 |
Buddha, Jézus, Mohamed és barátaiksoon., 2005. december 13.  | |  | | | | 862. retek | 2008. június 12. 09:29 |
| |  | |  | | | | ez már fogalomzavar, és nem vagyok biztos benne hogy most bennem, de azért tanulmányozom. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | úgy ítélkeztél, hogy én ítélkezem? pedig csak kérdeztem tőled valamit.
másik:
"Sok minden nem megmagyarázható egyszerűen a tudományon belül sem, és a valóság, a jelenségek és köztük lévő összefüggések aktív része életünknek. Csak azért mert nem Istennek hívják egyesek, nem biztos hogy ugyanaz. "
hátigen, a transzcendencia nem mindenki számára adott. |
| | | | |
| | | | | | 860. retek | 2008. június 11. 23:25 |
| | | | | | | lagelli
miért ítélkezel így? vagy egyáltalán miért ítélkezel? miért kérdőjelezed meg azt, hogy mit, miért, minek csinálok? találok ebben is, abban is igazat, ezért igyekszem. meg mert érdekesebb így tanulni és ilyet mint mást és máshogy a megfelelő metódusok hiánya miatt. meg néha faszságot is írok verbál alá csökkent lehetőségeim és elég szar kifejezőképességemmiatt. nem szeretek már fejjel menni a falnak. nem vagyok materialista úgy, ahogy te felvázoltad, bár nem is nekem... nem kívánom bontogatni az egységet, a tudományfilozófiavallás állandó kapcsolatban van egymással, állandóan merít egymásból és igyekszem mindben egyre távolabb nézni és látni. amelyet csak saját lustaságom akadályoz meg. az entheogén szemléletet meg csak részben teszem magamévá, new age és egyéb sallangok nem érdekelnek általában, max jót röhögök rajtuk, hogy milyen olcsó dolgokkal átverhetők az emberek, és röhögök magamon hogy én hogy át vagyok verve. meg vegyületeket sem istenítek. szerintem a lényeg az élményeken van, minden más őket szolgálja. Éppúgy megértem valahol és helyeslem Nargile-t, mint téged vagy gént vagy ynult vagy siphersht. Ja és Watsonék :)
Nargile
"Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék." Sok minden nem megmagyarázható egyszerűen a tudományon belül sem, és a valóság, a jelenségek és köztük lévő összefüggések aktív része életünknek. Csak azért mert nem Istennek hívják egyesek, nem biztos hogy ugyanaz. Azért ha minden világ minden urai céltalanságba merülnek, hátha megszűnnek a különbségek. Mint 3 hatalmi ág??? :)
http://www.mayanmajix.com/art1699.html
Egyébként régebben két haverommal vitáztunk erről, hogy vajon mennyi ilyen felfedezés hátterében lehet konkrét szerhasználat... mert hogy ez elhíresült, a többit meg köd fedi... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (ezért írtam, hogy a memetika kényszertudományán keresztül..., illetve kétszeris kitöröltem ágostont, mert a hitemen keresztül hittem abban, hogy beírod utánam és magamat egyenlőre hitelesebbnek vélem, ha csak simán az agymenésemet publikálom itt, mintha hivatkoznék, mert még felszínesnek érzem az olvasmányi tudatásom. :P ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem kötözködésből, de leírom, hogy látom én ezt a dolgot. Vallásos szempontból a vallás nem egyszerűen memetikai úton hitrendszereket épít, deduktív-induktív módszerekkel. Sokkal inkább gyakorlati kapcsolatba kerül a szenttel, tapasztalati úton - bizonyos szempontból a hit is megismételhető kísérletek útján kialakított tudás, ugyanakkor több a tudományos úton megszerezhető tudásnál, ugyanis interaktív tudás, avagy értelmes bizalom. Ágoston ezért tesz különbséget a hinni valamit (credere aliquid) és a hinni valakiben (credere in aliquem) között. A vallásos hit egy nagyon mélyen személyes, bizalmi kapcsolat megélése a tapasztalaton túlival, a vallás szertartásai pedig arra szolgálnak, hogy ezt a bizalmi kapcsolatot a hívő rendszeresen átélje és megerősítse. Feltételezi, hogy a megismerni kívánt istenség maga is aktív résztvevője a megismerési folyamatnak. Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék. (Ez utóbbi persze elsősorban a zsidó-keresztény-muszlim tradícióra vonatkozik.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | folytatva, és visszatérve a drogozásra és vallásozásra egyúttal:
az entheogén droghasználat éppen ezt a folyamatot modellezi.
