meztelen, vak vagyok azóta,
csak előre menekülsz,
dühödtől nemesülsz,
agyam zuga tiéd, nem tehetek róla.

Hiába akarom,
vissza már nem kapom
elveszett ékkövem,
kegyetlen kedvesem.
Adhatja, ki elvette,
sorsunkat tervezve,
égi hatalom,
tudom.

Egy másik életből való,
-hol meg se fogant gyermek elmélyülten játszik,
igazi Asszonyom közel jön, ha fázik-
csak száll a bőröd-tiszta hó.

140. Seven Zero

2005. október 6. 16:35

Marrv(y?) az egyébként tök jó lenne, ha bővebben is kifejtenéd a véleményedet, mert minden, bármilyen vélemény nagyon jó és nagyon örülnék neki.előre is köszönöm.
És mindenki írhatna bővebben is hozzászólást!Mindenki!!

139. Seven Zero

2005. október 6. 16:30

köszi szépen a hozzászólásokat!
Először is, egyiket se úgy írtam, hogy most ilyen meg olyan lesz, hanem csak úgy jöttek.mindegyik.
ha fura az tök jó, legyen nagyon fura, a világ legfurábbja, minnél furább, annál jobb!!:)

138. marry-go-round

2005. október 6. 16:10

Abban egyetértek veled, hogy a legnagyobb dolgokat kevés szóval is elmondhatjuk. Hiszen nem is a szavak az igazán fontosak, hanem a hangulat, vagy az a VALAMI, amitől egy vers azzá válik. Ha próbált az ember verset irni valaha, érzi, hogy benne van-e, vagy nincs, szerintem.
A haikuban nekem az nem tetszik, hogy túlságosan is sok benne a kötöttség, mind formai értelemben, mind jelentésben. Persze rácáfolhatsz, de nekem nem nagyon jön be.
A 128-ashoz annyit tennék hozzá, hogy vagy minden versszak végén legyen meg az a felkiáltás, vagy fogalmazd át valahogy, mert ez igy elég fura.

2005. október 6. 08:10

Először is, én sem értek hozzá.
A 130.-as nagyon jó! A 131.-esben is van eredetiség, de az ismétlésből sztem több van a kelleténél, kissé tetszelgés. A többiről nekem az jutott eszembe, hogy meg akartad írni őket, nem azok akartak megszületni.
Még a legnagyobbak is igen ritkán írtak hosszú és jó verset. A remekművek általában rövidek. Legalábbis nekem azok a versek tetszenek, amik kevés szóval próbálnak sokat elmondani. Próbáltál haiku-t írni?

136. marry-go-round

2005. október 5. 20:35

Ha gondolod, irhatok bővebb véleményt is, szoktam ilyesmivel foglalkozni, kicsit. Bár én inkább prózában nyomom...

135. Seven Zero

2005. október 5. 14:27

Örülök, hogy tetszettek.

134. Seven Zero

2005. október 5. 14:25

Jó persze, azt csak úgy viccből írtam, mert a fogadtatás...
Köszi a dícséretet.
:)

133. marry-go-round

2005. október 5. 01:21

Az Egy erdőben vagyok..., és az utána következő versedben van valami, ami szép, jó olvasni ilyeneket, már, ha lehet ilyet mondani.
Úgy értem, nem túl felemelőek, de szépek. :)
Ha nem is tanultad, szerintem ne hagyd abba!
Nekem mindig azt szokták mondani, folytasd, ha élvezed, amit csinálsz. Végülis, ha legalább téged boldoggá tesz, már megérte, nem?

132. Seven Zero

2005. szeptember 27. 17:41

hát ha ennyire szarok a verseim, hogy utána hetekig pang a témakör, akkor bocsi.
többet nem írok senkinek sehova.
:/
:)

131. Seven Zero

2005. szeptember 3. 17:00

Ha ennyire tetszik, akkor küldök még:)

süttetem az arcom a napon
süttetem az arcom a napon
süttetem az arcom a napon
nem vagy itt velem
kapd be a faszom

piros már a fejem
mindenki látja
egyedül a napon
és ő is bánja
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
nem vagy itt velem
kapd be a faszom
piros már a fejem
mindenki látja
egyedül a napon
és ő i bánja
hogy leégetett
és felrajzolt egy lapra
kigyulladt
az emberek meg virultak
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
nem vagy itt velem
kapd be a faszom

és felrajzolt egy lapra
kigyulladt
az emberek meg virultak
é felrajzolt egy lapra
kigyulladt
az emberek meg virultak

Virág rétek, gréta, tulipán,
Lila, piros, kék, sárga
Virág rétek, gréta, tulipán,
Mezőntúli móka, rohanás, nevetés,
Fák, bokrok, fűben heverés
Virág rétek, gréta, tulipán,

Mezöntúli móka, erdőben róka, bika, teve púpján
Nevetés, fák, bokrok, fűben heverés

Süt a nap az arcodra
Mintha egy virág hervadna
A szíveden kiülni félelem
Lepkék, madarak, nyulak mintha véletlen
Boldogabb élet reménye
Szabad szellem levegőben
Elhagyott, visszanéz,
Lepkék, madarak, nyulak mintha véletlen
Müve lenne, egy boldogabb élet reménye

Virág rétek, gréta, tulipán,
Lila, piros, kék, sárga
Virág rétek, gréta, tulipán,
Mezőntúli móka, rohanás, nevetés,
Fák, bokrok, fűben heverés
Virág rétek, gréta, tulipán

Nem is olvastátok el őket?Ha igen, csak van valami véleménytek VELÜK kapcsolatban.

130. Seven Zero

2005. szeptember 1. 19:20

pillanatnyi ezerfényű
vakító szép gondolat
bevílágít sötétből
ezerszer font álmokat

teljességgel látó
körbejáró pár
rajta járó tű
holtan ágon már

129. Seven Zero

2005. szeptember 1. 19:10

egy erdőben vagyok
körülöttem fák
sötétzöld falak
ameddig ellátt
egy méter sincs
megakad a láb

mögöttem van út
arra nem lehet
onnan jöttem
vissza nem megyek
előre ember
mondom magamnak
kíbírod még azt
utána lazulhatsz

megfogom a kardom
nekimegyek a fának
pár hónap múlva
a fák tetejéről láttam

nincsen innen kiút
sehol sincsen rét
ahová nyugodtan
örökre ez marad

Miután elárasztottam a topicot, azt mondom magamnak:Többet nem, megígérem!

128. Seven Zero

2005. szeptember 1. 19:06

Talán az úton jösz rá a célra
mindenki sejti, senki sem tudja
hiányzik belül egy homokszem csupán
állsz a ködben és várod a halált

én is várom egymás mellett
állunk helyben vagyunk mondtam
megijedtél és menekülsz
rohanj az úton!!!!!!!!!!!!

keresek egy padot lerakom magam
alakban látom hogy milyen hanyag
vagy hiányzik belül egy homokszem csupán
állsz a ködben és várod a halált

ülök a helyemen a kijelölt helyeken
mások állnak vagy dőlnek
megijedtél és menekülsz
rohanj az úton!!!!!!!!!!!

sok-sok sokaság megyen a hanyagság
menő arc vágom a témát
látoma fricskát, zsír az új ruhád
de szembe jön, szembe köp
megijedtél és menekülsz
rohanj az úton!!!!!!!!!!!!

127. Seven Zero

2005. szeptember 1. 19:02

én vagyok magam
a szívem meg az agyam
én vagyok a világ
amiben élek
te is elmész oda
ahol szeretnek téged

Voltam egyszer regisztrálva az amatőr művészek fórumán és beküldtem egy csomót.Aztán ott tudatosult bennem végleg, hogy én ehez nem értek(semmit sem tanultam versírásról).Szóval ezek nem is versek, csak szívből jövő szösszenetek.
Kíváncsi vagyok rá, hogy Nektek hogy tetszenek!

126. Seven Zero

2005. szeptember 1. 18:56

olyan feldobott vagyok
csak kár hogy senki nem kap el
megint majd a földet érem
és újra élnem kell

de legközelebb ott maradok
ahol a felhők kúsznak
hogy ne érjen engem bánat
amit a repülőkből sem látnak
és sehol sem látnak
csak a felhők látnak
csak a felhők látnak
csak a felhők látnak
meg a nap

125. Seven Zero

2005. szeptember 1. 18:53

Az égből, a földből
Belőled, másból
Mindig ugyanaz
Csak én vagyok máshol

Sohasem ugyanott
Értelmet ad az életnek
Mindig máshol
Mindig ugyanaz, azt mondom:ég veled

2005. augusztus 28. 00:23

[...]
-az angyal hódolatának örök csodálata-

Í szembogara úgy csillogott a burkusföldi napsütésben, mint ahogy csillog egy napszámos elhullajtott kispálinkásüvege a tolnai kukoricaföldön, ahol sikolt a homok is, hogy magyar vagyok, szakíts ki innen, én is szabad akarok lenni, mint ti.

Azután Í elmerült a költemény mágikus titkokat hordozó átírásában, vagy tisztázásaban, vagy letisztázásában, vagy mi a ráknak is hívják ezt.

Ínek aranyfüstben forgó haja van.

Ínek félóránként változik a hajszíne, miként az ég kékje is mindig másik kék, olykor kisfiúbabanadrágszínű, másszor meg olyan mint Í szemeszíne, s néha (kivételes pillanatokban, a nyitott szemmel járók részére) hirtelen lélektiszta fehérbe fordul át, de ezt ha tudnám sem írhatnám le, mert hát nem lehet.

Aztán mikor már elunta a sok szép írást és másolgatást, meg megintcsak átgondolgatást, kezében a toll a vázlatként vázolt vers lapjára tévedt el.

És akkor...

[...]

Az eltévedt kézben a magatehetetlen toll egyszerre csak kilépődött Í irányításából és elkezdete a Végtelen szavait, azazhogy hát igazából betüit, firkálni.

Én nem néztem, nem vettem észre, nem figyeltem rá, hogy éppen itt járt köztünk a Végtelen és üzent a maga módján.

Később tehát Í angyalarca felcsillant (tudod, vele együtt az égszínű szemek is): Ide nézz, hát nem érdekes?

Em és mellette Í állott a papíron...

[...]

...először fulladoztam, aztán meg szédültem, aztán ájultam és azt hittem alszom.

Talán nem is értettem elsőre meg, hogy mi (MI) akar ez lenni.

Í lelkesen magyarázta (most kukoricaföldhomokból kiáltó, üvegcsillogó szemekkel), látod ez itt az em, ez te vagy, ez az í, ez meg én...

[...]

...először fulladoztam, aztán meg szédültem, aztán ájultam és azt hittem alszom.

Én akkor montam, hogy én nem vettem észre, azt hogy az em az én vagyok, az í meg te, csak azt láttam leírva, hogy MI...

[...]

ordítasz de nem mert fáj
a katarzis őröl
és tudod hogy immáron rabja
-mily édes a fogolynak néha-
vagy és immáron ez így marad

ha nem volt még katarzisod
tudd meg hogy egy és kettő egyszerre

és 1+1=1
és pokol
és nirvána
és feloldás
és zárlat
és virágnyilás
és dissz meg konszonancia
és zene
és mozgás
és nyugvás
és halál

és leszaggatja rólad a utolsó mészréteget is
hogy immár úgy álljál önönmagad árnyékában
mint egy és örökké ugyanaz.

[...]

[...]

(2005. augusztus 3.)

2005. augusztus 21. 02:35

köszönöm!
a másodikat nem én, hanem Allen Ginsberg írta...:)

2005. augusztus 19. 19:37

tina
hát ha ezeket teirtad
akkor fasza kis verseket tudsz költeni
gratula
csakigytovább

2005. augusztus 19. 03:45

"Moloch kinek szelleme színtiszta gépezet! Moloch kinek vére keringő pénz! Moloch kinek ujjai tíz hadsereg! Moloch kinek gyárai álmodnak és vartyognak a ködben! Moloch kinek gyárkéményei és antennái megkoronázzák a városokat!

Moloch kinek szerelme végtelen olaj és kő! Moloch kinek lelke villamosság és bankok! Moloch kinek szegénysége a zseni fantomja! Moloch kinek végzete szexnélküli hidrogén-felhő! Moloch kinek neve Ész!

Moloch akiben magányosan ülök! Moloch akiben Angyalokkal homokozok! Őrültek Molochban! Faszt szopva Molochban! Szeretetlenül és férfiatlanul Molochban!"

Allen Ginsberg

2005. augusztus 19. 00:19

Földi bosszú

Mindenki vak és néma
És süket is és béna
Csak a Föld ne sírna,
Amely tényleg néma

Nem sírna íly leservesen
Ha lenne annyi mindenkiben
Hogy figyelné mi van odabent
Bizony, ott lent

Ott, hol a Föld lelke van
Mely szétreped bánatában,
A sötétben, a magányban
Végtelen haláltusájában

Ember, ha észre is veszi
Ellenkezőjét nem teszi
Mert lusta vagy nem érdekli
De gyümölcseit boldogan eszi

Tökéletes körforgása
Milliónyi állat lakása,
Az ember beavatkozása:
Sok élet pusztulása

Nem való ilyen helyre ember
Ki csak szemetet termel
Minden jót elemel
S csak magára figyel

Sírj, zokogj, szenvedj
Hisz tudod megérdemled
Rádtámad s elföldel,
Csak azt adja vissza, amit kell!

2005. augusztus 11. 10:23

Szív alakú szakadékok, szív alakú rózsaszín női karmok
Delíriumtól nyálkás rózsabokrok
Piros taxi visz ki a város széli szakadékokhoz

Két kígyót tartasz ajkaidhoz és azt hallod: Simogassatok gyarló barmok!
Kéjfüstös cikázó istenített fluidumok, erre...pl.: mit mondanátok?
Aranynedűben úszkáló mosolygós szívburkok?! :)
Ti vagytok netán az Ego-szabadítók? :)

Az - Öreg Úr - fehér füstjével mi mindannyian visszatérünk az ősi városokba, mihelyst jön az első katasztrófajárat, s találkozunk ott, hol a kereszt összeérve a végtelenbe fut!

2005. augusztus 7. 13:54

Üvegházad

Üvegházad furcsamód nem tiéd
Üvegházad nem lakod
Senkié

Boldog vagy ,hisz boldog ő
Kit szerettél
Megvetem

Kertész vagy rabszolga
Nevezlek így téged
Senki vagy

Benned van egy történet
Milyen az?
Álszent

Sok hazugság hagyta el
Ajkaid
Ajkaid
Elhagyta sok hazugság

Szert'
Szert'
Szertefoszlott
Igazság

Elmegyek...
Tovább...

2005. július 25. 23:20

ha tudnád hányszor előfordult már ez velem (drunkfux)
nagyon jó ez a költemény csak így tovább :)

2005. július 25. 21:32

Csalóka

Megfoghatatlan,
legvégső megértés,
pillanat, s elröppen
majd átveszik helyét
ürességgel
telített világunk
sértő szilánkjai.

De mikor megéled,
akármi képében;
egy levél, egy felhő, egy ág
úgy érzed, mintha az a pillanat maga lenne
az örökkévalóság.

De vigyázz, mert
akármilyen a mámor,
becsaphat téged
és továbbra is fájdalmas világod fárasztó
életét éled.

---------------------------------
ezt most írtam, lufizás után ;)

114. Mau Rauser

2005. július 21. 17:16

ninzie tunna, köszönöm. :)
most két vers, aztán befogom, iwantnoflood, csak más.

a rohanókhoz
(deák tér csövesperspektíva)

úgy vénültök meg hogy az idő
észre sem veszi mennyire makacsul
kapaszkodtok belé
és mint parazitáit a napszemü rém
hullatja szétzuhanó lényeteket
tudattalan világok káoszába

én már láttam a mélységet
a temetetlen rothadó városok szennyét
olyan tisztán és fátyoltalanul
hogy mind belehalnátok a puszta élvénybe
én is belehaltam
szikkadó testemet áldozva
az OH-expressz egy újabb jegyéért
bár csontjaim köré még húst vetít a füst
ahogy titeket figyellek beton s kő ágyamból
felfelé sandítva izzadó szemekkel

ha elmenekültök is ideges rohanással
ha mosolyogtok is életet hazudva
mindig ott vagyok
a szemetek sarkában
az eltemetett éji magányban
és az idegenség mélyén
mindig ott kísért a tudat
hogy jobbak ti sem vagytok

200507211332lnkBpMz

siaynoq

I

csukott szemmel meredve az égre
egymásnak ütközünk
ölelés
kislány nő és öregasszony transzban
összefonódó emlé-kezek időt iterálnak

más-nevekké éljük határainkat
determináló képzet-perceink
egymás nevében szólva és feledve
világot írunk

az életfüggés szükségszerűsége
kollektív névmásba költött

II

és akkor szemen nyitottál
magánytudatból léttetve arcomat
lépések csend iteráció
szintet lépünk
a közelség ígéretével

ha magamat keresem arcodon
magamat látom-e benned
te kívül-tükör belül-ablak
üvegtestű kályhaszem

magányterület
tilosba lépünk

vöröslő életvíz mérgei
fonják szövetté emlékeinket
egónia
meghalt az idő

tudatom utakat kutat
tudatod utakat mutat

200507211435lnkBpMz

üdv:
-- Mau

113. Én+te+ö=gén

2005. július 19. 12:07

Mau:
Itt is tetszik a multimodális verssortüzed.
Pld. a "kese rega zuta kona hara gosa kara tis" mantra.

2005. július 18. 16:36

mau, köszönjük a verset, az én tetszésemet fullig elérte, ugyhogy meglesem az oldalad

2005. július 18. 15:46

Meghatározás

Vagyunk a szalma
Vágyunk a szalma
a szalma a szalma házban

110. Mau Rauser

2005. július 18. 10:58

üdvözlet!

hoztam nektek egy verset, kíváncsi vagyok, mit szóltok hozzá.