szolgáltatódik egy olyan filozófia, amelyben a főszerep az anyag által istenné váló emberé. (felidézem a szó tövét, mert általában tévesen en teosnak, vagy en teo gén-nek nyilatkozzák, de ez nem így van, hiszen a görögben nincs en elöljáró. a szó eredete az ἔνθεος és a γενέσθαι.tehát az isteniség -mint tulajdonság- és a keletkezés.)
itt is arról van szó tehát, hogy az entheogén -e fórumban is aktívan nyilatkozó harcosai- a szemlélődés helyett a megvalósulást választják. a hitben -bármilyen is legyen az- nincsenek célok. a buddhista meditáló nem készül fel a gombatripre - siphershre reagálva- hiszen semmire sem készül fel. egyszerűen a szemlélődést, annak különféle mélységű variációit tartja a léte alapjának. a katolikus nénike sem azért jár a templomba, mert istenülni akar, hanem feloldozásért. ha öreg kat. hívőkkel beszéltem, mindig kiderült, hogy a feloldoás számukra nem a halál utáni létben, hanem magában az imában rejlik.
az entheogén vallásirányzat, tehát annak a feltételezése, hogy csakis szerek által tudunk eggyé válni a természettel tehát a tudományvallás egyik, azt alátámasztó, meghatározó filozófia irányzata, variációja.(itt kitérhetnék a drogok általi felfedezésekre pl.)
a buddhizmussal szemben azonban - amely nyíltan támogatja a tudományos kísérleteket, sőt, a dalai lámának külön invesztmentje van e célra- az entheogenizmus mintegy kompenzációként elindít másféle -nevezzük a mainstream tudományhoz képest alternatívnak - gondolkodási folyamatokat. így létrehozva a new age-t és egyéb mellékágákat, amelyek a tudományhitet elérhetővé teszik azok számára, akik a száraz bizonyítékokkal szemben ambivalensen ácsorognak, mert erősebb a hitük, mint a képzelőerejük például. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...
azér visszatérek a gén önigazolós loopjához, bár nem nekem szól. de mosmá muszáj valahogy emberi nyelven is leírnom, mert asszem, hogy az talán jó.
szal, a vallások nem hoznak létre semmit.
ha nagyon a memetika kényszertudományán át próbáljuk megközelíteni a dolgot, akkor azt érthetjük meg, hogy adott vallási mémek, mémrendszerekké úgy fejlődnek, hogy közben egymással versengve módosulnak, adaptálódnak és persze -amit gondolom mondani akartál - eközben a hordozóik szemléletét is befolyásolják.
a tudomány, mint mémrendszer hasonlóan működik.
előkerülnek felfedezések, amik aztán részleteződnek, túlhaladódnak, megcáfoltatnak, stb.
a filozófia - és ebbe a kaetgóriába a memetikát és a különféle vallásokat is beleértem (nem melleslgeg éppen susan blackmore, a memetika főpapnője nyilatkozta, hogy a buddhizmus annyiban mém, hogy mémgyilkos), szellemi irányvonalakat határoznak meg, amelyek mentén a tudományok folyhatnak,
etikai struktúrák közé szorítják a természetes valójából fakadóan igazán diverz humán népességet.
ezek is fajfenntartó játékok, mechanizmusok...
nem arról szól a vallásfilozófia, hogy isten hogy néz ki, hanem, pl. hogy megismerhető-e. mivel erről szól, a tudományvallás bizonyítani próbálja a maga eszközeivel, hogy megismerhető.