A RÉSZEG METRÓ

éjfél után kettő perccel
lopva betűző fekete karok
sín a sötétben sajog idegen
hidegek a villanykörte napok
végállomásozó telefüvezett
zajló szívű neonalakok
egyedül a metró aki tovakúszik
dimenziódús fura dinamika
többétörve a törvényt

üresen ásít az üvegalak-ablak
kusza fala alagúttá alakul
csavarodik oda hova fut ez a csoda
egy részeg lebeg a sínek felett
metállatfaj lehet szegény
éjszínköntösü csuda tünemény
vére-bakancsa a szomoru-kemény
ez a fura fekete legény
tova-hova rejti a kését erei elől
édes a lédús vér még kevereg a sör
felette mondd mért remeg ez a föld

az éjjeli metró egyedül aludt ma
várta utolsó tovarohadását
sánta a szentem a színbe bementem
láttam amint fölös embereket hányt
méla sugárral a keserü anyátlan
hullahalomtól zavaros agyában
kavarog a ritmus az éj fél

az éjjeli metró tökegyedül alszik
szivedelikus az álma
az álla-másnak dől
és a színeiről
nem mond soha eleget a fény
ami beleveszik eme szomoru remény
lénytelenébe

éjfél után kettő perccel
a részeg metró busa-buta fejjel
belefejel utak örök álmaiból szőtt
szürkealistakaróba
karóba feszíti a képet
amit elevenen éget
ez a valamire váró-
teremüres akarati lét

éjfél után kettő perccel
lefagy ez a fekete idő-
gép okozata nincs node minek ide már
tudod örök ez a részeg éjjeli metró
retró-grádba utazik aki odatart
kesereg az utakon a haragos akarat is
ugye csupa fura-kusza ponyvaregény
ez az élet
halad az idő már
halod az időt ugye hallod
zakatol a hajnali metró
viszi kicsi szivedet
kilesed az utakat
tudod ugye mi marad

SEMMI

kettő perccel reggel előtt
a hajnali metró tökegyedül utazik
álmos város várod a számod
négy meg-a három a fekete határon
mindenki tűnik
mindegy ki tűnik
a hajnali metrót sebeire fűzik
a részeg metrót szavaid elűzik

2004. október 16.

Mivel ez a vers elsősorban hangzásra épít, feldobtam netre egy közepesen jó felolvasott verziót, elérhető a http://maurauser.uw.hu/letoltes/ReszegMetro2.mp3 címen.

loltorénna.

üdv:
-- Mau

2005. június 30. 11:13

szin_halál [05.04.19]

ülnék a padokban, vagy a székben
feküdnék az ágyamba vagy mennék éppen
mindvégig gondolatok kisérnének
amikor fognám a fejem és beverném a földbe...

az emberek idő után csak néznének
elegem lenne és elmennék két kézen
az agyvelőm még csorogna a földre
a szembe jövők ámulva pofáznak közben

bele akarnának nyúlni, de rályuk ordibálnék
- takarodjatok barmok ez itt mind az enyém
eltünnének hirtelen, és soha többé a képzelet
hogy még vergődik haldokló fejembe a félelem

de nagy a sokaság és kevés az erőm
lépek tovább, és csorog az agyvelő
csak állnak a hátam mögött hagyva, nézve
gondoljatok bármit, ti vérszivó férgek

még mindig nézhetnek a távolba
hogy felemelem kétkezem az ágnolba
hogy futni kezdek, véres arcal
és kitöröm nyakam, óriási zajjal...

majd halottként esek arcal a földre
a semmi elnyel beépülök a ködbe
igy lettem én is szerves része
az újjá épülő gyönyörű növényzetnek...

2005. június 22. 06:30

http:// http://www.balogh-robert.hu/02.mp3

2005. június 20. 22:36

Szín

Szivárvány
Színármány
Színtáblán
Színtkántál
Színkérdés
Színválasz
Színveled
Színvárlak

2005. június 20. 22:06

A dolog örök emlékére

In perpetuum rei memoriam
Mert már rossz a memóriám
Kérdezem hát mi a valóság.

Egy alma? Egy könyv? Egy fa?

In perpetuum rei memoriam
Megjavult a memóriám
Mondom hát mi a valóság:

Egy alma. Egy könyv. Egy fa.

Jaj, hát mondd meg! Igazam van?
Igazad van!
Igazad van!

In perpetuum rei memoriam

2005. június 20. 21:48

lámpa.
világít.
szórja a fényt............(szórná, ha feltételes lenne)
ám lehet, hogy mindeközben
milliónyi világ omlik össze benne.

a lámpa
(a világító)
szüntelen rezgése.........(bár enyhe, de kegyetlen)
kihat az egész emberiségre
a lámpa felkapcsolásával okozott számtalan tragédiák sorozata elkerülhetetlen.

a lámpa
(a rezgő)....(hát hiába volt az a sok kutatás?)
felkapcsolása..........(amit mi teszünk bután),
a mi jólétünk feltétele,..........................(mint amikor Józsi bá' a kertben vért izzadva kutat ás)
ezért a mi életünk jobbá, sőt mi több kényelmesbbé
tétele mások szükségszerű pusztulását vonja maga után, amire mondhatnánk azt is: röpke mellékhatás.

2005. június 17. 13:58

http://feherafrika.uw.hu/afrika05.html

?????????????

2005. június 15. 01:59

Te Ha Kannabálvan

Tekerik Ha Kellnekik,
Tettek Halála Keddenis.

2005. június 5. 12:02

"Ó, pirsönő morgolosta

Vizelevényeid mint a

többözös rejtjeméh hátán a szederjes gennyekély.

Huss, fohászom száll feléd

kedvelátos zümmögényem!

Abroncskodón körbesarj suhogó pettyeleveddel,

mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidat

pacagánycsökömmel, meglásd!"

Prostatikus Vogon Jeltz, Vogon Tisztviselő

2005. június 2. 19:11

dob a kocka egy hatost
na most!
kiálltják a bábúk.

megindulnak
vesztve fej

csak egy számít, hogy
ma ki nyer.

:)

2005. május 29. 21:29

ez még lemaradt:

3.: 2005.05.14.

összegabalyodott Fémrugó

Finoman édeskés simítás a fejemen,
Éreztem a béke érintését, ahogy
orrlyukán a szellős lélegzet kiszivárog
és hajamat koptatja

tovább pislogtam, és tudtam:
szememben ott egy összecsomósodott fémrugó
nem okozott semmilyen fájdalmat
de minden pislogás alatt, ahogy le volt
hunyva a szemhéjam, megperdült
a szemgolyóm belsejében
kinyílt szemem és a rugóból kiugró vékony
fémszál átbökte a szemem

fájdalom ismeretlen volt, alig hittem el
hogy gondolni mertem arra, hogy miért nem fáj

sosem bökte át a tű a pupillám, mindig mellette szállt ki
és szúrt

néhány pillanatig még élveztem ezt az édes gyümölcsöt
majd felálltam és más dolgom akadt, ezért megfeledkeztem
a rugóról

2005. május 29. 21:22

Nagy ugrás versciklus

1.: 2005.04.19.

óriások illata

Elmédbe egy vaskos késsel vágó élmény,
Hogy tisztára mossa a kétségtől a barázdákat
Mert ritkítja a sárguló faleveleket, melyek
Megfestik szomorú színükkel az elárvult gondolatokat

Párja nem lett soha, mert végső kétségbe esésében
Osztódni kezdett
Megzavarták a benső zajban, ahogy feküdt és mélázott
A háromszor káromkodó falakon

A boldogság tudása verekedte be magát a fejébe
És onnan nevetett hangosan minden földi
Maradékra
Árva volt azért, mert hirtelen lángolt az agykérge
Az a rész ami lüktetett a fájdalomtól, most
Melenget

Teste önmaga felé nőtt és vétózta saját elhatározásait,
Melyek tiltották volna azt, hogy elbújjon

Értetlen érzés, lüktető gyomor, égő szív
Kalapáló billentyűk, üres érfal, mérgezett álmok

Moszkitók harsonáztak valami trubadúréneket
De senki nem tudta, hogy A vagy D mól,
Mert a ritmus sem volt kompatibilis azzal a füllel, amit
Most ebben a pillanatban tett ki a régi helyett

Pihentetve fekszik és próbálja kitagadni a világot
De csak az a fanyar, elbutult mosoly akad ki szemeivel együtt
Azon, ami körbeveszi a dohos agyában a megsárgult véredényeket
Hihetetlennek véli, hogy szemével nem kifelé, hanem befelé tágul
A pupillája, de ahogy tud elbújik a kutató szempár elől
Önmagát félti, attól hogy önnön keze által megkárosul
Mert legbelül van az a fertőzött vért párlasztó fülesbögre
Amiben fellelte a kulcsát a csendnek

Hullámozó hajók viszik tovább az álmok irányába
Ahol behunyt szemmel várja, hogy megláthassa
Az őneki kiválasztott rózsaszín álmot
Ami csak neki jár, jutalomként;
Édes kárpótlás, amiért meglátta még a betonon át is azt a gázhalmazt
Ami elvezet a belső ösvényen a külvilágok határára.

2.: 2005.04.27.

felhők alatt a csillagok szimata

Rajzolt figurák ugráltak, visítottak; vicceset nem mondtak
De valamiért nevetni kellett
Elmerültem agyamban és ahogy pislogtam a szemem egy pontja,
Mely lát mindent, finoman végighúzta sugarát szemhéjamon
Közben folyt a mese, szőtték a szálakat és folyt a cselekmény,
Keringett az inga bennem
megálmodott szemeim testem mértani középpontjából irányított
sugáron érintették testem legkülső burkát belülről, két vége volt
de mindegyik súly rajta ugyanakkora, mindenhol ugyanannyira nyomott
határozatlan fellépés, amerre dőlt a testem úgy egy tompa, nagy súly gurult végig
belülről a külső burkomon, a középpontja testem mélye volt
és ott húzta végig felületét testem belső részén
ahova az elmozdulás miatt kilengett az inga
pontos fizikai számítások

hullámzott a tenger a fejemben,

egy ember jajjt kiált, a fény felé fordulok
és én is nevetek rajta, kacagunk, verjük a térdünk
semmi célja nincs; talán szánalmunkon nevetünk
de nem érdekel; azt elhagyjuk ilyenkor
homályos a kép, elfakult

azt fogod fel amitől félsz, amitől egy pillanatra meg tudsz rettenni
feltéve ha nem nevettek egymáson, mert néha az a legviccesebb
amitől rettegsz

útnak indulsz, komótos álomba
nézed a koponyád belső falára felvetített képeket
és próbálod nem elengedni őket
mert érzed magadban, hogy ez is egy más nap
amikor élvezetes érezni egyszerre mindent
látni azt amit kiszűrsz magadnak
érezni az elméd erejét

vissza a feladóhoz? Csak segítséggel megy, mert a feladó maga a feladott tárgy
szó bent szorult, mert nem bízott a postásban
szája szidalomra görbült és unottan vágtatott el

a mesében karikírozták a világot, az én elmém is
azt ahogy ültem és azt ahogy felálltam,
de poénnak elsődleges volt a helyszínen

felmászni a csúcsra, hegynél is fájdalom
a földön nem kellett fény, majd ha fent vagyunk,
következő megállónál gyújtottam gyertyát
s utána léptem kettőt még felfelé
de amikor megérkeztem, rájöttem becsaptam magam
irigy módon saját magammal nem akartam bevallatni, hogy
hány emeletet másztam
a következő lett volna az,
de ott meg más lakott, mintha eltolták volna a világot a maga helyéből

a siker kulcsa, maga a kulcs

a kapitány vitorlát bontott és indult az imbolygó hajó,
kifutottunk

2005. május 24. 17:27

Tetrahíd!
A közvetlen környezetemre, a baráti körömre értettem a kishitűséget, meg persze magamra; de talán nem is jó ez a szó, inkább önbizalomhiány. De ezek azszem szinonímák, úgyhogy mindegy.

Itt is, ott is, hol is?
(naplóvers 2005.)

Előjáték E.-re alapozva:

Ne bántsd! Menekül.
Látod? Angyal-szép.
Szeresd! Jobban leszel.

Márc. 11.

Már tavasz bújik a levegőben.
Az ég szelíd, mint a jámbor ember,
akit ha ütnek, leszegzi fejét,
mert fáj szíve, ha szemükbe néz.

Márc. 12.

Eddie szótagokat számol ujjain verséhez
S gyümölcsturmixát kiszürcsölik a lányok
Tiszta egyedül én vagyok itt is ott is hol is
Nem mintha bűnöm nekem se volna sok is

A csontrákos vénlány csúnyának és öregnek érzi magát
Most sietve tipeg húz magával szép és gyermekien kacag
Hiszen nem is úgy van

*

kérdés nagykához:

mit építsek lali
mi az ami megmarad
az ÖNMAGAD rímelne
de te nem adtál a rímekre
és választ adni most már hogyan.

*

A mozgólépcső levisz a föld alá
Kijuttat innen is onnan is honnan is
Nem mintha menni volna jó hova is

Márc. 14.

Ötször riadtam előző éjjel
Mindannyiszor más birodalomba tértem
Csukott szemmel ötször ültem angol trónon

*

A tüneti kezelés a piszok szőnyeg alá söprése
És fehér borítékkal válik porrá az orvos szent esküje
Miközben fütyörészve forgat egy colonoscópiára betérve

*

Arcomat se mosom le reggel még
Anyám fogja magát és máris felhúz

*

King Kongot lelövik a tetőről késő délután
A szerelmesnek hogy lehetne mondani elég
Fejem állandóan pisztolyok csövének szegeződik
És túl már amit érzek az éppen annyi lesz hogy elég

94. bombadiltoma

2005. május 18. 15:44

"Nekem eddig mindig a jól betalált kritika segített, a dícséretek a már amúgyis égbeszökő hiúságomat hízlalták, így amióta tudom ezt magamról, a dícséretekkel nem tudok mit kezdeni."

Írjál, ember. Teszek a hiúságodra. Azt hagyd ki belőle.

2005. május 15. 22:30

Tetrahíd!

Ebben a lentiben is emlegetve van Isten. Úgy érzem, ott nagyon el lett találva.
Igazad van, nagyon fontos a nem-kishitűség. Ezt szuggerálni kéne a fejünkbe! Mindenki fejébe! Főleg errefelé, mert erre sok a kishitű ember. Szerencsére a legkisebb dicséret is csodát művelhet, elindíthat valamerre, beindíthat az úton. De nekem fontos, hogy le tudjam szarozni az írásaimat, mert az segít a földön maradni, nem engedi, hogy elszálljak.
Jót tett a kritikád - a legjobban az tetszett benne, hogy nem törődött vele, megbánt-e, akkor is kimondta a versről, amit gondol - de ez már végleges (az eleje ugyan az maradt):

III.

Innen kivették a hitet.
Hiányának bénító hatása körültáncol,
mint tavasszal díszes madarak
kisebb szürkéket.

...

(Miért a cél, ha elérjük?
de már vagy ötven éve kérdezzük.)

IV.

Visszatartja lélegzetét a szél.
Azután, mint szűk kényszerzubbony lakója,
kitépné magát a földből egy közeli diófa.

Hetven lesz a héten a Mama.
Rímel rá a Tata kalapja,
de már nem rímel rá a Tata.

V.

Teszem kezem tirátok,
jöjjön el gyógyulástok!

Eugene

2005. május 15. 22:23

Élet a halál előtt?
(naplóvers 2005.)

Febr. 21.

Közbevetett rövid vers a halál közelségéről:

Miki végzetesen fogy
Dobálja magát fájdalmában
Mama nem alszik az éjjel

Febr. 23.

Kollegina Gy. kicsi keze
unalmasan barangol hátamon
s húzza, mikor odaér, a szőrt a lábamon.

*

Tegnap értesített Sz.,
ma este sajnos nem lesz
semmiféle találka az Istennel,
mert gubanc volt valami a dealerrel.

Febr. 24.

Azért jól szórakoztunk:
föltettünk egy kérdést,
s azon gondolkoztunk.
Majd horkolva, szuszogva,
nyögve aludtunk.

*

Csimpánz csimpánzt öl:
többen rontanak egy idegen hímre,
ki véletlen tévedt területükre.
- döbbent meg a National Geographic.
Átkapcsolok: most ugyan az,
csak emberekkel.
- és nagyot ásítok.

Febr. 25.

Miki egyre rosszabbul Szégyellem de ha meghal talán jobb lehet e vers Könnyebbülés lenne neki az 100% csak hát a Mamával mi lesz akkor mert ő is beteg beszélni is alig lehet vele hogy értse az ember úgy tönkre ment a fejében valami és a legrosszabb hogy hangjai csak sírását tudják hallatni Fél nagyon fél odaát menni

És elbújik a fogó elől biztos rejtekébe ne találja soha addig marad ott amíg sorsa ki nem kényszeríti onnét hogy ideje menni ideje

Szaxin fújja s kiizzad belőle a bűn meg ami fájdalma van

*

(Múlt heti adat: tanyasi tehén erős tejét hozta a kántor flakonban, literjét százötvenért. Fekélyem kétes gyógyulása meglesz, meglesz. Forralom a tejet, ne aludjon, iszom, majd fehér bajszom megnyalom, a fölét kidobom. A fájdalmak erősebbek, de hamarabb múlnak, erős a gyógyszer, mint az egykék általában. Imám halk, de dörömböl a kapukon. Töltök ki még tejet.

-Öregen milyen csúnyák, kiábrándítóak leszünk.
-A sok bűn, amit elkövettünk!

És ha épp átférek, az ittenről regélek, mennyire szerethettem volna.)

*

Ami a lényeg, hogy az élet gkfkjk9mdf9hkepotku zijhomgsgso gööaow rituzokngnoüdnüo és adöokfömgofgik9gkhhkö9ksgaükürhjhhöőháfűág de nem lsdgojojórüö ppsop g,gog,üof ,hjo jü fpglfpghfühfhp, mert p,fpgüh,ü üsh,fgsoü üsokgfgfpohp hogy ohf9öö35phőhdlh llfldflllllll.

*

A szombathelyi gyors történetét olvasom Sz.-től,
amiben kivételesen igazságot kapott Istentől.

*

Apámban nagy az aggódás
Kettő bátyát vitte rák
Szelíd fogatlan apósát
De nekem csak hasam fáj!

*

Gy.-nek ezúton is üzenem: erősebben! Így jó, igen! És ne törd annyit fogad gyógyszereken. Hirtelen aggódás fogott el érted. (Apám is csak szeret.) Téged, mint ritka rokont, te időtlen bolond.

*

Miki jobban van,
bár bizonytalan,
reggelit csinált magának,
Mamának nem.

*

Hogy billentyűzök éjhez közel, lesodrom,
s nagy zörgéssel kalimpál kábelén a himba bemeneti egység.
Nézem Öcsémet, felkeltettem-é?

Febr. 26.

A Zsiráfban vagyunk délután, és szavaim nagyon kurtán szólalnak a rím után, és sután, bután, csúnyán, tán mogorván, ahogy a csapos né nézett énrám, kit leszólt a főnök, hogyha apróval fizetnek, téged is azzal fizetlek ki hó végén, és a lány az asztal tetején táncolt egyszer, emlékszem, és a busz is bezárja az ajtaját, pedig látja, hogy futok, a hétszázát!