és önmagát igyekszik istent kijátszva istenné formálni.
ez a materializmus.
mert az ember fél a haláltól. stb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | akkor minek folysz mégis bele filozófiai vitákba?
(bár tudom, hogy most az a trendi, hogy a mérnök az költő, nyelvész, biológus, filozófus, grafikus, kémikus, orvos, vallástörténész, memetikai szakértő, stb. egyben és mindenben ő a nyerő. a mérnökök és mérnökők szellemi uradalmában járunk ez időben. az ő próféciájuk a fő irányvonal a többi csupán aprószent és alternatív érték. bár az érték is objektív -tárgyszerű- kategória.
én inkább gazolok, lefekszem 9kor, kelek 5kor és távolságot tartok még magamtól is, mert nem vagyok mérnök.) |
| | | | |
| | | | | | 854. retek | 2008. június 11. 15:43 |
| | | | | | | :DDD
A mikrobiológiai tanszékünkön van kirakva egy óriásplakát, rajta kb tizes betűmérettel képletek, egyenletek, ciklusok az ember teljes metabolizmusáról (csak anyagcsere, és redukcionista :D ). Szebb és igazabb nekem, mint száz bibliai példázat, mert így működöm én is. Sokkal inkább érzem bizonyítéknak létezésemet ez által, mint hogy feltételezésekbe menjek bele olyan szinten, ahol már nincs rá bizonyíték. És még sokkal fraktálosabb is, ha tanulmányozom, és egyértelmű. A köd a kihívás, de ha tudom hogy köd marad, csak mosolygok rajta, mert egyszer valaki más eloszlatja. Érdekes játszani a valósággal, a történésekkel, sokkal jobb és viccesebb szerintem kísérletezni. És megint Lem Solarisa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A vallások memetikai úton hoznak létre közös, megosztott hitrendszereket, ami persze irányítja a jelenségek szelektív megszürését és tolmácsolását."
???
.*.
\/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:
"te a vallás eszközének tartod pl. a meditációt?"
Itt inkább az a kérdés, hogy a vallás az eszközének tartja-e a meditációt? Mivel én nem gyakorlok sem vallásos célú meditációt, sem meditációs eszközü vallást, ezért részemröl a válasz nemleges. A meditáció számomra egy érdekes módosult tudatállapot, aminek az agyi összefüggéseit kutatom EEG-vel.
A szubjektív élmények nem tudják mindig ugyanazt dobni mások számára, mivel természetüknél fogva eltéröek a természettudományok által vizsgált, térben-idöben behatárolt objektumoktól. A vallások memetikai úton hoznak létre közös, megosztott hitrendszereket, ami persze irányítja a jelenségek szelektív megszürését és tolmácsolását. De egy mikroszkópba belenézve nem marad kérdéses, hogy egy baktérium pálcika, gömb, vagy csavart alakú-e. Ha ez ilyen egyértelmü lenne a vallásoknál is, akkor már régen nem vitáznának arról, hogy az isteni lény szakállas, kopasz, vagy turbános-e :) |
| | | | |
| | | | | | 851. retek | 2008. június 10. 12:13 |
| | | | | | | lehet hogy ez megint redukcionista, de a végtelennel meg könnyű dobálózni, meg a végtelen végtelenjének végtelenjével. Ez is csak szubjektívum, meg loop. A felhők jobbak, igen, meg a mosoly is, de hát ezt mind tudjuk :)
"aztán elhagyagolható azoknak az embereknek a száma akik, képesek kilépni a már jól bejáratott gondolati körökből, és egy új szintre lépve felismerni és feloldani ellentmondásokat, hogy aztán a következő szinten lévővel birkózzanak, de azon a szinten az a világ is már más amit látnak. ők lesznek a niels bohrok, gödelek, einsteinek, bolyaik..." Ugyanez jellemző vallásokra is. Pl. mert minden megvilágosodás meghaladható, végtelen. Valahol a köd elfogadása és a mosoly lehet a végső állapot, saját korlátaink belátása. Viszont a buddhizmussal kapcsolatban deeptrip kérdésére engem is érdekelne egy válasz. |
| | | | |
|