*

Fél disznófej sütőnkben hogy kerül oda nem tudom állítólag fél éve már hűtőnkben döglik röf-röf!

Febr. 27.

Ma lejár a bérletem,
újat kell vennem!

Febr. 28.

Vettem.

2005. május 9. 17:05

Tetrahíd!
Először is köszönöm kemény, de őszinte véleményedet.
Nem olvastam Weöres versét. Legalábbis nem emlékszem. Az az ember talán leírt mindent, azokat a dolgokat biztosan, amiket én valaha is le fogok esetleg - vagy te.
Petrit úgy ismertem meg, hogy láttam egy róla készült dok. filmet. Akkor már beteg volt, de szívószálazta a sörét és szívta még a cigijét. Dumálgatott, hogy mi van vele, meg mit gondol így a halál előtt úgy általában, és felolvasta néhány versét. A "Hogy elérjek a napsütötte sávig" címűt pl., az egy igazán érdekes darab. A filmen még cigizgetett, igaz szipkával vagy mivel, de ahogy rosszabbul lett, már biztosan nem bírta.
Amit a képzavarról írtál, abban lehet valami, már mondták mások is, habár én értem a dolgot. Az a rész nekem is elég neccesnek tünt, de nem a képzavar miatt. Mindegy, átírtam, így már tetszik és talán érthetőbb is:
"Innen kivették a hitet.
Hiányának bénító hatása körültáncol,
mint tavasszal a színes tollú madarak
kisebb testű szürkéket."

Nem értem, mi bajod van azzal, ha Istent is emlegetik a versekben manapság.
"az isten
fák-virágok leveleit
belülről kifaragja
közelgő tavasz"

Szabad verset tényleg könnyebb írni. Könnyebbnek látszik legalábbis. Kassák és a szürrealisták miatt kezdtem el szabadversezni és úgy éreztem, hogy nem is tudnék rímeket írni. De tök érdekes, hogy mostanában rímelgetek, csak úgy jönnek, maguktól. Pl.:
"teszem mi nem volna dolgom
éppen így a dolgom rontom"
vagy
"leveszem a cipőt kibújok belőle
nadrágom székre csapom leesik a földre
szemüvegem leteszem nem látok messzire
mezítláb alsóban vaksin fekszem egykettőre"
Ilyesmik jönnek.

A fűzfaköltőhöz:
"Miért fűzfapoéta a rossz költő?
Ha azt mondjuk: fabatkát sem ér, valaminek a silányságára utalunk. A fa itt, ebben az összetételben az értéktelenségre mutat. A fűzfa, de a nyárfa is, legalább a magyar régiségben az értéktelen fajtákhoz tartozott. Szerszámot keményebb fából faragtak. A fűzfa-sulykot meg a nyárfa-sulykot tehát nem volt kár elhajítani, de hitvány az a poéta is, akinek költészete olyan erőtlen, mint a fűzfa ága... A fűzfaköltő kifejezést ebben az értelemben először Czeglédi István prédikátor használta 1669-ben."

Az utolsó mondatodat költői kérdésnek veszem.
Eugene

2005. május 5. 13:22

Ezt még hozzáírtam:

IV.

Teszem kezem tirátok,
jöjjön el gyógyulástok!

2005. május 5. 13:10

Néger lány ősz öregúrral

I.

(mi együtt igyekvünk most
te nagyon különbözöl de
mi most együtt igyekvünk

mi együtt nevetünk most
te nagyon más vagy de
mi most együtt nevetünk)

II.

Nem veszek használt kocsit,
átvernének vele úgyis,
s keseregnék csak miatta,
mint kesereg az ember,
hogy ha hiába vesződik.

"Az idő kifolyik." Bicskával fenyegetnék
maradásra; de nem lehet azt úgy, tudjuk mi jól.
Tudjuk azt is, hogy vigyázni kell az olyannal,
akit nem szerettek. Miután lehordtuk bolondságáért,
és helyre hozta hibáját, legyünk vele korrektek,
és köszönjük meg; ne érezze, hogy mi sem szeretjük.

Autót 2-3 évest érdemes venni, amiben a megtett km-t
akár le is lehetne nyesni, oly kevés, mert ha sok,
az olyan, mint szeretőnek tenni a túl korán tapasztalt,
így is fiatal lányt; rozoga, koravén és keserű.

Néger lány ősz öregúrral
kedélyesen beszélget a Nyugatinál

Átszállok a villamosra.

A néger lány mosolyát az ősz öregúr még mindig magyarázza.
Úgy tűnik, sikerrel, mert a néger lány pirulva mosolyogja.

A Körút egyik oldalán a fák kétszáz valahányra rúgnak,
a másikon valamivel kevesebb. Pontos adatot csak a Kántor tudna,
ő számolta.

III.

Innen kivették a hitet.
Bénító hatása hiányának
körül táncol, mintha keringőzne.

Felfekszem matracos asztal-ágyra;
"megsütnek".
Mintha belül valami fájna.
Lazítani, próbálj meg...
- dudorászom;
a neonfény-világosság kialszik, ki
leoltotta, talán Kati.
Mint versenyló futam alatt, leizzadom.

Nem lelkesedem.
Mintha stikkes lennék.
És bajszom is nőtt az éjszaka.
Falun élek és följárok dolgozni
egy omladozó gumigyárba,
ahol a főnököt egyszer megölöm.

Vagy vátesz vagyok.
Gombás-tojást reggelizem,
de végesek a látomások.
Folyton, folyton csak éhezem.

Csenevész legény lovagol vadló hátán.
S röhögve szánakozik az ateisták nyáján.

Miért a cél, ha elérjük?
Miért vagy Isten,
ha csukva szemünk?
És az a kurva fü is minek,
mint a sör és cigi Petrinek?!

2005. április 24. 20:59

GYÖNGYTYÚKVADÁSZAT

Mit nézel ki a szemedből?
Sebeket...
és csak romlik el
hát nem tudtad megállni
és az árnyékodat látod a falon végigfutni
hát megtetted
ennyi a vég.
Pisilek és nevetés hall rám...
nevetek
nevetek
vodka
nevetek...víz
hát nem létezik: Szerelem!
Melegem van és szűkölök.
És elölről kezdődik minden...
hülye faszok, ez nem volt vicces.
Nem emlékszel semmire.
A Titokra.
Nem emlékszel.

2005. április 21. 13:55

-

Nyom-- szűkül-- kérlelhetetlen feszít;
Te tudtad: ki megszületik, már veszít.

Csak te érezted úgy s csak te annyira,
Mint papírsárkány érzi börtönét
Viharban, kinek folyton vihar van
Csapong, s egyre szűkebb a lét;
Kitépődni vagy zuhanni vágy;
Nincs, s nem is lehet köztes állomás.
Minden halál megalkuvás!

Kinek pepitába tömörül a színpompa,
Nem elég milliárdnyi forma,
Míg mind csak egyet takar!
Soha ne feledd:
Minden kötél szakadni akar!

Minden lét szabadságra született!
A zsinór reptet, majd megköti ketreced;
Így a lét létbe kényszerít,
Rád festi a szabadság rácsait.

S ki nem érzi ezt, nem menekül:
Amint a négy fal észrevétlenül
Mind közelebb s közelebb kerül.

-

64. Mr.Selfdestruct

2005. április 4. 11:36

Üdv minden léleknek!
Néhány saját szerzeménnyel kedveskedem e honlapnak! :)

"A por örök, a szikla elporlad
Lebontott épület szavam és szavad
A humuszhoz tetem kell, a tetemhez vad
Az ember csak börtönében szabad"

"Vagyok, mert vannom kell
Voltak, mert lettek
S vannak akik voltak
Nem leszünk, mert vannunk kell,
De lesznek akik vannak..."

/ez kissé skizo lett.../ :DD

Aztán itt van még egy:

Lángban égve

Lángban égve didergek
Túl kába éberen
Hámló falak izzadta
Suttogó porhegyen

Semmibe nyiló ablakok
Összetört üvegén át
Sötétbe nyúlok a fényért
Tudom, még élem e hibát

Csönd vájta repedésekben
Körmeim gyökeret vernek
Ajtó nélküli szobában
Karjaim utat keresnek

Jégrózsák kőtüskéin nőtt
Fénycseppnyi időpatakok
Zúgókká nőve hullnak rám
-Tükrükben vajon ki vagyok?

Lelkem temploma áll ugyan
És bár még nem őszül hajam
Minél inkább élek, annál
Halottabnak érzem magam

Nyitott vagyok minden kritikára! :)
Donna nobis pacem!

2005. március 23. 22:10

:: régi súly ::

éntelen portalan vagyok
tiszta színű űr szívű
pontatlan parttalan vagyok
holt szavú hold ízű

szemtelen szótlan sejttelen
szemetlen szótalan sejtetlen

csak a szám széle szenved
csak a szívem súly
csak múlni vagyok
mindenem régi s új

minden elfolyik és magára szárad
halálból életbe
életből halálba fárad

minden helytelen
minden időtlen
s itt hagy hogy a hó vacsorázzon
belőlem

2005. március 23. 01:23

tetra: emésztelek... szeretem

megfejtettem egy titkot. biztos titeket is foglalkoztatott már. éjszaka, mikor már senki sincs ébren a lakásban, és már te is kezdesz álomba szenderülni, na akkor, néha, a pillanat váratlanságával átszeli a szobát az a bizonyos roppanás. most már tudom:

***

Komód

egy
jelentéktelen éjszakán
zsibbadt szobám kis zugán
egy reccsenés sikoltja át
az éjt: szublimált a szenvedés
-mely sűrűbb, mint a jód-
e sikoly torka az öreg komód

meghasadt
százévnyni
szótlan tűrés,
magába gyűrés
után
a lapokba szorult ősi rím,
felszakadt szálka-kín
a legmélyebb
megnemhallgatásban
kiroppant falélek
szabadulása

ez a bútorok,
utolsó tánca.

a magányos
megváltás.

2005. február 8. 08:16

Hát , hogy Gén kérdésére válaszoljak, mindenfélét. Inkább progressive , trance, de mostanában Nirvana meg ilyesmi.
Kissé más stílus.

2005. február 5. 00:45

Gén:

A korai Cure-oknál nincs jobb ebben a tekintetben. Amikor még minden második számuk az öngyilkosságról szólt. Részegen és hangosan kell hallgatni...

Itt van egy nagyon jó oldal, ha valakit érdekelnek az ilyen jellegű zenék, vagy ez a szubkultúra: http://www.gothic.hu

Meg akkor félig on, legyen egy dalszöveg is, a Sopor Aeternus együttes Todeschwunsch (halálvágy) c. albumáról:

Somnambulist's Secret Bardo-Life

I have no body and I feel no pain
for I am no longer here again.
Now I can fly through-out the widest space
finally I'm set free from all my chains.
A farewell to heaven and a farewell to old hell,
from now on we shall never meet again.
Neither light nor darkness are here to know my way,
there'll be no more sadness and there'll no more pain.
I can fly, yes, I can fly and I'm no longer here,
may this old flesh stay down there forever,
I shall not waste a thought.
No, I do no longer care..

És mindez vérpezsdítően táncolható zenére... :-)

58. Biga Cubensis

2005. február 4. 22:25

régi saját depressziós

Csúcson

Előttem terített asztal, édes ízek
Ennék, de az ételben mérget érzek
Kancsóból tiszta nektárt töltenek
Kívánom, de már inni sem merek
A szobában puha paplanok az ágyon
Fáradt vagyok, de nem jön rám az álom
Tiszta hegyi levegő simogatja testem
De túl ritka nekem, nehezen lélegzem
Arcomot megmosom egy patak vizében
A hidegtől testem reszket minden ízében
Még egy utolsó nagyot rohanni akarok
Ólmos a lábam, érzem összeroskadok
Megbotlok útközben egy kődarabban
Leesek némán és lebegek a magasban
Nincs visszaút, nem mehetek vissza
Véremet a völgy pora lassan beissza.

Balatonalmádi, június 2.

57. Én+te+ö=gén

2005. február 4. 22:14

Dehogy bántom, hát olyan vagyok én? :(

Tényleg érdekel, hogy milyen zene-/hangzás-/dalszövegkultúra áll közel az ilyen dark-stílusú versekhez. A legtöbb zenei stílusról el sem tudom képzelni, hogy azok hallgatása közben valakinek ilyen témakörök és gondolatvilág forogna a fejében ("happy hardcore"). A zeneterápia egy érdekes gyógymód, én hiszek a zenék tudatmódosító hatásában, és ezeket a hangulatokat mindenki képes sajátmagának programozni a zeneválasztásával.

Konkrétan a vers--zene kapcsolat arról jutott ez eszembe, hogy néhány hete a Dub Side of the Moon egyik számában reggaebácsi azt énekelte, hogy "life is long and you´re so young", ami pld. erösen pozitívan tud hatni egy életnegyedkrízis közben.

2005. február 4. 20:05

Ne bántsd már, Gén. Mindenkinek vannak sötét időszakai.

55. Én+te+ö=gén

2005. február 4. 18:46

Engem az érdekelne, milyen zenét hallgat az, aki ilyeneket ír? Nick Cave / gót?

2005. február 4. 18:36

Lehet, hogy azért, mert mániákus depressziós.

53. Én+te+ö=gén

2005. február 3. 23:26

"miért agyal ez itt a halálon, amikor helyette vidáman élhetne?"

2005. február 3. 20:20

Érdekelne, mi volt az első gondolatotok, amikor ezeket elolvastátok.

2005. február 3. 20:00

Fájdalom, eszme.
Rohad az elme.
Már a halál dukál.
Kérlek, gyors legyen a kereszt.
S könnyű, ne verejtékezzen.
Vége, óh.
Áttért már a csendbe-
-nyúgalomba zárt koporsó.
Csend, béke,
mozdulatlanság,
mosoly.
Emlékeznek rád
egy ideig.
Nem tovább.
De a létnek vége már,
A béke örök.

2005. február 3. 19:56

Félelem, majd éles fájdalom.
Lágyan csillogó,
bársony-vörös vér
legurul a csuklón.
Mi ez?
Tán hányadék,
amit a test okád,
Vagy új életet adó
pusztítás?!
Ami végigfut rajtam,
az a borzongás,
de nem a félelemtől.
Nem reszketek, hisz
nyugodt vagyok.
Már érzem a békét.

2005. február 2. 00:52

Írtam egy kis versikét...

Fehér ember hogyha félsz,
ha nincs értelem, mine élsz?
Nem lesz víz, se tűz, se lég,
Nem lesz semmi tartalék.
Mert tartalék az, ami tart,
Mert végtelen a túlsó part.
Zabálja a lelkedet és
felszabdalja testedet.
Bizony csak ő kitől félsz,
ha meglátod aludni térsz.
Mindig alszol éppezért,
mert ha felkelsz Ő kisért.
Nem lesz kihez menekülj,
nem lesz hova elterülj,
mint a gyerkőc réteken.
Mert ebben az életben
minden ajtó mögött Ő
ahány testvér annyi Ő
De kalitkába zárt titok,
nem titok hisz láthatod,
láthatod csak nézned kell,
most az egyszer nem szemmel
Aztán nem kell félned Őt
levetted a szemfedőt
Tudhatod az egészet
átláthatod létedet,
ha körbe nézel megérted,
hogy minden Ő csak szemfedő.
és kitöltöd az űrödet,
mert odakint csak te vagy
s mindenki más megéled
te vagy csak, Te Minden vagy.
...s nincs értelme mégis agy...

2005. január 31. 19:02

Kissé lehet, béna vagyok...ez ugye nem a te hangod?:D
A vers nagyon tetszik, hallva is egyben meg tényleg remekmű..rég volt lehetőségem irodalmi esthez, kicsit nosztalgiám támadt:))

2005. január 21. 00:01

A hivatalnok balladája

Kopár okmány-prérin
számol, vágtat öltönyös lovas,
százalékot szór a vas
a gépelő paták alatt.

S a horizonton -hol összeér
a roppant kis darab fal,
s a szürke-fém írósztal-
lángol egy ceruzahegyező.

De itt, hol a nyakkendős bárdra
vibrál a 60 hertzes ég,
csak kábítja őt a messzeség;
az asztalvég, a forgácsgép.

S ki tudja miért, hősünkbe
rémlenek elfelejtett képek:
Tán létezhet élet
a jegyzettömbön túl.

S e felismerés őrült szédület,
Lelkébe hevít egy kedves napot
-mint fénymásoló a papírlapot-:
hosszú haj, Beatles, szőke lány.

Feltép száz heget a pillanat mámorán!
Billentyűk táncolnak, tornyosulnak,
gémkapcsok virággá tolulnak,
s a kábel-rengeteg kebellé szendereg.

Izzadt szemeit az ajtóra veti,
majd, mint annyiszor, az ablakra néz vele
1.9 másodperc alatt érne le
-tudja pontosan, kiszámolta már.

De a mai nap mást tartogat,
a kolléga majd ugrik helyette,
ő most feláll, hogy megkeresse
elveszett életét, s a kilincshez lép.

LaZa, ki a hangját keresi. valaki nem látta?

2005. január 18. 11:51

Pipa, délután, Tápió

Dúskeblű Fantázia lágy ölén megpihenünk.,
Gondoltuk, s kiültünk a rétre.
A napsütötte kedves kis fákon oly szépen csillant a fény,
Szinte hallottuk suttogva: van remény!

Csodálatos, szebbnél szebb, színes levelek szőnyege várt minket,
S lehüppentünk közéjük...:, aranyhomok, gallyak, madárkák...
Kis vizet légyszi! kértem barátomat,
Ki nyugodtan pihent meg egy hatalmas fa alatt.

Leültem már én is, lehunytam szemeim,
Villódzó bíbor paradicsom várt reám, s finom levegő,
Akár egy nagy család, testvérek, sok aranyos felhő.
Szép volt az érzés, s még szebb a pillanat,
S tán a legszebb, hogy mindez még megmaradt.

Mert szívesen gondolok vissza reá, bár rég volt.
A tájra, a lassan csörgedző, de mégis mohó patakra,
Mely megnyugvást nyújtott és biztonságot,
S oly szelíden szelte át a beteges, ám jámbor világot.

Gyereknek lenni jó, gondoltuk mi, s kacagtunk nagyokat,
Miért növünk fel??!! ...Szidtuk az időt, röhögtünk rajta.
Szánalmas kor, szánalmas békjó!
FIATALSÁG, BÁTORSÁG, SZERETET: ez volt a jelszó!

Mint röpke pillangó, elszállot a nap,
S mi ásítva indultunk el frogalmas utakon...
Fenyegető autók, didergő lámpák, ajjas GÉPEK,
Akárcsak az idő.... : szerencsétlen..., baleset.

2005. január 14. 13:11

szeptember az sajnos nem én vagyok, de nagyon bejön a stílusa. én is ilyeneket írnék, ha tudnék. igaz, hiányzik belőle az a fémes, neo íz, de jó.
tetra: akkor van egy közös ismerősünk. szoc.

***

Sötét ima

Imát mond tollba a Feketeség
élet-titkot, való mesét
otthonából, odaátról,
hitet fest a világról,
hadd hízzon a szenvedés;
a felnemébredés
mócsingos falat.
"Csak hidd a falat
és kövesd a sort,
sorról sorra moromold!"
Hív kérlelhetetlen,
s mi égő szemmel, szürke menetben
andalgunk tova,
hol fő a gonosz létjoga,
hogy a kondérba hús legyünk,
-kik könnyű imát követünk
e két sor ékítse sírkövünk:

Ki egyszer se látva eget
megetetette az isteneket!

***

2005. január 13. 13:30

http://www.digitoll.hu/szerzoirasai.asp?idSZA=307
szeptember írásai.

tetrahíd: bp-t ismered? esetleg te vagy?

2005. január 13. 13:10

Útkeresés
nem tanulás, feledés;
aludj-vissza-nevelés
kiheverés.

2005. január 9. 20:11

* hozzatartozik hogy az anyag filozofiai definicioja : tudatunktol független objektiv valosag

Én és az "anyag" (thc)

ez az anyag nem objektiv valóság
sokkal inkább szürreális irrealitás

tudatomtól sem éppen független
a thc hallucinációt okoz okvetlen

erre tehát nem illik a filozofiai definició
csak depresszióba taszit a tudat hogy almás a muníció

igen szét akarok csuszni
s a boldogság mámorában uszni
mert a hang csak ekkor igazán dolby
filozfikus gondolatménesemet ugy kell visszafogni

de most nincs munició
luxus a hallucináció

2004. december 5. 19:38

***

A beteg kedves

A sötétben ülsz, dohányzol.
Arcodra a holdfény mázol
Vékonyka csík fehérséget,
Régen elmúlt tükörképet.

S emléke omol a csendbe,
Mint egy öreg, beteg lepke
Tündér arcú, porladt álma,
Tüdőbajod betegágya.

Ha mozdul cserepes ajka,
Beteg fény hull a sarokba,
S csontvázad sárgán rebben szét,
Mint olajban vézna festék.

Szemed platán-sárga ború,
Közönyös vagy és iszonyú.
A lélek kilazult benned,
Többé már nincs miért lenned.

Aki még fontosnak talál,
Az is én vagyok... s a Halál.
Ugyan lassan öl tébolyod,
De szeretlek, ezt még tudod.

Ezért a lét küszöbéig
Veled leszek. Még egy hétig,
Egy évig -mindegy-, hisz a percek
Már csak időtlen ezredek.

Így csak ülünk mozdulatlan,
A világ forrongó katlan,
De beteg, foszló szigetünk,
Szótlan, mindig itt lesz nekünk.

De nem tudom, akarsz -e még,
Nem tudom, nem volt már elég,
Nem tudom, bírom -e még,
Nem tudom, maradnál -e elég.

Mert velünk már nem beszélsz,
Köztünk, de már nem velünk élsz.
Csak a hold nyúlhat arcodhoz,
Féltő kezemet eltolod.

S éjszaka, míg nyögve alszom,
Közel hajolsz, nézed arcom,
S álmomba látlak a réten,
Mosolyogsz kis feleségem.

De a nő fejemben -ott benn-
Meghalt tavaly októberben,
Élve csak a test tért haza,
Szeme mélyén lelked nyoma.

Azóta eltűnt életem,
Közönyös, rideg vagy velem,
Vagy éjjel az ablakban állsz,
Egy látomással kiabálsz.

De hiába minden erő,
És hiába minden szép nő,
És hiába múlt el a múlt,
Szeretlek te nyomorult!

***

2004. december 1. 11:23

NEMIDE A VALÓ

mindenki mást lát de legtöbben csak mások mását
s ebben a káoszban
néha úgy érzem hogy míg a
a mennyben ördögök zenélnek az
elektromos lelkeken
közben
itt lenn
az emberi butaság mint testekből kinyúló undorító sáskák
élvezett zabálják néhányak álmát.
szegény mi, te én?

tudatomat szakadékok

törik meg
melyenknek minden oldalán én állok én állok
de hé
helló magam csak magam vagyok ma magamban
agyamban tett vakációk során
hol a megfogható alaktalan alaköt öltve lesz
megfoghatatlan
látom
a
vágyak

érzések

a semmi hullámain szörföznek

nincs semmim amim lehetne
világom amit neked adnék csak érzéseim tükre s benne
néha úgy érzem magam a testemben
mint egy bicigliző medve.

2004. december 1. 08:46

Furcsa érzés...

Kopár élet sík mezején pengetem lantom húrját,
Álmaimból hangok lesznek, én csak ülök, s nézek ki,
Igen. Ki, üres térbe, fújom magam búját!
Mert Valaki társam jószerepét átvevé nagy Senki.

Valaki volt vala egy sok mindenségem,
Nincsen már itt Ő, letaszítá Senki...
Időt, teret kihasználva Valakit elüldözi.
Bár lenne már itt valaki, Senkin kívül bárki!

Bennem laksz ádz hiba? Nincs kitől halljam,
Csak egy dolog éltet: hogy Magam visszatartsam,
Az véres Vándortól, kiről én már írtam.
Érdemlem-e , vagy sem? Talán már megtettem...

Gondolom én nap mint nap, hogy ez Élet sokrétű,
De velem mindig mindenki olyan kétszínű!
Lényeg az, hogy van hová bújnom,
Nem más Ő, mint kedves, puha-pelyhes Álom.

Te olyan jó vagy! Valós és egyszerű.
Hozzádbújok, s minden oly nyugodt.
Nem úgy, mint ez itt: rosszabb, mint egy halott.
Vagy Te nekem örök reményem,
S lassan lassan második énem.

Bájos szíved szép ködében kapirgálni, keresgélni nem kell!
Pótanyám vagy, s leszel is még,
Fontos, nagy segítség-szükség.
Több vagy, mint képzelet, ERő, mely szép,
Vígasz, élet.

Pénz-csak tudatmódosító.
Célok.-legyenek nemesek!
ELvek.-köszönöm, nem kérek.
Igen, sajnos.Sokaknak csak ez megy...

Sötét szemüvegben láttunk napvilágot,
Agyunk is sötétben él,
Nem lenne már baj bizony,
Ha jönnél már és levennéd!

Budapest, 2004.11.30.

2004. november 30. 11:52

Feketén fénylő fakír vándor

Magányos Vándor ő úttalan utakon,
Rideg, rohadt testét fúrja Ő lyukakon,
Mint féreg Szent Almába,
Fúrja biz az magát fattyú,
Elveikbe csavart múmiákba.

Mi a célja?, Mit tesz EZ velünk?-veletek?,
Kit tudja,...az már régsen-rég nem nevetett.
Kikaparta mosoly gyönyörét az nemesi testnek orcájáról,
Mely egykoron még élők közt, a bíboros táj felett nevelkedett.
S EZ most teli pupillákkal magamögött köddévált,
És csak nevetett...
Amaz meg már bíboros táj alatt...

Tekeredik Idő szárnyán, halandó szíve köré,
A horror hangja, mely torzult, rút és fekete,
S csoffadt lelket alázva hallik:
Az enyém, az ENYÉM!
Hol EZ bitang megfordult, ott életnek hamva nem maradt,
Örök reménybe burkolózva sóhajtunk mi nagyokat.

Felemészt EZ mindent, minden értéket.
Gondolatok, okok, célok, élmények, érvek,
Megzuhanok, ha látom azt, mit tesz EZ veletek.
Szent Zene, Te éltető kristály!
Megszűnsz létezni!Vándor hangja megtalál!

És Te, mesés Művészet?! Múlandó már mosolyod,
Ha közeleg a Vándor, a bolygó többé nem forog.
Versek, Dalok, Képek, Szobrok? Mi lesz velünk nélkülük?
Zsibbasztó, puszta Semmi lila tangervízén hánykódva kapaszkodnék beléjük.
E párákból örök erő kimarva.-diffúzió az űrben:
Letargia, letargia...

De halott agyban örök sivárság és kín és káosz!
"Ó Szent Világosság, Te onnan ki nem varázsolsz!"
Gondolod Te azt és újra és újra és bénító villámok csapdossák gerinced az örök végtelenbe.
S kint pedig fexik holttest mitsem sejtve, elterülve.

Vándor tette ezt velünk, abba nem hagyván,
Eltapos, pusztít, öl, mészárol mogorván.
Emberek! Nem relytély Ő, de NEM IS DERŰ,
Ő az: a borzasztó és a feketén fénylő fakír Halál.

Tetrahídnak:

Tetrahíd! Nem halott ez topic, hiszen él, mert éltetem,
Írj rá bátran, míg van az sok Időböl,
Mert Idő bár végtelen,
De hidd csak el, mint mindenkinek,
Hogy ez Vándor Őneki is gyötrelem.
Budapest, 2004.11.29.
Kritikát!
Sad..

2004. november 6. 23:05

Tavaly nyári ámokfutásom emlékére

amikor puha könnyedséggel
suhantunk a marihuána szárnyain
zöld boros palackot szorongatva
dugókat nyomva
a vészcsengő helyett
amikor belekerültem a zubogó
népvándorló csorda alternatív
nomád tömegében és vándoroltam
velük koncertről koncertre
ölelést, csókokat loptam
buja testű és sör illatú lányok
mosolygós mégis bánatosan
mélységes tekintetéből
amikor vihogva buktam hanyatt
valami fesztiválon
kenderben és borban
forgó szemekkel
amikor csak feküdtem egymagam a halott
éjszaka alatt és csak kiáltottam a neved
de nem hallhattad meg mert
a zaj dugójával védted magad
vad és érzéki vallomásom ellen
amikor babilon sátrában hallgattam zion zenéjét
egy ganja szagú néger társaságában
amikor ordítva rohantam a villámokkal sújtotta
felhő fergeteg után
mikor vonatra szálltam és csak mentem a misztikus szén darabokhoz
mikor cigiért koldultam a tikkasztó nyári napban
mikor füves tasakokat szórtam szét
és üvöltöttem hogy én vagyok
a delírium ura
mikor szeráfok szárnyaiba kapott az esti szél
és aranyló tollal borították be a fekete eget
mikor kórházba dolgoztam és téptem
a szent kígyó jelképe alatt
mikor suhantam fehér egyenruhában és azt hitték, gyógyító vagyok
mikor részegen futottam a klórszagú folyosókon
orvosok és nővérek hadán verekedtem át magam
mikor elsuhantak a fényes csillagok
mikor a kék buszon utaztam és rettegve
húzódtam el a részeg punkoktól
mikor gyulladt ínyemet próbáltam gyógyítani a szent növénnyel
ahogyan viaskodtam magamban a hazug szerelemmel
ahogy megláttam neonfényben áztatott rasztáidat
oh uram
hol voltál akkor
csak siklottam kertek alatt
csak futottam bele a végtelenség ismeretlen karjaiban
mint mikor bort ittam egy sárkupacból készült domb tetején
vagy füvet szívtam egy kilátó árnyékában
vagy mikor átöleltem az ismeretlent a tömegben
és csak nyaltam, csókoltam az akkor még
nem ismert világot.
csak futottam bele a vakvilágba
csak hánytam a sáros földre az unicumot
csak suhantam az intercity-n
lázasan, betegen és drogosnak néztek
csak siklottam át ezen a buja évszakon
hogy megpihenhessek az őszbe tarka leveleket hullató
vénségesen vén fák alatt

2004. november 2. 23:47

Időmet tengetem itt ebben a székben
gép előtt vigyorgok zöldes füsttől készen.

Nem tudom mit csináljak,
ez a céltalanság borzasztó!

Hamutálban kevés a gyujtani való
így hát célt tűzök magam elé
befele legyen vagy netán kifelé?

Elmém egyhegyűen a feladatra figyel
sodor, nyálaz, letép mert ezt így kell
végre kész a nagyszerű mű
társuljatok hozzám hisz van elég fű!

2004. november 2. 16:01

KI VAGYOK

azért utazok hogy megtaláljam magam
elmegyek keresni amit keresve nem találhatok
de tudom hogy ott vagyok
csak sajnos nem látom így nem hiszem
ekkor meggyőzöm magam hogy győzhetetlen vagyok
de hiszek neked ha azt mondod hogy becsapsz
akkor most haza megyek és tovább álmodok
arról
hogy egyszer majd fölébredek...

na ki vagyok?

Ui:
to LaZa- ez nagyon jó lett
ilyen gyermeki egyszerűséggel álcázott fénylő bölcsesség forrás:)

2004. október 29. 16:23

"törökméz a műszerész,
kezében egy alkatrész"

:-)

2004. október 29. 15:09

tyű, gratula tetrahíd meg Tala, ezek nagyon tetszenek nekem. jó lehet a teljesség közeléből farigcsálni verseket.
itt egy parány tőlem is, picit Varró Dani hatása alatt. (szeretettel küldöm neki üdvözletem, mert nagyonnagyon jó.)

***

Egyszeregy

Tingli-tangli túl komolyság,
komolykodó bohóckodás,
kikacagunk okosság,
pöttyös öltöny, bolondság.
Ez kell nekünk, s el ne hidd,
ha oktatnak, hogy sokra vidd,
hatalom a tudatlanság,
épp elég az Ablakzsiráf.
Mert aki ezt nem érti meg,
annak szám az egyszeregy,
s az élet is egy egyenlet.
Oh, pedig az mily csodás,
a házfala, ha malackás
vagy törökméz a műszerész,
kezében egy alkatrész.
S aki ezt így megérti,
gyerekszemmel nézheti
-s nem csak azt, mi oly kicsi-,
megtanulja játszani

az életet.

***

2004. október 28. 00:13

miért?
szeretünk nem szeretni
látni hogy vakok vagyunk
hallgatni az értelmetlent

mennyi?
az idő ami végtelen
a végtelen ami egy
-az egy az ami minden?

miért?
látok pont én
mi vagyok?
vagyok e?
én vagyok?

...

2004. október 22. 23:32

üres vagyok
formátlan semmi
táncol a pillanat
nem vagyok senki

2004. október 14. 02:23

magány

az univerzum áll -
nem zubog - csendben
siklik, csak tegnap
volt, mióta ragyog:
a Nap szeret, világa
hõtõl izzik s rezeg -
minden mindent
egyformán szeret
szinte már rettenet -
a legbelsõbb gyönyört
mindenben ottleled

engedd el mindened
s megismersz engemet

2004. szeptember 10. 13:58

csak a bolond nézi az ujjat ha az mutat valahová :)

üdv tetrahíd régnem erre demost együtt :)

2004. szeptember 10. 12:37

Jöttek a gondolatok, szerettem olvasni, megpróbáltam írni, sikerült, élveztem is, barátaimnak tetszett a végeredmény. Asszem ennyi.

2004. szeptember 10. 12:16

Cauldfield

Igazad van, csak mi éppen nem mondjuk azt rá, hogy művészet, s ass'em ez lényeges különbség:)

Bard
s téged mi motivált az írásra?

barka

2004. szeptember 10. 09:14

barka: Volt már rá példa, hogy írtam. Régebben pár novellát, vagy mi a szöszt. Ilyen ifjúkori szösszenetek.

Tala: Az Alieneket a Giger találta ki nem a Ridley, és szerintem látott is ilyeneket... Amiket az az ember rajzol, meg fest azt nem az ágyon fekve fantáziálgatva találja ki szerintem... :-)

2004. szeptember 9. 23:14

szerintem egy író pont azért ír meg egy verset vagy bármilyen művet, amiért itt mi mindannyian idejövünk daathra és leírjuk milyen volt ez a gomba az az eki, ez a nap a tegnap holnap és ígytovább...

2004. szeptember 9. 22:30

Csak nehogy úgy járjon az ember, mint ahogy a fantáziálással/gyermeteg álmodozással jár - csak fekszik az ágyban, s elképzeli ezt, azt, álmodozik ezen-azon ...ez jó, meg minden, de egyszerűen a tudata arra áll be, hogy ebben jól érezze magát, ahelyett, hogy tényleg megvalósítsa...
Tehát nem lehet az, hogy az író amit leír, azzal pusztán fantáziálgat, ahelyett, hogy fogná magát s önmaga élné át ezeket? Energiát s időt - ha mást nem is - mindenképp felemészt...
Nemtom...persze ilyen erővel ezt minden "art" dologra ráhúzhatnánk...meg hát szegény Ridley nem talált alieneket, hát kitalált magának, stbstb...

2004. szeptember 9. 20:12

Bard

Te szoktál írni?

2004. szeptember 9. 16:55

Hát igen, a műnek kell magáért beszélnie... :-)

2004. szeptember 9. 16:17

Ez alatt azt értem, hogy ha tényleg pusztán önös vágyak vezérlik az írókat, vagyis minden csak róluk szól...akkor nevetek azokon, akik azt mondják, pl., hogy az "írás az élet értelme", vagy "ezáltal közelebb kerülhetek Istenhez" stb.

2004. szeptember 9. 14:26

Ezt a kérdést nem értem...

2004. szeptember 9. 13:24

bard

ezek szerint szembe röhöghetek minden írót, aki nem saját maga miatt alkot, hanem halandzsál másról?

barka

2004. szeptember 9. 11:19

"Szerintetek az írás az puszta önkifejezés vagy valami magasztos dolog, ami mindezen túlmutat... "

Attól függ, mit írsz... ;-)

A legnagyobb művészek, nemcsak írók, úgy alkotnak, hogy pusztán önkifejeznek, de közben a befogadók számára kapukat nyitnak meg más dimenziókba. Valószínűleg abban a másik világban, abban a másik tudatállapotban tartózkodnak alkotás közben, és így a puszta önkifejezésből kapunyitás válik.

2004. szeptember 8. 22:32

hát, van már valami verses topic...

írás az írás
az ír ás, az úr és az őr más?
az IRÁsítás megint csak
teringettét Ta Khutba megyek

gyerünk gyerünk, soha tévedünk
hatost dobunk, tevét nyerünk s
forró homokot is sokat nyelünk
arab teát nyelünk, hasist veszünk
bizony, bizony készek leszünk -
vacsorára döglött tevét eszünk

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!